Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
NAGYCSALÁDOK 1983-BAN Szekeresék Hiába erőltettem a szemem, nem tudtam kiolvasni az Irinyi utca 42. bejáratánál elhelyezett levélszekrényről, hogy hányadik emeleten laknak a hétgyerekes Szekeresék. Biztosra vettem: az elsőn, legfeljebb a másodikon. Gyalog indultam keresésükre. — Naponta felkutyagoltatnám azt a tisztviselőt, aki ezt a lakást utalta ki maguknak — lihegtem a hetediken ajtót nyitó, ápolt, mosolygós Szekeresnének. — Ennek is örültünk. 4—5 gyerekkel hosszú évekig rozoga, háromszor négy méteres, udvarra nyíló sufniban kínlódtunk. Semmi sem volt hozzá, semmi! Repedezett a mennyezet, de még boldogok is lehettünk volna, hogy végre találtunk valami helyet, mert korábban Kecskemét egyik széléről a másikra vándoroltunk. Szófogadók, rendesek gyerekeink, de a főbérlők inkább egyedülállót vagy gyerektelen házaspárt kerestek. Ránk dől a fal és nem lesz több gondjuk velünk — keseregtem a lakáshivatalban. Hiába. Talán ma is albérletben nyomorognánk valahol, ha a megyei tanácsnál dolgozó rokonunk nem segít. Jól ismeri Veliczky István elnökhelyettest. A tanácsi vezető udvariasan fogadott bennünket. Hozatta az iratokat. Ide-oda telefonált, majd a lelkünkre kötötte: ha két hónapon belül nem kapunk kedvező értesítést, egyedül őt, csakis őt keressük. Nem kaptunk! Ismét fölkerestük. Úgy láttam, mérges volt, de nem ránk. A lakáshivatalban magyarázkodtak, legközelebb biztosan kapunk, egészen biztosan. Veliczky István észrevette az elosztási tervezeten, hogy csak ceruzával a írtak be valamilyen nevet ehhez hetedik emeleti lakáshoz. Gyorsan kiderült, mi sokkal jobban megérdemeltük. Azonnal elintézte a formalitásokat. Tűzijáték ajándékba Virágokkal, képekkel díszített szőnyegpadlós szobában kínáltak hellyel. A gyerekek az esti mesét fülelték. A maci eltávozása után sorban bemutatkoztak. Péter ötödikes, a villanyszerelő szakma érdekli. „Építőmunkás szeretnék lenni” — közölte két évvel fiatalabb öccse, Jóska. Annamária „bölcsis néni” lesz, ha minden tervei szerint alakul. Ilonka, Irén még nem döntött. A hatesztendős Tibor „már kiskorában” elhatározta: katonatiszt lesz, tankos, mint nagybátyja. Zolika a legkisebb, a magnetofon iránt érdeklődik. Ketten is elénk dugják karjukat, nézzem, milyen izmosak. Hallgatom a kikívánkozó élménybeszámolókat, karácsonyra kesztyűt, monchichit, kisautót, labdát, asztali kuglit kaptunk. Mutatják kedvenc olvasmányaikat. Tartalmasan élnek a Szekeres-gyerekek. Nyáron Békásmegyeren nyaraltak egyik rokonuknál. „Jaj, de jó volt”, még most is jókedvre deríti az emlék Ircsit. „Kijártunk a Pünkösdfürdőre, ott voltunk, amikor kihúzták az autót a Dunából, amit a tévé is mutatott.” „Metróztunk.” „Láttunk egy nagy sarlót, meg egy kalapácsot.” „Hajókáztunk is.” „Én augusztus 20-án születtem, de már apukámnak nem volt pénze ajándékra. Azt mondta, mégis te kapod a legszebbet: a tűzijátékot.” A mama még nem látta belülről a színházat, de a gyerekek a moziban is, a művelődési központban is tapsoltak Hófehérkének meg a törpéknek. Játszottak már a Szórakaténuszban. Apu hetente előszedi a régi diafilmvetítőt és lepergeti mindig közkívánatra összeállított a műsort. Közben előkerül a 33 esztendős Szekeres József is. Elnézést kér: „A munkából jövet mindig átöltözöm.” Kiegyensúlyozott, elégedett embernek látszik. „Ruhára kevés jut” — Ingyen kaptuk a hatvankét négyzetméteres lakást. A gyerekekre való tekintettel a tanács elengedte a használatbavételi díjat. Így bútort vásárolhattunk megtakarított háromezer-valamennyi forintunkból. Először volt saját ágyunk, szekrényünk, asztalunk és részlettartozásunk. A virágtartót, a kis könyvespolcot magam fabrikáltam. Vettünk azóta tévét, porszívót, rádiót. Körbejárjuk a lakást. Hangulatos falragaszok, fényképek a falakon. A kamra egyedülállónak is kicsi, a konyhából elspóroltak néhány négyzetmétert. A háziasszonytól kérdeztem: — Hol ebédel a család? — Csoportokban a konyhában. Egyszerre nem férünk el. Jó lenne, ha legalább ünnepeken közösen ebédelhetnénk. Még nagyobb baj, hogy nincs hol tartanom az élelmiszert. Napról napra élünk. Sokat megtakaríthatnánk, ha a családhoz méretezték volna a kamrát. Gondolkodtunk, elmegyünk almát szedni. Két vasárnap megkerestük volna a télire valót. Hová tennénk 60—70 kilót? Még egy kosárnyi almának sincs hely. Szívesen vennék burgonyát, amikor olcsóbb, talán még disznót is hizlalnánk valahol, ha lenne normális kamránk. — Mennyiből élnek? — Túlórákat is vállaló kocsikísérő uram jó esetben ötezret is hazahoz. A családi pótlékkal, a gyes-járandósággal sem jön össze több tíz—tizenegyezer forintnál. Nagyon be kell osztani, hogy minden fontos szükségletre jusson. Most itthon esznek a gyerekek, de ha a Mezőgépnél újra munkába állok, akkor remélem kapnak ebédet az iskolában vagy az óvodában. Sohasem porciózom ki az adagokat, annyit ehet mindenki, amennyi jólesik. Ruhára kevés jut. Szerencse, hogy a rokonoktól mindig kapunk kinőtt ruhákat, cipőket. Kapnak beutalót? — Szórakozásra is marad valamennyi? Mindketten furcsán mosolyognak. Mintha ők szégyenkeznének, hogy ilyesmire nem telik. A családfő válaszol. — Fiatalon jártam színházba, kétszer is. Most a rokonomtól kaptam belépőt a népzenei találkozóra. Az első sorban ültem. — Az üzemi kulturális felelősök soha sem ajánlottak föl vállalati bérletet, jegyet? — Még nem fordult elő, pedig alighanem elmentünk volna. (A Katona József Színház azóta a Mátyás király juhásza második előadására meghívta a Szekeres családot. Két páholyban is alig fértek el. Sohase felejtik el ezt a szép napot!) — A szakszervezettől, a tanácstól, a vállalattól kaptak-e rendkívüli támogatást? — Az egyik óvó néni elintézte, hogy 1500 forint segélyt utaljon ki a tanács. A kádgyár a munkavállalók iskolás gyerekeinek minden ősszel megkönnyíti a tankönyvek, a füzetek megvásárlását. Tavaly a szakszervezeti titkár el akarta küldeni üdülőbe a családot, de sajnos a másfél éves Zolikát itthon kellett volna hagynunk, mivel csak szobatiszta gyerekeket fogadtak. Inkább maradtunk. Erre az évre újra megígérték a beutalót, de még senki nem szólt. Huszonhat forint a takarékban A jókedélyű édesanyától kérdem: — Voltak-e nehéz pillanataik? — Nagyon féltünk, amikor az egyik kislány alig pihegett a magas láztól. Telefon nincs, éjszaka nehéz orvost, mentőt szerezni. A középső fiút meg a járdán ütötte el egy biciklis nagyfiú. Még szerencse, hogy egy töréssel megúszta. Játszótér nincs a ház mellett, másutt meg nem nagyon tűrik meg a nagyobbak a kicsiket. Mondja, miért engedik, hogy 12—14 éves fiúk, mint az őrültek motorozzanak a lakótelepen? Az édesapától azt tudakolom: — Mennyi pénzük van a takarékban? — Huszonhat forint! — Gyerekek, mit szeretnétek a legjobban? Szinte versengve válaszolnak: — Családi házat, kertet! Heltai Nándor ! Tizenhat gyerek nőtt fel az örökölt kiságyban. U Január közepén is állt a karácsonyfa. — Játékország... (Méhesi Éva felvételei) . Erdőművelő szakmunkások képzése Az első tanfolyamot a Kiskunságban tartják Az erdőművelésben kevés a szakmunkás, ez esetenként hátráltatja a fejlesztési tervek megvalósítását. A MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala most olyan szervezeti és módszertani javaslatot dolgozott ki az erdőgazdaságoknak, amellyel az erdőművelők szakmunkásképzését nagyobb nehézség nélkül megoldhatják. A hivatal módszertani anyaga lehetővé teszi, hogy az érintettek közvetlenül a munkahelyen sajátíthassák el az erdőművelési ismereteket. Az audiovizuális technika fokozott felhasználásán alapszik a 165 képből álló erdészeti szaporítóanyagtermelési iskolai program, valamint a 210 képes Mesterséges erdősítés című anyag, amelyet különleges, úgynevezett önkonzultációs tanulóasztal segítségével „hívhatnak elő” a tanfolyam hallgatói. Az első szakmunkástanfolyamot a Kiskunsági Erdőgazdaságban tartják. Még ezen a télen hozzálátnak az oktatáshoz. (MTI) 1983. január 25. • PETŐFI NÉPE • 3 NAPKÖZBEN: Életmentés, tettenérés: CB Sorozatos birkalopásnak vetett véget Kiskunhalason egy GB-rádiós. Készülékén ugyancsak közvetve tudta értesíteni a rendőrséget (a kórházban vették adását, s jelentették tovább), hogy a juhhodály mellett egy személygépkocsi fölöttébb gyanúsan vesztegel, rendszámtábláit rongy takarja. A helyszínre siető URIH- őrjárat tettenérte a birkatolvajokat, akik huzamosabb idő óta dézsmálták a nyájat. A bajai kórházban a műtét közben derült ki, hogy különleges gyógyszert kell kapnia a betegnek, különben__De ez az életmentő szer a környék gyógyszertáraiban nem volt beszerezhető. Ám a szekszárdi kórházban „vették” a segélykérést, azonnal útnak indítottak a gyógyszerrel egy gépkocsit (Bajáról sietett elébe a másik). Az Államigazgatási Szervezési Intézet kutatócsoportja is nagyon komolyan vizsgálja, hogyan hetne a tanácsi munkában, leintézményekben hasznosítani az OB-rádiót. No, nem ott, ahol a a telefonhálózat — a hazai viszonyokhoz arányosítva — jól kiépült, hanem a kisközségekben, a tanyavilágban. Ahol tudvalevő, hogy még a kevés telefon is gyakorta hibás, s a posták (a központok) 4 óra tájt bezárnak ... És nemcsak az orvos, de a tanácselnök, a művelődési ház vezetője is jól hasznosíthatná a telefonpótló készüléket apróbbnagyobb szervezési ügyek intézésére ... Bács-Kiskun megyében a falvakban már 28 OB-rádiós körzeti orvos van (18 százalék!), akik javarészt saját pénzükből vásárolták meg a készüléket. De lehet-e sokallani azt a 15—30 ezer forintot (a legdrágább készülék sem kerül többe, mint 60 ezer) azért a lehetőségért, hogy a hétvégi ügyelet „eseményeit” pillanatok alatt meg lehet beszélni a kollégával, kapcsolatba tud lépni a kórházba került beteg kezelőorvosával, mentőket hívhat ... Baján a kórház és az egészségügyi dolgozók hétvégi pihenőházát is ellátták CB-rádióval, a halasiak a bogárzói szociális központot tették így elérhetővé, hiszen az ott élő öregeknek is bármikor szüksége lehet gyors orvosi segítségre. Lajosmizsén a központi rendelőből lehet a területen tartózkodó módon „utolérni”.orvosokat ilyen számtalan előnyt összegezve méltán mondta a megyei főorvos úr. Gubacsi László, hogy a CB- rádió egy igényes falusi körzeti orvosnak már létkérdés. S manapság, amikor a falu lakosságmegtartó erejét szeretnénk növelni, nem ártana megfontolni, hogy a kisközségek tanácsainak, a művelődési házak igazgatóinak nem kellene-e minél előbb „ráharapni” a CB-rádiózás előnyeire? Sok mindent (levelezést, időrabló megbeszéléseket stb.) lehetne ilyen módon megtakarítani, friss értesüléseket szerezni, intézkedéseket meggyorsítani, a közbiztonságot növelni. Ki lehet próbálni!... Nagy Mária Harmincéves a TIT Új módszerek, bővebb szerepkör Bővíti a szabad szombati munkásiskola rendszerét, speciális ismeretek nyújtásával segíti a pedagógusok oktató-nevelő munkáját, s a korábbinál is több közhasznú tanfolyamot indít az idén az újjászervezésének 30. évébe lépő Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A szervezet idei fontosabb feladatairól Kurucz Imre, a TIT főtitkára tájékoztatta Nagy Attilát, az MTI munkatársát. Egyebek közt elmondotta: a szervezet tartalmi munkája ebben az évben minden eddiginél szorosabban kapcsolódik az alapvető népgazdasági érdekekhez. Ezen belül változatlanul az egyik leglényegesebb feladat a tudományos ismeretek széles körű terjesztése, a mindennapi kultúrához tartozó tudásanyag átadása. Az úgynevezett emberi tényező fontosságát hangsúlyozva az állampolgárok általános és szakmai műveltségének fejlesztésére, politikai tájékozottságának szélesítésére törekszik a TIT. Elsősorban a közgondolkodást kívánja jelentősen befolyásolni, erősíteni a szocialista hazariság és az internacionalizmus gyakorlatát, és nem utolsósorban törekszik orientálni életmód alakítását. Ezeknek az követelményeknek akkor tud megafelelni a szervezet, ha jó a kapcsolata a tudományos és az alkotóműhelyekkel és azoktól hathatós segítséget kap. Az utóbbi években különösen a nemzeti történelmünkkel, a nemzet- és történelemtudattal foglalkozó kurzusok iránt nőttek az igények: idén februárban Sopronban, márciusban Csongrád megye több városában és Budapesten indulnak ezeket a témaköröket taglaló előadássorozatok. Az értelmiség önképzéséhez mindeneken túl úgy járul hozzá a társulat, hogy olyan klubfoglalkozásokat szervez, amelyeken lehetőség nyílik a vélemények ütköztetésére. Ezek a kerekasztal-beszélgetések az átfogóbb, szélesebb körű tájékoztatást is segítik. Tartalmi, formai és módszertani változásokat, a korábbiaknál összehangoltabb tervezést követel a TIT-től a tömegkommunikációs eszközök egyre bővülő ismeretterjesztő szerepköre. Idén elsősorban a televízió műsoraira épülő tevékenységét bővíti a társulat, s tanulmányozza a nyugati országokban már jól bevált „távfelnőttoktatási” formák adaptálásának lehetőségeit. Június elején a fővárosban az ötnapos tanítási hét bevezetésének tapasztalatait összegzi a szervezet országos konferenciája. Júliusban kezdődik a sporttal foglalkozó előadássorozat, a tíznapos testkultúra nyári egyetem Agárdon. A „klasszikus” felnőttoktatás kereteit áttörve, ma már minden korosztályhoz szólni kíván a TIT. Növeli iskolasegítő, kiegészítő szerepét, elsősorban speciális ismeretek adásával segíti az oktatásinevelési folyamat egészét. Nyelvtanfolyamokat szervez 3—6 éveseknek, az iskolákban szorgalmazza a különböző — például kis matematikus, fizikus — baráti körök működését, rétet vállal pedagógusok továbbképzéséből. A szülők pedagógiai ismereteit bővítendő, tanfolyamokat indít a fővárosban és vidéken többek között az új, komplex matematikaoktatásról. Februárban — a kisebb vállalatok műszaki szakembereinek át- és továbbképzését szem előtt tartva — a társulat felújítja, korszerűsíti együttműködési megállapodását az MTESZ- szel. A szervezet — a mozgalmi jelleg erősítése érdekében — nem mond le a már jól bevált rendezvényekről sem. Idén egyebek között kétnapos tanácskozást szerveznek a falvakban élők ismereteinek bővítésével kapcsolatos feladatokról. Méltó módon emlékeznek meg Marx Károly halálának 100., Luther Márton születésének 500. évfordulójáról, s tanácskozássorozatot szerveznek a harmmincas évek irodalmi és művésziéletéről Székesfehérvárott nyitják meg áprilisban a magyar nyelv hetét, amelynek keretében országszerte a szakmai és a köznyelv időszerű kérdéseiről tanácskoznak. A TIT természettudományos tevékenységét segíti majd a közeljövőben Kecskeméten megnyíló kis planetárium. Miután Barnabás, az ezermester és feltaláló elfoglalta új munkahelyét az Intézménynél, hamarosan belekezdett egyik, igazán jelentős találmánya kidolgozásába. Az alapgondolat jó volt, a megvalósítás is szépen haladt. Barnabás jókedvűen fütyörészett, keze alatt égett a munka. Természetesen az Intézmény vezetői is azonnali felismerték a találmány kiemelkedő jelentőségét, így sajátos eszközeikkel mindent el kívántak követni azért, hogy a várhatóan szép eredmény elérését hathatósan támogassák. Javaslatkidolgozó Bizottságot hoztak hát létre, amelynek az volt a feladata, hogy kidolgozza azon intézkedések tervezetét, amelyek kellően segíthetik Barnabás munkáját. Bizottságok A bizottság működésében azonban egy idő múlva problémák merültek fel. Terminusnehézségek, értelmezésbeli viták lassították az előrehaladást. Így aztán az említett problémák tisztázására újabb Bizottságot hoztak létre. IE Bizottság már az első időkben szép eredményeket ért el, mélyreható és alapos elemzései széles körben arattak nagy elismerést.Talán csak egyetlen területen volt kisebb hiányossága: a Bizottság ugyanis nem tudott igazán jó és gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani a Javaslatkidolgozó Bizottsággal, együttműködésük némi kívánnivalókat hagyott maga után. Ezért aztán feltétlenül indokolt volt a Koordinációs Bizottság felállítása, melynek fő feladata lett a két bizottság tevékenységének összehangolása. A Koordinációs Bizottság igazán jól dolgozott — legalábbis ezt állapította meg a Bizottságok Munkájának Értékelésére Megalakított Bizottság is. Eközben Barnabás kezdeti lendülete mintha valamelyest fogyott volna. Már nem fütyült olyan vígan, arcáról is lehervadt a mosoly, és az utóbbi időben, bizony, mintha a találmány megvalósítása sem haladt volna a megszokott, gyors ütemben... Mindez azonban nem hátráltatta az Ellenőrző Bizottság létrehozását. Erre már igazán nagy szükség volt, amit akár a legelső alapos ellenőrzés is fényesen igazolt. A bizottság megállapította, hogy Barnabás, az ezermester és feltaláló már hónapok óta elmulasztotta teljesíteni a bizottságok szervezeti és működési szabályzataiban, valamint ügyrendjeiben egyértelműen rögzített jelentési kötelezettségeit. Mit volt mit tenni, a hasonló esetek egyszer és mindenkorra való megelőzése végett Barnabást valamennyi bizottságból azonnali hatállyal kizárták. A döntést a bizottságok következő ötéves munkatervét jóváhagyó plenáris ülésén jelentette be a Fegyelmi Bizottság elnöke. Barnabás hamarosan kedveszegetten távozott az intézményből. Találmányának kidolgozását máig sem fejezte be. Távozása okainak tisztázására bizottság alakult. Dániel Z. Pál