Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-05 / 184. szám

ki­­ • U;:"­ W­­i IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma «síig: Eleinte időnként kissé még felszakadozhat a nyugati vidékeken a felhőzet, ké­sőbb azonban túlnyomóan borult idő lesz. CJaféb eső, zápor, néhány helyen zivatar bárhol kialakulhat. Az északi, északnyugati szelet többfelé kísérik viharos széllökések. A legmagasabb nappali hő­mérséklet IS—20 fok között valószínű. PETŐFI AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA NÉPE XXXVIII. évf. 184. szám Árai 1,40 Ft 1983. augusztus 5. péntek VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A KORMÁNYBIZOTTSÁG ZÁRÓJELENTÉSE A BÁNYASZERENCSÉTLENSÉGEK OKAIRÓL Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütör­töki ülésén áttekintette a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier­gyártás központi fejlesztési programjának eddigi végrehajtását. Meg­állapította, hogy az elmúlt két év alatt az érintett területeken jelen­tős eredmények születtek, a termelés és az export, az ipar és a vegyipar átlagosnál gyorsabban nőtt. A programhoz kapcsolódó gyár­tási ágak gazdasági jelentősége a világgazdaságban végbement vál­tozások következtében növekedett. A kormány az eddigi tapasztala­tok figyelembevételével meghatározta a program 1985. évi főbb cél­jait. Legfontosabb törekvés továbbra is az export növelése és a ha­zai ellátás javítása, melyet a kutatási és a műszaki-fejlesztési tevé­kenység fokozásával kell megalapozni. A Minisztertanács kötelezte az ipari minisztert, hogy a határozatban foglaltak teljesítéséhez szüksé­ges intézkedéseket tegye meg, és a végrehajtást következetesen el­lenőrizze. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette az aszálykárok enyhíté­sére és az aszály által érintett területeken a mezőgazdasági üzemek folyamatos termelésének fenntartása érdekében a Gazdasági Bizott­ság által hozott határozatokat, s a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által tett eddigi intézkedéseket. Megállapította, hogy az or­szág élelmiszer- és takarmányellátása, s a mezőgazdasági termelés zavartalanságának feltételei biztosítottak. A Minisztertanács a közlekedési miniszter javaslatára határozatot hozott a VOLÁN Tröszt megszüntetéséről. Ennek értelmében az ed­digi tröszti szervezetben működő vállalatok 1984. január 1-től önál­lóan gazdálkodnak. Tevékenységük koordinációját az ugyancsak 1984. január 1-én megalakuló VOLÁN Vállalatok Központja látja el. A kormány meghallgatta a júniusi bányaszerencsétlenségek okai­nak kivizsgálására létrehozott kormánybizottság zárójelentését és jó­váhagyta a további balesetek megelőzését, a biztonságosabb munka­végzést szolgáló intézkedéseket. (Folytatás a 2. oldalon) ESŐ ÉS LEHŰLÉS Még több csapadék kellene Végre megjött az eső! A mező­­gazdaságban dolgozók hetek óta lesték az eget, várták a csapadé­kot és az ezzel járó lehűlést. A rendkívüli aszály már eddig is nagy kárt okozott, különösen megye északi részén, a homokos a vidékeken. A csapadékkal együtt megszűnt a kánikula, kisebb párolgás, mindez üdítőleg hatott a a növényzetre. A megye külön­böző vidékein tudakoltuk, hogy mennyi eső esett. A Duna mellé­kén ás a Bácskában mintegy 15— 20 milliméter, a megye északi részén valamivel kevesebb. A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatóriumtól nyert infor­máció szerint a két nap alatt 13— 14 milliméter csapadék hullott a megyeszékhelyen és környékén. Összehasonlításul érdemes még néhány adatot megemlíteni az időjárással kapcsolatban. Július­ban 14 hőségnapot — 30 C-fokot meghaladó hőmérsékletet­­ mér­tek. A csapadék mennyisége egy­ötöde volt a sokévi átlagnak. Aszályos volt az 1952-es év is, de az átlaghőmérséklet nem volt ilyen magas júliusban, mint idén és kevesebb hőságnapot az is számoltak. Még annyit: az idén 140 milliméterrel kevesebb csa­padék hullott a sokévi átlagnál. Érthető, hogy a rendkívüli szá­razságot nemcsak a szántóföldi növények, hanem a kertészeti ágazatok is megsínylették, gyümölcsfák igyekeztek megsza­­­badulni terhüktől, hullatták ter­mésüket. Ez a folyamat szerencsé­re most megállt. A szőlőtermelő gazdaságokban összehasonlító méréseket végeztek. Az utóbbi egy hét alatt — az eső előtt — számottevően csökkent a fürtök súlya. (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar felszólalás Genfben A fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni harc II. konferenciájának csütörtöki ülésén dr. Kő­míves Imre nagykövet, a magyar küldöttség veze­tője is felszólalt. Beszédében a magyar kormány támogatásáról biztosította a konferenciát és rámu­tatott: a Magyar Népköztársaság társadalmi rend­jétől idegen a faji megkülönböztetés elmélete és gyakorlata, jogrendje Hatékony garanciákat nyújt annak bármely formájával szemben. Magyarország —­­hangoztatta dr. Kőmíves Imre — mindent megtesz azért, hogy a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni nemzetközi küzdelem si­kerrel járjon. A Magyar Szolidaritási Bizottság rendszeres kapcsolatot tart fenn a dél-afrikai, a namíbiai és a palesztin nép felszabadító mozgal­maival, és a magyar társadalom nevében rendsze­res politikai, gazdasági és erkölcsi segítséget nyújt jogos és igazságos harcukhoz. A magyar küldöttség vezetője keményen elítélte a pretoriai fajüldöző rezsim szégyenletes apartheid­politikáját, Namíbia törvénytelen megszállását és a szomszédos szuverén államok elleni fegyveres agresszióját. Rámutatott a rezsim támogatóinak politikai és erkölcsi felelősségére, és hangsúlyozta, hogy a faj­üldözés elleni harc csak akkor lehet eredményes, ha a nemzetközi közösség az­ addigi­nál jóval határozottabban és egységesebben lép fel az apartheid-rendszer felszámolásáért és a faji megkülönböztetés minden megnyilvánulása ellen. A Kalocsai Népművészeti és Háziipa­ri Szövetkezet évi 55 millió forint kö­rüli termelési értékének zömét a be­dolgozók állítják elő. Csaknem 1500 asszonyt foglalkoztat a szövetkezet ily módon, a városon kívül a környékbeli községekből, szállásokból, összesen 16 településről — köztük Hajósról, Mis­ Kellemest a hasznos sal­kéről, Kecclről, öregcsertőről, Drag­­szélről, Géderlakról — hordják, viszik a nők a hímezni valót, illetve a már kivarrt térítőket, blúzokat. Az ügyeskezű asszonyok nemcsak a kalocsai népművészet motívumait, szí­neit őrzik, azt a szép hagyományt is ápolják, hogy kitelepedve a házak elé, beszélgetve kézimunkáznak. Egy ilyen hangulatos jelenetet örökített meg fo­tóriporterünk Szakmáron. ASZÁLYKÁROK, ÉRTÉKESÍTÉSI GONDOK, JÖVEDELMEZŐSÉG Döntő a szövetkezetek tettrekészsége „Nem szabad elhagyni magun­kat. Védekezzünk a kedvezőtlen hatások ellen.” Dr. Berta Jenő, a Bácskai és Duna melléki TE­SZÖV elnöke fogalmazta ezeket a mondatokat, tegnap meg a tsz-szövetség Baján megtartott elnökségi ülésén, valóban min­­denkinek így kell gondolkodni, mert keseregni az aszálykárok és a jégverés miatt, vagy éppen csak az állami segítségben bízni sze­gényes dolog lenne. Most a tet­tek időszakát éljük, vagyis meg kell ragadni minden lehetőséget, még­ a legkisebbet is, hogy önerő­ből javítsanak a gazdasági pénzügyi helyzeten a szövetkeze­és­­ek. A mezőgazdaság jelenlegi gond­jairól dr. Varga Antal, a tsz-szö­­vetség titkára tájékoztatta az el­nökséget. Egyebek között az érté­kesítési nehézségeket említette, az exportban mutatkozó ingado­zásokat. Ennek tapasztalatait, va­lamint a várható piaci igényeket figyelembe véve, szükséges a ter­melés módosítása, és a szerződé­ses termeltetés megszervezése. Az aszály az ország mintegy 150 —160 üzemében okozott közepes vagy annál nagyobb termeléski­esést, ennek ellenére megtermett kalászos gabonákból az a men­­­nyiség, amely szükséges a hazai ellátáshoz. Értékelte az elnökség a kalá­szos gabonák betakarításának ta­pasztalatait. A szövetség taggaz­daságaiban kevesebb az aszály sújtotta terület, a hektáronkénti átlaghozamok összességében nem lettek rosszabbak az egy évvel ezelőttinél. Búzából legnagyobb átlagtermést a régi Dózsa Tsz­­ben takarították be, ahol 6,2 ton­nás hozamot értek el. Viszont volt­­ olyan gazdaság, ahol ennek alig fele termett. A szövetség szervezésében segítették egymást kombájnokkal, járművekkel a gazdaságok, mintegy harminc szövetkezet működött együtt a gyorsabb betakarítás érdekében. A tavalyihoz hasonlóak voltak a gondok a gép- és alkatrészellá­tásban. A gabonaátvétel folyama­tosan történt, a minősítéssel is elégedettek voltak a gazdaságok. Több szövetkezet törekedett magasabb áron értékesíthető mi­n­nőségi búza termesztésére, azon­ban ez nem sikerült. Az ülésen úgy fogalmaztak: ennek nem tsz-ek az okai, hanem elsősorban a az, hogy a minőségi búzára elő­írt követelményeket szinte lehe­tetlen teljesíteni. E megállapítást igazolta a fel­szólalásában Perczel János, a TOT főosztályvezetője, aki azt országos gondnak mondta. Be­szélt az őszi beta­karítású növé­nyek terméskilátásairól, ugyanis az ország egyes területein a ku­koricát, cukorrépát, napraforgót, burgonyát jelentősen károsította az aszály. A mostani esős időjá­rás már nem sokat javít, így na­gyobb területekről lesilózzák a fővetésű kukoricát. A­­ tenniva­lókról, a kormányzati intézkedé­sekről is említést tett, amiről részletesen a ma Kecskeméten sorra kerülő megyei értekezleten tájékoztatják a mezőgazdasági üzemeket. A piaci bizonytalanság, a ter­melési költségek növekedése, ugyanakkor az értékesítési ár­csökkenések kedvezőtlen helyze­tet alakítottak ki a zöldségter­mesztésben. Erről Fazekas Bá­lint, a tompas Kossuth Tsz elnö­ke szólt, megemlítve, hogy az ágazatot felül kell vizsgálni ,és meghozni azokat az intézkedése­ket, amelyek a jövedelmező ter­mesztést lehetővé teszik. Az el­nökségi ülésen azt is megállapí­tották, hogy az intenzív gabona­programmal­­ kapcsolatos banki műveletek kedvezőtlenek a szö­vetkezeteknek. Nem kapnak tá­jékoztatást a zárolt pénzük sor­sáról és gépek sem érkeznek. Az értekezleten jelentős téma volt a gázprogram ismertetése, illetve az ezzel kapcsolatos ten­nivalók. A szövetség taggazda­sá­­gai a bajai és kalocsai járásban­ a gáz-gerincvezeték kiépítésének nagyobb pénzügyi terheit vállal­ták. Több üzem spekulál­ gilag most nem járul hozzá anya­munkához, majd később ,,rákap­c­­solódik” a vezetékre, így olcsób­ba kerül. Ugyanis a jelenlegi jog­szabályok nem teszik kötelezővé a korábbi költségekhez való ará­nyos hozzájárulást. Ebben a té­mában az elnökség az illetékes szerveket kéri majd a jogszabály módosítására. Az ülés végén kitüntetés átadá­sára került sor. A Szakszerveze­tek Országos Tanácsa Elnöksége a mezőgazdasági szövetkezetek munkaverseny-mozgalmának szervezésében, tartalmi gazdagí­tásában nyújtott eredményes munkájáért dr. Bogács Géza tit­kárhelyettesnek a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst foko­zatát adományozta, amelyet dr. Berta Jenő adott át. Cs. I. A településekért A termelőszövetkezeteknek a kisebb településeket szolgáló tevékenysége igen sokrétű. Bár a gépesítés eredménye­képpen összességében csökkent a tsz-beli aktív keresők szá­ma, de vannak helyek, ahol a nyolcvanas évek elején is a helyi munkabíró népesség 90 százaléka a tsz-ben talál mun­kát. Mint termelő üzemek, tsz-ek gyarapítják a helyi ta­a­nácsok anyagi bázisát. Városi és községi hozzájárulás címén a zárszámadásban kimutatott bruttó jövedelem 1 százalékát utalják át a központilag gyűj­tött pénzalapba, amelynek fe­le a szakkormányzat és a me­gyei tanács megosztásban döntésétől függő kerül vissza a helységekbe. A tanácsok támo­gatásának további módja a be­ruházási célú fejlesztési­ alap átadása, olyan infrastrukturá­lis (közlekedési, kereskedelmi, egészségügyi, szociális, kultu­rális, ifjúságpolitikai, közmű­velődési, sport)­létesítmények létrehozására és fenntartására, amelynek használatában a tsz­­tagokkal együtt a helység va­lamennyi lakója részt vesz. Az alapátadás gyakorlatát az ipa­ri üzemek is folytatják, de az ország számos tájkörzeté­ben a tsz a helyi tanácsok egyedüli ilyen támogatója. A segítés másik köre még sokrétűbb, és még gazdagabb, noha jóval rejtettebb. Az adott helységekben folytonosan fel­merülő napi feladatok megol­dásában való részvételről van szó. A háttér nélküli vagy ele­ve pénzszűkében tesítménytelepítés, kezdeti lé­egyesületi élet­szervezés és működte­tés támogatása írható ide ál­talában, de a konkrét valóság rendkívül színes. A vaskúti Bácska Tsz évenként 25—25 ezer forinttal támogatja a bajai Frankel Leó­­ német nyelvű gimnáziumot, a­­ bajai II. Rákóczi Ferenc, va­­­­lamint a vaskúti általános is­­­­­kolát, nem számítva más ap­róbb, ugyancsak az iskoláknak nyújtott támogatást. A pélyi Tiszamente Tsz a tagközség­ben, Tarnaszentmiklóson épí­tett nagy kapacitású napközi­­otthonos konyha létrehozásá­val két községben oldotta meg a közétkeztetést. A Hajdú- Bihar megyei Újlétán az Új Élet Tsz egymillió-kétszázezer forintért az egész község la­kosságának szolgálatában álló klubházat épített. A Zala me­gyei Petrivente kisközség ivó­­vízellátása nem oldódott meg a Mura menti régió helyisé­geinek állami pénzforrására támaszkodó Murai vízmű épí­tésekor. Emiatt a lakosság a falugyűlésen elégedetlenségé­nek adott hangot. A megoldás: a termelőszövetkezettől fúrt mély kútra kapcsolták rá a lakossági vízvezetéket. Az egyes települések fejlesz­tését segíti továbbá a helyi dolgozóknak nyújtott lakásépí­tési támogatás, a szolgáltatá­sok helyi variánsainak, az alapellátást biztosító üzlethá­lózatnak kialakítása a perifé­rián és a tanyavilágban. Szá­mos helység, vagy település­körzet köszönheti a villanyt, a telefonösszeköttetést, a por­mentes utat és a jó ivóvizet annak, hogy a tsz megterem­tette termelése nélkülözhetet­len infrafeltételét. A termelőszövetkezetek ilyen­fajta tevékenysége ma nem­csak figyelemre, de legalizá­lásra, elismerésre és támoga­tásra is méltó. V. F. ■ [UNK] t 4 .-A 3 Folyamatosan érkeznek a tankönyvek Ebben az évben a szo­­ kásosnál valamivel ko­rábban, augusztus végén kezdődik a tanév, így már időszerű volt utána­nézni, hogyan is állunk az idei tankönyvellátás­sal. Arról még persze nem adhatunk hírt, hogy vala­mennyi könyv megérke­zett az üzletekbe, de a szállítás folyamatos, az üzletvezetők pedig biza­kodóak: várhatóan tanév­­­ kezdésre kézhez kapják a diákok a szükséges tan­könyveket. Kecskeméten, a Katona Jó­zsef könyvesbolt foglalkozik a középiskolák ellátásával. Egye­lőre még csak a könyvek hatvan százaléka érkezett meg, de ez az arány körülbelül megfelel a ta­valyinak. Hiányzik még egyebek között a gimnáziumi orosz és an­gol nyelvtan, az elsős történelem és magyar nyelvtan, a másodi­kos irodalom és matematika, negyedikes irodalom. A könyve­­­ket a Hoffmann János utcai Ál­talános Iskola tornatermében raktározzák, s nem kis gondot okoz a bolt nődolgozóinak a be­járattól távoleső terembe hurcolkodás. Úgy tervezik, való gusztus­­ 22-e és 27-e között aa­ki­szállítják a könyvcsomagokat, remélik, akkor már a középisko­lások segítségével. Az Arany János utcai köny­vesboltba eddig a 132-féle álta­lános iskolai tankönyvből­­ 109 jött meg. Ahogy ez szokásos, most is az új tankönyvek kés­nek, pedig a tanárok közül is már többen szeretnének a friss kiad­ványokkal ismerkedni. Egyedül a harmadik osztályos csomag komp­lett. Nincsenek még itt az at­laszok, a szótárak és a segéd­könyvek. Újdonság lesz, hogy feladatlapok közül ezentúl csak a az első osztályosokat lehet meg­venni az üzletben, azért, hogy a szülők is tudjanak otthon „tanul­ni” belőlük. A többit nem árul­ják, mert az élelmes diákok így odahaza már előre fel tudtak készülni a dolgozatokra. A kiskunfélegyházi könyves­boltba két hete kaptak utoljára tankönyvszállítmányt, egyelőre a könyvek fele érkezett meg. A ha­todik és hetedik osztályos cso­magból még 12, a nyolcadikosból pedig 11 tétel hiányzik. Nem jobb a helyzet a másodikos könyvek­kel sem, a kilencből mindössze négy jött meg eddig. Várnak még a szakközépiskolai tanköny­vek jó részére, a dolgozók gim­náziumának könyvei viszont már szinte kivétel nélkül raktáron vannak. A félegyháziak panasz­kodtak, hogy az idén eddig még nem tapasztalt pontatlanság for­dult elő a szállításoknál. A tan­könyvek egyébként is pluszmun­kát jelentenek a dolgozóknak, de most, hogy egyes tételeknél te­temes többlet vagy hiány mutat­kozik, még tovább növeli a ter­heket. A kiskunhalasi áfész könyves­boltba már megjött a nappali ta­gozatos gimnáziumi nyolcvan százaléka, a tankönyvek levelezés könyvekre — már előfordult — lehet, hogy szeptember közepéig kell várni. A szakközépiskolások egyelőre csak a közismereti tan­könyveket tudhatják biztos he­lyen, a szaktanoköny­vek közül még alig van a raktárban (Hala­son ez egy régi lakás). A halasi üzlet és a bajai áfész könyvesbolt vezetője (az utóbbi a járás általános iskoláinak el­látásával foglalkozik) tekintélyes lajstromot olvasott a telefonba, amikor a hiányzó általános is­kolai tankönyvek után érdeklőd­tem. A bajaiak egy magánházat bérelnek raktárnak, augusztus 20-a után kezdik a csomagok ki­szállítását saját kocsijukkal. Lehet, hogy a tankönyvellátás pillanatnyi helyzetéről szóló be­számoló nem tűnik túl biztató­nak, de azok, akik évek óta ez­zel foglalkoznak, mégis úgy vé­lik, tanévkezdésre megérkeznek a még hiányzó tételek. H. K. E. 9 A kecskeméti Arany János utcai könyvesbolt a Petőfi Sándor Általános Iskolába szállította a könyveket, ahol megkezdték árusításukat.

Next