Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-09 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 134. szám Ára: 1,40 Ft 1984. június 9. szombat KÖLTSÉGVETÉS, KÜLKERESKEDELEM A megyei képviselőcsoport ülése Tegnap Kecskeméten, a megyei népfrontibizottság tanácstermében dr. Gajdócsi István elnökletével tartotta soron levő ülését az or­szággyűlési képviselők Bács-Kis­­kun megyei csoportja. A tanácskozás résztvevői egy­perces néma felállással adóztak a képviselőcsoport közelmúltban el­hunyt vezetője, dr. Buza József emlékének. Ezután dr. Gajdócsi István is­mertette az országgyűlés nyári ülésszakának előkészítésével kap­csolatos teendőket, a parlamenti bizottságok ülésrendjét,­­majd két tájékoztatót hallgattak meg a képviselők. Gaborják József, a megyei ta­nács tervosztályvezetője a me­gye 1983. évi költségvetésének tel­jesítéséről számolt be. A taná­csoknak összesen 6 milliárd fo­rint költségvetési és fejlesztési alap állt rendelkezésükre a ter­vezett feladatok megvalósítására. Gazdálkodásukra általában a ki­egyensúlyozottság volt jellemző. Az­­ előadó részletesen szólt kommunális, az egészségügyi, az a oktatási és a többi ágazat ered­ményeiről, valamint azokról a problémákról, amelyek a tanácsi a szervek gazdálkodását nehezítet­ték. Dr. P. Kovács István, a megyei tanács kereskedelmi osztályveze­tője Bács-Kiskun külkereskedel­mi helyzetét ismertette. A többi között elmondta, hogy az utóbbi években számottevően nőtt a me­gye exportforgalma. Több válla­lat megkétszerezte kiviteliét 1983-ban. E tevékenységből kiemelke­dően részesedtek a mezőgazdasá­gi és az élelmiszeripari üzemek. Kitért a kishatármenti árucsere­­forgalomra, amelyet, mint mon­dotta, tovább szeretnének bőví­teni, s nemcsak a ha­­árszomszéd Jugoszláviával, hanem más szo­cialista országokkal is. Ez ugyan­is sok előnyt jelent mindkét­ fél számára. Szorgalmazzák az áru­házi csereakciókat. Példaként említette, hogy Szimferopolban 1985-ben a Bács-Kiskun me­gyeiek, Kecskeméten pedig 1986- ban a krímiek rendeznek vásár­ral egybekötött árukiállítást. Si­került hasonló megállapodásra jutni az olaszországi Modenával, s kilátás van ilyen rendezvény cseréjére a romániai Gyulafehér­várral is. Mindkét napirendi téma fölött vitát nyitottak. Számos hozzászó­lás, kérdés hangzott el, főként az exporttal kapcsolatban. A vitá­ban felszólalt: Nyers Rezső, Sztra­­pák Ferenc, Raffai Sarolta, Je­neiné Hegedűs Zsuzsanna, Bori Gyuláné, Béleczki József, Heré­nyi József és Miskei István. A képviselőcsoport tudomásul vette a tanácsi szervek vezetői­nek tájékoztatóit. Az ülésen meghívottként részt vett Terbe Dezső, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkára, Jávor János, az MSZMP KB munkatársa és a Külkereskedel­mi Minisztérium megyei megbí­zottja, dr. Bányainé Bajzik Mag­da is. R. M. • Dr. Gajdócsi István a nyári ülésszak előkészületeiről tájékoztatta képviselőtársait. NAGY JÁNOS FELSZÓLALÁSA STOCKHOLMBAN Szándékunk, hogy hozzájáruljunk a párbeszéd folytatásához A bizalom- és biztonságerősí­tő intézkedésekkel és a leszere­léssel f­oglalkozó stockholmi kon­ferencián pénteken felszólalt Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, aki rövid látogatást tett a svéd fővárosban. Hangsú­lyozta, hogy a magyar közvéle­mény nagy érdeklődéssel követi a stockholmi konferencia mun­káját és azt várja, hogy a ta­nácskozás beváltsa a hozzá fű­zött reményeket, tartalmas, az európai bizalmat és biztonságot erősítő megállapodások elfoga­dásával végződjék. A továbbiakban az államtitkár kifejtette, hogy a Magyar Nép­­köztársaság kezdettől­ fogva ak­tív részvevője az összeurópai fo­lyamatnak, s a jövőben is elő kívánja segíteni a helsinki prog­ram megvalósítását, az európai biztonság erősítését, a kontinens­(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar-koreai tárgyalások •1 j utas a Nagygyűlés Székesfehérvárott Péntek­en, az Országház Dele­gálás termében megkezdődtek a magasszintű tárgyalások a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság csütörtökön hivatalos ba­ráti látogatásra hazánkba érke­zett párt- és állami küldöttsége, valamint magyar vendéglátóik között. A magyar tárgyalócsoportot Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára vezeti. A csoport tagjai: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Bor­­bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügy- és Kapolyi László ipari miniszter, valamint Etre Sándor, hazánk phenjani nagykövete. A koreai küldöttséget Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság elnöke vezeti. A delegá­ció tagjai: Karig Szong Szán, a KNDK Minisztertanácsának el­nöke, Li Dzong Ok, a KNDK al­­elnöke, Kim Jong Nam miniszter­elnök-helyettes és külügyminisz­ter, Jon Hjong Muk, a Koreai Munkapárt KB titkára, a KB Po­litikai Bizottságának tagjai, Hjon­ Mu Gvang, a KB titkára, Kong Dzin The miniszterelnök­helyettes, Dzon Bjong Bo, a 2. sz. Gazdasági Bizottság elnöke, a PB póttagjai, valamint Ju Jong Goi, a KNDK budapesti nagy­követe. A tárgyalások során kölcsönö­sen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, szocialista épí­tőmunkájáról, valamint a két ország előtt álló további felada­tokról. Áttekintették a kétoldalú párt- és államközi kapcsolatok főbb kérdéseit és kifejezték szándéku­kat, hogy a kölcsönös előnyök alapján továbbfejlesztik a sok­oldalú, mindkét nép javát szol­gáló együttműködést. Véleménycserét folytattak nemzetközi helyzet időszerű prob­­­lémáiról, az emberiség békéjét és biztonságát érintő kérdések­ről.Kim Ir Szen meghívta Kádár Jánost, hogy küldöttség élén te­gyen baráti látogatást a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban. Kádár János a meghívást köszönettel­­ elfogadta. (Folytatás a 2. oldalon.) Iliin ini I Eső után a határban Egész héten csepergett vagy zu­hogott az eső Medárd-nap előtt. Alaposan megáztatta a szántókat, kerteket,, legelőket. Megerősödtek a gabonafélék és a kapásnövé­nyek. A gyepek fűterméséből pe­dig az első növedéket megye­­szerte lekaszálták. Az összegyűj­tése már nem járt teljes sikerrel a naponta ismétlődő csapadék miatt. A párás, s lassan felmelegedő időjárás a kultúrnövények kárte­vőinek elszaporodására is kedve­ző feltételeket teremtett. Szinte mindennapos teendővé vált a vé­dekezés a lisztharmattól, a rozs­dától fenyegetett gabonaföldeken, a levéltetvektől sanyargatott és a peronoszpórától sem­ kímélt ülteti­vényeken. Megyeszerte bőségesen dolguk a kultivátorozóknak, akad a kombinátorral dolgozóknak megcserepesedett talajfelszín por­­a irányításában, és a kapálóknak a részesművelésre kiadott cukorré­pában, egyéb szántóföldi vagy kerti növényben. A kisgazdaságok veteményei, szőlői és gyümölcsö­sei is megkívánják a rendszeres ápolást. Ezekről a munkálatokról számolunk be az alábbi képek­ben. Ha beválik a Medárd-napra vonatkozó megfigyelés a több he­tes esőzésre, bizony számtalanszor meg kell még ismételni ezeket a teendőket a termés betakarítá­sáig. k. a.­ ­ • A kiskőrösi határban az új telepítésű szőlők sorközén talaj­művelővel irtják a gyomot. Hogyan tovább a szakszervezeti amatőr művészeti mozgalomban? Azzal is hangsúlyozta a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsának­­ elnöksége a szakszervezeti ama­tőr művészeti mozgalom jelentő­ségét, hogy első napirendi pont­ként­­ tárgyalta tegnapi ülésén. E mozgalom közművelődési szere­pének növekedését jelzi, hogy a Sza­kszervezetek Országos Ta­nácsa is tervezi az amatőr­­ moz­galom alapos feltérképezését, támogatás szükséges új formáj­á­nak kidolgozását. Urbán Pálné, az SZMT­ kultu­rális osztályának vezetője tájé­koztatta az elnökséget a kulturá­lis bizottság véleményező állás­­foglalásáról: úgy látják, hogy az emberek általában jövedelemkie­­gészítésre használják szabad ide­jüket, ezért a meglevő közössé­gek megtartása tekinthető meg­alapozott célnak. A hozzászólók általában egyet­értettek az írásos jelentés követ­keztetéseivel: a szakmaközi mű­velődési otthonok az amatőr mű­vészeti mozgalom serkentői. Ös­­­szehangoló, szervező munkájuknak köszönhető, hogy a megyére jel­lemző közép- és kisüzemekben dolgozó és a művészet iránt ér­deklődő tehetségek utat találnak az aktív művelődéshez. Hasznos­nak tartják az amatőr fotósok, a kórusok, az amatőr képzőművé­szek és díszítőművészek népszerű­sítését szolgáló üzemi, városi és megyei rendezvényeket. Tartalmi és formai gazdagodás­ról is tudósított a beszámoló je­lentés. A művészetpropagandában­ ,— tö­bbek között — a kecskeméti SZÜV, a Bácsépszer, a kecskemé­ti és a kiskunhalasi kórház, a kecskeméti Zománc- és Kádgyár, a DUTÉP házi kiállításai keltenek figyelmet. Mind többen foglalkoz­nak a tárgyalkotó művészeti ágakkal. A népi díszítőművész­szakkörök általában jó színvona­lúak. Megfigyelhető, hogy azokon a területeken eredményes a köz­­művelődés eme ágazata­, ahol hoz­záértő, országosan elismert és munkájukat vállalt ügynek te­kintő szakemberek dolgoznak, se­gítenek. Tóth István SZOT-dí­­jas fotóművész, dr. Nagy György­­né népi díszítőművész, Bánszky Pál múzeumigazgató, Pribojszky Mátyás citeraművész neve kíván mindenekelőtt említést. Örvendetes, hogy a szakszer­vezeti kórusmozgalom a korábbi­nál nagyobb mértékben számít­hat a szakmunkásképze­sekre, mint az utánpótlás intéző­bázi­sára. Ennek és a jó irányításnak is köszönhető: a szakszervezeti kórusmozgalom az amatőr művé­szeti mozgalom legszínvonala­sabb, legtöbb embert mozgató ágazata. Megfigyelhető a mind erősebb színvonalbeli­­ különbözés. Egyik-másik csoport nemzetközileg ér­tékelhető teljesítményre képes, míg több együttes hosszú ideje egyhelyben topog. Sajnálatos, hogy mind keve­sebb munkahely tart fenn ama­tőr művészi közösséget. Vitazárójában Borsodi György, az SZMT vezető titkára javasolta, hogy a testület ismerje el az il­letékes szakszervezeti kulturális ügyintézők, irányítók és a művé­szeti csoportok vezetőinek jó mun­káját. Célszerűnek látná, ha több­ször szerepeltetnék ünnepsége­ken, vállalati rendezvényeken a szakszervezeti művészeti csopor­tokat. A Némedi Sándor elnökletével tartott ülésen elfogadták az SZMT elnökségének és titkárságának II. félévi munkatervét. H. N. VÁLLALATI ÜNNEPSÉGEK Építők köszöntése Az Építők Szakszervezetének székházában pénteken, az építők napja tartottak, alkalmából * ünnepséget amelyen­ megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, valamint több ágazat és a társadalmi szervezetek képviselői is. Ábra­­hám Kálmán, építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter méltatta az ágazat dolgozóinak munkáját, eredményeit, és elismeréssel szólt azokról a törekvésekről, kezdeményezésekről, amelyekkel a további sikeres munka felté­teleit teremtik meg. Ezután az élenjáró munkásoknak, közvet­len itermek­ésirányítók­nak és ve­zetőknek kitüntetéseket adott át. Az építőipari tárcához tartozó vállalatok, üzemek a mai juniá­­­list megelőzően tartották meg a „házi” ünnepségeket. A Bács-Kiskun megyei Építé­­si­ és Szerelőipari Vállalatnál pén­tek délután emlékeztek meg a magyar építők hagyományairól, s a maiak munkájáról a központ, a II. számú építésvezetőség és a gépészet­­ dolgozói. Az ünnepsé­gen a legjobb munkát végző bri­gádokat megjutalmazták és törzsgárdatagok elismerésére is a sor került. Kisa József ács, Má­nyi János ács, Kőrös József gép­kocsivezető, Tancsa Gyula épí­tésvezető harmincéves törzsgár­­datagságáért vehette át a jutal­mat. A Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat működési te­rületén, Kecskeméten és másutt is megemlékeztek rövid ünnepsége­ken az építők napjáról. A köz­ponti összejövetelen az ünnep al­kalmából tizenhét dolgozónak a Kiváló Munkáért miniszteri el­ismerést, és százegy vállalati Ki­váló Dolgozó kitüntetést adtak át, kilencen lettek Kiváló Újítók. Törzsgárdatagságukért 667-en vehettek át jutalmat. A vállalat­nál dolgozó lengyel építők közül többen kaptak elismerő okleve­let. Ugyancsak tegnap vehette át a vállalat két dolgozója Buda­pesten az elismerést: Bakó Ba­lázs brigádvezető a Munka Ér­demrend ezüst, Solymosi István művezető a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta meg. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium irányítása alá tar­tozó kecskeméti Fémmunkás Vál­lalatnál csütörtökön tartottak ünnepi megemlékezést az építők napja alkalmából. Ma a kecskeméti építőmunká­sok és a tárcához tartozó más vállalatok dolgozói a csalánosi Parkerdőben rendezik meg szo­kásos juniálisukat. G. E. Megalakult az Országos Társadalombiztosítási Tanács Pénteken a SZOT Központi Is­koláján megtartotta alakuló ülé­sét az Országos Társadalombizto­sítási Tanács, amely az Országos Társadalombiztosítási Főigazga­tóság tanácsadó szerve lesz. Mint ismeretes, július 1-től a társadalombiztosítás állami fel­adattá válik, irányítását ezentúl nem a szakszervezetek látják el, hanem a kormány. Továbbra is érvényesül azonban a széles körű társadalmi ellenőrzés. Az újonnan megalakult szervezet vizsgálja és elemzi a lakosság társadalombiz­tosítási ellátásának helyzetét, ös­­­szegyűjti az érdekképviseleti szer­vezetek javaslatait, ezeket to­vábbítja az állami szerveknek. A tanács figyelemmel kíséri a la­kosság egészségügyi ellátását is, munkabizottságai útján pedig a társadalombiztosítási jogszabá­lyok gyakorlati érvényesülését. Faluvégi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottsága és a mány nevében köszöntötte kor­az Országos Társadalombiztosítási Tanács tagjait, s kívánt sok si­kert felelősségteljes és humánus feladataik ellátásához. Beszédé­ben rámutatott: társadalombizto­sítási rendszerünk — mint ezt az elmúlt három évtized bebizonyí­totta összes gondjaink, az el­osztás és a teherviselés ma is meglevő aránytalanságai ellenére — nemzetközileg is kiállja az ös­­­szehasonlítás próbáját. A tanács felelőssége különösen nagy a mai viszonyok között, mert a rendelkezésre álló anyagi esz­közökkel úgy kell gazdálkodni, hogy a nehéz körülmények elle­nére is érvényesüljön a kormány szociálpolitikája. Ezt kell figye­lembe venni a társadalombiztosí­tási szabályok megtartásában, akkor is, amikor a tanács irányt­­ mutat a megalakuló megyei szer­vezeteknek, illetve ellenőrzi azok munkáját. Bizonyos, hogy a dön­téseket viták előzik meg, de a ta­nácsban vállalni kell a különböző társadalmi rétegek érdekeinek képviseletét, azok egyeztetését, a szociális érzékenység ébrentartá­sát, hogy javaslataik alapján a legigazságosabb döntéseket hoz­hassák az állami szervek — mon­dotta a miniszterelnök-helyettes. Az alakuló ülésen az Országos Társadalombiztosítási Tanács el­nökévé Prieszol Olgát, alelnöké­­vé Lehoczki Mihályt választot­ták, a titkári teendőket Bartos István látja el. A 45 tagú Tanács­ban a SZOT 23, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának, a KISZ-nek, a Fogyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának, a Kisiparo­sok Országos Szervezetének, a Kiskereskedők Országos Szerve­zetének, a Magyar Kereskedelmi Kamarának, az Egészségügyi, az Igazságügyi, a Közlekedési, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a Pénzügyminisztérium­nak, az Országos Tervhivatalnak, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség­nek egy-egy, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának négy, az Ipari Szövetkezetek Tanácsának­ pedig három országos képvi­selője vesz részt.

Next