Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-30 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 75. szám­ára: 1,80 Ft 1987. március 30. hétfő A brit kormányfő Moszkvában A szovjet vezetés meghívásá­ra szombaton hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett Mar­garet Thatcher Nagy-Britan­­nia miniszterelnöke. A brit kor­mányfőt a repülőtéren Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetu­nió Minisztertanácsának elnöke, Eduard KB tagja, Sevardnadze, az SZKP külügyminiszter más hivatalos személyiségek so­gs­gadták. Margaret Thatcher vasárnap Zagorszkba, a páratlan szépségű műemlékeiről híres környéki városba utazott. Moszkva Meg­látogatta a Szentháromság kolos­tort, istentiszteleten vett részt, felkereste a (Zagorszkban műkö­dő) moszkvai teológai akadémiát, megismerkedett a városközpont épületegyüttesével. A Moszkvában hétfőn sorra ke­rülő szovjet—brit tárgyalásokat nem csak Londonban vagy a Szovjetunióban várják érdek­ő­­déssel, hiszen a brit vendég mos­tani látogatását a legfontosabb problémák alapos vizsgálata előz­te meg — írja vasárnapi nem­zetközi szemléjében a Pravda. la A lap nem tagadja a két olda­kapcsolatok vonatkozásainak fontosságát, ám felhívja a figyel­met arra, hogy a biztonsági kér­déseket ma senki sem kerülheti ki. Margaret Thatcher sem vé­letlenül folytatott ezekről a kér­désekről tárgyalásokat moszkvai útjának küszöbén Párizsban és Bonnban Francois Mitterrand elnökkel és Helmut Kohl kan­cellárral. A Pravda hangsúlyozza: az európaiak lényegében egyetér­tenek abban, hogy a földrészről el kell távolítani a közepes ha­tótávolságú rakétákat, ezt akar­ják a népeik, ilyen kijelentések hangzanak el a nyugat-európai fővárosokban. A NATO tagál­lamai azonban nem sietnek a feladat végrehajtásával, sőt mindenféle kerülő utakat, kibú­vókat keresnek. A megvitatandó kérdésekben képviselt brit álláspontot a szov­jet sajtóban Sir Geoffrey Howe fejtette ki a Novaja Vremja ha­sábjain. Megállapította, hogy a továbblépéshez jó alapok áll­nak rendelkezésre. A látogatás fontos lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenlegi felelősségteljes időszakban a szovjet vezetéssel folytassák a nemzetközi ügyek megvitatását. A felszabadulás ünnepére készül az ország A felszabadulás ünnepére ké­szülődve zászlódíszbe öltöznek­­ hazánk települései, április 4-ét éltető színes dekorációk kerül­nek a középületek, állami intéz­mények, gyárak homlokzataira. Az évforduló alkalmából ország­szerte koszorúzási ünnepsége­ken, ifjúsági nagygyűléseken, baráti találkozókon emlékeznek meg a hősökről, akik életüket áldozták a hazánk felszabadítá­sáért vívott csatákban. Április 3-án, pénteken ünne­pélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják az ál­lami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, illetve a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. Az állami zászlónál április 4-én dél­ben zenés őrségváltás lesz. Az elesett szovjet hősökre em­lékezve az MSZMP Központi Bi­zottsága, az Elnöki Tanács, Minisztertanács, a fegyveres erők­­ és testületek, valamint a tömeg­szervezetek és a mozgalmak kép­viselői a kegyelet virágait he­lyezik el a Szabadság téri szov­jet hősi emlékművön, s megko­szorúzzák a Magyar hősök em­lékművét a Hősök terén.­­ Alkalmat kínál az évforduló az emlékezés mellett az ered­mények összegzésére, az alkotó tevékenységben, a munkában ki­emelkedő teljesítményt nyújtók elismerésére is: április 4-én az Országházban kiváló és más. művész­i címeket adnak érde­mi művészeknek, s itt nyújtják át az Elnöki Tanács kitüntetéseit, eredményes munkásságuk és közéleti tevékenységük elisme­réseként, az állami és a gazda­sági élet különböző területein dolgozóknak. A kitüntetettek, a politikai, az állami, a társadalmi élet képviselői, a vállalatok, üze­mek, intézmények kiváló dolgo­zói számára este fogadást ad az Elnöki Tanács. Az évfordulóhoz kapcsolódóan­­ emlékünnepségeket rendez a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség is. A fiatalok képvise­lői április 4-én, szombaton meg­koszorúzzák a gellérthegyi Fel­­szabadulási emlékművet, majd délben a Petőfi Csarnokban ren­dezett ifjúsági nagygyűlésen ele­venítik fel a történelmi esemé­nyeket. értékes nyeremények a legjobbaknak Megyei mikroszámítógépes találkozó Ma már az idősebb generá­­l Tóba­ László kihirdeti a stá­­ció tagjai sem csodálkoznak f»­tógépes verseny eredményét, rá a számítógépre. Ám az biztos, hogy nagyobb részük ma is csodálkozással vegyes ámulattal figyeli, ahogyan a tizenévesek bánnak korunk egyik csodájával. Ha az újságíró tovább akarná fűzni a szójátékot, nyugodtan segítségül hívhatná azokat a mikroszámítógépe­ket, amelyekkel szombaton a Tudomány és a Technika Házá­ban bűvészkedtek a megye számítástechnikában legjobb ál­talános és középiskolás tanulói. A Kecskeméti Tavaszi Napok keretében megrendezett megyei mikroszámítógépes találkozóra elsősorban azok a fiatalok vol­tak hivatalosak, akik a mintegy fél éve meghirdetett számítás­­technikai tanulmányi verseny­ben az első öt hely valamelyikét szerezték meg. Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Neumann János Számítógéptudo­­­mányi Társaság Bács-Kiskun me­gyei szervezetének elnöke, kö­szöntőjében elmondta, hogy a számítástechnikai oktatás tár­gyi és személyi feltételei az utób­bi években jelentősen javultak. Különösen sikeres volt az az egy üzem , egy iskola akció, amely­nek eredményeképpen megköze­lítőleg 3 ezer számítógép van már Bács-Kiskun általános és középiskoláiban. Az új kezdemé­nyezésnek számító, hagyomány­teremtő versenyben, mintegy 500 tanuló vett részt 79 alsó, és 08 középfokú oktatási intéz­­tézményből. A számítástechnikát magas szinten művelő fiatalok örvende­tesen növekvő táborából ugyan­csak sokan eljöttek a szombat délelőtti eredményhirdetésre. Akik ott voltak, másfél órán ke­resztül a könyvjutalmak remé­nyében — játszhattak is a hely­színen dr. Lovas Bélával, a Gép­ipari és Automatizálási Műszaki Főiskola tanárával, aki a hall­gatóság elméleti ismeretére volt kíváncsi. A hangulatos program végén kihirdették az igazi nagy­verseny gyakorlati feladatait legjobban megoldók A középiskolák közül a névsorát. tisza­­kécskei Móricz Zsigmond Gim­názium csapata győzött, őket követték a bajai III. Béla Gim­názium I. számú, valamint a kecskeméti Katona József Gim­názium ugyancsak I. számú csa­patának tagjai. Az általános is­kolások versenyét a kecskeméti Zrínyi Ilona iskola II. számú csapata nyerte, második a kun­­szentmiklósi Általános Műve­lődési Központ, harmadik a kis­kunfélegyházi Dózsa György is­kola csapata lett. A verseny legjobbjai a talál­kozó végén átvették a rendező szervek és a versenyt támogató vállalatok által adományozott, elsősorban számítógépekből ál­ló, több százezer forint értéket képviselő díjakat. Fák, cserjék, virágok (3. oldal) A néprajz­kutatás nem helyhez kötött (4. oldal) ÉNEKLŐ IFJÚSÁG „Aranyeső” a bemutatókon A hét végén több ezer általános és középiskolás fiatal ünnepelte az éneket, amit „megforrósodott prózának” is szokás nevezni. Kétévenként, tavas­­­szal rendezik meg az Éneklő ifjúság elnevezésű mozgalom minősítéssel egybekötött kórusbemutató­it. Ilyenkor nemcsak szereplők, hanem egyúttal né­zők, hallgatók is az énekkarok tagjai. A versenyeken arany, ezüst és bronz minősítést érdemelnek ki fellépő kórusok. (Legutóbb nem élt mindegyik részt­a vevő csoport a minősítés lehetőségével.) Szombaton a kecskeméti Jókai Mór Általános Is­kola dísztermében a kecskeméti és a környékbeli általános iskolák énekkarai mutatkoztak be. A zsű­ri — Kneif­el Ferenc székesfehérvári szakfelügyelő, Vörös János, a Videoton kórus vezetője és Kelemen Józsefné, a kecskeméti Kodály iskola tanára — döntése a következő volt: arany minősítést kapott (a továbbiakban is csak ezeket soroljuk fel!), a kecs­keméti Béke téri (vezényelt: Jámbor Zsolt), a Jó­kai Mór (Varga Katalin), a Lánchíd utcai (Dánfy Benőné), a Molnár Erik (Tary Timótné) és a Petőfi Sándor Általános Iskola énekkara (Szepesné Tóth Katalin). „Ara­nyeső” volt a szó szoros értelmében a kecs­keméti Kodály-iskolában megrendezett Éneklő if­júság találkozón, ahol a megye ének-zenei iskolái mérték össze tehetségüket. Az itteni zsűri — M. Katanics Mária, Kontra Zsuzsa, Vendrei Éva kar­nagyok és dr. Tóthpál József, a KÓTA főtitkára — hosszas megbeszélés, értékelés után hozta nyitvá­ (Folytatás a 2. oldalon.) több szárított zöldség ÉS GYÜMÖLCS EXPORTRA A Szabadszállási Lenin • A Bayer-öntözőberendezéseket m .. .. . már előkészítették a „bevetésre". Termelőszövetkezet múlt évet értékelő vezetőségi be­számolója megállapítja, hogy az utóbbi esztendők legkímélet­lenebb aszálya sújtotta a közös gazdaságot. Még szerencse, hogy több mint 1000 hektár területet — főként kertészeti nö­vényeket — öntöztek, tavaly vásároltak hat korszerű beren­dezést. A hagyományos öntözőgépekhez ugyanis — nehéz ke­zelésük miatt — alig kapnak dolgozót. A zárszámadási beszámoló meg­állapította, hogy nyereségtervüket szerény mértékben túlteljesítet­ték, nőtt a tagság jövedelme, emelkedett a termelési érték. Kü­lön vívmány, hogy rendszeresí­tették a nyugdíjasaik részére a tagi pótlékot. Ugyanakkor még sok gonddal küzdenek. Nem sike­rült kiala­ku­taniuk olyan anyagi ösztönzési rendszert, amely a dol­gozóikat még jobb munkára ser­kentené, tovább szükséges ja­vítani a munka- és életkörülmé­nyeket, a szociális gondoskodást. A beruházásoknál pedig arra kell törekedniük, hogy elősegítsék a termelés további bővítését. Ez utóbbi témáról beszélgetünk De­li Károly főkönyvelővel­ és Szalai László üzemgazdásszal. — Az elmúlt évek tapasztala­tain okulva, az idén egyik legje­lentősebb beruh­ázásunk az öntö­zött terület bővítése lesz, újabb hat korszerű öntözőberendezést veszünk az osztrák Bayer cégtől, több mint 100 hektárral növeljük az alagcsöves öntözőhálózatot Ehhez állami támogatást kapuink — tájékoztat a fő­könyvelő. A következőkben megjegyzi, hogy ez a támogatás egyes ese­tekben 40 százalék. Érthetetlen­nek­­ tartja azonban, hogy a beru­házási összeg után 18 százalék felhalmozási adót kell fizetni. Hosszas utánajárással ez alól le­het mentesítést kapni, de rend­kívül sok felesleges energiát köt le az ezzel kapcsolatos eljárás. Ezenkívül időpocsékolás is. Szalai László a másik termelést bővítő beruházásról ad tájékoz­tatást: — Szeretnénk fejleszteni szárí­tóüzemünket is. Az öntözőterület növelésével több termésre szá­mítunk, tehát nagyobb kapacitá­sú gépekre van szükségünk. A közösből és a háztájiból szárma­zó petrezselyem, spenót, kapor, fűszerpaprika szárított állapot­ba­­n­ nagy részt exportra kerül. Az idén továbblépünk, mert gyü­­mölcsaszab­ványokat is készí­tünk. Az eddiginél nagyobb m­en­­­nyiségben szárítunk almát, megy«­gyet, bara­c­kot. A főkönyvelő hozzáteszi: — A termékskála bővítése fo­lyamatos célunk, ezért állandó piackutatást végzünk. Üzemünk bővítése nemcsak a nyereségün­ket növeli, de segíti hasznosítani a háztáji és a kisegítő gazdasá­gok zöldségféléit is. Ebből kö­vetkezően biztonságosabbá vá­lik a kisüzemek termékeinek ér­tékesítése, ami segíti a termelési kedvet. Azt is érdemes megje­gyezni, hogy ez is egyfajta kötő­dése a tagoknak a közöshöz. A beszélgetést az üzemgazdász azzal fejezi be, hogy az idei ter­vezett összes beruházás mintegy 27 és fél millió forint Ennek na­gyobb része saját forrásokból származik. K . S. Szabadszállási vállalkozások • A kecskeméti Kodály Iskola dísztermében az ének-zenei általános iskolák kórusai mutatkoztak be. Szinte valamennyien arany minősítést érdemel­tek ki. Képünkön: a Buday Dezső Általános Iskola felső tagozatos énekkara. SZÍNES FOLKLÓRMŰSOR A TAVASZI NAPOKON Bácskai lakodalmas A gyülekezőhelyen, a kecske­méti Erdei Ferenc Központban aggódó Művelődési tekintetek: vajon jobban rákezd-e az eső? Kétszáz táncos várja, hogy elin­dulhasson a menet a piaccsar­nokba, ahol a bácskai lakodalom eseményei zajlanak majd. Nem halogathatják tovább, indulni kell... Az esernyők alól kis számú közönség figyeli az éneklő, tán­coló bácskaiakat! A piaccsarnok­ban már jóval többen cstak a hagyományra, a kíván­kérésre és az azt követő leány­viga­lomra. Karikázó tánc, menyas­­­szonyöltöztetés, kérés, felpánt­likázott kakas átadása, az ifjú pár köszöntése, ajándékozása, menyasszonytánc, maskarák be­engedése, gyertyagyújtás, újas­­­szonytánc, a násznép mulatozá­sa; szinte felsorolni is hosszú lenne, mi minden színesíti a vi­galmat. A csokrot tarkábbá te­szi a délvidéki néptáncegyütte­sek sokszínű népviselete, az ér­dekes hangzást adó zenekarok játéka. A Bácskai lakodalmas össze­állításában jelentős szerepet vál­lalt Kishegyi Viktória néprajzi tanácsadó és Sass János zenei szakértő. A produkció koreográ­fusa, szerkesztője pedig Nagy Dezső volt. A Kecskeméti Tava­szi Napok alkalmából látott va­sárnap délelőtti folklórműsorban a bátmonostori és az érsekcsaná­­di hagyományőrző néptánccso­port, a bácsbokodi asszonykó­rus, a bajai néptáncegyüttes, a Csitnonica délszláv néptánc­együttes, a szeremlei hagyomány­­őrző néptáncegyüttes, a vaskúti német nemzetiségi néptánc­együttes, az Eötvös József Taní­tóképző Főiskola német népdal­köre, valamint a dávodi, a vas­kúti és a bajai Csitnonk­a zene­kar szerepelt. • Élen a vőfély... /

Next