Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

SPORT • SPORT Harmadszor bajnok a megye négyesfogathajtó csapata A magyar négyesfogat-hajtás csapatbajnokságának történeté­ben szakállas csúcsot állított be a a megye együttese. 1971—73 között mezőkeresztesi Aranykalász Mg. Tsz csapatának sikerült az a bravúr, hogy egymás után há­romszor is megszerezte a magyar bajnoki címet. Igaz, hogy utána megyebeli győzelmek következtek 1974-ben és 1975-ben is a mély­kúti Alkotmány Mg. Tsz (Munty Sándor, Muity Ferenc) jóvoltából, de a triplázás közel egy évtizedig nem sikerült senkinek. 1976-ban újra a mezőkeresztesi gárda lett a bajnok, majd a következő két évben a szilvásváradi lipicaiak vitték el az elsőséget. 1979-ben Bács-Kiskun megyei sorozat kez­dődött, amely azóta is tart. Csa­patunk (Fü­löp Sándor, Muity Fe­renc, Juhász László) nem talált legyőzőre, idén harmadszor nyer­te a magyar bajnokságot. A pél­dás eredményesség érdekessége, hogy Muity Ferenc az egyéni ver­senyben is triplázott. A csapatértékelés vagy sorrend krónikájához tartozik, hogy csa­patbajnokságot 1971 óta rendez­nek, mégpedig úgy, hogy 1978- ig azoknak a sportköröknek a csapatait minősítették, amelyek legalább két értékelhető fogattal vettek részt. 1979-től megyénként nevezik a csapatokat az országos bajnokságra. Nos, ez a tény csak növeli a Bács-Kiskun megyei csapat győ­zelmeinek értékét, hiszen világ- és Európa-bajnokokkal tűzdelt rangos és népes mezőnyben érte el sikereit. Bács-Kiskun megye abban szerencsés helyzetben van, hogy a Fülöp Sándor (KTE) és Muity Ferenc (Bkfh, Lenin Tsz SK) ré­vén világhírű hajtója van. Fülöp az 1971-es EB-n egyéniben ezüst-, csapatban aranyérmes, az 1974- es VB-n egyéniben első, csapat­ban 4., az 1975-ös EB-n, az 1976- os VB-n, az 1977-es EB-n és az 1978-as (kecskeméti) VB-n csa­patban aranyérmes, 1978-ban egyéniben második lett, az 1980- as VB-n csapatban ezüstérmes volt.­­ Muity Ferenc a jelen és a jövő nagy ígérete. A Kiskunfélegyházi Lenin Tsz­ SK . tehetséges hajtója az 1975-ös EB-n egyéniben har­madik, az 1977-es EB-n a győztes csapat tagja, az 1978-as kecske­méti világbajnokságon egyéniben bronzérmes volt, egy évvel később az EB-n egyéniben negyedik, csa­patban aranyérmes lett A tava­lyi windsori VB-n az ezüstérmes csapat tagja volt, idén pedig az Európa-bajnoki csapatarany meg­szerzésében vállalt komoly fel­adatot.­­ Juhász László, a Kiskunfélegy­házi Lenin Tsz SK hajtója két éve tagja a magyar válogatott ke­retnek. Korábban a gyöngyösi világbajnok, Bárdos György se­­gédhajtójaként kezdett részt ven­ni a világversenyeken, tavaly és az idén pedig már Muity Ferenc fogatát segítette győzelemre. Az országos bajnokságokon ráter­mett, tehetséges hajtóként ismer­te meg a közönség. Eddigi sike­rei, sportszakmai fejlődése azt bizonyítja, hogy hamarosan he­lyet követel magának a nemzet­közi mezőnyben is. — Nem véletlen, hogy Bács- Kiskun megye fogatsportja ma­gas színvonalon áll — értékelt Muity Sándor, megyei szakfel­ügyelő, a csapat edzője. — Az évek óta ismétlődő sikereknek több összetevője van. A megyei párt,­­tanácsi, gazdasági vezetők jó gazdái, fejlődésének­ ösztönzői a sportág Ennek tulajdonít­ható, hogy évről-évre előbbre lé­pünk, s a kimagasló sikereket elért hajtók mögött széles ala­pokon fejlődik, bontakozik az utánpótlás. 1982-ben már Fülöp, Muity, Juhász, Abonyi mellett egy kiskunhalasi és egy mélykúti négyes is bemutatkozik. A me­gyei fogatsport szép elismerése, hogy jövőre Kecskeméten rende­zik a hajtóbajnokság első fordu­lóját. Természetesen nem száll fejünkbe a dicsőség, mert tapasz­taltuk, az eddigi eredmények is csak nagyon kemény, következe­tes munka árán születtek. Ezt kí­vánjuk folytatni 1982-ben is. • Harmadszor országos bajnok a megye négyesfogathajtó csapata: Fülöp Sándor, Mun­y Ferenc, Juhász László. TÖMEGSPORT Hív a lakótelepi SE Új városrész épül Kiskunfélegyházán, amelyben már közel ezer lakást átadtak rendeltetésének, semmi, különös. Csakhogy a Petőfi-lakótelep Nincs ebben úgyszólván új életet kezdtek az új lakótelepen, családjai egyesületet alakítottak a sportolási igény szervezett Sport­ki­elégítésére. A mintegy háromezer-ötszáz ember többsége fiatal, igényli a mozgást, a játékot, az aktív pihenést. Eddig a tizenkét tantermes általános iskola előcsarnokát hasz­nálták asztaliteniszezésre, sakkozásra, de amint átadásra kerül a 18x36 méteres tornaterem más sportágak gya­korlására is lehetőség nyílik. A tanács addig is­ úgy sie­tett a lakótelepiek segítségére, hogy két ikergarázst bo­csátott a rendelkezésükre, ahol kondicionálótermet alakí­­­tottak ki maguknak az ott lakók. Munkaidő után, hét vé­gi szabad időben mindenki kedve szerint levezetheti fö­lösleges energiáját. A lakótelepi Petőfi SE munkáját — a közösség igényei­­t a legmesszebbmenő figyelembevételével — kilenc fa­­elnökség irányítja Mészáros Gyula testnevelőtanár ve­­rsével. Természetesen valamennyien társadalmi mun­kán dolgoznak. Főleg asztaliteniszezésben, a­ kispályás labdarúgásban és tömegsportban sakkozás­szervez­­t programokat. Ebben az évben mintegy háromezer átvevője­ volt a különböző megmozdulásoknak. A lako­zos egyéni asztalitenisz-bajnokság például két hónapig tart. Az igények kielégítésére úszásoktatáson vettek át, az asszonyok egészségügyi tornára és önvédelmi okorlatokra járnak. Tervezik, hogy amint átadják a nőtermet, a gyesen levő asszonyok a gyerekeiket is Búkkal viszik. A termet ugyanis függönnyel el lehet osztani, s ebben jól egymás mellett..az esetben két korosztály is megfér lz iskola igazgatósága és az egyesület vezetősége meg­­jpotlást kötött, amely szerint a lakótelepi SE csupán áramhasználatért fizet az intézménynek. Az SE költ­­ővetése mindössze 56 ezer forint volt, amelyet saját ebből egészítenek ki a lakosok. ■ az együttműködés példás. A Petőfi SE szakembereket ■ az iskolának a különböző versenyek lebonyolításához,­­it a tanulók felkészítésében az­­ úttörőolimpiára és az­­ éb iskolai versenyekre. A lakótelepi SE népszerű a városban. A Vasas birkózó­inveget adott már nekik. A BSK, a Habselyem, a Cent­­a Áruház tombolatárgyakat ajánlott fel, amelyeket egy­­­ vetélkedő résztvevői között sorsoltak ki. Egyesületen belül számos szép példája volt már a ró­­mai sportvezetésnek. Amikor igény mutatkozott üzl­­[tség-hozzájárulást adtak a természetjáróknak, a ma­tri román labdarúgó-mérkőzésre utazó csoportnak. A Petőfi SE házatáján a közösség akarata érvényesül, s kötelező a versenyeken való részvétel, nincs feles­­ős papírmunka. Ha egy csoportnak éppen asztaliteni­­­zni támad kedve, kifüggeszti a táblát. ..Hiv a lakóte­lepi SE" S a hívó szó mindig meghallgatásra talál. 1981. december T1. 1 PETŐFI NÉPE • 13 Évzárás dobogós reményekkel Bár az ez évi eredmények végleges és hivatalos összege­zése még nem fejeződött be a hátra lévő versenyek miatt, az máris bizonyos, hogy 1981-ben Bács-Kiskun megye minden eddiginél eredményesebb évet zárt. Többszörösen is örömhír ez, hiszen a megye évek óta a negyedik, ötödik helyen állt a rangsorban. Úgy tűnik, ezúttal lehetőség nyílik az előbbre lépésre, a dobogós, harmadik helyezés megszerzésére. Ezzel Bács-Kiskun számos iparilag fejlettebb, gazdaságilag erősebb területet előzne meg. Kedvező szemléletváltozás A helyezéstől függetlenül megállapíthatjuk, a hatodik Öt­is éves tervidőszak első fél évében a vártnál jobbak az eredmények. A megfogalmazás természetesen általánosítható, hiszen részeire bontva, már egészen más a hely­zet. Vannak egészen kimagasló és változatlanul gondot okozó, javításra váró területek is. Kü­lön örömet okoz azonban az a tény,­­ hogy ebben az általános fejlődésben nagy súllyal esik latba a testnevelés és sport irán­ti szemléletváltozás. Az elmúlt évben, s az azt megelőző idősza­kokban is gyakran azon sopán­kodtak a sportvezető szervek, hogy mind kevesebben érzik ma­gukénak a sport ügyét, rohamo­san fogynak a­ társadalmi mun­kások a szakszövetségekből.­ Te­hát indokolt a kérdés: mi okozha­tott ilyen kedvező fordulatot? Nos, az alapvető irányváltoztatást mindenekelőtt a pártszervek ki­tartó, következetes sportpolitiká­ja térítette megfelelő irányba. Miről van szó? A népgazdaság különböző­­ területein dolgozó sportvezetők, sportért élő és te­vékenykedők munkáját pártmeg­­bízatásként ismerik el. Ez az el­ismerés növelte a feladat jelen­tőségét, rangját de ugyanakkor a felelősségét is! Jól társult eh­hez a tanácsok sportot irányító, felügyelő tevékenysége. Feladatuk betöltése révén gazdái lettek a sportnak. De ez is csak általában igaz. Mert a valóság azt mutat­ja, hogy vannak még a testne­velés, a sport jelentőségéről, ne­velő hatásáról tudomást venni nem akaró tanácsi vezetők. Sze­rencsére egyre kevesebben. Nemzetközi mércével . Ma már abban a kedvező hely­zetben vagyunk, hogy a hazai jó átlagteljesítmény mellett nemzet­közi mércével is mérhetünk. En­nek érzékeltetésére elég csak ar­ra utalni, hogy Bács-Kiskun me­gye sportolói 1981-ben 42,72 pon­tot szereztek a különböző világ­­versenyeken, 1 hét sportágban, amelyből hat olimpiai. A legna­gyobb nyilvánosság ellőtt lévő sportágaink közül is a cselgáncs kívánkozik az első helyre. Nagy­­solymosi Sándor, a KSC verseny­zője ezüstérmet szerzett az Euró­­pa-bajnokságon, ötödik lett a vi­lágbajnokságon. Muity­­ Ferenc tagja volt az Európa-bajnoki cí­met nyert magyar fogathajtó vá­­logatottnak. Gönczi Róbert ököl­vívó (KSC) bronzéremmel tért haza a kontinens legjobbjainak versenyéről, , Kincses Tibor, a KSC cselgáncsozója pedig ponto­kat érő ötödik helyezést ért el az EB-n. A Duna-Alpesi Kupa kettesfogathajtó nemzetközi ver­senyen, amely a sportág nem hi­vatalos Európa-bajnokságának számít, a kiskunhalasi Szegedi Gábor a győztes magyar csapat tagja volt. A megye ifjúsági ver­senyzői pedig szinte felülmúlták a felnőtteket, ami jó jel. Ki gon­dolta volna például, hogy atléti­kában ki tudunk lépni az évek óta tartó egyhelyben toporgásból? Vágó Béla, a KSC tehetséges ver­senyzője, második lett az IBV-n, Szeverényi Kálmán bronzérem­mel, Kős Béla ötödik, Havas End­re hatodik helyezéssel tért haza. Az ezüstérmes jogán kaphatott lehetőséget Vágó, az ifjúsági EB-n való részvételre, ahol pontokat érő ötödik helyezést szerzett, ökölvívásban Gál Gáspár (KSC) szerzett bronzérmet az IBV-n, míg a kiskunhalasi tornászok kö­zül Mészáros Csaba harmadik és negyedik helyezést ért el, klub­társa, Kovács Attila pedig tagja volt a negyedik helyezett ma­gyar csapatnak. Hasonló sikerrel dicsekedhet két kecskeméti röp­­labdázó, Nyúl Attila és Aczél Sz. István is, akik az IBV-n szere­pelt magyar csapat tagjai voltak. Kosárlabdában Farkas Anna, a KSC centere játszott a negyedik helyezést elért magyar váloga­tottban. Jelenleg is hatvanheten tagjai a válogatott keretnek a különbö­ző korcsoportokból. Az elért ered­mények több éves kitartó, ke­mény munka következményei, amiért elsősorban a sportolókat illeti dicséret, de el kell ismerni azoknak a lelkes edzőknek, test­nevelőknek a munkáját is, akik szenvedélyesen szeretik sport­águkat, s mindent megtesznek fejlődése érdekében. Régi kívánság már, hogy az élsportban dolgozó versenyzők, edzők kapjanak nagyobb segítsé­­­get munkájukhoz, mert — meg­győződésünk —, hogy további tervszerű, tartós előrelépés csak a tudomány, a technika alkal­mazható, legkorszerűbb eszközei­nek igénybevételével lehetséges. Hatszáz olimpiai pont A megyék közötti versenyben Bács-Kiskun megye az ez évi tel­jesítmények alapján megközelíti vagy túllépi a hatszáz olimpiai pontot, ami még soha nem sike­rült. Az eredmények biztatóak, de semmiképpen nem szolgáltat­hatnak okot az elbizakodottság­ra! A hazai él- és középmezőny­ben tovább emelkedett NB-s csa­pataink száma. Jelenleg 13 NB I-es, 19 NB II-es és 11 NB III-as, illetve területi bajnokságban sze­replő csapatunk van. Tovább szélesedett a versenysport alapja. Az új rendszerű labdarúgó-baj­nokság bevezetésével a korábbi huszonnégyről ötvenhatra emel­kedett a serdülő bajnokságban részt vevő csapatok száma. Új sportágakkal és szakosztályokkal gazdagodott megyénk sportmoz­galma. Kiskunfélegyházán egy­éves múltra tekint vissza a ke­rékpáros sport, amely mintegy tizenöt éves szünet után alakult újjá. Jelenleg hat aranyjelvényes szintet elért versenyzővel ren­delkeznek. Jánoshalmán, Kiskun­­m­ajsán ökölvívó-szakosztály jött létre, Kalocsán evezős szakosztály alakult serdülő fiatalok részvéte­lével. A régi hagyományosnak számí­­­tó sportágak közül mennyiségi és minőségi továbbfejlődés ta­pasztalható például atlétikában, birkózásban, ökölvívásban a ma­gasabb szintek, a nehezebb kö­rülmények ellenére is. A továbbfejlődés gondjai Nem kétséges, hogy a jó ered­mények megtartása ma már leg­alább olyan nehéz feladat, mint azok elérése. Ehhez pedig sport­életünk helyzetének további reá­lis elemzésén át vezet az új tervek gyakorlati megvalósításá­­­hoz. Kezdjük a példálózást mind­járt az alapoknál, ahol sok min­den eldőlhet a sportolójelölt szempontjából. Évek óta haszta­lan vajúdik az úgynevezett tehet­ségesnek ítélt fiatalok felfelé ára­moltatása. Nem kevésbé gond a kiválasztás­ és az átirányítás sem. Százával vesznek el gyerekek a sport számára, több éves képzés birtokában, mert néhány évi ver­senyeztetés­­ után kiderül: nem al­kalmasak a magasabb szintű kö­vetelmények megvalósítására. Sportági szakvezetőik irigységből vagy nemtörődömségből nem haj­landók­­ átirányítani másik szak­osztályokhoz. Legtöbbször a kö­vetkező lépés, hogy a tehetséges­nek tartott fiatal abbahagyja versenyszerű sportolást. Tehát a a sport számára elveszik. Ez pe­dig olyan pazarlás, amit nem engedhetünk meg, még egy eset­leges megyék közötti dobogós he­lyezés birtokában sem. A megye élsportjában egy ide­ig az a nézet uralkodott, hogy az anyagi alapok megteremtésével megnyílnak az eredményesség­ csatornái. Aztán­ gyorsan kiderült, az anyagi csak egyik feltétel a többi szükséges közül. A szak­osztályok, a sportolók erkölcsi támogatása legalább olyan fon­tos, mint például az anyagi. En­nek sok szép példája volt az utóbbi időben, bár több is lehe­tett volna... De ne legyünk elégedetlenek, amikor éppen ünnepelni, de leg­alábbis örülni volna okunk. A megye sportolói által megszer­zett hatszáz olimpiai pont min­denképpen dicséretes és elisme­résre méltó. Ösztönző is egyút­tal, hogy lehetünk igényesebbek a jobb, a magasabb színvonalú iránt. Az év ifjúsági sportolói A Magyar Televízió sport­osztálya a szövetségek ja­vaslatai alapján az OTSH- val egyetértésben az idén huszonegyedszer ítélte oda az év ifjúsági sportolója cí­met a legjobb fiatal verseny­zőknek. A győzteseknek és a helyezetteknek,­ valamint ed­zőiknek a díjakat a MÚOSZ, az OTSH és a Magyar Te­levízió szervezésében a ja­nuár 31-i tévéműsorban ad­ják át. Az év ifjúsági sportolója a lányoknál Temesvári Andrea (Bp. Spar­tacus).­­ A kiváló teniszező az idén ju­nior Európa-bajnokságot, ifjúsá­gi Európa-bajnokságot és felnőtt magyar bajnokságot nyert töb­bek között. Edzője édesapja, Te­mesvári Ottó. A­­ Vörösmarty Gimnázium magántanulója. 2. Orosz Andrea úszó, a Bp. Spartacus versenyzője. A 100 méteres gyorsúszásban 58.40 mp-cel IBV, és országos felnőttcsúcsot úszott. Ötszörös IBV-győztes, 400 méteren is or­szágos csúcstartó 4:22,23 perc­cel Edzője: Kiss László. 3. Bolvári Katalin asztaliteni­szező és Polgár Anna kajakozó. Bolvári Katalin serdülő Euró­­pa-bajnok csapatban és bronzér­mes egyéniben. Első osztályú ver­senyző, második helyezett az if­júsági ranglistán. Kitűnő tanuló. A Tolnai Vörös Lobogó SE ver­senyzője, edzője Sáth Sándor. Polgár Anna IBV-győztes, az ifjúsági EB harmadik helyezettje, felnőtt magyar bajnok, az FTC versenyzője. Edzője Kluka Jó­zsef. A budapesti Petőfi Gimná­zium tanulója. Az év ifjúsági versenyzője a fiúknál ■ Wladár Sándor. W­ladár az idén is folytatta si­kersorozatát, Európa-bajnokságot nyert a 100 és a 200 méteres hátúszásban. Edzője: Széchy Ta­más, egyesülete az II. Dózsa. A II. Rákóczi­ Ferenc Gimnázium tanulója. 2. Bereczki József atléta és Hlavati András súlyemelő. Bereczki 800 méteres síkfutás­ban ifjúsági Európa-bajnok, 1:40,17 perces csúccsal. Felnőtt válogatott: A Miskolci VSC ver­senyzője, MÁV-műszerész, edzője Schweickhardt Gyula. Hlavati a Bp. Honvéd verseny­zője, az ifjúsági EB-n VB-n sza­kításban második helyezést ért el. Edzői: Horváth József és Ambrus László. 3. Spránitz Gábor sportlövő. A kisöbű sportpuska 60 lövé­­ses fekvő versenyszámában ifjú­sági Európa-bajnok, 598 körös teljesítménnyel. Az V. Dózsa ver­senyzője, Edzője Sándor Zoltán- Példás küzdőszellemmel A KSC sportiskolai rendszeréből nőtte ki magát. Viszony­lag gyorsan feltűnt harcos küzdőmodorával. Nagysolymosi Sándornak nem sokan tudtak ellenállni a tatamin. Tizenegy éves kora óta judózik. Most huszonnégy éves. Egész sor megtisztelő bajnoki címmel, előkelő nemzetközi helyezéssel a háta mögött. Háromszoros junior, két­szeres magyar felnőtt baj­nok. Két Ifjú­sági Barátság Verseny győz­tese, a junior EB-n 5., az idei felnőtt Európa-baj­­nokságon ezüstérmes... 1981-ben ket­tős célja volt. Bizonyítani az EB-n, hogy világbajnok­a­ság résztvevő­je lehessen. A „rajt” remekül sikerült, s A megszerzett ezüstérem ezt tolja. Technikailag nagyon iga­zo­kat lépett előre, Ippont érő technikát tudott dobni. A döntő­ben azonban taktikai hibát vé­tett: belső combdobást indított, s megkontrázták ... Sokoldalúságát bizonyítja, hogy a világbajnokságon a formaidő­zítés sikertelensége­­ ellenére, re­mek taktikai győzelmeket ara­tott. Végül 5. lett. Számára 1982. a súlycsoport­váltás éve lett. 71 kg-ban már képtelen a súlyát tartani, a 78-ba pedig még bele kell erősöd­nie. — A legnagyobb cél — mondta Varga András, a KSC cselgáncs­szakosztályának vezetőedzője —, hogy az 1984-es olimpiára felké­szüljön,­ a 78 kg-os súlycsoport­ban érett versenyzővé váljon. Ismerve Nagysolymosi küzdőszellemét, határtalan példás aka­raterejét, biztosak vagyunk ben­ne; 1 kg-mal súlyosabban is a válogatott első számú jelöltjei között lesz. Akadályra termett Vágó Bélának, a Kecskeméti SC ifjúsági korú atlétájának nem volt sok vetélytársa a leg­eredményesebb ifjúsági spor­tolói cím megszerzésekor. 1981- ben, sportágában, az atlétiká­ban, országos viszonylatban is a legjobbnak bizonyult. Au­gusztusban és szeptemberben a hónap atlétája volt a MASZ értékelése szerint. Ez pedig rangot, örömöt jelent,­ hiszen Bács-Kiskun az utóbbi évek­ben atlétikában nem ontotta a tehetségeket. . . Grosán Pál, a KSC vezető­edzője így emlékezik tanítvá­nya fejlődéséről: ,,1975-ben, hatodikos korában kezdett at­létikával foglalkozni. Élénk, jó mozgású gyerekként ismertem meg. Úgy gondoltam, lehetne vele valamit kezdeni. Kicsit bosszantott a dolog, amikor meghallottam az apjától, hogy elviszi futballozni. Vékony izomzatú volt, tipikus atléta­alkat. Döntésre kellett vinni a dolgot, elvittem a csapattal Szolnokra egy mezei futóver­senyre. Jól szerepelt, s az első siker döntőnek bizonyult. * . Egy évvel később már azzal tűnt ki társai közül, hogy a hosszan tartó futásokat jobban bírta, 170 centi felett ugrott magasba, jól kosarazott, kézi­­labd­ázott. 1976. már a futás éve volt. Nálunk, a Lenin­városi Általá­nos Iskolában, minden gyerek számára becsületbeli ügy volt a mezei futóbajnokságon való részvétel. Béla is elindult, s megnyerte a városit, a me­gyeit, a területit, s az orszá­goson hatodik lett. 1977-ben összetett versenyben lett ifjúsági aranyjelvényes. Jó gátvétele, ritmusérzéke volt. A hosszan tartó futásokat pe­dig bírta. Szinte adva volt lehetőség az akadályra. A szö­­­vetség szakemberei is felfi­gyeltek rá, és támogatták azt az elképzelést, hogy fusson akadályt. Ígéretes eredmények helyett azonban egy balsze­rencsés sorozat kezdődött: tü­dőgyulladás, vérmérgezés a lá­bán, egyéb betegségek. Lehet, hogy éppen ez táplál­ta benne az akaratot? Talán jó is, hogy nagyon fiatalon nem nyert meg mindjárt min­dent . . . 1978-ban győzött az úttörő­olimpián, egy évvel később pe­dig ifjúsági aranyjelvényes minősítést szerzett 1500 méte­res akadályfutásban. 1980-ban volt az első komoly éve. akadályon. Sok lehetősé­get láttam benne. De nem tö­rekedtem vele a gyors sikerek elérésére. Jó partner volt min­denben. Az edzőtársakat sor­ra „kinőtte”, ezért egyedül végezte az edzéseket. Becsü­letesen dolgozott. 1981. a kiteljesedés éve volt. Az alapozás jól sikerült. A fe­dettpályás versenyeken megja­vította korábbi szabadtéri eredményeit. Ezzel választ adott a kérdésre, érdemes-e vele magas szinten foglalkoz­ni. Megnyerte az országos kö­zépiskolás bajnokságot. 3000 m­­én* és 1500-on legjobb eredmé­nyét érte el. Az IBV-re dobo­gós helyezés megszerzését ha­tározták el. Országos csúcsot futott, de egy NDK-s fiú nála is jobb volt. Második lett. Nem okozott csalódást, a szak­vezetés dicsérte. Az­­ ifjúsági Európa-bajnok­­ságra nem volt meg a kikül­detési szintje. Mint kiderült, a szövetség irreális eredményt tervezett. De megelőlegezték neki a bizalmat, kivitték. A selejtezőben 10 másodpercet vert­ a vetélytársaira, s beju­tott a döntőbe, ahol élete leg­jobbját futotta, 5. lett. Vajon mit hoz számára 1982T Junior korosztályba lép. Az I. osztályú szint megszerzése le­het számára a cél. IBV-n nem indulhat, ifjúsági EB-t két­évenként rendeznek, tehát he­lyezések szempontjából vissza­esés következik, de az ered­mények minőségében előbbre léphet. Mindent tud, amire a jó eredmény eléréséhez szük­sége van. Csupán rajta múlik, hogyan gazdálkodik a tehet­ségével. Bízom benne, eredményes versenyzése hogy által még sok kellemes percet sze­rez önmagának, s mindazok­nak, akik érdeklődéssel kísé­rik sportpályafutását." összeállította: Banczik István SKÁLA '* lnne

Next