Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-14 / 139. szám

MIVEL A tabdi Szőlőskert exportszervező vállalkozása Kezembe került az EXORG-nak négynyelvű ismertetője. Mit is jelent ez a rövidítés? Exportorganisations und Gross­­handelsbüro, azaz Exportszervező és Nagykereskedelmi Iroda, amelyet a tabdi Szőlőskert Termelőszövetkezet létesített. A mezőgazdasági nagyüzem ugyanis ez év januárja óta — el­sőként a megyében — nagykereskedelmi tevékenységre és exportelőkészítésre kapott engedélyt a Belkereskedelmi Mi­nisztériumtól. Tóth Sándor elnökkel a vállalkozás eddigi eredményeiről beszélgetünk. • Mi ösztönözte a termelőszö­vetkezetet erre a lépésre? — Az ötletét az sugalmazta, hogy a külkereskedelmi vállala­­­toknál a sok szervezést kívánó ki­sebb jelentőségű üzletkötésekre nincs­ megfelelő apparátus. Pedig a mezőgazdasági nagyüzemek­nél, az ipari szövetkezetekben és a középvállalatoknál is sok a tar­talék. Gondolok itt a termelőszö­vetkezetek melléküzemágaira. Ezenkívül az ipari szövetkezetek is képesek exportra alkalmas ter­mékeket gyártani, ha jobban megismerik a piac igényeit. Négy külkereskedelmi vállalattal kö­töttünk szerződést, értékesítési lehetőségeink nincsenek behatá­rolva, az igények ismeretében a legkedvezőbb feltételeket vá­laszthatjuk. — Mit valósítottak meg az el­képzeléseiből az elmúlt pár hó­nap alatt? — Körülbelül ötmillió márka értékben kötöttünk NSZK cégek­kel szerződést acél- és öntöttvas­készítmények folyamatos­ gyár­tá­sára és­­ szállítására. Reméljük, ezeket a megállapodásokat meg tudjuk hosszabbítani, mert eddig a vásárlók elégedettek a minőség­gel. Említést érdemel az is, hogy embereink dolgoznak Irakban, NSZK cégek építkezésein. Ezt az alvállalkozást szeretnénk a jövő­ben tovább bővíteni. — Hogyan kapcsolódtak be a megyei üzemek az exportba? — Eredményeink nem látvá­nyosak, mert a kiskunhalasi KM­IÉP Vállalat kivételével nincs partnerünk Bács-Kis­kunból. vállalatok húsz-harminc százalé­­­kos nyereség alatt nem fogadnak el ilyen megrendeléseket, mert ez a megszokottnál sokkal precízebb, körültekintőbb gyártási követel­ményekkel jár. Érdekes viszont, hogy másutt — Szolnok és Csong­­rád megyében például — sokkal élénkebb az érdeklődés. — Milyen nagyobb vállalkozást terveznek? — Szeretnénk megoldani az or­szág műanyagból készült fogyasz­tási cikkeinek hiánypótlását. Ezért NSZK-beli cégtől műa­nyag­­feldolgozó gépeket hozunk. Ezt a törekvést szeretnénk ismertetni a megyei­­ termelőszövetkezetek ve­zetőivel azzal a céllal, hogy a kö­zös gazdaságok műanyaggyártó melléküzemágait bekapcsoljuk az ellátóhálózatba. Száz—százötven­millió forint termelési értékre számítunk. Tapasztalataink*­ szerint :nagy­kereskedelmi ágazatunk — amelyben összesen három sze­mély dolgozik — jól indult, ezért is kértük a Belkereskedelmi Mi­nisztérium engedélyét élelmiszer-, vegyiáru, valamint ruházati cik­kek forgalmazására is. Tevékeny­ségünk tehát tovább bővül Első­sorban a megyében szeretnénk partnert­­ találni. Több mezőgazda­­sági és ipari szövetkezetet meg­kerestünk és összegeztük, miként kapcsolhatnánk be ezeket az üze­meket az exportcikkek gyártásá­ba — tájékoztat a termelőszövet­kezet elnöke. A kezdeményezés szokatlannak tűnik, hiszen a termelőszövetkezet alaptevékenységétől kissé távol ál­­ló az említett exportszervezés. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a tabdiak kedvezőtlen gaz­dasági adottságú, mostoha földe­ken dolgoznak. A területük szőlő- és gyümölcstelepítésre alkalmas homok vagy szinte használhatat­lan legelő. A nagykereskedelmi ágazatot azért hozták létre, hogy még feltáratlan tartalékokat ak­názzanak ki, és olyan exportpia­cokat kutassanak fel, amelyek ed­dig ismeretlenek voltak. K. S. KIVÁNDORLÓK, ÚJ HAZA, A FARMER FELESÉGE Troell-sorozat a televízióban Ismét neves külföldi fil­mes alkotásait bemutató so­rozatot tű­z műsorára a Ma­gyar Televíziót július 23-tól három szombat estén­ át Jan Troell svéd rendező alkotá­saival ismerkedhetnek meg a nézők. A svéd filmművészet ki­emelkedő alakja az ötvenes évek derekán, amatőrként kezdte a filmezést. Kezdet­ben főként a dokumentar­­­mus foglalkoztatta, később Bo Widerberg mellett dol­gozott mint operatőr. Közös munkáik egyike a nálunk is nagy sikerrel vetített Gye­rekkocsi volt. Troell 1965- ben mutatkozott be játék­filmmel: ő rendezte a 4x4 című skandináv koproduk­­ciós film egyik epizódját, és nemsokára már hazája film­művészetének egyik legna­gyobb reménységeként tar­tották számon. A televízió — a hagyomá­nyoktól eltérően - ezúttal nem teljes é­é$mű­ ve t­­rtd be, hanem a rendező né­hány, gondolatilag szorosan összetartozó alkotásából ad válogatást. A sorozatban a Kivándorlók, az Új haza, valamint A~ farmer felesége című film kerül képernyő­re. Az első kettő — koráb­ban Emigránsok, illetve Te­lepesek címmel vetítették —> összefüggő filmeposzt alkot. Mindhárom film a nyo­mor elől Svédországból egy­kor kivándorolt emberek otthoni és amerikai életét, küzdelmes mindennapjait, vágyait és eredményeit áb­rázolja. (MTI) Szögek A Petőfi Sándor és a Reile Géza utcába, az á­r­­pádvárosi általános isko­la udvarára, valamint az új posta elé a kora ta­vasszal fákat ültettek. Nem csemetéket, hanem ja­vakorabeli celtixeket, amelyeket a Batthyány utcai építkezések miatt menekítettek az említett helyek­re. örvendetes jelenség Kecskemét fásításának ez a módja, de nem olcsó mulatság, egy-egy megtermett fa költöztetése 1,5—20 ezer forintba kerül. A fák új helyükön kevés kivétellel rügyet bon­tottak, s reményteli látványt nyújtanak a betonépü­letek mellett. Az emberek, akik jártukban-keltük­­ben észrevették az odavarázsolt fákat, örültek. Akadt, aki még a város kertészei előtt megkapálta a tövüket, virágot palántázo­tt köréjük, mint a Pe­tőfi Sándor utcán egy ősz hajú néni. És akadt, aki nem átallotta kiadó szobájának hirdetését két jókora szöggel kifüggeszteni az egyik­re. A hirdető az Alföld Áruház mellett, a­ betonjár­da közepén meghagyott akácfát is megtisztelte... Aligha találmányt fényesebb példát a magánérdek (a szobába jól fizető albérlőt találni) és a közérdek (min­él több fa zöldelljem a kecskeméti utcákon) ös­­­szeütközésére. Több tanulság vonható le! Meg kell keresni a lehetőséget a hirdetések elhe­lyezésére. Például néhány forgalmas helyen táblát állítva, melyen mindenki kifüggesztheti kis cetli­jét Hiszen a hirdetések­­ közzététele jelen pillanat­ban eléggé bonyolult. A Magyar Hirdető Luther­­udvari ajtaján a i­a­pokban láttam egy üzenetet, ho­gy a város másik végébe küldik az ügyfeleket. Lapunk sem képes lépést tartani­­ a felgyülemlett apróhirdetésekkel. Ilyen­ helyzetben nem lehet cso­dálkozni azon­­ hogy a gyorsabb, célszerűbb „szö­ges” módszert választják egyeseik. Ezzel természete­sen nem menthetjük cselekedetüket hiszen, a város utcáin lévő fák védelem alatt állnak, rongálásuk hatósági intézkedést von maga után.­ Keressük tehát meg a középutast: a hirdetések is jussanak el az érdekelteikhez, és maradjanak meg épségben a fák­. Az érdekegyeztetés aranyiunké. A legfőbb érdekünk: Mind- Nagy Mária XVI. kiskunsági pásztor-és lovasnapok A Dömsöd melletti Apa­j pusz­tán július 29. és 31. között rende­zik meg a XVI. kiskunsági pász­tor- és lovasnapokat. Az esemény­­sorozat három napján még a budapesti Honvéd tartják nem­zetközi "lovasversenyét és a foga­taik or­szá­g ős "ba­jnokságának ma­­ratonij főajtóversenyét.­­A­­­ lovas­­sportok kedvelői nemzetközi díj­ugrató és terepversenyeket is megtekinthetnek, s lesz lovasműsor. A versenyen ifjúsági cseh, lengyel, jugoszláv, NDK- és NSZK-beli, valamint osztrák, ro­mán és szovjet csapatokat is meghívtak. A pusztai hagyomá­nyokat eleveníti fel a csikósok be­mutatója, a méneshajtás. A ver­senyek és bemutatók szünetében n­épi együttesek és -táncosok lép­nek fel Az idén is hangulatossá teszi a programot a birkapörkölt- és halászléfőző verseny, illetve az ökörsütés. A hagyományokhoz hí­ven tombolasorsolást is nek, melyen a szerencsések rendez­há­roméves csikót és rackajuhot nyerhetnek. (MTI) Befejeződött a gyermekkórus­­- találkozó Komlón Ünnepi hangversennyel zárult vasárnap Komlón a Kodály Zoltánról elnevezett nemzetközi gyermekkórus­találkozó, amelyet most ha­todik alkalommal rendeztek meg. A magyar énekkarok mellett bolgár, csehszlovák, izlandi, osztrák és svéd gyermekegyüttesek vettek részt a háromnapos ese­ménysorozaton. A zárókon­certen valamennyi fesztivál­kórus — összesen hatszáz lány és fiú — fellépett, íze­lítőt adva népük dalkincsé­ből. A bányászváros főterén ünnepélyes keretek között levonták a részt vevő kóru­sok nemzeti zászlaját, és ez­zel véget ért a találkozó. A jelenlevő szakemberek azon­ban még hétfőn is folytat­ják a munkájukat: az Or­szágos Pedagógiai Intézet szervezésében a megyei és a fővárosi ének-zenei szak­­felügyelők az iskolai kórus­mozgalom helyzetéről, fel­adatairól tanácskoznak. A következő Kodály Zoltán gyermekkórus­-találkozót ,1985-ben rendezik meg a mecseki városban. (MTI) ' A 1983. június 14. • PETŐFI NÉPE • 8 Szakszervezeti találkozó Kunfehértón • A Hosszúhegyi Állami Gazdaság első helyezést elért női kézi­labdacsa­pata felavatja a kupát. • A Kecskeméti Néptáncegyüttes bemutatója. • Készül az ízletes pörkölt. • Igazi juniálisi hangulat. (Méhesi Éva felvételei) • Fürdőző is akadt szép számmal. A MEGYÉBEN ELŐSZÖR KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Körkép lakóhelyi KISZ-aktívákról Az ország háromezer lakóhelyi KISZ-szervezete 60 ezer fiatalt tö­mörít. E szervezetek közül 2800 községekben, falvakban szerveződött, míg mindössze kétszáz a városi la­kóhelyi KISZ-szervezetek száma. Pedig nemcsak a fővárosban, hanem több vidéki nagyvárosban is a falvak lélekszámát meghaladó új lakótele­pek nőttek ki a földből. Hogyan ereszt gyökeret az ifjúsági mozga­lom a városok lakótelepein — erre kerestek választ az MTI tudósítói az ifjúsági szervezetek központjában, s néhány megyében.­ ­ A KISZ Központi Bizottságának titkár­sága egy évvel ezelőtt hozott határozatot a lakóhelyi ifjúsági munka időszerű felada­tairól. Ekkor mondták ki, hogy minden természetes lakóhelyi egységben jöjjön lét­re olyan kollektíva, amely az illetékes te­rületi KISZ-bizottság fokozott támogatását élvezve az adott lakóhely ifjúságii munká­jának központjává, szervezőjévé válhat A határozat nyomán az ország ötven pont­ján — leginkább az új lakótelepeken, — szervezték meg kísérletképpen a közösségi élet kialakít­ásának feladatát vállaló KISZ- aktívákat. A tapasztalatok szerint az öt­napos munka- és tanítási hét általános be­vezetésével egyre nőtt azok száma, akik a lakótelepen keresnek mag­uknak érdekes, értelmes elfoglaltságot, s mert többnyire hiába­­ sürgetővé vált a szervező munka mielőbbi megkezdése. A várasd, a kerületi KISZ-bizottságok felkutatták a lakóhelyen vagy üzemben, iskolában munkájukkal, rátermettségü­ket és elkötelezettségüket bizonyított fia­talokat, s egy-két évre megbízást adtak számukra a lakótelepi ifjúsági munka szer­vezésére. Így alakultak ki az aktivisták 15 —20 tagú csoportjai. Az aktíva alapvető feladata, hogy a lakóhelyen élő KISZ-ta­­gok tevékenységét összehangolja, illetve növelje befolyásukat a környezetükben élő fiatalokra. Tevékenységük rendkívül szé­les körű. Szavukat hallathatják minden, ifjúságot érintő kérdésben, kapcsolatot te­remthetnek az illetékes helyi párt-, társa­­­dalmi, tanácsi szervezeteikkel, eljárhatnak — nem csak a KISZ-tagokat érintő, hanem az adott lakóterület valamennyi fiatalját foglalkoztató ügyekben. Működési formá­juk is — az adott lehetőségekhez igazodó­an,­­ sokszínű. Egy-egy ilyen aktíva „rá­épülhet” tizenéves­ klubra, hobbi-közössé­gekre, sportkörökre, s más, már kialakult, vagy formálódó közösségre. A kísérlet cél­ja: bebizonyítani, hogy a fiatalok közös­ségei értelmes célok, feladatok, cselekvés érdekében megszervezhetők a városokban, lakótelepeken is. Bács-Kiskun megyében elsőként Kiskun­félegyháza új negyedében, a jelenleg négy­ezer lakosú Petőfi városban alakult meg a lakóhelyi KIS­Z-alktíva, a városrész általá­nos iskolájában dolgozó fiatal pedagógusok KISZ-a­lapszer­vezetének kezdeményezésé­re.­­Megalakították a helyi sportegyesületet, s tornázni, teniszezni, karatézni és cselgán­­csozni hívták a környékbelieket. A cso­port alakuló ülésén felajánlották, hogy a parkosításban és a játszótér építésében részt vállalnak. Javasolták, hogy az iskola tornatermét és néhány helyiséget a nyári szünet idején sport- és kulturális célokra, használhassák a lakótelepiek, ám az isko­la nyári üzemeltetés­ére, fenntartására ed­dig még egyetlen szerv, vagy intézmény sem vállalkozott A Tőserdőben vernek sátrat A Magyar Madártani Egyesü­let tiszavasvári és sza­tmár-bere­­gi helyi csoportja szervezésében Bács-Kiskun megyében lesz a IX. Nemzetközi Természetvédelmi és Ornithológiai Tábor. A Tisza mentén vándoroltatott sátortábort az idén a Kiskunsági Park területén, Tőserdőn Nemzeti építik fel június 25-én, s a 250 jelentke­ző nyolc napon át ismerkedik majd a környék nevezetességeivel és a legjellemzőbb élőhelytípu­sok élővilágával. A szervezésben a Kiskunsági Nemzeti Park és a Magyar Ma­dártani Egyesület kecskeméti csoportja segíti a messziről érke­ző madarászokat. A 607. sz. Intézetben szakmunkások szakközépiskolája esti tagozata indul A képzési idő 3 év, szakközépiskolai végzettséget biztosít. J­elent­kezhet­nek a szakmunkás­­bizonyítvánnyal rendelkezők. Jelentkezés a 607. sz. Intézet (Kecskemét, Április 4. tér 2.) nyilvántartásán­g 1983. június 30-ig. Kecskemét, 1983. május 12.®

Next