Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

Időszaki választások Szombaton, január 29-én or­szágszerte időszaki választá­sokat tartanak. Kecskeméten 8 választókerületiben voksol­hatnak új tanácstagra, azért, mert a korábbi tanácstagok családi körülményei megvál­­toztak (például: elköltöztek), s ezért vagy másért lemond­tak tisztségükről. A testület egy tagja az elmúlt időszakiban meghalt. A időszaki választások város következő területeit érin­­­­tik: — Petőfi Sándor utca 9—11, a Nyíl utca páros, a Szalvai Mihály körút páratlan olda­la és a Füzes utca, Lehel utca által határolt területet. — A Széchenyivárosban a Forradalom utca 14—24-ig, 3. és az 5. számú épület, továb­­­bá a Március 15. utca 2—16. — A Juhász utca, a Mind­­szenti út, a Külső-Szegedi út, a városhatár és a vasút által határolt terület. — A Hunyadi város­ban a Daróczi köz, a Liszt Ferenc utca, a Zászló utca, a Czollner köz, a Kandó Kálmán utca, a Csillér utca és a vasút által határolt terület. — A Bethlen körút, a Nagy­­kőrösi utca, a Nyár utca, a Bocskai utca, a Hajdú utca és a Rákóczi út közötti rész. — A Jókai utca és az öz ut­ca közötti terület. A másik két választókerü­let külterületen van. — Az egyik a Felső-Széktő és a miklóstelepi elágazás kö­­zötti terület, amelynek legje­lentősebb beépített része a Lutusfalu. — A másik a Szolnokihegy 1—7. 13. és 30—238-ig terjedő rész, amely a repülőtéren kí­vül esik és a városhatárig ter­jed. A jelölőgyűlések rendben lezajlottak. A Hazafias Nép­front az alábbi jelölteket in­­dítja a választásokon: 7. választókerület: Katona László, a városi tanács pénz­ügyi osztályának helyettes ve­­zetője. 25. választókerület: Paliko­­vits István, a Zöldért osztály­­vezetője. 37. választókerület: Kishal­mi Sándor, a Vízmű eszter­gályosa. 63. választókerület: Faze­kas Sándor, a DUTÉP szak­­­oktatója. 86. választókerület: Varga Sándor kádgyári esztergályos. 87. választókerület: Dr. Vö­rös József, a Volán osztály­­vezetője. 90. választókerület: Felle­gi Jenő fényképész kisiparos. Sokan bevallják: igazából nem is tudják, miben számít­­hatnak a tanácstagra. Mun­kájuk sokoldalú és összetett, alig van azonban olyasmi, ami­ben ne tudnának segíteni. A legtöbbször járdaépítést, gáz­vezeték-létesítést, játszótér-, parképítést szerveznek, ezzel járulnak hozzá kerületük fej­­lőd­éséhez. Népfront-lakások A Népfront Lakásépítő és -fenntartó Szövetkezet a gazdá­ja a iMűkertváros minden eme­letes házának. A szövetkezet több mint egy évtizede szervezi a la­kások építését, gondoskodik folyamatos felújításról. Jelenleg a az­­ ABC és a szolgáltatóház mö­götti területen épül 242 lakás. A kivitelező­ a DUTÉP, az épü­letek házgyári elemekből készül­nek másfél, kétszobás és egy plusz két félszobás nagyságban. A lakások alapterülete 47, 56 és 64 négyzetméter. Valamennyi la­káshoz erkély, a földszintiekhez nyitott terasz tartozik. Az építkezés tavaly­­ kezdődött, s­ három ütemben folyik. Az I. ütemben májusig 99 lakást ad­nak át, további 68, illetve 55 la­kás 1984. I. félévében, illetve a III. negyedév végéig készül el. A lakások külön előnye, hogy mindegyikhez fenntartják a ga­rázshoz szükséges terület, ezt egységesen 8000 forintért le­­­het­­ megvenni. (A garázst típus­terv alapján, ki-ki saját maga építheti meg.) A házakban kü­lön-külön vezetékes gázról üze­melő központi fűtés adja a me­leget. • Mibe kerül mindez? Ez szint­től és mérettől is függ. A másfél szobás lakások 565, a kétszobások 680, az il-1-2 félszobások pedig átlagosan 760 ezer forintba ke­rülnek. A 242 lakás közvetlen köze­lében AlBC-áruház, ház, orvosi rendelő, szolgáltató­gyógyszer­­tár, óvoda, étterem és park van. A közelben a Műkertváros csa­­ládiház-övezete terül el. Ki tudja megfizetni? A szö­vetkezet számításai szerint első­sorban azoknak éri itt meg la­kást venni, aki 20 százalék kö­rüli vállalati támogatást vehet­nek számításba. Ez esetben a szo­ciálpolitikai kedvezmény és 360 000 forintos OTP-hitel levo­a­nása után mintegy 200 000 fo­rintra van szükség, amiből 100 000 forint bankkölcsönből is bizto­sítható. Akinek ifjúsági takarék­­betétje van, az ennél is kedve­zőbb kölcsönöket kaphat. Még egyszer a telefonról Az Akadémia krt. 15-ből írt levelet Sebő Gyula. A Széchenyiváros­­nak ez a legtávolabbi része, ahol idős és beteg nyugdíjas, többgyer­mekes kismama várja a telefont. Meddig­? — kérdezi. Gyenes Géza, a Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem vezetője az év közepéig kért türelmet: igaz ugyan, mondta, hogy hamarosan odaérnek a ká­belek, de jelenleg másutt van dolguk a műszakiaknak: ott dolgoz­nak, ahol 10 éves kérelmeket elégítenek ki. A Széchenyivárosban az év második felében szerelnek fel új állomásokat. FEKETE SAROK Zavarban van a szerkesztő, már azon morfondírozik, hogy megszokott rovatcíme FEKETE jelzője helyett SZÜRKÉT, vagy méginkább SZÜRKÉSÉT ír — nem venné a lelkére, hogy bírálja az Országos Takarékpénztárat. Szidják csak azok, akik elégedetlenek a betétjük után járó kamattal. A adós (mint a szerkesztő) az ne kritizáljon. Fizessen.lekötelezett No, éppen ez az. A fizetés. Történt tudniillik, hogy elfogyott a lakásrészlet befizetésére szolgáló csekk. Mi sem egyszerűbb ennél , merre gondolni az ember (ne higgyék, kérem, hogy jóra vezetne a fejtörés: a problémák, mindig csak a problé­mák!) — leugrik a sarki OfF-be, kér egyet és fakahát.1 agyó. Le is ugrott, ám befizetőlap nem volt, csak tanács: eredjen az uszoda melletti fiókba, így lett a 20 filléres csekkből 20 forin­tos utazás (lásd még: benzinárak). Nem káll ahhoz OTP-köz­­gazdásznak lenni, hogy az emberben az a vélemény üssön ta­nyát: aligha ez a világ legtakarékosabb csekk­ kiadó-módszere, s ennél udvariasabb reklámot is kitalálhatnának, hogy ráve­gyék a honpolgárt az átutalási csekk megnyitására. Vagy nem? — |f A népgazdaság nehéz helyzete miatt a korábbinál kevesebb la­kás építésére jut állami pénz, természetes azonban, hogy az otthonra vágyók száma nem csökken. Ilyen körülmények között kétszeresen is fontos, hogy minél több lehetőség nyíljon azok előtt, akik saját erejükben bízva fognak házépítéshez. Az állami kölcsönön túl ehhez telekre van leginkább szükség. Egy olyan nagyvárosban, mint Kecskemét, jó fekvésű, bolthoz, óvodához, iskolához, buszmegállóhoz közel lévő porta már kevés van, ezért ezek kialakítása alapvető feladat. Sok esetben régi házak lebon­tásával, a terület kisajátításával nyílik csak mód telekosztásra. Ez alkalommal annak jártunk utána, hogy a város különböző pontjain az ötéves terv végéig hol lesznek kisajátítások. Folytatódik a Széchenyi város IV. ütemének építése. Ehhez Március 15. utcán kívüli terüle­­­teken (az Irinyi utca körzetében) néhány tanyaszerű házat le kell bontani. A kisajátítási eljárás megkezdődött, s 1983 közepére be is fejeződik. Az Árpádváros építésének II. üteme — a szalagház mögötti te­rületről van szó — az eredeti el­képzelésekhez képest jelentősen lelassul. Néhány új­ házra van csak pénz, a fő cél pedig a bel­város és a Széchenyiváros meg­­felelő forgalmi összeköttetésének megteremtése. Ennek során — az előzetes számítások szerint — 46 lakást szüntetnek meg. Az el­­járás az év második felében bo­nyolódik le, a lakóka­t 1984 első felében helyezik el. Harminchét lakást kell lebon­tani a vacsihegyi OTP-lakótelep környékén. A lakóik elhelyezése már folyamatban van, de legké­sőbb az év végéig megoldódik. A Műkertvárosban a Mátyás ki­rály körút város felőli oldalán 104 lakást akar építeni a DUTÉP, eh­hez 7 meglévő otthont kell lebon­tani. Az eljárások az év végéig megtörténnek. Bővíti­k a Felső-Széktót, hogy kielégíthessék a min­d jobban nö­vekvő igényeket. Itt családi há­­zas portákat lehet majd igényel­ni. A tervek úgy készültek, hogy a már meglévő épületek többsé­gének megmaradásával számol­nak — alig néhány ház sorsa lesz a lebontás. A kisajátítás két ütem­ben történik, de az év közepén minderről már múlt időben be­­szélhetünk. Egyetlen házat sem bontanak le, csupán a területet sajátítják ki a Béke fasor és a Daróczi köz kö­­zött, a temető melletti összekötő út mentén. Ezzel 54 lakás meg­építése válik lehetővé (a temető oldalán pedig fasor lesz). A pa­pírmunkákkal hamarosan végez­nek. Továbbra is népszerű a gyor­san fejlődő Katonatelep. Itt az év végéig újabb 57 telket alakí­tanak ki (Kecskemét felől nézve a 441-es úttól jobbra). Jó hír, hogy Hetényegyházán újabb 40 családi házas telek lesz — a­­ szükséges határozatokra 1984 első feléig kell várni — sok időt vesz igénybe a hivatalos el­járás. Az építkezők közül sokan a Mér­­leg utca környékére, mások pedig Kadafalvára áhítoznak. Előbbi helyen 60, utóbbin 32 telek kiala­­kítása volt tervbe véve. Sajnos, 9 A Béke fasor és a Daróczi sor között: családi házak épül­hetnek hamarosan, várni kell, mert az illetékes ható­ságokkal előbb a terület művelé­si ágának megváltoztatását kell elfogadtatni, jóváhagyatná. Ez a számítások szerint a jövő év első feléig is eltarthat. Mi is többször tudósítottunk arról, hogy talán megkezdik az Északi körút, az E 5-ös út és a Tal­­fája közi szakasz építését. Ehhez 13 tanyát kell lebontani — az el­­járások két ütemben az év végéig eltartanak. Pénzszűke akadályozza a Szul­tán utcai 200 lakásos mintalakó­­telep építését — erre csak a kö­vetkező, VII. ötéves tervidőszak­ban kerülhet sor. A házgyár mel­lett korszerű csoportos családi há­zakat alakítanak ki. Az itt most csak érintőlegesen jelzett kisajátítások csupán a ta­nács által kezdeményezett eljá­rásokat ölelik fel, ezenkívül vál­lalatok, intézmények is fordulnak szanálási kérelemmel az illetékes hatóságokhoz. Ezekről nincs pon­tos képünk, am­i egy hírrel szol­gálhatunk! bővíteni , szándékoz­nak a Kertészeti Főiskola gyakor­lókertjét. Az érdeklődők, és per­sze maguk az érintettek részle­tes felvilágosítást a tanács igaz­gatási, műszaki, illetve tervosz­tályán kaphatnak (a központi te­lefonszám: 22-877).­ ­ ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK — IMI: JANUÁR HOL LESZNEK KISAJÁTÍTÁSOK? Telek-tervek 1985-ig 9 Katonatelep: olcsó telkek, konyhakerttoL RÉGI ÉPÜLETEK Az Újkollégium A kecskeméti református fő­gimnázium épületének megújítá­sát 1885-ben javasolta a tanári testület, mert az Ókollégium már nem felelt meg a református fő­gimnázium és a jogakadémia helyigényének, a korszerűsödő oktatási feladatoknak. Az épít­kezéshez, s a tanárok fizetésének emeléséhez többszöri tárgyalás után, 1898-ban kaptak államse­gélyt. Több átalakítási, bővítési terv után az a minisztériumi ja­vaslat hozott fordulatot az ügy­ben, amely új épület emelését támogatta százhatvanezer koro­nánál nagyobb segéllyel. Az Egy­háztanács keresett telket, a vá­ros először a Rákóczi út végén ajánlott föl helyet, de az egyház a templom és a lelkészlak köze­léhez ragaszkodott. Végül a­ piac­téren a kultúrpalota céljára szánt telek lett az övék. Az előzetes terveket­­ Dombi Lajos, az iskola rajztanára, s a Luther-palotán már dolgozó Mende Valér építész készítette el 1909 végén. A tervleírás még figyelembe vette a későbben épí­tendő városi kultúrpalotát, így azonos szinten és egymás szom­szédságában helyezték el a két intézmény könyvtárát, az átjá­rást is biztosítva.­­ A részletes, végleges terveket már csak a főgimnázium és jogakadémia részére dolgozta ki a Mende Valér­a hatvan nap alatt. Munkáját 1910. április 10-én bí­rálta el a városi tanács (Kada Elek polgármester, Kerekes Fe­renc főmérnök) és az Egyházta­nács képviselőiből, valamint szakértőkből (Hauszmann Alajos és Nagy Virgil műépítészek) álló zsűri. A terveket elfogadták, és 1911. március 27-én elkezdődött az építkezés. A monumentális, három lép­csőházas épületben a különböző funkciójú egységeket — a könyv­tárat, a dísztermet, az irodákat, a tan- és szaktermeket, a konvik­­tust — elkülönítették egymástól. A szaktermek elhelyezésére, kor­szerű felszerelésére nagy gondot fordítottak. A fehér falak, az élénk téglavörös „hímes” tető, s a szürke pirogránit díszek ki­egyensúlyozott színhatása már a népi építészetből táplálkozik. In­nen eredeztethető a festői töme­gű tető, a kapukat, s erkélyeket keretező díszítő motívumok, s a színes ablakok mintakincse is. Az Újkollégium építésvezetője, Zaboreczky Ferenc kecskeméti mérnök volt. Ezt az építkezést is megakasztotta az 1911. július 8-i földrengés, így csak hatvankét nappal a kitűzött határidő után, 1912. szeptember 1-én költözhe­tett be új épületébe a jogakadé­mia és a főgimnázium. Simon Magdolna Szerkeszti: Ballai József SZÁZÖTVENEN MEGÚJÍTOTTÁK A lakásigénylések megújításá­nak első havi mérlege: elvittek 500 lapot, szabályosan kitöltve visszahoztak százötvenet. A kérel­mezők természetesen a lakás­­igénylési illetéket is befizették. ILYEN MÉG NEM VOLT Szorgos munka folyt a múlt hét végén a Csap, a Présház és az Egervár utcában. Az összes itt la­kó ásót, lapátot, gereblyét raga­dott, a gázvezeték-építés utáni te­reprendezést végezték el. A DÉ­­GÁZ kint járt szakembere elra­gadtatva nyilatkozott tapasztala­tairól: ilyen munkét, mondta, még nem látott. IRODALMÁROK KÖRE A levél, amelyet tizenegynéhá­­nyan kaptak meg, így kezdődött: „úgy gondoljuk, hogy a Kecske­méten és környékén lakó fiatal írók, irodalmárok közös óhaja egy rendszeres találkozási lehetőség megteremtése”. A címzettek is így gondolták, s a javasolt időpont­ban mind ott voltak az Erdei Fe­renc Művelődési Központ művész, klubjában. Kötetben már bemu­tatkozott és első folyóirat-megje­lenésére váró költő, rendszeresen publikáló szociográfus, regényíró, fordító és periodika-szerkesztő örült a lehetőségnek. GARÁZS HELYETT ÜZLETEK A Batthyány utcában javában folyik a 207 jelű 56 lakásos panel­ház építése, mellette pedig a 208-as jelű 40 lakásos épületet alapoz­zák. Az utca túloldalán a 210-es jelű épület alapjai kerülnek a földbe. Állami és OTP-beruházás kezdődött (az utóbbi, 210-es jelű épület 64 lakása az OTP-é) még­hozzá a házgyári rekonstrukció­­ eredményét is felhasználva. Az épületek külső megjelenése is el­tér a már megszokottól, ez első pillantásra az erkélyeken látszik. Lényegesebb a belső változás: az új panelekkel a korábbinál csak kicsivel nagyobb alapterületen sokkal tágasabb otthonokat sike­rült kialakítani. A lakások zöme ugyanis egy plusz két félszobás. Az épületek alatt nem garázsok, hanem üzletek lesznek­­, akit érdekel a dolog, az már most be­jelentheti igényét, minthogy nem csupán állami boltok nyílnak. HUSZONÖT ESZTENDŐS JUBILEUM Országos, megyei, külföldi kiál­lításokat egyaránt rendez a fenn­állásának 25. évfordulóját ünneplő Kecskeméti Fotóklub. Februárban a Dél-alföldi Fotószalon anyagát mutatják be a Helyőrségi Művelő­dési Házban. Ugyanitt lesz Az én hazám című tárlat is, amelyet szovjet fényképészek 150 képéből rendeznek Az Erdei Ferenc Mű­velődési Központban a kanadai Calgary város fotóklubja vendég­szerepel ugyanennyi képpel , áp­rilisban lesz a megnyitó. Szeptemberben országos fotó­­művészeti kiállítás másodprem­ie­­rére kerül sor, és az idő tájt­ ren­dezik az Országos Színesdia Pá­lyázatot is. A beküldött anyag zsűrizését és nyilvános vetítését novemberben láthatja a közön­ség. Akkor, amikor az SZMT mű­velődési házában a 25 éves jubi­leumra emlékező tárlat nyílik." Nagy kár, hogy anyagi okok miatt a klub ezentúl nem tudja megrendezni a tagjai folyamatos fejlődését serkentő pályázatát, a Negyedév legjobbja címmel,­­ Ez évente alig négyezer forintot „emésztett fel”, de a hivatali ille­tékesek soknak találták — itt je­gyezzük meg, hogy a klubtagok saját gépükkel, saját filmjükre, saját papírjukra, saját nagyítójuk­kal fényképeznek. Nincs a százez­­res Kecskeméten segítőkész válla­lat? LOGI-KLUB Megkezdődött az Úttörő, és If­júsági Ház második ütemének építése, a terveket az AGROBER készítette, a kivitelező a tanács építési költségvetési üzeme. A Hornyik János utcai épületszárny­­ba költözik majd a gyermek­könyvtár, lesznek itt foglalkozta­­tótermek és az országban példa nélkül álló Logi-klub — a számí­tástechnika fiatalok közötti nép­szerűsítésére — is most valósul­hat meg.

Next