Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-30 / 100. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: eleinte Ubbnyire közepesen felhős idő lesz. Egy-két helyen kisebb eső valószínű. Később gyakran erősen megváltozik a felhőzet. A felhőátvonulások­ból többfelé várható gyenge eső, futó zápor. Főként a Dunántúlon erősödik meg sokszor az északi, északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és plusz 5, legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul. ___________________________________________ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 100. szám Ára: 1,40 Ft 1982. április 30. péntek Befejeződött az egyesített fegyveres erők katonai tanácsának ülése A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben 1982. április 26—29. között megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek katonai tanácsa. A Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az egye­sített fegyveres erők főparancsnokának elnökleté­vel összeült katonai tanács munkájában a katonai tanács tagjai, valamint vezetésük alatt a bolgár néphadseregnek, a Magyar Néphadseregnek, a Né­met Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadse­regének, a lengyel néphadseregnek, a Román Szo­cialista Köztársaság hadseregének, a Szovjetunió fegyveres erőinek és a csehszlovák néphadseregnek a küldöttségei vettek részt. A katonai tanács megvitatta az egyesített fegy­veres erők mindennapi tevékenységének kérdéseit, és megfelelő ajánlásokat fogadott el velük kapcso­latban. Az ülés a barátság, a szoros együttműködés és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. A ka­tonai tanács tagjait és a katonai tanács ülésén részt vett politikai főcsoport­főnököket fogadta Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke. ÁTFOGJA A LAKOSSÁG MINDEN RÉTEGÉT Egy nagyközség népfrontmunkája a megyei elnökség előtt A Hazafias Népfrontnak, mint a ország minden társadalmi rétegét átfogó tömegmozgalomnak a te­vékenysége alapvetően a területi munkában nyilvánul meg. Ezért is fordít nagy figyelmet a népfront megyei bizottsága és elnöksége a helyi szervek körzeti, lakóterületi, faluközösségi annak időnkénti munkálkodására, összegezésére, értékelésére. Ennek egyik jól be­vált és évente többször is alkal­mazott formája: egy-egy község­ben, nagyközségben a tapasztalat­­szerzés, amikor a megyei testület tagjai a helyszínen tanulmányoz­zák, s a helyi vezetőkkel, aktivis­tákkal tanácskozzák meg a moz­galom eredményeit, feladatait. Tegnap délelőtt Lakitelek nagy­község volt a házigazdája a Ha­zafias Népfront megyei elnöksé­ge ülésének, amelynek résztvevőit — köztük a járási hivatal és a községi tanács vezetőii— Rácz Mik­lós, a népfront községi elnöke és Boros József titkár üdvözölte. Dr. Dobos László, a népfront me­gyei elnöke terjesztette elő a napirendi javaslatot, s ennek megfelelően először a nagyközsé­gi népfrontbizottság munkájáról készült beszámolót vitatták meg. A sok tekintetben sajátos hely­zetű nagyközség — amely jelen­tős természeti értékekkel, üdülő­körzettel is rendelkezik — ugyan­akkor a megye más helységeivel azonos módon érdekelt a tájegy­ség, a lakóterület gazdasági és kulturális fejlődésében, a lakossá­got megtartó életviszonyok javí­tásában, a szolgáltatási és a ke­reskedelmi ellátás korszerűsítésé­ben, sokat gyarapodott az utób­bi évtizedben, de gondjai is so­kasodtak. Hiszen nemcsak a köz­ség és a hozzá tartozó gazdálkodó egységek ellátásáért felelős, ha­nem a nyaranta ideérkező több tízezer ember igényeinek kielégí­téséről is gondoskodnia, kell, be­leértve a körzet kommunális, köztisztasági stb. gondozását, kar­bantartását. Az a közeg, amelyben a társa­dalmi szervek és mozgalmak, népfront is végzi munkáját, vál­a­tozóban van. Kifejezi a­­ kedvező irányú fejlődést a bizottság ös­­­szetétele is, mivel ebben kaptak az aktívan dolgozó helyet tsz­­tagok mellett a fizikai munkások éppúgy, mint a különböző terü­leten tevékenykedő értelmisé­giek, a nődolgozók és fiatalok egyaránt. Ezért is van nagy je­lentősége például a nő- és réteg­politikai munkabizottságnak, amely összefogta a községben élő lányokat, asszonyokat, a termelő­helyeken működő bizottságokat. Sokat tettek a nők munkaviszo­nyainak javításáért, a dolgozó asszonyok munkáját segítő gyer­mekintézmények fejlesztéséért, a szolgáltatási körülmények jobbí­tásáért. Igen sok társadalmi mun­kával jött létre az öregek nap­közi otthona, általában az idősek­kel való törődés példásnak mond­ható. A népfront tevékenységét a gyarapodó számú értelmiség nagymértékben segíti, de támasz­kodhatnak a kisiparosokra, kis­kereskedőkre is, amikor a közös­ségért kell tenni valamit. A falu­gyűléseken felmerült javaslatok valóra váltása nem képzelhető el a társadalmi munka nélkül, ami­nek értéke évről évre növekszik, tavaly már meghaladta a hat­millió forintot. A bizottság mun­kájában nagy szerepet játszik az alkotmányos feladatok ellátása, ami a választások közötti időben a tanácstagok és a lakosság kap­csolatának elmélyítésében is meg­nyilvánul. A vitában részt vevők elismerés­sel szóltak a népfront helyi moz­galmi és társadalomszervező te­vékenységéről, amit a megyei el­nökség testületi elismeréssel is nyugtázott. Az elnökség ezután jóváhagyta a májusi béke- és barátsági hó­nap megyei programját, majd be­jelentéseket fogadott el. T. P. Díjakat, kitüntetéseket adtak át az SZMT-nél Hegedűs István titkár nyitotta meg tegnap délelőtt a Szakszer­vezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának székházában azt az ünnepséget, melyen a közelgő május 1. tiszteletére különböző kitüntetéseket adtak át. Őt meg­előzve Bodor Pál, a DUTÉP dol­gozója, a salgótarjáni országos versmondóverseny­ helyezettje szavalt, illetve a Kodály-iskola egyik­­ gyermekkórusa adott elő tavaszi dalokat. A nemzetközi munkásosztály nagy ünnepéről Borsodi György, az SZMT vezető titkára tartott megemlékezést, egyben a testü­let tiszteletét és nagyrabecsülését tolmácsolva köszöntötte az alko­tó tevékenységben kiemelkedő teljesítményt nyújtó Bács-Kiskun megyei dolgozók jelenlévő kép­viselőit. Ezt követően Borsodi György a Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetéseket adta át. Arany fo­kozatban részesült: Diószegi De­­zsőné, az SZMT társadalombizto­sítási bizottságának elnöke, Kar­sai István, a kalocsai járási peda­gógus szakszervezet titkára és Teszári Imréné, a megyei kórház nyugdíjas asszisztense. Ezüst­jelvényt és oklevelet vett át Fi­am Mártonné, a szakmaközi bizottság kiskunhalasi dr. Madarász László, a dolgozója; GAMF szb-titkára; Nyári István, a ME­­DOSZ megyei bizottságának po­litikai munkatársa; Seres József, a kiskunhalasi Építőipari Válla­lat dolgozója és Vágó Ivánná dr., a Pedagógus Szakszervezet me­gyei bizottságának tagja, mun­kavédelmi felügyelő. Szakszer­vezeti Munkáért oklevelet har­minchárman kaptak.­­ A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kap­ta: Teszári Imréné, a megyei kórház nyugdíjas asszisztense. Végül a munkásművelődésben kifejtett kiemelkedő­ tevékeny­ségéért ’hat alkotónak­­ nyújtotta át az SZMT 1982-es Művészeti díját. A kitüntetettek névsora: az ÉDOSZ Tánczos Péter népdalkö­re és citerazenekara, • művészeti vezetők: Pribolyszky Mátyás ci­­teraművész és dr. Kálmán Lajos népdalkutató tanár; Miskolczy Ferenc festőművész, a Bajai Szakmaközi Művelődési Ház tár­sadalmi vezetőségének tagja; Gerhát László, a Jánoshalmi Ál­­talános Iskola tanára; Goór Im­re festőművész; Terescsényi End­re, a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Általános Iskola rajzta­nára és Csáky Lajos grafikus, a kecskeméti Petőfi Sándor Álta­lános Iskola tanára.­ ­ Hegedűs István megnyitót mond. Városfejlesztés Kiskunfélegyházán A szerdai tanácsülésen, amelyet a városi nép­fronttal együttesen tartot­tak Kiskunfélegyházán, a lakosság nevében dr. Do­bos Ferenc tanácselnök vette át a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa által adományozott nem­zeti zászlót. Ezt a kitün­tetést a város az elmúlt években végzett kiemel­kedően eredményes társa­dalmi munkájával, fej­lesztési célkitűzéseinek megvalósításával érdemel­te ki. Milyen eredmények születtek a városban az összefogás nyomán? Erről írunk lapunk 3. oldalán képes összeállításunkban. A leendő diplomások neveléséről Tegnap a megyei pártbi­zottság székházában ta­nácskozásra gyűltek össze az oktatási szakemberek, hogy megvitassák a felső­fokú intézményekben fo­lyó politikai nevelőmunka időszerű kérdéseit. Bács- Kiskun főiskoláinak fő­igazgatóit, párttitkárait, a marxista tanszékek vezetőit, valamint az üzemek és más munkahelyek vezetőit Kel­le György politikai mun­katárs köszöntötte, majd Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára tar­tott előadást a témával kapcsolatban. A főiskolai képzés szín­vonala — mondotta — emelkedett, alkalmazko­dott a társadalmi-gazdasá­gi feladatokhoz. A hallga­tók­­ többségére jellemző, hogy a szocializmus építésé­hez igazodik ugyanakkor ta­pasztalható még néhány negatív jelenség is. Talál­kozhatunk kispolgári szem­lélettel, apolitikus maga­tartással. Hangsúlyozottan szólott az előadó az ideoló­giai nevelés fontosságáról, s e célból a marxista tan­székek jelentőségéről. A vitában — amint a vi­taindító előadásban is — többek között szó esett a pályakezdő értelmiségiek helyzetéről, nemzetiségi po­litikánk megértéséről, a szemléletformálás idősze­rű kérdéseiről, az ifjúsági szervezetek­ szerepéről, a kollégiumi nevelés lehető­ségeiről, valamint a mar­xista tanszékek és az okta­tási igazgatóság gyümöl­csöző kapcsolatáról. SZILÁDY KÁROLY SZELLEMÉBEN Nyomdatörténeti kiállítás Kecskeméten Tegnap délelőtt nagy érdeklő­dés mellett nyílt meg az Erdei Ferenc Művelődési Központban az a kiállítás, amely szemlélete­sen­­ tárja elénk a kecskeméti könyvnyomtatás száznegyven esz­tendős történetének értékes do­kumentumait. Az intézmény föld­szinti bemutatótermében szép el­rendezésben kerüln­ek a közönség elé a csaknem másfél évszázados nemes­ törekvés produktumai. Délelőtt fél tizenegykor Ablaka István, a Petőfi Nyomda igazga­tója köszöntötte a megjelenteket, majd áta­dta a szót dr. Kőrös Gáspárnak, a városi pártbizott­ság első titkárának, aki beveze­tőül hangoztatta, hogy már egy­kori elődeink is felismerték: a nyomdászat a műveltség, a felvi­lágosodás, a szabadság mindenko­ri szövetségese. Majd így foly­tatta: — A tekintélyes Szilády Károly nyomdamester — 140 évvel ez­előtt — kapcsolatot tartott kora sok híres emberével, szellemi ki­válóságával. Ez nagymértékben növelte Kecskemét rangját. A nyomda révén is emelkedett ki ez a város a vidéki hasonló telepü­lések közül, s így vált lehetővé további fejlődése. A nyomdából kikerült termékek öregbítették Kecskemét tekintélyét, és nagy­ban elősegítették, hogy országo­san ide irányuljon a figyelem. A mélységesen humanista Szi­lády Károly — mondotta —, min­denek fölé helyezte a nép taní­tását, felemelkedését. Hiszen ha nem ilyen gondolkodású lett vol­na, aligha becsüli olyan nagyra Petőfi, Jókai és Tompa Mihály. Sőt, a kecskeméti nyomda betűi­vel készült oktatókönyveknek is tulajdonítható, hogy a múlt szá­zad közepén mintegy huszonöt­ százalékkal csökkent az analfa­béták száma a környéken. Miután a városi pártbizottság első titkára elismerően szólott többek között Tóth Lászlóról, a híres nyomdaigazgatóról, a világ­hírű­ sakkszakemberről, és iroda­­dalomszervezőről, arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi esz­tendőkben a kecskeméti Petőfi Nyomda hatalmas fejlődésen ment keresztül, s ez áldásosan érezteti hatását. S ezt az új technológia alkalmazásának, az új módszerek bevezetésének köszönhetik. V. M. • Dr. Körös Gáspár megnyitja a kiállítást. A MEGYEI NEB ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉN: Vízellátás Bács-Kiskunban Amíg a hiánya nem jelentkezik, addig szinte nem is veszünk tudomást róla — hangzott el a megálla­pítás a megyei népi ellenőrzési­­ bizottság tegnapi ülésén. A vezetékes vízről van szó, amelyre a fenti kijelentés éppúgy igaz, mint a villanyra és a gázra. A téma fontosságát érzékelve tűzte, napirendjére a bizottság a vízmű vállalatok szolgáltatási tevékeny­ségéről, és a lakosság közműves vízellátásáról ké­szített összefoglaló jelentést, amelyet dr. Wolfart Mária terjesztett elő. A népi ellenőrök a megyei, városi, községi taná­csok osztályainál, szakigazgatási szerveinél, vala­mint a két vízmű vállalatnál, összesen 27 egység­ben vizsgálták az elmúlt 6 esztendei tevékenységet. Egyik jellemző tényezőként fogalmazták meg, hogy a települések vízgazdálkodási feladatainak ellátá­sában sajátos munkamegosztás érvényesül. A fej­lesztések meghatározása, a szükséges pénz előterem­tése elsősorban a tanácsok dolga, az üzemeltetés pe­dig a vízműveké. A községekben jelentős szerepe van a víz- és csatornamű-társulatoknak. A beszámoló megállapítja, hogy 1976-tól 8 telepü­lést és egy külterületi lakott helyet kapcsoltak a vízhálózatba. Így a megye 112 községéből, városá­ból 98-ban megoldott a közműves vízellátás, s a­­ há­lózat, valamint a víztermelő kapacitás bővítésével Bács-Kiskun lakosságának 69 százaléka élvezheti e kulturált, kényelmes szolgáltatást. Ám mindez 1980 végén a megyék rangsorában mégis csak a tizen­egyedik helyet jelentette. S a növekedés, a napi 180 ezer köbméter víz sem elegendő a csúcsidőszakban, amely egy évben átlag 40 napig tart. Az egyenletes és megbízható vízellátás érdekében szükséges új tározók építése, a régiek bővítése, amely munka ed­dig — a termelőberendezések elsődlegessége foly­­t háttérbe szorult. Keresni kell a korszerű, gazdaságos műszaki megoldásokat, megfontolni pél­dául a másodlagos víznyerési lehetőséget is meg­oldó tározótavak létesítését. A témát vizsgáló bizottság is rávilágított arrra, hogy a közműves vízszolgáltatás elterjedésével ter­mészetszerűleg több szennyvíz is keletkezik, s en­nek elszállításáról, tisztításáról gondoskodni kell. Figyelmeztetnek erre a KÖJÁL-nak­ azon mérései, amelyek 11 településen a kutak vízadó rétegeinek szennyeződését mutatják. A fejlesztések alig mér­sékelték az elmaradást, öt év alatt 40 százalékkal nőtt ugyan a szennyvíztisztító-kapacitás , viszont nem készült el a tervezett kecskeméti mechanikai tisztítómű , a keletkezett szennyvíz mennyisége pedig 52 százalékkal lett több. A szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött lakások aránya — noha 1975 óta számuk csaknem megkét­szereződött — az összesnek alig 9 százaléka, ami a 19 megye közül Bács-Kiskunban a legkisebb. A jelentés készítői tanulmányozták a vízmű vál­lalatok hibaelhárítási, építési és gazdálkodási te­vékenységét is, amelyek szorosan összefüggnek az alapszolgáltatással.­­Az írásos anyagot a résztvevők — köztük a meg­hívott szakemberek — a vitában kiegészítették, majd azt a bizottság elfogadta. Ezután beszámoló hangzott el az elmúlt 4 esztendőben tartott ellenőr­zések tapasztalatairól, és a legutóbbi NEB-ülés óta végzett munkáról. V. T.

Next