Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-20 / 117. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 117. szám Ál31,40 Ft 1984. május 20. vasárnap Múzeumok hétköznapjai (4. oldal) Két nappal ezelőtt tartották meg a múzeumok világnapját, egy nemzetközi határozat szellemében. Ebből az alkalomból készült az az amelyben összeállításunk, sokoldalúan igyekszünk felhívni a figyelmet a múlt értékeinek megőrzésére. Bemutatunk többek között érdekes gyűjteményeket és megismertetjük olvasóinkkal egyes távoli tájak mazeumi törekvéseit. SZÁZÉVES A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS Centenáriumi rendezvény Félegyházán Száz éve alapították az első tanonciskolát Kiskunfélegyházán. Ebből az alkalomból rendeztek tegnap délelőtt ünnepséget a 608. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet sportcsarnokában. A megemlékezésen részt vett dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselője, dr. Gajdócsi István, i a megyei tanács elnöke, Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, valamint a Művelődésügyi Minisztérium képviseletében Bagics Lajos osztályvezető. A zsúfolásig megtelt sportcsarnokban — a Himnusz eléneklése után — Reicher József igazgató köszöntötte a megjelenteket — az említetteken kívül az intézet egykori tanárait, diákjait, a város vezetőit és a partnervállalatok képviselőit. Szavait követve az énekkar és a szavalókör mutatott be szép összeállítást, majd Fekete Pálné tanár és Serege (Folytatás a 2. oldalon.) Az ünnepség résztvevői. (Méhesi Éva felvétele) ÜNNEPSÉG JAKABSZÁLLÁSON A Népfront Szakszövetkezet tizedik kitüntetése sor Bensőséges ünnepségre került tegnap Jakabszálláson a Népfront Szakszövetkezet központjában, amikor dr. Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese átadta a Kiváló Szövetkezet címet. Elmondta, hogy a szakszövetkezet a nehéz gazdasági körülmények közepette is megőrizte a kiválók között hosszú idő óta elfoglalt helyét, és az aszály ellenére is javítani tudta a gazdaság eredményeit. Ezek az eredmények igen tiszteletre méltóak, ha a gazdaságok többsége ilyen színvonalon gazdálkodna, szorító gondjainkon már túl lennénk — mondta Csendes Béla. Az idén tizedik alkalommal nyerte el a szakszövetkezet a kitüntető címet. Az 5400 hektáros gazdaság területének felét közösen művelik, felét két község — Jakabszállás és Helvécia — szövetkezeti tagjai gondozzák. 0,59—8 aranykorona értékű talajokon hagyományos a szőlő- és a gyümölcstermesztés. Az előbbi legnagyobb részt borszőlő valamint a pezsgőgyártás alapanyagát adó zamatos fajta. A 300 hektáros őszibarack féle termőültetvény, amelyről csaknem 9 tonna gyümölcsöt szedtek le. Szántóföldi növénytermesztésben a búza, az árpa, a kukorica és a rozs foglalja el a legnagyobb területet, de idén első évben próbálkoznak a Magyar rozsnok termesztésével, illetve a somkóró zöldtrágyaként való hasznosításával. A gazdaságban jelentős a baromfitenyésztés és -tartás is. A hatvanezer tojó és a 150 ezer broiler állomány „lakóhelyét” az idén tervezik bővíteni. Szőlőjüket teljes vertikumban, saját pincészetükben tárolták, illetve dolgozzák fel a Szikrai Állami Gazdaság segítségével. Az Ámor pezsgő gyártásának 49 százalékban részesei. A jakabszállási Népfront Szakszövetkezet tavaly, az aszály ellenére 207,5 millió forint termelési értéket hozott létre, amelynek jelentős hányadát a háztáji és a tagok munkájának eredmé(Folytatás a 2. oldalon.) A KSH BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE Gazdasági-társadalmi fejlődés 1984. első negyedévében Az 1984. évi népgazdasági terv az egyensúlyi helyzet javítását, a nemzetközi fizetőképesség megőrzését, elért vívmányaink védelmét és gyarapítását tűzte ki célul. Az év első negyedében mutatkoztak eredmények a gazdasági életben, amelyek azonban az év nagyobbik felében még kijavításra váró jelenségekkel párosultak. Bács-Kiskun megye gazdasága is több eredményt mutatott fel. Beruházások Az Állami Fejlesztési Bank (ÁFB) Területi Igazgatóságának tájékoztatója szerint a pénzintézetek 1984. első három hónapjában a Bács-Kiskun megyei szocialista szervek beruházásaira 827 millió forintot fizettek ki, ami 14 százalékkal kevesebb az 1983. I. negyedévinél. Ezen belül az állami beruházásokra 35 százalékkal többet, míg a vállalati és a szövetkezeti beruházásokra 38, illetve 15 százalékkal kevesebbet fordítottak, mint egy évvel korábban. A pénzintézetek az I. negyedévi kifizetések több mint egyharmadát — 289 millió forintot — az állami, ezen belül 205 millió forintot a célcsoportos beruházásokra folyósították. A célcsoportos beruházások körében emelkedtek az előző évi alacsony bázishoz képest többszörösére — a lakásberuházásokra és a kórházfejlesztésekre történt kifizetések. Az összes pénzintézeti folyósításokon belül 1984 első három hónapjában építésre az egy évvel korábbinál közel egyötödével többet, gépbeszerzésre viszont 31 százalékkal kevesebbet költöttek a beruházók, így a gépbeszerzésekre fordított hányad az első három hónapban a kifizetések felét tette ki. „ Iparé»”: |S5^| | ^ •, Legdinamikusabban, 10,8 százalékkal a minisztériumi ipar termelése bővült, különösen a legnagyobb súlyt képviselő élelmiszeripari termelés 25,5 százalékos növekedése miatt. A tanácsi ipar 5,7 százalékkal, a szövetkezetek 2,1 százalékkal növelték termelésüket. A fontosabb nehézipari cikkek közül az előző év hasonló időszakához képest jelentősen, több mint másfélszeresére nőtt a fürdőkád gyártása. Emelkedett földgáz és a kőolaj kitermelése is. A megye szocialista ipara termelési volumenének bővülése teljes egészében a termelékenység javulásából adódott. A termelékenység — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján — 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A foglalkoztatottság összességében megegyezik az egy évvel korábbival. A létszám az élelmiszeriparban 2,5 százalékkal emelkedett, a könnyűiparban azonban közel két százalékos a csökkenés. Az év első három hónapjában a fizikai foglalkozásúak száma átlagosan mintegy 51,5 ezer volt, aránya az összes foglalkoztatotton belül az egy évvel korábbihoz képest valamelyest csökkent. Az ipar összes értékesítése meghaladta az 5,8 milliárd forintot. A nagy- és kiskereskedelmi értékesítés volumene 8 százalékkal emelkedett, a külkereskedelmi azonban egy százalékkal elmaradt az 1983. I., negyedévitől. A külkereskedelmi célú értékesítés több mint kilenctizede a minisztériumi ipar tevékenységéből származott. Ezen belül a nehézipar eladása — összehasonlítható áron — közel a másfélszeresére nőtt az 1983. I. negyedévinek, a könnyűiparé egynegyeddel több, az élelmiszeriparé azonban 12 százalékkal kevesebb volt ennél. A megyei székhelyű szocialista iparban az év első három hónapjában mind a rubel-, mind a nem rubelelszámolású export csökkent az 1983. január—márciusihoz képest, a két évvel korábbit azonban meghaladta. A megye szocialista kivitelező építőiparában 1984-re 3 milliárd 448 millió forint értékű építésiszerelési tevékenység elvégzését tervezték. Az első negyedév végéig a vállalatok és szövetkezetek 2 milliárd 906 millió forint értékű építési-szerelési tevékenység elvégzésére kötöttek szerződést. A teljesítés a minisztériumi vállalatoknál a legmagasabb. A kivitelező építőipar teljes saját termelése 836 millió forint volt, folyó áron 15,1 százalékkal több mint az egy évvel korábbi. A kivitelező építőipar termelésének mintegy háromnegyedét az alaptevékenység tette ki. Az év első három hónapjában végzett saját építési-szerelési munka értéke 617,5 millió forint volt, összehasonlító áron 3,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a minisztériumi vállalatok tevékenysége az átlagosnál jobban — 8,1 százalékkal — emelkedett, a tanácsi vállalatoké és a szövetkezeteké azonban tovább csökkent: előbbi majd egytizedével, utóbbi közel három százalékkal. A megye szocialista építőiparában 75,6 millió forint értékű fenntartási jellegű építési-szerelési tevékenységet teljesítettek, ez folyó áron több mint egynegyedével haladta meg az egy évvel ezelőttit. Mezőgazdaság Az 1983. évi kedvezőtlen, aszályos időjárás számottevő terméscsökkenést okozott a megye nö(Folytatás a 3. oldalon.) GRATULÁLTAK A CSEHSZLOVÁK PARTNEREK IS Kiváló címet kapott a Kiskunhalasi Állami Gazdaság Nem múlik el esztendő, hogy a megye egy-egy állami gazdasága ne érjen el olyan kimagasló eredményt, amellyel elnyerje a kiváló címet. Tavalyi munkája nyomán a Kiskunhalasi Állami Gazdaság teljesítménye volt a legfigyelemreméltóbb, s a kitüntetés átadására tegnap került sor az állami gazdaság oktatási központjában. Pintér Imre, az állami gazdaság pártszervezetének titkára köszöntötte a megjelenteket, a partnergazdaságok, a megyei és országos szervek képviselőit, majd Katona István igazgató szólt az elmúlt esztendő eredményeiről. A halasi gazdaság dolgozóinak munkája országos hírű és elismert, elsőként a szőlészeti borászat említhető. Az 1200 hektáros ültetvény nemcsak korszerű nagyüzemi művelésű, hanem fajtaösszetételben is jó. Az ebből készült borok és pezsgők 65 százalékát exportálják. A minőséget fémjelzi az országos és megyei borversenyeken elért több tucat első helyezés, nagydíj. Az itt készülő szőlőpárlatok ugyancsak közkedveltek, választékát, minőségét javítva már külföldön is keresettek. Noha a legismertebb a borászati munka — nem kevésbé fontos a húsmarhaágazat, az a tartástechnológia és fajtaátalakító keresztezés, amelyben ugyancsak elsők között volt a megyében. Az eredményesen dolgozó sertéságazat, erdészet — több mint kétezer hektárt gondoznak — ugyancsak a jelentős tevékenységek közé tartozik. A környék tápellátásában is vezető szerepet töltenek be, segítve ezzel az egyre bővülő háztáji állattartást. Az elmúlt évtized alatt nem csupán mezőgazdasági nagyüzem lett a kiskunhalasi, hanem korszerű élelmiszeripari vállalattá vált. Fejlődésükre jellemző, hogy még 1970-ben 250 millió forint volt a termelési értékük, ez tavaly csaknem elérte az 1 milliárd 200 millió forintot. A nyereségük akkor még 6 millió körül tartott, legutóbb pedig 80 millió forintot mutattak ki. E néhány szám nagy munkát takar: a vezetők és dolgozók egységét, szorgalmát, s kockázatvállalási készségét is. Ez olyan termelési és termékszerkezet kialakítását hozta, amely az országban is példamutató. A munkában élenjáró szocialista brigádok közül egy a Népköztársaság Kiváló Brigádja, három pedig a Szakma Kiváló Brigádja címet is elérte. Az állami gazdaságok közötti országos újítási versenyben évek óta az elsők között vannak a halasiak. Dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes köszöntötte az állami gazdaság vezetőit és dolgozóit, a MÉM és a MEDOSZ elnökségének nevében. Kiemelte, hogy adottságuknak megfelelő termelési szerkezetet alakítottak ki, olyant, amely lehetővé tette a nyereséges gazdálkodást. Napjaink feladatai közül első helyen a minőségi termelés, valamint a költségek csökkentésének szükségességét említette, amely a nemzetközi versenyképesség szempontjából nélkülözhetetlen. További sikereket kívánva adta át a Kiváló Vállalat címet Katona Istvánnak. Dr. Szabó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára meleg szavakkal üdvözölte a párt- és tanácsi szervek nevében a gazdaság kollektíváját. A csehszlovák testvér,gazdaság a Mikulovói Állami Gazdaság nevében ing. Josef Sramek gratulált a gazdaságnak, majd Magyar Gábor Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést adott át Gyenizse Lászlónénak, Baráti Péternek, Pápa Lajosnak, és Simon Józsefnek. Az Állami Gazdaságok Országos Központjának jutalmát, valamint a Vállalat Kiváló dolgozója kitüntetést 16-an vették át a tegnapi ünnepségen. Cs. L SZŐLŐTELEPÍTÉS ’84 Még nem tisztázódott, az első szőlőfürtöt melyik hogy ősapánk ízlelte. Az sem, hogy belőle édes vagy savanykás nedűt ki készített először. Egyes kutatók véleménye szerint Mezopotámiából származik. Történelmi paradoxon, hogy azon a vidéken az elmúlt évszázadoktól az alkoholtartalmú bort vallási tilalmak miatt nem fogyasztják. A szőlő csodálatos növény. Szereti a meleget, a napfényt, az éltető vizet. Bőséges terméssel, aranyló vagy mélypiros csillogó fürtökkel hálálja meg a gondoskodást. Itt, az Alföldön, szűkebbb hazánkban, a Duna-Tisza , közén különösen jól érzi magát. A régebben főleg „kocsisborokat” termő vidék napjainkra virágzó szőlőkultúrájáról vált ismertté. A hagyományos hajósi, kiskőrösi, soltvadkerti, j izsáki körzet mellé számos más község, város környéke zárkózott fel. A kutatók az utóbbi időben jó néhány olyan fajtával és technológiával siettek a termelők segítségére, amellyel kül- és belföldön egyaránt keresett üde, illatos, zamatos bort „termel” ez a vidék. Köztudott, hogy a termelés legfontosabb tényezője a telepítés. Enélkül nincs előrelépés. Ahhoz, hogy az export- és a hazai követelményeknek eleget tudjunk tenni, évente az országban négyezer hektár szőlőt kell telepíteni.Bács-Kiskun megye már esztendők óta ennek negyedére vállalkozik. Vállalkozhat azért is, mert megtalálták az érdekeltségnek azt a formáját, amikor mindenki jól jár: az egyén, a szövetkezeti vagy állami gazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán kapott információból megtudtuk, hogy a legutóbbi három évben a telepítések 60—70 százalékát különböző szakcsoporti, részes-, háztáji művelési ágazatokban végezték, így volt ez az, idén, tavasszal is. Eddig megyeszerte 550 hektáron fejezték be a munkát. A harmadik oldalon található képriportunk segítségével olvasóinkat elkalauzoljuk a határba. Cz. P. LEHETŐSÉGEK A HIÁNY PÓTLÁSÁRA Idegennyelv-oktatás falun Mostanában sokféle fórumon foglalkoztak idegennyelv-oktatásunk témáival. Azobhoz, hogy Ahvalaki az általános- vagy középiskolában bizonyítványt szerezzen, több száz órán át kell tanulni, gyakorolni például az orosz nyelvet. Jól azonban — valljuk be —, csak nagyon kevesen beszélik rosszul alig... És sokkkal inkább igaz ez a többi európai nyelvvel kapcsolatban. Sokan, sokféle szempont szerint elemezték már ezt a kérdést. Az okok között szerepel, hogy kevés a szakember, és az új módszerek sem terjedtek el még kellő mértékben. Ezekkel függ össze az a megállapítás, mely szerint a lakosság nagyobb hányadának nincs is módjában, hogy idegen nyelvet tanuljon. A gondok hatványozottabban jelentkeznek a kisebb településeken. Pedig a tudományos-technikai forradalom korában a legtöbb szakterületen komoly hátránnyal indul az, aki nem vesz, nem vehet részt idegennyelvi képzésben. Hogy van igény, mi sem bizonyítja jobban, mint a gyors egymásutánban alakuló (városi) magánnyelviskolák gazdasági sikere. A falvakban azonban egyelőre sokkal ellentmondásosabb a helyzet. Megyénkben például az általános iskolai orosz nyelvoktatás szakos pedagógus ellátása is megoldatlan. Más európai nyelvek tudói pedig fehér hollónak számítanak falun. Adósa marad e téren közönségének a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is, pedig a közhasznú , a művészeti, vagy műszaki ismeretek közvetítésében máig meghatározó tényezője a falvak közművelődésének. A helyi intézmények próbálkoznak ugyan időnként egy-egy tanfolyam szervezésével, de ezek nem működnek folyamatosan és nélkülözik a korszerű pedagógiai módszereket. Vannak olyan helyek (Solt, Izsák, Tass), ahol egy-egy megszállott szervező nem hagyja annyiban, új formákkal kísérletezik. A jelenlegi gazdasági körülmények közepette — bármennyire is szükség lenne rá — a nyelvoktatás szervezése, irányítása terén nem várhatunk komolyabb eredményeket a falusi közművelődési és oktatási intézményektől. Mégsem reménytelen a helyzet, mert a rugalmas, naprakész programok szerint gazdálkodó termelőszövetkezetek, üzemek vagy gyárak ezen a helyzeten is változtathatnak valamelyest. És kell is változtatniuk saját érdekeiknek megfelelően Ha a közép- vagy a felsőfokú iskola nem tanított meg valaki oroszul, angolul vagy németül pótolhatja ezt a MÉM, a TOK vagy a MTESZ továbbképző központjainak intenzív nyelvi kurzusa, esetleg — ahol erre is telik — a hosszabb vagy rövidebb külföldi tanulmányút. Hiszen ma már, amikor e gazdaságot újabbnál újabb külföldi technológiákat alkalmaznak és a sajá laboi^Mfifimaikban végzett kisérlő lgS ez a világban publikál legújabb tudományos eredményeket % ismerni kell, létfontosságú,hogy a jól képzett agrár vagy műszaki szakembereik legalább egy nyelvet elsajátítsanak Több közös gazdaság van már — a legjobbak közül valók —, amelyekben a diplomata melletti középfokú nyelvvizsga bizonyítvány a „lelépőjegy”. Ha az igényesség és a megfelelő öszönző általánossá válhatna, rövid időn belül jelentékeny számú, ideges nyelveken jól beszélő értelmiségivel számolhatnak a kiseb településeken is. Ez lehet e első lépés a hiányok póslására ..a f F. P. J. zi Magnós nyelvoktatás Ballószögön, a Korhánközi úti iskolában (archív felvétel). .>...4» 1k