Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS Várható Időjárás az ország terüle­tére ma estig: Nappali gomolyfelhő­­képződés várható, zápor nem valószí­nű. Az eleinte még többfelé élénk északkeleti szél fokozatosan mérséklődik, majd mind több helyen eláll. Legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 20 fok között alakul. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 137. szám Ára: 1,40 Ft 1984. június 13. szerda Tűzszünet Irán és Irak között Kedden kora hajnalban kor­látozott tűzszünet lépett életbe Irak és Irán között, amelynek értelmében a háborúban álló fe­lek nem lőnek polgári célpon­tokat. Arról egyelőre nem­ érke­zett jelentés, hogy be is tartják-e a tűzszünetet. Előzőleg a két fél egy­más határmenti városait ■ ágyúzta, és mindkettő kilátásba helyezte, hogy megtorolnak min­den olyan akciót, amely bármi módon megsérti a tűzszünetet. Irak és Irán még vasárnap egyezett bele a korlátozott tűz­szünetbe, miután Javier de Cuelllar ENSZ-főtitkár Pérez sür­gette az immár negyvenötödik hónapja tartó háború beszünteté­sét. Több hírügynökség felhívja a figyelmet, hogy ez az első, bár korlátozott tűzszünet, amelyet si­került elérni a két szomszédos közép-keleti ország háborús vi­szályában. A kedden élebe lépett tűzszü­net nem terjed ki az Öbölben ha­ladó olajszállító hajókra. Országgyűlési bizottságok üléseztek Érvényesül a szocialista törvényesség Az 1983. évi állami költségve­tés­­ végrehajtásáról szóló és a parlament következő ülésszaka elé kerülő törvényjavaslatnak az igazságügyi területre és a taná­csi munkára vonatkozó fejezetei­vel foglalkozott­­ tegnap, a­ Parla­mentben tartott ülésén az Or­szággyűlés jogi, igazgatási igazságügyi bizottsága. Az­ Igaz­­s­ságügyi Minisztérium, a Népköz­­társaság Ügyészsége és a Leg­felsőbb Bíróság, illetve a Pénz­ügyminisztérium írásos munka­anyagaihoz a tanácskozáson dr. Kun László igazságügyminiszter­helyettes és dr. Kállai Lajos pénz­ügyminiszter-helyettes fűzött szó­beli kiegészítést. Az igazságügyi tárca különbö­ző kiadásaira tavaly rendelkezés­re állt több min­t 1 milliárd 800 millió forint lehetővé tette za­vartalan működését, a jogalkotá­si, jogalkalmazási feladatok tel­jesítését — mondotta dr. Kun László. Változatlan követelmény volt a szocialista törvényesség és a jogpolitikai irányelvek érvé­nyesítése, az ítélkezésben az úgy­nevezett időszerűség — a miha­marabbi ügyintézés — biztosítása. Külön kiemelte a miniszterhe­lyettes a családjogi pereket, ame­lyek nem csupán nagy számuk­­ miatt érdemelnek különleges fi­gyelmet, hanem azért is, mert alapvető érdekeket érintenek. Ezért mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás körében folytat­ják azokat a munkálatokat, ame­lyekkel a­ családvédelmi szem­pontoknak az eddiginél jobban megfelelő társadalmi fellépést — megelőzést — és ítélkezést kí­vánnak megvalósítani. A kötelmi, a tulajdoni jogvi­szonyból eredő ügyek elbírálásá­ban erősödött az a törekvés, hogy a jog eszközeivel is nyújtsanak segítséget az állampolgári fe­gyelem javításához, a vállalt kö­telezettségek megfelelő teljesíté­séhez, az ügyleti kapcsolatok tisz­taságához, a harácsoló, az élősdi magatartás visszaszorításához. A gazdálkodó szervezetek szerző­dési fegyelme kiemelkedő jelen­tőségűvé vált, aminek a jogalkal­mazásban­ is meg kell mutatkoz­nia. „­­ „ A tanácsi munka fő jellemző­jeként azt említette meg dr. Kállai Lajos pénzügyminiszter­helyettes, hogy a tavalyi költség­­vetés végrehajtása során is el­sőbbséget kaptak a társadalom­­politikailag kiemelt területek, így mindenekelőtti az egészségügyi és a szociális ellátás, az általános iskolai oktatás, és az alapvető kommunális feladatok. A vitában a képviselők a köz­­igazgatás kérdéskörénél továbbfejlesztésének elengedhetetlen igényként említették meg az igazgatási munka, benne a taná­csi tevékenység stabilitását és folyamatosságát. Az államigazga­tási feladatokat a korszerűsítés­­ és az egyszerűsítés után kisebb létszámú, ám magasabban képzett és egyben erkölcsileg, anyagilag jobban megbecsült, újítani képes szakemberekkel, célszerűbben szervezett intézményhálózattal, viszonylag kisebb költségekkel kell megoldani. Felszólalt a vitában dr. Fekete Károly, a Legfelsőbb Bíróság elnökének vas Tibor, a helyettese, dr. Lé­legfőbb ügyész helyettese is A képviselői véle­ményekre a két miniszt­erhelyet­­tes egyetértően reagált, majd az ülést az elnöklő dr. Gajdócsi Ist­ván bezárta. Megfelelő irányba fejlődik az ipar Tegnap ülést tartott az ország­­gyűlés ipari bizottsága. A testü­let Gorjanc Ignác elnökle­tével megvitatta az ipar 1983.­ évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tájékoztatót. A tanácskozá­son részt vett Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke is. A bizottság elé terjesztett írá­sos jelentés egyebek között meg­állapította: az ipar összességében a gazdaságpolitikai követelmé­nyeknek megfelelő irányba fejlő­dött. A gazdálkodást azonban szá­mos tényező nehezítette, amit vállalatok nagyobb része rugal­a­masabb és hatékonyabb intézke­désekkel áthidalt. A múlt év első hónapjaiban a fejlődés nem érte el a tervezett mértékű szintet, amit a következő hónapok gyor­sabb fejlődésével sem sikerült minden iparágban teljes egészé­ben ellensúlyozni. Nőtt a szocia­lista külkereskedelmi forgalom, a kohászat és a vegyipar a terve­zettnél többet exportált, míg más területeken, így a gépipari ter­mékek körében lemaradás volt. Mintegy 10 százalékkal növeke­dett az ipar konvertibilis export­ja, de az exportárak csökkenése miatt a devizabevételek nem érték el a kívánt szintet. A jelentéshez Juhász Ádám ipa­ri államtitkár fűzött szóbeli kiegé­szítést. 1984 eddigi tapasztalatairól szól­va elmondta, hogy a termelés az év első hónapjaiban gyorsabban nőtt a tervezettnél. Lényegesen javult a szocialista­ kivitel, ugyan­(Folytatás a 2. oldalon.) ISzoVjet energia távvezetéken Takarékos szabadalom Az OVIT albertirsai üzemegységében ér véget az a 750 kilovoltos távvezeték, amely a­ Szovjetunióból szállítja a villamos energiáit. Az összesen 748 kilométer hosszúságú távvezetéken érkező villamos ener­gia a hazai felhasználásnak mintegy egynegyed része. Korábban a szakembereknek nagy gondot okozott a távvezetéken történt üzem­zavarok elhárítása, a karbantartások elvégzése, minthogy az áram­­talanítás nagy energiaveszteséggel járt. Dr. Csikós Béla műszaki igazgató szabadalma alapján olyan fémszállal átszőtt védőruhát és új technológiát dolgoztak ki, amelyek segítségével a szerelők ve­szély nélkül, az áram alatt lévő vezeték érintésével végezhetik mun­­kájukat. Ezzel jelentős energiamegtakarítást ér­nek el. Napirenden az együttműködés legfontosabb kérdései Moszkvában kedden délelőtt megnyílt a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában részt vevő országok legmaga­sabb szintű gazdasági tanács­kozása, amelynek színhelye a moszkvai Kreml György­­terme. Itt állították fel hatalmas téglalap alakú asz­a­talt, amely mellett a tíz tag­állam küldöttsége helyet fog­lal. A tanácskozást Konsztan­­tyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke nyitotta meg. A magyar küldöttséget a ta­nácskozáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A­­ tanácsko­zás munkájában részt vesz Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizot­tság titkára, Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnök­­helyettese, hazánk állandó KGST- képviselője, Faluvégi Lajos, a Miniszteritanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, a Központi Bizottság tagjai. A tanácskozáson a bolgár kül­döttséget Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács el­nöke, a csehszlovák küldöttséget Gusztáv Husák, a CSKP KB főtit­kára, a köztársaság elnöke,­ a ku­bai küldöttséget Carlos Rafael Rodriguez, a KKP KB PB tagja, az államtanács és a miniszterta­nács elnökhelyettese, a lengyel küldöttséget Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a mi­­nisztertanács elnöke, a mongol küldöttséget Jumdzságin Ceden­­bal, az MNFP KB főtitkára, Nagy Népi Hurál Elnökségének a elnöke, az NDK küldöttséget Erich Honecker, az NSZEP főtit­kára, az államtanács elnöke, román küldöttséget Nicolae Ceau­­a­sescu, az RKP főtitkára, köztár­sasági elnök, a szovjet küldöttsé­get Komsztantyin Cs­ernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, a vietnami küldöttséget Le Duan, a VKP KB főtitkára vezette. A tanácskozáson, amelyen részt vesz Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára, a testvérországok gazda­sági fejlődésének és együttműkö­désének legfontosabb kérdéseit vitatják meg. A délelőtti ülésen Todor Zsiv­kov, a délutánin Kádár János elnökölt. A keddi ülésen felszó­lalt Konsztantyin Csernyenko, Todor Zsivkov, Kádár János, Le Duan, Erich Honecker és Carlos Rafael Rodriguez. A résztvevők az érdemi tárgyalások megkezdé­se előtt megemlékeztek az olasz és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom most elhunyt kiváló személyiségéről, az OKP főtitkáráról, Enrico Berlinguerről. A tanácskozás ma folytatódik. A Kádár János vezette magyar küldöttség a tanácskozáson. Politikai nyári egyetem Propagandisták Baján Keresni kell a propagandisták, pártaktivisták továbbképzésének újszerű formáit: azokat a lehe­tőségeket, amelyek elősegítik, hogy még tájékozot­tabbak, felkészültebbek legyenek, összefüggéseik­ben is átfogóan ismerjék a társadalmi, gazdasági, politikai életünk legkülönbözőbb kérdéseit, s köz­ben — a tömegpolitikai oktatás és agitáció terüle­tein kamatoztatható — módszertani ismeretekkel gazdagodhassanak. Ezt a célt szolgálja a megyei pártbizottság propa­ganda- és művelődési osztálya által szervezett Po­litikai Nyári Egyetem, amely­­ vasárnap kezdődik Baján, a Petőfi-szigeti úttörőházban. A négynapos rendezvénysorozaton hetven propagandista vesz részt: a megye különböző gazdasági egységeinek, intézményeinek ,pártmunkásai. A politikai továbbképz­ésnek ez az új formája le­hetővé teszi, hogy országos hírű, neves előadók közreműködésével kerüljön terítékre egy-egy aktuá­lis téma, s az előadásokat konzultációk, közös vi­ták kövessék. Íme néhány érdekesség a Politikai Nyári Egyetem gazdag programjából: Hétfőn délelőtt Ber­end T. Iván akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tan­székvezetője ta­­t előadást A magyar népgazdaság fejlődésének négy évtizede címmel. Délután Csorna Gyula, az Országos Pedagógiai Intézet osztályveze­tője a felnőttnevelés pedagógiai, pszichológiai és módszertani kérdéseiről tájékoztatja a propagan­distákat. A keddi program­ban üzemlátogatás is szerepel: a Kismotor- és Gépgyár helyi gyárát és a Húsipari Közös Vállalatot, a bácsbokodi Aranykalász, és a csátaljai Új Tavasz Termelőszövetkezetet keresik fel a Politikai Nyári Egyetem résztvevői. A szocialista gazdaság perspektívái tíz ezredfor­dulóig címmel Illés János, az Országos Tervhivatal osztályvezetője tart előadást szerdán. Ezt követően a megyei pártbizottság, a megyei tanács,­­a megyei főügyészség és rendőr-főkapitányság vezetőivel ta­lálkozhatnak a propagandisták. Az ankét célja, hogy szűkebb hazánk, Bács-Kiskun­­ társadalmi és gaz­dasági életéről, közbiztonságának helyzetéről is mi­nél részletesebb tájékoztatást kaphassanak a tö­­megpolitikai oktatás és az agitáció területén tevé­kenykedő pártmunkások. K. E. FOGLALKOZTATÁS ÉS NÉPESEDÉSI CÉLOK Nődolgozók részmunkaidőben Tegnap ülést tartott a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának Elnöksége Budapesten, a testü­let székházában. Duschek Lajosné elnökletével megvitatták: a mun­kaidő-beosztásnak és a foglalkoz­tatásnak milyen újabb formáit lehetne alkalmazni. A résztvevők elmondták: a MNOT munkabi­zottságának a főleg nőket foglal­koztató üzemekben, vállalatoknál szerze­tt tapasztalatai szerint egyes területeken a munka jellege, szer­vezettsége azt igényelné, hogy több dolgozót foglalkoztassanak részmunkaidőben. Célszerű len­ne szélesebb körben alkalmazni a rugalmas és az osztott munkaidő rendszerét, valamint a bedolgo­zást, a munkaköri megosztást. (Folytatás a 2. oldalon.) ,v;'v';v:—- 1 A hatodik ötéves terv fej­lesztési feladatainak távása sok töprengésre rangso­roott okot annak idején: nyilvánva­lóvá vált, hogy a felsőbb tá­mogatás csökkenésével keve­sebb pénzből nehezebb lesz az elképzelések megvalósítása. Holott a községekben is gyü­lekeztek a tennivalók, hiszen ha a falvak népességmegtartó képességét növelni akarják, cselekedni kell annak érdeké­ben, hogy a lakosság közérze­te javuljon. A település „kom­­fortossága" meghatározó té­nyező. A jó kereskedelmi, or­vosi ellátás, a megfelelő ivó­víz, az épülő utak, járdák,­­ vagy éppenséggel az egymű­­szakos általános iskolai taní­tás — természetesen a biztos megélhetést nyújtó munkahe­lyek mellett — mindezeknél ékesebben szól az elvándorlás ellen. Az elmúlt három évben 15 város és község kapott a tele­pülésfejlesztési eredményeiért­­ nemzeti zászlót Bács-Kiskun megyében. Köztük Jászszent­­lászló kétszer, Jánoshalma, Kis­­kunmajsa, Tompa egy-egy al­kalommal érdemelte ki a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának legmagasabb elisme­rését. Nem előzm­ények nélkü­li ez a siker; már az előző tervidőszakok eredményei iga­zolták, hogy az értelmes célok elérésére lehet mozgósítani a lakosságot és a helybéli gaz­dálkodó egységeket. Kiskunmajsán például vízellátás rekonstrukciója je­­­lentette a legnagyobb felada­tot. De már 1982-ben döntöt­tek: nem lehet halogatni az egészségház építését sem. A vízmű újjáépítését tavaly be­fejezték, s az idén­­ elkészül az egészségügyi centrum is. A községi tanácsoknak a lakosság és a munkahelyek bevonásával sikerült a szűkö­sebb esztendőkben a tervezett­nél nagyobb feladatokat meg­valósítani. És az sem mellékes, a­hogy közösen keresték azokat lehetőségeket, amelyekkel okosabban gazdálkodva lé­pésről lépésre előbbre jutot­tak ... Igaz, korábban lehetett „egyezkedni” a termelőszövet­kezetekkel: „adok félmilliót az iskolaépítésre”. A pénzügyi szabályzók szigorodásával az ilyen nagylelkűségre mosta­nában nem lehet számítani. Megoldásként — hogy példát említsünk — a csólyospálosi Kunsági Szakszövetkezet el­vállalta az iskola megépítését. A házilagos építőbrigád kivi­telezésében nyilván olcsóbban készülhetett el, nem szólva ar­ról, hogy így a határidők is lerövidültek, s a községben a tervezettnél egy évvel előbb befejeződött a tanteremérn­tés. Balotaszálláson a tanács ház­helyeket alakított ki. A Kis­kunhalasi Állami Gazdaság eh­hez a talajegyengetést vállal­ta, s ha megszámítjuk, ez is ér annyit, ha nem többet, mint az elmaradt 300 ezer forintos fejlesztési támogatás. Zsanán két tanteremmel­­ bővült az iskola a község kisiparosainak felajánlása nyomán. Nem véletlen tehát, hogy ezekben a községekben tavaly az egy lakosra jutó társadal­mi munka értéke meghaladta a háromezer forintot. Nem di­csekvés ezt megállapítani, in­kább ösztönzés a jövőre néz­ve. Mert bizonyságul is szol­gál arra, hogy az emberek la­­kóhelyszeretetére és az össze­­­fogásra lehet építeni. És a településfejlesztésnek efféle „trükkjei” bőségesen kama­toznak — a lakosság büszke örömére. Nagy Mária TANÁCSKOZÁS A GYEREKEK PROGRAMJ­AIRÓL Együtt a szülőkkel Magány — ezzel a címmel hívja fel magára a figyelmet egy fénykép a bajai úttörő­ház előterében. A fotószak­kör (gyermek) alkotója egyik hasonló korú társát kapta a lencsevégre, amint egy om­ladozó tűzfalnak támaszkod­va unatkozik. A fal sivársá­ga, a semmiféle érzelmet ki nem fejező tekintet egy fon­tos társadalmi jelenségre irányítja a figyelmet: sza­badidős kultúránk fejlet­lenségére. E témával foglalkozik az úttö­rőszövetség országos elnöksége is, amelynek tagjai ezúttal a — szervezet történetében először — a Baján jöttek össze, két napra. A testület — amelynek keddi ülé­sén részt vett Varga László, a szövetség főtitkára, és Papp György, a bajai pártbizottság első titkára is — annak lehetőségeit keresi, hogy az iskolás korú gyer­mekek szabadidős programjába hogyan lehetne az eddiginél job­ban bevonni a szülőket is? Rész­ben erre válaszol a Bokányi De­zső nevét viselő bajai úttörőház jelentése, amelyet szintén meg­vitat mai ülésén a testület, amely több — a szóbanforgó té­s­mával kapcsolatos — kezdemé­nyezés sikeréről adhat számot. * A szülők közül is egyre többen érdeklődnek például a játszóhá­zi foglalkozásaik iránt, s mind népesebbek lesznek az ország tá­volabbi tájainak megismerésére vállalkozó családi túrák csoport­jai is. K. J.

Next