Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-05 / 130. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1984 június 5. események sorokban VARSÓ Wojciech Jaruzelski zárszavával vasárnap Lódzban befejezte két­napos kibővített ülését a LEMP Központi Bizottsága. A LEMP Központi Bizottságának első tit­kára a tanácskozás tanulságait összegezve kijelentette: a két na­pot az őszinte, nyílt, kritikus és konstruktív eszmecsere jellemez­te. A párt a jövőben is folytatni kívánja a konzultációt és véle­ménycserét a munkássággal a kölcsönös megértés és a bizalom erősítése érdekében. A vasárnapi ülésen a részvevők határozatot fo­gadtak el a munkásosztály vezető szerepének erősítéséről. BECS Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Norbert Steger­­nek, az Osztrák Köztársaság al­­kancellárjának meghívására va­sárnap hivatalos látogatásra Ausztriába utazott. Marjai József látogatása során megbeszélést folytat vendéglátójával, az oszt­rák kormány tagjaival, az osztrák politikai és gazdasági élet vezetői­vel, a két ország széles körű kap­csolatainak erősítéséről, minde­nekelőtt a gazdasági, kereskedel­mi és pénzügyi együttműködés továbbfejlesztéséről. LIBANON Általános sztrájk a „harag napján” Az 1982-es izraeli invázió má­sodik évfordulója alkalmából hét­főn — a falangista ellenőrzés alatt álló körzetek kivételével — Libanon egész lakossága általá­nos sztrájkkal, felvonulásokkal, tömeggyűlésekkel tiltakozott a dé­li országrész folytatódó megszál­lása ellen. A Nyugat-Bejrú­t és Bekaa-völgy dolgozói szolidaritá­­­si megmozdulásokkal támogatták a dél-liibanoni fegyveres és pol­gári ellenállást. A­ nyugat-bejrúti felvonuláson, a Nemzeti Felsza­­badítási Front álarcot viselő har­cosai is részt vettek. Az országos tiltakozást, a „harag napját” Na­­bih Berri, a dél-libanoni ügyek államminisztere, a síita Amal­­mozgalom elnöke­­ kezdeményezte. Nyugat-Bej­rútban minden hi­vatal, iskola és üzlet zárva ma­radt. A falangista uralom alatt álló Kelet-Bejrútiban azonban fi­gyelmen kívül hagyták a sztrájk­felhívást, sőt a nemzeti egység­kormány két jobboldali miniszte­re, Pierre Dzsemajel és Camille Samun ezt az alkalmat ragadta meg arra, hogy szembehelyezked­jék a Bejrút közelében működő izraeli összekötő iroda bezárásá­ról hozott miniszterelnöki dön­téssel. Mindketten elharmaszko­­dottnak minősítették Rasid Kara­mi kezdeményezését és annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az megnehezíti az Izraellel folytatandó biztonsági tárgyalá­sokat. Izraeli­­ részről ismételten cáfolták, hogy felszólítást kaptak volna a képviselet bezárására. Kö­zölték továbbá, ahogy amerikai vagy ENSZ-közvetítéssel nem, csak közvetlenül hajlandók tár­gyalni a bejrúti kormánnyal. A Tisrin című damaszkuszi lap hétfőn erélyesen bírálta azokat a libanoni jobboldali vezetőket, akik a tavalyi izraeli—libanoni megállapodás érvénytelenítése el­lenére szembehelyezkednek az izraeli összekötő iroda bezárásá­val.A falangista vezetésű jobbolda­li milíciáik és a jobboldali pa­rancsnokság alatt álló libanoni hadsereg megakadályozta, hogy az előzetes terveknek megfelelően hétfő reggel két új átkelőhelyet nyissanak a­­ bejrúti demarkációs vonalon, az egyiket a kikötőnél, a másikat a főváros damaszkuszi kijáratánál. Jobboldali provoká­ciók miatt ,hétfőn délelőtt másfél órára a Nemzeti Múzeumnál levő egyetles átkelőhelyet is bezárták. Hétfőre virradóra heves tüzérsé­gi összecsapások zajlottak le a polgárháborús tűzszüneti vonal teljes hosszában. A­­ harcok k­i­­újulása és a biztonsági intézke­dések elodázása veszélyezteti kormányprogram parlamenti vitá­­­jának­ keddre kitűzött megnyitá­sát. A libanoni nemzeti megbéké­lést fenyegető „ötödik hadoszlop” leleplezte önmagát azzal, hogy Fadi Frem, a jobboldali milíciák parancsnoka elvetette a kormány programnyilatkozatát, állást fog­lalt a hadsereg és az ország új­raegyesítése ellen — mutatott rá Nabih Berri, hozzáfűzve, hogy nyilvánvalóan izraeli sugallatról van szó­ , Valid Dzsumblatt és Nabih Ber­ri ellenzéki miniszterek hétfőn Damaszkuszba utaztak. Hétfőtől ismét napi hat órás áramkorlátozást vezettek be Bej­rútba és környékén amiatt, hogy Izrael megakadályozza a dzsijei hőerőmű üzemanyag-ellátását. Az An-Nida című kommunista lap megcáfolta Jasszer A­rafat­­nak, a PFSZ VB elnökének azt a propaganda célzatú állítását, hogy a palesztin harcosok részt vesznek a dél-libanoni ellenállási akciók 90 százalékában. BÉKÉBEN KÍVÁNUNK ÉLNI KÍNÁVAL A vietnami külügyminisztérium nyilatkozata Vietnam békét akar Kínával, de a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy megkvé­­delmezze függetlenségét és szocialista építőmun­ká­­ját —­­hangsúlyozza a vietnami külügyminisztérium hétfői nyilatkozata. A dokumentum ismerteti az elmúlt két hónapban a Vietnam határmenti tartományai elllen intézett kí­nai fegyveres akcióikat. Kiemeli, hogy a heteken át folytatott tüzérségi tűz, a kínai gyalogság ismét­lődő betörései következtében békés polgári lakosok vesztették életüket, s jelentős gazdasági­ károl­ ke­letkeztek. A nyilatkozat rámutat: a két ország határán vál­tozatlanul nagy a feszültség. Kínai részről hídfő­állásokat építenek, s tüzérségük naponta lövi a vietnami tartományokat. Kína azt állítja — folytatódik az okmány —, hogy nem óhajtja a konfliktus kiszélesedését és rendezni akarja viszonyát Vietnammal. De változatlanul visszautasítja tárgyalási javaslatainkat, szót sem hajlandó ejteni az általunk indítványozott meg nem támadási szerződésről, vagy a tűzszünetről. Peking továbbra is Vietnam­­ nemzetközi politikai és­­ gazdasági elszigetelésére törekszik, gátolni igyek­szik országunk békés szocialista építőmunkáját, megpróbál döntő katonai fölényre szert tenni In­dokínában. A mostani provokációkkal egyben báto­rítani akarja a törvényes kambodzsai kormány el­len harcoló fegyvereseket is. Fennáll az a veszély,­ hogy Kína, az állítólagos vietnami fenyegetésre hivatkozva, újabb inváziót in­dít Vietnam ellen. Pedig Vietnam nem fenyegeti Kínát.­ Sok évtizedes harcok­ után most, az a­­ leg­­hőb­b vágya, hogy békében élhessen. A vietnami kormány és nép őszintén, a­zt kívánja, hogy a két szomszéd nép hagyományos barátsága helyreálljon. Vietnam a jövőben is arra törekszik, hogy békés tárgyalások útján rendeződjön a két állam viszonya a függetlenség és szuverenitás elveinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján. A jelenlegi­­ helyzetért, a fegyveres provokációkért és következményeikért a pekingi vezetést terhel min­den felelősség — húzza alá végül a vietnami nyi­latkozat. Algéria közvetít az Öböl-menti konfliktusban ? Algéria ismét közvetítő lépést tesz a Perzsa (Arab)­­öböl térségében­­ kialakult helyzet rendezésére. Hétfőn Sadli Bendzsedid elnök uta­sítására két magas rangú algériai politikus keresi fel egyidejűleg Bagdadot, illet­ve Teheránt, hogy átadja a hadban álló feleknek az al­gériai államfő üzenetét — közölték vasárnap hivatalos algériai források. Az államfői üzenet tartal­mát nem ismertették. Algé­ria az­­ 1980-ban megkezdő­dött iraki—iráni háború óta igyekszik közvetíteni a két, hadban álló ország között. Hétfő hajnalban még mindig lángokban állt az a török tartályhajó, amelyet vasárnap reggel az iráni Hárg-szigettől délre iraki rakétatámadás ért. Iráni je­lentés szerint a 153 ezer tonnás Buyuk Hun tartály­hajót Super Etendard fran­cia gyártmányú vadászgép­ről kilőtt Exocet-rakétával találták el. A UPI amerikai hírügy­nökség adatai szerint már­cius vége óta összesen hu­szonhét kereskedelmi hajót ért találat az öbölben. Kambodzsai küldöttség érkezett Budapestre Az Országgyűlés meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatás­ra Magyarországra érkezett a Kambodzsai Népköztársaság Nemzetgyűlésének küldöttsége. A delegációt Chea Sim, a nemzet­­gyűlés elnöke vezeti. Az érkezésnél a vendégeket Cservenka Ferencné, az Ország­­gyűlés alelnöke fogadta. Tudósítás a hajnal országából Azon a héten, amelyet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban töltöttünk, mindvégig elkísért az az érzés, hogy itt most valami újat és nem mindennapit tapasz­talok. Már a Moszkva és Phenjan közötti repülőúton elkezdődött. Éjjel repültünk, de éjszakai sötét­ség lényegében mégsem volt: a Nap szemben velünk haladt az égen. A repülőtéren rendkívül szívé­lyes, meleg fogadtatásban része­sítettek bennünket kollégáink a Koreai Központi Távirati Hírügy­nökségi­ől, és ezt azután is min­denütt érezhettük, ahová csak el­vittek koreai barátaink. Például akkor, amikor felkerestük Man­­geze városkát, vagy amikor meg­tekintettük a történelmi múzeu­mot, amelynek gazdag anyaga nemcsak a koreai nép sok évszá­zados történelmét mutatja be, hanem mindenekelőtt a szabad­ságért és függetlenségért vívott forradalmi harcát. Érezhettük ak­kor is, amikor a phenjani metró­val, annak építési munkálataival és távlati fejlesztési lehetőségei­vel ismerkedtünk Li Dák Szu, a metró igazgatója révén, és akkor is, amikor felkerestük a phenjani úttörőpalotát, vagy amikor Kin Gun Szánon, Korea egyik leg­­­szebb hegyvidékén, a kristálytisz­ta vízesések és a különös szépsé­gű tavak­­ mellett időztünk. Itt éreztem igazán, mennyire igaz, amikor Koreát a hajnal országa­ként emlegetik. A­­ mai Phenjaniban nincsenek régi épületek, hiszen az egész vá­ros újraépült. A háború éveiben az amerikai légierő barbár bom­bázásai a föld színével tették egyenlővé. De a város feltámadt hamvaiból és tovább növekszik, szépül. A Team­ Nehézipari Gépgyár a KNDK egyik legnagyobb válla­lata. Mintegy 5 ezer embert fog­lalkoztat. Kim Ci Hak, a gyár főmérnöke, miközben végigkísért bennünket a műhelyeken, arróll beszélt, milyen rohamos fejlődé­sen mentek keresztül az elmúlt években.­ — Kapcsolataink a Szovjetunió­val nem korlátozódnak a transz­formátorok exportjára — mondja Kim Ci Hak. — Baráti­ viszony alakult ki a moszkvai Vlagyimir Iljics Gépgyárral, szívesen látjuk vendégül, szovjet barátainkat. Nagy hatást gyakorolt ránk a Ko­rai—Szovjet Barátság Mező­­gazdasági Termelőszövetkezetben tett látogatásunk. A szövetkezet­be rizsföldek mellett vezetett az utunk. A rizs Korea alapvető me­zőgazdasági kultúrája. Korea ke­nyerének is nevezik és mint a kenyeret általában, nagy szere­tettel és gondoskodással termesz­tik.­­ A Koreai—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetet 1954-ben alapították, amikor a háború után megkezdődött a mezőgazda­ság kollektivizálása. Coi En Csen elnök szerint a háború előtt ez volt az ország legszegényebb fal­va. A szövetkezetbe hatvan egyé­ni gazdálkodó lépett be. Ma ez az egyik legmodernebb gazdaság: 700 gazdálkodót egyesít, 825 hek­tár földet művel. Legfőbb termé­kük természetesen a rizs, a­­ rizs­földek teszik ki a szövetkezet földjeinek legnagyobb hányadát. A rizstermesztés nemcsak nagy szakértelmet, hanem sok munka­ráfordítást is igényel. Ma a tsz­­tagok munkáját korszerű gépek könnyítik meg. Coi En Csen el­mondta, hogy a­ szövetkezetnek 71 traktora, 5 teherautója, 42 rizsvető gépe és sok más techni­kai felszerelése van. A Koreai—Szovjet Termelőszövetkezetben Barátság ma 130 mérnök és más szakember dolgo­zik. Sokan tanulnak főiskolák és más oktatási­­ intézmények, leve­lező tagozatán. A faluban két kö­zépiskola, kórház és rendelőinté­zet működik. Volt alkalmunk­­ ezekbe is ellátogatni, csakúgy, mint két tsz-t­ag vendégszerető otthonába. A kórház és a rende­lő felszereltsége, valamint a la­kások berendezése semmiben sem maradt el a városiakétól. Miután megtekintettük a gaz­daságot, elvittek bennünket a szö­vetkezet 90 hektáros kertjébe. Itt egy kis dombon, gyümölcsfák kö­zött folytattuk beszélgetésünket. A dombról jó kilátás nyílt rizsföldekre, a füstölgő gyárké­­­ményekre, és Phenjan új lakó­telepeire. Mindez együtt szinte szimbóluma volt annak, hogyan él ma a dolgozó koreai­­ nép, aki minden gondolatával a békés életre törekszik. Nyikolaj Zabelkin, (az APN munkatársa) 4P Mjohjanszan — országjáráson Ikarusszal S Phenjan, Csilloma sugárút / JÖVŐRE TESTVÉRMEGYEI NAPOK Eszmecsere Bács-Kiskun és a Krím kapcsolatáról Hazaérkezett az a megyei párt­munkás-küldöttség, amely május 30-a—június 3-a között tett láto­gatást az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottságának meg­hívására Szimferopodiban. Gera Sándort, a megyei párt­­bizottság propaganda és művelő­dési osztályának vezetőjét és dr. Kovács István munkatársat fo­gadta L. A. Pukasz, az UKP Köz­ponti Bizottsága külügyi osztályá­nak vezetője és V. Ny. Bagrov, a területi pártbizottság ideológiai titkára. Az eszmecserén áttekin­tették Bács-Kiskun megye és a Krím terület csaknem negyed­­százados testvérbaráti kapcsola­tait, eredményeit, s a további le­hetőségekről, tervekből is szót ej­tettek. ■ E. I. Maljenkóval, a területi­­ pártbizottság,­külügyi osztályának vezetőjével a két megye politi­kai, társadalmi, állami szerveze­teinek, gazdaságainak kulturális és spor­tintézményeinek további kapcsolatáról,­­együttműködéséről tárgyaltak. Így például 1985. áp­rilis 1—7. között rendezik meg a Krímben a Bács-Kiskun megyei napokat: fotó- és termékkiállítás nyílik Szimferopolbant, amatőr művészeti együtteseket, propagan­distákat, MSZBT-s aktivistákat, testvérvállalati kollektívák kép­viselőit várják a Fekete-tengeri testvérmegyében. ENSZ-szakértők értekezlete a bűnmegelőzésről Budapesten tegnap megkezdő­dött a bűnmegelőzéssel foglalko­zó ENSZ-sza­kértők nemzetközi tanácskozása. Az interregionális értekezleten — várhatóan több napos programmal — a világ min­den tájáról mintegy félszáz bűn­ügyi szakértő vesz részt, közöttük hazánk vezető jogászai, a bűnül­dözés, az igazságszolgáltatás, a büntetésvégrehajtás illetékes szakemberei. Az értekezleten mindenekelőtt azt elemzik, mi­lyen szerepe­ van a változó világ­ban írja — és lehet a­ jövőben — az igazságszolgáltatási büntető el­járás intézményének, s ez ho­gyan tehheti eredményesebbé a bű­nözés elleni harcot. A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa nevében dr. Már­kája Imre igazságügyminiszter üd­vözölte az értekezlet résztvevőit a Hilton Szállóban tartott megnyi­tó ülésén. Beszédében a legsúlyo­sabb gondokat okozó, szervezett és szigorú intézkedéseket követe­lő negatív t­ársadalmi jelenségek közé sorolta a bűnözést, amellyel — mint mondta — Magyarorszá­gon is szembe kell nézni. — Az elmúlt négy évtizedben hazánkban sokat tettünk a bűnö­zés visszaszorítása, társadalmi gyökereinek­­ kigyomlálása terén — mondotta. Erőfe­szítéseink ered­­ményeképp­e­n sikerült­ elkerül­nünk a bűnözésnek azt­­ a nagy­arányú növekedését, amely vi­lágszerte tapasztalható. Megelé­gedettségre azonban nekünk sincs okunk, a döntő fordulat még ná­lunk sem következett be a bűnö­zés elleni küzdelemben. Ezt bizo­nyítják, a statisztikai adatok is. Hazánkban a bűnözés mértéke az 1960-as évek derekától 1978-ig lényegesen nem változott, évente átlagosan 125—130 ezer közvádas bűncselekmény vált ismertté. Az utóbbi években azonban — saj­nálatos módon — számuk növek­vő­ irányzatot mutat: 1983-ban mintegy 150 ezer bűneset jutott a hatóságok tudomására. A bűnözés elleni hatékonyabb fellépéshez az eddigieknél ala­posabban kell elemezni a bűnel­követést előidéző,­ illetve kiváltó okokat. Ezek részben szubjektív szerteágazóak, eredetűek, részben a társadalmunkban meg­levő belső feszültségekre és el­lentmondásokra vezethetők vissza, s a bennünket körülvevő külső környezet káros erkölcsi hatásai­nak beszüremlésével is számol­nunk kell, ám nem szabad meg­állni az okok elemzésénél. A­­ leg­nagyobb probléma­ manapság ép­pen az, hogy sokszor az okok fel­tárásakor nem történnek átgon­dolt és határozott intézkedések ezek megszüntetéséért — mondot­ta a miniszter, majd , arról szólt, hogy foglalkoznak ,az állami és társadial­mi szerveknek a bűnímeg­­fertőzé­s­el kapcsolatbis­ feladattalyáj, ezzel is feltételeket teremtve bűnmegelőző tevékenységeik szá­­­mára. • SS A környezet védelme társadalmi feladat (Folytatás az 1. oldalról) az Országos Közegészségügyi In­tézet Településegészségügyi Fő­osztálya 30 tagú kollektívájának, Radetzky Jenő nyugalmazott szé­kesfehérvári gimnáziumi tanár­nak, Szabó Imre barcsi tájvédel­mi körzetvezetőnek, Szebényi Im­rének, a Műszaki Egyetem taná­rának, valamint Takács István­nak, Kazincbarcika tanácselnö­kének, akik a környezet és ter­mészetvédelem érdekében vég­zett munkájuk során kiemelkedő eredményeket értek el. „Az em­beri környezetért” kitüntetést 30-an vették át. S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának tit­kára 25 személynek Széchenyi István-plakettet adott át a kör­nyezetvédelem, környezetfej­lesz­­tés, valamint a környezetünk megóvása terén kifejtett eredmé­nyes társadalmi tevékenységükért. a) vásárolható’ legmagasabb bankjegy- címlet :­100-as b) vásárolható legmagasabb bankjegy- címlet : 500-as A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI DevizanemÉRVÉNYBEN: 1984. JÚNIUS S-TŐL Vételi Közép Eladási árfolyam top egységre,forintban Angol font 6476.5,1 6432.99 6489,47 Ausztrál dollár, 4174.48 4478,861 4182.84 , Belga frank , 84.21 i 84,20 84,37 Dán korona . 48846 • 468.37 469.04 Finn márka 804121). 805.01 805,82 Francia frank 356.79­­ 1­557.35 :­VW ’ 5^7,91 ; Hollandi sgri­tt-1536,66 1528.19 ; : • 1529,72 Japán yen (looo) 139.95 200^15 ' 200,35 Kanadai dollár ' »334.33 25­5 7.01 3581,47 Kuvaiti dinár’1 l'3381.1 t -T5576.69 ' ‘ 1'5‘592,27­­ Norvég korona­­­­,j .ín . 599.88 600,48 NSZK, márka 4721.91 '1723.63 1723.35 Olasz líra (1000) 27.68 : ' 27*74 - 1 27.74 Osztrák Schilling 1. 244,7« 244.99 1 : 243,23 Portugál escudo . .. 3344 J •68.17...' 53.20: * Spanyol ípaleta .­­ 30.24 . 30.27 I ‘ 30,30 ■ 1 Svardt; >íráfok 2957,9» . .., 2039.96­­ 2062.02 ' Svéd • korona : •­ 376.48 577.08­­ 577.64 Tr,. eá'stdl.' rubel 2­ 500.00 2602.60 jissa rimát­i«ví6S^09'.á ■, 4810.70 4613,31 VALUTA. (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1984. JÚNIUS 5-TŐL­ , Pénznem Vételi 1 Eladáti , árfolyam 180 egység**, 1 forintban Angol font,# / , Ausztrál dollár ./ Belga Iran« Dán korona , Finn márka/. . Francia frank G­ör­ög ' drachma «) ' Hollandi forint • Japán yen (JOOO) . ./Jugoszláv dinár b)' ■ Kanadai dohár Kuvaiti dinár Norvég­ korona .• NSZK márka í Olasz líra (1000) ' , Osztrák, schilling ; . Portugál escudo, Spanyol peseta', .­­ Svájci frank Svéd korona , USA dollár 6888,50. V 4050.30 81.70 454,51 780.88 ’ 340.63 ■ 40T3'2; 1482,34 I 194.1*3 31.67 3431.17 40100.38 381.88 1671.92 , 26.8$ .237.64 32.17 '29.30 1898.16 p39íj3 4472.38 6677.48 4304.02 86.82 . 482,63 ■ 8294« 574.07 43.46 1374.04 1 206.13 33.63 3664,63 16043.98 617,88 1773.34 28,54 252,34 34.17 31.18 2121.78 ; 864.3) 4749.02 \

Next