Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-21 / 171. szám
AUGUSZTUS 6—7. Békefesztivál az ország közepén Csaknem hetven esztendő múlt el a vers születésétől, s ma akár úgy is lehet hallgatni a Húsvét előtt című költemény sorait, mint valami kemény rock-szerű dalszöveget: ... ielég! hogy elég! telég volt! hogy béke! béke! béke! béke már! Legyen vége már! ! A csöndes szavú és fegyelmezett, száz éve született Babits Mihály hangja tört fel ilyen ismétlődő energiával az első világháború idején. A hadakozásra, még több áldozatra buzdítok — uszítok — közepett mutatott erkölcsi bátorságot a „megállj” kimondásával: „Aki alszik, aludjon, ',/ laki él s az éljen, / a szegény hős pihenjen / 'szegény nép reméljen.” Reméli most is sk ország népe, hogy elkerülheti a harangok gyászos kongatását. Időszerű volt Babits verse 1918-ban, a rákövetkező másodiknál sokkal kisebb világégés idején. És időszerű most is — a Hirosimai atombomba ledobásának közelgő évfordulója és a nukleáris fegyverek elleni tiltakozás világnapja előtt. Ekkor, augusztus 6-án és 7-én nagyszabású találkozó — békefesztivál — várja a hazánkban élő magyarokat és nem magyarokat az ország földrajzi középpontjában: a csaknem hétszáz esztendős Pest megyei kisközség, Pusztavacs természetvédelmi határában. Jeltorony Pusztavacsnál A rendezvény jórészt a Képes Újság nevéhez kötődik már évek óta. Még 1968-ban vetette föl a gondolatot a szerkesztőség: meg kellene keresni, találni az ország középpontját. Riport jelent meg a népfront országos képes hetilapjában, majd diákokból verbuvált expedíció is útnak indult, hogy megkeresse és felavassa nevezetes helyét. Egész pontosan a az történt, hogy az ötlet, születése után kilenc évvel a környezet, és természetvédelmi hivatal, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park felkérése alapján kijelölte hazánk mértani centrumát a Kartográfiai Vállalat. Ez a dabasi járásban, Örkénytől alig nyolc kilométerre, Pusztavacs közvetlen közelében, kissé északkeleti irányban található. Természeti értékként 17 ezer holdas vadrezervátum, az ócsai őstölgyes, régészeti kuriózumként középkori romtemplom és csodálatos románkori műemlék vonzza az érdeklődőket. De van, valami más, egészen friss keletű látnivaló is: a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalatnál kidolgozott elképzelések alapján az Örkényi Építőipari Szövetkezet fölépítette azt a tornyot, amely hazánk geometriai középpontját jelöli. A tervező: Kerényi József, megyénk országgyűlési képviselője, Yibldíjas építész. A jeltorony szervesen illeszkedik a jellegzetes alföldi tájba, s szinte sugallja ember és természet kapcsolatának, a békés, jó viszony megőrzésének fontosságát. Tavaly 200 ezren jöttek el ide a Képes Újság felhívása nyomán létrejött baráti találkozóra. Valóságos népünnepély kerekedett a kezdeményezésből a sírk, erdővel övezett, füves területen. Az idén folytatódik a hagyomány — a béke jegyében, augusztus első hetének a végén. Színes program A szervezők nem kevesebb, mint negyedmillió résztvevőre számítanak. Az előkészületek közé területrendezés, a bekötőút szélesítése, az ellátás megszervezése tartozik. Bővül a víz- és villanyvezeték is, hiszen körülbelül 2 millió négyzetméternyi területet foglal el a pusztavacsi fesztivál. Nyitott, városnéző kisbuszok bonyolítják majd a jeltorony és a nagy találkozó helyszíne közti forgalmat. A szabadtéri színpadon már reggel 8 órától kezdődik a műsor augusztus 6-án, és tart egész éjszakán át másnap estig. A fellépő művészek közül csupán néhány név: Bessenyei Ferenc, Bodrogi Gyula, Szabó Gyula, Szirtes Ádám. Népdalok és magyar nóták, táncdalaik is színesítik a programot. A hivatásos művészek mellett másfél száz amatőr jelentkezett fellépésre. A legjobbakat előselejtezőkön válogatják ki. Megjelennek a „Ki mit tud?” közönség kedvencei is. Felhangzanak a korábban meghirdetett dalpályázat nyertes számai, amelyeket zeneművészekből alakított zsűri választ ki mintegy hatszáz beérkezett pályaműből. De lesz autós és motoros vetélkedő, női foci, vadászati, kutya- és léggömbbemutató, tűzoltóverseny, sárkányeresztés, ejtőernyős ugrás, kirakodóvásár, termékbemutató. S talán legérdekesebbnek ígérkezik az a csoportos esküvő, amelyre eddig 8 fiatal pár jelentkezett, őket — és vendégeiket — az ország leghíresebb vőfélye köszönti majd. A násznép lovas kocsikon jut el az esküvő színhelyére, a jeltoronyhoz. Külön művészutca nyílik az amatőr festők,szobrászok, hímzők és fafaragók munkáiból. Itt dolgozhatnak és árusíthatják műveiket. Az országos kirakodóvásárra és árubemutatóra több száz vállalat, gazdaság, áruház, népművész, kiskereskedő, kisiparos, kistermelő foglalt helyet. A községi tanács mindenkinek lehetővé teszi az egyszeri árusítást — hely,pénz fejében. A legjobb termelők borait hordókkal jutalmazzák, az eredményt fogyasztói szavazatok döntik el. Természetes voks Minden bizonnyal az a legjobb, ha az élet ízeinek, szépségeinek fölvonultatásával voksolunk a béke mellett. Emellett békemeneteket, kerékpáros túrákat, buszokat és autós karavánokat is indítanak a megyék. S ez — a nagy cél — az Országos Béketanács február 7-i ülését idézi fel, ahol a nemrég megjelent háborús önéletírások szerzője, Boldizsár Iván mondta zárszavában: „Én arra gondoltam, hogy mi nem tudunk nyugodtan aludni addig, amíg egy egészen más háború réme lebeg fölöttünk, mert hiszen a második világháború minden brutalitása, borzalma, szenvedése, megaláztatása, vesztesége úgy viszonylik a most elgondolható — bizonyos körök által most készülő —, akár korlátozott atomháborúhoz is, mint a középkori kopjás viadal a második világháborúhoz . . . Hirosima után, és a szuper-Hirosiimák időszakáiban, amelyben most vagyunk, minden embernek másképp kell gondolkoznia, mint eddig.” H. F. <3? ® Jeltorony az ország közepén. Tervező: Kerényi József, Ybl-díjas kecskeméti építész. Az ország középpontjának koordinátái: földrajzi szélessége 47 ° N’. Földrajzi hosszúsága 19 ° 30’. A nevezetes pontot, a békefesztivál színhelyét a 4-es és az 5-ös főútról lehet megközelíteni. A zavartalanabb forgalom érdekében a bekötőutakat egyirányúsítják. Az utazási irodák különbuszokat indítanak, Volán sűríti járatait a monoari és az Örkényi vasútállomásról. Nem kár érte? A megyében közismerten kevés a műemlék. Még kevesebb a védett ipari emlék. Jászszentlászlóról Móricgát felé az iskola után található ez a szélmalom. Még néhány esős év, és ez is összeomlik, elpusztul, mint sok más pótolhatatlan, az Alföld régi életére utaló emlék. Nem kár érte? (Pásztor Zoltán felvétele) TIZENÖTEZER SZERZŐ MŰVE IG1 MILLIÓ PÉLDÁNYBAN Szovjet könyvek magyarul A felszabadulástól napjainkig mintegy 15 ezer orosz és szovjet szerző műve több mint 101 millió példányban látott napvilágot Magyarországon. A szovjet irodalom, tudomány, művészetek iránti érdeklődést jelzi, hogy csak az elmúlt évben 147 orosz, illetve szovjet szerző műve, több mint kétmillió példányban vált hozzáférhetővé a magyar olvasók számára. A szovjet irodalom mai kiadása 1945 óta összefüggő folyamatot alkot. Jellemző, hogy az 1955-től 1970-ig terjedő, a szovjet irodalmat feldolgozó kétkötetes bibliográfia 40 ezer adatot tartalmaz, s a könyvjegyzékből kitűnik az is, hogy a Szovjetunió 64 nyelvű irodalmával ismerkedhetett meg ebben az időszakban a magyar olvasó. Solohov Csendes Donja 12 kiadásban jelent meg a felszabadulás után 412 ezer példányban. Az Emberi sors 19 kiadást ért meg, s 453 ezer példányban jutott könyvesboltokba. Tolsztoj Háború és béakéje 19 kiadásban, mintegy félmillió példányban talált Magyarországon olvasóra. A szovjet irodalom folyamatos jelenlétét jól tükrözi, hogy 1980-ban 46 felnőtt és 21 gyermeknek szánt szépirodalmi alkotás jelent meg, 1981-ben 53, illetve 17. Ez az arány szerepel az 1982. évi statisztikában és az 1983—84-es tervekben is. A klasszikus orosz irodalomból a hazai kiadók rendszeresen megjelentetik azokat a műveket, amelyek nélkülözhetetlenek a mai olvasó általános művelődéséhez, így a legfontosabb alapművek, mint például Tolsztoj Anna Karenina című regénye, Háború és békéje, Gogol Holt lelkek, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regénye, Csehov színművei állandóan kaphatók a magyarországi könyvesboltokban. Az egyedi kiadványok mellett élet műsorozatokban is kiadják a legnagyobb klasszikusok műveit. 1981-ben fejeződött be a nyolckötetes Puskin-sorozat, s még 1984- ben is folytatódik a már ismételt Dosztojevszkij életmű-ikönyvfüzér. A felszabadulás óta eltelt idő alatt a szovjet irodalom szinte valamennyi fontos műve megjelent már magyar nyelven. A szovjet szerzőik klasszikusainak újrakiadását eredményezte a Szovjet Irodalom Könyvtára sorozat, amelyben 16 egyedi mű és 6 antológia jelent meg. A magyar könyvkiadás összegzésnek szánta ezt a sorozatot, újdonságot a nagyobb áttekintést nyújtó antológiák közöltek. Ilyen volt a Szovjet drámáik című kétkötetes válogatás, ezenkívül két verskötet és három elbeszélés-gyűjtemény reprezentálta szovjet irodalom sokszínű képét, így jutottak a magyar olvasókhoz Ajtimiatov, Abromoiv, Bondarev, Belov, Brekova, Jevdokimov, Dangulov, Okudzsava, Rjaszputyin, Szemjonov, Almaikov, Gerasziimov, Zaligin művei. Az utóbbi években nagyobb válogatást adtak ki a grúz próza másfél évezredes anyagából, a szovjet-észt novellairodalomból, még az idén megjelenik a türkmén klasszikus, Magtumkuli verseskötete és egy nagyobb válogatás a mai ukrán kisprózából. Az elmúlt három évben a grúz Duimbadze és Ebamoidze, az azerbajdzsán Elcsin és Anar, az ukrán Pavlicsko és Sevsuk, a basikir Kerim, a tanár Basirov, a belorusz Kozko, az észt Jaan Kross és Mati Unt művei. Az idei könyvhéten jelent meg, s méltán népszerűvé vált a szovjet írók új elbeszéléseit tartalmazó Rotschild hegedűje című kötet. Bakunyin Gyónás, Bulgakov A fehér gárda, Csehov Szakadékban, Dosztojevszkij Megalázottak és megszomorítottak, valamint az Ördögök, Kamovics Gyertyáik a szélben, Kross A cár őrültje, Okudzsava Szegény Avroszimov és Vasziljev A hajnalok itt csendesek című művei már az év első felében a könyvesboltokba kerültek. Az év végéig kerül ki az Európa Könyvkiadó műhelyéből Abramov A ház című regénye, Geraszimov Kísérleteik a boldogságra című regénye, Gorkij drámasorozata, Lermontov Izmail bég című,elbeszélő költeményeket tartalmazó kötete, Scserbatov Paszkievics Magyarországon című történelmi tanulmánya, Tokareva Az úszómester című elbeszéléskötete, s a Trifonov művei sorozatban a Ház a rakparton című írás. Már formálódnak az Európa Kiadó jövő évi tervei is; ezek között mintegy 30 orosz, illetve szovjet szerző művének megjelentetése szerepel. 1983. július 21. ® PETŐFI NÉPE • 5 HOLNAP KEZDŐDNEK A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK Első bemutató: Az ember tragédiája Beszélgetés Vámos László rendezővel jön Holnap este a szegedi Dóm térelcsendülnek a fanfárok hangjai, s az ország legnagyobb szabadtéri színházában megkezdődik az egy hónapig tartó előadássorozat. A Szegedi Szabadtéri Játékok idei megnyitója a szokottnál nagyobb ünnepe a Tiszaparti város lakóinak, s a több ezer vendégnek is, mert egyszerre két jubileumhoz érkezett a Dóm téri színház: fél jött létre, majd évszázaddal ezelőtt a háború miatt megszakadt működése, s a felszabadulás után, 1959-től, tehát éppen negyedszázada ismét rangos kulturális események színhelye a felújított fesztivál. Az idei program összeállítói nem véletlenül döntöttek úgy, hogy a jubileumi évad Madách: Az ember tragédiája című drámájának bemutatásával kezdődjön, ugyanis 50 évvel ezelőtt ez volt a játékok nagysikerű nyitó darabja. A mostani előadás rendezésére Vámos Lászlót, a Nemzeti Színház művészeti vezetőjét kérték fel, talán azért is, mert már több alkalommal vitt színre különböző darabokat a szabadtérin — igen nagy sikerrel. — Hány darabot rendezett szegedi szabadtérin? — kérdeztük a tőle a próbák egyik szünetében. — Ez a tizenharmadik rendezésem. Szerencsétlen szám, de nem vagyok babonás, s úgy hiszem, sikeres lesz a darab bemutatása. — Madách drámáját is rendezte már itt? — Többször. Először 1965-ben. Nem volt könnyű feladatom. Meg kellett ismerkednem a térrel, hatalmas színpad sajátosságával, a egyszóval a környezettel, amelynek monumentalitása szinte lenyűgözött, ezért ezt kihasználtam. Szakmai körökben úgy emlegetjük, hogy 65-ben „szélesvásznú” tragédiát rendeztem itt, tehát a tér teljes szélességét kihasználtam, s egy vizuális, látványos darabot mutattunk be, mintegy ezer közreműködővel. — Úgy emlékszem, a következő évben ismét műsorra tűzték a drámát. — Igen, mert tetszett, a közönségnek. Három év múlva, tehát 1969-ben szintén én rendezem a tragédiát, de már más koncepcióban. — Miért és hogyan? — Az 1965-ös bemutatónak, úgy érzem, volt egy problémája. Az, hogy miközben nagy látványosságra törekedtem, a hatalmas tömegben elvesztek a főszereplők. A néző nehezen tudott eligazodni a kavalkádban. Tehát 1969-ben arra törekedtem, hogy a ne vesszenek el az emberek.térben — Az idén mi az elképzelése? — Célom az, hogy a látványosság ötvöződjön a gondolatisággal. Nagyon fontosnak tartom, hogy a látványosság miatt ne szenvedjen csorbát a gondolati rész, vagyis Madách filozófiája. — Hogyan valósítja ezt meg? — Technikai dolgokat említek; ezer közreműködő helyett most kétszázan mozognak a színpadon, tehát lényegesen kevesebben. A főszereplők középütt, egy forgószínpadon lesznek, s őket gyűrű formában körülveszi a statisztéria. Elkülönítettem a főszereplőket, s a statisztákat, ezáltal kiemelve az előbbieket, így koncentráltabb a mondandójuk, azaz súlyosabb. Ez persze nem jelenti azt, hogy a látványosságot nélkülözi az előadás, mert erre is ügyelünk. — Tartalmi szempontból mi az új a koncepciójában? — Madách műve 4114 sorból áll. Ezt lehetetlen előadni, bár egyszer Kolozsvárott megpróbálták. Több mint öt óráig tartott az előadás. A rendezők tehát húznak a szövegből. Természetesen nekem is rövidítenem kellett, de a korábbiaktól eltérően több szöveget hagytam benne, mindazt amit fontosnak, lényegesnek érzek. Ezáltal szerintem nő a dráma bemutatásának értéke. — Kérjük, beszéljen a szereplőkről, illetve kiválasztásukról. — Ádámot Bubik István, Évát Tóth Éva, Lucifert Balkay Géza alakítja. Bubik István és Tóth Éva a Nemzeti Színház tagja. Balkay Géza a Katona József Színházban dolgozik, de sokat vendégszerepel nálunk. Mindhárman fiatalok, s éppen az volt célom, hogy fiatal színészekkel visszem színre a mostani előadást. — Miért? — A Madách-i gondolatból kiindulva, nevezetesen abból, hogy megszületésekor az ember romlatlan gyerekember, tehát fiatal. Lucifer sem lehet idősebb, mert megítélésem szerint Lucifer Ádám egyik arca, Janus arcának egyik fele. — Mióta próbálnak? — Itt kint a téren július eleje óta, de a Nemzeti Színházban két hónapja próbáljuk Az ember tragédiáját. Ritka, hogy a szabadtéri előadásokra nem innen-onnan verbuválódik össze a társulat, hanem több hónapos próba után egy összeszokott gárda lép fel. Egyébként a július 22-i bemutatót, s a július 30-i és az augusztus 6-i szabadtéri előadásokat követően szeptemberben folytatjuk Az ember tragédiája próbáit „kőszínházi méretekben”, mert ősszel a Nemzeti Színházban is bemutatjuk e szereplőkkel Madách drámáját. — Reméljük, mindkét helyen sikerrel. Tarnai László Ä Vámos László (Nagy László felvétele.) Bronzérem a diákolimpiáról A nemzetközi matematikai diákolimpiát Párizsban július 4. és 11. között rendezték meg. A nem hivatalos pontverseny alapján 32 ország versenyzői közül a hattagú magyar csapat az NSZK és az USA válogatottja mögött a harmadik helyen végzett. Egyéniben a kecskeméti Magyar Ákos, a budapesti Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Iskola és Gimnázium tanulója a harmadik díjat érdemelte ki. A hazaérkezés után beszélgettünk vele. — Hogyan válogatták a csapatokat? — Ha valaki az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen vagy a Kürschák József matematikai emlékversenyen az első 5, esetleg 10 közé került, akkor meghívót kapott. Az első rostálás után harmincból nyolcan maradtunk. Június 6-tól 24-ig olimpiai felkészítő táborban voltunk, amelynek végén újabb válogatóra került sor, s így alakult ki a hatos csapat. — Milyen volt a verseny? — Az olimpia két napon át tartott. Négy és fél óra jutott naponta a feladatok megoldására. Ezek nagyjából a középiskolai anyagra épültek. Természetesen minden ország, matematikája hasonlít egymáshoz, legfeljebb az oktatásában van különbség. Csak az általánosan ismert és használt anyagból kaptuk a feladatokat. Ezeknek nem is a megoldása volt igazán nehéz, hanem rájönni, hogy miként induljunk el a végeredmény felé vezető úton. — Erős ellenfelekkel mérkőztél? — Az élmezőnyben szoros volt a verseny, amiből alapos ismeretekre lehetett következtetni. Olaszországot nem tudtuk a szó igazi értelmében vetélytársnak tekinteni, hiszen véletlenszerűen hoztak el hat embert, s ennek az lett a következménye, hogy a lehetséges 252 pontból mindössze kettőt szereztek. Az NSZK magabiztosan nyert, 212 pontot tudhatott magáénak. Az USA 171 pontot kapott, mi pedig 170-et a nem hivatalos pontversenyben. Egyéniben első, második és harmadik díjat osztottak ki — az elért pontszámok alapján. Én bronzérmet kaptam, s ezzel 3. díjas kiemelt versenyző lettem. Egyébként a mezőnynek mintegy fele részesült a díjakból. T. B.