Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 205. számára: 1,40 Ft 1984. szeptember 1. szombat Az Elnöki Tanács ülése A népköztársasági Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelyet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása alkalmával 1984. június 1-én írtak alá. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapján határozatot hozott arról, hogyha Bajai Tanítóképző Főiskola a jövőben Eötvös József Tanítóképző Főiskola néven folytatja működését.* ■ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth Lászlót 1984. szeptember 1. napjától közlekedési minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. 'Emelkedik a betonkolosszus KÉP és HANG • A rádió és a televízió jövő heti műsora (5— 6. oldal) Kedden este 20 órától ismét találkozhatunk az Onedin-családdal. Kritikus szakaszába érkezett a kecskeméti víztorony építése. Megkezdődött a 3400 tonnás vasbetonkehely emelése. Riportunk a 3. oldalon. KECEL 250 ÉVE Színpompás ünnepi napok . A Nevelési Központ második tömbjének, a színházteremnek és tornacsarnoknak egyaránt alkalmas épület avatásával; a gazdálkodást könnyítő kisgépek és a táj terményeinek bemutatásával; szobrász-, gyermekrajz-, butik- és kerámiakiállítással, kettesfogat-bajnoksággal, szüreti bállal ünnepli újratelepítésének 250. évfordulóját Kecel. A jubileum alkalmából rendezett — péntektől vasárnap estig tartó — keceli napok súlyát igazából a nevelési központ második épületének átadása adja meg: az 500 személyes, színházi előadásokra és sportrendezvények megtartására egyaránt alkalmas tömböt tegnap délután dr. Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője avatta fel. A közoktatás, a közművelődés, és a sport lehetséges integrálásának tervét éppen egy évtizede fogadta el a Keceli Nagyközségi Tanács, és 1978. november 7-én lerakták az Ybl-díjas Jeney Lajos építész által tervezett iskolai könyvtártömb alapkövét. Az akkori 20 milliós beruházást most ugyanennyivel folytatták: a szokatlanul alacsony költség annak köszönhető, hogy a helyi kivitelező — a nagyközség többi gazdasági egységének hatékony támogatásával — nem üzletet, hanem lokálpatrióta szeretettel végrehajtandó feladatot látott az építkezésben. Félezer vendég fogadására alkalmas hall, kiformációs szolgálat, klub, büfé található az épületben. A technika tantárgy oktatására berendezett termet iskolaidőn túl a barkácsolók is kedvükre használhatják, látogathatják és végre megfelelő körülmények közé költözhetett a fotószakkör, s útban van Kecel, de a már eddig is több országos pályázaton nyertes kerámia szakkör égetőkemencéje. Az avatásra érkezett nagyszámú vendég — köztük volt dr. Ivanics Lajos, az MSZMP Kiskőrösi Városi Bizottságának első titkára, Szabó Attila, a megyei tanács művelődési osztályvezetője, továbbá több országos intézmény képviselője — elragadtatással nyilatkozott a látottakról. Az ünnepség teremtett egyébként apropót arra is, hogy Laták Ede tanácselnök átadja a Kecelért kitüntetést Jeney Lajosnak és dr. Koszta Sándor körzeti állatorvosnak a községért végzett munkájuk elismeréseként. A nevelési központ építkezése nem ér véget, a további tervekben konyha és étterem, nemzetközi versenyekre is alkalmas 22x45-ös sportcsarnok, fedett uszoda, óvoda és középiskola létesítése szerepel ,a program Udvarhelyi István igazgató szerint még 2000 után is folytatódik. Ma a maratonhajítás 17,7 kilométeres távjának teljesítésével folytatódik Kecelen a kettes fogatok országos bajnoksága, amelyben az első napi díjlovaglás után Fehér István (Dombóvár), Nyúl Zoltán és Toldi Sándor (mindkettő kecskeméti) a sorrend. Délután rendezik meg a Kecelről elszármazottak találkozóját: összesen 350 meghívót küldtek ki a világ minden tájára Ausztráliától Brazíliáig. Várja a látogatókat a Szőlőfürt Szakszövetkezet központjában rendezett kisgép- és terménykiállítás, bár az már az első nap után is nyilvánvaló, hogy olcsóbb szerkezetekre áhítoznak a kistermelőik. Az ő bemutatkozásuk egyébként külön élmény, Lajkó János például malomkeréknyi káposztával, Filus József pedig másfél kilós fürtű, diónyi szemnagyságú Pannónia kincse szőlővel érdemelte ki a közönség elismerését; csodaszép almájáért, szilvájáért, szőlőjéért a Kiskőrösi Kertészeti Szakközépiskola a zsűri különdíját kapta. A sok programból még említést érdemel az úttörőolimpia: huszonkilenc ifjú lovas méri össze ügyességét az akadályugratásban ma 9 órától. B. J. O Victor Vasarely nagy méretű kompozíciója díszíti a most átadott színház- és sportcsarnok falát. DOLGOS HÉTKÖZNAPOK Sikeres évre számítanak a pigmentüzemben Manapság kevés a beruházás, nem sok pénz jut a fejlesztésre. Ilyen körülmények között a vállalatoknál az a legfontosabb, hogy meglevő eszközeikkel jól gazdálkodjanak, teremtsék meg a továbblépés anyagi feltételeit. Így van ez a Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti pigmentüzemében is, ahol az 1982- ben befejeződött kapacitásbővítés adta lehetőségeket kell minél jobban kiaknázni. Ezt hangsúlyozta Hauska Miklós gyáregységvezető, amikor a kollektíva munkájáról érdeklődtünk. A tavalyi 333 millióval szemben erre az évre 418 millió forintos forgalmat terveztek. Az első félév olyan jól sikerült, hogy év végére valószínűleg elérik a fél milliárdot is.. A nyereségterv időarányos részét is túlteljesítették 15 százalékkal. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy termékeik — főleg az alumíniumpaszta és a belőle készült festék — a világpiacon keresettek, jó áron eladhatók. Eredményeiket kedvezően befolyásolja a dollár magas árfolyama, hiszen jelentős mennyiséget termelnek tőkés exportra, amiért a megrendelő dollárban fizet. Ezenkívül vállalati gazdasági munkaközösség alakításával elérték, hogy a gépek hét végén sem kihasználatlanok. Annak idején átgondolt fejlesztéssel teremtették meg az alumíniumhulladék feldolgozásának teljes vertikumát, kiegészítve a fólia és a készételtálca gyártásával. S itt gyártják azokat a mélynyomóhengereket, amelyekkel az alumínium csomagolófólia feliratai készülnek. A jövő év második felétől az ehhez szükséges filmek előállítása szintén a gyáregységben történik majd, japán technológiával. B. F. I. • Adorján Álmos a mélynyomóhengerek próbanyomatát készíti. MEGEMLÉKEZÉSI TALÁLKOZÓK Húszéves a GAMF „... A növekvő szakkáderszükséglet biztosítása érdekében javasoljuk Kecskeméten Felsőfokú Gépipari, Automatizálási és Szabályzástechnikai Technikum létesítését... A technikum helyének kiválasztásánál elsősorban az ipartelepítési irányelveket tartottuk szem előtt, tekintettel arra, hogy a Budapestről kitelepített üzemek jelentős részét az Alföldön helyeztük el.” — írta a Kohó- és Gépipari Minisztérium az Országos Tervhivatalnak 1963- ban. Így kezdődött, s 1964. október 3-án megindult az oktatás 224 nappali, 85 esti és 97 levelező tagozatos hallgató részvételével. Tegnap jubileumi ünnepségsorozattal emlékeztek meg a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola alapításának 20. évfordulójáról. Az intézmény két évtizedes történetét felidéző fotókiállítás megnyitása után a házigazdák körsétára invitálták a vendégeket. Tíz órakor kezdődött az ünnepi tanácsülés, ahová a jelenlegi tanárokon ás diákokon kívül hivatalosak voltak az egykori igazgatók, pedagógusok és hallgatók, a társintézmények és a főiskolával együttműködő vállalatok és üzemek vezetői is. Az elnökségben helyet foglaltak a megye és a város állami és tömegszervezeteinek képviselői. Elöljáróban dr. Bihari Mihály, a Művelődési Minisztérium egyetemi és főiskolai főosztályának vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Emlékeztetette a hallgatóságot arra, hogy az országos igény és a helyi befogadókészség szülte ezt a főiskolát, amely azóta rangot vívott ki magának a magyar felsőoktatásban. S bár húsz év nem történelmi idő, az (Folytatás a 2. oldalon.) • Fotók idézik az elmúlt két évtized eseményeit. I Felár a kistermelőknek i Az állatforgalmi és húsipari vállalatok megkezdték a jövő évre szóló vágóállat-értékesítési szerződések kötését a nagyüzemekben és a kistermelőknél. A vágósertések felvásárlása és az átvételi árak elszámolása az érvényben levő árhatósági rendelkezések szerint történik. A hazai fogyasztói igények kielégítésére és az export árualap előteremtésére a húsipar a kistermelőket fokozottabban ösztönzi a jobb minőségű vágósertések tartására, hizlalására Ezért 1985 első félévében a kistermelőktől 95—115 kilogramm közötti élősúlyban átvett fehér hússertésekért a vállalatok az érvényes átvételi áron felül kilónként egy forint minőségi felárat is fizetnek. Az év második felére vonatkozó minőségjavítási feltételekről a későbbiekben intézkednek. FAO-értekezlet a halászatról Szarvason tegnap befejeződött a FAO halászati tudományos világhálózata vezetőinek első alkalommal szervezett nyolcnapos tanácskozása, amelynek a kutatóhálózat egyik intézménye, a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet adott helyet. Az afrikai, latin-amerikai, ázsiai regionális kutatóközpontok, valamint az európai interregionális központ, a HAKI vezetőinek szarvasi értekezlete továbbképzésből és az igazgatók tanácskozásából állt. A továbbképzésen a hollandiai nemzetközi tanácsadó intézet vezetői, vezető szakemberei a mezőgazdasági tudományszervezési tapasztalatokról tartottak előadásokat. (Folytatás a 2. oldalon.) Egy háború tanulságai különös háború volt. Jóval hamarabb elkezdődött, mint ahogy kirobbant. Baljós jel volt Ausztria bekebelezése; a következő lépésként a nyugati hatalmak feláldozták Csehszlovákiát, kiszolgáltatták Hitlernek abban a tévhitben, hogy kielégíthetik étvágyát, legalábbis ők, franciák és angolok, megszabadulnak a veszélytől, s a hódító csak Kelet felé fordult. Végül nem így lett, mind a négy égtájat letaposta a gőzhenger, de a német imperializmus első katonai támadása valóban Kelet felé indult el: 1939. szeptember 1-én megtámadta Lengyelországot, s ezzel kitört a második világháború. Voltak, akik még ekkor sem akarták hinni, hogy a katasztrófa beállt, mások már korábban figyelmeztettek erre. A második világháború hat esztendeje és több éves előzményei arra intenek, hogy veszedelmes dolog a más népek elleni gyűlölet szítása, hiszen ez — mint a történelem is bizonyítja — nem egyszer egy támadóháború megindításának, a tömeghisztéria felkorbácsolásának eszközéül szolgálhat. Amíg béke van, amíg becsületes együttműködés híveinek módjuk van rá, addig kell határozott nemet mondani a fenyegetésekre, és a nemzetközi kapcsolatokat a tárgyalások, az egymás tiszteletének a medrében tartani. Heinrich Heine mondta még a XIX. század közepén, hogy" ahol könyveket égetnek, ott hamarosan embereket is égetni fognak, így történt ez a nácik Európájában, haláltáborokkal szórták tele a meghódított országokat, és ha győznek, maga a földrész vált volna egész népek megsemmisítő táborává. De a borzalmakra emlékezve nem felejtjük el, hogy a harc végül is a fasizmus legyőzésével végződött, s ennek is megvannak máig érvényes, biztató tanulságai. Ez a győzelem a különböző társadalmi rendszerű országok összefogásának, társulásának, életrehalálra szövetkezésének köszönhető. Bebizonyosodott, hogy egy embergyűlölő és emberirtó fenyegetéssel szemben összetarthatnak, közösen kezdhetnek ideológiailag ellentétes rendszerek hívei is. Mindezek nagyon fontos tanulságok, de a gépies összehasonlítás, a párhuzam vonása, az erőltetett azonosítás hibájába sem szabad esni. Ma nincs Hitler, és egészen mások a körülmények, mint negyvenöt évvel ezelőtt. Hatalmas erőt képvisel a szocialista tábor, s Nyugaton is számosak, befolyásosak a háború ellenzői. Ma a háborúellenesség tudatosabb, következetesebb, mint 1939-ben volt, de azért azok az eszközök, amelyek kiégett romok pusztaságává tehetik Európát, ott sorakoznak a raktárakban. Ezeknek a felszámolásáért érdemes összefogni Keletnek és Nyugatnak. Még az sem titok, hogyan kellene ezt megtenni: jó szándékú, becsületes, a másik oldal kívánságainak a befogadására is alkalmas szocialista javaslatok fekszenek a nemzetközi asztalokon. S tudjuk, az a másik oldal sem akar elpusztulni. Korunk nyomasztó jellemvonása, hogy a társadalmi és az érdekellentétek még mindig nem engedik, hogy létrejöjjön hasonlóan szoros és következetes összefogás békében, mint amilyen a második világháború harcai közepette megvalósult; a másik oldalon még mindig vannak, akik nem hajlandók erre az őszinte és tartós együttműködésre. De annak a nagy világégésnek éppen az a legfontosabb tanulsága, az ötvenmillió halott azt a mementót írja fel a falakra, hogy a társadalmi rendszerek között folyó történelmi versenyt nem a fegyverek döntik el, a tartós nemzetközi együttműködés megteremtésével nem szabad várni a fegyverropogásig. Tatár Imre