Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-25 / 71. szám
TáQ7C7Ptlf 115c7lnt1 HIHNÖRZŐ TÁ8SUNL v CIÖJLjOZjwl 1 tlCtOZjlv/lX a szolgáltatói, a kereskedelmi és a vendéglátó-ipari ellátásért A lakosság életkörülményeinek javításában fontos kérdésekről, a foglalkoztatásról, a szolgáltartásokról, a kereskedelmi és vendéglátó-ipari ellátásról, tárgyalt legutóbb a Jászszentlászlói Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága.Mint arról a beszámoló elején szó esett, a helyi munkaerő foglalkoztatását részben megoldották a település és a félegyházi Kiskun Cipőgyár együttműködésével. A gyár a községiben egy lakást vásárolt, és abban az év kezdetén cipőtalpkészítő üzemet rendezett be. Lehetőség van rá, hogy e munkahelyet később száz személy számára bővítsék. Hasonló foglalkoztatási alkalmat kíván teremteni a Kiskunmajsai Cipész Szövetkezet és az Integrál Áfész is. Örömmel fogadta a lakosság, hogy Jászszentlászló termelőszövetkezete a Habselyem Kötöttáru, ■gyárral varrásban állapodott meg, és a bugaci Aranykalász Szakszövetkezettel gazdasági társulásban lakatos- és műanyagipari termékeket gyártanak. Sikerült a hiányszakmák számát eggyel csökkentetni. Autójavító részleg működik a művelődési ház ibarikácsműhelyében. Később az autókanosszéria-javítást is helyben végzik. Ami a település negyvenhét kisiparosát illeti — bútor-, ajándéktárgy-, reklámszatyor- és kiútfelkészítést leszámítva —, túlnyomó részben nem árutermelők, szolgátatók. Közülük 29-en főfoglalkozásúak. Találni köztük rézművest, géplakatost, női és férfiszabót, szódavízgyártót, fűrészeset, fodrászokat és fényképészt — azonban négy ácson és öt kőművesen felül más építőipari szakmákban nincs munkavállaló. A szolgáltató szakemberek száma az elmúlt két esztendőben csökkent. Ennek okát a végrehajtó bizottság a magas SZTK-járulékban látja. Néhány szakmunkással viszont megállapodtak, hogy munkaviszony mellett kisipari tevékenységet végeznek, szűkítve ezzel a kontárok körét. Várja a tanács nyugdíjasok jelentkezését is egy-egy mesterség folytatására. Bőven akad tennivaló a kereskedelmi ellátás javításáért. Vendéglátásra és élelmiszer-forgalmazásra a majsai és a félegyházi áfész három vegyes-, egy önkiszolgáló élelmiszerboltot, egy hús- és egy iparcikkboltot, négy italboltot és presszóit, egy büfét és egy vendéglőt tart nyitva — jórészt régi, elavult épületekben. Semelyik vendéglátói vagy élelmiszerüzlet nem nevezhető korszerűnek. Az eladók szakképzettsége hiányos. Javulnak majd az ellátás feltételei azután, hogy ha a tanács — az idén kezdődő beruházással — a kiskunfélegyházi Integrál Afésszel közösen 300 négyzetméter alapterületű élelmiszerboltot épít, s ha majd Móricgátnak is elkészült az új lakótelepi vegyesboltja. A magánkereskedelem is részt vállal Jászszentlászló áruellátásából. Két kiskereskedő olyan helyen nyitott üzletet, ahol azelőtt nem volt megoldva a napi cikkérrtékesítés. Tavaly óta divatcikkeket is helyben lehet vásárolni az egyik kiskereskedőnél. Kedvezőtlenebb szerzett a tanács a tapasztalatot községben működő magánvendéglőkről. Egyoldalúan, italbolti jelleggel árusítanak. A múlt esztendőben az egyiknek a működési engedélyét visszavonták adó- és társadalombiztosítási tartozás miatt, s azért is, mert kínálata jóformán csak alkoholos italokból állt. A vendéglátás ellenőrzésére Kiskunmajsa, Szánk, Csólyospálos, Kömpöc és Jászszentlászló igazgatási társulást hozott létre. Erre azért volt szükség, mert — kezdeti javulás után — egyes vendéglátók újra csak hibáztak. Árdrágításért és szeszes ital 9 óra előtti kiméréséért három szabálysértési bírságot szabott ki a jászszentlászlói tanács. Ezenkívül megyei kereskedelmi felügyelősége is többször bírságolt hasonló cselekményekért, míg a rendőrség fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgáláséért indított vizsgálatot. Végül a végrehajtó bizottság határozatba foglalta a községi ellátás javításáért megoldásra váró feladatokat. Ezek szerint gyakoribbá és hatékonyabbá teszik az igazgatási társulás ellenőrzéseit a kereskedelemben és a vendéglátásban, s továbbra is törekszenek a lakosság szolgáltatási szükségleteinek jobb kiielégitésére. Kohl Antal Riasztóberendezés lakásokba Új riasztórendszert fejlesztettek ki a Mikrothéka Műszeripari Gmk-iban. A rádióhullámokkal működő számítógépes berendezés egyszerre 64 ezer lakás őrzésére alkalmas. A készülék nemcsak betörés, hanem pl. tűz esetén is riasztja a központban elhelyezett vevőkészüléket. A Safe Bay-t Data menedzseriroda a forgalmazza. A képen készül a központi vevőegység. KILENCVENEZERÉRT — EGY ÜTÉS GYOMORRA Sikkasztót fogtak el a kelebiai határőrök Csizmadia üzletvezető-helyettes volt Budapesten, a Dimitrov téri húsboltban. A felcsapongó, felelőtlen férfi adósságokba keveredett, és ezért a felesége ,"kirepítette" a családi fészekből. Az elkeseredett férjet az önmaga okozta bajok sokasága a korábbinál is meredekebb lejtőre sodorta.Elhatározta ugyanis, hogy rendezetlen családi élete és a hatvanezer forint adósság elől Olaszországba szökik. A szökéshez forintra, Nyugaton a talponmaradáshoz valutáira van szükség. Jól tudta ezt Csizmadia is. A húsbolt bevételéből egyik nap tízezret, másnap kilencvenezer forintot sikkasztott el. Százezer forinttal a zsebében olyan szándékkal érkezett az Astoria aluljáróiba, hogy ott valutát vásárol. Három arab nemzetiségű férfival meg is egyezett, hogy kilencvenezer forintért 3000 NSZK márkát kap. A megbeszélt napon és helyen pontosan 22 órakor találkoztak. Csizmadia a három arabnak átadta a kilencvenezer forintot, amiért a fizikailag jól megtermett egyik arab egy gyomorra mért hatalmas ütéssel fizetett. A kecsegtető üzlet egyoldalú haszonnal végződött a három arab javára. A lejtőn egyre nagyobb sebességgel zuhanó Csizmadia az általa vezetett húsboltból ismét kilencvenezer forintot sikkasztott el majd a Főtaxitól ötezer forintért gépkocsit bérelt és a Budapest—Solt—Kiskunhalas— Tompa útvonalon Szeged irányába fordulva érkezett az államhatárig húzódó erdőbe. Az XX 22-48 rendszámú 1200-as Ladát az erdőben hagyta és gyalog indult el Jugoszlávia irányába. Aznap este Juhász Pál helyi lakos és Ferenczi Géza önkéntes segítő — aki 1984-ben sorkatonai szolgálatát teljesítve tisztihelyettesi rendfokozattal szerelt le az egyik kiskunhalasi határőr alegységtől, a kelebiai őrsnek jelentette, hogy egy gazdátlanul hagyott gépkocsit találtak az erdőben. Az információ után az őrs ügyletese intézkedett a határzárásra és az eseményt jelentette az irányító parancsnokságra. Vasmanszki Károly ezredes razziariadát rendelt e. Nyomozó- és járőrkutyákkal megerősített üldöző- és járőrcsoportok érkeztek a menekülő valószínű mozgási körzetébe. A gépkocsikkal helyszínre érkező határőrök gyorsan körbezárták a meghatározott területet. Csizmadiát idegesítette az erdei utakon közlekedő gépkocsik zaja. Szellemileg és fizikailag egyre fáradtabb lett. A futásihoz sem volt már ereje, pedig Jugoszláviától nem volt messze, amikor az ott szolgálatot teljesítő határőrök felszólítása, majd figyelmeztető lövése megállásra kényszerítette. A menekülő sikkasztót a kelebiai őrs három beosztottja: Markai Sándor, Veress István és Ürmös Imre határőrök hajnalban fogták el. A határőrök jutalomszabadságot kaptak, a sikkasztó ügyében pedig az illetékes igazságügyi szervek járnak el Gazsó Béla , Juhász Pál és Ferenczi Géza riasztotta a határőröket. Harkai Sándor, Veress István és ürmös Imre határőrök. 1987. március 25. 0 PETŐFI NÉPE * 3 | KORSZERŰBB ESZKÖZÖK, SZÍNVONALASABB GYÓGYÍTÁS ~] Egészségőrző program Baján " Régen úgy gondoltuk, hogy ez a fogalom: egészség — nem jelent mást, csak a betegség hiányát. A mai megfogalmazás szerint azonban jóval többet értünk alatta, azaz a betegség hiányán túlmenően a testi, a lelki és a szociális jólétet. Ezek szerint a lakosság egészségi állapotát jellemezhetjük az élettartammal, a lélekszám növekedésével vagy fogyásával, a betegségek gyakoriságával, a munkaképességgel, a testi fejlettséggel, a táplálkozási szokásokkal, a termelési viszonyokkal és még számtalan más tényezővel. Az MSZMP Baja városi végrehajtó bizottságának ülésén tárgyalta meg a város és környéke lakosságának egészségi helyzetét, és a fejlesztés fő feladatait. Káros szenvedélyek Ha Baja és környéke népességének egészségi állapotát az említett szempontok szerint vizsgáljuk, sajnos, komoly figyelmeztetést tartalmazó jelzéseket latpunk. A szív- és érrendszeri megbetegedések két évtizeddel ezelőtt még az ötödik-hatodik helyen álltak, most pedig vezető szerepet játszanak a megbetegedésekben és a halálozásban. E betegségcsoportba számítva a magas vérnyomást is, a városban és környékén a körzeti orvosok által gondozottak száma öt év alatt mintegy 56 százalékkal növekedett, de ezen belül Baján majd kétszeresére. Az okot a rohanó életmódban, az étkezési szokásokban, a káros szenvedélyekben és a környezettel való konfliktusokban kell keresnünk. (A kórházban gondozottak száma 1982—86 között 1625-ről 3280-ra emelkedett.) A második hely a daganatos kóroknak jut: a dohányzás és a helytelen étkezési szokások a felelősek érte. Itt is megdöbbentő az öt év alatti 20 százalékos emelkedés a városkörnyék 18 községében. A térségiben egyébként a tüdő- és az emésztőrendszer rákos daganatai dominálnak. Nőtt a balesetek száma. Ez a tény — legalábbis részben —magyarázható az erős ütemű motorizációval, a nem kielégítő közlekedési kultúrával és a közutak korszerűtlenségével. Arra viszont nem kapunk okszerű magyarázatot, hogy miért kellett a közlekedési balesetekben vétkes gépjárművezetők 20,5, és a gyalogosok 22,2 százalékának utasain közlekedni. A mértéktelen italozással és étkezéssel függ össze egyébként az emésztőrendszer számos betegsége, így a máj károsodása is. Egyre több a reumás, gerincmeszesedéses ember, és egyre gyakrabban vannak fiatalok is közöttük. Több táppénzes nap Elgondolkoztató az a jelenség, hogy a felsorolt betegségek egyre fiatalabb életkorban keletkeznek, és az utóbbi években növekedett a női betegek aránya. A természetes szaporulatot érintő összefüggés (tulajdonképpen fogyásról beszélhetünk, hiszen város és környékének lakossága a évi 2—3 ezrelékkel csökken, azaz ennyivel kevesebb gyermek születik, mint ahányan elhaláloznak): miután a terhességmegszakítások száma növekedik, növekedik a koraszülések gyakorisága is, és vele a csecsemőhalandóság. Az egészségi helyzet romlását mutatja a betegforgalom több mint 15 százalékos növekedése öt esztendő alatt. (1982-ben 300 ezer, 1986-ban 349 ezer, a városiban és környékén együttesen.) Az sem közömbös, hogy a gazdasági élet is súlyos károkat könyvelhet el az egészségi helyzet rosszabbodása következtében: öt évvel ezelőtt 710 ezer táppénzes nap volt, tavaly már 808 ezer, mintegy 14 százalékkal több. Tervet készítenek E tények ismeretében a helyzet mielőbbi javítására sürgős intézkedéseket fogamatosíttatnak; csatlakozik az egészség megőrzésére kidolgozandó országos programhoz a város egészségügye is. A városi tanács Vb egészégügyi szakbizottsága — a vállalatok, intézmények, társadalmi szervezetek bevonásával — tervet készít a betegségek megelőzésére, és a káros szenvedélyek elleni küzdelemre. Új körzeti rendelőket létesítenek, a meglevőket pedig felújítják. A betegellátást a műszerezettség tökéletesítése útján is fejlesztik. Kiterjesztik a szűrővizsgálatokat, szélesítik a gondozás körét és emelik színvonalát, megakadályozva ezzel a betegségek kiújulását. A fogorvosi ellátáshoz hasonlóan ikra,lalkítjáik vonzási körzetben, a gyermek körzeti orvosi hálózatot, a kórházban pedig létrehozzák a coromáriaőrzőt. A végrehajtói bizottság ülésén több hozzászólásban is hangsúlyozták, hogy a lakosság egészségének megőrzése és a meglevő helyzet jobbítása csak a népesség együttműködésével oldható meg eredményt e téren csak közösen érhetünk el. Gál Zoltán VERSENYEZZENEK A HÉTKÖZNAPOKON IS! A Miaigyar Reklámszövetség Bács-Kiskun Megyei Szervezete és a Kecskeméti Tanács kereskedelmi osztálya által a tavaszi napok sikerének előmozdításával, az alkalom energiáival a szakmai fejlődés gyorsítására meghirdetett verseny tanulságai szerint csak akkor, ha az érdekelt vállalatok irányítói, az üzletvezetők és a kirakatrendezők hasznosítják a tapasztalatokat Ünnepély vagy árukínálat? A bírálóbizottság a gyöngyösi Tori József, a reklámszövetség által megbízott zsűrielnök, Udvardi Lajos belsőépítész társelnök, Agud Károly osztályvezető a városi tanács, Csorba Jánosné a megyei tanács, Keserű Sándor a Mészöv, és e sorok írója a Városszépítő Egyesület képviseletében úgy vélte, a versenykirakatok révén ünnepélyesebbé vált a megyeszékhely. Általában tavaszi hangulatot keltenek a szemlélőkben. Több kirakat (Omnia, Játék —hangszer) egy-egy rendezvényt népszerűsített, másutt (Univer, a Baromfifeldolgozó Vállalat Petőfi Sándor utcai boltja, a Konzum Petőfi Sándor utcai, bébiételeket reklámozó kirakata) például tájjellegű termékeket reklámozott. Néhány üzlet ízléses, ám az alkalomhoz lazán vagy egyáltalán nem kötődő munkával versenyzett. örömös bánattal állapította meg a zsűri: ilyen színvonalúaknak kellene máskor, az úgynevezett hétköznapokon is dolgozni minden dekoratőrnek. A kezdeményezőket dicsérő, mindenképpen sikeres versenyre benevezők, a megmérettetés kockázatát vállalók számára a reklámozásra kiválasztott áruk és az ünnepi körítés aránya okozta a legnagyobb gondot (Pajtás, Revü). Egyik-másik üzlet hangulatos kirakat látványa készítői stílusérzékét bizonyította, csak éppen az nem derült ki, hogy mit ajánlanak a vevőknek, miért akarják az üzletbe csalogatni a járókelőket Más ötletes kirakatokban (a baromfikonzeiveket, vagy a legkisebbeknek ajánlott ételeket reklámozókra hivatkozhatnék a többi között) az áru csak mellékes szerepet kapott És a környékük? Kitűnő elgondolások hatását ügyetlenkedő, nem eléggé átgondolt kivitelezés (ízlésficam) csökkentette némely esetben. Nagyon tetszene az Alföld Áruházban látható, liláskékre és fehérre komponált nosztalgia-kirakat, ha már-már giccsesen — nem a fonográfból „zsonganának elő” a tavasz hangjai, virágai... A kéttemplomközti bordíszműüzlet mutatás előképében némileg keverednek a boltban megvásárolható és a kompozícióihoz felhasznált kellékek, az árucikkek és a dekorációs eszközök. A Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet Rákóczi úti boltjában, jobban érvényesült volna a játékos szándék, ha — lévén készítői eladók — dekoratőrrel készíttetik el a feliratokat. A versenykirakatok hatása aligha vonatkoztatható el a bemutatkozás környezetétől. Bizony kevés a jól megépített, korszerű kirakat Kecskeméten, (összefüggő üzletsorok csak az utóbbi évtizedekben alakulgatnak!) Még a reprezentatívnak szánt Május 1. téri „fehér ház” üzletportáljai se sok reménnyel indulhatnának bolt-szépségversenyen. Azt azonban joggal elvárhatnék, hogy legalább a meglévő kirakatokat és azok közvetlen környékét, a portálokat szegélyező falfelületeket megtisztítsák foszladozó hirdetményektől, a piaszoktól. Lélekemelőnek aligha mondható az a gyakorlat, amely a kicsinosított, benevezett bemutatótér mellett megtűrd a rendetlenséget, az igénytelenséget. Japán tea, japán kórus E gondokról, megszívlelendő tennivalókról is szó esett a tavaszi kirakaiverseny ünnepélyes díjkiosztásán. Horváth Antal, a városi tanács elnökhelyettese külön is megköszönte a nem kecskeméti versenyzők részvételét. A bíráló bizottság elnöke külön is méltatta a legjobbak teljesítményét. Az első díjat, a Magyar Reklámszövetség különdíját és a kollégák titkos szavazással megszavazott elismerését a japán árucikkeket és a távoli ország egy gyermekkórusának vendégszereplését, stílusosan, a tartalom és forma példás összhangjában népszerűsítő Konzum Omnia kirakat rendezője, Kékiné Borzák Piroska kapta. A zsűri külön is felhívta a figyelmet a kirakat „hátoldalára”, a bemutatóhoz kapcsolódó belső képösszeállításra. Az Univerzfész városközponti ABC-íboltja nyerte el a II. díjat és a Mészöv különdíját. Nagy taps köszöntötte készítőjét, Korenika Lászlónét. Ugyancsak második díjas a Szigma Játék hangszerboltja (Horváth Jánosné). A képzeletbeli dobogó harmadik helyére a Centrum Áruház dekorációs csoportja és az Amfora Kereskedelmi Vállalat Híres boltjának kirakata (rendezte Mester Éva, Vidéki Edit) került. Az Ibusz különdíját a Petőfi Sándor utcai ABC, a városi tanács elismeréseit a Baromfifeldolgozó Vállalat kis közössége által készített kirakat és a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet Petőfi Sándor utcai boltja érdemelte ki. Több résztvevő ajándéktárgyat kapott színvonalas teljesítményéért. Az értélkelő összejövetel valamennyi résztvevője egyetértett Kalmár Pálnak, a reklámszövetség megyei elnökének zárszavaival: a versenyi kirrakatok a Kecskeméti Tavaszi Napok üde színfoltjai, bővítették a benevezettek és kortársaik szakmai ismereteit, élesztették a jó értelmű vetélkedést”. Most már kérdőjel nélkül is leírható: nem mondható kirakatpolitikának a kecskeméti kirakatverseny! Heltai Nándor Csalogató kirakatok (Méhesi Éva felvétele)