Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-27 / 123. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 123. szám Ára: 1,40 Ft 1981. május 27. vasárnap Gyermeknap Ma mindenfelé fokozott figyelem kíséri gyermekeinket, a jövő felnőttjeit. Ezért szokásos magazinunk az ő világukat, sorsukat tárja olvasóink elé. Kitekintünk a nagyvilágra, híres emberek velük kapcsolatos véleményeit idézzük, és tetszetős fotókkal is igyekszünk még jobban megszerettetni a gyermekeket. (Összeállításunk a 4. oldalon.) PRIMŐRSZEZON UTÁN, A NYÁRI GYÜMÖLCSÖK ELŐTT Bővült az exportpiac Ha csak az eget szemléljük, nehéz megállapítani, hogy milyen évszakban járunk. Hol sűrű , őszinek látszó fellegek takarják a napot, máskor kánikulai hőségben sütkérezhetünk, és néhány óra múlva pedig már nyári zápor veri a port. A naptárra nézve viszont egyértelmű: túljutottunk a második negyedév közepén. A zöldség-gyümölcstermesztők időszámítása szerint ilyenkor zárul le a primőrszezon. Nemsokára napról napra olcsóbb lesz a szamóca, az újburgonya. Néhány hét múlva kezdődik a nyári gyümölcsök szedése. A megyei zöldség-gyümölcsexportból a legjelentősebb mennyiséget a HUNGAROFRUCT szállítja a határon túlra. Gyenes Istvántól, a megyei kirendeltség vezetőjétől megtudtuk: az idei esztendő jól kezdődött. Megfelelően vizsgáztak a primőrök a külföldi piacokon. A tavalyi mennyiség több mint dupláját, 1 millió 70 ezer karalábét szállítottak az NDK-ba és Csehszlovákiába. Május 4-én az NDK-beli partner másodszori határidő-módosításakor hagyta el a megyehatárt a 151 ezredik csomó retek. Ebből a külkereskedők többet is el tudtak volna adni. A fóliás termesztésben néhány esztendeje slágercikké vált kínai kölből idén ismét többet — 116 tonnát — adtak el Svéd- Finnországba, NSZK-ba, Ausztriába, mint — 86 tonnát — tavaly. A legtöbbet a tompás Kossuth, a tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz-ből és két kecskeméti kistermelőtől vásároltak. Jelenleg fejes káposztát indítanak útnak az északi államokba. Ugyanígy folyamatosan szállítanak a kecskeméti ZÖLDÉRT- kirendeltségről spárgát és laskagombát Ausztriába, azokkal a kamionokkal, amelyek hetente két alkalommal indulnak a bécsi piacra. A spárga hagyományosan jó cikknek számít a dollárral fizető nyugati piacokon. Az elmúlt hét hűvös időjárása hátráltatta a sípok fejlődését és a szedést. Május 25-ig 1983-ban már 256 tonnát küldtek el, idén csak 172 tonnát, de az időjárás melegebbre fordultával ez a lemaradás bizonyára behozható. Most folyik a felmérés, hogy az április utolsó napjaiban beszökött mínusz 2, mínusz 3 Celsius-fokos fagy milyen károkat okozott. Leginkább az apró kajszi- és őszibarack-termések sínylették meg a mostoha órákat. Cseresznyéből és meggyből az elmúlt évihez hasonló mennyiséget várnak. Nem lesz gond jó áron piacra dobni e gyümölcsöket, ha sikerül megelőzni az NSZK-ban termő ültetvények érési idejét. Az 1984-es szállítások zöme még hátra van. A HUNGROFRUCT a tavalyinál több, csaknem 61 ezer tonna Bács-Kiskunban termett zöldség és gyümölcs eladására vállalkozott. A feladat nehéz, de megoldható, ha nem nehezíti a kivitelt vagon- és kamionhiány. A termelők, a felvásárlók, a kereskedők összefogásával, a szerződések korrekt betartásával reméljük, hogy idén végre az ágazat a legtöbb üzemben jó eredménnyel zárhatja az évet. Cz. P. ti A teljes virágzásban lévő gyümölcsösök néhol megsínylették az április végi fagyokat. (Méhesi Éva felvétele.) ESA rm A KISZ Bács-Kiskun megyei küldöttértekezlete Tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Háza kongresszusi termében tartották meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács-Kiskun megyei küldöttgyűlését, amelyen mintegy kétszáz ifjúkommunista képviselte a megye KISZ-tagságának 36 ezres táborát. Reggel az épület előtt a kecskeméti Lánchíd utcai Általános Iskola úttörőzenekarának műsora fogadta a küldöttgyűlésre érkező fiatalokat. Fél kilenc után néhány perccel — a Himnusz eléneklésével, majd a Kecskeméti Egészségügyi Szakiskola leánykórusának rövid előadásával — megkezdődött az ifjúsági szervezet megyei küldöttgyűlése. Szöllősi Béla, a megyei KISZ-bizottság titkára köszöntötte a küldötteket, és a meghívott vendégeket, köztük Terbe Dezsőt, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkárát, Nemes Pétert, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársát, Lehoczki Lászlót, a KISZ KB osztályvezetőjét, dr. Szebellédi Istvánt, a KISZ Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának titkárát, Tohai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, az úttörőszövetség, a társadalmi és tömegszervezetek vezetőit. A résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg Heksch Gyuláról, a Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottság elhunyt tagjáról. A küldöttek ezután, a megyei KISZ-bizottság elnöklő titkárának javaslatára, szavazással egyhangúlag elfogadták a napirendet, s megválasztották a mandátumvizsgáló, a jelölő- és szavazatszedő bizottságot, majd megkezdődött az értekezlet érdemi munkája. Elsőként Gráner Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásban előre kiadott beszámolóhoz, amely az utóbbi három év munkáját, a KISZ X. Kongresszusa határozatainak a végrehajtását összegezte. A napirendi témák felett vitát nyitottak, melynek során 18-an szólaltak fel, mondtak elismerő véleményt és bírálatot a KISZ tevékenységéről. A küldöttgyűlés a megyei KISZ-bizottság és a pénzügyi ellenőrző bizottság megválasztásával kora este ért véget. I^äüeij Gyulai; Rta inditoja. — A KISZ X. kongreszusa és az 1981. évi megyei küldöttgyűlés óta három év telt el. Nem is akármilyen esztendők! Ifjúsági szövetségünk kiegyensúlyozott politikai légköriben végezhette munkáját. Tudatosabbá vált a fiatalok szocialista nevelése, hatásosabbá az érdekképviseleti munkánk és eredményesen mozgósítottuk tagjainkat a megye feladatainak megoldására. Harminchatezres KISZ-tagságunk részese a gazdasági, társadalmi életnek, együtt dolgozunk a párttal, az állami és tömegszervezetekkel. — A küldöttgyűlések tapasztalatait áttekintve két fontos jelenséget fogalmazhatunk meg. Egyik az, hogy voltak olyan KISZ-szervezetek — nem is kevesen —, ahol e találkozóra még mindig az üres, formális vonások voltak a jellemzőek. A másik az, hogy emellett azonban nagyobb számban voltak azok az összejövetelek, ahol igen kemény, de konstruktív vitában születtek meg mind a szervezet belső életét fejlesztő, mind pedig a környezet és a KISZ-tagság élethelyzetéhez kapcsolódó feladatok. — Ebben az esztendőben került sor először általánosan a munkahelyi, tanintézeti szervezeteknél az új választási szabályok szerinti eljárások alkalmazására. Megfelelő, valós érdekeltség híján — ma még kevés helyen versenyeznek munkahelyi, tanintézeti KISZ-titkári funkció betöltéséért — a hagyományos formák és eljárások voltak a dominánsak. A kísérleteket azonban folytatnunk kell annak érdekében, hogy a szervezetünk belső életében az alulról felfelé demokratikus viszonyok építkező tovább erősödjenek és fejlődjenek. (Folytatás a 3. oldalon.) Háttéripar Kalocsán Számtalan alkatrészt állít elő az iparnak a kalocsai KALOPLASZTIK műanyaggyár. Jelentős részüket exportra készülő gyártmányokba építik, s vannak, amelyek a nemzetközi kooperációt segítik. Nemrégen kezdték meg a 126-os Polski Fiat műszerfalához is az alkatrészek gyártását. Ebben az évben 90 ezer darabot szállítanak. Kiiák: elé |! Alighogy befejeződött Bács- Kiskun ,,detteinek ifjúkommunista külaz eszmecseréje, újabb vita kezdődik. Ez széles körű és az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő ifjúsági bizottság kezdeményezi. Az alap, a téma — legalábbis részben — hasonló: az ifjúság társadalmi helyzetéről és a párt feladatairól lesz szó. Ennek szerves részeként 56 helyen a megyében — üzemekben, intézményekben, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, iskolákban és hivatalokban — kezdődnek találkozók holnap. Mindenütt összegyűjtik a párt ifjúságpolitikája megvalósulásának helyi tapasztalatait és körvonalazzák a további teendőkeit. Kiindulásként 16 oldalas kiadvány jelent meg,. Valamikor, a reformáció és ellenreformáció idején vitairatnak nevezték volna az ilyen, továbbgondolásra ösztönző összefoglalót a hit szenvedélyes védelmezői. Hitre most is szükség van. Hitre a szocializmusban mindenféle kételyek, indokolatlan türelmetlenség és egyfajta kiábrándultság ellenében. De ennek reálisnak — kiküzdöttnek, átéltnek, igaznak — kell lennie, mert csak így ér valamit. Korántsem egyszerű az alapokat megteremteni, hiszen a mindennapi szükségleteket ma nehezebb kielégíteni, mint ahogy az a vágyainkban szerepelt. Az okok egyaránt keresendők nemzetközi helyzet feszültségeiben és saját gyengeségeinkben. Sok vitavezető vette kézbe az elmúlt napokban a „fönt" egyszer már megtárgyalt és „lent” már kiegészítésre, módosításra váró megállapításokat. Csaknem másfél évtizede annak, hogy az MSZMP Központi Bizottsága átfogóan foglalkozott az ifjúság társadalmi helyzetével, az ifjúságpolitika feladataival. Azt követően született meg az ifjúsági törvény. Kialakult az ifjúsági parlamentek rendszere. A tanácsok mellett ifjúsági bizottságok kezdtek dolgozni. Kötelezővé vált, az ifjúsági alapok képzése. Ezeken mondatokon a ténymegállapító tól még sokáig lehetne sorolni a változásokat. Különböző politikai — párt-, tanácsi, szakszervezeti, népfrontos, szövetkezeti és más — fórumok tűzték napirendre a megoldásra váró kérdéseket. Közöttük szerepelt a munkahelyi beilleszkedés, lakáshoz jutás, a szórakozás, a művelődés ügye is ... Most mégis jókora önkritikával találkoztam a vitaindító gondolatokban. Olyan feszültségekről esik szó, amelyek az ifjúság felkészítését, önálló társadalmi élet kezdését kísérik. „Az ifjúság jelentős részét legérzékenyebben az önálló otthon megteremtésének nehézségei érintik” — olvasható egyebek között. Nem hoztak megfelelő eredményt a testnevelés és sport fejlesztését célzó határozatok, kezdeményezések sem. Csupán szűk körre terjednek ki az üdülés, az olcsó szálláshelyek, a sport- és turisztikai kölcsönzés kedvezményei. Egymást követik hiányra figyelmeztető kifejezések: nem sikerült nem kielégítő, elégtelen elérni. Kemény szavak — még akkor is, ha az egykori hitvitázóik vaskosabb dörgedelmekhez szoktak néhány évszázada. De arra jók, hogy megmozgassák az ülepedni kész tapasztalatokat, s felszínre segítsék a javaslatokat. Milyen lehetőségek vannak például a fiatalok anyagi, erkölcsi helyzetének javítására? Miként válhat eredményesebbé a párt nevelő munkája? Fontos a gondoskodás. Ám tudni kell, hol az a határ, ahol már fölösleges bábáskodás kezdődne. Ezért szinte kulcsmondatnak érzem a következő megfogalmazást: „javítani kell annak feltételeit, hogy a fiatalok felelős részt vállalhassanak saját problémáik megoldásában, a társadalom fejlődését szolgáló feladatokban, politikánk alakításában és vezetésben. Ehhez nagyobb biadalomra, türelemre és megértésre van szükség”. Holnap Kiskunhalason, Kecelen, Kiskunfélegyházán és Kecskeméten termelőszövetkezeti dolgozók, pedagógusok, valamint a fegyveres erők és testületek képviselői cserélik ki nézeteiket. Június 20-ig számos átfogó kérdésre keresnek választ a különböző munkahelyeken. Az összegyűlt tapasztalatokhoz a városi és megyei párttestületek is hozzáteszik javaslataikat. Ezt követően hasznosítja majd az MSZMP Központi Bizottsága a széles körű társadalmi vita fölvetéseit. Addig is jó, ha tisztábban látunk, s ha értelmes tettekhez vezet a vita. Halász Ferenc EGYSÉGBEN AZ ALFÖLDI SZŐLÉSZET•BORÁSZAT Aláírták a társasági szerződést Nemrég hírt adtunk arról, hogy megalakult az Alföldi Szőlő- és Borgazdaságok Társasága, s arról is említést tettünk, hogy rövidesen kidolgozzák a társasági szerződést. Pénteken Kecskeméten, a megyei tanács vb-termében a a társaság csaknem mind a harminckét tagjának képviselője részt vett azon az összejövetelen amelyen aláírásukkal is kinyilvánították csatlakozásukat egyetértve ennek szervezeti rendjével és céljával. Megyei vállalatok, intézetek, szövetkezetek, állami gazdaságok mellett a szegedi központú Dél-alföldi Pincegazdaság is tagja lett a társaságnak, amelynek gesztora a Közép-magyarországi Pincegazdaság és két évre megválasztott igazgató tanácsának elnöke, Borsody Miklós. Az erőforrásaik és gazdasági lehetőségeik jobb kihasználása érdekében a társaság tagjai együttműködnek a termelő, feldolgozó és forgalmazó vállalatok érdekeltségének összehangolásában, a feldolgozás és forgalmazás során szükséges segédanyagok beszerzésében, a különféle technológiák kimunkálásában, a hazai és külföldi kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlati megvalósításában, az alföldi szőlészeti és borászati ágazat fellendítésében, e termőtájon tevékenykedők érdekeinek képviselésében. A tanácskozáson dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a társaság tagjait, majd Borsody Miklós vázolta a tennivalókat és javaslatára két munkabizottságot alakítottak. Az egyik, amelynek elnökévé Horváth Istvánt, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatóját választották a borászat háttériparának helyzetét és a gondokat hívatott feltárni. A feszültségek feloldására javaslatokat is készítenek. Ugyancsak létrejött a termékforgalmazás vizsgálatára egy másik munkabizottság, amelynek vezetője Csipkó Sándor, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke. A társaság megalakításában megyei pártbizottság és a tanács a kezdeményező szerepét említette dr. Horváth Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa. Reményét fejezte ki, hogy egy-egy körzet termelését, szőlőfeldolgozását integráló gazdaságok, szervezetek egymás közötti kapcsolata megerősödik és kiteljesedik. Ez hasznára válik a szőlészeti, borászati ágazatnak, az alföldi borvidék szerepéhez méltó elismerését is segíti. I