Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AE MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 16. szám Ára: 1,40 Ft 1983. január 20. csütörtök Gromiko az NDK-ba utazott Hivatalos NSZK-beli látogatá­sának befejeztével Andrej Gro­miko szovjet külügyminiszter szerdán délután a Német Demok­ratikus Köztársaságba érkezett. A szo­vjet politikus Erich Honecker­­nek, az NSZKp KB főtitkárának, az államtanács elnökének meghí­vására látogatott el a demokra­tikus német államba. Berlinben nagy érdeklődéssel várták a szovjet külügyminisz­tert, hiszen első kézből értesül­hetnek a szovjet—nyugatnémet tárgyalásokról, mindenekelőtt arról, hogy milyen magatartás várható a bonni kormánytól fegyverzetkorlátozási és leszere­­­lési tárgyalások kérdésében. Gromiko csütörtökön tart hi­vatalos megbeszéléseket az NDK vezető politikusaival, és várha­tóan pénteken tér haza Moszk­vába. A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGA ELŐTT Az ifjúság munkára nevelése Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A testületi ülésen részt vett Hor­váth Ignác, a párt megyei végrehajtó­ bizottságá­nak tagja, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára. A megjelenteket Gráner Gyula, a KISZ MB első titkára köszöntötte, majd Dombóvári Ottó, KISZ MB-titkár ismertette az ifjúság munkára ne­velésének tapasztalatait, a diákmunkaerő foglalkoz­tatásából adódó feladatokat. Az ifjúság nevelése nem korlátozható csupán az oktatási intézmények és a család feladatkörére. Különösen így van ez a munkára nevelés kérdésénél. Ha ez a problémakör kerül szóba, azt mondogat­ják, hogy az első lépéseket az általános iskolában kell megtenni, a technika tantárgyat, az üzemláto­gatásokat és az osztályfőnöki órákat emlegetik. Az idei tanévben Bács-Kiskunban 64 üzemi szakkört szerveztek, ami szintén segít a munkára nevelésben. A diákok foglalkoztatásával kapcsolatban Dom­bóvári Ottó elmondta, hogy az általános-, és közép­iskolás tanulók, valamint a főiskolások kiveszik részüket az őszi közhasznú betakarítási munkálatok­ból. A szorgalmi időben azonban csak a főiskolai hallgatóknak van lehetőségük munkát vállalni. A kecskeméti munkaerőszolgálat adatai alapján 190- en akarták kiegészíteni zsebpénzüket alkalmi mun­káért járó összeggel. Jellemző, hogy lényegesen na­gyobb a vállalkozók, mint a munkáltatók aránya. A szünidőben is meghatározó az egyéni munkavál­lalás, de az építőtáboroknak jut a legnagyobb szerep. A beszámolót követően észrevételek, javaslatok hangzottak el. Jó lett volna, ha a témában érdekel­teket is meghívják (üzemek, oktatási intézmények vezetőit), hogy a vita kerekebb és hasznosabb le­gyen. Horváth Ignác véleménye szerint a KISZ-en belül nagyobb rangot kellene adni a munkára ne­velésnek. A KISZ megyei bizottságának ülése további ré­szében szervezeti kérdésekben foglalt állást. B. T. Széles körű társadalmi akciókkal segíti a népfront • .'ürs a települések fejlődését (AJ)' A Hazafias Népfront megyei el­nöksége tegnap ülést tartott. A testület megvitatta a gazdaság­os településpolitikai munkabizott­ság tájékoztatóját a népfront he­tedik kongresszusa óta végzett te­vékenységéről, s a további fel­adatokról. Kovács László, a munkabizott­ság elnöke arról számolt be, hogy a megye népfrontbizottságainak gazdaságpolitikai munkája fejlő­dött, hatékonyabbá, sokrétűbbé és módszereiben színesebbé vált. A mozgalom részt vesz az állampol­gárok cselekvő közreműködésé­nek széles körű kibontakoztatásá­ban, a politika formálásában, megismertetésében. A társadalom közreműködését szervezd a nem­zeti vagyon megóvásában, a ja­vak takarékos felhasználásában. A népfront munkája különö­sen megnyilvánult a településfej­lesztési verseny, a társadalmi munka kibontakoztatásában, helyi lehetőségek, erőforrások fel­a tárásában. Ennek középpontjában az általános iskolai tanteremépí­­tés, út-, járda, és gázvezeték lé­tesítésének közösségi támogatása kapott helyet. Közismert, hogy a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa a települések minden kate­góriájában országosan élenjáró­nak minősítette megyénk közsé­geit és­ városait, amit nemzeti zászlóval is jutalmazott. Alapve­tő cél továbbra is a lakosság jobb ellátása, életkörülményei színvo­nalának megtartása, ennek érde­kében kell mozgósítani a kollek­tívákat és egyéneket a közérdekű társadalmi munka végzésére a fo­lyamatban levő középtávú terv éveiben is. Napjainkban a környezetvéde­lem lényeges részévé vált a ter­melőmunka és az életfeltételek ja­vításának, s a korábbinál szélesebb értelmezést nyert. Szerves egy­­séget képez a lakóhelyi környe­zet védelme és a természetvéde­lem, az anyag- és­ energiatakaré­kos termelés és a hulladékhasz­nosítás. Arra törekszünk, hogy ez a szemlélet minden állam­polgár gondolkodását áthassa, s a maga­tartási formák természetes és magától értetődő része legyen. Mind a beszámoló, mind pedig a hozzászólók foglalkoztak az olyan közhasznú akciók fontossá­gával, mint a fásítás, a lakóhelyek szépítése érdekében végzett eddig is eredményes munka, amely to­vábbi feladatokat tűz még a moz­galom elé. A kistermelés is meg­felelő hangsúlyt kapott a tanács­kozáson. Jelenleg 24 kertbarát­kör és klub működik a népfront­bizottságok mellett, mintegy két és fél ezer taggal.­­ A kistermelés­ben részt vevő családok száma meghaladja a száznegyvenezret, tehát a kertbarát-mozgalom bázi­sa még jelentősen szélesíthető, s fontos, hogy a nagyüzemek, a fo­gyasztási szövetkezetek még sok­oldalúbban segítsék ezt a tevé­kenységet. A megyében 31 külte­rületi népfrontbizottság műkö­dik, melyek szerepe — különösen ott, ahol más politikai, társadalmi szerv nem működik — szinte fel­becsülhetetlen. Fontos társadalmi érdek a külterületen élők hátrá­nyos helyzetének csökkentése, ja­vítása, amelyből a népfront is szerepet vállal. A­­ munkabizottság eredményes tevékenységét nyugtázta a me­gyei elnökség, köszönetet mondva a társadalmi segítők, szakemberek önzetlen támogatásáért. A továbbiakban Farkas József, a népfront megyei titkára a Ha­zafias Népfront megyei bizottsá­ga elé terjesztendő éves munka­program-javaslatát ismertette, melyet az elnökség ,a saját fél­éves üléstervével, a munkabi­zottságok 1983. évi tevékenységé­nek külön is ki­dolgozott terveivel együtt — elfogadott. Végül beje­lentések és indítványok hangzot­tak el.­­ A társadalmi munka VÁLASZTÉKBŐVÍTÉS, PIACKUTATÁS Negyvenféle kolóniás bútor A Kecskeméti Asztalos Kisipa­ri Szövetkezet a múlt évben százalékkal növelte termelését és 5­48 millió forintos árbevételt ért el. Rigó Endre elnök elmondta: mindezt az tette lehetővé, hogy jelentősen javult a szövetkezet alapanyag-ellátása, s nemcsak mennyiségben, hanem minőség­ben is. Emellett fokozódott a ter­mékek iránti kereslet. Tavaly pél­dául 3 millió forintal több volt árbevételük koloniai bútorokból, mint az előző évben, s alig győz­ték kielégíteni a megrendelők igé­nyeit. A tervek szerint az idén tovább növelik ezeknek a búto­roknak a gyártását, és az év vé­géig 20 millió forint értékűt szán­dékoznak átadni a vásárlóknak. A kereslet fokozódása annak is köszönhető, hogy állandóan bőví­tik a választékot, mégpedig piackutatás tapasztalatai alapján. a Igen nagy sikert aratott 1981-i­en az őszi BNV-n az új típusú kolo­niai ülőn fekvő garnitúra. Tavaly százat rendeltek­ belőle, ebben az évben pedig már 200 garnitúrát gyártanak. Jelenleg mintegy 40 fé­le kolóniái bútor hagyja el a szö­vetkezet műhelyeit, könyves áll­ványok, telefonasztalok, zsúrko­­csik, virágállványok és más ter­mékek. Évek óta foglalkoznak labora­tóriumi berendezések készítésé­vel. Kutatóintézetek, kórházak, iskolák a megrendelőik. Tavaly például a bajai Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság laboratóriu­mának berendezését gyártották le 1,2 millió forint értékben. A szövetkezet termékei iránti igény a bútorok jó minősége miatt is növekedett. A gazdag szakmai tapasztalatokkal rendelkező dol­gozók kezéből első osztályú áru kerül a vásárlókhoz. Nagy gondot fordít a vezetőség az utánpótlás­ra, jelenleg 53 fiatal ismerkedik az asztalos szakmával. A szövetkezet idei kapacitása le van kötve, s termelése az év végére várhatóan eléri az 50 mil­lió forintot. Különböző munka- és üzemszervezési intézkedések­kel most azon fáradoznak, hogy a bútorok elkészítési idejét csök­kentsék. Jelenleg a megrendelés­től számított két hónap elteltével vehetik át bútoraikat a vásárlók, ezt az időt kívánják egy-két hét­tel lerövidíteni. Eddig a különböző lakkokat, csiszolóanyagokat, színes dekorit lemezeket a nyugati országokból szerezte be a szövetkezet. Az idén hazai és az NDK-ból hozatott anyagokkal szándékoznak helyet­tesíteni a tőkés import jó részét. O. L. • Kiss Lajos szakoktató irányításával 18 első éves ipari tanuló ismer­kedik az asztalos szakmával. Képünkön Kutasi István szakmunkás­jelölt munkáját ellenőrzi. ÉDES NYERESÉG KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Befejeződött a cukorgyártási idény Szolnokon Véget ért a feldolgozási idény a Szolnoki Cukor­gyárban. Több éves szerződéses kapcsolata alapján a Kiskunság négy szövetkezete és egy téesz szak­csoportja együttesen, 1200 hektár répaföld termé­sét adta át, Tiszakécskéről a Béke és Szabadság Tsz, valamint a Tiszagyöngye saját járművével közvetlenül a gyár udvarára szállította a cukorré­pát, és vissza­jövetben a feldolgozási melléktermé­ket hozta. Hasonlóképpen tett a Kiskunság legnagyobb ré­patermesztő szövetkezete, a félegyházi Vörös Csil­lag Tsz, amely 1982-ben 500 hektárról takartotta be répa termését. Hektáronként 7 ezer, együttesen 3,5 millió forint tiszta nyereséget hozott a félegy­házi téesznek a cukorrépatermesztés. A Vörös Csil­lag és a szomszédos pálmonostorai Keleti Fény Tsz a szántóföldjén prizmázva adta át a cukorrépát a gyár felvásárlójának, s a 10 ezer tonna cukorrépa további sorsáról már a feldolgozó üzem gondosko­dott. A szolnoki gyár megkezdte az 1983-as évre szó­ló szerződéskötést, a hosszúlej­ára­túak megújítását. Előzetes terve szerint, a tavalyihoz hasonló vetés­­területről számít a kiskunsági gazdaságok répater­mésére. A félegyházi Vörös Csillag Tsz termelési és vetésszerkezetébe beleillik a cukorrépa, amely a kiskun város talajadottságai mellett, jó elővete­­m­énye a búzának. Évek óta átlagon felüli mennyi­ségű kenyérgabona terem azokon a táblákon a Vö­rös Csillag Tsz-ben, ahol a kalászos előtt cukorré­pa volt. Ezt a lehetőséget használja ki a félegyházi szövetkezet, amikor a VI. ötéves tervben meghatá­rozott mértékben növeli a cukorrépa területét. K. A. rjr * V fMk*l #■ fÉi*%;:'"»;I -- • 1 WF na psorszámadások előtt :;mm Az 1982-es év összegzésé­n dolgoznak ezekben a napok­ban a mezőgazdasági üzemek vezetői, közgazdászai. Milyen is volt a tavalyi esztendő? Jó, ugyanakkor rendkívül félreve­zető, a messzemenő következ­tetések levonására alkalmat­lan. Sorolhatjuk bár a kima­gasló teljesítményeket, a re­kordokat, és vaskalapos pénz­ügyi gondolkodással levonha­tó egy hibás következtetés is: no lám az elvonások, és termelés költségeinek emelke­­­dése ellenére az 1981-es évinél nagyobb jövedelemre tett szert az üzemek többsége, tehát van itt még olyan tartalék, hogy nyugodtan szoríthatunk egyet a pénzügyi szabályozás­,­sal... Csak azt ne feledjék egyet­len percre sem, hogy mindezt egy kedvező 1981-es őszi és az ezt követő egész évi időjá­rásnak köszönhetően érte el a mezőgazdaság! Amilyenre év­tizedenként van csak példa. 1 Csupán csapadékból volt egy­­egy időszakban kevesebb az ideálisnál. Nem igényelt a ter­vezettnél több energiát a ta­lajművelés, a betakarítás, a szárítás. Az sem vitatható azonban,­­hogy­ az elvonások és az ipa­ri eredetű anyagok árának emelkedése a gazdaságosabb termelésre, a jobb szervezés­re, a tartalékok feltárására, az új eljárások sürgős alkal­mazására késztette a mező­gazdászokat. Általánosabbá vált a szárítás nélküli nedves­­kukorica-tárolás, megnőtt az állattenyésztésben a tömegta­karmányok szerepe, a gépeket jobban karbantartották és fi­gyeltek a veszteségmentese­bb betakarítására stb. Szóval jó év volt a tavalyi, s boldogok lennénk, ha az 1983-as időjárás sem „csap­ná agyon” a mezőgazdaságot. Siránkozásra sincs ok, mert képes ez az ágazat átlábolni a nehézségeken, nemkülön­ben azért is, mert tartalékkal és szilárd alapokkal indult az idei gazdasági esztendőnek. Mindez nem lehet indoka a szorítások erősítésének a meg­­roppantás veszélye nélkül. Bács-Kiskun megye 106 me­zőgazdasági és két halászati tsz-e, 27 szakszövetkezete, há­rom mezőgazdasági jellegű, valamint hét egyéb, bár mező­gazdasági üzemek által alapí­tott közös vállalata tartja meg február végéig zárszámadó közgyűlését. A szövetkezeti törvény mó­dosításából eredően nem szük­séges közgyűlést összehívni az évzáráshoz, s az eredmény fel­osztásához, valamint az idei gazdálkodási és pénzügyi terv jóváhagyásához. Ezt a felada­tot a küldöttgyűlés is elláthat­ja. A küldötteket eddig két, ettől az évtől öt­­­ évre választ­ják a munkahelyi közösségek. Számuk az egész tagságnak 5—10 százaléka, azonban 25 főnél kevesebb, illetve 150-nél több nem lehet. Nem csorbul ezzel a szövetkezeti demokrá­cia sem, ugyanis egy-egy munkahelyi közösség érdekeit jobban képviselhetik a veze­tőkkel folyamatos kapcsolatot tartó küldöttek, akiknek joga és kötelessége is továbbítani a tagok észrevételeit, illetve tájékoztatni választóikat a ha­­­­tározatokról. Továbbra is kötelező évente egy közgyűlést tartani, amely­nek­ hatáskörében maradt a tisztségviselők, vagyis az el­nök és helyetteseinek, a ve­zetőség, az ellenőrző és dön­tőbizottság tagjainak és a nő­­bizottság elnökének megvá­lasztása, valamint az alapsza­bály módosításának jóváha­gyására. Erre is sor kerül ezen a ta­vaszon — éppen az említett szövetkezeti törvénymódosí­tás következtében­ — amikor­­is közgyűlést kell tartani, ezért sem indokolt most a zár­s­­zámadáshoz az egész tagság összehívása. Bizonyára nem mindenütt élnek majd az új lehetőséggel — ami nem is kötelező elő­írás —, de ahol már a küldöt­tek hagyják jóvá a zárszám­adás dokumentumait, ott kép­viseljék választóikat "azzal felelősséggel, amely az öt év­­­re szóló bizalom alapja lehet. Csabai István

Next