Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-21 / 273. szám

ttv/\ ¥ Z d Z rí Előrejelzés ma estig: Eleinte folyta­ UJ­ JJ A.JK.A.Ö­tödik a borult, gyakran esős idő, az északnyugati országrészben havazás is előfordulhat. Később felszakadozik a felhőzet, szórványos zápor valószínű. Az északi, északnyugati szél többnyire élénk lesz. Éj­szaka többfelé képződik köd. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 5 fok körül, északnyugaton 2 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! -AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 273. szám Arat 1,40 Ft 1984. november 21. szerda •GYÁRLÁTOGATÁS, SAJTÓKONFERENCIA Elutazott hazánkból Wilfried Martens Wilfried­ Martens, a Belga Ki­rályság miniszterelnöke — a­ki Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének meghívására hi­vatalos látogatáson tartózkodott hazánkban — tegnapi program­ját felesége társaságában Tungsram RT Gyárában kezdte. a Az üzemlátogatásra elkísérte Esztergályos Ferenc külügyminisz­ter-helyettes és Lőrinc Tamás, a Magyar Népiköztársaság brüssze­li nagykövete. A vendégeket az újpesti nagy­­vállalat­­ központjában Kapolyi László ipari miniszter és a gyár vezetői fogadták. Demeter Károly vezérigazgató rövid áttekintést adott az 1896-ban alapított üzem múltjáról, tevékenységéről, majd a belga­­ kormányfő termékbemu­tatót tekintett meg, s a látottak­ról elismerő szavakat jegyzett­­ be a gyár vendégkönyvébe.. Wilfried Martens délben az Átrium Hyatt Szállóban­­ találko­zott a hazai és nemzetközi sajtó képviselőivel. A sajtókonferen­ciát Németh Jenő, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese nyitotta meg. A kormányfő elsőként rövid nyilat­kozatot tett látogatásának tapasz­talatairól. Utalt arra: a második világháború óta első ízben tárgyal belga miniszterelnök Magyaror­szágon, ám felelős politikusok, miniszterek, illetve parlamenti delegációk találkozóira már sor került. Kormányaink megértették ugyanis — mondotta —, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben szükséges az érintke­zés, a párbeszéd.­­ Mindkét részről az a cél, hogy a Kelet és a Nyugat közötti bizalom helyreálljon. Ezért tekint­­­jük rendkívül fontosnak azokat megbeszéléseket, amelyeket külügyminisztereink a közelmúlt­ban folytattak, ezért tartottam fontosnak a találkozást Lázár Györggyel — hangsúlyozta a kor­mányfő. — A tárgyalásokon is megálla­pítottuk: az úgynevezett kis or­szágoknak jelentős szerepet kell játszaniuk a nemzetközi légkör megjavításában. Megbeszéléseink ily módon várhatóan hozzájárul­nak majd a jobb megértéshez, a feszültség csökkentéséhez, a bi­zalom helyreállításához — tette hozzá. A belga kormányfő hasznosnak ítélte a Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, Trautmann Rezső­vel, az Elnöki Tanács helyettes elnökével, valamint vendéglátó­jával, Lázár Györggyel folytatott megbeszéléseit. Elmondotta azt is, hogy tolmácsolta Kádár Já­nosnak a belga király meghívá­sát. A tárgyalások témaköréről ki­fejtette: sok szó esett a kétoldalú kapcsolatokról, megvonták e kontaktusok mérlegét és meg­vizsgálták jövőbeni fejlesztésük lehetőségeit. — Politikai kapcso­latainkról megállapítottuk, hogy azok jók, problémamentesek, te­hát megvan a megfelelő keret a kedvező továbbfejlődésihez — mondotta. Gazdasági kapcsolatainkat ki­elégítőnek ítélte Wilfried Mar­tens, azonban hozzátette: azok továbbfejlődhetnek és kiegyensú­lyozottabbá válhatnak. — Tárgyalásainkon a legtöbb szó a kelet—nyugati kapcsolatok­ról esett, különösképpen arról, hogy újra kezdődjenek a tárgya­lások a lefegyverzésről és a fegy­verzetek csökkentéséről — hang­súlyozta Wilfried Martens, utal­va arra, hogy a legutóbbi időben pozitív jelei mutatkoznak a két nagyhatalom közötti párbeszéd folytatódásának. A belga miniszterelnök ezután válaszolt az újságírók kérdéseire. A délutánt városnézéssel töl­­tötte a belga kormányfő és fele­sége. Ezután a vendégek a Feri­hegyi repülőtérre hajtattak, ahol ünnepélyesen búcsúztatták Wilfried Martenst, feleségét, va­lamint a kíséret tagjait. Feladatok az iparcikk­­kereskedelemben A fővárosi és vidéki iparcikk­­kereskedelmi vállalatok vezetői­nek részvételéivel tegnap szakmai tanácskozást tartottak a Belke­reskedelmi Minisztériumban. A résztvevőket Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyet­tes tájékoztatta az iparcikk-ke­reskedelem­ idei eredményeiről, s a jövő évi feladatokról. Elmond­ta, hogy ebben az évben az ipar­cikkek forgalma összességében a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Ezen belül azonban a ruházati kiskereskedelem érté­kesítése mennyiségben valame­lyest csökernt. A kínálat javult, illetve a korábbi hiány mérsék­lődött egyebek között gázkészü­lékekből, vegyes tüzelésű kazá­nokból, acélcsövekből, a ruháza­ti termékek közül pedig harisnya­­félékből, felső­­ kötöttáruikból, sza­badidő-ruházati cikkekből. To­vábbra is akadozik viszont az építőanyag-ellátás: kevés a tető­fedő anyag, a szerelési cikk és a szerelvény. A kereskedelem már most készül a jövő évi építési sze­zonra, s a készletek jelenlegi ala­kulása azt mutatja,­ hogy a leg­inkább hiányzó cikkekből is va­lamelyest enyhülni fognak a hiá­nyok. Az utóbbi hetek tüzelő­­­anyag-gondjairól szólva a minisz­terhelyettes elmondotta, hogy a szükséges mennyiség biztosítá­sa érdekében folyamatosan tár­gyalnak az iparral­, ezenkívül igyekeznek több import tüzelő­anyagot beszerezni A gyártókkal folytatott eddigi tárgyalások azt mutatják, hogy számos — ma még többnyire hiánycikknek számító — termék­ből jövőre javul a kínálat. Hazai hűtő- és fagyasztószekrényekből több mint 220 ezer kerül forga­lomba. Színes televíziókból mint­egy 167 ezerre számítanak, de a legkeresettebb típusokból jövőre sem tudják kielégíteni az igénye­ket. Ugyancsak javuló kínálat várható mind mennyiségben, mind minőségben a ruházati ter­mékek gyapjú- és közül gyermekcipőből, pamut méteráruból, harisnyából, az építőanyagok kö­zül pedig falazóanyagokból. Szá­mos termékből azonban — pél­dául automata mosógépből, boj­lerből, cirkogej­zenből, Siesta kály­hából és fekete-fehér televízióból — további tárcaközi tárgyaláso­kat igényel a megfelelő mennyi­ség jövő évi biztosítása. A miniszterhelyettes fontos fel­adatként hangsúlyozta az olcsó termékek körének növelését. Magyar— vietnami tárgyalások Hanoiban Tegnap kegyeletes aktussal folytatódott a magyar párt- és állami küldöttség hivatalos ba­ráti látogatása a Vietnami Szo­cialista Köztársaságban. A­ L­oson­­czi Pál vezette delegáció Hanoi­ban megkoszorúzta Ho Si Minh mauzóleumát, majd az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja meg­látogatta a vietnami nép legen­dás vezetőjének közeli emlékmú­zeumát. Ezt követően megkezdődtek­ a hivatalos magyar—vietnami tár­gyalások. A négyórás tárgyalás során, amelyet meleg, őszinte, baráti légkör jellemzett, Truong Chi­nh részletes tájékoztatást adott a Vietnami Szocialista Köztársaság belső helyzetéről, gazdasági erőfeszítéseiről, ele­mezte Vietnam nemzetközi tö­rekvéseit. Losoncai Pál ugyancsak tájé­koztatta a vietnami partnereket belpolitikai helyzetünkről, gaz­daságpolitikánk fő célkitűzései­ről. Ismertette hazánknak az ál­lamok közötti bizalom és együtt­működés helyreállítására, a le­szerelésre, a béke megőrzésére irányuló külpolitikai tevékenysé­gét. Átadta az MSZMP KB, az Elnöki Tanács, a magyar kor­mány, egész népünk üdvözletét, jókívánságait, kifejezte remé­nyét, hogy a Magyar Népköztár­saság és­ a Vietnami Szocialista Köztársaság hagyományos jó kapcsolatai a mostani látogatás eredményeként tovább erősöd­nek. SZÜKSÉG VAN A KORSZERŰSÍTÉSRE Erdő- és fagazdálkodás Bács-Kiskunban • A bugaci erdészetben évente nagy mennyiségű faanyagot ter­melnek ki és értékesítenek hazai és külföldi felhasználásra. A ké­pen, szállítás előtt méretre vág­ják a faanyagot. (Pásztor Zoltán felvétele) Bács-Kiskun erdőségeinek te­rülete az idén meghaladta a 134 ezer hektárt. Ebből 60 ezret az utóbbi három évtizedben telepí­tettek. Az 1985 végéig tervezett erdősítés is minden bizonnyal megvalósul, hiszen napjainkban már 89 százalékos teljesítésnél tartanak az állami és erdőgazda­ságok, valamint a szövetkezetek.­­Az erdőfelújítás aránya már nem ilyen kedvező. A mezőgaz­dasági üzemek a véghasznosítás­ra kivágott erdők pótlására, a kö­telezően előírtnál jóval kevesebb felújítást végeztek. Az 58 száza­lékos teljesítésen belül igen ma­gas az úgynevezett sarjaztatás aránya, ami a faállomány érték­­csökkenését idézheti elő. A fa, mint­­ természetes nyers­anyag, az építő-, a bútoriparban, az árucsomagolásban kezdi ismét visszanyerni a régi szerepét. Az energiagazdálkodásban, a kör­nyezet védelmében szintén pótol­hatatlan. Tűzifát is szívesen vá­sárolna a közönség, ha a terme­lőknél felhalmozódott készletek végre eljuthatnának a kereskede­lembe. Sajnos, november vége táján a külpiaci fogadóhelyek többsége is megszünteti a faanya­gok átvételét, legfeljebb, a ter­mékújdonságokat lehet elfogad­ható áron értékesíteni. A szén­­­­hidrogén alapú műanyagok árá­nak rohamos emelkedésével, a jó minőségű enyvezett réteges fa­lemez (fúmlr) ismét kedvelt bú­toranyaggá vált. Amióta a sző­nyegpadló hátrányait is megis­merte a családi házat építő kő­(Folytatás a 2. oldalon.) VAN KERESLET A BAROMFIRA Libaszalámi Kiskunhalasról Hamarosan új termékkel jelentke­zik a Kiskunhalasi Baromfifeldolgo­zó Vállalat. A termelés előkészítésé­ről érdeklődtünk a napokban Nagy Gyula igazgatótól. • Bel- és külföldön piackuta­tást végeztünk, s ennek során ta­pasztaltuk, hogy­­ van kereslet a továbbfeldolgozott baromfira. El­határoztuk, hogy a hagyományos termékek mellett megkezdjük a libaszailámi, -virsli, a pácolt-füstölt libamell és egyéb finomságok gyártását. Egyelőre nyolc új­­ ter­mékünk hagyja majd el ezt az üzemrészt, s kerül a belföldi ve­vőkhöz, illetve svéd, NSZK-beli megrendelőkhöz, és a közel-kele­ti államokba. A szakemberek már a 10 millió forint értékű gépsorok beszerelésén munkálkodnak. Re­mélhetően e hónap végén, vagy december első napjaiban meg­kezdődhet az üzempróba, majd a teljes termelés. Az év­­ végéig egyébként 30 ezer tonna baromfit vásárolunk és dolgozunk fel. Az áru háromnegyede exportra ké­szül. O. L. • A nagy teljesítményű vá­kuumtöltő berendezés elektro­mos kapcsolószekrényét helyezi működőképes állapotba Ördögh Tibor villanyszerelő. AZ OTP KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL Nyugdíjasházak fejlesztési lehetőségei A nyugdíjasházak nagyon rövid idő alatt a társadalmi gondoskodás elismert intézményeivé, színtereivé váltak. Közkedveltségük elsősor­ban a szolgáltatások magas színvonalának és sokszínűségének, az ál­landó egészségügyi ügyeletnek és nem utolsósorban az élénk társasági életnek köszönhető — állapították meg a Hazafias Népfront Országos Elnöksége időskorúakkal foglalkozó munkabizottságának tegnapi ülé­sén, amelyen a nyugdíjasházak helyzetét, hálózatuk fejlesztésének lehetőségeit tekintették át. A tanácskozáson, amelyen jogászok, pszichológusok, ügyvédek, ta­nácsi szakemberek és már működő nyugdíjasházak vezetői vettek részt, Földi Mária, a Fővárosi Tanács szociálpolitikai osztályának ve­zetője elmondta, hogy Budapesten az első nyugdíjash­áz idestova más­fél évtizede nyitotta meg kapuit, a budafoki kísérleti lakótelepen, s a kedvező tapasztalatok nyomán az utóbbi években újabb 10 otthon létesült. A nyugdíjasházak működésében jelentkezett gondok közül Földi Mária kiemelte a jogszabályi tisztázatlanságot, amely gátolta például annak eldöntését, hogy a nyugdíjasház intézménynek, vagy önálló lak­részek együttesének tekinthető-e. A Fővárosi Tanács a közelmúltban rendeletében kimondta, hogy a nyugdíjasház lakói továbbra is lakás­tulajdonosi, főbérlői jogokat élveznek. A bérlők ezentúl nem téríté­si díjat, hanem — a többi bérlőhöz hasonlóan — lakbért fizetnek a lakás használatáért. Török Gyula, az OTP ügyvezető igazgatója a közelmúltban kezde­ményezett új akcióról beszélt. Felkeresték a területi, megyei tanácso­kat és felajánlották, hogy az épülő nyugdíjasházakon belül alakítsa­nak ki egy magántulajdoni szárnyat is. Ennek a költségeit a tehető­sebb időskorúak viselnék, ám a tanácsok túlnyomó többsége — anyagi okokra hivatkozva — nem fogadta kedvezően a lehetőséget. Akadtak természetesen kivételek is: Szolnokon 123 lakás, Kecskeméten 126, Hajdú megyében pedig 32 lakás kerülhet tető alá összefogással. Az OTP további nyugdíjasházak építésében vállalna szerepet, ha a ta­nácsok gondoskodnak a megfelelő feltételekről. Legértékesebb nemzeti kin­csünk, a föld minden élelem forrása. Mint ilyen, védelem­re, gondozásra érdemes, s ha van rá mód, akkor gyarapítás­ra is, hogy minél nagyobb te­rületen tudjunk termelni. Hi­szen esztendőről esztendőre több élelemre van szüksége az emberiségnek. Azonban ahelyett, hogy a termőterület növekednék, év­ről évre kisebbé válik. Mond­hatnák: a társadalmi fejlődés elkerülhetetlen következmé­nye ez. Hiszen egy-egy új út megépítése, egy-egy majorság bővítése, lakóterületek létesí­tése azzal jár, hogy csökken a földterület. Különösen érzé­keny veszteség ez abban az esetben, ha az építkezés jó mi­nőségű, termékeny földtől foszt meg bennünket. Egy múlt esztendőben vég­zett határszemle eredménye: 10 742 hektár megműveletlen terület állt parlagon. Ebből a termelőszövetkezetekre két és félezer hektárnyi műveletlen terület jut. Micsoda meggon­dolatlan földpazarlás! örvendetes jelenség, hogy az utóbbi években maguk a termelőszövetkezetek is felfi­gyeltek erre, és igyekeznek mi­nél több parlagterületet műve­lésbe vonni. A múlt év első fél­évében nagyobb hasznosítatlan területen kezdődött meg a ter­melés. Gyarapodik a terület az elhagyott, romos tanyák­­ fel­számolása révén is. A mező­­gazdasági nagyüzemek egy esz­tendő alatt 2300 tanyát bontot­tak le, számoltak fel, húsz szá­zalékkal többet, mint az előző évben. Ezek a tanyák már út­ban voltak, mivel lakójuk el­költözött, tetejük megroggyant, faluk düledezett, kutuk beom­lott. A lebontott tanyák helyét felszántották, művelésbe von­ták. Még mindig háromezer elhagyott tanya romja vár el­takarításra az országban, ezek felszámolását meg lehetne gyorsítani. A parlagföldek művelésbe vonása csak az egyik módja a termőterületek növelésének. A másik, legalább ugyanilyen fontos: a termőerő növelése, amit a korszerű eljárások be­vezetésével érhetünk el. A föl­det nem lehet nyújtani, de a termést ugyanazon a területen növelni lehet. Sajnos, ezeket a lehetőségeket sem használjuk ki teljes mértékben. Vannak beteg, sovány föl­dek, ezek gyógyításával szin­tén növelhető a termelés. Ha­zánkban mintegy két és fél­millió hektárnyi a savanyú te­rület, ebből az utóbbi negy­ven évben több mint egymil­lió hektárnyi területet megja­vítottunk. A munka az utób­bi esztendőkben lelassult, mi­vel a komplex melioráció, a te­rületrendezés, a talajvédelem, a talajjavítás és a vízrendezés együttes megvalósítása a ter­melőszövetkezetek erejét meg­haladja. A termőföld növelése szoro­san kapcsolódik a környezet­védelemhez. Hiszen a külön­böző szennyezőanyagok, az olaj, a peszticid, a szennyvíz, a mosószerek, a különböző műtrágyák és a napjainkban megnövekedett növényvédő szerek mennyiségű hatással vannak a föld termőterületére, de ugyanakkor a talaj élővilá­gára is. Nemcsak a civilizációs ártalmak növekszenek, környe­zetün­k is beteggé válik, a kör­nyezettel együtt pusztul az em­ber egészsége. Európában nagyvárosok és az ipartelepek a környékén elpusztult a virágos növények 6—17 százaléka. A talajjal együtt vizeink is egyre nagyobb mértékben szennyeződnek. Földünk víz­tömegének csak a töredéke édesvíz, ami közvetlenül hasz­nosítható, de ennek egy része már szennyezett. Magyaror­szág édesvízkészlete 5054,5 köb­kilométer. Egy részét már különböző kemikáliák szen­­­nyezték, így a műtrágyák, a gyomirtó szerek. A rovarirtó, a gyomirtó és a gombaölő pesz­­ticidek ellenőrzés nélküli al­kalmazása igen súlyos károkat okozhat. Szennyezőforrást je­lent a nagyüzemi állattartás­ból származó hígtrágya és más szennyvíz. A talaj mind fizikai, mind kémiai, mind pedig biológiai értelemben az élővilág bölcső­je és temetője. Vigyázzunk minden talpalatnyi földre, mert ez már nem a Szabó Pál által megirt Góz Jóskák földje, ha­nem mindannyiunk közös kin­cse. Ne maradjon belőle parla­gon, és védjük meg tisztaságát is, mert ezzel saját egészségün­ket védelmezzük, környezetün­ket óvjuk. Illés Sándor NÉGYSZÁZ HALOTT, 1500 SEBESÜLT Gázrobbanás Mexikóban Nem végleges adatok sze­rint Mexikóvárosban legalább négyszáz ember­ halt meg a hétfői nagyerejű gázrobba­nások és a környező lakott területekre átterjedő tűzvész következtében. A sebesültek száma több mint 1500. A rendőrség szóvivője el­mondta: a szerencsétlenség hétfőn reggel történt, amikor az Unigas magánvállalat egyik elosztótelepén felrob­bant egy folyékony gázt tar­talmazó tartálykocsi, majd ennek hatására négy nagy tartály, amelyekben össze­sen mintegy 11 millió liter folyékony gázt tároltak. A lángok átterjedtek az állami tulajdonban lévő Petroleos Mexicanos vállalat telepeire és a közelben fekvő városne­gyedre is. A környéken la­kók elmondták, hogy az első robbanást még legalább hét követte, amelyek következté­ben a helyszíntől még öt ki­lométerre is ablakok törtek be és más károk keletkeztek. A mentési munkálatokban részt vevők elmondták, hogy a városrész lakóit, mintegy 350 ezer embert ki kellett te­lepíteni. Közülük nagyon sok hajléktalanná vált.

Next