Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-27 / 97. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ♦ AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 91. szám Afl 1,40 Ft______1988. április 87. kedd ÉLEN A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI VERSENYBEN Nemzeti zászló Jászszentlászlónak Jogos büszkeség töltötte el jászszentlászlóiakat, amikor teganap összegyűltek a községi művelődési ház dísztermében, hogy részt vegyenek azon az ünnepségen, amelyen a településfejlesztési verseny kisközségi kategóriája győztesének átadják a Hazafias Népfront Országos Tanácsának nemzeti zászlaját és oklevelét. A megjelenteket — köztük Romany Pált, a megyei pártbizottság első titkárát és S. Hegedűs Lászlót, a HNF OT tiltkárát Kovács Károly, a községi népfrontbizottság titkára köszöntötte. Az úttörők műsora után Papp József tanácselnök ismertette azokat az eredményeket, amelynek alapján Jászszentlászló kiérdemelte az első helyet. A településfejlesztési munkák értéke 1981-ben meghaladta a 14 millió forintot, ez egy lakosra számítva megközelíti az ötezret. E szám önmagában is sokat mond, különösen ha a tíz év előtti 450 forinttal hasonlítjuk össze. A lakosság és az üzemek, vállalatok, szövetkezetek összefogása, társadalmi munkája nélkül nem készülhetett volna el a földgázvezeték újabb szakasza, a szolgálati lakás, ,a művelődési ház bővítése, az óvoda fűtésének korszerűsítése. Emellett folytatódott a parkosítás, elültettek több ezer facsemetét, karbantartják, építik a belvízelvezető csatornát. A tanácselnök név szerint is kiemelte a társadalmi munkában élenjárókat. Ezután S. Hegedűs László köszöntötte a község jelenlevő lakóit, majd átadta a településfejlesztési verseny első helyezettjének járó nemzeti zászlót és oklevelet Papp József tanácselnöknek és Dobdic Ferencné községi népfronttitkárnak, majd öten „Érdemes társadalmi munkás” kitüntetést vehettek át, a Jászszentlászló Tsz Bánki Donát szocialista brigádja pedig megkapta a Kiváló társadalmi munkáért emlékplakettet. (Jászszentlászlóról szóló írásunkat lapunk 3. oldalán közöljük.) Az ünnepi ülést megelőzően, délelőtt Romány Pál felkereste a községi tanácsot, találkozott végrehajtó bizottság tagjaival, és a tájékozódott az időszerű párt- és tanácsi munkáról. községi Ezután megnézte a móricgáti Petőfi Tsz melléküzemágát, majd Jászszentlászló Termelőszövetkezet földgázzal üzemelő szárítóját és műhelycsarnokát tekintette meg. V. T. Kádár János a Német Szövetségi Köztársaságba utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására hétfőn a Német Szövetségi Köztársaságba Vitára elkísérte felesége, utazott, valamint Nagy János külügyminisztériumi és Török István külkereskedelmi államtitkár. Kővári Péter, hazánk NSZK-beli nagykövete Bonnban csatlakozik a kísérethez. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügy-, Pója Frigyes külügy-, Pallai Árpád közli(Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozás a pártirodalom terjesztéséről A megyei pártbizottság és a Kossuth Könyvkiadó közös szervezésében évek óta minden tavasszal értékelik a politikai és pártirodalom terjesztésének eredményeit. E célból tegnap a Kalocsai Sütőipari Vállalat Szelidi-tó melletti üdülőjében tanácskozásra gyűltek egybe a járási-városi pártbizottságok felelős munkatársai, a terjesztő propagandisták irányítói. Délelőtt kilenc órakor Komáromi Attila, a megyei pártbizottság propaganda- és osztályának helyettes művelődési vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd Hegedűs Pál politikai munkatárs összegezte az elmúlt esztendő eredményeit, tapasztalatait, és a további feladatokat. Elmondta, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan 1981-ben is figyelmet érdemlő sikereket értek el a pártszervek hathatós támogatásával, közreműködésével. Az eredményes terjesztést az is elősegítette, hogy nőtt a társadalmi aktivitás, és sokoldalúbbá váltak a módszerek. Előzetes ajánlásokkal, kiállításokkal, helyszíni árusításokkal, a téli politikai könyvnapok programjának gazdagításával igyekeztek minél több emberhez eljuttatni a Kossuth-kiadványokat. Örvendetes többek között, hogy a nagyközségekben és a nagyüzemekben általában pozitív változások következtek be ilyen tekintetben. Számottevő eredményekről adhatnak számot ezúttal Jánoshalmán, Tompán és Szabadszálláson. S elsősorban figyelmet érdemel a bajai kismotor, a kalocsai Fékon, valamint a félegyházi Habselyem és a Villamos Szigetelőgyár könyvterjesztési sikere. Az állami gazdaságok közül kiemelkedő munkát végeztek a kiskunhalasiak és a helvéciaiak propagandistái. Szó esett az értékelésben a még itt-ott tapasztalható hiányosságokról is. Néhol például vontatottabban halad az író—olvasó találkozók szervezése. Másutt még mindig lebecsülik a terjesztő propagandisták munkáját, nem érzik eléggé fontosnak a feladatukat. S egyes nagyüzemekben sajnos, elhanyagolják a Kossuth-kiadványok terjesztését, mivel nem tudatosult még eléggé e tevékenység fontossága, jelentősége. Az „Egy diák — egy könyv” mozgalomba például negyvenkét középfokú megyénk oktatási intézménye közül ez évben csupán tizenöt kapcsolódott be. Az értékelés után a hagyományoknak megfelelően megjutalmazták a legjobb teljesítményt felmutató pártbizottságokat és vezető propagandistákat. A megyei pártbizottság vándorzászlaját ezúttal Szvorény János, az MSZMP kalocsai Városi Bizottságának első titkára vette át Katanics Sándortól, a megyei pártbizottság titkárától. A terjesztési versenyben a tavalyi eredmények alapján második lett a bajai járási-városi pártbizottság, s harmadik a kalocsai járási pártbizottság. A sok hasznos észrevételt, javaslatot tartalmazó vitában felszólalt Bakács István, a Kossuth Könyvkiadó terjesztési főosztályának vezetője. Miután többek között ismertette a kiadó idei terveit, elképzeléseit és gondjait, bejelentette: ezentúl a terjesztésben legjobb eredményt felmutató pántbizottságoknak évente három-háromezer forintos értékű kis könyvtárral kedveskedik a Kossuth Könyvkiadó. Katanics Sándor sokan megköszönte a hozzászólóterjesztő propagandisták áldozatos munkáját, majd hangsúlyozta: pártirodalom terjesztése nem üzleti kérdés, hanem mint a politikai propaganda szerves része, a pártszervek nélkülözhetetlen feladata. Éppen ezért nagy gondot kell fordítani arra, hogy a tudatformálás és az ismeretek terjesztése szempontjából fontos művek eljussanak az érdeklődő emberekhez. Aláhúzta ezzel kapcsolatban a propagandisták megnövekedett felelősségét, és sürgette az új célravezető módszerek kialakítását. Fontos — mondotta —, hogy a kiadványok terjesztése közben egyre több, és egyre szorosabb kapcsolat alakuljon ki a Kossuth Könyvkiadó dolgozói, valamiint a pártszervek irányítói és a terjesztési munka gyakorlati részét naponta végző propagandisták között. ’ . V. M. • Sándor Katanics átadja a lót vándorzástSzvorény Jánosnak. Az egészség termelőerő? Az élet mindennapjai azt tanúsítják, hogy igen. A legfontosabb. Ha mégoly kiváló is egy munkagép, kezelő nélkül áll; betegség miatt nem, vagy csak késve indul az autóbusz; „úszik” az exportterv teljesítése, és ezzel a prémium is; a boltosok megérzik, ha kollégáik betegen távolmaradnak, s az ügye intézésére váró állampolgár is kénytelen többször kilincselni, ha a döntésre ihivatott személy még lábadozik. Az egyénnek is nyűg, teher a betegség , a közösségnek pedig, az elveszett munkaórák következtében, méginkább az. Kétmillió-kilencszázhuszonötezer! Lottófőnyeremény kifizetésekor szoktunk ekkora, tetemes összegről Jóllehet e szám nem beszélni, nyereségről, ellenkezőleg, veszteségről tudósít. Arról, hogy Bács-Kiskun megyében 1981- ben ilyen sok, csaknem 3 millió napra fizettek táppénzt. Még így is aránylag kedvező mérleggel zárult az esztendő. Az ezt megelőző, 1980. évinél ugyanis 63 ezer táppénzes nappal volt alacsonyabb ez a — már-már az égbe nyúló — grafikán. A 63 ezres szerény csökkenés, mint csepp a tengerben, két dolognak tulajdonítható. Az egyik: elkerült bennünket az influenzajárvány. A másik: a táppénzfegyelem valamelyest javult. A milliónyi táppénzes nappal, s a millió forintokkal mérhető állami jó szándékhoz aligha fér kétség. Ez mintegy válasz, igenlés arra, hogy megyében naponta táppénzes a állományban levő 9428 ember gyógyuljon meg és dolgozzék De vajon, csak az államkassza az egyedüli gyógyír minden bajra? Talán felesleges bizonygatni, nincs az a tarka szőttes, amihez hasonlíthatnánk azt a rengeteg okot, amelynek szerepe volt a 2 millió 925 ezer napra járó r több mint 277 millió forint — táppénz kifizetésében. Ezeknek a fölsorolása, pusztán címszavakban is, hosszadalmas lenne. Azt viszont, hogy megyénkben 1981-ben 242 ezer 153 esetben kezeltek betegeket szervi panaszokkal, és mozgásosak Kecskeméten naponta ötszáznál több jelentkezőt fogad rendelőintézet ugyanilyen okairól, nem hallgathatjuk el. Nem hallgathatunk róla, hogy a közvélemény tudatában „láb- és derékfájós" gyűjtőnéven számon tartott járóbetegek javarésze középkorú. Nem kevés közöttük a nehéz mezőgazdasági munkát végző, a testileg egyoldalúan terhelt ember. Sok az olyan is, akinek a foglalkozásából eredően meg kellene tanulnia az izmait használni. Az autószerelő, aki órákon át hasalcsúszkál a kocsik alatt és körül, szakmája hátrányait megsínyli, ha az egyoldalú testhelyzet feszességét a szabadban, sok mozgással fel nem oldja. És ez csak egy szakma! Egy a sok száz közül! „Rohanunk eleget!” Hányszor halljuk. Holott csak a repülőgép, a vonat, az autóbusz, vagy a földalatti rohan velünk. Nagyon sokszor csak közlekedünk. Zeng a stadion, amikor kedvenc csatárunk gólt rúg, zászlók lengenek az ülőhelyeken — a többség így sportol. De az életben bárhol, a lépcsők alján, vagy emelkedők előtt ki nem látott még tépelődőket? Miközben a napi beszédtémánk egyike: melyik kocsi a jobb, melyikkel lehet gyorsabban hajtani, az emberi szervezet motorja gyakran kis emelkedőknél is kifullad. Kérdések tolakodnak elő. . zes Az emberek nem laknak vjlakásokban. Jól élnek. Hogy lehet mégis, hogy miközben a modern technika vívmányai tökélyükkel lenyűgözők, színes tv a lakásban, távirányítással, ágyból is lehet csatornát váltani, a újdonságai csodálatot DELT- nek, másoknak bevált, kelteritka gyógyszerként sokan a világ végéig is elmennének,, . nem egy helyen a rádió és a kávéfőző hajnalban egyszerre kapcsolt, a fej-, a hát-, a lábfájás és a többi mindezek ellenére és nyavalya mellett megmaradt? Hogyan lehet, hogy évente fogságba kényszerül —■ tavaly 2 millió 925 ezer napra!! ■— a legfontosabb termelőerő: az egészség? Miként van az, hogy harmincévesek is kidőlnek — váratlanul — a sorból? S hogy megye általános iskolásai közül négyszázharmincötöt felmentettek a testnevelés alól, négyszázhúszat pedig könnyített foglalkozásra találtak alkalmasnak? Sorsdöntő, mindannyiunkat érintő kérdések ezek. Olyanok, amelyeket ha ki-ki higgadtan és felelősen továbbgondol, a testneveléssel és a sporttal, az egészség megőrzésének az eszközeivel — mint ■ biztos pillérrel — a szocialista életmódot tovább gazdagíthatjuk, egészségünket mint termelőerőt is fejleszthetjük. Kell-e bizonyítanunk, hogy ez mennyire kifizetődik? K—1 A KISZ KB titkárának látogatása Tegnap délután Kecskemétre érkezett dr. Varga Sabján László, a KISZ KB titkára. A vendéget Gráner Gyula, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára fogadta, majd baráti beszélgetésre került sor az ifjúsági szervezet megyei vezetőivel. Ma délelőtt Terbe Dezsővel, a megyei pártbizottság titkárával találkozik dr. Varga Sabján László, s ezután Kiskunhalasra utazik, ahol felkeresi dr. Szabó Miklóst, a városi-járási pártbizottság első titkárát, ellátogat a II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskolába, valamint a Kiskunhalasi Állami Gazdaság tatai kerületébe. A KISZ KB titkára kétnapos Bács-Kiskun megyei látogatását Kecskeméten, a Hírös Tömegsport Egyesületnél fejezi be. FEGYVERES KONFLIKTUSSÁ VÁLT A FALKLAND-VISZÁLY Az angolok visszafoglalták a Déli-Georgia szigeteket Aczél Endre, az MTI tudósítója jelenti: Vasárnap este óta ismét brit zászló leng a Falkland- (Malvin-) szigetekhez tartozó Déli-Georgia fölött. A szinte állandóan jéggel borított, jobbára csak sarkkutatók által használt szigetet Észak- Norvégiában begyakorolt kommandó-akcióval foglalták vissza a britek. A Déli-Georgia április 4-e óta áll argentin ellenőrzés alatt. A Falkland- (Malvin-)szigetek felé tartó brit flottacsoportosítás „felfejlődése” közben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az elsőrendű katonai célpont a Déli-Georgia lesz, amely visszaszerezhetőnek látszott különösebb véráldozatok nélkül. A sziget a földrajzi távolság okán — több, mint másfélezer kilométerre fekszik az argentin szárazföldtől — a levegőből nem védhető, legalábbis a földi bázisú argentin légierő szempontjából nem. Visszafoglalása a Falkland(Malvin-)szigetek sorsát kevéssé érinti, mert — mint Londonban hangoztatják — erre a területre Argentína nem formált történelmi igényt. A brit flotta ugyanakkor az Atlanti-óceán déli felén most kikötőhöz jutott, ami a további — esetleges — katonai akciók szempontjából bizonyos fokú könnyebbséget jelent számára. Az eseményekről Margaret Thatcher külön kihallgatáson tájékoztatta a királynőt. A brit kormány pillanatnyi álláspontja az, hogy az akció „semmiképpen sem csökkentette a falklandi válság diplomáciai rendezésének esélyeit”. Más szóval London kész a további — amerikai közbenjárással zajló — tárgyalásokra, s abban a reményben néz elébük, hogy az argentin kormány most már tisztában van ve(Folytatás a 2. oldalon.) pros -awBKs Egyiptomi lobogó a Sinaifélszigeten Vasárnap kora reggel egyszerű ceremónia keretében levonták az izraeli zászlót a Sinai-félsziget déli csücskén levő Sarm El Seikh-ben, s ezzel elkezdődött a Sinai-félsziget még izraeli megszállás alatt levő részének kiürítése. A zászló levonása után Sarm El Seikh (a megszállás alatt: Ofira) izraeli helyőrsége megkezdte az elvonulást, hogy csatlakozzék a Vörös-tenger partján visszahúzódó többi egységhez. A teljes Sinai-félsziget hivatalosan közép-európai idő szerint 13.00 órakor került egyiptomi fennhatóság alá. (Folytatás a 2. oldalon.) HÁROMSZÁZAN CSATLAKOZTAK A FELHÍVÁSHOZ Takarítás, útjavítás szombaton A szokásosnál jóval nagyobb, ötvenmillió forintot meghaladó kárt okozott a tél megyénk úthálózatán. A kedvezőtlen időjárás késleltette a burkolatjavítást, holott a forgalom biztonságát fokozottan veszélyeztető kátyúk megszüntetése nem tűr halasztást. A KPM Kecskeméti Közúti Igazgatósága párt- és szakszervezeti bizottságának felhívásához háromszázan csatlakoztak: április 24-i szabad szombatjukat térítés nélkül felajánlották az utak javítására. Milyen eredményt hoz az egész napos műszak? Erre voltunk kíváncsiak, amikor Pogány Károly igazgatóval, és Dobosi Tivadar osztályvezetővel útnak indultunk. Megtudtam tőlük, hogy a központi géptelep dolgozói és az irodisták sem tétlenkednek ezen a szabad szombaton. Folyik a gépek, járművek karbantartása, az adminisztrátorok pedig a főútvonalak mentét takarítják, a pihenőpadokat festik. A Solti út izsáki elágazásánál például parkot és sétányutakat alakítanak ki. Kecskemétről Ladánybenén át Kunszentmiklósra érünk. A szinte kifogástalan minőségű út után siralmas látvány az innen Kiskunlacháza felé vezető szakasz. Bács-Kiskun megye legrosszabb útja. Több helyen a burkolat alatti talajt is ki kellett cserélni. Zömmel a solti üzemmérnökség Petőfi Sándor szocialista brigádjának, tagjai dolgoznak itt. Szán Lajos brigádvezető és Sztanó János darukezelő remélik, hogy május elsejéig, tehát határidő elől egy hónappal végeznek. Dunatetétlenig, ahol a Közti Igazgatóság hídbrigádjával találkozunk, ismét sima a pályi Bács-Kiskun megye egyik legszebb építészeti emlékét javító itt. A festést délutánig befejezi a téglaboltozat erősítése, az új hű szárnyak építése, még eltart eg hétig — tájékoztat Várfi Istvá hídmeser. A Kecskemét—Kiskőrös összikötő úton, a 71-es kilométert közelében a leghibásabb a bús karát. A kiskőrösi üzemmérnökség vezetőjétől, Rencsár Istvánt tudom meg, hogy a kiskunhala járás körzetükbe eső részén okozta a fagy és a víz a legnagyob károkat. A szikes, agyagos talajnak ugyanis nincs vízátereszt képessége. Hasonló a helyzet a bajai járásban. Bács-Kiskun megye legrosszabb útszakaszán, a Tatahida—Bácsbokod közötti részen kiskunhalasi üzemmérnökség dogozói siettek a bajaiak segítség (Folytatás a 2. oldalon) • Az adminisztrátorok is seprűt, lapátot fogtak.