Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-17 / 194. szám
I • PETŐFI NO?3 © 1983. augusztus 11. Pótolják a terméskiesést A helyszín: a jászszentgászlai termelőszövetkezet elnöki irodája. A beszélgetés témája a közös gazdaság és a Duna—Tisza közi Építőipari Vállalat — a DUTBP — hosszabb távú együttműködésének kialakítása. A vállalat főművezetője, fekete Béla: — Meg tudnánk adni 15—20 faipari célgépet, amely elősegítené a gyártmány síkára bővítését. Elfogadják-e ajánlatunkat? Kanyó István elnök: — A szükséges épületeket elő tudjuk készíteni. Több régi raktárhelyiségünket rendbehozzuk, átalakítjuk. Megfelelnek a célnak. — Tehát meg is egyeztünk — búcsúzik a vendég. A beszélgetés előtörténete következő: a jászszentlászlói termelőszövetkezetben — amely a község nevét vette fel, a helyi közös gazdaságok egyesülésekor — az idei aszály már eddig csaknem 10 millió forint értékű kárt okozott. A vezetőség, „ tagsággal közösen megvitatta a tennivalókat. Régi épületek két hét alatt történt rendbehozásával, raktárhelyiségek kiürítésével július elsejétől két ipari üzemet is létesítettek a kiesés legalább részbeni pótlására. Az egyik a DUTÉP-nek készít ablakelemeket, főként saját erdejükből származó alapanyagokból. A termelőszövetkezeti asztalosüzem néhány hetes munkájával elégedett a megrendelő. Ezért akarja hosszabb távra megkötni a szerződést. Az elnök megmutatja az új üzemet. — Itt nem vész kárba még a hulladék sem, a deszkadarabokból ládákat készítünk, a forgácsot és a fűrészport az állattenyésztésben hasznosítjuk. Arról is tárgyalunk, hogy a kisebb darabokból különböző tipliket készítünk az építőiparnak. A számításaik szerint az idén már egy-két millió forint nyereséget hoz az üzem. Ha sikerülnek a fejlesztési tervek, évi 15 millió forint termelési értékkel számolhatnak. •Elmegyünk a másik új üzembe is, amelyet a bugaci Aranykalász Szakszövetkezettel közösen — hasonlóan rövid előkészítés után — július elsején indítottak. Az együttműködés formája egyszerű gazdasági társulás, amelynek ügyintézője a szakszövetkezet. A vasipari és műanyagcikkeket gyártó részleg a tervek szerint évente 10 millió forint termelési értéket hoz. .Beszélgetés közben megtudom, hogy — mivel a szövetkezet szántóterületének aranykorona-értéke hektáronként 17 alatt van — — a gazdaság az egyéb okból támogatott üzemek kategóriájába tartozik. Arról is tájékoztat az elnök, hogy milyen intézkedéseket tettek — az ipari melléküzemágak fejlesztésén kívül — az aszálykárok csökkentésére, így, többek között a tervezettnél százzal több hízómarhát értékesítenek. A fővetésű kukoricát, amely a szárazság miatt már nem hoz termést, silózzák. Szerencsére a szőlőnél biztatóak a kilátások. A tavalyi több mint 14 tonna hektáronkénti termést az idén — ha az időjárás közbe nem szól — túlszárnyalják. A szövetkezet tagja a Kiskunhalasi Állami Gazdaság által kezdeményezett Halasi Szőlőtermesztési Rendszernek. A termés értékesítése — előreláthatóan — a kölcsönös előnyök alapján, megoldódik. A munkahelyi közösségek tanácskozásain a termelőszövetkezet minden tagja vállalta, hogy szabad idejében egy tonna szőlőt és gyümölcsöt takarít be. Az építési ágazat dolgozói elhatározták, hogy 800 ezer forinttal nagyobb értékű munkát végeznek az előirányzottnál. Segít az is, hogy a Magyar Nemzeti Banknál kérelmezik a rövid, közép- és hosszú lejáratú hitelek törlesztésének későbbre történő ütemezését. Jászszentlászlón gyors intézkedésekkel reagáltak, hogy mostoha időjárás okozta károkat a némileg pótolják. K. S. • A termelőszövetkezet újonnan létesített asztalosüzeme. INNOVÁCIÓ A HALASI FÉMMUNKÁS GYÁRBAN Az újító magatartás — követelmény Nagyjából a negyedik és az ötödik ötéves tervidőszakban zajlott le az építőiparban az az innováció, megújulás, amely a házgyárak létrehozásával és a könnyűszerkezetek térhódításával az iparosítottság magas fokát eredményezte a kivitelezésben is. (Sajnos, nemcsak gyorsult, hanem sokak véleménye szerint indokolatlan ütemben drágult is az építkezés.) A népgazdasági programban az utolsó honosítás a francia FILLOD építési rendszer megvásárlása volt. A hasznosítást a Fémmunkás Vállalatnak, közelebbről halasi gyárának feladatává tették. Az ottani kollektíva igyekszik felkapaszkodni az üzembe bebocsátott innovációhullám hátára. Ritmuszavar A kiskunhalasi gyár akkorra a hatodik ötéves tervidőszak kezdetére állhatott készen a „fémmunkás-FILL/CD”-nak elnevezett rendszer elemeinek előállítására, amikorra a népgazdaság az egyensúlyi helyzet további romlásának megállítása érdekében a felhalmozás, a beruházások visszafogására kényszerült. Ilyen helyzetben új terméknek piacot szerezni nehéz. A ritmuszavar kedvezőtlenül hatott a halasi gyár életére, amely a hagyományos épület lakatos-ipari termékeit — korábban nagy eredményességgel kérhette ezeket — zömmel átadta kis üzemeknek, s jövőjét a megtartott acélszerkezetek, keretes csőállványok, és házgyári szerelvények mellett legelsősorban az iskolák, irodaházak és egyéb közösségi épületek elemeinek készítésétől remélte. Az új tervidőszak első évében a veszteségesen gazdálkodók sorsában osztozott a kollektíva, s a másodikban is alig sikerült ezt elkerülnie. A következmények: bizonytalanság a keresetek alakulását illetően, munkaerő-elvándorlás, ugyanakkor „élniakarás”, szívós fejlesztőmunka kibontakozása az új technika hasznosítására, s új termékek születése. Alkalmassá tették a FILLOD-t más rendszerekhez való csatlakozásra és sokféleképpen hasznosíthatóvá, gazdaságosabban gyárthatóvá módosították az eredeti panelokat. Veszteség helyett A Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyára — mint arról dr. Judák Imre igazgató tájékoztatott — 1983 első felében sikeresebben gazdálkodott, mint az előzőekben. Értékesítési előirányzatukat 100,3 százalékra valósították meg, s ezzel az előző év első hat havi teljesítését 13,7 százalékkal túlhaladták. Nem gond nélküli hónapok állnak e számok mögött. A félévet még mindig az jellemezte, hogy a FILLOD-termékre kevés volt a megrendelésük. A hiányt úgy pótolták, hogy több acélszerkezetre, keretes esőállványra és házgyári szerelvényre kerestek megrendelőt. Így végül elegendő munkájuk volt. Sikeresen valósították meg az anyag- és energiatakarékossági elképzeléseket, ami jótékony hatással volt az önköltségre. Az egy fizikai dolgozóra számított termelékenység a tervezettnél 4, a tavalyi első félévinél pedig 24,1 százalékkal volt magasabb, bár a műszaki-gazdasági előkészítés még olykor zökkenőkkel zajlott. Számottevően javították a forgóeszköz-gazdálkodást: a termeléshez vásárolt és a saját anyag és egyéb készlet a vállalat által engedélyezett tonna alatt maradt. A forgási sebesség — aminek lassúsága akadályozza a nyereségképződést — június végére 84 napra állt be, lényeges gyorsulással. A kiskunhalasi Fémmunkás-gyár — tekintettel a profilmódosítás utáni piaci helyzetére és ezzel összefüggő belső gondjaira . 1983 első félévi, gazdálkodásban 2,82 millió forint veszteséggel számolt a tervkészítéskor. Ezzel szemben 5 millió 384 ezer forint nyereséget könyvelhetett el, ami az adott helyzetben biztató eredmény. Mértéktartó derűlátás Reményekre jogosítanak az innovációs erőfeszítések, a műszaki fejlesztés folytonossága, amely a hazai és külföldi piac által igényelt termékek kialakítására irányul, így született meg többek között a Halas típusú bejárati ajtó. Új, megtakarításon alapuló belső ösztönzési rendszert vezettek be az év elején, amelynek pozitív hatása már érzékelhető volt. A dolgozók kilépése,belépése lecsendesült. Az esztendő első részében nem érték el céljukat az optimális termelési rendszer és rend kialakításában, ezért itt még fontos teendők vannak hátra. Viszont a mennyiségnövelési törekvés mellett előtérbe került a jó minőség és a határidőre történő szállítás szempontja, ami nélkül ma nincs üzleti siker. A gyár közössége az év végéig hátralevő időszakban legalább az első félévi hatékonyságot akarja elérni, esetleg azt túlszárnyalni. Bíznak e szándék valóra válásában. Dr. Judák Imre igazgató elmondta, hogy az idén — bár arányát tekintve ez még mindig kevés — már több a megrendelésük FILLOD-termékre. Egy budapesti és két debreceni iskola bővítéséhez gyártanak könnyűszerkezetes elemeket. Az utóbbi helyről márciusban kapták meg az utolsó tervet, s ősszel mégis taníthatnak majd az új épületrészekben. A Fővárosi Számítóközpont és Díjbeszedő Vállalatnak egy nagyobb épületet készítenek. A ,,fémmunkás-FILLOD”-rendszer a kötöttsége ellenére is lehetőséget ad az építészi fantáziának rendeltetésének jól megfelelő és tetszetős létesítmény tervezésére. A gyorsasága miatt kívülálló szakemberek is versenyképes építési módot látnak benne. Ám meglehet, hogy ezt a halasi gyár csak a gazdasági fellendülés várt újabb szakaszában tudja majd csak bizonyítani. A. Tóth Sándor Beszélgetés a lakásfelújítási alapról Bács-Kiskun megyében 42 lakásfenntartó szövetkezet működik, amelyben összesen több mint hét és fél ezer otthontulajdonos tömörül. Az épületek egy része már idősebb 15 évnél, érthető hát, hogy egyre gyakrabban merül fel ott a kisebb-nagyobb javítások szükségessége. Ehhez, valamint a nagyobb arányú renováláshoz, illetve tatarozáshoz viszont igen sok pénz kell, melynek előteremtése korántsem egyszerű feladat. Sok olvasónk érdeklődött nálunk az ezzel kapcsolatos teendőkről, ezért felkerestük a MÉSZÖV lakásszövetkezeti osztályának vezetőjét, Gyenei Ferencet, akinek a legfontosabb tudnivalókra vonatkozó kérdéseket tettük fel: — A lakásfenntartó közösség miből képezi a gazdasági alapját? — Immáron hetedik éve írja elő törvényerejű rendelet, hogy az ilyen szövetkezethez tartozó tag és nem tag tulajdonos fenntartási és felújítási hozzájárulást köteles fizetni. A tanácsi értékesítésű lakásoknál eddig a vásárlási ár 5 ezrelékét kellett havonta tartalékolni ilyen célra, míg a szövetkezeti szervezésben épült lakásoknál a tagság döntötte el, mennyit fizet az említett alapba. — Elegendőnek bizonyult-e az összegyűjtött pénz? — Kezdetben igen, ma már azonban — tekintettel a lakások lényegesen magasabb forgalmi értékére — kevés ez az összeg. És bekövetkezett egy ellentmondás is, mégpedig az, hogy az egy évtizednél is korábban létesült, vagyis a mostanság már hamarosan felújításra váró lakások gazdái 30—50 forint hozzájárulást fizettek havonként, a nemrégen átadott modern otthonok tulajdonosai pedig 150—180 forintot. Ezt az igazságtalan helyzetet van hivatva megszüntetni az építésügyi és városfejlesztési, valamint a pénzügyminiszter 29902. (XII. 27.) számú rendelete, mely ez év július 1-e óta van hatályban. — Mi e jogszabály lényege? — Ezentúl a szervezési és kivitelezési formától függetlenül a lakások hasznos alapterületének arányában kell fizetni a felújítási alapba. A 15 évnél fiatalabb, lift nélküli lakásoknál 2 forint, Lifttel rendelkezőiknél 3 forint, a a 15 évnél régebben épült, illetve felújított lakásoknál 1—1 forinttal több négyzetméterenként ez az összeg. Gyorsan hadd tegyem hozzál, a jövőben (s a közgyűlés határoz a felújítási alapképzés ügyében. Ám ha a tagság az előzőekben említett fizetési kötelezettséget fogadja el, akkor a nagy munkához felvett hitelt 3 százalékos kamattal adja az OTP. Amennyiben a lakóközösség más mértékben fizeti a hozzájárulást, 6 százalék lesz a felvett kölcsön utáni kamat. — Van-e ímdr tapasztalat arról, hogyan élnek döntési lehetőségeikkel a szövetkezetek? — Jelentős részük a közölt tarifának megfelelően fizet, van azonban olyan Lakásközösség is, amely kisebb összegben szabta meg a hozzájárulási összeget. Véleményünk az, hogy az ilyen helyeken nem lesz könnyű összeszedni a pénzt, mely zavartalanná tehetné a felújítást. Mellesleg még arról sem szabad megfeledkezni, hogy a befizetett forintok a felhasználásig évi 3 százalék kamattal gyarapodnak. — Van-e biztató jele annak, hogy az összegyűjtött tokában zökkenőmentes pénzbirlesz a kivitelezés? Egyáltalán, hol találnak építőkre, mesteremberekre a szövetkezetek? ! — Ezek a közösségek idejében felkészülhetnek a munkáikra, melyekhez szerződtethetnek kisiparosokat és más szakipari dolgozókat. És bizonyosra vehetői, hogy találnak vállalati, vagy szövetkezeti építőiket a felújítás elvégzéséhez, amivel kapcsolatban MÉSZÖV is ad segítséget a hozzá fordulóknak — mondotta végezetül Gyenei Ferenc osztályvezető. Fogadószoba A félreértések elkerülése végett már elöljáróban leszögezem: tántoríthatatlan híve vagyok a demokratizmusnak. Az olyan nyílt, őszinte fórumnak, ahol támogatók, a kétkedők, az ellene érvelők, az alternatívákat ajánlók szenvedélyes, ám a jobbító szándékot sohasem nélkülöző szóbeli csatájának eredményeként születik meg az ésszerű közösségi döntés. Ennek persze lehet kútforrása a külső ráhatás, a valamilyen célból különösen erős befolyás is, meg a sajátos közöny, ami azt jelenti, hogy résztvevők pusztán formális módon nyilvánítják ki az egyöntetű véleményüket. Hogy ez utóbbi milyen kellemetlenséget, sőt bosszúságot okozhat, arra eklatáns példa a következő, mely feltehetően tanulsággal szolgál mások számára is. Minden ama vitathatatlan tényre vezethető vissza, hogy Petőfi Sándor utca 9. szám alatti lakóközösségünk pénztára igen szűkös tartalmú a kiadásokhoz viszonyítva. Gondnokságunk hosszú tépelődés után jutott arra az elhatározásra, hogy feltétlenül szükséges növelni a bevételt. Kézenfekvő megoldásként kínálkozott a földszinten fülkeszerű hely bérbeadása levő egy butikosnak. Az ügyben lakógyűlést hívtak össze az illetékesek, akik világosan ismertették a nyolcvan családot érintő pénzügyi gondot, az orvoslás egyik lehetőségét. A megjelentek — már akik fontosnak találták, hogy e témára odafigyeljenek — általában egyetértettek a közös helyiség kiskereskedő általi igénybevételével, kevesen gondoltak viszont az átrendezés miatt útba eső — és számozott rendben sorakozó — postaládák jövőbeni sorsára. Pedig meg kellett volna beszélni, hová kerülnek, s ki lesz a felelős a leszedésükért, majd az újbóli felszerelésükért. (Most sajnálom csak, hogy nem tudtam ott lenni ezen az összejövetelen, különben szóba hozom a dolgot.) Ami a tervezett műszaki jellegű intézkedéseket illeti, azok nem várattak magukra sokáig: a fülkében szépen berendezkedett a butikos, a postaládákat széttelepítették a kevésbé pedig avatott kezek. Miért mondom az utóbbit? Mert csak akképpen magyarázható az összevisszaság, ami jellemző a ládákra. Különben ott nem tud eligazodni kézbesítő sem, aki fehéren-feke- atén közölte, addig nem hoz ki levelet és egyéb küldeményt nekünk, míg nem lesz rend a kis szekrények körül, ő tartja is szavát, így csak remélhetjük, hogy egyelőre senki sem küld fontos értesítést, netán sürgönyt a címünkre, hiszen nem kapnánk meg. Hogy meddig tart ez az állapot, nem is sejthető, hiszen a lakók egy részének az a — nem éppen a demokratikus megnyilvánulást idéző — véleménye, hogy az korrigálja a hibát, aki előidézte. Igazán kár, hogy e felelősségből nem óhajtanak részt vállalni azok, akik a szavazásukkal zöld utat adtak a szóban forgó lépcsőházi változásoknak... (Elmondta: Baksa János kecskeméti olvasónk.) Ahol pazarolják a vizet... A kánikula következtében Kecskeméten is megnőtt a vízfogyasztás. Bizonyítékként hadd hivatkozzunk ama délutánokra, illetve kora estékre, amikor már a harmadik emeleteken is minimális a víznyomás. Ezt többen magyarázzák azzal, hogy egyesek mértéktelenül öntözik a kertjüket, vagy éppen „fáraszták” az autójukat. A Március 15. utca 42. szám alatt lakó id. Olajos Jánosné egyébre is rádöbbent, s erről így számolt be a lapunkhoz küldött levelében: A házunk előtti csapról töltik fel rendszeresen a közterületet locsoló autókat. De sajnos, úgy, hogy közben hektónyi víz ömlik szerteszét. Például az itteni parkolóba, ahol szinte sártengerben várakoznak a gépjárművek. A gyerekek játszóterén sem különb a helyzet. Alighanem számos család örülne a „híres” város lakóépületeinek magasabb emeletein, ha a tikkasztó hőségben csupán negyedannyi vízhez jutna hozzá, mint amennyi helyütt kárba vész. A szerk. megjegyzése: Biztosak vagyunk benne, a vízkivétel körüli visszásságot mielőbb megszünteti az illetékes cég. Nem tudjuk azonban, hogy a locsoló családok mikor lesznek belátással azokra, akik a modern lakásaikban órákig is kénytelenek nélkülözni a vezetékes vizet mostanában, ha szűk a cső keresztmetszete. Ki vásárolhat személygépkocsit OTP-hitelre? A napokban kopogtattak be hozzánk azok a kecskeméti munkavállalók, akik a feladatuk ellátásához rendszeresen használnak saját autót. Emiatt azonban vannak ismétlődő gondjaik, ugyanis az öreg (agyonstrapált) kocsijuk sokszor elromlik, a javítása nemegyszer heteken át tart és addig szüneteltetni kénytelenek a „kiszállást”. Megoldást jelentene egy új gépjármű, csak hát sajnos kevés a pénzük olvasóinknak, kik azt hallották, ehhez a vásárláshoz ma már kérhető anyagi támogatás a pénzintézettől. Ki élhet ezzel a lehetőséggel? — kérdezik. Mint ismeretes, az általános takarékossági programnak megfelelően jelenleg kissé szigorú szabályok írják elő: ki, mikor, milyen feltételek közepette veheti igénybe hivatalos célra a saját autóját. E rendelkezés után afféle könnyítésnek számít a közelmúltban hozott országos hatályú döntés, miszerint azok a dolgozók, akik a munkahelyükön most is kapnak gépkocsiátalányt (mert a teendőik elvégzéséhez nélkülözhetetlen saját tulajdonú gépjármű használata), vásárolhatnak maguknak vadonatúj autót OTP-hitelre is. Ez az összeg a vételár legfeljebb 50 százaléka lehet, illetve maximálisan 50 ezer forint. Fontos tudni, hogy az igénylőnek jövedelemigazolással kell bizonyítania hitelképességét, s kölcsönt —, melynek kamata évi a 8 százalék — három éven belül kötelező visszafizetni. Még annyit: a MERKUR-nál nem élvez elsőbbséget az ilyen vevő. A rokkantsági nyugdíjról A kiskunfélegyházi L. Gy.-né nagy műtéten esett át évekkel ezelőtt, amikor csípőprotézist kapott. Az orvosi beavatkozás olyannyira eredményesnek tűnt, hogy hamarosan munkába állt. Mindez, valamint a vele járó rendszeres gyaloglás azonban nem tett jót olvasóknak, akinek most már csillapíthatatlan fájdalmai vannak, s nehezen mozog. Gyógykezelői megoldásként javasolják a nyugállományba kerülését. Ezzel kapcsolatban írja a szerkesztőségünkhöz címzett levelében: „Harmincnyolc éves vagyok, de még csupán öt esztendőt tesz ki az összeg szolgálati időm, mely úgy tudom, kevés a rokkantságra, illetve az ilyen nyugellátásra jogosultság megállapításához való Ha így van, mit lehet tenni érdekemben?” A társadalombiztosítási törvény előírása szerint rokkantsági nyugdíjat az az személy kaphat, aki egészségromlás, illetve testi, vagy szellemi fogyatkozás következtében vesztette el munkaképességét 67 százalékban és egy évig nem várható javulás ebben az állapotában, valamint rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, s nem dolgozik rendszeresen. 35 éves életkor betöltése után 10 év szolgálati időt követel e rendelkezés. A félreértés elkerülése végett hangsúlyozzuk külön az egészségi állapotára való tekintettel bárkit rokkantnak nyilváníthat a szakorvosi bizottság, csakhogy az egyéb feltétel híján mégsem kaphat nyugdíjat mindenki. Ehhez meg kell szerezni a minimális szolgálati időt, például könnyebb munkával, esetleg bedolgozóként. Ilyen célú segítséget lehet kérni a munkahelytől, vagy a helyi tanácstól. Ez utóbbi hatóság szeres szociális segélyben is rendrészesítheti — persze kérelem alapján — a rászoruló rokkantat. Itt jegyezzük meg, hogy a mozgássérült bejuthat a rehabilitációs jellegű szakosított szociális otthonba is, feltéve, ha a szűkebb környezetében nem biztosítható kellő foglalkoztatása, illetve gondozása. Önnek azt javasoljuk, keresse fel ügyében a lakóhely szerinti városi tanács egészségügyi hatóságát, melytől megfelelő támogatást remélhet. Szerkeszti: Velkes Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. ■ ■ ■ KÉRDEZZEN - FELELÜNK ■ ■ ■