Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-27 / 97. szám

Csak mielőbb odaérjenek! Ezt kívántuk egyik tavaly au­gusztusi riportunkban Sutka Já­nosnak és­­ társainak, akik Jász­­szentlászlón, a Móricz Zsigmond utcában társadalmi munkában dolgoztak.­ Egy járdaszakaszt ké­szültek meghosszabbítani a 82 éves Tamási bácsi házáig. Az idő július elseje, 16 óra volt. Jelentjük, hogy a járda kész. Odaértek, ahová akartak. Sőt! To­vább is haladtak azóta Jászszent­­lászlón a településfejlesztésben. Érdekközösségben Nehéz tél után kezdték a rasat. November 20-án beállt fa­hideg és január utójáig nem en­­­gedett. Az utakat a tsz traktorosai szabadították föl a hótól. Volt, hogy éjszaka is dolgoztak a hóto­lók. A házi betegápolók így hí­vásra házhoz mehettek . Ilona­­szállásról és Lantostanyáról a szö­vetkezet autóbuszával orvoshoz tudták vinni az időseket és a be­teg gyerekeket. Senkit nem hagy­tak magára. Krunyó István tsz-elnököt úgy ismerik, mint akinél a gazdálko­dási ismeretek és az emberség hosszú ideje a közösséget szolgáló erény.­­ A falu lakosainak egyharma­­da a közös gazdasághoz kötődik. Sok-sok családi szál vezet el hoz­zánk. Pintér Sándornak, a tsz ellen­őrző bizottsága elnökének a sza­vaiból azt vesszük ki: jó egyetér­tés, jó érdekközösség kapcsolja egymáshoz a falut és a termelő­szövetkezetet. Barkácsműhely, napközis konyha Nincs olyan telek, nincs olyan utca, amely ne tanúskodna közös tettekről. Szilveszterig tizenegy utcába bevezették a gázt. Kilencben jár­dát építettek. A művelődési ház­ban kétszintes barkácsműhelyt alakítottak ki azoknak, akik kedv­teléseiknek itt­­ helyben akarnak hódolni. Ki-ki a saját gépkocsiját is megjavíthatja majd a már ki­­csomagolásra váró szerszámokkal. Réczi László szobafestő úgy szá­mítja, másfél hét alatt kész a me­szeléssel. Múlik a tavaszi fáradtság. Jó kedvvel dolgoznak a tsz építőmes­terei. Az Alkotmány és a Rákóczi utca közti telken még együtt a ré­gi maradvány a készülő újjal, de már nem sokáig! Lebontották a kiszolgált iskola nagyobbik ré­szét, s mellette megépítették a ma még tervrajzon látható 300 ada­gos napközis konyha alapját. So­kat dolgoztak. Februárban 42 ko­csi földet hordtak el innét. Két és fél napig tartott. Nehéz volt, de nem bánják. Mire megjön a jó idő, a beton nem lesz nyers, húzhatják rá a falat. Az elszámoláskor — mint hírlik — a Jászszentlászló Tsz 200 ezer forintot elenged a tanácsnak a költségekből. Ez is kormányzás! Erre föl a tanács­­ nem maradt veszteg. A legjobb példa a pél­damutatás alapon Papp József ta­nácselnök Ábrahám Viktor gépés­­­szel és Kiss Mihály traktorossal szervezett egy kis esti társadalmi munkát. ..A szövetkezet MTZ—80- asával és egy talajnyelővel el­egyengettek öt földes utcát. Senki se találta furcsának, hogy a ta­nácselnök kormányozott, este nyolc után. Ábrahám Viktorék ut­cájába fél 9-re érkeztek meg, mi­után a Zrínyi, az Alkotmány, Kisfaludy és a Klapka utca elsz­á­mítását befejezték. Azelőtt, ha esett, a földes ut­cákban csupán a járdán tudtak közlekedni. Most viszont Ábra­hámné is könnyűszerrel átmegy kisgyermekével az egyik oldalról a másikra. Mennyi a látnivaló! A négylakásos orvosi-pedagógu­si ház fala frissességével olyan, mintha tegnap mentek volna el a kőművesek. Holott már lakják. Kik? Dr. Böszörményi József és felesége voltak az első beköltözők. Nagyon várták már őket. Böször­ményi doktor személyében ez év­től állandó fogorvosa van a ja­nuár 1-gyel, Móricgát idecsatolá­­sával most már háromezer-nyolc­­száz lakosú településnek. Tudták, miért dolgoznak — Március 4-én költözött ide a doktor úr és a felesége Szegedről. Bútoraikat a termelőszövetkezet hozatta el, gépkocsival — így emlékszik a nevezetes eseményre Kovács Károly, a népfrontbizott­ság elnöke. De milyen előzmények után? Erről is érdemes szót ejteni. Segített a szövetkezet, mint min­dig. Ahányszor Kecskemétre, vagy azon túl küldte a kocsiját, áruval megrakva, vagy valamilyen fon­tos alkatrészért, visszafelé anya­got hozatott a szolgálati lakás építéséhez. A „Ha már úgyis üre­sen jönne a gépkocsi hazafelé” ti­­zenkétszeri szállítással kis híján 10 ezer forintot sikerült a köz­ségi tanácsnak megtakarítania. A szövetkezetiek később se ma­radtak el. Az Április 4., a Bánki Donát és a Váci Mihály szocialis­ta brigád részt vett a szolgálati lakás építésében. Tudták, miért dolgoznak. Tud­tak róla — hisz’ velük is meg­esett —, milyen keserves volt, amikor fogorvost kellett keresni­ük! Először Kiskunmajsára men­tek. Onnan tovább, Halasra. Ott kiderült, hogy körzetileg Kiskun­félegyházához tartoznak. Újabb út. Ha aztán ráuntak a várakozás­ra és elfogyott a türelmük, Szán­kon kötöttek ki, egy magánorvos­­nál. A településfejlesztéssel viszont — ami nagy szó! — megoldották most már az állandó fogászati el­látást is. Mire jó a kenyérhéj? — Minden rendben? — kérdez­zük a doktortól,rendelőben Böszörményi — Igen. Amikor idejöttem, né­hány rozsdás fogónál egyebet nem találtam. Azóta, a tanács­ segítsé­gével, ki­nt látják, jól berendez­kedtem. Falun ez az egyik legmo­dernebb fogászat. Kollégámmal, dr­­ Rácz György körzeti orvossal azt tervezzük, hogy májusban egészségügyi hetet rendezünk. A lakosokat szeretnénk felvilágosíta­ni a helyes, egészséges táplálko­zásról. Tervek a gondolkodás fejleszté­sére, mely egyben emberformáló tényező is. A településfejlesztés egyik haszna. Azé a településfej­lesztése, amelyért megérdemelten kaptak nemzeti zászlót a jász­­szentlászlóiak. Tamási János bácsi Zsigmond utca járdájától, Móricz lám, milyen messzire vezet az út egy­­ községben! Kohl Antal Első a kisközségek között Jászszentlászló: a társadalmi munka és eredménye • Kovács Károly népfronttal*­zottsági elnöknek is nevezetes dátum március 4-e. • Gyökérkezelés a jászszent­­lászlói rendelőben. • Könnyebb a kicsit is átvezet­ni a jó úton. (Ábrahámné 14 hó­napos Zsuzsa lányával.) • Így kezdődik minden: az alapozással. (Épül a 300 adagos napkö­zis konyha.) • A készülő barkácsműhely. (A fotókat Straszer András készítette.) A falvak bankja NEGYEDSZÁZADA, 1957. április 7-én Soltva­dkerten alakult meg Bács-Kiskun me­gyében az első takarékszövetkezet, százhat taggal. Azóta ki t­udja hányszor, s hányfelé olvastuk, hallottuk már ezt a nagyon is ko­pottnak tűnő jelmondatot: „A takarékszövet­­kezet a falusi lakosság bankja”. Ahogy ak­koriban kevés embernek jutott eszébe, hogy ez a megfogalmazás inkább vágyképet, sem­ mint­ valóságot tükröz, ma senki sem töpreng azon, valóság lett-e a jelszóból? Természe­tesnek vesszük. A dokumentumok így őrzik a történeteket: „összefogtak azzal a céllal, hogy megtakarí­tásaikat saját pénzintézetükben összegyűjt­­sék, amiből szorult anyagi helyzetben lévő tagjaiknak kölcsönt nyújtanak”. Bank volt ez? Pénzintézet? Alligiha. Csirájában több ugyan az önsegélyező társulatnál, már de még messzire az olyan szervezettől, amely­nek meghatározó szerepe van a község fej­lődésében, gazdasági és társadalmi életében. Távoli már az a korszak, amikor házról házra kellett járni, agitálni, ne a szalmazsák­ban, a befőttes üvegben, hanem a takarék­ban tartsák az emberek a pénzüket. Rég volt az az idő, amikor azért folyamodtak a tagok kölcsönért, hogy alapvető fogyasztási cikke­ket tudjanak vásárolni, addig is, amíg egész évi munkájuk eredményét nem látják ... BÁCS-KISKUN megyében most 96 telepü­lésre terjed­­ ki a 22 takarékszövetkezet tevé­kenysége, tagjainak száma meghaladja százezret. Az idei­nél két és fél milliárd forint a betétállomány elérése. Ezek a számok ér­zékletesen szemléltetik a fejlődést, pontosab­ban annak egy irányát. Mert az eltért 25 év­hez hozzátartozik ez is: a lakosság megtaka­rításait sokféle betétformában helyezheti el A takarékszövetkezetek kapcsolatban állnak a különböző gazdaságokkal, szolgáltatóválla­latokkal, így a betéttulajdonosok fizetési kö­telezettségeit teljesítik, a javukra átutalt pénzt jóváírják. Fogadják a gépkocsielőleg­­befizetéseket, totó-lottó szelvényeket és aján­dékutalványokat értékesítenek, helyben vég­zik a biztosítások és társasutazások szervezé­sét, ügyintézését és így tovább. MEGYÉNK takarékszövetkezetei pénzin­tézeti hálózattá váltak, a hitelpolitikai irány­elvekkel összhangban az általuk nyújtott köl­csönökkel különböző termelési célokra tönöznek, segítik az egyéni gyarapodást, ész­végső soron a község fejlődését. Mindemel­­­lett a kölcsönkeret nem csekély hányadát en­gedik át fontos népgazdasági beruházások megvalósításához. Hozzá kell tenni: eredmé­nyesen gazdálkodnak, évek óta nem volt veszteséges szövetkezet. Tavaly nyereségük megközelítette a tizenötmillió forintot, és a saját vagyon elérte a 46 milliót. MEGVÁLTOZOTT a lakosság szemlélete, a pénzintézkedésekkel szembeni bizalmatlan­ság a múlté. A takarékszövetkezetek felada­tai a jövőben sem csökkennek. Sőt. Fegyel­mezett, következetes, előrelátó gazdálkodást kell folytatniuk házon belül és­­ kívül”. Szi­gorodtak a gazdasági szabályozók, növeked­tek a fenntartás költségei­—­­beleértve az energiaárak és a társadalombiztosítási já­rulék emelkedését is —, viszont a községben élők is igényesebbekké váltak, a takarékszö­vetkezetekben kulturáltabb körülményeket, felkészültebb ügyintézőket szeretnének látni­. Csökkent a kölcsönkeret növekedési üte­me, ezt ellensúlyozni csak a pénzforgalom, vagyis a betét növelésével lehet, illetőleg az eddigiekhez hasonló hitelpolitikával. Nem véletlen, hogy a termelési célú kölcsönök ará­nya magasabb a korábbiaknál, s hogy ter­veikben az intézményekkel, gazdasági szer­vekkel való kapcsolatok további szélesítése szerepel, vala­mint szolgáltatásaik bővítése. K. K. ZENE UTÁN SZÍNJÁTSZÁS Szakmunkástanulók mutatkoztak be Továbbjutott a 623. sz. intézet Területi bemutatón találkozott Bács-Kiskun, Pest, Szolnok megye és Budapest szakmunkásképző intézeteinek kilenc színpada vasárnap Kecskeméten, az Erdei Ferenc nevét vi­selő művelődési központban. Hasonló seregszemlének adtak otthont hazánk más városai is. A továbbjutó csapatok má­jus 28—30-a között mérik össze produkcióikat Szolnokon, az országos döntőn. Ugyanott szakmai tanácskozást is tartanak arról, hogy miként erősödhetne ebben az iskolatípusban az amatőr szín­játszó mozgalom. Erre annál nagyobb szükség van, mert a pódiumon átélt teremtő és közösségi élmény, a kifejező erő és megértés nem hiányozhat a nevelői eszköztárból. Márpe­dig a szép magyar beszéd gyakorlása, a mozgáskultúra, a különböző jelrendszerek iránti fogékonyság nélkülözhetet­len minden foglalkozási ághoz, amely emberek együttmű­ködését tételezi fel. A teljesebb élet fontosságát hangsúlyozta megnyitójában Szé­ki Bálintné, Kecskemét város Ta­nácsa művelődésügyi osztályának vezetője. Mint mondta, a vasár­napi seregszemle szervesen kap­csolódott a tavaszi kulturális ren­dezvényekhez: az éneklő ifjúság napjain csaknem kétezer fiatal tisztelgett Kodály Zoltán emléke előtt. Aki cselekvően próbára te­szi képességeit a különböző mű­vészeti ágakban, alkalmasabbá válik a befogadásra is. A külön­böző színdarabok jó lehetőséget nyújtanak egyebek között az em­beri, társadalmi és erkölcsi hely­zetek átélésére. Igazán értékes művekből állt össze a vasárnapi bemutató. A szerzők között több mint kétezer esztendős, és a múlt, illetve jelen századunkban élt klasszikusok szerepeltek egészen a varázslatos szépségű mese, A kis herceg író­jával, Antoine de Saint-Exupery­­vel bezáróan. Megelevenedett Az emberke tragédiája Karinthy Fri­gyes feldolgozásában, a ceglédiek No, majd én címmel saját költé­­sű tanárparódiákat hoztak ma­gukkal. A váci csoport tagjai él­ményeik közé sorolhatták, hogy ez alkalommal álltak először színpadra, mások azt a fajta ön­állóságot és felelősséget ismerték meg, ami egy mű sajátos újraal­kotásával jár együtt Végül a háromtagú zsűri két diákszínpadot juttatott az orszá­gos döntőbe. Előadásuk értékeivel a legjobbak közé került a Pesti Barnabás nevű fővárosi élelmi­­szeripari szakközépiskola, és szakmunkásképző Arisztophanész-előadása tanulóinak (Nőura­lom), valamint a házigazda sze­repét is betöltő, Vágó Béláról el­nevezett 623. sz kecskeméti inté­zet csoportja Vörösmarty Mihály Ypszilon-háborújával. Az együt­teseket Kaposi József és dr. Tucs­­ni András készítette fel. Az okle­velek mellett az amatőr színját­szók országos minősítésű bronz fokozatát három, ezüst fokozatát négy előadás érdemelte ki. H. F. Kazinczy-érmesek a megyéből Vasárnap befejeződött jött a Szép magyar beszéd Győ­há­romnapos vetélkedőjének or­szágos döntője, amelybe 120 gimnáziumi és szakközépiskolás valamint szakmunkástanuló ju­tott be. Mindkét kategóriában a tizenöt legjobb kapta a Kazinczy­­érmet, valamint a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának díját. Ezenkívül öt Kazinczy-érmest a KISZ Központi Bizottsága külön díjazott. Az érmeket Péchy Blan­­ika érdemes művész, az érem ala­pítója, a két zsűri díszelnöke ad­ta át. A legszebben beszélő 15 náziumi és szakközépiskolai gim­ta­nuló között érmet kapott Varga Andrea, a Kecskeméti Katona József Gimnázium, és Papp Etel­ka, a Kiskunhalasi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Intézet tanulója. Színes szélvédők A Salgótarjáni Síküveggyár­ban megkezdték a színes szélvé­dők előállítását. A Lada, Dácia, Trabant, Wartburg és Volga sze­mélygépkocsikhoz készülnek zöld, kék és barna színárnyalatban is ragasztott biztonsági szélvédő üvegek. 1982. április 27. • PETŐFI NÉPE • 3 Baj van a harmadik feleségemmel — Szeretsz? — kérdi a harmadik feleségem. — Persze, drágám — fele­lem, ahogyan illik. — Jobban szeretsz, mint a második feleségedet? — fag­gat az asszony. — Téged egészen másként szeretlek — mondom neki. — Akkor az valamiféle őrület, valami olthatatlan mámor volt. Veled biztonságban, nyu­godtan érzem magam. Te örökre az én nyugalmas ré­vem vagy, drágám. — Tehát engem jobban sze­retsz? — Az érzéseket nem lehet mérni, drágám. — Nem akarod bevallani, hogy a második feleségedet jobban szeretted? — De hiszen ez képtelen­ség! Hát lehet-e összeegyeztet­hetetlen dolgokat összehasonlí­tani? A második feleségem nagyszerű asszony volt, de a te tulajdonságaid hiányoz­tak belőle. Szerettem őt, de most csak téged szeretlek. — Jobban szeretsz, mint az első feleségedet? — Ugyan minek lovagolsz most az első feleségemen? «— De hiszen őt bizonyára őrülten szeretted? — Hát persze, ő volt az el­ső szerelmem. Még a negyedik osztályban ismerkedtem meg vele. — De ha gimnázium helyett technikumba mentél volna, akkor nem ismerkedtél volna meg vele, és azonkívül most többet is keresnél. — Lehet. Akkor nem vol­tam nagyon előrelátó. — Ez így van, csak ne men­tegetőzzél. Válaszolj nyíltan: jobban szeretted az első fele­ségedet, mint engem, vagy engem szeretsz jobban? -*- Mennyit kell még ma­gyarázkodnom, hogy olyan dolgokról van szó, amelyeket nem lehet összehasonlítani. Hát össze lehet hasonlítani például a narancsot a sárga­barackot és a krumplit? — De akkor ki a narancs, ki a sárgabarack és ki a krump­li? — De hiszen ez csak példa, úgyszólván analógia ... — Értem! A krumpli nyil­ván én vagyok! — Dehát drága szívem__ — Ha engem jobban sze­retsz, mint az első feleségedet — mondta az asszony egészen sírás hangon —j már és kevésbé szeretsz mint a máso­dik feleségedet, akkor leg­alább azt ígérd meg, hogy job­ban fogsz szeretni, mint a ne­gyedik feleségedet! Ezt már fenntartás nélkül, bátran megígérhetem. Miroslav Svandolik (Ford.: Gellért György)

Next