Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-04 / 183. szám

MÓDOSÍTOTTÁK A RENDELETET Házfelügyelői jogok és kötelességek ,,Az egyes "házfelügyelői szolgáltatások ellátásáról" szóló rendelet ez évi módosítása bizony nagy port vert föl. Voltak házmesterek, akik a szállongó (rém*)híreket készpénznek véve megszüntették kapuzárást és a ház körüli takarítást, mondván, ez után ezért nem jár pénz, tehát inkább hamarabb abbahagyják a munkát, minthogy egy percet is ingyen dolgozzanak. — Csökkenni fog a házfelügyelők feladata és jövedelme? — kérdeztem meg Laczó Istvántól, a kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat üzemeltetési osztályvezetőjétől. — A rendelet szerint az év végéig új szerződéseket kell készítenünk a házfelügyelőkkel. Ehhez pontosan felmérjük a takarítandó felületeket, és a kidolgozott normák alapján — amelyeknél a segédmunka órabérét vettük alapul — megállapítjuk, kinek mekkora legyen az alapbére. Július elsejétől a házmestereknek is lakbért kell fizetniük, viszont ennek összegével emelkedik a fizetésük. Budapesten indulatokat keltett a liftpénz megszűnése. Nálunk mindössze három olyan ház volt, ahol kulcsos rendszerrel működött a lift, így csupán ezeknek a házmestereit érinti a változás. Ügyeleti díjat — liftenként 400 forintot — kapnak ezentúl. — Eszerint tehát nem lesz kevesebb a jövedelem, de a feladat sem. — Sőt, felmerült az a gondolat is, hogy inkább bővíteni kellene a szolgáltatásokat. A bérlők a nagyobb bérért többet is várnak. Bár, ha minden házban a szerződése szerint végezné a dolgát a házmester, a bérlők nem lennének elégedetlenek! Tennivaló harminc pontban Nézzük, mit is tartalmazott eddig egy házfelügyelői munkaszerződés az IKTV-nél. Személyi adatok; a munkaidőkeret; a személyi alapbér, amelyet — furcsamód — eddig a lakóház szobaszáma és nem a közös helyiségek nagysága alapján állapítottak meg. A munkavállaló kötelességeit harminc pont sorolta fel: bejelentési és ellenőrzési kötelezettséget: kapunyitás és -zárás; díjbeszedés; fellobogózás stb . . . .stb.. . . Külön listán sorakoztak a „takarítási és tisztántartási feladatok". Az új szerződés várhatóan néhány dolgot módosít majd; lássuk, mit tudnak erről a házfelügyelők. Borsodi Antalné, a Kandó Kálmán utcában „gazdája” egy 29 lakásos háznak. — Mit gondol, jobb lesz vagy rosszabb? — Annyit tudok, hogy felmérik a területünket. Ez nekem jó lesz, hiszen látta, mekkora az udvar. Ha ennek alapján állapítják meg a bért, akkor biztosan nem lesz kevesebb a fizetés. — Mennyi a napi munkaideje egy házmesternek? — Alkati kérdés, ki hogyan végzi a munkát. Én eltöltöm a nyolc órát — különben a környezet beszél erről. . . Hol az átlag? A rendeletmódosítás szerint a lakók ezután szabadon választhatnak, hogyan kívánják a lakbért fizetni. A tapasztalat szerint sokan maradnak a már megszokott formánál, és a házfelügyelők többsége szívesen átveszi továbbra is a bért. Ezt Bábiczky Istvánná véleménye megerősítette az Arany János utca egyik házmester lakásában. — Nézze, tizenöt lakónak van nálam kulcsa — mutatja a táblát az előszobában. — Ennél jobb nem is lehet a viszony, nekem is segítenek, én is segítek. — Ismeri az új rendeletet? — A tv-ben is beszéltek róla. Kérdeztem is, hol az a 3900 forint átlagkereset, amit ott emlegettek? Én 23 éve vagyok itt házmester, az első beköltöző voltam, öt emelet és a magasföldszint. A nagy udvar, a széles járda . . . Akkora pihenők vannak, mint egy garzonlakás alapterülete! — Mennyi a fizetése? — Idén ment föl az alap 2900 forintra, erre jött a kapukulcspénz, meg a liftkulcspénz. Nyugdíj előtt vagyok, nem tudom, hogyan egyenlítik ki majd a különbséget, ami ezek megszűnésével keletkezik? A kérdés részben nyitva marad. A lift után járó ügyeleti díj és az éveken át takarított nagy terület talán valóban egyenlít majd. Az IKTV osztályvezetője szerint sem a követelmények, sem a bérek nem lesznek kisebbek, a felelősségrevonás, az ellenőrzés is változatlanul megmarad. (Bár ez utóbbi — összevetve a beszélgetések közben elhangzó megállapítással, miszerint a házkezelés, mint szolgáltatás, 30 százalékban színvonalas — akár változhatna is!) O Bábiczky Istvánná „birodalmában” egy igazi nagytakarítás két hétig is eltart. Ahány ház... Mi a helyzet a bérházak körén kívül, a társasházakban? Mit vár a rendelettől például a Petőfi Sándor utcában Kiss Istvánná? — öt éve kerültünk ide, akkor még ingyen volt a fűtés, a lakás, minden. Három éve 300 forint fizetésemelést kaptunk, és csak a lakás maradt ingyenes. Most hallottam, hogy lakbért kell majd fizetnünk. Liftpénz, kapupénz eddig sem volt külön ... A városközponti társasházak egyik közös képviselője Szentannai József. Szervezésből államvizsgázott, és tudását a ház körül is kamatoztatta, miután hat évvel ezelőtt a lakótársak megválasztották. — Idegent még kisegítőnek sem alkalmazunk — fejtegeti rendszerét. — Három főállású házfelügyelő, egy takarító és két kisegítő látja el a munkát. A nyolc épületben 356 lakás van, annak az alapján osztottuk szét a fizetéseket, hogy kihez hány lakás tartozik. — Változik ez a fizetés a rendeletmódosítás életbe lépése után? — Nem, mert úgy érezzük, a fizetéseket a szerződések megkötésekor reálisan állapítottuk meg. Csak ugyanazt tudnánk leírni egy új szerződésben is, amit akkor írtunk. Tulajdonképpen a rendelet elolvasásakor azon csodálkoztam, hogy máshol eddig nem így volt. Tehát a házfelügyelői lakbér megállapítása az egyetlen változás. Megnyugtató amit hallottunk? Nem is tudom. Ha arra gondolok, hogy ezentúl többet kap az, aki sokkal nagyobb területet tart rendben (feltéve, ha IKTV-dolgozó, mert IKTV-n kívül ahány ház, annyi szokás, akkor azt kell mondanom, megnyugtató. Most már csak az a kérdés, vajon az új szerződésben foglaltakat betartják-e azok a házmesterek is, akik a régivel nem sokat törődtek? No, meg eszembe jutott az is, vajon miképpen lehetne elérni — rendelettel vagy anélkül —, hogy néhány lakó is felfigyeljen arra: a lift nem mellékhelyiség, a kaput kulccsal lehet bezárni, lehet előre köszönni a házmesternek is, a szemetet pedig nem feltétlenül szükséges a lépcsőház dekorálására használni. Fejszés Edit Védnökség az anyagtakarékosság felett A KISZ Központi Bizottsága védnökséget vállalt a gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsítését szolgáló, valamint a melléktermékek és hulladékanyagok hasznosítását célzó kormányprogramok végrehajtása fölött. A védnökségről a napokban megállapodást írtak alá a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Tervhivatal, az Ipari, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal vezetői. A megállapodás szerint a KISZ többek között szorgalmazza, hogy az állami szervek és a gazdálkodó szervezetek konkrét tennivalók kidolgozásával bízzanak meg elsősorban fiatal műszakiakból, közgazdászokból álló alkotócsoportokat. Az ifjúsági szövetség az Alkotó Ifjúság Egyesülés és a fiatal műszakiak, közgazdászok tanácsai ifjú szakembereinek közreműködésével részt vesz többek között az ipari segédanyagok felhasználóinál végzendő technológiai vizsgálatokban. Tíz vállalatnál a minőség megőrzésére, illetve javítására — kísérletképpen — bevezetik a minőségi körök rendszerét. A mezőgazdaságban feltárják a termelés, a betakarítás, a tárolás, a feldolgozás és az értékesítés során keletkező veszteségeket, s ezek csökkentését szolgáló javaslatokat dolgoznak ki. A hulladékanyagok összegyűjtése és hasznosítása érdekében — az úttörőszövetséggel közösen, kísérletként — 5 városban megszervezik a hulladékok, elsősorban a fémek, a papír és az üveg rendszeres begyűjtését és értékesítését, három városban pedig a „kiselejtezett”, de még használható háztartási gépek összegyűjtését és értékesítését. Az üzemekben, az intézményekben keletkező hulladékok gyűjtésében, az újrafelhasználást célzó eljárások kidolgozásában közreműködik az Alkotó Ifjúság Egyesülés. A fiatalok új vállalkozások segítségével megszervezik az iparvállalatoknál a vas-, az acél, és a színesfém-hulladékok, az ötvözött acélok, a kohászati üzemeknél használt tüzelőanyagok, a könynnyűipari vállalatoknál a szabászati hulladékok szelektív gyűjtését. Kísérletet indítanak fóliaösszegyűjtő és újrahasznosító rendszer kidolgozására és elterjesztésére. Helyi védnökségek vállalásával segítik a hulladékhasznosítási programban szereplő beruházások határidőre történő megvalósítását. A munkahelyi KISZ-szervezetek a kormányprogramok végrehajtására készített helyi intézkedési tervek alapján határozzák meg saját feladataikat, így többek között mozgósítják a fiatalokat az anyaggazdálkodást, a technológia korszerűsítését, a hulladékok hasznosítását célzó alkotó ifjúság pályamunkák kidolgozására. Tapasztalatcseréket kezdeményeznek más vállalatok, intézmények szakembereivel, részt vesznek a keletkező gyártási hulladékok felmérésében, ösztönzik az ifjú szakembereket olyan javaslatok kimunkálására, amelyek eredményeként a tőkés importból származó anyagok és félgyártmányok belföldi vagy szocialista piacról beszerezhető anyagokkal helyettesíthetők. A védnökségi megállapodást aláíró állami szervek gondoskodnak arról, hogy az ifjúsági szövetség által vállalt feladatok végrehajtásához megteremtsék szükséges feltételeket. Rendszeresen megjelölik azokat a konkrét tennivalókat, amelyekre a fiatal kollektívák vállalkozhatnak, s közreműködnek az új alkotások széles körű elterjesztésében is. Az ifjúsági szövetséggel közösen rendszeresen értékelik a programok végrehajtásának tapasztalatait, s támogatják az eredményesen tevékenykedő fiatalok anyagi elismerését. 1983. augusztus 4. • PETŐFI NÉPE • 3 ÓVJUK A TÁRSADALMI ÉS AZ EGYÉNI TULAJDONT! Technika a testi épség, az értékek megóvásáért Sajnálatos, de tény: a technika fejlődésével, az értékek felhalmozódásával párhuzamosan a bűnözés is fellendült. Ki nem hallott súlyos tűzesetekről, betörésekről, a társadalmi bűn megkárosításáról. Hogyan védhetjük meg vagy az egyéni talajértékeinket, a közös vagyont? — teheti fel a kérdést a gazdasági vezető éppen úgy, mint a családi- vagy víkendház-tulajdonos. A technikával, amely fondorlatosabb, éberebb minden bűnözőnél. Ezekről a technikai berendezésekről beszélgettünk Kota Mihállyal, a Biztonságtechnikai Ipari Szövetkezet elnökével, aki nemrégiben egy ankéton előadást tartott ezekről az elmés szerkezetekről. — Mikor és milyen céllal hozták létre a szövetkezetet, melyek a főbb gyártmányaik? — Alig hat éve alakultunk húsz lelkes műszaki szakember összefogásával, s azt a célt tűztük magunk elé, hogy segítünk megelőzni a bűncselekményeket. Igaz, ebben a küzdelemben társunk az elektromosság és az elektronika. Tevékenységünk három fő ágba sorolható: a társadalmitulajdon, illetve a tűzvédelem és a balesetek megelőzése. Jelenleg negyvenen dolgozunk a különböző biztonsági berendezések elkészítésén, szerelésén, üzemeltetésén, garanciális, illetve garancián kívüli ellenőrzésén. — A megye üzemeiben az utóbbi időben sok baleset történt. Milyen szerkezetet tudnak előállítani, s mennyiért a dolgozók védelmében? — A présgépeknél, ollóknál, kemencéknél, maróknál és más munkagépeknél dolgozók védelme nagyon egyszerű. Amikor a munkás veszélyes helyzetbe kerül, azaz átlépi, behatol az általunk felszerelt KTSB—54—IS jelzésű infrasorompó körzetébe, az azonnal leállítja a meghajtó berendezést. Az érzékelő egy centimétertől 20 méterig terjedő távolság átvilágítására alkalmas. Ez a berendezés egyébként kiváló kirakatok, széles bejárati ajtók védelmére is. Az ára 5400 forint. A szövetkezet — mint ezt kezdetben elmondta — tűzjelző berendezéseket is gyárt. Erről hallhatnánk-e valamit? — A KTS—72—VT és AT általános tűzvédelmi rendszer, amely hálózatról és akkumulátorról egyaránt üzemeltethető. A vevőből — ára 51 000 forint — egy kell, amelyhez kazlanként, raktáranként, helyiségenként egy-egy adó szükséges — ára 42 000 forint — de a rendszer kilenc adót tud kiszolgálni, s tovább bővíthető. A berendezés már cigarettafüstre és plusz 45 C-foknál jelez. Kezelést nem igényel, csupán ellenőrzést. A rendszer kisebb gazdasági egységnél a tűz- és a betörésvédelmet egyaránt elláthatja. — Hogyan lehet megvédeni házakat, pénztárakat, s más helyiségeket ? — Úgy vélem, a megyében legjobban alkalmazható a KTSB—82 jelzésű, 2—4—6 csatornás jelzőközpont. Ez egy közepes bonyolultságú berendezés, amely a magasabb igények kielégítésére is alkalmas Nincs olyan elektromérnök, aki ezt hatástalanítani tudná. Egyaránt működtethető hálózatról és akkumulátorról. A kétcsatornás jelzőközpont ára kevesebb 15 ezer forintnál, s két csatornánként 2500 forinttal növekszik. Egy lakóépület, irodaház vagy raktár teljes védelme 50— 80 ezer forintba kerül. Ez a berendezés egy lyukkártya behelyezésével szintén tovább bővíthető. A nagy megbízhatóságot a passzív alkatrészek, illetve a CMOS integrált áramkörök biztosítják. Egy-egy jó védelmi rendszer fő jellemzője, hogy nincs sem alá-, sem túlbiztosítva. Ezért a szövetkezetünk az egyéni kívánalmaknak megfelelően építi és üzemelteti, ellenőrzi azokat. A már felsoroltakon kívül, készítünk még fém és üveg hangérzékelőket, üzemmódváltókat, nappali áruházi védelmi egységeket. Szövetkezetünk az egész országban több helyen szerelt be már hasonló védelmi rendszereket. Ezeknek az ára a tapasztalatok szerint - egy két éven belül megtérülnek. Gazdasági egységeink vezetőinek, de magánembereknek is érdekük a társadalmi tulajdon, vagyontárgyak megvédése. Érdemes megszívlelni a Biztonságtechnikai Ipari Szövetkezet elnökének ajánlatait. Gémes Gábor AZ UTOLSÓ ELŐTTI PILLANATBAN Megmentésre Bács-Kiskun megyében üdülési, turisztikai szempontból jelenleg mindössze négy vízterület jöhet számításba: a tőserdei, a szelidi, a vadkerti és a kunfehértói. Keletkezésük szerint két csoportra oszthatjuk ezeket a vizeket: a tőserdeit a Tisza egykori medréből vágták le, a Szelidi-tó pedig a hajdani Duna útirányának emlékhelye; a vadkerti, valamint a Kunfehértó egyértelműen a talajvizes tavakhoz tartozik. Létük ezért is a mindenkori csapadékjárás függvénye, a szárazság, a hőség megtizedeli a vízmennyiséget. Egykor nyüzsgő strandélet zajlott a kiskunhalasi Sóstón is, amelynek elnádasodása az évtized elejére már olyan méretű lett, hogy csupán a horgászok használhatták. Az emberek szabad idejének megnövekedése (és sok más ok) is közrejátszott abban, hogy az elmúlt két évtizedben felfokozódott az (valamint igény a kikapcsolódási pénzbüntetési) lehetőségek megteremtésére. Tőserdőn, Kunfehértón, Szelíden, a Vadkerti-tónál, üdülők százai épültek, a felüdülést keresők ezrei lepik el a hétvégeken a tópartokat. Nem beszélve azokról a rendezvényeikről, amelyeket e vizek partján tartanak a különböző társadalmi és tömegszervezetek. Az érdeklődés fellendülésével egyidőben a krónikus csapadékhiány miatt állóvizeink minősége egyre romlik. Az emlékezetes halpusztulás a Vadkerti-tónál csak azért következhetett be, mert abban még voltak halak, a kunfehértóiban viszont már nincsenek. A tőserdei Holt-Tisza is hovatovább csak látvány, mintsem fürdőzésre alkalmas víz. Igaz viszont, hogy ott az egyre bővülő Tősfürdő kellemes körülményeket nyújt a strandoláshoz. Korántsem túlzó tehát e helyzetkép felvázolása után a megállapítás: ha a jövőben egyáltalán fürdeni vagy horgászni szeretnénk tavainkban, sürgősen cselekedni szükséges megmentésükért. A kiskunhalas Sóstó rekonstrukciója három évvel ezelőtt megkezdődött. Azóta tekintélyes mennyiségű nádat, iszapot távolítottak el belőle. A munkálatok befejezése 1985-re várható. A városi tanács — az Országos Vízügyi Hivatal támogatásával — mintegy 16 millió forintos költséggel teremti meg a fürdőzési és halgazdálkodási lehetőségeket. Szinte az utolsó pillanatban fognak hozzá a Vadkerti-tó megmentéséhez is. A Bács-Kiskun megyei Tanács és az OVH finanszírozásában a közeljövőben kerül a vízre az a kotróhajó, amely a tó fenekén felgyülemlett iszapot eltávolítja. A kiskunhalasi vízmű vállalat — amely a Sóstó rekonstrukcióját végezve nagy tapasztalatokat szerzett e nem mindennapi feladat elvégzésében — már kész tervekkel rendelkezik a kunfehértói tó megmentésére is. A jelenlegi, különösképpen szorongató gazdasági helyzetben azonban aligha lehetséges a helyi tanácsok nyakába varrni a tavaik megmentésének költségeit. A tetemes összegeket — a realitások figyelembevételével tavanként 20 millió forintot — a helyi tanácsnak, valamint a tavat bármilyenféleképp használóknak, abból anyagi javakat élvezőknek kell állniok. Hogy miként, azon lehet vitatkozni, egy azokban biztos: minden késlekedés, minden cselekvés nélkül eltékozolt nappal közeledünk a tavak megmentésének 24. órájához! ... N. M. várnak pusztuló tavaink . A kiskunhalasi Sóstón a napokban helyezték vízre a nádkotrás meggyorsítására szolgáló pontonegységeket. Gépkölcsönzés — magánépítkezőknek Javult a magánépítkezők gépkölcsönzési lehetősége, bővült a kölcsönzőboltok hálózata. Az Építőipari Gépesítő Vállalat — amely tavaly kezdte meg önálló hálózatának kiépítését — Budapest, Eger és Debrecen után idén Kecskeméten, Salgótarjánban, Szombathelyen és Győrben nyitott olyan üzleteket, ahol magánszemélyek bérelhetnek kisebb-nagyobb építőipari gépeket. A kínálatban olyan földmunkagépek, állványok, szállítószalagok, szerelő- és szakipari kisgépek is szerepelnek, amelyekhez a lakosság eddig nem juthatott hozzá. Berendezéseiket használati utasítással adják át, a nagyobb szakértelmet kívánó gépek viszont csak kezelővel együtt bérelhetők, kivéve, ha a kölcsönző rendelkezik a megfelelő jogosítvánnyal. A vállalat első boltjai egy év előtt csaknem 9 millió forint bevételre tettek szert. A kölcsönzés még úgy is kifizetődőnek bizonyul, hogy az egyszerűbb szak- és szerelőipari gépeiket más vállalatok díjainál 8—10 százalékkal alacsonyabb összegért adják bérbe. A nagy forgalom ellenére az építési szezon közepén is gyorsan kielégítik az igényeket; szinte alig van olyan kirendeltségük, ahol a sokak által igényelt sarok- és parkettacsiszolókra, betonkeverőkre várni kellene. A keresett nagyobb gépek is — például a kotrók vagy a láncfűrészek — a bejelentés után négy öt nappal elszólíthatók. Gondot okoz viszont, hogy a kezelési utasítás be nem tartása miatt gyakran hibásan kerülnek vissza a gépek, s javításuk időbe telik. Bővült az Építőipari Gépesítő Vállalat kölcsönözhető gépeinek választéka is. Újdonságuk: a csőtisztító berendezés. Most már valamennyi boltjukból kölcsönözhető parkettacsiszoló gép, ezt tavaly még sokan hiányolták. Az ügyes kisgépeket Olaszországból szerezték be. A vállalat gépparkjára egyébként az jellemző, hogy szinte valamennyi nagygépük, szak- és szerelőipari berendezésük külföldi, a hazai építőipari gépgyárak ugyanis szinte alig gyártanak a magánerős építkezéseknél alkalmazható kisgépeket. Berendezéseiknek csaknem felét szocialista partnerektől, Romániából, Csehszlovákiából, az NDK-ból és a Szovjetunióból vásárolják. Az Építőipari Gépesítő Vállalat az elkövetkezendő években valamennyi megyeszékhelyen és számos nagy településen további boltokkal kívánja bővíteni kölcsönzőhálózatát. Az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat hálózata szintén gyarapodott. Legtöbben a vállalat betonkeverőit keresik. Vidéken azokban a boltokban tartanak betonkeverőt, ahol ehhez a technikai feltételek adottak. A betonkeverőre az esetek többségében az igénylőknek nem kell hosszabb ideig várakozniuk. Megfelelő a kínálat a kisebb kéziszerszármokból, különböző vakolókból, habarcskeverőkből, falfestő hengerekből, ecsetekből és tapétázógépből is.