Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-02 / 128. szám
Kitüntetett pedagógusok (Folytatás az 1. oldalról) Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült: Andó Mihályné, a kecskeméti Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon konyhalánya, Aszódi Pál, a kiskőrösi Alsófokú Oktatási Közművelődési Intézmények Gondnokságának karbantartója, Balázs Bélánné, a tázlári Általános Művelődési Központ igazgatóhelyettese, Bálint László, a bajai III. Béla Gimnázium igazgatója, Bulla Tibor, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola tanműhelyének vezetője, Balogh Ödön, a kiskunmajsai napköziotthon csoportvezetője, Bánrévi Emőke, a kecskeméti Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon nevelője, Barna Dezső, a jánoshalmi általános iskola1 tanítója, Bartha Sándorné, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Általános Iskola tanára, Bartek Józsefné, a kalocsai Hámán Kató Leánykollégium tanára, Bényei Mihály, a dunatetétleni általános iskola tanítója, Berényi Istvánná, a balotaszállási általános iskola szakácsnője, Bergmann Jánosné, a nemesnádudvari általános iskola igazgatóhelyettese, Bodor Zoltánné, a kiskunmajsai Napköziotthonos Óvoda óvónője, Bohner János, a hajósi Nevelőotthon fűtője, dr. Bohner Józsefné, a bajai Türr István Közgazdasági Szakközépiskola tanára, Borsodi Antal, a jánoshalmi általános iskolai diákotthon nevelője, Bucsi Ferencné, a soltvadkerti Kossuth Lajos Általános Iskola óvodájának óvónője, Butsi Rozália, a Helvécia-Feketeerdősi Általános Iskola igazgatóhelyettese, Csábi Istvánná, a heténytegyházi általános iskola tanítója, Csekei Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetőhelyettese, Csonka Józsefné, a kecskeméti Lánchíd utcai Általános Iskola vezető óvónője, Dobos Józsefné, tiszakécskei úttörőelnök, Duba János, a vaskúti általános iskola igazgatója, Farkas Lajosná, a kecskeméti Molnár Erik Általános Iskola tanítója, Ferenczi Istvánná, a kecskeméti Katona József Gimnázium iskolatitkára, Ficsór Bálintné, a kiskőrösi általános iskola tanára, Fodor Jánosné, a kecskeméti Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet igazgatóhelyettese, Fogarasi Zoltánné, a megyei tanács művelődési osztályának előadója, Ferczeg István, a garai általános iskola igazgatója, Förjgeteg József, a kiskunfélegyházi Bajcsy-Zsilinszky Általános Iskola szakfelügyelője, Gergits Istvánná, a bajai I. napköziotthonos óvoda dajkája, Gerhát Lászlóné, a jánoshalmi napköziotthonos óvoda óvónője, Gizur György, a kiskunhalasi Fazekas úti Általános Iskola tanára, Gőcze György, a bajai Felsővárosi Általános Iskola tanára, Gudmon Istvánné, a soltvadkerti Kossuth Lajos Általános Iskola és Diákotthon tanára, Miklósné, a kiskunhalasi Gurály Alsóvárosi Általános Iskola tanítója. Halász Ferencné, a kecskeméti Kertvárosi Általános Iskola igazgatóhelyettese, Halászná Sváb Antónia, a kecskeméti Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon logopédusa, Hirth Józsefné, a hajósi általános iskola hivatalsegéde, Homoki Györgyné, a kecskeméti Egészségügyi Szakiskola igazgatója, Horváth Bálintné, a szalkszentmártoni általános iskola napközijének főzőnője, dr. Horvátfi Imréné, a kalocsai 3. sz. Általános Iskola tanára, Huszka Jenőné, a kiskunfélegyházi városi tanács művelődési osztályának tanulmányi felügyelője, Huszti Andrásné, a kunnfehértói nevelőotthon varrónője, Ivicz Lázár, a tiszaalpári általános iskola igazgatóhelyettese, Janovics Imréné, a dávodi napköziotthonos óvoda óvónője, Kakas Józsefné, a felsőszentiváni nevelőotthon felügyelője, Kapus Béla, a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti szakközépiskola fiúkollégiumának tanára, Kardos Andrásné, a jászszentlászlói általános iskola tanítója, Kecskeméti János, a kecskeméti Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tanára, Kemmer Mihályné, a lajosmizsei általános iskola diákotthonának nevelője, Király Lajos, a szakmári általános iskola igazgatója, Kiss Bélámé, a kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskola tanára, Kiss Máténé, a jánoshalmi Radnóti Miklós Gimnázium szakácsnője, Kiss Pál, a kaskantyúi Általános Művelődési Központ igazgatója, Kollár Istvánné, a miskei napköziotthonos óvoda óvónője, Kovács Gyula, a spliti általános iskola tanára, B. Kovács Imréné, a kecskeméti Pedagógiai Intézet adminisztrátora, Kovács Istvánné, a kunszentmiklósi általános iskola tanára, Kotvits Jánosné, a lakiteleki Központi Általános iskola tanára, Köpösdi Pál Endre,, a kecskeméti dolgozók gimnáziumának tanára, dr. Kunhalmi Istvánné, a kiskunhalasi Felsővárosi Általános Iskola tanára, dr. Lakatos Istvánné, a kalocsai Ének-Zenei Általános Iskola igazgatóhelyettese, Magyar Jánosné, a dávodi általános iskola igazgatója, Mécs Erzsébet, a bajai Dózsa György Általános Iskola igazgatója, Mészáros Gábor, a kecskeméti Lánchíd utcai Általános Iskola igazgatója, Móczár Sándorné, a kiskunfélegyházi Felszabadulás utcai Napköziotthonos Óvoda óvónője, Mondovits Mihályné, bácsszőlősi általános iskola igazagatója, Nagy Gézáné, a csávolyi napköziotthonos óvoda vezetőóvónője, Narancsik Károly, a kiskunhalasi városi tanács művelődési osztályának gazdasági felügyelője, Nemes Józsefné, kecskeméti Zrínyi Hona Általáanos Iskola napközis nevelője, Nyerges Györgyné, a kecskeméti Közgazdasági Szakközépiskola tanára, Opauszki Sándor, a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola szakfelügyelője, Pálfi Tiborné, a hartai általános iskola tanára, dr. Palotai Ferencné, a kecskeméti Leninvárosi Általános Iskola tanára, Papp Lajosné,a bugaci általános iskola tanítója, Pataricza Máté, a felsőszentiváni Általános Művelődési Központ igazgatója, Patyi Jánosné, a dusnoki általános iskola tanítója, Patkó József, a bácsalmási Hunyadi János Gimnázium tanára, Pécsi Károlyné, a dunapataji általános iskola tanítója, Rauszné Füleki Mária, a tiszakécskei II. sz. Általános Iskola igazgatóhelyettese, Révész Éva, a kecskeméti Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon tanára, Rigó Joakimné, a kunszállási általános iskola tanítója, Rónai Tibor, a kerekegyházi általános iskola igazgatója, Sánta Mihályné, a csátaljai általános iskola tanára, dr. Sárközy István, a kecskeméti Katona József Gimnázium tanára, Sáska Árpádné, a kecskeméti Táncsics Mihály Kollégium igazgatóhelyettese, Sávolt Józsefné, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium tanára, Sebestyén Pálné, a lajosmizsei általános iskolai diákotthon főzőnője, Solymosi Ágostonné, a kiskunfélegyházi Darvas téri Általános Iskola napközis nevelője, Solymosi Antalné, a hajósi általános iskola tanítója, Sörös Ferenc, ,a kiskunhalasi városi tanács művelődési osztályának tanulmányi felügyelője, Stefánovits Istvánné, a madarasi I. sz. Napköziotthonos Óvoda dajkája, Suhajda Jánosné, a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola tanára, Sütő János, a kalocsai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Intézet tanára, Szakmunkásképző Szalai Istvánné, a bajai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanítója, Szalai Lászlóné, a szabadszállási otthonos óvoda vezető napközióvónője, Szécsényi László, a kecskeméti Tóth László Általos Iskola igazgatója. Szigetvári Péterné, a kiskunhalasi Felsővárosi Napközis Óvoda óvónője, Szombathelyi Istvánné, a bajai napköziotthonos óvoda vezető óvónője, Szőke Imre, a kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Népiskola szakfelügyelője. SzakköSzörényi Gyula, a kalocsai 619. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára, dr. Szűcs Sándorné, kecskeméti Kodály Zoltán Ének- a Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola tanítója, Takács Ferencné, a kiskunfélegyházi Platán utcai Általános Iskola tanítója, Takács Miklós Gyula, a bajai 609. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet raktárosa, Tapolcsányi János, a bástyai általános iskola tanára, Tari Endre, a lajosmizsei általános iskola tanára, Tokodi Jánosné, a mélykúti általános iskola iskolatitkára, Tóth Lajosné, a kiskunhalasi 618. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet portása, Van Lászlóné, a kecskeméti Béke téri Általános Iskola tanára, Veszelszki Pál,a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium és Szakközépiskola tanára, Végh Zoltánné, a kecskeméti Jókai Mór Általános Iskola tanítója, Vélin Marin, a hercegszántói Szerbhorvát Általános Iskola tanítója. Vigh Lászlóné, a bajai zeneiskola tanára, Vízi Mátyásné, az izsáki Táncsics Mihály Általános Iskola és Diákotthon tanára, Vizi Sándor, kaskantyúi Általános Művelődési Központ dolgozója, Zalavári Ferencné, a kalocsai , Csokonai utcai Napközis Óvoda óvónője, Zimány Istvánné, a kecskeméti műkertvárosi óvoda óvónője, Zuschlag János, a kiskunhalasi Kisegítő Iskola hivatalsegéde, Zvara Pálné, a gátéri általános iskola igazgatója, Zsikla Bélámé, a kiskőrösi, Petőfi Általános Iskola tanítója és Zsufa Lajos, a tiszakécskei Móricz Zsigmond Gimnázium tanára. Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott: Jakab Ferenc, bátyai általános iskola zeneokatatója, Kling József, a bajai Újvárosi Általános Iskola közművelődési felelőse,Kőszegi Henrik, a bajai Frankel Leó Gimnázium igazgatója, és Nagy Gyula, a dunapataji Ének-Zenei Általános Iskola igazgatója. Művelődési miniszteri dicséretben hetvenöten részesültek. A Bács-Kiskun megyei Tanács által adományozott Buday Dezsődíjjal tüntették ki dr. Beke Lajost, a bajai városi ügyészség vezető ügyészét, Barabás János kecskeméti nyugalmazott kollégiumi igazgatót, és Bányai Sándornét a kiskőrösi Bem József Általános Iskola igazgatóhelyettesét. Gyermekekért Érdeméremmel Pintér Károly László kunfehértói és Fodor Zsuzsanna kecskeméti Úttörővezető Érdeméremmel pedig Hídvégi Erzsébet és Tímár Mátyásné kiskunfélegyházi, Permai Gyula és Györgyné bájai, dr. Tallós Gőcze Bálintné és Pintérné Szűcs Éva kiskunhalasi, Bagó Erzsébet dávodi, Zsombolya Géza csávolyi, Pélcs Mihályné tompái, dr. Kálóczi Józsefné kecskeméti Németh Domokosné solti úttörőés vezetőt tüntették ki. A belkereskedelmi miniszter Kiváló bankért kitüntetését Farkas Hajnalka, a kalocsai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet szakoktatója és Dézsi István, a kecskeméti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet szakoktatója budapesti ünnepségén vette át. Ugyanitt adták át a KISZ KB által adományozott Ifjúságért Érdemérmet Józan Lídiának, a kecskeméti 623. sz. Vágó Béla Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola kollégiumi vezetőjének és Szalai Jánosnak, a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Kara tanársegédjének. Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel tüntették ki Bolváry Lászlót, a dunavecsei Kisegítő Iskola és Nevelőotthon igazgatóját, és Szvétek Józsefnét, a kalocsai városi tanács művelődési osztályának vezetőjét. Ünnepséget tartottak tegnap a kecskeméti Óvónőképző Intézetben is, ahol dr. Ecsédi András igazgatóhelyettes és Szappanos István szakcsoportvezető docens Kiváló Munkáért kitüntetést vett át. Farkas Balázsné előadó művelődési miniszteri dicséretben részesült. V . A kitüntetettek egy csoportja. . NEMCSAK TANULT — TANÍTOTT IS! A távközlés szolgálatában A telefonról érdeklődöm Irházi Bálinttól, a Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem nyugdíjasától. Arról, a huszadik században a rádió mellett leginkább elterjedt technikai találmányról, amely megyénkben ez idő szerint 32 943 beszélőhelyről (állomásról) teszi lehetővé, hogy kérdezzünk, üzenjünk, segítséget kérjünk, ha arra szükségünk van, vagy egyszerűen csak, hogy dolgozhassunk. A telefon tehát munkaeszköz is — Irházi Bálintnak, az 1941-ben távírdamunkásként postai szolgálatba lépett és 1984-ig központi átviteltechnikai osztályvezetőként dolgozott műszaki embernek pedig kenyere volt sokáig. Oszlopok, vezetékek építésével kezdte, majd Kiskunfélegyházán vonalfelvigyázóként folytatta munkáját. Ezután huszonöt tagú légvezeték-építő csoportot vezetett. Első, máig féltve őrzött kitüntetése 1951-ből való: „Irházi Bálintot a szocializmus építése során elért eredményéért az üzem kimagasló vonalfelvigyázója címmel” legjobb tüntették ki. A megbecsülés, s a bonyolultabb feladatok arra ösztönözték a felvigyázót, hogy beiratkozzék a Puskás Tivadar Távközlési Technikumba. Ezt elvégezve, mint vizsgázott szakember, különböző beosztásokban tevékenykedett a megyei hírközlésben. Műszakilag ellenőrizte és karbantartotta az állomásokat Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Kalocsán, Kiskunhalason és Baján, de járt időnként Hódunára és egyéb, kisebb településekre is. Próbahívásokkal, regiszteres és más áramköri vizsgálatokkal győződött meg az alközpontok jeltovábbításáról, s arról, hogy azoknak milyen az éjszakai üzembiztonsága. A telefonközpontot a vállalatoknál általában egy félreeső épületrészbe telepítik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az érzékeny berendezésnek bármilyen környezet megfelel. Olajfestékes fallal, pormentes padlóval, közelében tűzoltókészülékkel, s természetesen jól zárható ajtóval kell védeni. „A távbeszélőközpont bizalmi munkahely”, hangoztatta Ihházi Bálint az alközpontokat látogatva, s azt kérte mindenhol, hogy a kapcsolóhelyiségben az ott dolgozón kívül más ne tartózkodjon. Ám nemcsak kért a központosoktól, szakmai ismeretekkel is segítette őket munkájukban. Ezerhatszázan tőle sajátították el — szinte műszerészi alapossággal — a telefonközpont-kezelést, s tettek sikeres vizsgát. Milyen ember volt Irházi Bálint, amíg dolgozott? Erről munkatársaitól tudok meg legtöbbet. Amikor Kecskeméten megkezdődött az átállás a crossbar-rendszerű hívásra, azért, hogy az átmenet idején is tudjannajd telefonálni az előfizetők, a távközlési üzem akkori osztályvezetője Szegedről, hívott ide nyugdíjasokat, Beszédes Ernőt és Papp Jánost, akik megismerték az előző központ berendezéseit, s hamar megtalálták a menetközbeni hibákat, így, a nyugdíjas szakemberek bevonásával, zökkenőmentesen történt meg az átállás. A segítőszándék Irházi Bálint szakszervezeti munkájában is tapasztalható volt. Ortelli Tibor, a jelenlegi szb-titkár, az üzemben így emlékezik rá: — Munkába lépése óta szervezett dolgozó, és az szb vezetőségének tagja volt. Becsüljük mindannyian. Sokunknak segített orvosolni az egyéni panaszát. Ki nem állhatta a bürokráciát! Neki köszönhetjük, hogy — a Postásszakszervezetnél közbenjárva — csökkentettek az adminisztrációs terheinken. Megszüntették a dupla anyagkönyvelést, és más ésszerűsítéseket is bevezettek. Még ma is előfordul, hogy felhív telefonon és azt mondja: „Te, komám, eszembe jutott valami az éjszaka ...” S nyomban közli, hogy ő például ezt, vagy azt a dolgot hogyan csinálná. Inházi Bálint a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsától ez év áprilisában „Kiváló Munkáért” kitüntetést kapott. Kohl Antal A Belkereskedelmi Minisztérium felhívása Bár az idén késik a meleg, a vendéglátóipari vállalatoknak mégis fel kell készülniük a nyári kánikulára, arra, hogy" könnyebben, "gyorsabban romlanak az ételek, s ez fokozottabb körültekintést igényel. A Belkereskedelmi Minisztérium nyomatékosan felhívja a vendéglátó vállalatok figyelmét, hogy fokozottan ellenőrizzék a környezet tisztaságát, s azt, hogy az ételek, cukrászsütemények, fagylaltok készítése során a dolgozók betartsák a higiéniai előírásokat. Erre annál is inkább szükség van, mert az Egészségügyi Minisztérium jelzései szerint az év elején — ami egyébként a téli időszakra nem jellemző — a szokásosnál több volt az ételmérgezés, főként a közétkeztetésben, elsősorban az üzemi konyhákon. A Belkereskedelmi Minisztérium ezért nyomatékosan felhívja a vállalatok figyelmét, hogy a gyorsan romló élelmiszereket egymástól elkülönítve tárolják, s a hűtő hőmérséklete ne haladja meg a plusz 2—plusz 4 Celsius-fokot. A mélyhűtött áruk kezelésére vonatkozó követelményeket szintén szigorúan be kell tartani. A tárolási hőfoknak mínusz 18 és mínusz 20 fok között kell lennie. A felengedés után visszahűteni, visszafagyasztani ezeket az alapanyagokat szigorúan tilos. Az étel elkészítésekor a nyersanyagokat, a félkész- és készételeket óvni kell a szennyeződéstől, alapkövetelmény a személyi higiénia és a munkaeszközök tisztasága. * Ugyanezek előírások vonatkoznak az gépi és a kézi mosogatására is. Fokozott figyelmet kíván a fagylaltok készítésének és értékesítésének higiéniája.A korábbi években a vizsgálatok során gyakran tapasztalták, hogy nem tartják be az egészségügyi szabályokat, ami sok esetben a szakmai ismeretek és a technikai előkészületek hiányosságaira vezethető vissza. A Belkereskedelmi Minisztérium szakmai tájékoztatót bocsát a vendéglátó vállalatok rendelkezésére, amelyben fagylaltok gyártására, értékesítésére gyakorlati útmutatást ad. A szakmai előírások betartása egyúttal azt is jelenti, hogy jobb minőségben állíthatják elő e kedvenc nyári csemegét. 19S4. június 2. © PETŐFI NÉPE • 3 Kesergő apukák Kínában fényképes személyi igazolványt kap minden 16 éven felüli állampolgár, ami , egyben a szabadságot is jelenti számukra, ugyanis eddig — ilyen dokumentum hiányában — csak külön engedéllyel hagyhatták el lakhelyüket a kínaiak ... A svájci banktitok fennmaradását népszavazás erősítette meg a közelmúltban, számtalan külföldi ország büntető- és adóhatóságainak nem kis szomorúságára. ma két poklok kínját kell kiállnia Lengyelországban annak, aki hétvégi ház, üdülő építkezésébe kezd, mert az építőanyagok hiánycikklistája hatalmas, munkadíj úgyszintén, s a drága és erősen korlátozott benzinjegyek miatt még megközelíteniük sem akármilyen probléma a tulajdonosoknak száz, kétszáz kilométerre, vagy még távolabb lévő hétvégi házukat... Mindenekelőtt meg kell vallanom, hogy legkedvesebb műsoraim egyike mostanában a Harminc perc alatt a Föld körül című nemzetközi magazin, amit minden hét utolsó napján, a déli órákban sugároz a Kossuth-adó. Kedvenc műsorom, mert megannyi különös — ámde aktuális, elgondolkodtató — információt tálal (a vasárnapi ebédhez), és taglal röviden, érdekesen. Mindezt talán érzékletesen alátámasztják a fent jelzett, a legutóbbi — Vértes Éva szerkesztette — adásból kiragadott témák is. A múlt vasárnapi magazin leginkább elgondolkodtató sztorija egy Brüsszelből érkezett tudósítás volt. Itt rendezték ugyanis a minap a gyermekükért harcoló elvált apák első nemzetközi találkozóját, amelyen 24 európai és amerikai érdekvédelmi szervezet képviseltette magát. Az alakuló ülésen kilátástalan és évek óta folyó jogi csaták történetei, szomorú, sőt drámai esetek, apák keservei hangzottak el németül, angolul, franciául, ámde nagyon hasonlóan, uniformizálódó világunk egy-egy sarkából. A követelésük mindenekelőtt az: változtassák meg a polgári hogy törvényeket, hogy az apák egyenlő jogokat élvezhessenek válás esetén a gyermek gondozásában. Mert igaz, hogy a törvény szerint a gyermek érdekét kell nézni, azonban az európai országok bíróságai egyöntetűen az anyának ítélik a gyermeket — eltekintve egyes ritka esetektől — anélkül, hogy behatóbban megvizsgálnák, milyenek a körülmények, s nincse jobb helyzetben az apa, nem alkalmasabb-e ő emberileg e feladatra? A tudósítás utalt arra, hogy a női egyenjogúságért vívott harc eddigi eredményei szemmel láthatóan arra inspirálják a férfiakat, hogy elutasítsák azt a szerepkört, amit a közfelfogás és a maradi törvények szelleme rájuk kényszerít. Érzelmi kötődésük jogát követelik, amihez a gyermek heti egyszeri láthatása nem elegendő lehetőség. Akaratlanul is eszembe jutottak az elvált magyar apukák. Vegyünk egy tipikus esetet: a fiatal házaspárnak évek kemény munkájával sikerült annyit összekuporgatni, hogy befizethetnek egy OTP-s lakásra. Azután megszületik a két ótépes csemete, akiket a lakással vállaltak. S egy nap — lehet, hogy éppen a feleség hibájából vagy akaratából — kenyértörésre kerül a sor. A két gyermeket és az otthont az asszonynak ítéli a bíróság, az apukának mennie kell, és a legtöbb esetben nem áll módjában a feleségnek, hogy megváltsa a férje tulajdonrészét. Vagyis az apát ily módon nemcsak a gyermekeitől szakítja el a sors, de a jövőjét, az új családalapítás lehetőségét igencsak reménytelenné teszi száimára, hiszen a fizetésének 40 százalékát ezután gyermektartás címén levonják, és borsos albérlet fizetésére kényszerül... Csoda, ha zátonyra fut az élete? Konkrét esetek tömkelegét lehetne felhozni példaként — bár kétségtelenül sok ellenpélda is létezik — e jelenségre. Az elvált apukák sorsa, helyzete tehát nálunk sem ragyogó. Ezért is elgondolkodtató a brüszszeli tanácskozás. Ahogy valójában a vasárnapi nemzetközi magazin szinte valamennyi érdekes interjúja, tudósítása, amit a világ négy tájáról sugároz a rádióhallgatóknak. Koloh Elek Gyújtógyertyák angol licenc alapján Hat új típusú gyújtógyertya gyártását kezdte meg a veszprémi Bakony Művek, és ezzel már 14-re növelte választékát. Egyidejűleg megkezdték a rádió-zavarszűrűvel ellátott gyertya gyártásának előkészítését is. A Bakony Művek az angol Smiths cégtől * vásárolt licenc alapján rendezkedett be gyújtógyertyagyártásra. A licenc több mint százféle gyújtógyertya konstrukciós leírását adja. Első lépésként, az elmúlt esztendőben, a hazai utakon futó gépkocsikban használható gyertyák előállítását kezdték meg. Ezek már kaphatók az üzletekben. A gyárban az idén már 10 millió gyújtógyertya készül és ennek a felét külpiacon értékesítik. A