Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. május 25. események sorokban MOSZKVA Vasárnap reggel, moszkvai idő szerint 9 óra 57 perckor a Szov­jetunióból útinak indították Progressz—113 űrhajót. A szállító-­­ űrhajó utánpótlást visz a Szal­­jut—7 űrállomásra. A Progressz— 13 fellövése után Föld körüli pá­lyára állt. Innen többszöri pálya­­módosítás után a személyszállító űrhajóknál valamivel lassabban jut el a Szaljut–7 űrállomáshoz, amelyen május 14. óta dolgozik Anatolij Berezovoj és Valentyin Lebegyev.­­­ TASKENT Hétfőn Taskentben, az Üzbég SZSZK fővárosában megnyílt az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek VII. nemzetközi filmfesz­tiválja, melyen 95 ország alko­tásait mutatják be. A filmsereg­­szemle jelszava: a békéért, a tár­sadalmi haladásért,, a népek sza­badságáért. ISLAMABAD Az Irak és Irán közötti háború mielőbbi befejezését szorgalmaz­ta Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet VB elnö­ke, aki vasárnap érkezett egyna­pos látogatásra Pakisztánba. A háború befejezését és a problé­mák testvéri módon való rende­zését az iszlám egység érdekei kö­vetelik meg — mondotta Arafat vasárnap este Islamabadban a Ziaul-Hak pakisztáni elnök ál­tal a tiszteletére adott banketten. BEJRÚT Hétfőn reggel helyi idő szerint 8 óra 10 perckor a bejrúti fran­cia nagykövetség­ kereskedelmi kirendeltségének egyik francia titkárnője kocsijával behajtott a követség udvarára. Amint a Re­nault—12-es autó áthaladt a ka­pun, felrobbant. Tízen meghaltak, huszonöten megsebesültek, so­kan súlyosan. A UPI amerikai hírügynökség irodájával egy te­lefonáló közölte: a „Szabad nas­­­szerista forradalmárok” nevű csoport tagjai követték el a me­rényletet. A csoport mindeddig ismeretlen volt. A telefonáló sze­rint a merénylet megtorlás volt egy — magát „Libanonnak a kül­földiektől való felszabadításáért alakult front”-nak nevező — má­sik csoport akcióira. Az indoklás részletei nem ismeretesek. ATHEN Görögországi látogatását befe­jezve hétfőn visszautazott Fran­ciaországba Pierre Mauroy fran­cia miniszterelnök. Hivatalos lá­togatása során kétoldalú és nem­zetközi kérdéseket vitatott meg görög kollégájával, Andreasz Pa­­pandreuval. A francia kormány­főt fogadta Karamanlisz görög elnök is. Hazánkba érkezett a mexikói külügyminiszter Vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Jorge Casta­neda, a Mexikói Egyesült Álla­mok külügyminisztere. A Ferihe­gyi repülőtéren vendéglátója, Pu­ja Frigyes külügyminiszter fogad­ta. Jorge Castaneda hétfőn a Hő­sök terén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét. Ezt követően a Külügyminisz­tériumban megkezdődtek a hiva­talos tárgyalások Pója Frigyes és Jorge Castaneda között. Áttekin­tették a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit, a magyar—mexi­kói kapcsolatok eddigi eredmé­nyeit, az együttműködés tovább­fejlesztésének lehetőségeit. A megbeszélésen jelen volt Alfonso Herrera Salcedo, Mexikó magyar­­­országi nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke hétfőn, a Parlamentben fogadta Jorge Cas­tanedát. A megbeszéléseken át­tekintették a Magyar Népköztár­saság és a Mexikói Egyesült Ál­lamok kapcsolatainak alakulását, valamint az előtérben álló nem­zetközi kérdéseket. A találkozón jelen volt Pója Frigyes és Alfonso Herrera Salcedo. • Pója Frigyes (jobbról a második) és Jorge Castaneda (balról a második) a tárgyalóasztalnál. Iráni offenzíva Vasárnap ismét hevesebbé vál­tak a harcok Khorramshahr dél­nyugat-iráni város közelében — derült ki a teheráni és a bagdadi­­ hadijelentésekből. Kiújult a küz­delem a mintegy száz kilométer­rel északabbra fekvő Khushir kö­rül is. Mindkét faj nagy veszteségeket tulajdonít a másiknak, saját vesz­teségeiről nem számol be. A teheráni rádió szerint az irá­ni erők a sikeres támadás után állásaik megerősítésével foglal­koznak. Ugyancsak a teheráni rádió jelentette, hogy az iráni erők visszafoglalták a Khorram­­shahrtól mintegy száz kilométer­re északra fekvő Khushir helyőr­ségi várost. Az IRNA hírügynökség szerint az iráni légierő vasárnap délelőtt lelőtt három iraki harci repülő­gépet. A szombaton és vasárnapra virradóra lezajlott hadművele­tekben állítólag 35 iraki harcko­csit semmisítettek meg. I NAPI KOMMENTÁR A front és a térség A Közel-Keleten a hét jelentős eseménnyel kezdődött: az úgyne­vezett Szilárdság Frontjához tar­tozó országok algíri tanácskozá­sával. A front azoknak a prog­resszív arab országoknak (Algé­ria, Líbia, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság és Szíria), valamint a Palesztin Felszabadí­­tási Szervezetnek a blokkja, ame­lyek a legkövetkezetesebben sze­gülnek szembe a Camp David-i különalkuként fémjelzett folya­mattal. Az algíri konferencia meghirde­tett napirendje inkább csak érzé­kelteti, mint ismerteti azokat a témákat, amelyek hétfőtől terí­tékre kerülnek: az arab világ „ál­talános helyzetének vizsgálata”, s különösen a Camp David-i folya­matnak „a palesztin ügy felszá­molásával fenyegető” faktora. A fronthoz tartozó államok a sínai kivonulás utáni helyzet lé­nyeges elemének tartják, hogy Tel-Aviv az Egyiptomnak vissza­adott félsziget árát elsősorban úgy akarja behajtani, hogy meg­próbálja Kairót és a konzervatív arab államokat rávenni a PFSZ teljes vagy részleges cserbenha­­gyására. Arafat indiai és pakisz­­­tán­i útja, valamint Faruk Kaddu­­minak, a PFSZ külügyi vezetőjé­nek feltűnést keltő és máris nagy vitákat kiváltó amerikai resszusi meghívása viszont kong­jól érzékelteti a PFSZ nemzetközi kisugárzásának növekedését. Mind több nyugati megfigyelő emlékeztet arra: maga az a tény, hogy — Dél-Libanont illetően — Izrael fegyverszünetet kötött ta­valy a PFSZ-szel, a szervezet legalább közvetett elismerését je­lenti. Nos, ez a fegyverszünet is szóba kerül most Algírban. Az izraeliek ugyanis egész magatar­tásukkal azt érzékeltetik, hogy bármelyik pillanatban felrúghat­ják ezt a megállapodást, más­részt azt állítják, hogy a tűzszü­netnek a megszállt területek pa­lesztin lakosságára is vonatkoz­nia kell. Ez azonban éppoly képtelenség, mint az az izraeli , és mint a legújabb washingtoni ingázó dip­lomata. Morris Draper állam­tit­­kár-helyettes nyilatkozataiból ki­tűnik: amerikai­­ magatartás, amely minden libanoni konfliktu­sért, robbanásért és robbanásve­szélyért egyedül és kizárólag a PFSZ-t teszi felelőssé. Algírban nyilván ezekre a vá­dakra is megfelelő választ adnak. H. E. Afrika Napja Tizenkilenc éve alakult meg az Afrikai Egység Szervezete, s azóta május 25-ét Afrika Napjaként tartják számon. 1963-ban még csak a végéhez közeledett a „klasszikus gyar­matosítók”, vagyis az angolok és a franciák afrikai birodal­­mának a fölbomlása, s szilár­dan tartotta erődítményeit a portugál kolonializmus. Az AESZ megalakulása óta eltelt majd’ két évtized azonban ala­posan átrajzolta a földrész po­litikai térképét. A hetvenes évek közepén függetlenné vál­tak a volt portugál gyarmatok, s két évvel ezelőtt sikerre ve­zetett a zimbabwei hazafiak fegyveres és diplomáciai küz­delme is. Ma már csupán a kontinens déli részén őrzi had­állásait a múlt: nem haladt előbbre a Dél-Afrika által megszállt Namíbia független­né válásának ügye, magában a Dél-afrikai Köztársaságban pedig változatlanul csak lát­szatreformokkal kísérleteznek. Ilyen­­ körülmények között rendkívüli fontosságú, hogy a független afrikai államok ké­pesek legyenek összehangolni elképzeléseiket, s közös állás­pontot elfoglalni az alapvető kérdésekben. Másfelől nyilván­való, hogy nem könnyű fel­adat egyeztetni a különböző történelmi utat megjárt, kü­lönböző történelmi utat meg­járt, különböző fejlesztési mo­dellt választó, más-más ideo­lógiát valló, s különböző po­litikai-kulturális örökséget hor­dozó afrikai országok nézeteit. Mégis, csalatkozniuk kell azok­nak, akik az ellentétek, a problémák láttán temetni sze­retnék az afrikai egységet. A szervezet megalakulásához ve­zető történelmi feltételek sok szempontból nem változtak, ma is hatnak. Hisz egy meg­osztott Afrika aligha harcol­hatna a siker reményében Na­míbia szabóságáért, aligha nyújthatna hathatós segítséget a dél-afrikai apartheid ellen küzdő nemzeti felszabadító mozgalomnak. Pretoriának a független szomszédaival szem­ben növekvő agresszivitása is egységes fellépést kíván. Egy­ségre van szükség az új világ­­gazdasági rend megteremtésé­hez éppúgy, mint az elmara­dottság és a szegénység felszá­molásához a földrészen. Afrika Napjának most ez a fő tartalma. • K. G. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Elnökségének elnöke Tanácsa május 25., Afrika felszabadulásának napja alkalmából hétfőn üd­vözletben köszöntötte a konti­nens államait és népeit. DRÁGUL A LENGYEL POSTA Szabályozzák a benzinvásárlási lehetőséget Lengyelországban a posta június 1-től felemeli több lakossági szol­gáltatás díját. Pénzátutalásnál a­ kezelési költ­ség 50—70 százalékkal emelkedik. Fülkéből telefonálni az eddigi egy zloty helyett két zlotyért lehet majd. Száz százalékkal emelke­dik a táviratok díjszabása is. Az eddigi kilencezerről tizenkétezer zlotyra emelkedik a lakástelefon beszerelésének ára. Nem változik egyelőre a magánlevelek, csoma­gok és más küldemények díjsza­bása. Egy másik intézkedés, amelyet szintén hétfőn jelentettek be, a magánautósok benzinvásárlási le­hetőségeit szabályozza, tekintettel a közelgő üdülési idényre. Június 1-től a 900 köbcentis­ vagy annál kisebb motorokkal rendelkező gépkocsikba összesen harminc, az annál nagyobbakba havonta negy­venöt liter üzemanyagot szolgál­nak ki. Fontolóra vették azt a lehetőséget is, hogy aki júliusban nem vásárol benzint, az augusz­tusban dupla adagot kaphasson, illetve már júliusban megvehes­se az augusztusra szóló üzem­anyagot is. A Zycie Warszawy cí­mű lap szerint szó van benzin­jegyek bevezetéséről. Andalúz választások A baloldal győzött, a kormány­párt jelentősen visszaesett a va­sárnapi andalúziai autonóm par­lamenti választásokon. A Spanyol Szocialista Munkáspárt a vártnál sokkal jobb eredményt ért el: 66 mandátumával megszerezte a 109 tagú autonóm parlament kényel­mes többségét, így módjában lesz egyedül kormányozni. A kommu­nisták az 1079-es parlamenti és községi választásokhoz képest szavazatokat vesztve nyolc man­dátumhoz jutottak. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI VALUTA­ (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. május 25-től DeTfrank­ Vételi Közép Eladási­ Árfolyam 100 egységre,forintban Angol font 8202,99 6209,20 6215,41 Ausztrál dollár 3648,91 , 3652,16 3655,81 Belga frank 79,05 79,13 79,21 Dán korona 440,26 440,70 441,14 Francia frank 575,58 576­ 16 576,74 Hollandi forint 1343,10 1344,44 1345,78 Japán yen (1000) 145,62 145,77 1­145,92 Kanadai dollár 2779,14 2781,92 2784,70 Kuvaiti dinár 12090,81 12102,91 12115,01 Norvég korona 580,78 581,36 581,94 NSZK márka 1493.50 1494,99 1496,48 olasz líra (IOOO) 26.87 26.90 . 26,93 Osztrák schilling 211,80 212.01 212,22 Portugál escudo 49,13 49,18 49,23 spanyol peseta 33,64 33,67 33,70 Svájci frank 1761,87 1783,63 1765,39 Svéd korona 596,31 596,91 597,51 Tr­­es cl. rubel 2597,40 26#Ó,00 2602,60 USA dollár 3446,38 3449,83 3453,28 Az államközi megállapodásokon ala­puló hivatalos árfolyamok változatla­nul az 1982. február 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Érvényben: 1982. május 25-től Pénznem Vásár­o­lható­­ Vételi Eladási legmagasabb árfolyam 100 egységre. bankjegycímletek forintban Angol font 50 , 6022,92 6395,48 Ausztrál dollár 50 3542,60 3761,72 Belga frank 5000 £­­76,76 81,50 Dár korona 1000­­ 427,48 453,92 Pinn márka v 100­­ 746,43 792,61 Francia frank 500 558,88 593,44 Görög drachma >00 54,91 58,31 Hollandi forint 1000 13­14,11­­ 1384,77 Japán yen 1000 10000 141,40 150,14 Jugoszláv dinár 100 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 2698,46 2865,38 Kuvaiti dinár 10 11739,82 12466,00 Norvég korona 1000 563,92 598,80 NSZK márka 1000 143 o, 14 1539,64 Olasz líra 1000 50000 26,09 27,71 Osztrák schilling topo 205,65 218,37 Portugál escudo 5000 47,70 50,66 Spanyol peseta v 5000 32,66 11 #4,68 Svájci frank 100 1710,72 1816,54 Svéd korona 100 579,00 614,82 Török líra 1000 23,39 24,83 USA dollár 100 3346,34 3553,32 Emlékezés Titóra Ha élne, most lenne kilencven éves. Joszip Broz Tilto 1892. május 25-én­­ látott nap­világot, mint a horvátországi Kumrovec falucs­ka 15 gyermekes kovácsmesteré­­nek hetedik gyer­meke. Élete az igazi forradalmár életútja. Két évvel ezelőtti halálaikor a legnagyobb tisz­telettel emléke­zett meg róla az egész világ. A te­metésén részt vett államférfiak mély együttérzésüket fejezték ki. Titóra, a nem­zetközi kommunista és munkás­­mozgalom kiemelkedő személyi­ségére, a Jugoszláv Kommunista Szövetség és a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság el­nökére mindenekelőtt úgy emlé­kezik a világ, mint a szocialista Jugoszlávia megteremtőjére. Ne­vétől elválaszthatatlan a jugo­szláv kommunista mozgalom tör­ténete, az ország népeinek­­ a­­­á­­sodik világháború idején a fasisz­ta megszállók ellen vívott harca csakúgy, mint az új, szocialista Jugoszlávia megszületése és fej­lődése. Tito és tevékenysége egy­beforrt a békéért, az országok és népek nemzetközi együttműködé­séért vívott küzdelemmel.­Alakí­tója és egyik kiemelkedő vezető­je volt az el nem kötelezett álla­mok összefogásának, kiemelkedő szerepet töltött be a szervezet nemzetközi szerepének és súlyá­nak növelésében. A világ 1941-ben ismerte meg Tito nevét. A jugoszláv népfel­szabadító partizáncsapatok az ő parancsnoksága alatt szálltak szembe a fasiszta erőkkel. Nehéz harc volt, sok áldozatot kívánt. Másfél millió jugoszláv hazafi, az ország lakosságának kilencede vesztette életét a küzdelemben. 1944-­ben a Tito vezette partizán­­hadsereg, a vele vállvetve küzdő szovjet csapatokkal együtt győz­tesen vonult be a felszabadult fő­városba, Belgrádba. S miként a fegyveres harcban, kiemelkedő volt Tito szerepe a politikai életben, a szocialista Jugoszlávia meg­teremtésében, Ju­goszlávia népei­nek testvéri össze­fogásában. Szilárd meggyőződése volt, hogy Jugoszlávia nemzetei és nem­zetiségei csakis a szocialista együvé tartozásra, szoli­daritásra és köl­csönösségre tá­maszkodva óvhat­ják meg létüket és függetlenségüket, építhetik szabadon és zavartalanul szocialista hazá­jukat. Arra taní­totta népét, hogy a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaságot mint az egyenjogú nemzetek és nemzetiségek közösségét óvja és építse. A forradalmi munkásosztály neveltje és kiemelkedő személyi­sége volt, a nemzeti felszabadu­lás és a szocialista forradalom harcosa, a népek testvériségének szószólója. Életművének része az a munka, amelyet Nehruval és Nasszerrel együtt az­­ el nem kö­telezett mozgalom megteremtése érdekében folytatott. Nagy gondot fordított a min­den szintű együttműködésre, az állami és pártközi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére, a szocia­lista országokkal, köztük hazánk­kal. Jelentős szerepe volt a két baráti szomszédos ország, a Ma­gyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság népeinek, pártjainak egyre bővülő együttműködésének létrehozásában, fejlesztésében. Abban, hogy politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolata­ink egyre gazdagabbá, tartalma­sabbá váljanak. Titónak a nyolc évvel ezelőtti budapesti baráti látogatása alkal­mával kiadott közös közlemény megállapította, hogy a jószomszé­­di­ viszony elmélyítése, Magyaror­szág és Jugoszlávia együttműkö­dése megfelel a két szocialista or­szág és népe érdekeinek. A magyar nép mély tisztelettel emlékezik meg a baráti jugoszláv nép nagy vezetőjéről, a szocialis­­­­ta Jugoszlávia megteremtőjéről, a béke és a népek közötti barátság kiemelkedő harcosáról, a 90 éve született Jos­zip Broz Titóról. Krími kulturális küldöttség­ ­ A Bács-Kiskun megye és Krím terület között több mint húsz éve tartó baráti kapcsolat ápolásá­nak, erősítésének folytatásaként a napokban szovjet kulturális küldöttség érkezett Szimferopol­­ból Kecskemétre. A küldöttség tagjai: A. G. Novikov, a szimfe­­ropoli Gorkij Színház igazgató­főrendezője, G. M. Karbovanyec, a Krími Állami Filharmónia mű­vészeti vezetője és R. D. Báscsen­­ko, a szimferopoli Művészeti Mú­zeum igazgatója. A vendégek hat napon át is­merkednek Kecskemét és Bács- Kiskun megye művészeti és köz­­művelődési életével. Az első na­pon, szombaton a Kiskunsági Nemzeti Parkot keresték fel, va­a­sárnap kirándultak Budapestre és képzőművészetek városába, Szentendrére. Látogatásuk tegnap szakmai eszmecserékkel folytató­dott. A Gorkij Színház igazgató­főrendezője a Kecskeméti Kato­na József Színház vezetőivel, a krimi filmharmónia művészeti vezetője a megyeszékhely zenei együtteseinek játékával, a szim­feropoli múzeum igazgatója pedig a Katona József Múzeummal és a Magyar Naiv Művészek Mú­zeumával ismerkedett. Este az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban megnézték Peter Weiss: Marat halála című színművét, a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában. A program szerint a vendége­ket ma fogadja Katanics Sándor, a­ megyei pártbizottság titkára. A következő napokban megyei kör­úton vesznek részt, s ellátogat­nak Petőfi Sándor szülőhelyére, Kiskőrösre, a Duna menti folklór­fesztiválok városába, Kalocsára, s a déli Vízivárosba, Bajára. R. M.\ Barátsági nagygyűlés A Hazafias Népfront Bács-Kis­kun megyei Elnöksége és Kiskun­halas város vezetői magyar—szov­jet barátsági napot rendeztek hétfőn, a béke és barátsági hó­nap keretében. A városba érkezett szovjet ven­dégeket Tánczos Sándor tanács­elnök fogadta, s tájékoztatót adott a dinamikusan fejlődő kiskun vá­ros gazdasági és társadalmi éle­téről. Déli tizenkettőkor ifjúsági fó­rum kezdődött a II. Rákóczi Fe­renc Mezőgazdasági Szakközépis­kolában. Árpád Czapovics a l leni­ni Komszomolról beszélt a fiata­loknak, akik kérdéseket tettek föl a szovjet fiatalok életével kapcso­latosan. Délután fél háromkor az EPFA- nál került sor a barátsági nagy­gyűlésre, melynek­­ szónoka dr. Farkas Ödön, a kiskunhalasi nép­front béke és barátsági munka­­bizottságának titkára volt. Felszó­lalt Kosztyucsenko Nyokolaj Vla­­gyimirovics, a Szovjet Kultúra és Technika Házának igazgatóhe­lyettese. A szovjet vendégek ezután Kunfehértóra látogattak. Az Előre Termelőszövetkezet elnöke, Har­­nóczi Sándor mutatta be a közös gazdaságot, majd a termelőszövet­kezet kultúrtermében hat órakor kezdődött a barátsági nagygyűlés. Sípos János, a­ kiskunhalasi járá­si hivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezután K. Ny. Vlagyimi­­rovics méltatta a magyar és a szovjet nép kapcsolatait, s öröm­mel szólt a termelőszövetkezet­ben szerzett tapasztalatairól is.

Next