Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 254. szám­ára: 1,80 Ft 1985. október 29. kedd Budapestre érkezett Erich­­ Honecker Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárának meghívására hétfő este baráti munkalátogatásra Bu­dapestre érkezett Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtit­kára, az NDK Államtanácsának elnöke. Kíséretében van Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára és Frank-Joachim Herrmann, a KB póttagja, államtitkár, az Ál­lamtanács elnöki hivatalának ve­zetője. Erich Honeckert és kísé­retét a Ferihegyi repülőtéren Ká­dár János, valamint Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB titkára és Kótai Géza, a KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Roska István, hazánk berlini, valamint Karl- Heinz Luggenheim, az NDK bu­dapesti nagykövete is. (MTI) Az osztrák külügyminiszter megbeszélései Németh Károly és Lázár György fogadta Leopold Gratzot Leopold Gratzot, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügy­miniszterét, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hi­vatalos látogatáson tartózkodik hazánkban hétfőn az MSZMP székházában fogadta Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak nemzetközi élet időszerű kérdé­­­seiről, különös tekintettel az enyhülési politika folytatásának lehetőségeire. Áttekintették a hagyományosan jó magyar— osztrák kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit. A találkozón jelen volt Vár­­kon­yi Péter és Nagy János, ha­zánk bécsi nagykövete, Friedrich Haver k­ül­ügymin­isztériumi fő­titkárhelyettes, és Arthur Agst­­ver budapesti osztrák nagykövet. Hazár György, a Miniszerta­­nács elnöke a Parlamentben, fo­gadta Leopold Gratzot. A meg­beszélésen megvitatták a kölcsö­nös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket, valamint a két ország kapcsolatainak ala­kulását. A találkozón ott volt Várkonyi Péter, valamint Nagy János és Arthur Agstner. A délelőtt folyamain Leopold Gratz a Hősök terén megkoszo­rúzta a Magyar Hősök Emlék­művét. Negyvenmilliós rekonstrukció a Gép- és Felvonószerelő Vállalat dunavecsei telepén Másfél évtizede költözött Du­­navecsére a budapesti Gép- és Felvonószerelő Vállalat szerelvé­­nyező részlege. A kőbányai gyár­telepükön szűknek bizonyult a hely, dunaújvárosi munkáikkal végeztek, a folyó innenső oldalán épült község tanácsi vezetői pe­dig hívták, szívesen fogadlák őket. Az állami gépészeti-szerelő nagyberuházások munkáit vál­laló nagyüzem új telepén óriás acélszerkezeteket és építési fel­vonókat készítenek. A letele­pedéskor még hetven főt foglal­koztató részlegnél hamarosan munkaerőgondok jelentkeztek. A régi dolgozóik nem sokáig vállal­ták az ingázást, s visszaköltöz­tek a fővárosba. A Dunavecsén élő vasipari munkásokat pedig nem vonzza, hogy télen nyáron kint kell dolgozni. Az óriás szer­kezeteket a régi, alacsony műhe­lyekben képtelenek elkészíte­ni. A vállalat, amely az elmúlt években is növelni tudta terme­lését, elhatározta, hogy javít a munkafeltételeken Partnerei, a bányavállalatok, építési trösz­tök, valamint a Metró által ren­delt nagy volumenű munkákhoz szükség van a szakemberekre. Ezért a VI. ötéves tervben negy­venmillió forintot költenek a ve­­csei üzem teljes rekonstrukció­jára. Az első ütemben a szociális épületeket bővítették, korszerű­sítették, öltözőket, fürdőket, ebédlőt, és melegítőkonyhát ala­kítottak ki. A továbbiakban szi­lárd burkolattal látták el a bel­ső úthálózatot, fejlesztették szerelő- és darabolóműhelyeket, a valamint bővítették a raktárépü­leteket. Ebben az évben kezdték meg az 1200 négyzetméter alapterüle­tű fedett szerelőcsarnok építését, amely már tető alatt van. Kecskeméti Állattenyésztő Vál­a­lalat brigádjai készítik. Ha átad­ják a legmodernebb anyagmoz­gató berendezésekkel felszerelt új, korszerű üzemcsarnokot, nem kell hóban és sárban, kinn a sza­bad ég alatt hegeszteni, festeni, szerelni a dolgozóknak. A vállalat vezetői reményked­nek: a munkakörülmények nagymértékű javulása után fel­töltődik a létszám, és így egyre több MOA—503-as ,és 1000-es, va­lamint B—ÖEF 1000-es típusú emelőszerkezetet készíthetnek a telepen. Az itt dolgozók munkájára ed­dig sem volt panasz. Az elmúlt félévi tervüket 115 százalékra tel­jesítették, és szakmailag is szá­mos elismerést kaptak a telep­helyről kikerülő daruk, liftek, mobil-állványok működtetőitől. A székhelyközségben „otthon­ra talált” az üzem az elmúlt ti­zenöt évben. A dolgozók többsé­ge helyi lakos. Szocialista bri­gádjaik­­ többször is elnyerték a településfejlesztésért emlékpla­kettet. Méltán, hiszen több száz­ezer forinttal felérő­­ társadal­mi munkával járultak hozzá a sportcsarnok, a vágóhíd, az óvo­da és az iskolai zsibongó építésé­hez.f. r. j. • Hamarosan elkészül az 1200 négyzetméteres fe­dett szerelőcsarnok. - JÖVEDELEM- ÉS KERESETSZABÁLYOZÁS 1986-BAN Továbbra is első helyen az egyensúly A jövő évi jövedelem- és keresetszabályozásról tájékoztatták tegnap az újságírókat a Pénzügyminisztérium, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal képviselői a Parlamentben. Békesi László pénzügyminisz­ter-helyettes elmondotta: a jöve­delem- és keresetszabályozásban 1986-ban nem tervez alapvető vál­tozást a kormányzat, de néhány ponton módosításra kényszerült. Erre azért van szükség, hogy kel­lő feltételeket teremtsenek a jövő évi népgazdasági terv megvalósí­tásához. Az 1986-os tervjavaslat továbbra is a gazdasági egyensú­lyi viszonyok szilárdítását, az életszínvonal megőrzését tűzi ki célul, s emellett nagy súlyt he­lyez a gazdaság jövedelemterme­lő képességének növelésére, a mű­szaki fejlesztés gyorsítására. Ezekhez a célokhoz igazodva szabályozás a korábbinál erőtel­­­jesebben kíván ösztönözni a ha­tékonyság növelésére, az export­­termelés bővítésére, az ésszerűbb takarékosságra. Az életszínvo­nal-politikai célokat szem előtt tartva elő kívánja segíteni az inflációs ráta csökkentését, a fo­gyasztói árak korábbinál lassúbb ütemű növekedését. Ez ugyanis feltétele a szociális vívmányok megőrzésének, s annak, hogy egyes rétegek kedvezőtlen helyzete ér­zékelhetően javuljon. A pénzügyminiszter-helyettes a továbbiakban arról beszélt, hogy a népgazdaság teljesítménye miatt a költségvetés mérlege vár­hatóan a korábban számítottnál nagyobb mértékben romlik. Mi­vel az állami terhek jövőre sem csökkennek — hiszen nincs mód a vállalati támogatások, illetve a fogyasztói ártámogatások radi­kális leépítésére —, így a költség­­vetés kiadásai 1986-ban tovább növekednek. Az ehhez szükséges jövedelmeket a gazdálkodó szfé­rából kell elvonni. Ennek megfe­lelően változik a gazdasági sza­bályozás. Kolarik István pénzügyminisz­tériumi főosztályvezető a konk­rét változásokat ismertette. El­mondotta, hogy jövőre öt száza­lékkal emelkedik a vállalati nye­reségadó. Ugyanakkor kedvezőbb feltételeket kívánnak teremteni az exportképesség javításához, a műszaki fejlődéshez. Ezért január 1-től csak 8 százalék felhalmozá­si adó terheli az exportfejlesztő a beruházásokat , és néhány más, kormányprogramban szereplő fejlesztést —, 1986 második felé­től pedig általánosan 18-ról 15 százalékra csökken a felhalmozá­si adó. Január elsejével számos olyan kedvezmény megszűnik, amelyet a gazdaságirányítás 1985-ben át­meneti jelleggel vezetett be. Az intézkedés célja, hogy egysége­sebbé, kiegyenlítettebbé váljon a szabályozás, megszűnik a 1987-ig fokozatosan béradókedvezmény a magasépítéssel foglalkozó vál­lalatoknál, a kutatóintézeteknél, az idegenforgalmi vendéglátás­ban és a műszaki-fejlesztő válla­latoknál. Négy textilipari ágazatban, valamint a közúti szak­és légiközlekedési vállalatoknál a vagyonadó-kedvezménnyel nem számolhatnak január elsejétől. A tőkeáramlás feltételeit a szabályozás több új intézkedéssel javítja. Jövőre a­ használt álló­eszközök eladása, illetve vétele felhalmozásiadó-mentessé válik. Hároméves vagyon- illetve nyere­ségadó-kedvezményt kapnak azok az újonnan alakuló kereskedőhá­zak, amelyeket az alapítók közös tőkebefektetéssel hoznak létre. Ugyancsak kedvezően változik a gépkölcsönzés céljából vásárolt berendezések, termelőeszközök felhalmozási adója, ez az általá­nosnál kisebb, 8 százalék lesz. (Folytatás a 2. oldalon.) FERIHEGY 2. VÁRJA AZ UTASOKAT Felavatták az új légikikötőt Tegnap délután ünnepélyes ke­retek között avatták fel a Feri­hegyi repülőtér új forgalmi épü­letét. Az eseményen megjelent Horváth István, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára, Czinege La­jos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a kormány több más tagja. Ott tervezésében voltak a létesítmény és megvalósításá­ban közreműködő hazai és kül­földi szervek, vállalatok képvise­lői. Elsőként Urbán Lajos közleke­dési miniszter mondott beszédet. Elégedetten állapította meg, hogy az óránként ezer utas kiszolgálá­sára alkalmas forgalmi épület és kapcsolódó objektumai jó mi­nőségben, a tervezett határidőre, az előirányzott költségkereten belül elkészültek. Urbán Lajos­­ beszédét követően Leopold Gratz osztrák szövetségi külügyminiszter lépett a mikro­fonhoz. Emlékeztetett arra, hogy a most elkészült épület alapkövét két év­vel ezelőtt, 1983 novemberében együtt tette le Lázár György, a Magyar Népköztársaság minisz­terelnöke és Fred Sinowatz osztrák szövetségi kancellár. Rámutatott: ennek az épületnek a létrejötte kézzelfogható példája az orszá­gaink közötti együttműködésnek. Az eddigi kontaktusok révén szer­zett jó tapasztalatok hozzájárul­nak ahhoz: a jövőben tovább­­bi kölcsönös előnyöket szolgáló kooperációs lehetőségeket talál­junk minden területen. Az együtt­működés eredményei azonban szélesebb összefüggésekre is rá­világítanak: példamutató baráti, jószomszédi kapcsolatokat fejez­nek ki, amelyek a különböző tár­sadalmi rendszerekhez tartozó or­szágok között jöttek létre. Leopold Gratz a Ferihegyi re­pülőtér új forgalmi épületének ünnepélyes megnyitása után ta­lálkozott a magyar sajtó képvi­selőivel. Néhány nap múlva, egészen pontosan november elsején reggel (Folytatás a 2. oldalon.) • A Ferihegy 2. indulócsarnoka. A jegykezelőpultok és a csomag­­szállító szalagok. PÉNZTÁRCAKÍMÉLŐ KEZDEMÉNYEZÉS Nyugdíjasok a Centrumban Tegnap, a hűvös, ködös kora délelőttön ezerötszáz idős vevő kiszolgálásával kezdték a hetet a kecskeméti Centrum Áruház­ban. Fél nyolctól 10 óráig — nyár után másodízben — került sor a nyugdíjasoknak 30 százalék árengedménnyel megrendezett őszi vásárra. Forgalmas két és fél óra kínált számunkra is látnivalót. A kon­fekció- és a méteráruosztály pult­jánál hosszú sorban álltak a hely­ből és a környékbeli települések­ről érkezett vevők, hogy télre ruhát, ágyneműt, gyapjúfonalat, különböző öltözködési és vegyes­ipari cikkeket vásároljanak. Ilyen sikeres hét eleji vásárra, mint az október 28-i, nem szá­mítottak a Centrumban. Egy­millió-nyolcszázezer forint érté­kű áru kelt el a kedvezmény ál­tal olcsóbban, egymillió-kétszáz­­hatvanezer forintért. Kinek, mennyi megtakarítást jelentett a nyugdíjas délelőtt? A lajosmizsei Staar Ottóné nyolc motring színes, szovjet fo­nallal, hálóinggel, zoknikkal és egy férfiinggel a kosarában indult a pénztárhoz fizetni. Elégedett volt, hiszen ahol az imént meg­fordult, a földszinti, úgynevezett akciós­ osztályon, akkor már meg­kezdődött — a nyugdíjasdélelőt­­tel egyidejűleg — a következő, kéthetes, 30—50 százalékos ár­­engedményű expo-vásár. Így há­romszáztizennyolc forinttal ke­vesebbet fizetett. Többen megpihentek, • leültek nézelődni egy-egy kevésbé for­galmas helyen, mint például a 74 esztendős nyárlőrinci Géró Pé­ter. Mialatt várakozott, csomag­jaiban dunyhahuzattal, paplan­nal és lepedővel, felesége még visszalépett egy kis időre a sor­ba, hogy a kedvezmény adta le­hetőséggel élve, az idős házaspár ruhatárát bővíthesse. K—1 • A lajosmizsei Staar Ottóné (balra) színes fonalat választ vállkendő horgolására. Egészségügyi hónap Kalocsán Kampány a folyamatosságért Noha az egészség megőr­zése csak bizonyos életmód­beli követelmények folyama­tos teljesítése révén lehetsé­ges, nem árt erre felhívni a figyelmet egy-egy jól szer­vezett kampány segítségével. Így vélekednek erről Kalo­csán is, ahol tegnap délután ünnepélyes keretek között nyitották meg az idei egész­ségügyi hónap rendezvény­­sorozatát. A művelődési központ kamara­termében Szalóki István, a váro­si ta­nács elnöke köszöntötte a vendégeiket. Elismeréssel szólt a szervezők intézményi munkájáról — tizenöt szervezet működött közre a programsorozat életrehí­­vásában —, hiszen ilyen széles körű, szinte valamennyi korosz­tály érdeklődésére, részvételére építő egészségnevelési sorozat­­ még nem vol­t a megyében. A hónap során több nyílt napot tartanak például a bölcsődékben, óvodákban, ahol persze elsősor­ban a szülők kapnak hasznos ta­nácsokat a kicsik egészséges ne­veléséhez. Az általános iskolások vetélkedőn mérik össze tudásukat a helyes testápolásról, s a közép­iskolásokkal együtt környezetvé­delmi akciókban vesznek részt. A „rétegprogramok” közül bi­zonyára nagy érdeklődésre tart majd számot a cigány fiatalok be­illeszkedési, pályakezdési gondjai­val fogla­lkozó­­ beszélgetés és a gyermekgyógyász, pszichológus és védőnő közreműködésével tartan­(Folytatás a 2. oldalon.) KEVESEBB KOCSIÁLLÁSPÉNZ Majdnem ezer vasúti vagont raktak ki Az elmúlt hét végén péntek délutántól hétfőn reggelig a megyei szállítási bizottság, illetve a MÁV Vezérigazgatóság immár harmad­szor rendezte meg a megyében a hétvégi rakodási akciót. Már a szom­bati számunkban jeleztük, hogy a vállalatok, üzemek komolyan vet­ték a megyei szállítási bizottság felhívását, s addig majdnem kétszáz kocsit raktak ki, illetve be. Hétfőn a MÁV Szegedi Igaz­gatóságát kerestük fel, s arra kér­tük a kereskedelmi osztály veze­tőit, ismertessék velünk: a m­e­gyében hogyan alakult a hétvégi rakodás? Mint megtudtuk, októ­ber 25—26—27-én a megye vas­útállomásaira 958 kocsit toltak be. Ebből a vállalatok, üzemek 894 vagont ürítettek ki határidőn belül. Sajnos, 30 vagont késve raktak ki, s ezért kocsiálláspénzt kell fizetniük. Ennek ellenére jó­nak kell értékelni a kampányt; a szeptember rakodási eleji hétvégi rakodáskor még 140 vas­úti kocsi után kellett álláspénzt fizetni. Néhány üzem, termelőszövet­kezet nem rakodott, ezért a MÁV kényszerkirakást volt kényte­len alkalmazni. A Kismotor- és Gépgyár bajai gyára, az izsáki áfész, a zsanai Egyetértés Tsz, a KUNÉP, a soltvadkerti fémipari szövetkezet egy-egy, a Likőripari Vállalat kecskeméti üzeme pedig 2 kocsi kényszerkirakási díjat fizeti meg. S ha már a bírálat hangján szólunk, említsük meg azt is, hogy Baján öt kocsit rak­tak ki késve, ebből három a hű­tőiparé, egy-egy pedig a söriparé, illetve a Vídiáé. A jól rakodókat szeretnénk megdicsérni. A Zöldért bácsbo­­kodi kirendeltsége 10, a TÜZÉP Kecskemét-Alsón 15, a mélykúti Lenin Tsz 8, a kalocsai vasútál­lomáson a KAGE 7 kocsit ürített ki rekordidő alatt.

Next