Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-20 / 117. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 117. szám Ál3­­1,40 Ft 1984. május 20. vasárnap Múzeumok hétköznapjai (4. oldal) Két nappal ezelőtt tartották meg a múzeu­mok világnapját, egy nemzetközi határozat szellemében. Ebből az alkalomból készült az az amelyben összeállításunk, sokoldalúan igyekszünk felhívni a figyelmet a múlt érté­keinek megőrzésére. Bemutatunk többek kö­zött érdekes gyűjtemé­nyeket és megismertet­jük olvasóinkkal egyes távoli tájak m­­az­­eumi törekvéseit. SZÁZÉVES A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS Centenáriumi rendezvény Félegyházán Száz éve alapították az első ta­nonciskolát Kiskunfélegyházán. Ebből az alkalomból rendeztek tegnap délelőtt ünnepséget a 608. sz. Ipari Szakmunkásképző Inté­zet sportcsarnokában. A megem­lékezésen részt vett dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselője, dr. Gaj­­dócsi István, i a­ megyei tanács el­nöke, Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, valamint a Művelődésügyi Minisztérium képviseletében Bagics Lajos osz­tályvezető. A zsúfolásig megtelt sportcsar­nokban — a Himnusz eléneklése után — Reicher József igazgató köszöntötte a megjelenteket — az említetteken kívül az intézet egy­kori tanárait, diákjait, a város vezetőit és a partnervállalatok képviselőit. Szavait követve az énekkar és a szavalókör muta­tott be szép összeállítást, majd Fekete Pálné tanár és Serege (Folytatás a 2. oldalon.) Az ünnepség résztvevői. (Méhesi Éva felvétele) ÜNNEPSÉG JAKABSZÁLLÁSON A Népfront Szakszövetkezet tizedik kitüntetése sor Bensőséges ünnepségre került tegnap Jakabszálláson a Népfront Szakszövetkezet köz­pontjában, amikor dr. Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese átadta a Kiváló Szövetkezet címet. Elmondta, hogy a szakszövetkezet a nehéz gazdasági körülmények közepet­te is megőrizte a kiválók között hosszú idő óta elfoglalt helyét, és az aszály ellenére is javítani tudta a gazdaság eredményeit. Ezek az eredmények igen tisz­teletre méltóak, ha a gazdasá­gok többsége ilyen színvonalon gazdálkodna, szorító gondjainkon már túl lennénk — mondta Csen­des Béla. Az idén tizedik alkalommal nyerte el a szakszövetkezet a ki­tüntető címet. Az­ 5400 hektáros gazdaság területének felét közö­sen művelik, felét két­ község — Jakabszállás és Helvécia — szö­vetkezeti tagjai gondozzák. 0,59—8 aranykorona értékű tala­­­jokon hagyományos a szőlő- és a gyümölcstermesztés. Az előbbi legnagyobb részt borszőlő vala­mint a pezsgőgyártás alapanya­gát adó zamatos fajta. A 300 hek­táros őszibarack féle termőültet­vény, amelyről csaknem 9 tonna gyümölcsöt szedtek le. Szántóföl­di növénytermesztésben a búza, az árpa­, a kukorica és a rozs foglalja el a legnagyobb terüle­tet, de idén első évben próbálkoz­nak a Magyar rozsnok­ termesz­tésével, illetve a somkóró zöld­­trágyaként való hasznosításával. A gazdaságban jelentős a ba­romfitenyésztés és -tartás is. A hatvanezer tojó és a 150 ezer broiler állomány „lakóhelyét” az idén tervezik bővíteni. Szőlőjüket teljes vertikumban, saját pincészetükben tárolták, il­letve­ dolgozzák fel a Szikrai Ál­lami Gazdaság segítségével. Az Ámor­ pezsgő gyártásának 49 szá­za­lékban részesei. A jakabs­zállási Népfront Szak­szövetkezet tavaly, az aszály el­lenére 207,5 millió forint terme­lési értéket hozott létre, amely­nek­ jelentős hányadát a háztáji és a tagok munkájának eredmé­(Folytatás a 2. oldalon.) A KSH BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE Gazdasági-társadalmi fejlődés 1984. első negyedévében Az 1984. évi népgazdasági terv az egyensúlyi helyzet javítását, a nemzetközi fize­tőképesség megőrzését, elért vívmányaink védelmét és gyarapítását tűzte ki célul. Az év első negyedében mu­tatkoztak eredmények a gaz­dasági életben, amelyek azonban az év nagyobbik felében még kijavításra váró jelenségekkel párosultak. Bács-Kiskun megye gazda­sága is több eredményt mu­tatott fel. Beruházások Az Állami Fejlesztési Bank (ÁFB) Területi Igazgatóságának tájékoztatója szerint a pénzinté­zetek 1984. első három hónapjá­ban a Bács-Kiskun megyei szo­cialista szervek beruházásaira 827 millió forintot fizettek ki, ami 14 százalékkal kevesebb az 1983. I. negyedévinél. Ezen belül az állami beruházásokra 35 száza­lékkal többet, míg a vállalati és a szövetkezeti beruházásokra 38, illetve 15 százalékkal kevesebbet fordítottak, mint egy évvel ko­rábban. A pénzintézetek az I. negyed­évi kifizetések több mint egyhar­­madát — 289 millió forintot — az állami, ezen belül 205 millió forintot a célcsoportos beruházá­sokra folyósították. A célcsopor­tos beruházások körében emel­kedtek az előző évi alacsony bá­zishoz képest többszörösére — a lakásberuházásokra és a kórház­fejlesztésekre történt kifizetések. Az összes pénzintézeti folyósí­tásokon belül 1984 első három hónapjában építésre az egy évvel korábbinál közel egyötödével töb­bet, gépbeszerzésre viszont 31 szá­zalékkal kevesebbet költöttek a beruházók, így a gépbeszerzések­re fordított hányad az első három hónapban a kifizetések felét tette ki. „ Iparé»”: |S5^| | ^ •, Legdinamikusabban, 10,8 száza­lékkal a minisztériumi ipar ter­melése bővült, különösen a leg­nagyobb súlyt képviselő élelmi­szeripari termelés 25,5 százalé­kos növekedése miatt. A tanácsi ipar 5,7 százalékkal, a szövetke­zetek 2,1 százalékkal növelték ter­melésüket. A fontosabb nehézipari cikkek közül az előző év hasonló idősza­kához képest jelentősen, több mint másfélszeresére nőtt a für­dőkád gyártása. Emelkedett földgáz és a kőolaj kitermelése is.­ A megye szocialista ipara ter­melési volumenének bővülése teljes egészében a termelékenység javulásából adódott. A termelé­kenység — az egy foglalkozta­tottra jutó termelés alapján — 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A foglalkoztatott­ság összességében megegyezik az egy évvel korábbival. A létszám az élelmiszeriparban 2,5 száza­lékkal emelkedett, a könnyűipar­ban azonban közel két százalékos a csökkenés. Az év első három hó­napjában a fizikai foglalkozásúak száma átlagosan mintegy 51,5 ezer volt, aránya az összes foglalkoz­tatotton belül az egy évvel ko­rábbihoz képest valamelyest csök­kent. Az ipar összes értékesítése meghaladta az 5,8 milliárd forin­tot. A nagy- és kiskereskedelmi értékesítés volumene 8 százalék­kal emelkedett, a külkereskedel­mi azonban egy százalékkal el­maradt az 1983. I., negyedévitől. A külkereskedelmi célú értékesí­tés több mint kilenctizede a mi­nisztériumi ipar tevékenységéből származott. Ezen belül a nehéz­ipar eladása — összehasonlítható áron — közel a másfélszeresére nőtt az 1983. I. negyedévinek, a könnyűiparé egynegyeddel több, az élelmiszeriparé azonban 12 százalékkal kevesebb volt ennél. A megyei székhelyű szocialista iparban az év első három hónap­jában mind a rubel-, mind a nem rubelelszámolású export csök­kent az 1983. január—márciusi­hoz képest, a két évvel korábbit azonban meghaladta. A megye szocialista kivitelező építőiparában 1984-re 3 milliárd 448 millió forint értékű építési­­szerelési tevékenység elvégzését tervezték. Az első negyedév végé­ig a vállalatok és szövetkezetek 2 milliárd 906 millió forint értékű építési-szerelési tevékenység el­végzésére kötöttek szerződést. A teljesítés a minisztériumi válla­latoknál a legmagasabb. A kivitelező építőipar teljes sa­ját termelése 836 millió forint volt, folyó áron 15,1 százalékkal több mint az egy évvel korábbi. A kivitelező építőipar termelésé­nek mintegy háromnegyedét az alaptevékenység tette ki. Az év első három hónapjában végzett saját építési-szerelési munka ér­téke 617,5 millió forint volt, ös­­­szehasonlító áron 3,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a minisztériumi válla­latok tevékenysége az átlagosnál jobban — 8,1 százalékkal — emel­kedett, a tanácsi vállalatoké és a szövetkezeteké azonban tovább csökkent: előbbi majd egytizedé­­vel, utóbbi közel három száza­lékkal. A megye szocialista építő­iparában 75,6 millió forint érté­kű fenntartási jellegű építési-sze­relési tevékenységet teljesítettek, ez folyó áron több mint egyne­gyedével haladta meg az egy év­vel ezelőttit. Mezőgazdaság Az 1983. évi kedvezőtlen, aszá­lyos időjárás számottevő termés­csökkenést okozott a megye nö­(Folytatás a 3. oldalon.) GRATULÁLTAK A CSEHSZLOVÁK PARTNEREK IS Kiváló címet kapott a Kiskunhalasi Állami Gazdaság Nem múlik el esztendő, hogy a megye egy-egy állami gazdasága ne érjen el olyan kimagasló ered­ményt, amellyel elnyerje a kiváló címet. Tavalyi munkája nyomán a Kiskunhalasi Állami Gazdaság teljesítménye volt a legfigyelemreméltóbb, s a ki­tüntetés átadására tegnap került sor az állami gaz­daság oktatási központjában. Pintér Imre, az álla­mi gazdaság pártszervezetének titkára köszöntöt­te a megjelenteket, a partnergazdaságok, a megyei és országos szervek képviselőit, majd Katona Ist­ván igazgató szólt az elmúlt esztendő eredményei­ről. A­ halasi gazdaság dolgozóinak munkája országos hírű és elismert, elsőként a szőlészeti borászat em­líthető. Az 1200 hektáros ültetvény nemcsak kor­szerű nagyüzemi művelésű, hanem fajtaösszetétel­ben is jó. Az ebből készült borok és pezsgők 65 szá­zalékát exportálják. A minőséget fémjelzi az orszá­gos és megyei borversenyeken elért több tucat első helyezés, nagydíj. Az itt készülő szőlőpárlatok ugyancsak közkedveltek, választékát, minőségét ja­vítva már külföldön is keresettek. Noha a legismertebb a borászati munka — nem kevésbé fontos a húsmarhaágazat, az a tartástech­­nológia és fajtaáta­lakító keresztezés, amelyben ugyancsak elsők között volt a megyében. Az ered­ményesen dolgozó sertéságazat, erdészet — több mint kétezer hektárt gondoznak — ugyancsak a je­lentős tevékenységek közé tartozik. A környék táp­ellátásában is vezető szerepet töltenek be, segítve ezzel az egyre bővülő háztáji­­ állattartást. Az elmúlt évtized alatt nem csupán mezőgazdasá­gi nagyüzem lett a kiskunhalasi, hanem korszerű élelmiszeripari vállalattá vált. Fejlődésükre­­ jel­lemző, hogy még 1970-ben 250 millió forint volt a termelési értékük, ez tavaly csaknem elérte az 1 mil­liárd 200 millió forintot. A nyereségük akkor még 6 millió körül tartott, legutóbb pedig 80 millió forin­tot mutattak ki. E néhány szám nagy munkát ta­kar: a vezetők és dolgozók egységét, szorgalmát, s kockázatvállalási készségét is. Ez olyan termelési és termékszerkezet kialakítását hozta, amely az or­szágban is példamutató. A munkában élenjáró szocialista brigádok közül egy a Népköztársaság Kiváló Brigádja, három pe­dig a Szakma Kiváló Brigádja címet is elérte. Az állami gazdaságok közötti országos újítási verseny­ben évek óta az elsők között vannak a halasiak. Dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszterhelyettes köszöntötte az állami gaz­daság vezetőit és dolgozóit, a MÉM és a MEDOSZ elnökségének nevében. Kiemelte, hogy adottságuk­nak megfelelő termelési szerkezetet alakítottak ki, olyant, amely lehetővé tette a nyereséges gazdálko­dást. Napjaink feladatai közül első helyen a minő­ségi termelés, valamint a költségek csökkentésének szükségességét említette, amely a nemzetközi ver­senyképesség szempontjából nélkülözhetetlen. További sikereket kívánva adta á­t a Kiváló Vál­lalat címet Katona Istvánnak. Dr. Szabó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbi­zottság első titkára meleg szavakkal üdvözölte a párt- és tanácsi szervek nevében a gazdaság kollek­tíváját. A csehszlovák­­ testvér,gazdaság a Mikulovói Álla­mi Gazdaság nevében ing. Josef Sramek gratulált a gazdaságnak, majd Magyar Gábor Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetést adott át Gyenizse Lász­lónénak, Baráti Péternek, Pápa Lajosnak, és Simon Józsefnek. Az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontjának jutalmát, valamint a Vállalat Kiváló dolgozója kitüntetést 16-an vették át a tegnapi ün­nepségen. Cs. L SZŐLŐTELEPÍTÉS ’84 Még nem tisztázódott, az első szőlőfürtöt melyik hogy ős­apánk ízlelte. Az sem, hogy be­lőle édes vagy savanykás nedűt ki készített először. Egyes kuta­tók véleménye szerint Mezopo­támiából származik.­ Történelmi paradoxon, hogy azon a vidéken az elmúlt évszázadoktól az al­koholtartalmú bort vallási tilal­mak miatt nem fogyasztják. A szőlő csodálatos növény. Sze­reti a meleget, a napfényt, az él­te­tő vizet. Bőséges terméssel, aranyló vagy mélypiros csillogó fürtökkel hálálja meg a gondos­kodást. Itt,­ az Alföldön, szűkebbb ha­zánkban, a Duna-Tisza , közén különösen jól érzi­­ magát. A ré­gebben főleg „kocsisborokat” termő vidék napjainkra virágzó szőlőkultúrájáról vált ismertté. A hagyományos hajósi, kiskőrö­si, soltvadkerti, j izsáki körzet mellé számos más község, város környéke zárkózott fel. A kuta­tók az utóbbi időben jó néhány olyan fajtával és technológiával siettek a termelők segítségére, amellyel kül- és belföldön egy­aránt keresett üde, illatos, za­matos bort „termel” ez a vidék. Köztudott, hogy a termelés leg­fontosabb tényezője a telepítés. Enélkül nincs előrelépés. Ahhoz, hogy az export- és a hazai­­ követelményeknek eleget tud­junk tenni, évente az országban négyezer hektár szőlőt kell tele­píteni.­­Bács-Kiskun megye már esztendők óta ennek negyedére vállalkozik. Vállalkozhat azért is, mert megtalálták az érdekelt­ségnek azt a formáját, amikor mindenki jól jár: az egyén, a szö­vetkezeti vagy állami gazdaság, a feldolgozóipar és a kereskede­lem. A megyei­­ tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályán ka­pott információból megtudtuk, hogy a legutóbbi három évben a telepítések 60—70 százalékát kü­lönböző szakcsoporti, részes-, háztáji művelési ágazatokban vé­gezték, így volt ez az, idén, ta­vasszal is. Eddig megyeszerte 550 hektáron fejezték be a­­ munkát. A harmadik oldalon található képriportunk segítségével olva­sóinkat elkalauzoljuk a határba. Cz. P. LEHETŐSÉGEK A HIÁNY PÓTLÁSÁRA Idegennyelv-oktatás falun Mostanában sokféle fóru­mon foglal­koztak idegen­nyelv-okta­­tásunk témáival. Azob­hoz, hogy Ah­va­laki az általá­nos- vagy középisko­­­lában bizonyít­ványt szerez­zen, több száz órán át kell tanulni, gya­korolni példá­ul az orosz nyelvet.­­ Jól azonban — valljuk be —, csak nagyon kevesen beszé­lik rosszul alig... És sok­k­­­­kal inkább igaz ez a többi euró­pai nyelvvel kapcsolatban. Sokan, sokféle szempont sze­rint elemezték már ezt a kér­dést. Az okok között szerepel, hogy kevés a­ szakember, és az új módszerek sem terjedtek el még kellő mértékben. Ezekkel függ össze az a megállapítás, mely szerint a lakosság nagyobb hányadának nincs is módjában, hogy idegen nyelvet tanuljon. A gondok­­ hatványozottabban jelentkeznek a kisebb települése­ken. Pedig a tudományos-tech­nikai forradalom korában a leg­több szakterületen komoly hát­ránnyal indul az, aki nem vesz, nem vehet részt idegennyelvi képzésben. Hogy van igény, mi sem bizonyítja jobban, mint a gyors egymásutánban alakuló (városi) magánnyelviskolák gaz­dasági sikere. A falvakban azon­ban egyelőre sokkal ellentmon­dásosabb a helyzet. Megyénkben például az általá­nos iskolai orosz nyelvoktatás szakos pedagógus ellátása is megoldatlan. Más európai nyel­vek tudói pedig fehér hollónak számítanak falun. Adósa marad e téren közönségének a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő­­ Társulat is, pedig a közhasznú , a mű­vészeti, vagy műszaki ismere­tek közvetítésében máig megha­tározó tényezője a falvak köz­művelődésének. A helyi intéz­mények próbálkoznak ugyan időn­ként egy-egy tanfolyam szerve­zésével, de ezek nem működnek folyamatosan és nélkülözik a korszerű pedagógiai módszere­ket. Vannak olyan helyek (Solt, Izsák, Tass), ahol egy-egy meg­szállott szervező nem hagyja annyiban, új formákkal kísérlete­zik. A jelenlegi gazdasági körül­mények közepette — bármennyi­re is szükség lenne rá — a nyelv­oktatás szervezése, irányítása te­rén nem várhatunk komolyabb eredményeket a­­ falusi közmű­velődési és oktatási intézmények­től. Mégsem reménytelen a hely­zet, mert a rugalmas, napra­kész programok szerint gazdál­kodó termelőszövetkezetek, üze­mek vagy gyárak ezen a helyze­ten is változtathatnak valame­lyest. És kell is változtatniuk saját érdekeiknek megfelelően Ha a közép- vagy a felsőfokú is­kola nem tanított­­ meg valaki oroszul, angolul vagy németül pótolhatja ezt a MÉM, a TOK vagy a MTESZ továbbképző köz­pontjainak intenzív nyelvi kur­zusa, esetleg — ahol erre is te­lik — a hosszabb vagy rövidebb külföldi tanulmányút. Hiszen ma már, amikor e gazdaságot újabbnál újabb­­ külföldi techno­lógiákat­ alkalmaznak és a sajá laboi^Mfifimaikban végzett ki­­­sérlő lgS ez a világban publikál legújabb­ tudományos eredmé­nyeket % ismerni kell, létfontos­ságú,hogy a jól képzett­­ agrár vagy műszaki szakembereik leg­alább egy nyelvet elsajátítsanak Több közös gazdaság van­ már — a­­ legjobbak közül valók —­, ame­­lyekben a diplomata mellett­i középfokú nyelvvizsga bizonyít­vány a „lelépőjegy”. Ha az igé­nyesség és a megfelelő öszönző általánossá válhatna, rövid­ időn belül jelentékeny számú, ideges nyelveken jól­­ beszélő ért­elmi­ségivel számolhatnak a­­ kiseb településeken is. Ez lehet e első lépé­s a hiányok póslására ..a f F. P. J. zi Magnós nyelvoktatás Ballószögön, a Korhánközi úti iskolában (archív felvétel). .>...4» 1k

Next