Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

4 • PETŐFI NÉPE , 1984. június 13. TISZAKÉCSKÉN, A VÁLTOZÁSOK UTÁN (II.) A megnyugvás hónapjai Mindenki tudja, hogy a változásokkor, a jövőre nézve, döntő az is, hogy a különböző munkahelyen dolgozók hol és hogyan folytat­hatják . .. Ilyenkor az átszervezés tartalma különösen fon­­tos, s nemcsak személyi okokból, hanem termelési szempon­tokból is. Az esztendő eltelt hónapjaiban történtekről Budai Istvánnal beszélgettem. Megszűntek a határok — Kezdjük a kerekdombiak helyzetével. E gazdaság január 1-től formailag [UNK] és gyakorlatilag már a Béke és Szabadság Tsz ré­szévé vált. — Három nappal­ korábban kezdtünk az ünnepek miatt, s azért hogy az állattartásiban ne legye­nek gondok — emlékszik az el­nök. — Leltárt készítettünk az egész szövetkezetben, takarmányt, alomszalmát vittünk a telepekre, és minden dolgozónak azt mond­tuk: végezzék a korábbi beosz­tásban munkájukat, és február elejéig a tsz vezetősége dönt, hely­zetükről és fizetésükről is. — Ez utóbbi persze csökkent... — De nem a megkülönböztetés, hanem az egység érdekében. A furcsaság ugyanis az volt, hogy a kerekdombiak ugyanazért a munkáért, beosztásért többet kaptak 10—20 százalékkal a Bé­ke és Szabadságban kialakult bé­reknél. Tehát egységbe kerültek a fizetések, ami azt is jelenti, hogy néhány dolgozóiul emel­kedett. Ezt a rendezést sem mond­tuk véglegesnek: március elején ismét felülvizsgáltuk a helyze­tet. Közben elkészítettük a ter­melési és pénzügyi tervet, meg­szüntettük a tsz-határokat, s nem ragaszkodtunk ahhoz, hogy min­denki a régi munkahelyén dol­gozzon. Ezt a tagok igényének, és a termelés biztonságának figye­lembevételével módosítottuk. Egyetlen budapesti egységet hagytunk meg, ez az ipari szol­gáltató szakcsoport, amelynek jö­vedelmező működtetéséről gon­doskodtunk. (Új működési sza­bályzatot dolgoztunk ki részük­re és megteremtettük a pénzügyi bizonylati fegyelmet.)­­ Végül is március elseje volt a szövetkezetben a „vízválasztó", ekkorra egyértelművé vált, hogy a Tiszagyöngye csatlakozik, és az ottaniakat is számításba kellett venni. — A volt Új Élet tagjai közül azokra számítottunk elsősorban, akik az addig eltelt hónapokban jól ellátták feladatukat, és az egység érdekében is dolgoztak. Véglegessé váltak a beosztások, felmentések és kinevezések tör­téntek, néhány szakembertől pe­dig, velük egyetértésben, meg­váltunk. Csökkentettük az ad­minisztratív létszámot, és a ter­melésre összpontosítottunk. Gye­pet telepítettünk 250 hektáron, a szőlőültetvény felülvizsgálata­kor, bár a teljes kivágást indo­koltnak tartottuk, a szőlő egy részét mégis meghagytuk, ugyan­is átmenetileg ez a gazdaságo­sabb megoldás. A szőlő- és gyü­mölcsültetvényben a metszés, a szántóföldeken a tavaszi munkák folytak, s az állatállomány ta­karmányozásában sem volt fenn­akadás. — Bizonyára nincs kiemelkedő jelentősége a március 7-i dátum­nak, abból a szempontból, hogy ez a nap jelenti jogilag is a Ti­­szagyöngyével való egyesülést.­­ A korábbi zökkenőmentesebb együttdolgozási folyamatos­ságot tett lehetővé. Itt is el kell mondanom, hogy egyes beosztá­sokban a Tiszagyöngyében ma­gasabbak voltak a bérek és ki­igazításra volt szükség. A Tisza­gyöngye minden szakembere tsz-ben maradt, májusban érté­­­keltük munkájukat, és kisebb módosítások történtek a szak­mai alkalmasság, a lehetőségeink és a dolgozók igényeinek egysé­gében. Egyébként a személyi jel­legű döntéseket széles körben megbeszélve, az érdekeltek bevo­násával és egyetértésével hoztuk. — Milyen beosztást kapott a Tiszagyöngye elnöke? — Fazekas Béla elfogadta az­­ ellenőrző bizottság elnöki tiszt­jét, amely fontos megbízatás, és így itt nagy haszonnal kamatoz­tathatja tapasztalatait. Szívesen is végzi ezt a munkát. Mindenki talpon Mi bizonyítja legjobban, hogy a tiszakécskei változások egysé­get teremtőek, a fejlődést szol­gálják? Rövid a válasz: az em­berek cselekedetei, munkája. Példákkal tanúsítják az itt élő emberek összetartását, nehéz tavaszt vészelt át a mezőgazda­ság. Miként állt helyt a tagság? Budai István mondja: — Aszály, vízhiány, a soha nem látott szélverés és fagykár! Kü­­lön-külön is veszteségek okozói, hát még együtt! Emellett a ter­melésbővítés adott­ feladatokat,­­ például a Tiszagyöngye istállói­nak hasznosítása, ah­ol megkezd­tük a csirke- és libanevelést. A gépek felújítása, az eszközök gya­rapítása ugyancsak a fontos ten­nivalókhoz tartozott. Mindenütt egyenletes, jó munka­ folyt, a me­gyei tanácstól vissza nem térí­tendő támogatást is kaptunk gép­vásárláshoz. A fólia alatti terme­lés fejlesztésére, jövedelmezősé­gének javítására ugyancsak megtettük a szükséges intézke­déseket. A végrehajtása is rend­ben folyik. A megyei, a községi - párt-, tanácsi és társadalmi szer­vek egy esztendeje megkülön­böztetett figyelemmel kísérték munkánkat, és lépten-nyomon segítséget adtak. A tsz tagjai lel­kiismeretesen dolgoztak. Egy dolog vezérelt mindenkit: a jobb és eredményesebb termelés. , Út felfelé — Milyen konkrétumokra ala­pozza mondatait? «— A nehéz helyzetekben dől el minden. Az aszályos tavaszon maximálisan ki tudtuk használ­ni az öntözési lehetőségeket. Az április 27—30. közötti erős lehű­léskor, amikor mínusz 6 fokot mértünk, mindenki talpon volt, éjjel füstöltünk, öntöztünk, véd­­tük az ültetvényeket... Nem az embereken múlott, hogy csak mi­nimális sikerrel, mert 20—25 mil­lió forint termelési kiesést oko­zott a fagykár. Ezután átdolgoz­tuk a terveket, takarékossági in­tézkedéseket vezettünk be, hogy egyensúlyba kerüljünk. Szóval nehéz időszak volt, megmutat­kozott, hogy valóban mindenki egyfelé húz, a nagy közösség ér­dekében akar, és tud tenni. Tisza­­kécskeiek vagyunk minda­n­­­nyian, e vidék szülöttei, itt aka­runk élni és dolgozni, segíteni az időseken és nevelni a jövő nem­zedékét, gyermekeinket. E gon­dolkodásnak és egyet akarásnak, az egységnek gyakorlati meg­nyilatkozása volt a tsz-tagság el­múlt hónapokban kifejtett mun­kája. — A jó kezdet gondtalanabb jövőt ígér? — Tennivalóink tetemesek. Sok a gyenge minőségű földünk, szántók átlagos aranykorona-ér­­­téke 14 alatt van, ami szükséges­sé tenné, hogy a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek közé soroljanak. Bár a Pénzügyminisz­tériumtól megértést és segítséget kaptunk eddig is, az átsorolá­sunkat — amelynek pénzügyi tá­mogatási következményei van­nak — nem sikerült elérnünk. A PM-től így csak harmadát kap­tuk annak, ami akkor illetett volna meg bennünket, ha az át­minősítésünk gondolom, erre megtörténik. Így szükség van, mert az átsorolás elmaradása miatt a későbbiekben is tartósan hátrányos helyzetbe kerülhe­tünk. A termelési szerkezet vég­leges kialakítása, a tsz-tagság munkahelyi jövedelmi helyze­tének javítása, a termelés foko­zása ugyancsak a fontosabb teen­dőink közé tartozik. A jövőben is szeretnénk a biztonságot adó, fel­felé haladó úton járni, és egység­ben, jól dolgozni. (Vége) , Csabai István Ólom helyett lézer Két nagyteljesítményű számí­tógépet állítottak üzembe a Nyom­daipari Fényszedő Üzemben. Ezek segítségével lehetővé vált a fényszedés, a szövegfeldolgozás további korszerűsítése. A fény­szedés, a lézer alkalmazása fo­lyamatosan tért hódít a korszerű nyomdatechnikában, s mind na­gyobb arányt­ foglal el a hagyo­mányos ólomszedés mellett. Az OMFB támogatásával vásárolt Szatellit számítógépek alkalma­zása e folyamatot gyorsítja meg, lehetővé téve több fényszedő rendszer egybekapcsolását. A nyomdákban az oldalak, illetve a sorok megjelenésének módját és formáját képernyőn, úgyneve­zett display-rendszeren alakítják ki. A számítógép nyelvére kódolt kéziratot a fényszedő-k­özpontba a hagyományos­ telefonkábelen továbbítják a Magyar Posta di­gitális központján keresztül. Ed­dig az Alföldi és a Kossuth Nyom­da csatlakozott a féirendszerhez. A néhány hónapja üzemelő rendszer tapasztalatai olyan ked­vezőek, hogy rövidesen a Nyom­daipari Fényszedő Üzem többi tagvállalata is bekapcsolódik a rendszerbe, amely lényeges be­ruházást nem igényel, hiszen ép­pen a meglévő kapacitás jobb kihasználása érdekében építették ki az egyelőre két partnerrel működő hálózatot. A fényszedés e korszerű alkalmazása most a könyv előállítását teszi a koráb­binál gyorsabbá, ám megvannak a technikai feltételei annak is,­­ hogy a számítógéphez kapcsolt képernyős munkahely meghono­sodjék a folyóiratok, sőt a napi­lapok előállításánál is. E techno­lógia széles körű elterjedésének most még gátat vet a szakember­hiány, hiszen a fényszedés nyomdász és a számítástechnikai a mérnök együttes munkáját igány- I­li. i k Nagydíjas termék Az idei ta­vaszi Budapes­ti Nemzetközi vásáron tizen­egy vállalat nyerte el ki­magasló minő­ségű termékei­vel a nagydíjat.vásári A nagydíja­sok­, egyike a BHG Híradás­­technikai Vál­lalat LOTRI­­MOS tárolt programvezér­lésű, elektroni­kus üzemfelü­gyeleti és kar­bantartó rend­szere. SAJTÓPOSTA Ivóvíz szükséges! Kiskunhalastól alig 10 kilomé­terre, a pirtói vasútállomás szom­szédságában van az a kiránduló­­hely, mely­­ kis tavával, gyönyörű­fáival és csendjével sok városit vonz a hétvégeken. A kikapcsoló­dásra, pihenésre vágyók azonban újra és újra panaszkodnak amiatt, hogy nem jutnak ivóvízhez. Mi több,­a MÁV-épületben lakók is Pirtóról, vagy Halasról kaphat­nak csak fogyasztásra alkalmas vizet. Olvasóink hívására ellátogat­tunk a helyszínre, s az ott-tartóz­­kodókkal elbeszélgetve megtud­tuk: talán két éve készült el az állomási épület melletti kút, mely csupán néhány hónapig műkö­dött, s azóta használhatatlan. A szivattyúrendszere mondta fel a szolgálatot. De nem javítják meg, mert nincs megrendelő. Mint ki­derítettük, a vasút a kivitelező felelősségét­ emlegeti újra és újra, a kivitelező viszont erről hallani sem akar. Természetesen mi nem tudjuk érdemben eldönteni a vitát, s nem is lehet feladatunk kideríte­ni a felelős személyét, amit vi­­szont láttunk, arról van vélemé­nyünk, s elmondjuk: A jelentős­ értékű kútberende­­zést sorsára hagyni alighanem több, mint nemtörődömség. Per­sze az is meglepő, hogy a több év óta látogatott kirándulóhely ivó­­vízellátásáról még egyetlen illeté­kes sem gondoskodott. Remélhe­tőleg nem azért, mert a szóban forgó, úgynevezett Patkó-tónak kristálytiszta a vize... visszhang­t kerülő utakon... A május 30-i Saj­tóposta rovat­ban kifogásoltuk azt a városi és nagyközségi gyakorlatot, misze­rint számos utcában nehezítik a közlekedést a keskeny úttest szé­lén parkoló gépjárművek, vala­­mii­­t a járdán elhelyezett törme­lékhegyek, sóderkupacok, egymás­ra dobált gallyak stb. írásunk végén sürgettük az illetékeseket, hogy a biztonságos közlekedés ér­dekében szigorúbb rendet köve­­­teljenek-tartsanak a közterülete­ken. E sorok közlése után szá­mos telefonhívást kapott szer­kesztőségünk. Olvasóink konk­rét helyszíneket említettek, ahol több hónapja (néhol pedig már tavaly ősz­ óta) vár sorsára a családi ház mel­letti járdaszakaszon tárolt, tégla, betongerenda, laka­tlanban lévő oltott mész és egyéb anyag. Tud­tunkra adták, vannak tulajdono­sok, akik rendelkeznek terület­­használati engedéllyel, de az ab­ban foglalt ha­t­áridőt már jóval túllépték. Ismernek olyan csalá­dokat is, akik engedély nélkül birtokolják a közterületet, mely­nek egy részét már véglegesen kisajátították. Informátoraink úgy vélik, elsősorban az utcabi­zalmiaknak, valamint a tanács­tagoknak lenne kötelességük fel­térképezni körzetük e tarthatat­lan állapotát, s továbbítani meg­állapításaikat a hatósághoz, ahol viszont késedelem nélkül kellene intézkedni. Ebben a témakörben levél is érkezett hozzánk. Feladója arról értesít bennünket, hogy a Szege­di Lajos utcában lakó kecske­métiek kétszeresen is kínos hely­zetben vannak. Egyrészt azért, mert a 4-es számú­ ház gazdája már kerek egy esztendeje tárol építési anyagot a járda szélessé­gében, s minderre ráadás, hogy az úttestet hivatalosan is lezár­ták csatornázás miatt. Az árok már kiásva, s bár igen, mély, sokan mégis annak szélén — nem k­is balesetveszély közepette —­ sietnek a munkába. A környék­beliek úgy vélik, a tanácsi kö­zöny következménye, hogy a köz­művesítés miatti útlezárással egyidejűleg használhatatlan a jár­da is ... ERDŐTELEPÍTÉS Az idén mint­egy hetven hektáron tele­pítenek tölgyet, bükköt és luc­fenyőt a Bala­­­tonfelvidéki Erdőgazdaság , farkasgyepüi erdészetében. A március köze­pén megkez­dett munka so­rán 600 ezer facsemetét ül­tetnek el az erdészet dolgo­zói részben­­ kézzel, részben nagy­ teljesít­ményű hidrau­likus csemete­ültető géppel. Wmmm Dóra Lászlónak, Kiskunhalasra: en­nek köszönet jár, azért, mert késő éjszaka felfigyelt a szomszédos lakás felől áramló nagy füstre,­ s haladék­talanul értesítette a helyi tűzoltósá­got. Bár jelzése tévesnek bizonyult, emiatt mégsem „érdemelte meg” a dorgálást. A történteket kivizsgál­tattuk az illetékesekkel, akik intéz­kedtek az efféle szabályellenes rea­gálás megelőzése érdekében. Végül tolmácsoljuk a megyei tűzrendészet kérelmét: a hivatásos tűzoltók mun­káját már azzal is segíti a lakosság, ha a bejelentése tartalmazza nemcsak az eset pontos helyét, hanem a tűz méretére-kiterjedésére vonatkozó be­csült adatot is. Fazekas Imrének, Kecskemétre: Az idén január óta folyósított havi, 310 forint bérkiegészítésnek­­ (nem­­ pedig juttatásnak) m­­inősül­, s­­ az átlagkoré­, sőt kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni. Következésképpen sem­milyen jogcímen nem lehet csökken­teni ezt az összeget. Ha ön a mun­káltatójánál mást­­ tapasztal, jogos a sérelme, melynek orvoslásához a helyi szakszervezeti bizottság kérje se­gítségét. Varga Vilmosnak, Kalocsára: A há­zasságkötés utáni egy éven belül küldött — nem kereskedelmi jellegű S új ajándéktárgyak (nászajándékok) akkor vámmentesek, ha a értékük nem haladja meg az belföldi ötezer forintot. % FOGADÓSZOBA Sokszor halljuk, olvassuk, hogy a bajt nem orvosolni kell elsősorban,­ hanem megelőzni. S bár számtalan példa bizonyítja ennek az álláspont­nak helyességét, mégis nemritkán ta­lálja magát szemben az ember olyan esettel, mely aligha következik be, ha idejében sor kerül a szükséges in­tézkedésre. Egy ilyen történetet adok közre az alábbiakban, remélve, hogy a megismétlődésének feltételeit ha­marosan felszámolják az illetékesek. A Bogi László u. 1—7. számú tízemeletes társasházba tavaly tavasszal költöztünk be. Mint a 120 tagú lakóközösség megvá­lasztott képviselője, pár hónap­pal később levélben fordultam a beruházási vállalathoz, a városi tanács tervosztályához és a nép­front körzeti bizottságához, kér­ve e szervek segítségét ahhoz, hogy a gödrös, hulladé­kanyagok­kal borított területet rendezetté tegyük. A családok, valamint a közeli szövetkezeti ház lakói is vállalkoztak összesen több száz óra társadalmi munkára, ami egy ideiglenes játszótér kialakítását is lehetővé tette volna. (A lakás­­szövetkezet ígérte, hogy 15 ezer forint értékű játékot — mászó­­h­áít, hintát stb. — ad az ottani gyerekeknek.) A helyszínre érkezett meghí­vottak megállapodtak, hogy kö­rülbelül 400­ négyzetméter terü­leten építik ki a környezetet, el­simítják a talajt, és befüvesítik. E munka részint megvalósult, ám az ideiglenes játszótér kialakítá­sából semmi sem lett. A renge­teg gyerek pedig játszott és m­a is játszik ott, ahol tud. Például a Tóth László sétányon, melyen át gyalog vagy kerékpárral lehet eljutni a szomszédos óvodába, va­lamint a Rákóczi általános isko­lába. Ahová sok szülő autóval viszi reggelenként a csemetéjét, s megy érte délután. A kocsik ál­talában a bejárati ajtóig gördül­nek, hogy minél kevesebbet gya­logoljon a gyerek. S mert a sétányon közlekedők testi­ épsége veszélyben van erre­felé, már többször felhívtam az illetékes hatóság figyelmét a tart­hatatlan helyzetre, s kértem a szükséges intézkedést. Erre máig is hiába várunk, pedig azóta már egyéb rendelte­tésű jármű is igénybe veszi a területet, ahol június 3-án 17 óra körül elütöt­tek, s egy 12 éves kislányt, akit kórházba kellett szállítani. Főleg a mozgástér, illetve a ját­szóterület hiánya, valamint a sza­bályozatlan járműforgalom miatt szenvedett balesetet a diáklány. Csak hát társai ma is arra men­nek, meg holnap is, így rossz rá­gondolni, mikor érkezik újra va­lamelyikükért a szirénázó men­tő­. .. (Elmondta: Sándor István kecs­keméti olvasónk.) □ □ o KÉRDEZZEN — FELELÜNK ! □ □ Hogyan vásárol lakást az OTP? A Kiskunfélegyházáról szerkesztő­ségünkbe érkezett levél feladója amiatt kesereg, hogy a megvételre felaján­lott — mintegy hat éve épített — kor­szerű otthonát a régi áránál lényege­sen kevesebbért hajlandó csak elfo­gadni az OTP. Ajánlata nincs össz­hangban az e városban is igen ma­gas lakásárakkal. Ebből nem nehéz arra következtetni: a pénzintézet je­lentős többletbevételre számít az új­bóli értékesítéskor. Csakhát az ilyen ügylet sem az eladó, sem a leendő vásárló érdekeit nem szolgálja. Olva­sónk mások megbízásából is kéri, avassuk be a közvéleményt abba, milyen szempontok, kritériumok alap­ján dönti el a pénzintézet, melyik la­kásért mennyit fizet. Mindenekelőtt elmondjuk, hogy a személyi tulajdonú lakások (csa­ládi házak) szervezett forgalmá­val, annak pénzügyi szabályozá­sával a tavaly január óta hatá­lyos '50/1982. (X. 7.) PM—ÉVM " számú együttes rendelet foglalko­zik. Eszerint megvásárolhatja az OTP az állampolgár saját tulaj­donú lakását, ha helyette másik megszerzését teszi lehetővé a ta­nács, a munkáltató, s akkor is, ha e feltételek hiányoznak, ám az in­gatlan állapota megfelel a kultu­rált életkörülmények követelmé­nyeinek. Ezen túlmenően tisztá­nak és a rendeltetésszerű haszná­latra alkalmasnak kell lennie, va­­­lamint per- és igénymentesnek, s pénzintézeti és munkáltatói kölcsönön kívül nem lehet rajta egyéb teher. A vételárból az eladó, köteles kiegyenlítenie az utóbb említett tartozásait, s a fiatal házaspárnak el kell számolnia a­­ részére meg­előlegezett­ szociálpolitikai ked­vezménnyel. Annak pedig­­ álla­mi támogatást is vissza kell fizet­nie, aki munkáslakást értékesít, s helyette nem kér vagy épít mási­kat. Fon­tos tudni: aki az eladást kö­vetően azonnal az OTP birtokába adja a lakást,­ s nem vásárol, il­letve épít egyidejűleg, az a szó­ban forgó összegek levonása utá­ni pénzt egyszerre kapja kézhez.­­Ezen­ általános — és korántsem a teljesség igényével közreadott — ismeretek után szólunk az Or­szágos Takarékpénztár Bács-Kis­­kun megyei Igazgatóságának Szakembereivel folytatott beszél­getésünkről, melynek főbb meg­állapításai a következők: A lakás- és házingatlan vétel­­i és újraértékesítési­ árát a piaci kereslet-kínálat szerint határozza meg a pénzintézet, figyelembe­ vé­ve az állagot, a települési környe­zetet, a mindenkori szabadforgal­mat. A felajánlott összeg termé­szetesen lehet nagyobb, mint a la­kás eredeti ára, ám annál keve­sebb is. A két fél között nincs he­lye az ügylettel kapcsolatos vitá­nak, ugyanis a tulajdonos bárm­­ikor elállhat az eladási szándéká­tól, épp úgy mint a vevő, az OTP, melyet semmi sem kötelezhet a vásárlásra. Az említettek mellett a pénzin­tézet foglalkozik ingatlanközvetí­téssel is, a lényege: az OTP az el­adó megbízásából vevőt keres a lakásra, azt meghirdeti, majd köz­reműködik a létrejött adásvétel lebonyolításában. Végül tanácsol­juk az érdeklődőknek: a további tudnivalókról kérjenek részlete­sebb felvilágosítást a pénzintézet,­­fiókjaitól és területi központjától, a megyei igazgatóságtól! Milyen sors vár a kóbor kutyára? Horváth Emilné arról számol be, hogy Orgovány kargalai­­ részén sza­badon kószáló ebek riasztgatják, ül­dözik az őzeket, a nyulakat, s az ar­rafelé legelésző juhokat. Emiatt át­­­fésülte már a bokros, erdős területet a helyi vadász és a mezőőr, de hiába, mert az elmenekült, elbújt csaholó­­kat nem kaphatták puskavégre. Leve­lezőnknek az a véleménye, ha a kör­nyékbeli tanyák lakói figyelmesebben szemlélnék a körülöttük történteket, bizonyára feltűnne nekik a sok gaz­dátlan eb, melyeket a közlésük alap­ján hamar felkutatnák a fegyveres személyek. A bejelentések elmaradá­­­­sa azonban késlelteti ezt. Persze, az­által is elejét lehetne venni az ilyen kellemetlenségeknek, ha az érintett tulajdonosok tisztában volnának ve­le: milyen sors vár a kóborló ku­tyájukra? Az orgoványi esetről informál­tuk­ a megyei fővadászt, Horváth Zoltánt, aki ezeket mondotta: A megye külterületein (tehát a lakott helyeken kívüli térségben) sajnos korántsem ritka látvány a kóbor kutya. Néha csapatokba verődve róják útjukat, keresztül­­kasul a földeken, ahol megtámad­ják nemcsak a vádakat, de a pányváról elszabadult háziálla­tokat, sőt az itt-ott kapirgáló szárnyasokat i­s. Persze a járóke­lő sem érezheti magát biztonsá­gosan a közelükben. Vagyis ezek a négylábúak veszélyt jelentenek az élővilágra, így a sorsukat egy­értelműen meghatározza a 30/1970. (XII. 24.) számú MÉM-rendeletj. Az immáron tizennégy éve ha­tályos jogszabály kimondja: nem lakott körzetben, illetve a a 800 négyszögölnyi tanyai terület­­en túl szájkosár, póráz, vagy kölönc nélkül található kutyákat elpusztíthatja a területi vadász, vagy megbízásából a mezőőr. Akik általában élnek is ezzel a felhatalmazással. Munkájukat ter­mészetesen megkönnyítenék a la­kosok, ha idejében ismertetnék velük a környékükön ólálkodó gazdátlan kutya gyakori útvona­lát, tartózkodási helyét. Az meg a leghatékonyabb segítség lenne, ha egyetlen tulajdonos sem en­gedné szabadon az említett esz­közök nélkül a házőrzőjét. Az ebtartás szabályainak szi­gorú alkalmazása megelőzhetné az olyan kínos eseteket is, ami­kor a vadászterületen agyonlőtt állat tetemét a saját birtokára vonszolja a t­u­l­a­jd­onos, csak azért, hogy jogalapot teremtsen a kára megtérítéséhez. Az efféle próbálkozással azonban nem le­het mentesülni a felelősség alól. Szerkeszti Velkei Árpád Levélcím::6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. ■ Telefon: 20-111.

Next