Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 36. szám Áll! 1^40 Ft 1983. február 18. szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! SZÁZNÁL TÖBB TAGVÁLLALAT Nagyobb önállóság, több lehetőség A Magyar Kereskedelmi Kamara három megyét, Bács-Kiskunt, Békést és Csongrádot tömörítő, szegedi székhelyű, dél-alföldi összekötő bizottsága az ország hat területi központja közül elsőként költözött új, állandó otthonába, amelyet tegnap adtak át a szegedi ipari vásár területén. A telexgéppel felszerelt, több tárgyalótermet tartalmazó épületre, és a főfoglalkozású megbízottak alkalmazására azért volt szükség, mert bővült, kiszélesedett az összekötő bizottság tevékenységi köre, s a megnövekedett munkát nem lehetett csupán társadalmi megbízatásként végezni. Hiszen 1970, a megalakulás óta 65-ről 100 fölé nőtt a tagvállalatok száma, s a jövőben várhatóan még több lesz, hiszen eddig jobbára ipari üzemek, kereskedelmi vállalatok érdeklődtek, a szövetkezetek kevésbé. Ugyanakkor egyre nagyobb igény mutatkozik — a még „fehér foltnak” számító területeken is — a kamara szolgáltatásai iránt. Amelybe beletartozik az új termelési kapacitások feltárása, az exportnövelés segítése, az importhelyettesítő termékek gyártásának szervezése, a tagvállalatok, és külföldi partnerek közötti kooperáció kidolgozása, közös vállalatok alakításának támogatása, a határ menti árucsere-forgalom fejlesztése. E tevékenységnek van már kimutatható eredménye: a cservenkai és a zentai cukorgyár például Magyarországon termelt répát dolgozott fel, a Békéscsabai Kötöttárugyár és a becsei textilgyár együttműködik a fonal és a szövet előállításában. A kamara gondoskodik — egyebek között a külgazdasági bulletin kiadásával — az aktuális keresleti-kínálati információk továbbításáról, amelyek ismerete nélkül a gazdaság nem létezhet. (Ahogy az összekötő bizottság elnöke megfogalmazta: könnyebb ma termelni, mint a készárunak piacot találni, értékesíteni.) Vállalják a szakemberek továbbképzését, ennek keretében már eddig több mint kétszázan sajátították el a külkereskedelmi technikai tudnivalókat, s rendeztek Szegeden a vámjoggal, -tarifákkal foglalkozó munkatársak számára tanfolyamot Segítik a tagvállalatokat a hitelkérelmek előkészítésében, megszervezik a hasznosítható másodnyersanyagok börzéjét, s mivel jó néhány kérdésben a döntési hatáskör a területi bizottságokhoz került, remélhetően lerövidül majd az ügyintézésre fordított idő is. V. T. Púja Frigyes befejezte párizsi látogatását Púja Frigyes külügyminiszter pénteken befejezte , párizsi látogatását és a késő délutáni órákban hazaérkezett. * A magyar külügyminiszter pénteken Pierre Joxe-szal, a szocialista párt nemzetgyűlési csoportjának elnökével folytatott megbeszélést. Puja Frigyes délután Jean- Louis Bianco-nál, az Elysée-palota főtitkáránál tett látogatást. A francia külügyminisztérium szóvivője pénteken Puja Frigyes látogatásával kapcsolatban hangsúlyozta: ez a látogatás annak a folyamatnak a része, amely Mitterrand elnök tavalyi budapesti látogatása után alakult ki a két ország között. E budapesti látogatáson elhatározták, hogy sűrűbbé teszik a politikai kontaktusokat a két ország között. A nemzetközi helyzet áttekintésekor Claude Cheysson külügyminiszter különösen kiemelte — mondotta a szóvivő —, hogy Franciaország milyen érdeklődést tanúsít a madridi találkozó munkája iránt, s azt óhajtja, hogy a madridi találkozó eredményeképpen megállapodjanak egy európai leszerelési értekezlet összehívásában. A Le Monde péntek délutáni számában részletesen beszámol a magyar külügyminiszter látogatásáról, s ismerteti azt a beszélgetést, amelyet Pója Frigyes folytatott a lap munkatársával. Szakszervezeti tanácskozás Lux János főtitkár vezetésével tegnap Kecskemétre látogatott a Nyomda, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete elnöksége. A testület tagjai reggeli órákban a Petőfi Nyomada tevékenységével, az ott dolgozók élet- és munkakörülményeivel ismerkedtek, majd — immár a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában — megvitatták a nyomda szakszervezeti bizottságának a gazdálkodást segítő tevékenységéről szóló előterjesztést. Az elnökség határozatot hozott, mely szerint a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a szakszervezeti bizalmiak közgazdasági ismereteinek gyarapítására, javítani kell az újítómozgalom jelenlegi vállalati információs és ösztönzési rendszerét, és még inkább az anyag- és energiatakarékosság elősegítésére kell mozgósítani a szocialista brigádokat. A Nyomda, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete kecskeméti elnökségi ülésén részt vett Hadlák József, a SZOT politikai főmunkatársa, György, a Szakszervezetek Borsodi Megyei Tanácsa vezető titkára, Tengeri Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Hegedűs István, az SZMT titkára, valamint a Petőfi Nyomda társadalmi és gazdasági vezetői és három szakszervezeti bizalmija. 8. B. Ki fezets?építők ésSpilf örvendetesen nagy szám kerekedett ki néhány nappal ezelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál, a környezetszépítő, -védő tavalyi társadalmi akciók összegezésekor. Kiderült, hogy egy év alatt — 1982-ben — csaknem 400 ezer facsemetét és díszcserjét ültettek el országszerte a falvak és városok lakói. Már egy évvel ezelőtt nyilvánvaló volt: élénk visszis hangra lelt a lakosság körében a Hazafias Népfront, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala kezdeményezése, a településfásítás. A szép, a szebb lakóhely kialakítását szolgáló akciót, mozgalmat, vagy talán: együtt munkálkodást „első nekifutásra” — kapcsolódva a településfejlesztési tervekhez — öt esztendőre javasolták. A nehéz ,gazdasági helyzet ellenére is évről évre jelentős összeget helyeztek kilátásba, központi keretből e célra, s számítani ügyelőségek, lehetett az erdőf éserdőgazdaságok, a területen működő kertészeti telepek, vállalatok szakmai segítségére is. Mindennek „fejében" a népfrontbizottságokra, aktivistákra a munka megszervezése, lebonyolítása várt. A községüket, városukat otthonuknak tekintő, szerető állampolgárokra pedig az, hogy meghallják a biztató szót, s ásót, gereblyét, majd később öntözőkannát fogjanak. Nos, az első évben 6 millió forint értékű kis fa, bokor talált eme „alku" keretében gazdára, s került földbe, tavaly pedig már 8 milliót érő csemete. Az országban tavaly 685 település kapcsolódott be ebbe a mozgalomba, s bár nem kifejezett versenyről van szó, érdemes megemlíteni, hogy a legtöbb település (57) Tolna megyében, illetve (55) Komárom megyében „mozdult meg". Bács-Kiskunban, továbbá Csongrád megyében is ragaszkodtak a hagyományhoz, jelentős mennyiségű, gyümölcsfa-csemetét ültettek a házak elé, a falusi utcák mentén. A tavalyi társadalmi munkából ítélve hasonló szép szokás él Hevesben, valamint Tolna és Vas megyében is. A népfront, a MÉM és a Tanácsi Hivatal kezdeményezte településfásítás nem előzmények nélküli. A népfrontmozgalomban évtizedekre visszanyúló múltja van, bár kétségtelen, hogy voltak elhalványuló és felerősödő időszakok, tanácsok időről időre a lakossághoz is fordulnak, túl azon, hogy kertészeti, városgazdálkodási üzemeik révén ők „hivatalból" szépítik, gondozzák az adott települést. A legújabb fásítási akció mégsem csak abban tér el minden más és korábbi hasonlótól, hogy jelentős központi pénzeszközök jutnak környezetszépítési, -védelmi célra, s hosszabb távra szól. Fontos jellemzője, hogy a települések általános rendezési terveivel összhangban átgondolt, a helyi hagyományokat is figyelembe vevő fásítási tervek készítésére serkent. Pontosabban: serkentett e tervek ugyanis a települések többségében már elkészültek, nem egy helyütt a szakemberek társadalmi munkája révén. E tervek friss levegőjű, árnyas utcákat, virágos parkokat, többfelé miniarborétumokat, bemutatókerteket, élőfagyűjteményeket, iskolaerdőket is ígérnek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál az országos kép ismeretében úgy vélekednek: bízhatunk a tervek megvalósításában. A lakosság csupán egy év alatt — 1982-ben — 10 és fél millió forint értékű társadalmi munkát végzett a csemeték elültetése során, s a gondozás értéke ebben az összegben nincs is benne! Ez a tettekben megmutatkozó környezetszépítési szándék tartósnak látszik. Facsemete, díszcserje pedig van elég: ajándékba kapják őket mindazok, akik ellenszolgáltatás nélkül ugyan, de csak saját lakóhelyüket mégis, szépítik. D. G.I Zárszámadások a megyében 9 A kecskeméti Törekvés Tsz elnökhelyettese Bereczky Sándor köszöntötte a küldötteket, valamint a meghívott vendégeket. Alkalmazkodtak a körülményekhez Amikor arról szólnak, száznapos aszály sújtotta a megye mezőgazdasági üzemeinek egy részét, különösen az idősebbek arca válik komorrá az emlékektől. Hiszen évtizedekkel ezelőtt ez azt jelentette, oda a termés és sanyarú napok sorakoznak nyárig. A szövetkezetek, a közös gazdaságok tagjainak, ha megérzik is a kedvezőtlen időjárást, erejük, szervezettségük lehetőséget ad arra, hogy úrrá legyenek a bajokon és úgy módosítsák termelésüket, hogy csökkenjenek a veszteségek. A kecskeméti Törekvés Tsz tegnapi zárszámadó közgyűlésén Szmolenszky László tsz-elnök beszámolójából is kitűnt, sikerült a negyedévig tartó aszály okozta terméscsökkenést úgy „átvészelni”, hogy nyereségtervüket teljesítették. S hogy nem többet, az nemcsak a rossz időjárásnak tulajdonítható, hanem az ismert nehéz elvonásokkal megterhelt — nemzetgazdasági körülményeknek is. A termőcsökkenést másodvetésekkel igyekeztek pótolni. Kölest és káposztát termeltek, valamint az állattenyésztés eredményeit növelték. Egyebek között két és félmillió forint értékű tejet adtak el. Önköltségét — főként a takarmányozás módosításával — jelentősen csökkentve. Minden liter tejen két forint hasznuk volt. Az állattenyésztőkön kívül az építési és a szolgáltató ágazat terven felüli eredménye segített abban, hogy várt, több mint 19 millió forintos nyereséget elérjék. A tavalyi tapasztalatok alapján — ugyanakkor az idén érvényes alkalmazkodva szabályozó rendszerhez — változtatnak a termelési szerkezeten. Nagyobb területen vetettek gabonát, próbálkoznak szöszösbükköny, és a múlt évben jó nyereséget hozó köles termesztésével, ugyanakkor a burgonya termőterületét csaknem felére csökkentik. Több szarvasmarhát tartanak és hizlalnak. Építés helyett a géppark felújítására költik pénzüket. Az idén is mindent meg akarnak tenni, hogy jövedelmezően legalább az 1982-es nyereséget elésérve zárják az esztendőt. A szövetkezet bizottságainak beszámolója következett, majd felszólalások. Többek között szót kért Kovács István, aki a műszaki főágazat gondjairól, gyönge minőségű alkatrészekről a — amely a Rába-traktoroknál kirívó — beszélt, Jánosi Imre, a háztáji termelés eredményeit ismertette és bírálta a ZÖLDÉRT átvételi módszereit, árait. A Törekvés Tsz NDK-beli testvérszövetkezetének küldöttségvezetője saját gazdaságuk nehézségeit vázolta és gratulált a kecskeméti tsz-nek. Dr. Molnár Frigyes, Kecskemét IV. számú választókerületének országgyűlési képviselője e környék fél évszázaddal korábbi, ugyancsak aszálysújtotta esztendejére emlékeztetett Móricz Zsigmond egyik írására hivatkozva. A Törekvés Tsz tavalyi gazdálkodásáról elismeréssel szólt, kiemelve alkalmazkodóképességét. Beszélt arról, hogy a lakosság élelmiszer-ellátása kiegyensúlyozott, és tavaly a mezőgazdaság sikeresen növelte exportját is. A tennivalók között említette a termelők és kereskedők jobb, a kölcsönös előnyökön és érdekeken alapuló együttműködését. A küldöttgyűlést kitüntetések átadásával zárták. Igyekeznek talpon maradni A szanki Haladás a megye egyik legkisebb területű közös gazdasága. Vágó György elnök, a művelődési házban tartott zárszámadó küldöttgyűlésen a vezetőség beszámolóját ismertetve elmondta, hogy a mintegy 2 ezer hektáros üzemben sok gonddalbajjal küzdenek, de igyekeznek úgy szakosítani a gazdálkodást, hogy nyereséges legyen. Tavaly a paradicsom és a káposzta jól jövedelmezett, sajnos a pritaminpaprikával minőségi és értékesítési gondok voltak. Nyereséges a zöldlucernaliszt-készítő üzemük, amelyet a helyi Új Élet Szakszövetkezettel közösen építettek és üzemeltetnek. További erőfeszítések A dávodi Augusztus 20. Tsz ugyancsak tegnap délelőtt tartotta zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését, amelyen megjelent dr. Bagó Bálint, a MÉM kereskedelmi főosztályának vezetője, és Várnagy István, a bajai városi-járási pártbizottság is. Bóka István tsz-elnök titkára arról, hogy 70 százalékkal szólt nagyobb területen termeltek ipari növényt, mint az előző évben és az egész szántóterület 47 százalékán termett gabona. Az eddigi legmagasabb termést érték szőlőből: hektáronként 9,52 tonel fát termeltek. Gondot okozott az alma értékesítése, emiatt úgy határoztak, hogy a gyümölcsöst kivágják. Az állattenyésztésben a vártnál gyengébbek voltak az eredmények. A csökkenést az újonnan szervezett nyúlágazattal némileg ellensúlyozták. A szövetkezet termelési értéke 1982-ben 222 millió 343 ezer forint, a nyeresége 50,4 millió forint lett. Felszólalt a közgyűlésen többek között Bagó Bálint, aki megemlítette, hogy Magyarország a világ mezőgazdaságának élvonalába került. Ma több mint 7 millió az ország sertésállománya, 59 milliárd forint a mezőgazdaság termelése. A fejlődési ütemet nem szabad lelassítani, ehhez az eredményhez a dávodi Augusztus 20. Tsz-nek is fokozottabb mértékben kell hozzájárulnia a jövő évben. Energia- és önköltségcsökkentés Egy évtizede, hogy a tompai Szabadság Tsz elnöke Körmendi Géza. A tegnap megtartott zárszámadó küldöttgyűlésen nemcsak a tavalyi gazdálkodásról, hanem a tíz év eredményeiről is szólt. Ebben az időszakban mindig nyereséggel zárták az éveket. A termésátlagok csaknem megduplázódtak, és hasonlóan módosult a tagság jövedelme is. Változtattak a termelési szerkezeten, új ágazatokat hívtak életre, s a korábban nem honos növények — közöttük a napraforgó — termelése nemcsak sikeres volt, hanem olyan jövedelmet hozott, ami lehetővé tette a termelés fejlesztését Főleg a gépvásárlást szorgalmazták, erre tíz év alatt 35 millió forintot költöttek. A tavalyit jó közepes évnek tartják, a csaknem 13 millió forint nyereség mintegy 30 százalékkal több, mint az 1981-es. A gazdaságosabb termelés érdekében az idén további erőfeszítéseket tesznek. Mindenekelőtt az energia- és az önköltségcsökkentés módjait dolgozták ki. KÉPEK A KÖNYVESBOLTBÓL • A kockázatvállalás kicsiben is dicsérendő. A megyében egyedül a halasi áfész könyvesboltjában megkezdték a különböző képzőművészeti alkotások — festmények, grafikák, tűzzománcok — árusítását. Az indulás óta mintegy 30 ezer forint ára kelt el eddig. A választék sokkal nagyobb is lehetne, ha készpénz helyett, melynek ők is szűkiben vannak, bizományban kaphatnának műalkotásokat a Képcsarnok Vállalattól. MÁJUS 22.: Ismét borünnep Hajóson Az idén is lesz Orbán napi borünnep a hajósi pincefaluban. Az elmúlt évi látványos, hangulatos, mintegy tízezer embert megmozgató rendezvénnyel — melyen a pünkösdi borszentelő népszokásokat elevenítették fel, illetve öntötték új formába — hagyományt teremtettek a szervezők. És ebben jó partnerre találtak a lelkes, a kezdeményezéshez igazán nagyvonalúan hozzáálló helybeli lakosságban. Május 22-én tehát megint hangos és mozgalmas lesz a műemlék ,présházak és pincelyukak vidéke. A gazdák a rokonságon kívül a szomszédos településekről, sőt az ország minden részéből és az IBUSZ jóvoltából külföldről is sok vendéget várnak — s bizonyára fogadnak is — szíves szóval, finom étellel, de főleg: zamatos nedűvel. Az ünnepség családias, baráti-barátkozó — nem utolsósorban: mókás — jellegét hangsúlyozták ki csütörtökön azon a megbeszélésen, amelyen a programokat és a tennivalókat egyeztették, s a majális forgatókönyvét ismertették az érdekeltekkel. Az egyéni termelők részére borversenyt hirdetnek meg — ennek tavaly is nagy közönségsikere volt. A díjakat és az okleveleket a feldíszített Orbán-szobornál osztják ki. Olaszországból fúvószenekar, az NSZK-ból néptánccsoport érkezik, ezenkívül vagy 15 folklóregyüttes szórakoztatja majd a népet, mégpedig nem színpadon, hanem a különböző helyszíneken a saját épülésükre is „előadott” mulatsággal. Most először — a hírközlő szervek segítségével — meghívják hazánk valamennyi Orbán nevű polgárát. Közülük a leghosszabb orrúak elnyerhetik a tréfás „Orr-bán” címet, hozzá pedig a „Vándorbán" díjat. Vásárt is tartanaik a pincefaluban, nem is akármilyet: ipar- és népművészek árulják majd zsűrizett portékájukat. Plakátokat, levelezőlapokat nyomtatnak a borünnep tiszteletére — az utóbbiakat alkalmi bélyegzővel látják el —, de számíthatnak még néhány apró meglepetésre azok, akik ezt a vasárnapot a Cabernet fogadó környékén kívánják eltölteni. K. F.