Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

Ez már történelem! Kecskemét 1957 márciusában ■ Minden valamirevaló kecs­keméti és városkörnyéki gazda­asszony ismeri a Baromfikelte­tő Állomás nevét a Sétatér ut­cában. Ilyentájban egymásnak adják itt a kilincset, akik jófaj­tájú, nagyhozamú, egészséges baromfiállományt akarnak. A keltetőállomáson február 14- én rakták be az első tojásokat: 28 000 darabot, rá egy hétre 40 000-ret, s 28-án újabb 35 000-ret. Az első berakásból március 7-én bújnak napvilágra a pelyhes állatkák. Hetenként folyamato­san 20 000—25 000 naposcsibére számítanak, a be­rakott tojások számától függő­en. ■ Pártunknak igen nagy erő­vel kell figyelmét a termelés kér­déseire fordítani. Nagy volt az elmúlt év végi kiesés. Az ország emiatt a gazdasági nehézségek kényszerhelyzetébe került. Me­gyénkben az elmúlt év negyedik negyedének termeléskiesése 115 millió forint. Ugyanakkor azonban négy és fél millióval több bér kifizetésére került sor. Rendkívül nagy a munka ter­melékenységének visszaesése. ■ Molnár Frigyes, az MSZMP megyei ideiglenes in­téző bizottságának elnöke ter­jesztette elő az intéző bizottság beszámolóját a megyei pártak­tíván. A kirobbant ellenforra­dalmi események dezorganizál­­ták és mérhetetlenül nehéz hely­zetbe hozták a pártot, a kom­munistákat, a népi demokrati­kus rend híveit Bács megyében is — mondotta. Az ellenforra­dalom kibontakozó terrorja közepette november hó 2-án mintegy 80 kommunista részvé­telével választották meg az ide­iglenes megyei intéző bizottsá­got. Szerte a megyében lángolt a kommunistaellenesség, szer­veződtek a különböző jobbol­dali polgári pártok, az ellenfor­radalom igyekezett megszerezni a vezető helyeket. ■ A rendőri szervek bravúros nyomozás után letartóztatták Francia Kiss Mihályt, Héjjas Iván hírhedt orgoványi tö­meggyilkos alvezérét. Francia Kiss, akit a Népbíróság a fel­­szabadulás után halálra ítélt, 12 évig itt bujkált rémtettei kör­nyékén, azt gondolva, hogy éle­te végéig szökésben lehet az igazságszolgáltatás elől. Fran­cia Kiss Mihály az őt letartóz­tató rendőri szerveknek azt val­lotta, hogy a 12 évi bujkálás során úgy sikerült magát álcáz­nia, hogy egy volt katonatársa adatairól pontos tudomása volt, és annak az iratait megsze­rezve kapta meg álnévre a sze­mélyazonossági igazolványát. ■ Szombaton, március 9-én délelőtt nagygyűlésre jöttek össze Kecskemét és környéke pedagógusai. Az ellenforradal­mi események óta ez volt az első alkalom, hogy ilyen nagy számban találkoztak a nevelők azzal a szándékkal, hogy kiutat találjanak az értelmiséget sú­lyosan érintő eszmei bizonyta­lanságból, véglegesen állást foglaljanak a legfontosabb po­litikai kérdésekben és rögzítsék az oktató-nevelő munka irány­elveit. Az első felszólaló dr. Vá­gó Dezső, a Kecskeméti Városi Tanács művelődési osztályának vezetője volt. Bánfi Benő az út­törőmozgalom újjáélesztésére hívta fel pedagógustársai figyel­mét. ■ Hosszabb idő óta komoly nyugtalanságot okozott a me­gyeszékhely lakosságának, hogy hol itt, hol ott jelentek meg Kecskeméten az épületek falain, a boltok kirakatüvegein, vagy éppen a fákon kisebb uszító jel­legű plakátok, ellenforradalmi röplapok és különböző, zavar­keltő, úgynevezett „nyalókák”. Az üggyel kapcsolatban a me­gyei rendőrkapitányság úgy döntött, hogy vállalja a felelős­ség súlyát és a fiatalkorú diákok államellenes bűnügyében a nyo­mozást azok szabadlábra helye­zése mellett folytatja le. ■ Ismét ülésezett megyénk képviselőcsoportja. Ez alka­lommal a megye országgyűlési képviselőit Bánk Gyula, a me­gyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának főagronómu­­sa tájékoztatta megyénk jelen­legi mezőgazdasági helyzetéről. Mészöly Gyula Kossuth-díjas tudós, országgyűlési képviselő a tájékoztatást kiegészítve el­mondta, hogy parasztságunk termelési kedve megnőtt, egyik­másik termelési ágban szinte már vissza kell tartani a fejlő­dést. ■ Újabb angol exportot vál­lalt a Kecskeméti Gépgyár. Sanders Zoltán magyar üzlet­szerző — aki angol állampolgár és 20 éve él Angliában — négy angol cég megbízásából üzlet­szerző körútra jött Magyaror­szágra. Ellátogatott a Kecske­méti Gépgyárba is. Ez útja so­rán elkísérte Szilágyi Ferenc, Barát Lajos, Rév Zoltán, akik a Ferrounion külkereskedelmi vállalat képviselői. A vendégek megtekintették a gyárat, s ez­után megkötötték az üzletet. A megállapodás szerint Angliá­ba az általunk is ismert kiváló fürdőkádból 1600-at exportál­nak. Ezenkívül más öntvénye­ket is megrendeltek. ■ A Győzelem Termelőszö­vetkezetben már minden kora tavaszit elvetettek. Serényen dolgozik a tagság a kertészet­ben is. A melegágyakban szé­pen fejlődik a paprika, paradi­­csom­í, sőt a saláta zömét is kiül­tétek már a szabadba. A ter­melőszövetkezetnek 5 hold ön­­tözéses kertészete lesz az idén, ezenkívül 3 holdon paradicso­mot és 3 holdon dinnyét fognak termeszteni. Egy sérelmük van: még tavaly 200 mázsa szalmát adtak a Kecskeméti Sertéste­nyésztő és Hizlaló Vállalatnak és a helyette járó trágyamennyi­séget még nem kapták meg. ■ Zászlót bontott a KISZ a Kecskeméti Cipőgyárban. Há­rom óra után néhány perccel több fiatal, lányok és fiúk ös­­­szegyűltek a barátságos klubte­remben. Kovács Károly, a KISZ városi vezetője köszön­tötte a fiatalokat és vázolta az ifjúsági szövetség célkitűzéseit, programját. Szavai után kissé feszélyezett volt a hangulat, majd mind jobban feloldódtak a kedélyek, s végül is tíz fiatal megalakította a KISZ cipőgyá­ri szervezetét. Köztük van Szó­­ráth Erzsi, Kecskés Julianna, Krenács Ica. Az utóbbi foglal­kozik majd a KISZ további szervezésével addig, amíg a fia­talok vezetőséget nem választa­nak. W. D. TÖBB SZIGORT A KÖZTERÜLETEK VÉDELMÉBEN­ • • Összefogással a város rendjéért A tavaszi napsütés az utcákra csalogatja az embereket Kecske­méten is. Ilyenkor jobban szembe­tűnnek a koszos falfelületek, a pla­kátfoszlányokkal szellőzött kira­katok. A tavaszi ünnepek során bosszantóbbak a közlekedést ne­hezítő törmelékkupacok, a színe­­vesztett hirdetőtáblák. A tavasz ébredésekor különösen fájdítják az emberek szívét a letaposott virág­ágyak, a kitördelt facsemeték. Szebb, tisztább, rendezettebb környezetben szeretne élni a me­gyeszékhely 100 ezernél több lako­sa. Az idősek és fiatalok túlnyomó többsége igényli, hogy kivétel nél­kül mindenki személyes felelőssé­get érezzen a hírős város rendjéért. A városszépítő energiák össz­pontosítására rendezett megbeszé­lésen a HVF városi székházában Bartha Imréné, a Hazafias Nép­front városi bizottságának titkára köszöntötte a megjelent lakókör­zeti párttitkárokat, lakókörzeti népfrontelnököket és titkárokat és a tanácstagi csoportok vezetőit, majd Bodóczky László, a városi pártbizottság első titkára — elis­merve az eddigi eredményeket, kezdeményezéseket — még hatá­rozottabb, célirányosabb összefo­gást, munkát kért. A felszólalók kivétel nélkül azt követelték, hogy az eddiginél sokkal szigorúbban büntessék meg a szemetelőket, a közvagyon károsítóit. Az illetékes vállalatok és a városi tanács megje­lent vezetőit, gyakorlatias útmuta­tást adtak a társadalmi akciók le­bonyolításához, a tervezett 10 ezer fa­, cserje, örökzöld elültetéséhez, gondozásához. Megbeszélték azt is, hogy miként lehetne még élőbbé tenni a vállalatok, intézmények, szervezetek és a tanács között lét­rejött 127 városszépítő szocialista szerződést. H. N. ELOLVADT NÉGYMILLIÓ KÖBMÉTER HÓ ... Hogyan működött a város télen? E sorok írásának pillanatában mennydörgés hallat­szott, a hosszú tél tehát — örömünkre —, végérvénye­sen!?) befejeződött. Már most meg kell azonban kez­deni a felkészülést a következőre, mert az idei bőven szolgált olyan tapasztalatokkal, amelyek nyomán egy sereg intézkedés meghozatalának szükségességét lát­ják indokoltnak a szakemberek. A hó ugyan elolvadt, de a tanulságokat nem szabad elfelejteni! Hogyan működött a város a nehéz napokban, s mit kell ahhoz javítani, hogy hasonló időjárási viszonyokat a jövőben kevesebb zökkenővel vészel­jünk át? Kérdéseinkre Hegyes Ferenc, a városi tanács műszaki osztályának vezetője válaszolt. — Mennyi hó esett a városra a kriti­kus időszakban? — Január 10-e és 18-a között 18,6 centiméter, amit a szél helyenként 50 —100 centiméter magas torlaszokká fúvott össze. A város belterülete 23,3 millió négyzetméter, az összes hó mennyisége tehát 4,3 millió köbméter. Ez elolvadva 3,9 millió köbméter víz­nek felel meg. — Közlekedés, fűtés, élelmiszer-, vil­lany-, víz-, gázellátás. Milyen hatással volt a szokatlanul kemény hideg és nagy hó a felsoroltakra? — Kinek-kinek saját tapasztalatai eltérőek lehetnek. A víz- és a gázellá­tással nem volt különösebb gond, az­ áramszolgáltatás viszont — főként a város északi részén —, huzamosabb ideig szünetelt. Nehéz helyzet ott állt elő, ahol a fűtés áramot is igénylő gáz­kazánokkal történik. Az élelmiszer­terítésben — a közlekedési problémák­kal összhangban —, voltak átmeneti fennakadások, ez azonban nem oko­zott alapvető ellátási gondokat. — A legnehezebb feladat tehát a köz­lekedés biztosítása volt. — Igen. A nehézségek azzal kezdőd­tek, hogy a hóeltakarító gépeket üze­meltető dolgozók többsége bejáró, s hasonló a helyzet a tejiparban, sütő­iparban foglalkoztatottaknál is. Fo­kozza a nehézségeket, hogy az útvona­lak hóeltakarítási sorrendjében az érvé­nyes rendelkezések a városon átmenő forgalom biztosítását teszik első helyre, megelőzve például a Ballószögre vagy Hetényegyházára vezető utakat, így a rendelkezésre álló termelői, illetve szol­gáltatói létszám a környezetből nem tud megfelelő időre bejutni a városba. Véleményem szerint ezen változtatni kell, s nem lehet első számú cél a Sze­ged—Kecskemét—Budapest közleke­dés minden áron való fenntartása. — Milyen egyéb tanulságokkal szol­gált a kritikus időszak? — Feltétlenül szükséges egy olyan CB-hálózat kiépítése a kommunális gé­pekre, mint amilyennel a taxisok ren­delkeznek. Biztosítani kell az irányító apparátus közlekedését, terepjáró gép­kocsikkal. Előzetes intézkedési terv alapján meg kell szervezni, hogy a vál­lalatok között létszám-átcsoportosítás­ra legyen lehetőség, kisegítve az ellátó és szolgáltató szervezeteket. Az üze­meknek, termelő egységeknek rendel­kezniük kell olyan alapvető techniká­val, amellyel meg tudják oldani a hóel­takarítást saját telephelyeiken belül, hogy ne kelljen ezzel is a közüzemeket terhelni. Nagymértékben akadályozzák az út­tisztítást és a közlekedést a tömegköz­lekedési utakon parkoló gépkocsik. Hasonló helyzet esetére fel kell készülni az autóknak a tulajdonos költségén történő elszállítására. El kell érni, hogy az érintettek tegyék lehetővé a szemét­­tároló edényzet megközelítését, s le kell vonni azt a tanulságot, hogy az ener­giaellátó hálózatokban ne maradhas­son el a burkolt rendszer kiépítése. B. F. I. % Szökik a meleg víz ... Térkép szerint is a városközpontban található a Pe­tőfi Sándor utca, ahol általában nagy a gépjármű- és a gyalogosforgalom. Ezért furcsa, hogy az ottani lebeto­nozott, illetve parkosított terület több helyütt fel van törve, ki van ásva, a földkupacok pedig jobb sorsukra várnak. A látottakkal kapcsolatosan először a nap mint nap arra járó­­ Kiss Gyula szolgált felvilágosítással: — A távfűtés csövével lehet sokszor baj, mert akörül tesznek-vesznek a sze­relők. Gyakran látom őket ugyanazon árokban, gondolom, ezért nem sietnek a betemetésével. Ennél sokkal konkrétabban infor­mált bennünket a 9-es számú épületben lakó Nótin Imréné. Levele szerint: Szökik a meleg víz, hol itt, hol ott, az IKTV brigádja nem győzi kiszivattyúz­ni. Immáron hat-hét éve tart ez az álla­pot. Legutóbb körülbelül 30 méternyi ,hosszú árok tátongott sokáig, s ott dol­goztak a távfűtősök. Szilveszter előtt gépekkel egyengették el a munkájuk nyomát, de már januárban kezdtek mindent elölről. Rengeteg pénz mehet veszendőbe az ismétlődő hibák következtében, nem beszélve az újbóli kiszállásokról, a gépi és kézi munka költségéről. Félő, hogy a kára és a plusz kiadása megtérülése érdekében emeli majd a fűtés díját a vállalat. Pedig műszaki zavarokról nem a lakosság tehet... E panaszokkal felkerestük a Kecske­méti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat szakrészlegének vezetőjét, Lászlót, aki ezeket mondotta:Mihala — Megértjük azokat, akik nem talál­ják rendjén lévőnek a Petőfi Sándor utcában történteket, de hadd valljam máris be, mi örülnénk legjobban, ha már túl volnánk mindenen. Ám, a dol­gok sajnos nem az akaraton, a szándé­kon múlnak. — Hanem? — Mintegy 18—20 éve földben nyugvó csövekről van szó, olyanokról, melyeket az akkor használatos salak­gyapot nevű anyaggal szigeteltek. Mint kiderült, ez utóbbi a legkisebb nedves­ség hatására is reagál, s a lejátszódó kémiai folyamat egyenes következmé­nyeként korrodáció lép fel, vagyis ki­lyukad a vezeték. Pillanatnyilag e rések eltömítésével vagyunk elfoglalva. — S van már tökéletesebb szigetelő­anyaguk? — Igen, az úgynevezett ásványgya­pot, mely ellenáll a víznek, mármint a talajvíznek, ugyanis abban sem szűköl­ködünk. Gondunk az, hogy ha a cső egyik részén befejeztük a szigetelést, tőle 30—50 centire, vagy éppen pár méterre bármikor keletkezhet újabb lyuk. Valójában erre számítva késleke­dünk a feltört beton helyreállításával. — Meddig bírják anyagiakkal és ka­pacitással az efféle foltozgatásokat? — Amit csinálunk, az afféle tüneti kezelés. Az igazi megoldás: a régi ge­rincvezeték cseréje. Másfél kilométer­nyi szakaszon vár ránk ilyen munka, melynek ütemét a pénzügyi lehetősé­günk szabja meg. Idén körülbelül 6 millió forintot költünk e célra. Ter­vünk az, hogy 300—400 méter hosszan helyezünk el új fűtőcsöveket. — Önöknek kárt jelent a semmibe szökő víz, de a gyakori javítások sem járhatnak haszonnal. Tényleg lehet rá számítani, hogy elveszett forintjaikat a melegvíz-díj emelésével igyekeznek vis­­­szaszerezni? — A díjemelés mindig csak központi intézkedéssel lehetséges, ennek semmi köze a fűtőcsövek problémáihoz. A hi­ányzó pénzünket racionálisabb gazdál­kodás révén kell előteremtenünk. Ami a lakosságot illeti, hozzájuk az a kéré­sünk: próbálják türelemmel elviselni az új csövek fektetésével járó munkák okozta kellemetlenségeket, melyeket igyekszünk minimálisra mérsékelni. És elnézésüket kérjük amiatt is, ha a már említett foltozgatásra még néhányszor sor kerül. Velkei Árpád Tízéves a Phaeton klub Április elején ünnepli megalakulásának tizedik év­fordulóját az Erdei Ferenc Művelődési Központban működő Phaeton tudományos-fantasztikus klub. A jubileum alkalmából Phaeton-hetet rendeznek, lesz kiállítás, előadás és egyéb rendezvény. A klub jelenleg 14—15 tagot számlál. Kevesen ismerik munká­jukat, sokan csak hírből hallottak róluk — mások „elvarázsolt csa­patnak” tartják a phaetonosokat. Az egyik alapító tag, aki egyúttal kerek hat évig a titkári posztot is betöltötte, így emlékezik: — 1976 decemberében — mond­ja Szászvári Tibor — Galaktika névvel tudományos-fantasztikus ünnepi heteket rendeztek a műve­lődési központban. Ekkor elég nagy számban összegyűltünk olya­nok, akiket komolyabban érdekelt a sci-fi. Régóta hiányoltunk vala­mit: egyszerűen szerettünk volna lépést tartani a megjelenő köny­vekkel, zenei anyagokkal, kiállítá­sokkal. Megszereztük tehát a ház hozzájárulását és Phaeton néven megalakítottuk Kecskemét első sci-fi klubját. Az első taggyűlésre több mint hetvenen jöttek el, ám amikor kiderült, hogy a puszta szórakoztatásnál többet akarunk,­ elmaradtak. Akik kitartottunk, hallhattunk előadásokat dr. Almár Iván csillagásztól, dr. Remes Pé­tertől, a ROVKI orvosától; író­olvasó esten találkoztunk Szentmi­­hályi Szabó Péterrel, Zsoldos Pé­terrel, Csernai Zoltánnal. Persze a klubtagok maguk is írtak sci-fi no­vellákat, verseket, amiket a többi­eknek felolvastak — ekkor mint­egy 25—30 fős volt az állandó tag­ság. 1983-ban az addigi titkár kivált a csapatból. Helyére Straszinszki Tibor került. — Csökkentettük a szorosan vett tudományos-fantasztikus elő­adásokat, megbeszéléseket, mert úgy gondoljuk, hogy a sci-fi végső soron a már létező világot tükrözi, ezért inkább ezt kell jobban megis­mernünk. Ennek jegyében volt már itt gazdaságpolitikai, vallás­­történeti, genetikai és sok egyéb témával foglalkozó előadás. A re­lativitáselméletről rendezett estün­ket például az eredetileg tervezett­nél kétszer nagyobb teremben tar­tottuk meg, akkora volt az érdek­lődés. Ennyiből is látszik talán: nem csupán egy tucat ember, hanem sokkal több számára nyújt és nyúj­tott valódi élményeket a Phaeton klub. Az április 6—12-éig tartó hé­ten arra teremtenek lehetőséget, hogy újabb érdeklődők is bekap­csolódhassanak munkájukba. Meghirdettek rajzpályázatot álta­lános és középiskolások számára — természetesen sci-fi témakörben —, lesz Lego-építő verseny, számí­tógépes játék, előadás a Challen­ger katasztrófájáról, sci-fi diszkó, csillagászatimodell-kiállítás. LAPSZÉL TANÍTÓKÉPZŐS HÍREK A megyeszékhely legfiatalabb felsőfokú tanintézményében, Kecskeméti Tanítóképző Főisko­­­lán az idén szeptemberben száz­­nyolcvan hallgatót várnak: hetven tanítójelöltet, hetven óvónőjelöltet a kétéves tagozatra, valamint negyven hallgatót az integrációs képzésre. A levelező tagozatra öt­ven előképzettség nélküli és százöt­ven óvónőképző szakközépiskolát végzett fiatalt kívánnak felvenni. Az integrációs képzés keretében a hallgatók eddig zenei képzést kap­tak, a továbbiakban lehetőségük nyílik rajz és ábrázolás, valamint idegen nyelv választására is. TURISTAMÉRLEG Jó évet zárt a Pusztatourist: az elmúlt évben mintegy 61 ezer ven­déget fogadtak bugaci, illetve Ma­­gony-tanyai lovasprogramjaikon. A turistákat hagyományos módon a városi tanács dísztermében kö­szöntik, majd séta keretében mu­tatják be a belváros nevezetes épü­leteit, ezután indulnak a lovas­­programot megnézni. A turista­­szezon az elmúlt napokban meg­kezdődött, Münchenből érkezet­tek nyitották a sort. Az igazi for­galmat a húsvét hozza majd meg, amikor napi több autóbusz érke­zik hozzánk vendégekkel. Az el­múlt esztendők tapasztalatai a má­just, szeptembert és októbert jelö­lik „erős”-nek. Jövőre elkészül az utazási iroda szállodája is, a Há­rom Gúnár fogadó, ahol egyszerre egy autóbusznyi utas pihenheti ki a program fáradalmait. ÚJ BEMUTATÓ A kecskeméti Katona József Színház újabb bemutatójára ma este kerül sor. Harsányi—Zágon —­Aldobolyi Nagy—Eisemann: XIV. René avagy nem ér a nemem című vígjátékát sok zenével az egyik szerző,, Aldobolyi Nagy György állította színpadra, és ő vezényli a zenekart is. A főbb sze­repeket Nagy Anna Mária, Hollai Kálmán, Lőrinczy Éva és Blaskó Balázs alakítja. NŐNAPI UTASOK Jól sikerült az IBUSZ kecskemé­ti irodájának szervezésében utazó négyszáz leánynak és asszonynak a nemzetközi nőnap alkalmából Leningrádba, illetve Bécsbe tett ki­rándulása. Többen jutalmul, má­sok munkahelyük anyagi hozzájá­rulásával ismerkedhettek a külföl­di városok nevezetességeivel. Út­juk érdekessége volt az is, hogy ők voltak az elsők, akiknek útleveleit, valutabeváltását már az IBUSZ új, Dobó körúti korszerű irodájában intézték. ARBORÉTUM — KECSKEMÉTEN A régi Nyíri út közelében, a széche­­nyivárosi szabadidőközponttól észak­nyugatra eső területen kívánják kiala­kítani a megyeszékhely arborétumát. A tervdokumentáció elkészült, — a Ba­latonfüredi Zöldövezeti Tervező Iroda munkatársai kivitelezésében — hogy az évek folyamán 60—65 hektárnyira nö­vekvő létesítmény kivitelezéséhez hoz­záfoghassanak a mező- és erdőgazda­sági szakemberek. Mintának a sorok­sári arborétumot tartják, annak megol­dásait a kivitelezésben is felhasználják. A tervek „befejezéséhez” több évtized­re lesz szükség, az ezredforduló után viszont, remélhetően a város egyik ne­vezetessége lesz. VIDEOTÉKA A Városi mozi épületének Rá­kóczi út felőli oldalán alakították ki mintegy félmillió forintos költ­séggel a megyei moziüzemi vállalat új üzletét, amelyben videokazettá­kat árusítanak és kölcsönöznek. Kínálnak majd mindenféle, film­mel kapcsolatos tárgyat: könyvet, kazettát, hanglemezt. Terveikben plakátok, matricák, kifestőköny­vek, a rajzfilmstúdiók mesefigurái­nak cell-lapon rögzített képeinek árusítása szerepel. Az üzletből kí­vánják irányítani a megye video­­mozi-hálózatát is. A megnyitóra április 2-án, csütörtökön kerül sor.

Next