Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-19 / 169. szám
VÉLEMÉNYEK A BRIGÁDMOZGALOMRÓL Kezdeményező munkacsapat Éppen húsz évvel ezelőtt alakítottuk meg a Petőfi Sándor brigádot — kezdte az emlékezést az ankéton Tassi Lászlóné, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat csomagolóüzemének munkásnője. — Azóta sokszor nyertük el a szocialista címet. Kétszer az aranykoszorús, kétszer pedig Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést is megkaptuk. Munkánk igen felelősségteljes, hiszen élelmiszerrel dolgozunk — mondotta a továbbiakban a brigádvezető. Egyik legfontosabb követelmény tehát a tisztaság. Ezért indította el munkacsapatunk a gyárban a higiéniai versenyt, még abban az évben elnyertük a legtisztább üzem címet, örülünk, hogy ez a vállalkozásunk követőkre talált, ugyanis ma brigádok is versengenek már más a legtisztább üzem vagy munkahely címért, s nem is sikertelenül. Kollektívánk valamennyi tagja nő s mi nem értünk annyira műszaki dolgokhoz, mint a férfiak. Ily módon az újításokkal is kevesebbet foglalkozunk, de azért ha támad valami jó ötletünk, igyekszünk azt hasznosítani. Jelenleg is több technológiai újításunk van, amelyeknek a darabolt csirke értékesítésénél van jelentősége. Ilyen például, hogy ne a lábánál, hanem a szárnyánál fogva függesszük fel a csirkét, így az alsó comb nem sérül, ezáltal — miután nem kell leosztályozni —, jobb áron adható el. A szocialista brigádvezetők országos tanácskozása előtt sokszor lehetett hallani, hogy hanyatlóban van a mozgalom. Szerintem nap mint nap ennek az ellenkezője bizonyosodik be. Egy-egy jó ötlet ugyanis kollektívában kristályosodhat kezdeményezéssé, mert mindenki hozzáteszi a maga gondolatát. Ha egy-egy brigád célul tűzi például a termék exportképességének növelését, a vezetők is biztosabbak lehetnek a dolgukban. Vagy például, ha a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalathoz annyi élő áru érkezik be, hogy csak túlórázással lehet feldolgozni, akkor a kollektíva bent marad. Szocialista brigádok nélkül ezt nehéz lenne elérni. Ami a mozgalom megújulását illeti, arra szerintem is szükség van. A brigádoknak alkalmazkodni kell a változó körülményekhez. Beszélgettünk ezekről a kérdésekről társaimmal. Mi, úgy látjuk, hogy a vállalatok vezetői jobban tájékoztatják a dolgozókat a feladatokról és szorosabbá válik az együttműködés a tervek megvalósításában, s a termelési nehézségek is könnyebben leküzdhetők. N. O. Vizet fakasztanak Tunéziában Vasárnap útnak indították Szolnokról Tunéziába az alföldi kőolajkutatók berendezéseinek első szállítmányát, azt a két fúrótornyot, amelyet a Szahara szélén állítanak majd fel, hogy vizet fakasszanak a száraz termőföld meghódításához. A több tucat kocsiból álló karaván Ausztrián keresztül érkezik Olaszországba, Genovába, ahonnan hajón folytatja útját az afrikai partokig. A magyar olajkutatók többek között francia, NSZK-beli, belga, svájci cégeket megelőzve nyerték meg a versenytárgyalást, és a szolnoki vállalat szakemberei öt, egyenként 1200 méter mélységű, nagy átmérőjű, és öt kisebb mélységű vízkutat fúrnak 15 hónap alatt. Munkájuk értéke eléri a három és fél millió dollárt. Rövidesen útnak indul a másik szállítmány is, s ezzel tart az ötven olajbányász. Sátorbontás Balatonfenyvesen Tegnap „felszedték a sátorfát” Balatonfenyvesen, a Bács-Kiskun megyei orosz nyelvi szaktáborban. A tíznapos táborozáson a tehetséges magyar pajtások orosz nyelvi környezetben bővíthették lexikai és nyelvtani ismereteiket, fejleszthették beszédkészségüket a Krímből érkezett úttörők, a kalocsai szovjet iskola tanulói és orosz szakos pedagógusok segítségével. A csoportos foglalkozásokon a tábori élet, az utazás, a család, a barátság témaköreit dolgozták fel és a szovjet pionírok közreműködésével megismerkedtek a testvérmegye nevezetességeivel is. A tanulással töltött órák után tréfás vetélkedőkön, tábori olimpián mérték össze erejüket. Együttműködés szellemi termékek hasznosítására Együttműködési megállapodást kötött a Licencia Találmányokat Értékesítő Vállalat és az Alkotó Ifjúság Egyesülés Szellemi termékek, licencek innovációs menedzselésére. Az együttműködés alapján a két vállalat arra törekszik, hogy a műszaki újdonságot megtestesítő ötletek minél gyorsabban a gyakorlatban hasznosuljanak. Fontos része a megállapodásnak a szükséges iparjogi védettség biztosítása, és a szélesebb körű értékesítési lehetőségek felkutatása is. Lényeges eleme továbbá, hogy az Alkotó Ifjúság Egyesülés megyei megbízottai, illetve irodái — most már a Licencia lehetőségeit is figyelembe véve — a jövőben szervezettebb formában vállalnak szerepet a vidéken jelentkező, illetve meglevő témák felkutatásában és felkarolásában. 1983. július 1». • PETŐFI NÉPE TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL Szevasztopol kétszáz éve s Jaltától nyugatra: így jelölik az útikönyvek Szevasztopol helyét a krími területen. A történelem viszont „keleti sorscsapásokkal” vonult át az idén kétszáz esztendős település fölött. A félsziget délnyugati csücskében fontos hadikikötő alakult ki már a múlt század első évtizedében. Az 1853—56-os krími háború idején 349 napig állták francia, brit, török és szardín már egyesült ostromot. Csaknem egy évszázad elteltével, a Nagy Honvédő Háborúban 250 napon át dacoltak a Hős Város védői a hitlerista hadigépezettel. A szinte porig lerombolt Szevasztopolt az ötvenes évek közepére sikerült újjáépíteni. Ezt a történelmű nem mindennapi települést köszöntötte nemrég a Pravda is. A Szovjet-Ukrajnáról külföldieknek szóló havi kiadvány külön cikket szentelt neki. Napjainkra Ukrajna egyik halászati, ipari és tudományos, kulturális központja alakult ki itt. Fejlett a hajóépítés és -javítás, a könnyűipar, a hal-, élelmiszer-, és fafeldolgozás, öt tudományos kutatóintézet dolgozik a városban, különböző szempontokból vizsgálják a tengeri organizmusokat, küzdenek a vízszennyezések ellen. Iskolák sora ad közép- és felsőfokú képzettséget. Mindenki, aki megfordul szovjetunióbeli testvérmegyénknek ebben a részében, fölfigyel a nagyarányú építkezésekre: új üzemek, lakónegyedek, parkok, strandok gazdagítják évről évre a városképet. A falragaszok vendégszereplő szovjet színházi társulatok előadásaira és sportrendezvényekre invitálnak a stadionokba. Hirdetések hívják a szevasztopoliakat dolgozni a gyárak, üzletek szabad munkahelyeire. A változó, fejlődő élet megannyi jelével lehet találkozni a városban, amelyet immár a kétszáz év alatt megszerzett dicsőség övez örökké. H. F. • Részlet a Szevasztopol 1854—55-ös védelmét bemutató 1610 négyzetméteres panorámából. A Szapun-hegy művész diorámája ostromát (1944. május 7.) örökíti meg Malcev festő • Mai városkép — a tengerről nézve. mmmstmm* j*» 1 Mmmm* TRAGÉDIÁK A TARLÓN Meg kell előzni a szerencsétlenségeket! Június 12-e, Jánoshalma. Vakula László erőgépvezető a Petőfi Tsz árpatábláján bálázógéppel szalmát gyűjt be. A gép eltömődik, s a 35 éves férfi úgy igyekszik az akadályt elhárítani, hogy a forgó hengerek közül kézzel húzkodja ki a szalmát. . . Tizenöt nappal később. A helyszín ezúttal Izsák. Dóka László 40 éves traktoros az izsáki Sárfehér Tsz búzatábláján dolgozik. A Hesston körbálázó elromlik, a vezető a hidraulikával felemeli a zárókosarat, s a biztonsági kitámasztást mellőzve alábújik . . . Nem telik el két hét, s bekövetkezik a harmadik halálos baleset. Ezúttal Kiskőrösön, a Kossuth Szakszövetkezet búzatábláján okoz halált a bálázógép. A 45 éves Polereczki Pál az NDK gyártmányú, K—453-as bálázógép hibáját működés közben akarja megjavítani... Vakula László, Dóka László, Polereczki Pál meghaltak. Éltek — átlagban — 40 évet. A mozgó gépbe nyúlt Izsákon vagyunk, az állami gazdaság központjában. Ebben a gazdaságban öt esztendeje halálos üzemi baleset történt. A Hesston „boglyakészítő” gépet akkoriban kapták, s ez a szerkezet 5,4 méter magas. A tábla fölött nagyfeszültségű távvezeték húzódott, amelynek belógása nagyobb volt a megengedettnél... Így történt, s a gazdaság dolgozói, vezetői azóta roppant elővigyázatosak. A jánoshalmi baleset után összehívták az erőgépkezelőket és rendkívüli oktatást tartottak számukra. A szomszédban, az izsáki Sárfehérben történt tragédia hírét véve, a betakarításban részt vevő valamennyi dolgozóval elbeszélgettek. Ezeknek az akcióknak az egyik fő szervezője Dubecz Sándor munkavédelmi vezető volt. — Mindannyiunkat megdöbbentett a szerencsétlenség híre. Dóka Lászlót a mieink közül is sokan ismerték. Az első gondolatunk az volt: mindent meg kell tenni a megelőzés érdekében, hogy nálunk ne történhessen hasonló baleset. Mert különbözőképpen, más-más okokból következtek ugyan be a tragédiák, egy közös vonásuk mégis volt: mindegyik járó gépnél történt. A technika kijátszása Velünk van Székely Árpád is, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa muunkavédelmi felügyelője. Mindhárom eset termelő-, illetve szakszövetkezetben történt, s ez a megyei tanács illetékességi területe. Mégis, mi a szakszervezeti munkavédelmi szakértő véleménye? — A mai gépek javarésze olyan, hogy ha felnyitják a védőburkolatot, leáll a motor. Ezért a gépkezelő, ha működés közben akarja megvizsgálni a gépet, igyekszik túljárni a védőberendezések „eszén”. A kiskőrösi eset kísértetiesen hasonlít a tavalyi városföldihez, amikor ugyancsak meghalt egy ember. A kezelő gép alá bújva próbálta kiderítenni, mi a hiba, s ekkor kapta a fejére a kötözőtűtől a halálos ütést. — Miért ismétlődnek az esetek? Miért nem okulunk a bekövetkezett tragédiákból? — Az emberek, akiket baleset ér, vagy kezdek, s így nem rendelkeznek kellő jártassággal, vagy éppen hogy túlontúl rutinosak, akiknek talán már sokszor sikerült az, ami végül a vesztüket okozta. A sok éven át végzett hasonló munka, sajnos, eltompítja az emberek ösztönös veszély, érzékelő képességet. Az izsáki traktoros felemelte a Hesston körbálázó közel hárommázsás záró kosarát, de feltehetőleg nem teljesen, mert ebben az esetben leállt volna a gép. Ugyanakkor vakon bízott a hidraulikában, amellyel addig valószínűleg nem volt semmi baj. Ám a tömlő éppen ekkor durrant ki, és a zárókosár rázuhant a szerencsétlen emberre. Ha elővigyázatos, s behelyezi a biztonsági kitámasztó acélcsöveket — s ez itt, csakúgy, mint a kombájn vágószerkezetének javításánál, kötelező —, ima is élne. Sietni, kapkodni tilos! Oroszi Istvánnal, az Izsáki Állami Gazdaság termelés-fejlesztési osztályvezetőjével határszemlére indulunk. A gazdaságnak Balázspusztán dolgozik két Hesston „boglyarakója”. Míg arrafelé közeledünk, megtudom, hogy a betakarítás végeztével a gépeket átvizsgálják, megjavítják. Tavasszal, a munkák megkezdése előtt szemle következik. A bizottság vezetője a termelési igazgatóhelyettes, tagjai: a termelés, fejlesztési osztály szakemberei, a főmérnök, a munkavédelmi vezető és a tűzvédelmi felügyelő. A gépszemle a dolgozók részvételével folyik. Amikor pedig megkezdődik a betakarítás, a munkahelyi vezetők naponta kötelesek ellenőrizni a gépek állapotát. Fejes István traktoros és mezőgazdasági gépszerelő. A „boglyarakót” vontató csehszlovák traktor nyergéről leszállva ezek az első szavai: — Én 1966 óta gépezek, s azt mondom: a biztonsági rendszabályok be nem tartása okozza a legtöbb bajt. — Dolgozott már olyan gépen is, amilyennel a balesetek történtek? — Az NDK kisbálázóval sokat. Tudja, mit csináltam, amikor beszorult a szalma? Leállítottam a gépet, üresbe tettem a váltót, aztán nekiláttam kipiszkálni. Én nem kockáztatok! Koch Imre néhány perce érkezett ide a másik géppel. Most szólal meg először: — Hátramenetbe kapcsolok és megpróbálom kihajtani a dugulást, ha sikerül. De lehet azt látni leginkább előre, hogy nagy a kupac a gép előtt, ilyenkor már eleve lassabban hajtok neki. Sietni, kapkodni soha sem szabad. A gépeken traktorosok, mezőgazdasági gépszerelők dolgoznak. Akik új berendezésre kerülnek, típustanfolyamot végeznek. Képzettek, vagy talán túlképzettek? Figyelemre méltó Székely Árpádnak a következő megállapítása: — Nem kell és nem is szabad minden meghibásodást a szántóföldön megpróbálni rendbehozni. Ha komplikáltnak, s főleg veszélyesnek látszik a dolog, a kezelő ne kísérletezzen, hívjon segítséget, vagy vigye javítóműhelybe a gépet. Az utak mentén, amerre járunk, itt is, ott is bálázógépek dolgoznak. A szalma után következik a széna, majd a kukoricaszár felszedése, bálázása. A Hesszonokra, NDK-beli kisbálázókra még sok munka vár. De ne történjen több baleset! Sitkei Béla * 9.é -ve történt, hogy a „boglyarakó” a távvezetékhez ért. Ne merüljön feledésbe az eset. fc Látványnak sem utolsó, ahogyan löködi ki a bálákat az NDK-gyártmányú K—453-as. Ám a forgó-mozgó gép a biztonsági szabályok be nem tartása esetén halálos veszélyt is jelenthet. . .... to Magasban a Hesston körbálázó zárókosara. Biztosítótámasz nélkül ember nem tartózkodhat alatta.