Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-03 / 1. szám
Elsejétől hatályos jogszabályok Előtérben álló társadalompolitikai és gazdasági törekvéseket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a felsőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, több miniszter, s hatályba lépésük időpontjaként 1985. január 1-ét jelölték meg. Az új jogszabályok közül főként a legtöbb állampolgárt közvetlenül érintő paragrafusokat emelte ki összeállításában — sorrendben a törvény szintű joganyagot, majd a minisztertanácsi rendelkezéseket és a tárcaszintű rendeleteket tekintve át . Tóth Ferenc, az MTI főmunkatársa: Törvény a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról Az Országgyűlés a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról alkotott törvényt, amely egyfelől szabályozza a piacon követendő magatartást, másfelől védelmet nyújt a tisztességtelen gazdálkodás valamennyi formájával szemben. A törvény általános formában tiltja a tisztességtelen gazdálkodást, s egyes rendelkezéseivel tiltja a tisztességtelen versenyt, a fogyasztók megtévesztését, a gazdasági verseny korlátozását, az árukapcsolást, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, a tisztességtelen ár érvényesítését. Az alapvető tétel: tilos a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyeknek és magánszemélyeknek (ideértve a magánszemélyek társaságait is) gazdasági tevékenységet tisztességtelenül különösen a versenytársaik, a fogyasztók (törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző módon — folytatni. Versenytársnak számít a gazdasági versenyben érdekelt jogi személy és magánszemély, fogyasztónak pedig a vevő, a megrendelő és a felhasználó. A törvény meghatározza a tilalmak megszegéséihez fűződő jogkövetkezményeket, a bírósági eljárást, a szankcionálás lehetőségeit. Egyebek között rendelkezik arról, hogy a bíróság kötelezheti a jogsértőt a tisztességtelen ár leszállítására, vagy az áru kijavítására, vagy annak kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére. Súlyos esetekben lehetőséget ad gazdasági bírság kiszabására is. Új vállalatvezetési formák A gazdasági szférában — az Irányítási rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben — cél, hogy a vállalatok önállóbban, függetlenebbül gazdálkodhassanak, s ezzel párhuzamosan bővüljön a dolgozói kollektívák döntési jogköre, részvétele a vezetésben. E törekvéseket tükrözte az a jogalkotói aktus, hogy az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította az 1977-ben elfogadott vállalati törvényt, új vállalatvezetési formákat hozott létre. Eszerint január 1-től a vállalatok többsége vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlése általános vezetésével fog működni. A változtatások alapvetően azt szolgálják, hogy a vállalatok túlnyomó többségét magában foglaló versenyszférában — az új vezetési formák kialakításával — különváljon a gazdaságirányítás és az állami tulajdon működtetéséivel kapcsolatos funkciók gyakorlása. Az új vezetési formák közös jellemzője, hogy az állami tulajdon folyamatos működtetésének a jogát a vállalati kollektíva vagy az annak képviseletében eljáró testület gyakorolja. Megváltozik a vállalatok többsége felett gyakorolt állami irányítás formája és tartalma, új típusú — lényegében a működés törvényes rendjét vizsgáló — felügyeleti rendszer érvényesül, megszűnik a korábbi vállalatfelügyelet. Azok a vállalatok, amelyeket e változások nem érintenek — s ezek körét a Minisztertanács határozza meg — továbbra is államigazgatási irányítás alatt maradnak, általános vezetésüket a kinevezett igazgató látja el. Településfejlesztési hozzájárulás Törvényerejű rendelet született a településfejlesztési hozzájárulásról, amelyet ugyan 1986-ban vezetnek be az ország egész területére, de lehetőség van arra, hogy az önkéntesség elve alapján, a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájárulásával — már 1985. január 1-től alkalmazzák. Erre az új jogszabályira azért volt szükség, mert a községfejlesztési hozzájárulásról szóló, 1967-ben életbe lépett itvr„ óta számos jelentős változás következett be. A lakosság mind sokrétűbben vesz részt a helyi közéletben, lényegesen kiszélesedett a demokratizmus hatóköre. Ugyanakkor azonban növekedett az infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztése iránti igény, és a megvalósítás lehetősége közötti feszültség. A korábbi jogszabály továbfejlesztését szükségessé tette az is, hogy a helyi tanácsok önállósága növekedett, előtérbe került a lehetőségek fokozott hasznosítása a lakosság és a tanácsok közötti együttműködésben is. A településfejlesztési hozzájárulás — az eddigi kötelező,, adójellegű községfejlesztési hozzájárulás helyett — a jövőben egyik meghatározó formájává válik a lakosság részvételének a településfejlesztésben. Az új hozzájárulás mértéke évi 300—2000 forint. Ahol a helyi tanácsok már 1985-re településfejlesztési hozzájárulást állapítanak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg ebben az évben a 600 forintot. Akik már az idén településfejlesztési hozzájárulást fizetnek, mentesülnek a községfejlesztési hozzájárulás egyidejű fizetése alól. A hozzájárulásból befolyt pénzzel kizárólag a helyi tanácsok rendelkeznek, fejlesztésre meglévő intézmények működtetésére és felújítására használhatják fel. A társadalombiztosítás körében — miután az erről szóló törvényt módosította az Elnöki Tanács — január 1-től a. ..táppénzfolyósítás alapja a nyugdíjjárulékkal csökkentett előző évi átlagbér, illetve átlagkereset. Egyidejűleg viszont emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, valamint a pályakezdő fiatalok körében, a táppénz mértéke. Minisztertanácsi rendelet intézkedik arról, hogy a lakásépítés, illetve -vásárlás esetén az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összege gyermekenként 40 000 forint, az építtetővel (vásárlóval) együtt költöző, a kölcsön (adásvételi) szerződés megkötésének időpontjában meglevő három (vagy több) gyermek esetén a harmadik gyermek után 80 000 forint, más eltartott családtagok után személyenként 39 909 forint. Ugyancsak lakástémában lényeges változás, hogy állami tulajdonban levő ingatlan megvásárlásához is adhatnak a jövőben, dolgozóik részére munkáltatói támogatást a vállalatok, intézmények.Emellett január 1-től a korábbinál nagyobb összegű bankkölcsön igényelhető lakásépítésre, ingatlanvásárlásra. Kamata 100 000 forintig évi 8 százalék, 200 000 forintig 10, 300 000 forintig 12, 300 000 forint fölött pedig évi 14 százalék a teljes összeg után. Differenciáltan növekvő és 320 000 forintig terjedő kedvezményes kölcsönt lehet felvenni emeletráépítésre és tetőtér beépítésre. Az ifjúsági takarékbetét után kapható külön kölcsön legnagyobb összege az eddigi 70 ezer helyett 120 ezer forint. Ki kaphat utazási kedvezményt? A közlekedési miniszter — a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján — módosította azt a rendeletet, amely a belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről szól. Az új előírások értelmében az országos közforgalmú vasutak vonalain 50 százalékos kedvezményre jogosultak: a gyermekek négy éves koruktól 14 éves korukig, illetőleg általános iskolai tanulmányuk befejezéséig, legfeljebb azonban tankötelezettségük felső korhatáráig; a középfokú és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, illetőleg hallgatói e tanulói viszony megszűnéséig; az állami gondozásban levő munkaképtelen vagy önhibájukon kívül eső okból nem dolgozó fiatalok abban az esetben is, ha oktatási intézményben nem tanulnak. A távolsági menetrend szerinti autóbuszközlekedésben 75 százalékos kedvezményre jogosultak: a gyógypedagógiai intézményben és a szociális intézményekben bentlakó, továbbá a rendszeresen bejáró, érzékszervi, testi vagy értelmi fogyatékosságban illetőleg elmebetegségben szenvedő tanulók (gondozottak) és egy kísérőjük. Az intézmény székhelye és a tanuló (gondozott) állandó lakóhelye között. A nyugdíjasok az országos közforgalmú vasutak és a VOLÁN menetrend szerinti járatain évente 16 alkalommal 50 százalékos utazási kedvezményben részesülnek január 1- től. A 1985. évi nyári időszámítás bevezetéséről szóló együttes rendeletében az ipari és a közlekedési miniszter előírta: március 31. napjától szeptember 29. napjáig terjedő időszakra kell bevezetni a nyári időszámítást. Ennek életbe lépésekor, március 31. napján 2 órakor az órákat 3 órára előre kell igazítani, megszűnésekor, tehát szeptember 29. napján órakor pedig az órákat 2 órára kell visszaigazítani. A nyári időszámítás bevezetésének és megszüntetésének időpontjában munkát végző — nem hardi béres — dolgozók munkabérét a tényleges teljesítmény, illetőleg a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján számolják el (MTI) Békeplakátok kiállítása Több mint ötven, országból négyezer plakát érkezett Moszkvába a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem negyvenedik évfordulójára meghirdetett plakátversenyre, amelynek jelszava: „A békéért, a humanizmusért, az atomháborús fenyegetés ellen!” Nem volt könnyű dolga a tekintélyes nemzetközi zsűrinek, hogy az igen kifejező és magas művészi színvonalat képviselő művek közül kiválassza a legjobbakat. Az első díjakat végül is M. Anakkumov és O. Volkova, szovjet művészek. Az emberiség jövőjéért című sorozatukért, az „Halál helyett kenyeret!” az NDK-beli művészek győztes plakátja. NDK-beli B. Morgner, V. Mahler és L. Grumbach „Halál helyett kenyeret!” című munkájukért, valamint a híres japán grafikus és formatervező, S. Fukuda, a háborúellenes téma eredeti feldolgozásáért kapták. A versenyen részt vevő legjobb munkákat Moszkvában a Művészek Központi Házában kiállítják, és nagy példányi számban sokszorosítják. Dokumentumok a dunapataji paraszti életről Befejezés előtt áll a MAFILM Hunnia Filmstúdiójának több produkciója. Véget ért Gothár Péter „Tiszán innen Dunán túl...” című alkotásának forgatása. A rendező a vígjáték forgatókönyvét Esterházy Péterrel közösen írta. A film egy család balatoni nyaralásáról szól, ahol semmi sem úgy történik, ahogyan eredetileg elképzelték. Az abszurd jeleneteket felvonultató alkotás operatőre Dávid Zoltán, a főbb szerepeket Zala Márk, Lázár Kati, Bodrogi Gyula, Ruttkai Éva, Bitskey Tibor és Csákányi László alakítja. Gárdos Péter „Uramisten” című produkciójának utómunkálatait végzik. A rendező első játékfilmje a cirkusz világában játszódik, a felvételek is zömmel itt készültek Máthé Tibor operatőr kamerájával. A fellépés közben megsérülő, s életét más műsorszámmal újrakezdő artistát Feleki Kamill alakítja. A vágási munkálatoknál tart a „Csak egy mozi” című alkotás! Rendezője, Sándor Pál. A produkció — a„film a filmben” — a filmrendezés keserveiről szól. Ragályi Elemér felvevője előtt Pilisvörösváron, Dömösön, s az országúti jelenetekben olyan neves színészek játszották az emberi és művészi problémákkal küzdő Rendezőt, a Színészt, a Mamát, a Lányt, mint Jean Pierre Léaud, Major Tamás, Gisela May, Denisa Kucerova. Fontos szerepet vállalt a produkcióban Deborah Jávor és Garas Dezső is. Befejezte egész estés dokumentumfilmsorozata harmadik részének forgatását ifj. Schiffer Pál. A Dávid Zoltán operatőrrel készített „Paraszti élet” című produkció Szentes, Dunapataj és Ipafa kis- és nagytermelőinek életén keresztül a paraszti létformát mutatja be. A sorozatot a negyedik rész felvételeivel az idén folytatják. Bábolnáról, a Bábolnai Állami Gazdaságról készít dokumentumfilmet Sára Sándor rendező Kuruca Sándor operatőrrel. A háromrészesre tervezett produkció nagy részét már filmszalagra rögzítették. 1985. január 3. • PETŐFI NÉPE • 3 PÉLDÁUL IZSÁK ÉS KISKUNMAJSA Mezőgazdasági szövetkezetek a jobb ellátásért Szerencsére már az egyre távolodó múlté, amikor a községekben az apróbb településeken élők tízezreinek mindennapos fejfájást okozott, hogy hol és mikor tudják megvásárolni, megszerezni mindazt, ami a háztartás viteléhez szükséges. Bács-Kiskun megyének már mind a százöt községében van kis ABC, vagy élelmiszer, esetleg vegyes bolt. Az utóbbi időben a fogyasztási és a mezőgazdasági szövetkezetek mind jobban kiveszik a részüket az alapellátás biztosításából. A megyében mintegy 1290 szövetkezeti élelmiszer, és vegyesboltban, majd tízezren dolgoznak, hogy a környékbeliek friss pékáruhoz, húsfélékhez és még sorolhatnám hányféle termékhez jussanak. A tanyákon élőknek bizony ezekért többet kell gyalogolniuk, vagy ha az időjárás engedi, kerékpározniuk. Sok mezőgazdasági szövetkezetben a szociális és a nőbizottság szervezésében gondoskodnak az egyedülállók, az idősek ellátásáról. Például az izsáki Sárfehér vagy a kiskunmajsai Jonathán Tsz-ből gyakran felkeresik a tanyán lakókat, segítenek ügyes-bajos „hivatalos” dolgaik intézésében, de az általuk kiállított lista alapján a boltokban bevásárolják a számukra szükséges élelmiszert. Ezt azután mikrobusszal, terepjáróval házhoz is szállítják. Másfajta gondoskodás, amikor nem mindig az anyagi haszon reményében a gazdaság élelmiszervagy húsboltot nyit. Az előbb említett kiskunmajjsai szövetkezet a nyáron szerződéses húsboltot nyitott, ahol többek között a háztájiban nevelt állatokat is levágják, így mintegy választékbővítésként a meglevő boltok kínálatán túl itt is vásárolhatnak a helybeliek. Cz. F. • A Jonathán Tsz húsboltjában készül a kolbász. • A fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezet élelmiszerboltjában havonta kétszázezer forint értékű árut vásárolnak. SZILVESZTER 1984 A televízióban „Magyar ember természete jól enni-inmi, de lakoma után vidám ötletekkel és adomáikkal magát jól kinevetni”, írta Eletvös Károly. Ma is így igaz. Csak éppen egy kicsit kényelmesebbekké váltunk. Kicsit? Barátom naponta tízszer is megnézi csodaóráján, hányadika is van, így egyszerűbb, mint benyúlni az emlékezet kamrájába. Ha így haladunk, sokan, majd valamilyen műszertől tudakolják fiúk-e vagy lányok. Miként jön a csizma az asztalba, ellanyhulásunk, eltunyiulásunk hogyan kerül az újságíró szilveszteri jegyzeteibe? Mert az év végi tévéműsor illetékesei is számoltak idomótosságunikkal! Főként Hofi ismeri a közönség természetrajzát. Úgy csinál, mintha ránk bízná a látszólag rejtett viccpetárdák megtalálását, pukkantgatását, valójában körültekintően gondoskodik arról: egyetemi tanártól írástudatlanig. mindenki értse mondandóját Mozgósítja a hatáskeltés minden eszközét Úgy szórja a szóvicceket mint honfitársaink a százasokat napi bevásárlásaik során. (Alisebrandy, azaz alsóbbrendű és felsőbrandy, vagyis felsőbbrendű; kamaraszínház-spejz). Találóak szócsavarásai. Jól tudja: olyan a nevetés, mint a vasúti szerelvény, ha egyszer mozgásba jött könnyű haladását tartósítani. Kimondja a látszat-valóságot szembesíti az igazzal és természetes egykedvűséggel .kinyilvánítja a következtetést, ami azonban egy csavarintással újabb látszatigazságnak bizonyul. Kezdődhet minden éleből, folytatódhat a forma és a tartalom, szavaink és tetteink, az egyedi és az általános ellentmondásainak mindig kacagtató leleplezése. A szilveszteri képernyőre közkívánatra visszakerült Házi már a műsorát összekötő népszerű dallal biztosra ment. Eddig dallamával hódított a Hegedűs a háztetőn hősének hitvallása, most időszerűségével hatott Persze ,talán sohasem volt ilyen könnyű dolga a menetteités nagymesterének. A bravúros, sajátos műfajának minden, lehetőségét kihasználó Szuper - bola, csattanóként a kitűnő „sakkjátszmával” (Árkus és Gál Völgyi remeklése), bemelegítette az országnyi színháztermet, jókedvre hangolta a nézőket. Nem fájt a Valahogy mindig lesz! Az első részben már-már feledtük: a Vidám Színpadból közvetítik. Friss, érdekes, szórakoztató, ízléses jelenetek váltakoztak. A végére elfogyott az ötletmuníció, ezúttal is kitűnő H Í| Benedek Miklós, Gálvölgyi János, Hacser Józsa, Markos György, Pálfy József,Nádas György, Schütz Ila. • A képernyőn is szívderítő látvány, élményes produkció volt a kecskeméti Háry János, noha láttam már jobb színházi közvetítést. Bizony el-elmaradozott a kamera a cselekménytől „elsikkasztott” szép, vagy mulatságos jeleneteket (például a császárné gyerekeinek idegeniuljársait). A Katona József Színház és a Kodály Zoltán énekes iskola közös vállalkozásáról már megírtam annak idején, hogy az énettakar nem játszott, nem vett részt a játékban. Aligha tehetett mást a rendező, de a képernyőn kimondottan zavart a félközelben bemutatott háttérben ülők merev arca. Bárcsak gyakrabban láthatnánk-hallhatnánk hasonló remekműveket a képernyőn és a színházban. Heltai Nándor A rádióban Nagy összegben lefogadom bárkivel hogy a szilveszteri rádiókabarét az ismétléskor hallgatja meg hazánk dolgozó népe, nem pedig december 31-én. A televízió— bármilyen, műsort sugározzon is — leküzdhetetlen konkurrencia. Különösen, ha Tony Curtis és Roger Moore „kétkanálsága’’ után személyesen Hofi jelenik meg a képernyőn, már tudniillik az egyesen — a kettesen viszont éppen az Alphaville For Ever Young című slágere szól. Kell tehát bizonyos fokú elhivatottság, vagy valamilyen kényszerítő körülmény, hogy mindennek ellenére a rádióhoz tapassza a fülét az ember. Még akkor is, ha a tapasztalatok szerint mindenképpen jobban jár a hallgató, mint a néző, pedig —iá tCTÓraig — a rádiósok nem is akarnak semmi különöset. De — talán épp ezért — sikerül nekik kuriózumot alkotni. Már csak azzal is, hogy az idén — hallgatván az idők szavára — a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kollégiumában vették fel a műsorukat — tudván, hogy alig van téma, amely úgy érdekelné az embereket, mint a közgazdaság. Innentől a szerkesztők — és a szerzők — érdeme az, hogy megpróbáltak humorosan beszélni véresen komoly dolgokról. Hálapénzről Dácia-hibáról metrójegy-árról Pusztán ez a téma megérdemli a mélyebb vizsgálatot. Már a miniszter is azt nyilatkozta — így a kabarettisták —, hogy a közvélemény szerint méltatlanul alacsony a metrójegy ára. Honnan tudasja ezt a miniszter — teszik föl maguknak a kérdést. Onnan, válaszolják meg, hogy reggelente, amikor munkába megy — a metrón, természetesen —• mást sem hall. Sőt, lát olyan állampolgárt is, add eleve két egyforintost dob be az automatába a bejáratnál ... (Találós kérdés: lesz-e helyi közlekedési viteldíjemelés év elején???) A (szilveszteri rádió)kabaré sikerének a nyitja: csakis olyasmiről beszél ami foglalkoztatja az embereket. § nem riad vissza ..tabu”^témák falemlítésétől sem. A rádiókabaré ily módon a demokrácia sajátos eszköze amely olyasmit is cselekedhet, amit a hagyományos eszközök nem. „Futsunk a káposztával úgy sincs szén”. ..cseh koronáért sem kap fekete borsot”’ —példamondatok az ámításhoz. Kottás Róbert, mint Illetékes Elvtárs így fakad ki: „én nagyon értem a tréfát. De nem szeretem”. Hétköznapjaink köszönnek vissza — szilveszterkor is — a kabaréból. („Hogyan számoljuk fel a tisztességtelen hasznot?. Ezután minden haszon tisztességes lesz!”) Az idézetek vég nélkül tovább sorolhattók (ám nem biztos, hogy elolvasva épp olyan, mosolyt fakasztanak, mint hallgatva.) Nem is ez a lényeg, hanem az: a rádió e szilveszteren is jól megnevettetett. Ballai József