Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-14 / 192. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 192. szám Ára: 1,40 Ft 1983. augusztus 14. vasárnap MUNKA KÖZBEN A keceli Vegyes- és Építőszövetkezetben 290-en dolgoznak, ebből 70-en bedolgozók. Az első féléves nyereségük elmaradt ugyan valamivel a tervezettől, szállítási problémák miatt, de ebben a hónapban már bőségesen pótolták. Termékeik több mint húsz százaléka közvetett export. Hamarosan elkészül egy 150 négyzetméteres új lakatosműhely, ahol présgépeket helyez­nek el. Az idén Budapesten egy szakcsoportot is szerveztek épületek javítására, vasipari munkák helyszíni szerelésére. Az eddig eltelt rövid idő is azt bizonyítja, hogy ez jó ötlet volt, hiszen termelési értékük elérte a 16 milliót. Az ország határain túl is jól ismerik az itt készülő festékszó­rófülkéket, ezeknek gyártásával foglalkozik 1975 óta Farkas József lakatos csoportvezető. Munkatársaival együtt a Petőfi Sándor szocialista brigád tagja. Jó munkatársi kapcsolatáért, elismert precíz, jó munkájáért tagtársai a vezetőségbe is be­választották. (Pásztor Zoltán felvétele) ■ K! Napkollektorok a madárvártán Szélkerék húzza, napsugár melegíti a vizet a Kiskunsági Nem­zeti Park kondortói ornitológus táborában. A madárvártán, ahol nemcsak költséges, hanem tájromboló is lenne az elektromos lég­hálózat kiépítése, a természetes elemeket fogták munkára. Szél­kerék működteti a csőkutat, s tölti fel a pusztai zuhanyozó tar­tályait vízzel, amit napkollektorok melegítenek. A hat tartály egyszerre 1200 liter 50—60 fokos fürdővizet szolgáltat a nyaranta itt táborozó hazai és külföldi madármegfigyelőknek, önkéntes madárgyűrűzőknek. Az ingyen sugarak hasznosítása egyben kí­sérleti célt is szolgál, ezért mindennapos az adatgyűjtés az ener­gianyerésről. A tapasztalatok kedvezőek, a felfogott napenergia rendszeres használat mellett éjjel-nappal melegen tartja a fürdővizet, így a természetes energiától távol eső tanyákon, üdülőkben javasolják alkalmazását fűtésre, vízmelegítésre.­ ­ Tanyai udvarokban is elképzelhető. (Karáth Imre felvétele) Szövetkezeti élelmiszerüzemek (3. oldal) Bács-Kiskun mezőgazdasági szövetkezeteinek élelmiszer-feldolgo­zó ágazatai csaknem egyidősek a közös gazdaságokkal. A szükség hozta így, mert az állami élelmiszeripar szűkebb hazánkban máig sem volt képes utolérni a kertészeti termelés és az állattenyésztés fejlődését. A sorra felépült szakosított állattenyésztő telepek technikai vágó­­hídjai alapozták meg a szövetkezeti húsfeldolgozás mai, regionális üzemeit. Borota, Orgovány, Tiszaalpár, Szabadszállás, Nagybaracs­­­­ka, Szeretnie, Csávoly, Harta, Jánoshalma, Apostag, Foktő, Tataháza,­­ Vaskút, Imrehegy szövetkezeti vágóhídjai, húsfeldolgozói termékeik­ről ma már országszerte ismertek. A vaskúti vágott nyulat pedig­­ külföldön is keresik. Szövetkezeti élelmiszer-feldolgozó üzemek tevékenysége egyik­másik ágazatban nélkülözhetetlen. Erről a munkáról készült kép­összeállításunkat lapunk 3. oldalán találják olvasóink. Művelődés • irodalom • művészet (5. oldal) 9 Csokoládémasszába mártják a konyakban érlelt gyümölcsöt. A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Bács-Kiskun gazdasága és társadalma 1983 első félévében 1983 első félévében Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi élete megközelítően a népgazdasági célkitű­zéseknek megfelelően alakult. A különböző ágazatok eredményei a megyei sajátosságoknak megfelelően, he­lyenként eltérnek az országos átlagtól. megye szocialista szektorában 1983 első felében 2421 Bács-Kiskun millió fo­rintot fordítottak beruházásokra, folyó áron 3,9 százalékkal töb­bet, mint egy évvel korábban. Az üzembe helyezett új létesít­mények értéke 2402 millió forint, ami 1,8 százalékkal több, mint 1982 azonos időszakában­ hazott. Az iparban foglalkozta­tottak havi átlagbére mérsékelten, 2,8 százalékkal emelkedett. Ipar A megye szocialista ipari ter­melése az év első hat hónapjá­ban csaknem egy százalékkal ha­ladta meg az 1982. I. félévit. 1983 I. félévében a szövetkezeti iparban 5,4 százalékos, a minisz­tériumi iparban 0,4 százalékos volumenemelkedés mutatko­zott, míg a tanácsi ipar termelé­se továbbra is 7 százalékkal el­maradt az egy évvel­­ korábbitól. A fontosabb nehéz- és könnyű­ipari cikkek többségénél a ter­melés nem érte el az egy évvel korábbit, emelkedés mindössze a mágneses hangrögzítőnél és a hidroglóbusznál mutatkozott, míg a lábbeli és parketta előál­lítása az 1982. I. félévi szinten alakult. A megye szocialista ipara 63 és fél ezer főt foglalkoztatott, 1,6 százalékkal, illetve 2,1 százalék­kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A csökke­nés a nehéz- és könnyűipart érin­tette, az élelmiszeriparban a lét­szám szinte azonos maradt, míg az egyéb iparban 19 százalékos emelkedés következett be. Az év első hat hónapjában megye szocialista iparában a ter­­­melékenység — az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés alapján — 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés bővülése teljes egészében a ter­melékenység javulásából szár­ Építőipar A megye szocialista kivitelező építőiparának teljes termelése 1983 első felében 1,9 milliárd fo­rint volt. Ez folyó áron 3,8 szá­zalékkal több az előző év azo­nos időszakáénál. A saját építé­si-szerelési munka összehasonlít­ható áron 0,6 százalékkal halad­ta meg az egy évvel korábbit (országosan 2,8 százalékos csök­kenés tapasztalható). Ezen belül a minisztériumi vállalatok 5,5 százalékkal többet teljesítettek a múlt év első félévinél, míg a tanácsi építőipar tevékenysége csökkent. A szocialista építőiparban 1983 első felében 10 ezer 776 főt foglalkoztattak, egytizedével ke­vesebbet az egy évvel korábbi­nál. A fizikai foglalkozásúak szá­ma 11,3 százalékkal, (országosan 4,9 százalékkal) csökkent. Rész­(Folytatás a 3. oldalon.) 9 Bács-Kiskunban az ipar egyik legnagyobb beruházása, a DUTÉP ablakgyárának építése még az idén befejeződik. A vállalat asztalosüzemében azonban már gyártanak ablakokat, még a magánlakás-építők ellátására is. Foglalkoztatottság Olyan kalappal köszönünk, amilyen van. Értjük ezt a meg-megújuló szólásunkat mostanában a munkaerőhelyzetre is. Arra, amely talán a legtöbb konflik­tust váltja ki napjainkban. „Hogyan lehet — kérdezte va­laki —, hogy nem készül annyi lakás, mint ahányra szükség volna? Miért nincs elég dolgo­zó a közlekedésben és a keres­kedelemben? Szemetesek az utcák, piszkosak a vonatok. Hová tűntek a takarítók? Tu­catnyi, ilyen és hasonló kér­dést tesznek fel egymásnak az emberek. Tény, hogy a foglalkoztatás szerkezete nincs teljesen össz­hangban a társadalmi szükség­lettel. Ennek csak egyik jele az idézett és feszítő hétköznapi jelenségek alkalmi csokra. Kihagytuk belőle az exportáló, üzemek művezetőinek szo­rongatott helyzetét. Nevezeten hogy tudják-e határidőre tel­jesíteni valamely műszaki be­rendezés, vagy alkatrész át­adását — a minőség mellett a pontosságra is igényes — kül­földi vevőnek a meglévő, kevés számú munkaerővel? Ha több dolgozónk lenne, jobban ha­­ladnánk — mondta nemrég egyikük. — De hát há innét ve­gyek többet? Innét, a tenye­remből? Nem újkeletű gondok ezek. Mutatja ezt az is, hogy számos központi és helyi kezdeménye­zést tettek megoldásuk érdeké­ben. Az országban elsőként Kecskeméten létrehozott mun­kaerő-szolgálati irodától azt várták, hogy rugalmas módsze­rekkel segít mozgásba hozni a munkaerő-tartalékot. Ez azon­ban, kitűnt, nem megy olyan könnyen. Az idei első félévben mindössze másfél ezren je­lentkeztek itt munkára , no­ha az álláshelyek száma öt­ezer volt! Jó néhány vállalat kisebb-nagyobb összegeket fi­zetett be a helyi tanácsok e szolgáltatás költségeinek fe­dezésére .A MÁV Szegedi Igaz­gatósága például 30 ezer fo­rintot adott. Adott , de úgy­szólván alig kapott érte vala­mit, illetve valakit. Négyszáz emberrel ma kevesebb a létszám a MÁV is Kecskeméti Körzeti Üzemfő­­nökség három megyét érintő vasútvonalain, mint amennyire valójában szükség volna. Nincs elég kocsivizsgáló, lakatos, felíró, forgalmi utazó, kocsi­­rendező, váltókezelő, jegyvizs­gáló és takarító. Üde színfolt nyáron a városi parkokat gondozó fiatalok kis csoportja. Négy-hatórás mun­kaidőben foglalkoztatják őket. Szomorú viszont, elkedvetlení­tő, hogy ugyanakkor az utcát, több évtizede mindig ugyan­az a — hétrét görnyedt — ut­caseprő takarítja, szorgalom­mal és kitartással. Nincs sen­ki, nem lesz senki, aki majd átveszi kezéből a seprűt? Ne higgyük, hogy csupán ezt az egyetlen seprűt kell — kép­letesen szólva — átvenni a foglalkoztatás egészségesebb, a társadalmi szükségletekhez jobban igazodó szerkezeté­nek átalakításához. Számos egyéb feladat vár megoldásra. Törődnek-e valóban eleget az üzemek, a vállalatok és az in­tézmények a belső foglalkozta­tottság és általában a munka jobb megszervezésével? Csak­ugyan nyolcórás-e a 8 órás munkaidő? Hol van munkaerő­­felesleg? Szeretnénk pontosan közle­kedő, tiszta vonatokon utazni. Naponta takarított utcákon járni. Szeretnénk, ha több la­kást építenének. Ha az export­­munkák idejében nek. Ám ehhez az elkészülne­kell­ene), hogy a munkaerő mozgása, a felvevőképes, de hovatovább fékezésre kényszerített fog­lalkozási ágazatok irányába,­­ valamilyen módon gyorsuljon.­­ Ez volna, ez lehetne a tel­jes körű foglalkoztatottság. Kohl Antal L Készülődés az Alkotmány ünnepére Sport- és kulturális rendezvények, létesítmények átadása Szerte a megyében javában ké­szülődnek Alkotmányunk szü­letésének 34. megünneplésére, évfordulója méltó Ebből az al­kalomból több helyen új létesít­ményeket avatnak, illetve szeré­nyebb külsőségek között adnak át rendeltetésének. Ez utóbbi módon nyitja meg kapuit Kecskeméten, a Hunyadi­városban a 16 tantermes — nap­közi otthonos ebédlővel is ellá­tott —, valamint a négytanter­mes katonatelep! általános isko­la. Mindkettőt augusztus 15-én veheti birtokba — egyelőre még csak a tantestület, hiszen a diá­kok vakációznak. Ugyancsak ál­talános iskolát avatnak Kiskun­félegyházán, a Móravárosban. A tíztantermes oktatási intézményt augusztus 19-én adják át ünne­pélyesen. Baján és Jánoshalmán új ke­reskedelmi létesítményeknek ör­vendezhetnek az ott lakók. A Sugovica-parti városban, a Bar­tók Béla utcában lakásvilágítási szaküzlet, a nagyközségben pe­dig vas-műszaki bolt nyíli­k au­gusztus 19-én. A városokban és számos köz­ségben a nagyszabású ünnepi (Folytatás a 2. oldalon.)

Next