Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-24 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 148. szám Ára? 1,40 Ft 1983. június 24. péntek orsz nyári Csütörtökön délelőtt 10 órakor ismét megteltek az országgyűlés üléster­mének széksorai: megkezdődött a nyári ülésszak. Törvényhozó testüle­tünk fórumán megjelent Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Központi Bi­zottság, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek több ve­zetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke a napirend előtt — egész né­pünk érzéseit kifejezve — a megrendülés, a kegyelet szavaival em­lékezett meg a márkushegyi bányaszerencsétlenség áldozatairól. Az országgyűlés egyperces néma felállással adózott a hősi halált halt bányászok emlékének. Ezután Apró Antal megnyitotta az országgyűlést és kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt három kép­viselőről. Klaukó Mátyás, Békés megye tanácsának nyugalmazott elnöke 1939 óta vett részt a munkásmozgalomban, 1945-től volt tagja pártunknak, és 1948-tól párt- és állami tisztségviselőként tevékenykedett. Az ellenforradalom felszámolását követően 10 éven át volt a párt Békés megyei bizottságának első titkára, majd nyugdíjba vonulásáig a megyei tanács elnökeként dolgozott. 1958 óta volt országgyűlési képviselő, és egész életében áldozatos munkása szocializmust építő népünknek. Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács nyugalmazott titkára már fiatal tanítóként elkötelezte magát a munkásmozgalom ügyének. A felsza­IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: eleinte délen még erősen felhős idő lesz, egy­két helyen futó zápor lehet. Később ott is csökken a felhőzet és országszerte napos, száraz idő vár­ható. Az időnként megélénkülő keleti, délkeleti szél délnyugatira for­dul. A várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet­ 8 és 13, a leg­magasabb nappali hőmérséklet 23 és 27 fok között alakul. Indulás után a Pedagógus Szakszervezet főtitkárává, majd a SZOT titkárává választották. Az ellenforradalom után előbb a Fejér, majd a Borsod megyei pártbizottság első titkáraként dolgozott, éveken át a Központi Bizottság titkára volt. Az Elnöki Tanács titkáraként 1967- től nyugdíjba vonulásáig végzett eredményes munkát. 1958 óta volt országgyűlési képviselő. Dr. Várkonyi Imre, prépostkanonok, az Actio Catholica országos igazgatója a különböző világnézetű emberek összefogásáért, a szocia­lista nemzeti egység erősítéséért tevékenykedett. Az elsők között is­merte fel, hogy a szocialista állam és az egyházak közötti rendezett viszony, a hívők és nem hívők együttmunkálkodása az országépítés­­ben — népünk boldogulását szolgáló, közös érdek. 1963 óta volt tagja az országgyűlésnek. Az elhunyt képviselők emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a tavaszi ülésszak óta végzett munkáról és döntött a mostani tanácskozás napirendjéről. 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájá­ról és további feladatairól. 2. A Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslat. Ezután, az elfogadott napirendnek megfelelően, Lázár György, a Minisztertanács elnöke — eleget téve a testület alkotmányban rög­zített kötelezettségének — beszámolt a Minisztertanács munkájáról. MAGYARORSZÁGRA LÁTOGAT A TÖRÖK MINISZTERELNÖK Bulend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a kö­zeljövőben hivatalos látogatást tesz Magyarországon. (MTI) KECSKEMÉTEN JAVASOLTÁK:­­ Hivatalos dokumentum Illyés Gyula üzenete Szerdán este ünnepi hang­versenyt adtak a béke-világ­­találkozó tiszteletére a prágai kultúrpalota kongresszusi ter­mében. A hangverseny időt­­ engedett az egyes munkacso­portok elnökségeinek arra, hogy összefoglalják a kétna­pos vita eredményeit. A ti­zenegy munkacsoportban ed­dig a világtalálkozó több száz résztvevője fejtette ki vélemé­nyét A csütörtöki napot ország­járással töltötték a prágai bé­ke-világtalálkozó résztvevői. A béke-világtalálkozón nagy érdeklődés kíséri Illyés Gyu­lának, a nemrég elhunyt nagy magyar költőnek azt a levelét, amelyet az Országos­­ Béketa­nács május 6-i üléséhez inté­zett. Az üzenet — a kecskemé­ti értelmiségi békegyűlés ja­vaslatára — a magyar küldött­ség­­ hivatalos dokumentuma. (Három világnyelven olvas­hatják a világtalálkozó részt­vevői. Az üzenetben a költő a többi között ezt írja: „Képzeljük el, h­ogy a h háború kitört. Próbálja beleélni magát abba az olvasó, ahogy a papírlapon, amit most kezében tart, nem békeszólamok sorakoznak, hanem hadijelentések. Álmodjuk meg ,kísérletül a rémálmot, hogy ez és ez, és ez az ország már nincs és hogy az atomfelhő határainkhoz­­ közeledik. Akkor tudnánk csak értékelni,­ mit jelent, hogy aránylagos fegyvernyugvásban élünk és hogy mi az értelme az erőfeszítés­nek e béke­­ minden áron való biztosításáért, az­­ alapokig ható megvalósításáért! !Mert •képzeljük el az elképzelhetetlent, hogy nem sikerült megvédenünk a békét! A rettenetnek, s az önvád­nak­­ azzal az erejével,­­ami akkor töltene el bennünket! Azért kell most tevékenykednünk — lelkiismeretünk megnyugtatására. Vagyis nem puszta­­ szavak szaporításával, nem szép szólamok ismétlésével, hanem tettekkel, ha kell kockázatot is és áldozatot vallva.' HADERŐCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK A szocialista országok újabb kezdeményezése A bécsi haderőcsökkentési tár­gyalásokon teljes (közvetlen) jog­körrel részt vevő négy szocialista ország — a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Lengyelország és az NDK — képviselői csütörtökön újabb közös­ kezdeményezést tettek. Számos kompromisszumos megol­dást ajánlanak a nyugati félnek az egyezmény megtartását és el­lenőrzését szavatoló, úgynevezett kiegészítő intézkedések terén. A csütörtökön ismertetett szo­cialista kezdeményezést a nyu­gati fél szóvivője szűkszavúan kommentálta — utalva arra, hogy a dokumentum alapos tanulmá­­­nyozást igényel. Folytatódott az Interkozmosz tudományos tanácskozás A szocialista országok kozmikus orvosbiológiai állandó munkacso­portjának XVI. konferenciája a megyeszékhelyen szerdán tovább foly­tatta munkáját. Három szekcióban — orvosbiológiai, pszichológiai és radiológiai — több érdekes, sőt tartalmában egyedülálló előadás hang­zott el. A szerda délutáni program már kissé oldottabb volt a korábbiak­nál. Vendégeink a Kiskunsági Nemzeti Parkkal ismerkedtek­, majd Bugacra utaztak. A késő délutáni órákban az Izsáki Állami Gazda­ságban Horváth István igazgató adott tájékoztatást a gazdaság mun­kájáról, termékeiről, eredményeiről, majd a pezsgőgyártást mutatta be.­­Csütörtökön délelőtt Romány Pál, a megyei pártbizottság első tit­kára fogadta a szocialista országok kozmikus orvosbiológiai állandó munkacsoportjának nemzeti vezetőit, akikkel elbeszélgetett, tájé­koztatta őket a megye politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. Egyébként tegnap a tudományos tanácskozás továbbra is három szekcióban folytatódott, ahol előadások, bemutatók követték egymást. Korszakos jelentőségű feladatunk: megteremteni a nagyobb nemzeti teljesítmény feltételeit Alkotmányos kötelességünknek teszek eleget, amikor a kormány nevében számot adok az ország­­gyűlésnek arról, miként éltünk a bizalommal, amit 1980-ban, mun­kaprogramunk elfogadásakor kaptunk, hol tartunk terveink megvalósításában, hogyan ítéljük meg társadalmunk és gazdasá­gunk helyzetét, miben látjuk további tennivalókat — mondot­­­ta bevezetőben Lázár György. A Központi Bizottság ez év áp­­rilisi állásfoglalásával egyezően mi is úgy látjuk, hogy társadal­mi-gazdasági fejlődésünk a XII. kongresszuson meghatározott irányban halad, belpolitikai éle­tünk kiegyensúlyozott, a hatalom, a törvényes rend népi szi­lárd, a haza védelme biztosított, a fegyveres testületek betöltik hi­vatásukat. Az állam intézményei rendeltetésszerűen működnek, népgazdaságunk kiállta az elmúlt évek nehéz próbatételeit. Hazáink­ban minden becsületes, törvény­­t tisztelő ember,­bármi legyen is a hivatása, világnézete vagy anya­­nyelve, biztonságban élhet és dolgozhat. A Magyar Népköztár­saságnak tekintélye, szavunknak hitele van a világban, megbecsült tagja vagyunk a szocialista orszá­gok közösségének. Közvéleményünk előtt ismert, hogy munkánkat más nemzetkö­zi körülmények között folytatjuk, mint ahogyan programunk elfo­­gadásakor azt feltételeztük. Az­óta megnövekedtek az Európa és az egész világ­ békéjét fenyegető veszélyek. Fokozódott a fegyver­kezési verseny. Éleződött a tár­­sadalmi rendszerek közötti harc. Az imperializmus szélsőségesen reakciós körei meg­ mmegújuló tá­madást indítanak a szocialista or­­szágok, a társadalmi felemelke­désért és a nemzeti függetlensé­gért küzdő népek ellen. Romlott és ingatagabb lett a világgazda­ság állapota. Érthető, ha e kedvezőtlen fo­lyamatok láttán, amelyek hatása alól t­ni sem vonhatjuk ki magun­­kat, társadalmunkban fokozódott az aggodalom a békéért, növeke­dett a haza sorsáért érzett fele­lősség, s ezzel együtt az érzékeny­ség minden olyan magatartással, jelenséggel szemben, amely féke­­zi a nép akaratát és érdekeit ki­­fejező politika érvényre jutását. A kapitalista világot, köztük a legfejlettebb tőkés államokat súj­tó társadalmi-gazdasági válság tükrében még szembetűnőbb szo­­cialista rendünk életereje. Az el­­múlt nehéz években is sikerült megőrizni vívmányainkat, s ha a korábban megszokottnál szeré­nyebb ütemben is, de tovább ha­­ladtunk a szocialista építés út­­ján. Folytattuk annak a korsza­kos jelentőségű feladatnak a vég­rehajtását, amely­­ megteremti a mainál nagyobb nemzeti tel­jesítmény társadalmi-gazdasági feltételeit. Azt, hogy az elénk tor­nyosuló nehézségeken sikerült úr­rá lenni, népünk politikánkba ve­­tett bizalmának, tettrekészségé­­nek, a szövetségi politika jegyé­ben fogant nemzeti összefogás­nak köszönhetjük. A megbecsülést érdemlő ered­­mények sem feledtethetik azon­ban­­ gyengéinket. Tisztában va­gyunk vele, hogy a következő években jobban és másként kell dolgoznunk, szorosabbra kell zár­ni sorainkat, ha el akarjuk érni céljainkat. Azt is tudjuk­, bár ke­­vesen, de vannak, akik megkér­dőjelezik szocialista értékeinket, akik azt remélik, hogy most, ami­kor sok nehézséggel kell megbir­kóznunk, megingathatják a poli­tikánkba vetett bizalmat. A ké­telkedők vagy szembenállók szá­mításon kívül hagyják népünk­nek azt a történelmi tapasztala­tát, hogy társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Mun­­káspárt mindenkor, a legnehe­zebb helyzetből is képes volt meg­mutatni a kivezető utat, és vá­­laszt adni nemzeti létünk nagy kérdéseire. Politikánk ereje töb­­bek között éppen abban van, hogy soha sem szépítjük a való­ságot. Nemcsak az eredményeket tartjuk számon. Kendőzetlen nyíltsággal szólunk problémáink­ról és nehézségeinkről is. Igé­nyeljük, sőt ösztönözzük az oko­kat feltáró, a tennivalókat tisz­tázó demokratikus­ vitákat. A kormányt az a törekvés vezette, hogy az 1980 őszén elfo­gadott munkaprogram alapján és a mindenkori helyzet követelmé­­nyei szerint felelősen végezze munkáját — mondotta a továb­biakban a Minisztertanács elnö­ke, megköszönve az országgyű­léstől és bizottságaitól, a képvi­selőktől kapott támogatást, a párt, a Hazafias Népfront, a KISZ, a társadalmi szervek és a tudományos testületek segítő­­készségét. Külön is szólt a kor­mány és a SZOT kapcsolatáról. A későbbiekben így folytatta: Az állami irányítás tartalmi és módszerbeli fejlesztését nem tekintjük, nem is tekinthetjük befejezettnek. Szándékaink valóra váltásában segítséget jelent számunkra, hogy megélénkült szocialista állam szerepéről foly­a­tatott vita. Már eddig is sok, az igazgatási módszerek javítását célzó értékes elgondolás, javaslat látott napvilágot. A szocialista állam funkciói, s főleg e funkciók gyakorlásának módszerei természetesen nem egyszer, s mindenkorra adottak. Ezért újra és újra visszatérő fel­­adat, hogy az irányítás módsze­reit és intézményrendszerét idő­ről időre hozzáigazítsuk a társa­dalmi-gazdasági fejlődés történel­mileg meghatározott szükségle­teihez. Munkaprogramunkban szerepel, hogy az államélet és a gazdaság­irányítás rendszerének­­ tovább­­fejlesztésével összehangoltan, a kutatási eredményeket és az utóbbi évek gyakorlati lépéseinek nőtt közös vagyonunk 1980 óta tervünk végrehajtá­sának feltételei nehezebbek let­tek. Ennek legfőbb oka a külgaz­dasági feltételek további romlása. A világgazdasági válság hátrá­­nyos következményei mellett sa­ját munkánk fogyatékosságai is hozzájárultak gondjaink növeke­déséhez. A körülményeket figyelembe véve, mindemellett megbecsülést érdemlő eredmény, hogy nem­zeti vagyonunk az elmúlt két évben is növekedett. A nemzeti jövedelem az 1980. évi csökkenés után évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal növekedett, és 1982- ben — hosszú idő óta először — meghaladta a belföldi felhaszná­lást. Csökkent a költségvetés hiá­nya. Az ipar termelése csaknem 5 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 6 százalék­kal haladta meg az 1980. évit. Az építőipar termelésében — szán­dékainknak megfelelően — a ko­­rábbinál nagyobb a fenntartási— felújítási munkák aránya. A köz­lekedés teljesítette a szállítási igényeket. Az anyagi ágak ter­melékenysége több mint 6 száza. tapasztalatait hasznosítva, a jövő évben tervet dolgozunk ki a köz­­ponti és a helyi irányítás hatás­fokának egyidejű javítására, hatáskörök pontosabb elhatárolá­­­sára, a felelősség jobb érvénye­sítésére, az ügyintézés további egyszerűsítésére. sokkal nőtt, tehát nagyobb mér­tékben, mint a nemzeti jövede­lem. A kivitel értéke kis híján 16 százalékkal emelkedett, lénye­gesen gyorsabban, mint a beho­zatal. Minden viszonylatban ele­­get tettünk nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek. A termelési szerkezet javításá­ra, a versenyképesség és a gaz­daságosság fokozására számos in­­tézkedést tettünk. Többek között programot dolgoztunk ki a mik­roelektronika fejlesztésére, a gaz­daságos export növelését szolgáló kapacitások bővítésére a Nemzeti Ban­k két év alatt több mint húsz­milliárd forint hitelt nyitott meg; folytatjuk a gabonaprogramot. Tervet dolgoztunk ki a hazai fe­hérjetermelés növelésére; foko­­zottan támogatjuk a termőképes­séget javító vízrendezést és talaj­­javítást. Energiagazdálkodási programot hagytunk jóvá, amely­nek végrehajtása és a gyorsításé­­ra tett intézkedések már eddig is figyelmet érdemlő eredményt hoztak. Ennek is szerepe van ab­(Folytatás a 2. oldalon.) LÁZÁR GYÖRGY BESZÁMOLÓJA

Next