Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-27 / 122. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 iV-Sífl Kd^u ■ é>'~ 'á *vV -w AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 122. szám Áft 1,40 Ft 1982. május 27. csütörtök Lázár György fogadta Ahti Pekkalát Lázár György, a Minisztertanács elnöke, szerdán hivatalában fogadta Ahti Pekkala finn miniszterelnök-helyettest, pénzügyminisztert, aki Hetényi István pénzügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt István és Osmo Väinölä Hetényi a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) FENYVESERDŐ A PARLAG HELYÉN A homokhasznosítás izsáki módszere A hajdan megyeszerte híres bortermő matyói dombokról az utóbbi évtizedekben végképp eltűnt a szőlő. Az ültetvények pusztulását nem valami természeti csoda, hanem egyéb tényezőkön kívül, az egyre súlyosabb vízhiány okozta. Az 1940-es évek óta, a nem kellő körültekintéssel végzett belvízszabályozás, csatornaépítés miatt elszökött a víz a talaj felsőbb rétegeiből. Napjainkban már csak két méterrel lejjebb lehet rábukkanni a talajban megbújt éltető nedvességre, mint valamikor 30—40 esztendővel ezelőtt. Mind ritkábban csillog a víz a Kolon-tóban is. A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó védett terület az év nagyobbik felében legfeljebb nádtenger. Az intézmény tavaly tekintélyes összeget áldozott gát építésére, a töltés koronájának magasítására azért, hogy a tó északi részében valamiképpen vissza tudja tartani a vizet, az itt tanyázó madarak, állat- és növényritkaságok számára. Az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetnek immár 800—1000 hektáros olyan területe van, amelyen a kertészeti kultúrát, a vízhiány miatt nem lehetett megtartani. A szőlők, a gyümölcsösök a fagytól védettebb magaslatokról, a dombokról leszorultak a nagyközség határának mélyebben fekvő részeire, a laposabb területekre, ahol az ültetvénytelepítők még nyomára bukkantak a talajvíznek. Itt viszont évről évre a fagy fenyegeti a nagy költséggel telepített szőlőket. Ha a talajvíz szintjének a csökkenése ilyen rohamosan folytatódik, belátható időn belül az 1960-as évek óta létesített nagyüzemi és kiskertek alól is elszökik a talajvíz. Addig kellene megtartani, és az értékes kertészeti kultúrák, az azokat művelő emberek számára megőrizni, amíg lehet. . A Sárfehér Termelőszövetkezet saját erejéből nem képes megakadályozni ezt a folyamatot, parlaggá vált homok hasznosítására azonban dicséretes tervet dolgozott ki. Megfelelő előkészítés után, évente 80, 10—15 esztendő alatt 800—1000 hektár erdőt szándékozik telepíteni a parlagon. A közös gazdaság termelésfejlesztési osztálya, amelynek laboratóriumában növénykórtani, mikrobiológiai vizsgálatokat végeznek számos mezőgazdasági nagyüzem számára, 1979 óta a Kecskeméti Erdőfelügyelőséggel összehangolt kísérletet folytat az izsáki futóhomok legcélszerűbb hasznosítására. A szövetkezet az erdészeti szakigazgatással együttműködve, 220 hektár fenyő- és nyárerdőt telepített állami támogatással.. A humuszszegény futóhomokon ez elég kockázatos befektetés. A téesz termelésfejlesztési osztálya kidolgozta ennek pontos módszerét. A nyár- és fenyőcsemeték tenyészterületének gyomtalanítása volt az egyik feladat, amelyet több éves kísérlet után sikeresen megoldottak a szakemberek. Különböző összetételű vegyszereknek a helyi adottságokhoz alkalmazott keverékével irtották a gyomot, ahogyan azt a technológia megkívánta. Műtrágyázási kíszéleteket is folytattak, amelyeket a vegyszeres gyomirtással összekötve szintén hasznosítható eredményhez jutottak. A cél az, hogy a lehető legolcsóbb módszerrel telepíthessenek nyárt és fenyőt, s neveljék fel a parlagföldön létesített erdőt. A Sárfehér Tsz-ben nem rejtik véka alá az eddig szerzett tapasztalatokat, ismereteket. A Homokhátság sok ezer hektárján van hasonló gondja a futóhomok hasznosításával a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az erdőt telepíteni szándékozók tájékoztatására a napokban rendezett tapasztalatcserét, szakmai bemutatót a közös gazdaság. A Kecskeméti Erdőfelügyelőség, a Sárfehér Tsz és szövetkezet termelésfejlesztési oszatályának vezetői, szakemberei ismertették az izsáki kísérleteket. Másutt is érdemes gyümölcsöztetni ezeket a tapasztalatokat, hogy erdő legyen a parlag helyén. K. A. 0 A tapasztalatcsere résztvevőinek egyik csoportja a hajdan szőlőtermő matyói dombok erdősítésének módját vizsgálja. JOBBAN KELL TÁMOGATNI AZ OTTHONTEREMTŐKET Tanácskozás a lakásépítésről — Ma már tudjuk — mondotta —, hogy a tömeges lakásépítés nem tudja kielégíteni az igényeket. A lakásépítés, -fenntartás és lakásgazdálkodás egységét elfogadva jutunk ahhoz a felismerésihez, hogy csak a lakosság aktív részvételével, szervezett állammi, tanácsi támogatással valósíthatjuk meg hatalmas társadalmi programunkat, a lakásigények széles körű kielégítését. Bács-Kiskunban a VI. ötéves tervidőszakiban a tervezett lakások 85 százaléka készül magánerő bevonásával. Szükség van vonzáskörzetek együttműködésére, lakásszolgálat szervezésére, garzon- és otthonházakra. A legfontosabb tanácsi feladat a telekellátás. Csak a tanácsoknak van lehetőségük arra — mutatott rá az elnök —, hogy a rendezési terveknek megfelelő helyen, időben és elfogadható árú telek legyen. Fontosnak nevezte dr. Gajdócsi István az építési hatósági tevékenység gyorsítását és megbízható tájékoztatás megszervezését. Szilágyi Lajos ÉVM-miniszterhelyettes, a Magánlakás-építési Célprogram Bizottság vezetője bejelentette: jövőre megváltoznak a magánépítkezés feltételei, közérdekből könnyítik a terheket. Szólt a kibontakozást gátló közművesítéssel, kapacitáshiánnyal, építési fegyelemmel kapcsolatos gondokról, majd az eredményekről. A legjobb hír: végre megszűnt az építőanyag-hiány! örvendetes, hogy teret hódítanak az ajánlott tervek: 1980-ban 10 790, tavaly pedig 21 457 ilyen talált gazdára. Hiányzik viszont a háztáji gazdálkodás céljait kielégítő melléképületek típusterve — erről is gondoskodni kell. Dr. Gádorosi Ferenc, az MCB titkára visszapillantott a pár évvel korábbi helyzetre, amikor divat volt ostorozni a sátortetőt. Amikor azonban az első 15 éves lakásépítési terv célul tűzött 60 százalék állami, 40 százalék magánépítési aránya megfordult (tehát az otthonoknak csaknem kétharmadát saját erőből húzták fel), nem a sátortető vált központi kérdéssé... Van ugyan ma is hivalkodó épület, a lényeg azonbanmás: amit tíz- és tízezrek vállalnak, az tiszteletet kelt mindannyiuunkban. A legfőbb gondnak az MCB titkára is a telekhiányt tartja, de kifejtette: néhol a túlzottan óvatos, a 60—100 év múlva esetleg bekövetkező fejlődésekkel is bőven számoló rendezési tervek okozzák a hiányt, amit a jelen valóságával szembesítve a jövő elképzeléseket, el lehetne hárítani. A vitaindítót korreferátumok követték, a megyék képviselői beszámoltak eredményeikről. A vitában szó esett az építőanyag-kínálatról éppúgy, mint a hőszigeteléshez szükséges állami dotációról, az alacsony tervezési díjról és az állami ipar bevonásának sürgető fontosságáról. Két összegző mondat: Az új, korszerű építési formák, a lánc- és sorházak, az új technológiák jóval drágábbak a hagyományosnál. A telekárak csillagok felé kúszása a magánlakás-építési tervek megvalósulását veszélyezteti. Az MCB az összes felvetett kérdést továbbítja a legilletékesebbeknek, s a válaszokat megfelelő módon ismerteti. B. J. A hazánkban 1981—1985 között felépíteni tervezett 370— 390 ezer lakásból 270 ezer nem az állam, hanem a lakosok pénzén valósul meg. A magánerő fokozottabb bevonása egy sereg új teendőt kíván: legyen elegendő telek; használják ki az új módszerekben rejlő lehetőségeket és támogassák az eddiginél jobban az építőket, így összegezték a feladatokat tegnap a sajáterős lakásépítés hat alföldi megyében elért eredményeiről, gondjairól tartott kecskeméti tanácskozáson. A Bács-Kiskun, a Békés, a Csongrád, a Hajdú-Bihar, a Szabolcs-Szatmár és a Szolnok megyei szakembereket dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte bevezető előadással. • A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. • Nagyon szép, de nagyon drága. Kecskeméti panel sorházak. (Straszer András elvételei) A diákok nyári mezőgazdasági foglalkoztatása Az idén előreláthatóan a tavalyihoz hasonlóan mintegy 600 ezer diák vesz részt a nyári és az őszi mezőgazdasági munkákban. Foglalkoztatásuk előkészítéséről, és a korábbi években szerzett tapasztalatokról Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott szerdán sajtótájékoztatót a MÉM-ben. A mezőgazdasági csúcsmunkáknál évről évre hasznos segítséget nyújt a tanulóifjúság, különösen a kézimunka-igényes növények, zöldség, burgonya, szőlő, gyümölcs, dohány betakarításánál, a kukorica „címerezésénél”, a konzervgyárakban pedig a mezőgazdasági termékek feldolgozásánál. A nyári táborokban tavaly 46 ezer diák kapcsolódott be a mezőgazdasági üzemek tevékenységébe, s mintegy 160—170 millió forint értékű munkát végeztek. Az őszi munkáknál csaknem 550 ezer iskolai tanuló dolgozott, s 3,5 millirád forint értékű gyümölcsöt takarítottak be, az összmennyiségnek csaknem egynegyedét. Az idén a korábbiaknál is körültekintőbben szervezik meg az iskolások foglalkoztatását. A MÉM első alkalommal ismertető füzetet adott ki, amely a diákokat foglalkoztató mezőgazdasági üzemeknek és az iskoláknak hasznos útmutatót ad a szervezéshez, az üzemek és az iskolák közötti kapcsolat fejlesztéséhez. Az idén a központilag szervezett 46 ifjúsági építőtábor június 20-án nyitja kapuit. (MTI) REMÉNYTKELTŐ JAVASLATRÓL DÖNT A BT Súlyos brit veszteségek A brit hadügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy a keddi „tömeges argentin légitámadás” nyomán súlyosan megrongálódott romboló, a Coventry elsüllyedt. A falklandi flotta egy másik egysége, az Atlantic Conveyor nevű csapatszállító — eredetileg kereskedelmi — hajó pedig egy Exocet típusú rakétától olyan sérüléseket szenvedett, hogy a legénységnek távoznia kellett fedélzetéről. A Coventry elsüllyedésével az eredeti flottacsoportosítás immár negyedik nagy hajóját vesztette el. Először a Sheffield nevű romboló, majd az Ardent ,és az Antelope nevű fregatt süllyedt el, most, negyediknek pedig egy újabb romboló, a Coventry. Egy május 3-i lista szerint a flotta mindössze három rombolóval rendelkezett. Ez a hajótípus nélkülözhetetlen a repülőgép-anyahajók védelmében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán nem hivatalos konzultációkat kezdett a brit—argentin válság ügyében — jelentették be (Folytatás a 2. oldalon.) • Helikopteren is érkezik utánpótlás a Falkland-szigeteken létrehozott brit hídfőállás védőinek. V Népművészeti vásár Kalocsán Sokféle remek szórakozást, érdekes kikapcsolódást ígérnek Kalocsán a hét végére. A Népi Iparművészeti Tanács és a megyei tanács kereskedelmi osztálya közreműködésével megrendezik a pünkösdi népművészeti vásárt. Szombaton délelőtt fél tízkor dr. Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke köszönti a közönséget a Művelődési Központ és Ifjúsági Ház nagytermében, majd ezt követően megtekintik a különféle termékbemutatókat, melyeket helyszíni vásárlással kötnek össze. Húsz népművészeti, népi iparművészeti szövetkezet és vállalat mutatja be termékeit. A kulturális műsorsorozat már előző este elkezdődik. Este fél nyolckor a szabadtéri színpadon Ugorjunk a táncba címmel a Kalocsai Népi Együttes produkcióit láthatja majd a közönség. Vasárnap délelőtt tíz órakor a művelődési központ udvarán pünkösdi népszokásokat elevenítenek fel. Ennek keretében az öregcsertői és a kalocsai népi együttes tagjai szerepelnek. Délután a Tomoriszobor előtt térzenével, este hatkor pedig a szabadtéri színpadon a bajai, üllési, a tápéi és a helybeli együttes műsoraival kedveskednek a szórakozni vágyó embereknek. Szerepel még a programban táncház, népzenei találkozó, disco és komolyzenei hangverseny. Vasárnap este a művelődési központban Kocsis Zoltán zongoraművész hangversenyét rendezik meg, hat órakor. Gyermekek és a sport „Olyan, mint a váltott gyermek" — tartották régen a csenevész, satnya, beteges emberről. A jelző szinte teljesen kikopott már a napi szóhasználatból, de a fejlődésben elmaradott gyerekek száma — sajnos — gyorsan ívelő emelkedést mutat. Lassan a testnevelésórák elmaradhatatlan velejárói felmentett, vagy a bemelegítő a körben a csoport végén lihegő, túltáplált gyerekek, akik minden elképzelhető eszközt megragadnak a mozgás, a sport elkerülésére... A sorköteles fiatalok jelentős hányadának a „nem alkalmas" bejegyzés kerül katonakönyvébe a kötelező orvosi vizsgálat után, pedig már sokat enyhítettek a régebben szigorúan vett egészségügyi követelményeken ... A magyar élsportban felütötte a fejét a nosztalgia, a régi „nagyok” eredményeinek felidézése, mivel egyre több, hajdani sikersportunk kerül beláthatatlan távolságba a nemzetközi élvonaltól... A felsorolt — kétségkívül az árnyoldalát megfestő — példák közös eredője: a sport háttérbe szorulása a legfontosabb időszakban, a gyermekkorban. Pedig a papírok halmazán sorakozó kimutatások szerint nem ilyen elkeserítő a helyzet. Sőt! Már az óvodások kapcsolatba kerülnek a sportolással. Hetente egy-két alkalommal úszni tanítják őket és rendszeressé válnak a kicsik számára szervezett különböző bajnokságok is. Az általános iskolások emelt óraszámban foglalkoznak testneveléssel. Az ügyesebbek tagozatos szinten sportolhatnak, nem beszélve a jól működő sportiskolai rendszerről.. Az országban csaknem kétszáz tömegsport-egyesület alakult az utóbbi időben, melyek a nem versenyszerűen sportoló fiatalok mozgását szándékoznak segíteni. A különböző akciók — az „Edzett vagyok”, a „Magyar Ifjúság Kupa”, az „Aranyjelvényesek az olimpiára” — is látványos eredményeket hoztak. Mégis, hol a hiba? Miért több az elhízott, vagy éppen zörgő csontú, görbe hátú gyerek? _ Úgy gondolom, a szemlélettel van baj, amelynek eredőjét főleg bennünk, szülőkben kell keresni. Nézzünk önmagunkba: a közelgő gyermeknapra hányan vettünk elektromos, önjáró csodaműszereket ajándékba és hányan labdát, görkorcsolyát? ... A legnehezebbb időszak a nyolc-tíz éves kor. Eleinte minden szülő boldogan küldi csemetéjét a délutáni sportfoglalkozásokra és edzésekre, de ... Egy idő után szaporodik a kisiskolások tananyaga, s ennek eredményeként bekerül egy-egy rosszabb jegy a gyerek ellenőrzőjébe. Ekkor következik a jól ismert fenyegetés: addig nem járhatsz sportolni, amíg nem javítasz számtanból, történelemből... Ez megtörténik egyszer, kétszer, s legközelebb már a gyerek fél elmenni edzésre, sportfoglalkozásra, mert mi lesz, ha holnap nem sikerül a dolgozat? Kevesen veszik észre, hogy a napi egyikét órás mozgás nem ront, hanem segíti a gyermeket a tanulásban. Két lecke között kolbászt, vagy egy szelet szalonnát dugnak csemetéjük szájába, ahelyett, hogy leengednék az udvarra futkározni. A szülők kis hányada ért csak egyet a sportolással és mozgással. Ha bebizonyosodik, hogy gyermekéből aligha lesz élversenyző — akire büszke lehet —, félreteszi előző terveit és színészt vagy énekest próbál faragni belőle. Persze ne varrjunk mindent a szülők nyakába. Ahhoz, hogy a gyermek és a sport között elmélyült kapcsolat alakuljon ki és már a kisgyerek is felüdülést, szórakozást találjon a mozgásban, szükséges a testnevelők és szülők együttműködése, összehangolt munkája is. Közeleg a nyári szünidő, ősztől pedig valamennyi iskolában bevezetik a szabad szombatot. Hosszabb lesz a hétvége, jelentősen megnő a gyermekek szabad ideje is. Kérdés: sikerül-e tartalommal megtölteni? Egy nemzet fejlődése szempontjából lényeges az ifjúság egészsége, testi fejlettsége, munkabírása. A test edzését nem lehet elég korán elkezdeni. Dr. Frenkl Róbert írja egyik könyvében: „A gyermekek testedzése, sportja fontos biológiai ,vagyonunk, ifjúságunk egészségének, optimális fejlődésének védelmét és lehetőségét adja”. Vagyis társadalmi vagyon, melyet pazarolni vétek. Rajtmár István