Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxixi évi. 122. szám Ára: 1,40 Ft 1984. május 26. szombat Június 20 összehívták­ az országgyűlést Tegnap ülést tartott az Elnöki Tanács. Az Alkot­mány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján június 20- án, szerdán tíz órára össze­hívta az Országgyűlést. A Minisztertanács javasol­ja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirend­jére a törvényjavaslatot az 1983. évi állami költségvetés végrehajtásáról, valamint a külkereskedelemről szóló 1974.­. évi III. törvény vég­rehajtásával foglalkozó be­számolót. Az Elnöki Tanács a továb­biakban bírákat mentett fel és választott, végül kegyel­mi ügyben döntött. Az ünnepi könyvhét nyitánya „ Az évnek egyik napján... az ország minden városában és fa­lujában könyvnap rendeztessék, amely... az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egy­mással ... a könyvírás és a könyv­kiadás kimenjen az utcára.” — Nos, Supka Gézának, a Litera­­túra című folyóirat szerkesztőjé­nek a Magyar Könyvkiadók és Könykereskedők Országos Egye­sületének közgyűlésén 1927-ben elmondott javaslatát már rá két esztendőre kibővítették, amikor is a Magyar Könyv Hetének meg­rendezésére hoztak határozatot. Az idei, ötvenötödik könyvhét tegnap kezdődött: a boltokat már nyitáskor megrohanták a lis­táikkal felszerelt, tapasztaltabb vevők, akik előre letették a nagy­­­esküt, hogy néhány­ perc alatt eltűnnek a polcokról a slágerek. Déli harangszóra már húsz—har­minc hiánycikk született; Kecs­keméten, a főtéri könyvsátrak előtt Fischer István, a városi ta­nács elnökhelyettese ekkor nyi­totta m­eg a megyeszékhelyi ün­­­nepséget. Az olvasás jelentőségét ecsetelve kifejtette: „megtanul­hatjuk, hogy nemcsak a környezet alakítja személyiségünket, ha­nem — az új­­ ismeretek birtoká­ban — mi is formálhatjuk a ter­mészetet, a társadalmat és önma­gunkat”. Jutalmat kapott a Mű­velt Nép két kiváló terjesztője, majd megkezdődött a dedikálás: Hankiss Ágnes mellett a Katona József Színházat irányító két író: Gyurkó László és Hernádi Gyula főszereplésével. A Magyar Írók Szövetsége Du­na Tisza közi Csoportja és a Ka­tona József Társaság tegnapra időzítette a Válasz megjelenésé­nek félévszázados jubileumát kö­szöntő megemlékezést, melynek során délután a Két templom köz­­ben megkoszorúzták az irodalom­­történeti jelentőségű folyóiratot előállító hajdani Részvény Nyom­da RT igazgatójának, Kecskemét egykori polgármesterének, Lászlónak az emléktábláját. Tóth A Kecskeméti Galéria dísztermében Hubay Miklós, a Magyar Írók Szövetségének elnöke emlékezett — dr. Orosz László köszöntő sza­vai után — a Válaszra, amely, mint mondta, az egyetemességre törekvést, az értékek integrálá­sát testesítette meg. Javasolta az első Válasz-számok reprint (ha­sonmás) kiadását, s a folyóirat első társszerkesztőjének, a 40 éve halott, méltatlanul feledett Gu­lyás Pál költészetének újrafelte­(Folytatás a 2. oldalon.) 8 Könyvsátor előtti idill. (Tóth Sándor felvétele) Az elmúlt hetekben lezaj­lott területi küldöttgyűlések után, Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házának kongresszusi termében­ kerül sor ma a KISZ Bács-Kiskun megyei küldöttértekezletére. Harminchatezer KISZ-tag képviseletében több mint két­száz ifjúkom­munista tekinti át az elmúlt három évben vég­zett mozgalmi munka tapasz­talatait, értékelve a társadal­mi, gazdasági és egyéb terüle­teken elért megyei eredmé­nyeiket, s megvitatva megol­dást sürgető gondjaikat. A mai tanácskozás feladata lesz to­vábbá az új, 19 tagú megyei bizottság, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottság megválasz­tása is. A leköszönő megyei testület írásos beszámolóját a KISZ X. kongresszusa óta eltelt esz­tendők mérlegét idejében kéz­hez kapták a mai értekezlet küldöttei. A piros fedelű köny­vecske részletezi milyen sike­reket mondhatnak magukénak a KISZ-esek a gazdasági építő­­munkában és a tanulásban, mi­lyen konkrét törekvéseket kö­vet az ifjúsági szervezet a fia­talok érdekképviseletében, az eszmei és politikai nevelőmun­kában, továbbá a kulturális életben, a tömegsportmozga­lomban, s egyéb szabad­idős tevékenysége vidékein. Külön fejezetet szentel a beszámoló azoknak a változásoknak az elemzésére, amelyek az ifjú­­kommunisták szervezeti életé­ben történtek az elmúlt évek­ben — kiemelten­ szólva az új szerveződési formákról, az ak­cióprogramokról, a KISZ irá­nyítási rendszerének, válasz­­­­tott testületeinek munkájáról. Átolvasva a számokkal, ada­tokkal tűzdelt ,beszámolót, egyebek közt kiderül: több mint 350 ifjúsági brigád tevé­kenykedik Bács-Kiskun válla­latainál, szövetkezeteiben, jó részük már elnyerte a ki­s váló címet. Vállalásaik a böl­csődék, iskolák, nevelőottho­nok patronálásán túl kiterjed­nek a közművelődés megannyi területére, s a fiatal szakem­berek munkájukkal, ötleteik­kel jelentős mértékben hozzá­járulnak a környezetkímélő és energiatakarékos technológiák bevezetéséhez, a hulladékok másodlagos nyersanyagként való felhasználásához, a kor­szerű, gazdaságos eljárások ki­dolgozásához. A KISZ-esek egyik legsike­resebb, népgazdaságunkat se­gítő mozgalma az építőtábor: Bács-Kiskun diákjai tízezer­számra dolgoznak a megye, va­lamint az ország más tájai­nak építőtáboraiban nyaranta, illetve az őszi betakarítási munkák során. Sok kritika éri napjainkban a KISZ érdekvédelmi szerepét, szavának súlyát a munkahelyi vezetőségekben. Nos, a KISZ Bács-K Kiskun megyei Bizottsá­gának beszámolója azt mutat­ja, hogy kedvező változások történtek az elmúlt években, ami jórészt a megyei bizottság mellett működő rétegtanácsok megalakításának, másrészt pe­dig annak köszönhető, hogy a gazdasági vezetők nemcsak meghallgatják, de következete­sen ki is kérik az utóbbi­­ idők­ben a fiatalok véleményét, le­gyen szó munkaügyi, szociális, a lakáselosztást érintő avagy bérkérdésekről. S ha már az érdekképviseletnél tartunk, azonnal felvetődik a — fiatalok talán legnagyobb gondját je­lentő — lakáskérdés: Hogyan segíti a KISZ lakáshoz jutásu­kat? Íme néhány adat: A nagy­községi és városi KISZ-bizott­­ságok az illetékes tanácsokkal, kivitelező vállalatokkal együtt­működve kezdeményezték az ifjúkommunisták lakásépítési akcióit. Ennek köszönhetően például Kiskőrösön 24, János­halmán 18, Kiskunfélegyházán 35 lakás épül jelenleg, míg Kis­kunhalason­ 40, Kalocsán 32, Baján pedig 150 lakás építését tervezik. Évről évre egyre népszerűb­bek a megyei ifjúsági találko­zók — a tőserdei, a szelidi, a vadkerti, a kunfehértói, a ba­jai —, s talán felesleges is most részletezni, milyen jelen­tős szerepet töltenek be ezek a tömegpolitikai megmozdulá­sok az ifjúság eszmei, politi­kai nevelésében —­ miközben művelődésre, sportolásra, szabad idő minél hasznosabb a eltöltésére is nagyszerű lehető­ségeket kínálnak. Mindent egybevetve, meg kell vallanom, hogy a beszámolót olvasva olykor az volt az ér­zésem: itt-ott túlzottan rózsa­szín képet fest a KISZ-életről, felületesen érintve a felvetődő problémákat. Pedig kétségte­lenül vannak a megoldást sür­gető gondjai ifjúsági szerveze­tünknek, s remélhetőleg a mai egynapos tanácskozáson rész­letesen megvitatják majd a küldöttek ezeket a gondokat is, javaslatokkal, ötletekkel segítve mielőbbi felszámolásu­kat. S a jövőért érzett felelős­séggel tartalmas, hatékony cse­lekvési programokkal gazda­gítják az ifjúkommuni­sták to­vábbi mozgalmi életét. Koloh Elek Séta a BNV-n­ (3. oldal) Ha úgy indulunk útnak, hogy most újdonságokat, érdekes technikai megoldásokat szeretnénk látni, elégedetten zárhatjuk le a sétát. A szakemberek számára izgalmas műszaki ötlete­ket, a kívülállóknak meglepő látványt nyújtó, „okos” masiná­kat kínál az idei tavaszi BNV. Takarékosabban, jobban, gyor­sabban — ez lehetne a mottója a kiállítóknak. Minden válla­lat elhozta új — legtöbbször anyag- és energiatakarékos ter­mékeit, de nem hiányoznak a már bevált, keresett gyártmá­nyok továbbfejlesztett, a vevők igényeinek megfelelően módo­sított példányai sem. Elsősorban a megye kiállítóit kerestük fel, de ízelítőül azoknak, akik nem juthatnak el ezúttal Bu­dapestre, készítettünk felvételt az Ikarus új, repülőtéri autó­buszáról is, amelyhez a SZIM kecskeméti gyára készíti a fék­szerelvényeket. QifcML: Befejeződtek a szovjet-koreai tárgyalások A moszkvai Kremlben tegnap befejeződtek a szovjet vezetők és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Kim Ir Szen, a KMP KB főtitkára, a KNDK elnöke által vezetett párt- és­­ állami küldött­sége közötti hivatalos tárgyalások. A felek elemezték a­­ Szovjet­unió és a KNDK közötti baráti kapcsolatok és együttműködés egészét, s megelégedéssel állapí­tották meg, hogy az fokozatosan fejlődik. A Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság to­vábbra is a béke és a nemzetközi biztonság politikáját kívánja folytatni — mutattak rá a tár­gyaló felek. — Határozottan szembeszállnak az imperializmus agresszív törekvéseivel, s kitar­tóan­ küzdenek azért, hogy a válságos helyzeteket békés politi­kai eszközökkel­ rendezzék. Kim Ir Szen a KNDK vezetése nevében baráti látogatásra hívta meg a KNDK-ba Konsztantyin Csernyenkót, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. Nyolcadszor kiváló a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet A hartai Erdei Ferenc Termelő­­szövetkezet a jól gazdálkodó me­zőgazdasági nagyüzemek tartozik. Bizonyítja ezt az közé is, hogy az utóbbi tíz év alatt nyol­cadszor nyerte el a kiváló címet. Ezenkívül birtokosa a Miniszter­­tanács Vörös Zászlajának és Ter­melési Nagydíjat is kapott. Teg­nap a késő délutáni órákban ün­nepi gyűlésre jöttek össze a szö­vetkezet tagjai abból az alkalom­ból, hogy az elmúlt évi eredmé­nyeik alapján átvegyék a kiváló címet bizonyító oklevelet. A Petőfi Sándor­­ Művelődési Házban tartott ünnepségen Hege­dűs Lajos elnök köszöntötte a tag­ságot és a vendégeket. Külön üd­vözölte azokat az alapító tagokat,­ akik 25 évvel ezelőtt, 1959 kora tavaszán Hartán és Dunatetétle­­nen részt vettek a szövetkezetek létrehozásában. Alkalom volt ez az ünnepi összejövetel arra, hogy emlékezzenek azokra, akik meg­határozó egyéniségei voltak a fej­lődés kezdeti szakaszának V. Tóth Imre, a Béke téeszcsé és később téesz elnökeként elévülhetetlen érdemeket szerzett a mozgalom­ban, id. Füzesi János az Új Élet Termelőszövetkezet alapító tag­jaként, mint a korszerűt a hagyo­mányossal ötvözni tudó paraszt­ember szerzett érdemeket. Nevé­hez fűződik Hartán és környékén a fűszerpaprika magról történő meghonosítása, id. Knödel Mátyás szintén az Új Élet Termelőszövet­kezet alapító tagja volt és az egyéni gazdálkodásban szerzett tapasztalatait jól tudta hasznosí­tani. Az elnök utalt arra, hogy a ne­gyedszázad alatt hatalmas fej­lődést ért el a szövetkezeti moz­galom és az úttörőkről illő tisz­telettel kell megemlékezni. Ez­után rátért az elmúlt esztendő munkájának értékelésére. El­mondta, hogy sok változás tör­tént tavaly. Átvették a boskövi sertéstelepet, a Kiskőrösi Állami Gazdaság területéből 400 hektár szántóföldet műveltek, az akasz­tói szakszövetkezettel közösen cipőüzemet létesítettek. A háztáji koca-akció is az elmúlt évben terjedt el. Az eredményes gazdálkodás legfontosabb összetevői: a tag­ság szorgalma, az ösztönző jö­vedelemelosztás bevezetése, az igényekhez igazodó termelési szerkezet, a partnerekkel kialakult jó kapcsolat. Hangsúlyozta azt is, hogy a legdöntőbb a párt ag­rár- és szövetkezetpolitikája, amely úgy támogatja a közöst, hogy a háztáji és a kisegítő gaz­daság fejlődését is segíti. A feladatokról szólva elsősor­ban az anyagi érdekeltségi rend­szer további finomítását emelte ki. Az első lépéseket már megtet­ték. A tagság támogatja ezekben­­ a törekvésekben a vezetést. A kiváló címmel járó oklevelet dr. Látos István, az­­ MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályveze­tő helyettese adta át Hegedűs La­jos elnöknek. Ezután átnyújtotta a Kiváló Munkáért miniszteri ki­tüntetést Hegedűs János tehenész­nek, Kamp Péterné baromfigon­dozónak, Arrasz Jánosné cipőfelső­rész-készítőnek, Bálint János ter­ménykiadónak, Hosszú Lászlóné csoportvezetőnek­, Orbán József kőműves csoportvezetőnek Weiber Jánosné tésztakészítőnek,és Dr. Bogács Géza a Bácska és a Duna­melléki Szövetkezetek Te­rületi Szövetsége elnökségének különdí­ját adta át, valamint a ga­bona és a hústermelésben eredményekért a jutalmakat­ elért Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést kapott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsától Kuncz János traktoros brigádvezető. Ez utóbbit Perczel János, a TOT főosztályvezetője nyújtotta át. PETŐFI NYOMÁBAN Találkozás a szülőfölddel A Bács-Kiskun megyeiek Bu­dapesti Baráti Köre másfél esz­tendővel ezelőtt alakult meg dr. Molnár Frigyes elnökletével. A nagyszerű kezdeményezést — hogy a megyéből elszármazott és a fővárosban élő embereket klub­szerű együttműködésre összefog­ják —, a budapesti XI. kerületi népfrontbizottság karolta fel, se­gítette kezdettől fogva. Az volt a cél — és az ma is —, hogy akik egykor e sajátos arculatú tájon tevékenykedtek, rendszeresen ta­lálkozzanak egymással és erőfeszítéssel­ igyekezzenek közös erő­síteni népfront-politikánkat, an­nak mozgalmi jellegét. Célkitű­zésként jelölték meg azt is, hogy a kör tagjai gyümölcsözően mű­ködjenek közre a megye építő­munkájában. Ilyen elgondolásból került sor tegnap a tervek alapján arra a megyei utazásra, amelynek kere­tében a kör tagjai Bács-Kiskun jelenével, s a Petőfi-emlékhelyek­­kel ismerkedtek. Reggel 9 órakor a Pest megyei Dömsöd község után — ahová költőnk élete szintén szorosan kö­tődik —, a Szalkszentmártoni Pe­tőfi Múzeum következett. Itt vendégeket Farkas József, a H­­a­zafias Népfront megyei titkára üdvözölte, majd Majsai Károly múzeumigazgató ismertette a köl­tő községgel kapcsolatos lírai tevékenységét. A későbbiek során Koszta Flórián, a Petőfi Tsz el­nöke­­ tájékoztatta a kör tagjait arról, hogy miként segíti a gaz­daság a helyi kulturális életet. A program további részében a láto­gatók megtekintették a dunave­­csei Petőfi-emlékházat, majd Kiskőrösre mentek, ahol a köl­tő szülőházát, és a róla elnevezett múzeumot, valamint a szlovák­­tájházat ismerték meg szakszerű tájékoztatás alapján. Nagy érdek­lődés kísérte az Izsáki Állami Gazdaság életét bemutató tájékoz­tatást is. Egyik érdekessége volt a nap­nak, hogy Bodor Tibor, halasi születésű színművész a nap folya­mán,­­az út minden állomásán Pe­­tőfi-verseket szavalt. Kiskőrösön a délutáni rendezvényen jelen voltak — a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága szervezésében megyénkben tar­tózkodó bolgár kulturális döttség tagjai. Annak külön kül­is tapsoltak előzőleg, hogy a kitűnő művész immár százötvenedik al­kalommal adta elő néhány órával azelőtt Kiskunhalason a­ bolgár irodalmat népszerűsítő kitűnő műsoráti V. M. JÖVŐ HÉTEN VIZSGA­Ballagás a szakmunkásképzőkben Bács-Kiskun szakmunkásképző intézeteiben két­­ezerhatszázan végeznek az idén , százan a vég­bizonyítvány mellé az érettségit is megszerzik. Tegnap Kecskeméten, ma a megye többi városá­ban, nagyközségében ballagnak az ipari tanulók. A 623. számú kecskeméti Vágó Béla Ipari Szak­munkásképző és­ Szakközépiskola háromszáz vég­zősét — összesen tizennégy szakmát tanultak — Tóth László igazgató búcsúztatta, s az intézmény hagyományos céhládájában elhelyezte azok nevét, akikre sokáig büszkék lesznek. A gimnazisták már túl vannak az írásbeli érett­ségin, a szakmunkástanulók számára hétfőn kez­dődik ez a „megpróbáltatás”, amely alól csak az országos szakmai versenyen kiválóan szerepeltek kaptak felmentést: a megyében huszonketten. B. T. 9 Ballagás a 623-asban.

Next