Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-27 / 97. szám
Csak mielőbb odaérjenek! Ezt kívántuk egyik tavaly augusztusi riportunkban Sutka Jánosnak és társainak, akik Jászszentlászlón, a Móricz Zsigmond utcában társadalmi munkában dolgoztak. Egy járdaszakaszt készültek meghosszabbítani a 82 éves Tamási bácsi házáig. Az idő július elseje, 16 óra volt. Jelentjük, hogy a járda kész. Odaértek, ahová akartak. Sőt! Tovább is haladtak azóta Jászszentlászlón a településfejlesztésben. Érdekközösségben Nehéz tél után kezdték a rasat. November 20-án beállt fahideg és január utójáig nem engedett. Az utakat a tsz traktorosai szabadították föl a hótól. Volt, hogy éjszaka is dolgoztak a hótolók. A házi betegápolók így hívásra házhoz mehettek . Ilonaszállásról és Lantostanyáról a szövetkezet autóbuszával orvoshoz tudták vinni az időseket és a beteg gyerekeket. Senkit nem hagytak magára. Krunyó István tsz-elnököt úgy ismerik, mint akinél a gazdálkodási ismeretek és az emberség hosszú ideje a közösséget szolgáló erény. A falu lakosainak egyharmada a közös gazdasághoz kötődik. Sok-sok családi szál vezet el hozzánk. Pintér Sándornak, a tsz ellenőrző bizottsága elnökének a szavaiból azt vesszük ki: jó egyetértés, jó érdekközösség kapcsolja egymáshoz a falut és a termelőszövetkezetet. Barkácsműhely, napközis konyha Nincs olyan telek, nincs olyan utca, amely ne tanúskodna közös tettekről. Szilveszterig tizenegy utcába bevezették a gázt. Kilencben járdát építettek. A művelődési házban kétszintes barkácsműhelyt alakítottak ki azoknak, akik kedvteléseiknek itt helyben akarnak hódolni. Ki-ki a saját gépkocsiját is megjavíthatja majd a már kicsomagolásra váró szerszámokkal. Réczi László szobafestő úgy számítja, másfél hét alatt kész a meszeléssel. Múlik a tavaszi fáradtság. Jó kedvvel dolgoznak a tsz építőmesterei. Az Alkotmány és a Rákóczi utca közti telken még együtt a régi maradvány a készülő újjal, de már nem sokáig! Lebontották a kiszolgált iskola nagyobbik részét, s mellette megépítették a ma még tervrajzon látható 300 adagos napközis konyha alapját. Sokat dolgoztak. Februárban 42 kocsi földet hordtak el innét. Két és fél napig tartott. Nehéz volt, de nem bánják. Mire megjön a jó idő, a beton nem lesz nyers, húzhatják rá a falat. Az elszámoláskor — mint hírlik — a Jászszentlászló Tsz 200 ezer forintot elenged a tanácsnak a költségekből. Ez is kormányzás! Erre föl a tanács nem maradt veszteg. A legjobb példa a példamutatás alapon Papp József tanácselnök Ábrahám Viktor gépésszel és Kiss Mihály traktorossal szervezett egy kis esti társadalmi munkát. ..A szövetkezet MTZ—80- asával és egy talajnyelővel elegyengettek öt földes utcát. Senki se találta furcsának, hogy a tanácselnök kormányozott, este nyolc után. Ábrahám Viktorék utcájába fél 9-re érkeztek meg, miután a Zrínyi, az Alkotmány, Kisfaludy és a Klapka utca elszámítását befejezték. Azelőtt, ha esett, a földes utcákban csupán a járdán tudtak közlekedni. Most viszont Ábrahámné is könnyűszerrel átmegy kisgyermekével az egyik oldalról a másikra. Mennyi a látnivaló! A négylakásos orvosi-pedagógusi ház fala frissességével olyan, mintha tegnap mentek volna el a kőművesek. Holott már lakják. Kik? Dr. Böszörményi József és felesége voltak az első beköltözők. Nagyon várták már őket. Böszörményi doktor személyében ez évtől állandó fogorvosa van a január 1-gyel, Móricgát idecsatolásával most már háromezer-nyolcszáz lakosú településnek. Tudták, miért dolgoznak — Március 4-én költözött ide a doktor úr és a felesége Szegedről. Bútoraikat a termelőszövetkezet hozatta el, gépkocsival — így emlékszik a nevezetes eseményre Kovács Károly, a népfrontbizottság elnöke. De milyen előzmények után? Erről is érdemes szót ejteni. Segített a szövetkezet, mint mindig. Ahányszor Kecskemétre, vagy azon túl küldte a kocsiját, áruval megrakva, vagy valamilyen fontos alkatrészért, visszafelé anyagot hozatott a szolgálati lakás építéséhez. A „Ha már úgyis üresen jönne a gépkocsi hazafelé” tizenkétszeri szállítással kis híján 10 ezer forintot sikerült a községi tanácsnak megtakarítania. A szövetkezetiek később se maradtak el. Az Április 4., a Bánki Donát és a Váci Mihály szocialista brigád részt vett a szolgálati lakás építésében. Tudták, miért dolgoznak. Tudtak róla — hisz’ velük is megesett —, milyen keserves volt, amikor fogorvost kellett keresniük! Először Kiskunmajsára mentek. Onnan tovább, Halasra. Ott kiderült, hogy körzetileg Kiskunfélegyházához tartoznak. Újabb út. Ha aztán ráuntak a várakozásra és elfogyott a türelmük, Szánkon kötöttek ki, egy magánorvosnál. A településfejlesztéssel viszont — ami nagy szó! — megoldották most már az állandó fogászati ellátást is. Mire jó a kenyérhéj? — Minden rendben? — kérdezzük a doktortól,rendelőben Böszörményi — Igen. Amikor idejöttem, néhány rozsdás fogónál egyebet nem találtam. Azóta, a tanács segítségével, kint látják, jól berendezkedtem. Falun ez az egyik legmodernebb fogászat. Kollégámmal, dr Rácz György körzeti orvossal azt tervezzük, hogy májusban egészségügyi hetet rendezünk. A lakosokat szeretnénk felvilágosítani a helyes, egészséges táplálkozásról. Tervek a gondolkodás fejlesztésére, mely egyben emberformáló tényező is. A településfejlesztés egyik haszna. Azé a településfejlesztése, amelyért megérdemelten kaptak nemzeti zászlót a jászszentlászlóiak. Tamási János bácsi Zsigmond utca járdájától, Móricz lám, milyen messzire vezet az út egy községben! Kohl Antal Első a kisközségek között Jászszentlászló: a társadalmi munka és eredménye • Kovács Károly népfronttal*zottsági elnöknek is nevezetes dátum március 4-e. • Gyökérkezelés a jászszentlászlói rendelőben. • Könnyebb a kicsit is átvezetni a jó úton. (Ábrahámné 14 hónapos Zsuzsa lányával.) • Így kezdődik minden: az alapozással. (Épül a 300 adagos napközis konyha.) • A készülő barkácsműhely. (A fotókat Straszer András készítette.) A falvak bankja NEGYEDSZÁZADA, 1957. április 7-én Soltvadkerten alakult meg Bács-Kiskun megyében az első takarékszövetkezet, százhat taggal. Azóta ki tudja hányszor, s hányfelé olvastuk, hallottuk már ezt a nagyon is kopottnak tűnő jelmondatot: „A takarékszövetkezet a falusi lakosság bankja”. Ahogy akkoriban kevés embernek jutott eszébe, hogy ez a megfogalmazás inkább vágyképet, sem mint valóságot tükröz, ma senki sem töpreng azon, valóság lett-e a jelszóból? Természetesnek vesszük. A dokumentumok így őrzik a történeteket: „összefogtak azzal a céllal, hogy megtakarításaikat saját pénzintézetükben összegyűjtsék, amiből szorult anyagi helyzetben lévő tagjaiknak kölcsönt nyújtanak”. Bank volt ez? Pénzintézet? Alligiha. Csirájában több ugyan az önsegélyező társulatnál, már de még messzire az olyan szervezettől, amelynek meghatározó szerepe van a község fejlődésében, gazdasági és társadalmi életében. Távoli már az a korszak, amikor házról házra kellett járni, agitálni, ne a szalmazsákban, a befőttes üvegben, hanem a takarékban tartsák az emberek a pénzüket. Rég volt az az idő, amikor azért folyamodtak a tagok kölcsönért, hogy alapvető fogyasztási cikkeket tudjanak vásárolni, addig is, amíg egész évi munkájuk eredményét nem látják ... BÁCS-KISKUN megyében most 96 településre terjed ki a 22 takarékszövetkezet tevékenysége, tagjainak száma meghaladja százezret. Az ideinél két és fél milliárd forint a betétállomány elérése. Ezek a számok érzékletesen szemléltetik a fejlődést, pontosabban annak egy irányát. Mert az eltért 25 évhez hozzátartozik ez is: a lakosság megtakarításait sokféle betétformában helyezheti el A takarékszövetkezetek kapcsolatban állnak a különböző gazdaságokkal, szolgáltatóvállalatokkal, így a betéttulajdonosok fizetési kötelezettségeit teljesítik, a javukra átutalt pénzt jóváírják. Fogadják a gépkocsielőlegbefizetéseket, totó-lottó szelvényeket és ajándékutalványokat értékesítenek, helyben végzik a biztosítások és társasutazások szervezését, ügyintézését és így tovább. MEGYÉNK takarékszövetkezetei pénzintézeti hálózattá váltak, a hitelpolitikai irányelvekkel összhangban az általuk nyújtott kölcsönökkel különböző termelési célokra tönöznek, segítik az egyéni gyarapodást, észvégső soron a község fejlődését. Mindemellett a kölcsönkeret nem csekély hányadát engedik át fontos népgazdasági beruházások megvalósításához. Hozzá kell tenni: eredményesen gazdálkodnak, évek óta nem volt veszteséges szövetkezet. Tavaly nyereségük megközelítette a tizenötmillió forintot, és a saját vagyon elérte a 46 milliót. MEGVÁLTOZOTT a lakosság szemlélete, a pénzintézkedésekkel szembeni bizalmatlanság a múlté. A takarékszövetkezetek feladatai a jövőben sem csökkennek. Sőt. Fegyelmezett, következetes, előrelátó gazdálkodást kell folytatniuk házon belül és kívül”. Szigorodtak a gazdasági szabályozók, növekedtek a fenntartás költségei—beleértve az energiaárak és a társadalombiztosítási járulék emelkedését is —, viszont a községben élők is igényesebbekké váltak, a takarékszövetkezetekben kulturáltabb körülményeket, felkészültebb ügyintézőket szeretnének látni. Csökkent a kölcsönkeret növekedési üteme, ezt ellensúlyozni csak a pénzforgalom, vagyis a betét növelésével lehet, illetőleg az eddigiekhez hasonló hitelpolitikával. Nem véletlen, hogy a termelési célú kölcsönök aránya magasabb a korábbiaknál, s hogy terveikben az intézményekkel, gazdasági szervekkel való kapcsolatok további szélesítése szerepel, valamint szolgáltatásaik bővítése. K. K. ZENE UTÁN SZÍNJÁTSZÁS Szakmunkástanulók mutatkoztak be Továbbjutott a 623. sz. intézet Területi bemutatón találkozott Bács-Kiskun, Pest, Szolnok megye és Budapest szakmunkásképző intézeteinek kilenc színpada vasárnap Kecskeméten, az Erdei Ferenc nevét viselő művelődési központban. Hasonló seregszemlének adtak otthont hazánk más városai is. A továbbjutó csapatok május 28—30-a között mérik össze produkcióikat Szolnokon, az országos döntőn. Ugyanott szakmai tanácskozást is tartanak arról, hogy miként erősödhetne ebben az iskolatípusban az amatőr színjátszó mozgalom. Erre annál nagyobb szükség van, mert a pódiumon átélt teremtő és közösségi élmény, a kifejező erő és megértés nem hiányozhat a nevelői eszköztárból. Márpedig a szép magyar beszéd gyakorlása, a mozgáskultúra, a különböző jelrendszerek iránti fogékonyság nélkülözhetetlen minden foglalkozási ághoz, amely emberek együttműködését tételezi fel. A teljesebb élet fontosságát hangsúlyozta megnyitójában Széki Bálintné, Kecskemét város Tanácsa művelődésügyi osztályának vezetője. Mint mondta, a vasárnapi seregszemle szervesen kapcsolódott a tavaszi kulturális rendezvényekhez: az éneklő ifjúság napjain csaknem kétezer fiatal tisztelgett Kodály Zoltán emléke előtt. Aki cselekvően próbára teszi képességeit a különböző művészeti ágakban, alkalmasabbá válik a befogadásra is. A különböző színdarabok jó lehetőséget nyújtanak egyebek között az emberi, társadalmi és erkölcsi helyzetek átélésére. Igazán értékes művekből állt össze a vasárnapi bemutató. A szerzők között több mint kétezer esztendős, és a múlt, illetve jelen századunkban élt klasszikusok szerepeltek egészen a varázslatos szépségű mese, A kis herceg írójával, Antoine de Saint-Exuperyvel bezáróan. Megelevenedett Az emberke tragédiája Karinthy Frigyes feldolgozásában, a ceglédiek No, majd én címmel saját költésű tanárparódiákat hoztak magukkal. A váci csoport tagjai élményeik közé sorolhatták, hogy ez alkalommal álltak először színpadra, mások azt a fajta önállóságot és felelősséget ismerték meg, ami egy mű sajátos újraalkotásával jár együtt Végül a háromtagú zsűri két diákszínpadot juttatott az országos döntőbe. Előadásuk értékeivel a legjobbak közé került a Pesti Barnabás nevű fővárosi élelmiszeripari szakközépiskola, és szakmunkásképző Arisztophanész-előadása tanulóinak (Nőuralom), valamint a házigazda szerepét is betöltő, Vágó Béláról elnevezett 623. sz kecskeméti intézet csoportja Vörösmarty Mihály Ypszilon-háborújával. Az együtteseket Kaposi József és dr. Tucsni András készítette fel. Az oklevelek mellett az amatőr színjátszók országos minősítésű bronz fokozatát három, ezüst fokozatát négy előadás érdemelte ki. H. F. Kazinczy-érmesek a megyéből Vasárnap befejeződött jött a Szép magyar beszéd Győháromnapos vetélkedőjének országos döntője, amelybe 120 gimnáziumi és szakközépiskolás valamint szakmunkástanuló jutott be. Mindkét kategóriában a tizenöt legjobb kapta a Kazinczyérmet, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának díját. Ezenkívül öt Kazinczy-érmest a KISZ Központi Bizottsága külön díjazott. Az érmeket Péchy Blanika érdemes művész, az érem alapítója, a két zsűri díszelnöke adta át. A legszebben beszélő 15 náziumi és szakközépiskolai gimtanuló között érmet kapott Varga Andrea, a Kecskeméti Katona József Gimnázium, és Papp Etelka, a Kiskunhalasi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet tanulója. Színes szélvédők A Salgótarjáni Síküveggyárban megkezdték a színes szélvédők előállítását. A Lada, Dácia, Trabant, Wartburg és Volga személygépkocsikhoz készülnek zöld, kék és barna színárnyalatban is ragasztott biztonsági szélvédő üvegek. 1982. április 27. • PETŐFI NÉPE • 3 Baj van a harmadik feleségemmel — Szeretsz? — kérdi a harmadik feleségem. — Persze, drágám — felelem, ahogyan illik. — Jobban szeretsz, mint a második feleségedet? — faggat az asszony. — Téged egészen másként szeretlek — mondom neki. — Akkor az valamiféle őrület, valami olthatatlan mámor volt. Veled biztonságban, nyugodtan érzem magam. Te örökre az én nyugalmas révem vagy, drágám. — Tehát engem jobban szeretsz? — Az érzéseket nem lehet mérni, drágám. — Nem akarod bevallani, hogy a második feleségedet jobban szeretted? — De hiszen ez képtelenség! Hát lehet-e összeegyeztethetetlen dolgokat összehasonlítani? A második feleségem nagyszerű asszony volt, de a te tulajdonságaid hiányoztak belőle. Szerettem őt, de most csak téged szeretlek. — Jobban szeretsz, mint az első feleségedet? — Ugyan minek lovagolsz most az első feleségemen? «— De hiszen őt bizonyára őrülten szeretted? — Hát persze, ő volt az első szerelmem. Még a negyedik osztályban ismerkedtem meg vele. — De ha gimnázium helyett technikumba mentél volna, akkor nem ismerkedtél volna meg vele, és azonkívül most többet is keresnél. — Lehet. Akkor nem voltam nagyon előrelátó. — Ez így van, csak ne mentegetőzzél. Válaszolj nyíltan: jobban szeretted az első feleségedet, mint engem, vagy engem szeretsz jobban? -*- Mennyit kell még magyarázkodnom, hogy olyan dolgokról van szó, amelyeket nem lehet összehasonlítani. Hát össze lehet hasonlítani például a narancsot a sárgabarackot és a krumplit? — De akkor ki a narancs, ki a sárgabarack és ki a krumpli? — De hiszen ez csak példa, úgyszólván analógia ... — Értem! A krumpli nyilván én vagyok! — Dehát drága szívem__ — Ha engem jobban szeretsz, mint az első feleségedet — mondta az asszony egészen sírás hangon —j már és kevésbé szeretsz mint a második feleségedet, akkor legalább azt ígérd meg, hogy jobban fogsz szeretni, mint a negyedik feleségedet! Ezt már fenntartás nélkül, bátran megígérhetem. Miroslav Svandolik (Ford.: Gellért György)