Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-18 / 90. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 18. Legalizálták a Szolidaritást (Folytatás az 1. oldalról.) Bronislaw Geremek történész, a Szolidaritás egyik aktivistája az ítélet után kijelentette: a hatalom bátran és bölcsen elébement a társadalom elvárásainak. Azt mondta még: „a Szolidaritás ugyanúgy fogja Lengyelországot szolgálni, mint a múltban, és 1980 augusztusának világos tiszta folytatása lesz”. Feltételezhető, hogy a Szolidaritás után hasonló gyorsasággal fogják legalizálni az egykori parasztszolidaritást, valamint a Szolidaritás ifjúsági „meghosszabbítását" a független diákszövetséget is. Minderről április elején a LEMP vezette kormánykoalíció és az ellenzéket képviselő, akkor még illegális Szolidaritás vezetőinek tárgyalásain — nemzeti kerekasztalnál — született megállapodás. A Szolidaritás az 1980 júliusi—augusztusi (azóta jogosnak minősített) tömeges munkástiltakozásokból nőtt ki. Egyik fő szervezője, majd elnöke Lech Walesa, a gdanski Lenin hajógyár villanyszerelője volt. Már a hetvenes években foglalkozott többedmagával szabad szakszervezet alapításával, amiért üldöztetésnek volt kitéve. A Szolidaritás a párt- és közigazgatási szervektől független szakszervezet volt, de már létrejöttének pillanatától kezdve nem volt a szó klasszikus értelmében kizárólag szakszervezet, hanem általános tömeges tiltakozómozgalom, amely kétségbe vonta a LEMP legitimitását az alkotmányban is rögzített vezető szerepre. Néhány hónap alatt körülbelül 10 milliósra duzzadt serege, az addigi hivatalos szakszervezetek pedig néhány hónap alatt szétestek. A Szolidaritás vezető testületeiben 1981 őszén már uralkodó pozícióba jutottak azok a szélsőséges ellenzéki csoportok, amelyek a hatalom és a rendszer nyílt megdöntésére törekedtek. A LEMP akkori vezetősége pedig a konzervatív és a reformszárny kötélhúzása miatt állandó lavírozó politikát folytatott a Szolidaritással szemben. Az akkori szovjet vezetőség, amely elvetett mindenféle reformot, nyíltan nyomást gyakorolt a LEMP vezetőire a reformok megakadályozása céljából, így egyre erősödött a konfrontáció a Szolidaritás és a LEMP között. 1981. december 13-án szükségállapotot vezettek be Lengyelországban. Felfüggesztették a Szolidaritás és a mellette létrejött egyéb, újabb és a megreformálódott régi hivatalos szakszervezeteket, majd 1982-ben mindet fel is oszlatták. Helyettük új szakszervezeti mozgalmat építettek ki,amely ma több mint 6 millió dolgozót tömörít. Az 1988 tavaszi és nyári elemi erejű sztrájkmozgalmak hatására a LEMP vezetőségének reformerszámya tárgyalásokat kezdeményezett a Szolidaritás vezetőségének mérsékelt, középutas tagjaival, köztük Walesával. A tárgyalások eredményeként ez év április S-én megállapodás született a LEMP hatalmi monopóliumának megszüntetéséről. Júniusban olyan parlamenti választásokat tartanak, amelyeken az ellenzék ellenőrzötten, de már akár tömegesen is bejuthat a parlamentbe, a következő, 1993-as parlamenti választások pedig teljesen szabadok lesznek. Az amnesztiapártiak győzelme Uruguayban Uruguayban az amnesztiapártiak győzelmét hozta a vasárnapi népszavazás. A választók 58:42 arányban amellett foglaltak állást, hogy ne vonják felelősségre az emberi jogok ellen a diktatúra éveiben bűnöket elkövető katonákat. Montevideóban ezzel szemben az amnesztia ellenzői kerültek többségbe. A népszavazást kezdeményező baloldali pártok és emberi jogi szervezetek közölték, hogy fegyelmezetten tudomásul veszik és tiszteletben tartják a népakaratot. Julio Sanguinetti államfő egységre szólította fel honfitársait, és azt mondta, hogy a népszavazásból a demokrácia került ki győztesen. Antonio Marchesano belügyminiszter szerint a népszavazással a múlt a történészek kezébe került, az uruguayiaknak pedig a jövőbe kell nézniük, demokratikus, békés együttélésben. HARCÁSZATI ATOMFEGYVEREK IS Szeléz csapatkivonás az NDK-ból MOSZKVA .Május 11-én keződik az NDK területén lévő szovjet csapatok egy részének kivonása —jelentette be hétfőn a TASZSZ-nak adott interjújában Borisz Sznyetkov hadseregtábornok, a Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport főparancsnoka. A korábbi egyoldalú szovjet döntés értelmében mintegy tízezer katona és ezer harckocsi hagyja el az NDK-t. A tábornok közölte, hogy augusztus közepéig két harckocsihadosztály, továbbá harckocsiezredek, illetve átkelő deszantos és rohamdeszantos egységek hagyják el fegyverzetükkel együtt az NDK-t. Kivonnak több mint 330 aknavetőt és löveget, ötezer katonai járművet, illetve harcászati atomfegyvereket. A harckocsik egy részét beolvasztják, és lesznek olyanok, amelyeket átalakítás után polgári célokra használnak. Sznyetkov kitért arra is, hogy fontos változtatások lépnek életbe az NDK területén maradó szovjet hadosztályok szerkezetében. Az átszervezés következtében védelmi jellegűek lesznek ezek az egységek. Például egyes harckocsiezredeket gépkocsizó lövészegységekké alakítanak át. Az újjászervezett hadosztályokban növelik a harckocsielhárító, a műszaki zárakat létrehozó egység arányát is. AZ EGK ELSZÁNTAN LÉP FEL Romániát elítélő indítvány Romániát illetően a Közös Piac tagországai messzemenően következetesek lesznek — hangsúlyozta Francisco Fernandez, Ordonez spanyol külügyminiszter. A politikus az EGK soros elnöki tisztségviselőjeként nyilatkozott vasárnap este a sajtónak a Granadában megtartott miniszteri értekezlet legfontosabb témáiról. Ordonez kifejtette: a Közös Piac a jövőben is fenntartja egységes stratégiáját a szocialista országok irányában, egyszersmind figyelembe veszi minden egyes állam sajátosságait. Az EGK továbbra is támogatni fogja az e térségben megvalósuló politikai reformokat és ha szükségesnek találja, akkor olyan bíráló hangon lép fel, mint Románia esetében. A spanyol külügyminiszter kitért arra, hogy a román kormánynál negatív fogadtatásra talált az EGK legutóbbi kezdeményezése az emberi jogok védelmére. Ordonez kilátásba helyezte, hogy az EGK Romániát elítélő indítványt terjeszt elő az emberi jogokról tanácskozó párizsi konferencián. A politikus elmondta, hogy az EGK megbízásából Spanyolország megpróbálta a bukaresti kormányt jobb belátásra bírni, megakadályozandó az erdélyi falvak ezreit pusztulásra ítélő terv végrehajtását. Úgy fogalmazott, hogy az EGK a jövőben is nagy elszántsággal lép fel ebben a kérdésben. Hruscsovra emlékeztek Tanulmányoznunk kell a hruscsovi időszak tapasztalatait, hogy megismerjük, miként harcoljunk a változásokat elutasító erők ellen — hangsúlyozta Rój Medvegyev történész azon a moszkvai nagygyűlésen, amelyet a 95 évvel ezelőtt született Nyikita Hruscsov emlékére rendeztek vasárnap Moszkvában. Medvegyev szorgalmazta, hogy Gorbacsov vegye figyelembe reformpolitikusi elődjének sorsát. A reformok akkor csak Hruscsovtól függtek — mondotta, s kifejtette, hogy szerinte a peresztrojka sorsa is csupán két-három emberen múlik. Több felszólaló emlékeztetett arra, hogy a Sztálin halála után, 1953-ban hatalomra jutott szovjet vezetőt 1964-ben a Brezsnyev vezette konzervatív erők váltották le. De bukásában az is közrejátszott — hangsúlyozták!—, hogy Hruscsovot is megfertőzte a sztálinizmus, jóllehet erről kemény hangú beszámolót tartott az SZKP XX. kongresszusán, 1956-ban. Nyikita Hruscsov nélkül nem beszélhetnénk Mihail Gorbacsovról — állította nagygyűlési felszólalásában Stephen Cohen amerikai történész. A párton belül Hruscsov volt a sztálinizmus elleni mozgalom atyja — mutatott rá. MA LUXEMBURGBAN: Kohl-Rizskov találkozó Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár ma Luxemburgba utazik, s ott találkozik Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnökkel. E találkozón a két államférfi megvitatja a Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár és államfő június 12—15. között esedékes NSZK-beli látogatásának előkészítésével összefüggő, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb kérdéseket. Ezt Herbert Schmülling, a bonni kabinet helyettes szóvivője jelentette be. A kancellár látogatásához a luxemburgi jubileumi ünnepségek szolgáltatják az alkalmat. Kohl felkeresi a kormányfőt és az uralkodó nagyherceget is, s még aznap hazatér a nyugatnémet fővárosba. Samir-terv a megszállt területek jövőjéről Jichak Samir izraeli kormányfő vasárnap elnyerte kormánya támogatását a megszállt területekre vonatkozó újabb tervéhez. Elképzelését kedvezően fogadta legjelentősebb belpolitikai ellenfele, Simon Peresz, az Izraeli Munkapárt vezetője is. Az új Samir-terv szerint Ciszjordánia és a Gáza-övezet lakossága megválasztaná azokat a képviselőket, akikkel Izrael megkezdené a tárgyalásokat a megszállt területek korlátozott autonómiájáról. Izraeli katonák vasárnap három palesztint — köztük egy tízéves fiút lőttek agyon a megszállt területeken. A palesztin népi ellenállás illegális vezetőségének felhívására az ottani lakosság aznap emlékezett meg az Abu Dzsihad palesztin vezető ellen elkövetett merénylet első évfordulójáról. (A PFSZ katonai vezetőjével gyaníthatólag az izraeli titkosszolgálat végzett egy évvel ezelőtt Tuniszban.) A Vietnami KP főtitkára Moszkvába készül Nguyen Van Linh, a Vietnami KP főtitkára még ezen a héten Moszkvába utazik és tárgyalásokat folytat Mihail Gorbacsoval a kambodzsai probléma rendezéséről - jelentette hétfőn vietnami kormányforrásokra hivatkozva a Kyodo japán hírügynökség. A vietnami politikus útban Havannába áll meg a szovjet fővárosban. Linh útjára azután kerül sor, hogy Hanoi a közelmúltban bejelentette: a konfliktus politikai megoldásának érdekében szeptember végéig feltétel nélkül kivonja csapatait Kambodzsából. Megbukik-e James Wright? ‘ WASHINGTON Korrupcióval vádolja az amerikai képviselőház etikai bizottsága James Wrightot, a testület elnökét, s a vizsgálat következtében a tekintélyes demokrata párti politikus visszavonulásra kényszerülhet. A képviselőház elnöke az egyik belpolitikai kulcspozíció, egyúttal az egyik legmagasabb közjogi tiszt: az államelnök és az alelnök halála, akadályoztatása esetén ő kerül a kormány élére. James Wright ügyében 10 hónapja folytat vizsgálatot a két párt képviselőiből álló etikai bizottság. 250 oldalas jelentésük, amelyet hétfőn hoznak hivatalosan nyilvánosságra, számos pontban elmarasztalja a házelnököt, így elítélik egy baráti kapcsolatáért, amely egy texasi építési vállalkozóhoz fűzi. Tőle a házelnök felesége, Eve 18 000 dolláros állást, autót és öröklakást kapott. Wright az ajándékot nem jelentette be (amint az a törvényhozás tagjaira kötelező), ugyanakkor azzal gyanúsítják: az ajándékozónak érdekében álltak bizonyos törvényhozási döntések. A kormánnyal korábban kötött megállapodásokat felül kell vizsgálni A SZOT elnökségének rendkívüli ülése * Tegnap rendkívüli ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta az utóbbi időszak kormányzati intézkedéseiből adódó szakszervezeti tennivalókat. Az ülésről Sándor László, a SZOT titkára tájékoztatta az újságírókat. Elmondta: az utóbbi időszak kormányzati döntései jelentős ellenérzést váltottak ki a tagság körében, mert miközben a kormány egyre több terhet hárít a lakosságra, a gazdaság helyzete nem javul, így az emberek számára értelmetlennek tűnik az áldozatvállalás. A SZOT titkára emlékeztetett arra is, hogy az utóbbi időben megtett kormányzati intézkedéseket a szakszervezetek sorozatosan bírálták, de észrevételeiket, a korábbiakhoz hasonlóan, a kormány ügyeimen kívül hagyta. A kialakult helyzetet elemezve az elnökség arra a következtetésre jutott : a kormánnyal korábban megkötött megállapodásokat felül kell vizsgálni. A testület újabb tárgyalásokra azonban csak bizonyos feltételek teljesítése esetén lát lehetőséget. A SZOT vezetői csak egy összetételében jelentősen megújult kormánnyal látnak esélyt érdemi megállapodásokra. A feltételek között szerepel az is, hogy a kormány és a SZOT vezetőinek találkozójáig a kormány ne hozzon további, az életszínvonalat hátrányosan érintő, árnövelő hatású intézkedéseket. Ide tartozik az is, hogy a tárgyalásokig a kormány függessze fel a május 2-ától tervezett és már korábban bejelentett árintézkedéseket. Követelik a legszükségesebb szociálpolitikai intézkedések megtételét, így a korábbi SZOT—-kormánytalálkozón elfogadottak szerint — május 1-jétől 7%- a nyugdíjak egységesen 100 forinttal történő emelését. A SZOT titkára a tárgyalások egyik legfontosabb előfeltételeként azt jelölte meg, hogy a kormány most már adjon végre számot a nyilvánosság előtt az ország valós helyzetéről. Nyilvánosan meg kell mondani, mekkora az ország adóssága, milyen annak összetétele és miként alakult ki mai adósságállományunk. A kormánynak el kell számolnia arról is, hogy a nemzetközi pénzügyi szervekkel kiknek a felhatalmazásával és milyen megállapodásokat kötött. A tárgyalásokig a kormány körvonalazza rövid távú, válságkezelő programját és az azt szolgáló konkrét intézkedéseket. Foglaljon állást a szociálpolitika, a bér- és költségvetési reform kérdéseiben, ismertesse az adórendszer átalakításával kapcsolatos elgondolásait. A szakszervezetek csak az említettek tisztázását követően látnak lehetőséget a társadalmi konszenzus kialakítására. Kérdésekre válaszolva a SZOT titkára úgy vélekedett, hogy már május második felében sor kerülhet a kormány és a SZOT vezetőinek következő találkozójára. Arról is tájékoztatta, hogy a szakszervezetek júniusra kidolgozzák gazdaságpolitikai koncepciójukat, amelynek nyilvános vitájában szeretnék bebizonyítani, hogy nemcsak egyetlen alternatíva létezik a gondokból való kilábalásra. (MTI) Ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Hétfőn ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága. Gyenes András, a KEB elnöke egészségi állapotára való tekintettel kérte a KEB elnöki tisztsége alóli felmentését és nyugállományba helyezését. A KEB, kérésének eleget téve, elfogadta lemondását. A KEB kooptálta a testületbe Lukács Jánost, a KB titkárát, akit titkos szavazással egyhangúlag megválasztott a KEB elnökének. A testület ezt követően Somogyi Imrének, a KEB titkárának vezetésével folytatta ülését. Fellebbezések nyomán 12 pártfegyelmi ügyben hozott határozatot: pártbüntetéseket hagyott jóvá, illetve törölt el. Egy esetben mentesítette az érintett párttagot a pártbüntetés alól. Két párttag esetében felülvizsgálta egykori kizárásuk okait és kérésükre visszaállította pártbalépésük eredeti időpontját. A testület, tekintettel a párt politikájában és működési gyakorlatában bekövetkezett változásokra, saját hatáskörében felülvizsgálta egy évvel korábban hozott döntéseit. Úgy határozott,hogy Bihari Mihály, Biró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László kizárását érvényteleníti, Stumpf Istvánt és Weber Attilát pedig mentesíti a pártfegyelmi büntetés alól. Grósz—Zsivkov találkozó (Folytatás az 1. oldalról) pasztalatokat. Egyetértően idézte fel Todor Zsivkovnak a tárgyaláson elhangzott szavait: saját problémájára minden országnak magának kell megtalálnia a válaszokat. Ezért a következő időszakban — tette hozzá — nagyobb különbségek lesznek a választott megoldásokat illetően a szocialista országok között, s ez nem is baj, ha a szocializmus megújításának szándéka, a fő irányok azonosak. Grósz Károly a Központi Bizottság nevében magyarországi látogatásra hívta meg Todor Zsivkovot. Az MSZMP főtitkárának programja a szófiai magyar nagykövetségen tett rövid látogatással zárult. Simics Sándor nagykövet segítségével tájékozódott a magyar kolónia életéről, munkájáról s arról, hogyan élt öt hónapon át a nagykövetségen a 12 erdélyi magyar menekült. " 1* Rövid baráti munkalátogatásának befejeztével tegnap a késő délutáni órákban elutazott Szófiából Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és kísérete. Grósz Károly a késő esti órákban hazaérkezett Szófiából. Az SZDSZ tanácsának nyilatkozata BUDAPEST A Szabad Demokraták Szövetsége az alábbi nyilatkozatot juttatta el az OS-hez: Ugyanazok, akik egy évvel ezelőtt azt mondták, hogy Magyarországnak nincs szüksége többpártrendszerre, ma azt mondják: ők a kezdeményezői. Ugyancsak akik egy éve azt mondták, hogy a hanyatló gazdaságnak a politikai megújulás lendülete kedvezne, ma azt mondják: túl gyors a politikai lendület a gazdasági hanyatlás megfékezéséhez. Nem lehet eldönteni, a szavak változása minek is tudható be. Annak-e, hogy a saját erejére talált társadalom széttörte az egypártrendszer korlátait, vagy pedig annak, hogy a pártállam szavakat áldoz az intézményes változások késleltetése kedvéért. Akár így van, akár úgy: nyílt politikai küzdelem zajlik, s ha felülkerekedne is a hatalommegosztás és a piacgazdaság új intézményrendszere, annak is megvolnának a költségei, amelyeket a győztes társadalomnak kellene megfizetnie, nemcsak a politikai-gazdasági szerkezetváltás elsikkasztása költséges mulatság, amit ma a vesztes társadalommal fizettetnek ki. Ugyanazok, akik egy évvel ezelőtt a romló közhangulatot világútlevél adományozásával, a vámrendelkezések liberalizálásával, a nyilvánosság bővítésével kívánták javítani, ma szigorú vámrendeletekkel büntetik a lakosságot, ha utazik és vásárol, megdorgálják a sajtót, ha él a szabadságával és megsarcolják az újságolvasót a lapok árának emelésével. Amikor ugyanazok döbbennek rá a politikai hangulat javításának gazdasági következményeire, akik az intézkedéseket foganatosították, nem lehet eldönteni, hogy az össze nem hangolt rendelkezésekben mennyi a szándékos manipuláció és mennyi a szakmai hozzá nem értés. Akár több a kormányzati ügyefogyottság és kevesebb a manipulációs szándék, akár fordítva, a hangulatjavító intézkedések költségeit a társadalom különböző rétegei viszonylag alternatívan fizetik meg, hisz vannak, akik utazhatnak, vásárolhatnak, olvashatnak és vannak, akiknek efféle örömre és befektetésre még csak esélyük sincs. Ám az ő helyzetükön amúgy sem a hangulatjavító intézkedések segítenek. Hanem az elodázhatatlan reformok. Ezért az elrontott szociálpolitikai reformrendeleteket — ha a kormányzat jószántából vissza nem vonja —, a társadalom megtorolja. Árát kifizetni ugyanis nem tudja. És nem nézi tovább tétlenül, hogy a gyógyszerellátás javítása címén még betegebbé teszi a patikában a sorbanállókat, az útadó kivetésénél figyelmen kívül hagyják, hogy az üzemanyag árába már többször beleszámították az útépítési költségeket, díjfizetésre méltó autópályákat még egyszer sem építettek. Míg a politikai szerkezetváltás költségeinek esetében hosszú távon megtérülhet a lakosság áldozatkészsége, amíg a hangulatjavító intézkedések hasznát a társadalom néhány rétege megfontolás tárgyává teheti, a létszükségleti reformok költségeit pedig néhány rétegen már behajtani sem lehet, addig a történelmi múlt átértékelésével járó költségekkel egészen más a helyzet. Az új címer bevezetése kapcsán máris fenyegetik a lakosságot a hivatali irományok kicserélésének forint-milliárdjaival. Jóllehet a címerparádé láttán sem dönthető el, a pártállam a hangulatot kívánja javítani, vagy felnőtt a nemzet múltjának elfogadására, netán játékszernek használja a történelmet, nehogy az emberek, úgy mint a múltban, egyszer-kétszer, a polgári forradalommal üssék le a koronát az állam jelképéről. Egy új — azaz: régi —, de a nép által most jóváhagyott címer bevezetése nem kerül pénzbe. Csak egy tollvonásba. Ami szerint az eddigi okmányok a jelenlegi címerrel eztán is érvényesek mindaddig, amíg az útlevél, személyazonossági igazolvány, pénz stb. ki nem szorul a forgalomból. Az MDF Ifjúsági Mozgalom nyilatkozata A Magyar Demokrata Fórumhoz tartozó fiatalok szándéknyilatkozatot fogadtak el arról, hogy ifjúsági mozgalmat indítanak. Kinyilvánították, hogy a lakiteleki nyilatkozat talaján állnak, az MDF ifjúsági mozgalmának tekintik magukat, de szervezetileg autonóm módon kívánnak működni. Kinyilatkoztatták, hogy szükséges az ifjúságpolitikai pénzek újraelosztása. Követelték, hogy a kormány vegye figyelembe az ellenzéki ifjúsági szervezetek korábbi, a VIT-re vonatkozó javaslatait. Nevezetesen: ne herdáljon a kormány több mint tízmillió forintot arra, hogy a hagyományos ifjúsági szervezetek elutazzanak az északkoreai VIT-re. MDF Ifjúsági Mozgalom Szervezőbizottsága Júliusban ássák ki a vélt Petőfi-sírt (Folytatás az 1. oldalról) Zahemszky László egri adjunktustól, a mostani expedíció vezetőjétől, hogy milyen eredménnyel zárult az első út. — Érdekes és tanulságos volt — mondta. — Kettős céllal indultunk a Szovjetunióba. Egyrészt a levéltári anyagok között kutattunk, másrészt pedig felkerestük Petőfi Sándor állítólagos dédunokáját. — Sikerült vele találkozni? - Igen, de a hosszas beszélgetés után kiderült, hogy ő nem dédunoka. Bevallom őszintén, ebben már az indulás előtt sem hittem igazán. A levéltárakban több dokumentumot találtunk, melyek feldolgozatlanok. Irkutszkban például előkerült olyan anyag, amely bizonyíték arra, hogy 1849 után igenis kerültek Szibériába magyar hadifoglyok. ígéretet kaptunk arra, hogy a kinti kollégák elküldik a kérdéses anyagokat. A Trud február 5-ei számában megjelent egy cikk, melyben az állítólagos barguzini Petőfi/Petrovicssírról írtak. Moszkvában találkoztunk azzal a 74 éves bácsival, aki szintén barguzini származású és emlékezett Petrovics sírjára. Elvittük magunkkal és együtt kerestük fel a feltételezett Petőfi-sírt. Időközben arra is fény derült, hogy elegendő egy helyen ásatásokat exhumálást végezni, így tehát júliusban könnyebb lesz a dolgunk. — Nincs akadálya az exhumálásnak? — Nincs, megszereztük a szükséges engedélyeket. Július közepén tehát indulhat az expedíció. — Mit gondol, a mostani tapasztalatai birtokában, tényleg Petőfit találják majd a sírban?: — Bízunk benne! Nem lehet véletlen az az 1930-as visszaemlékezés sem, mely egy százesztendős analfabéta nénitől származik s a titokzatos Petőfilegendát meséli el, a szabadságharc részletes ismertetésével. Pillanatnyilag ebben (is) hiszünk. — Mikor indul az expedíció? — A tervek szerint július 15-én. Addig még idehaza is lesz dolgunk bőven! Borzák Tibor Készül a kormány új programja (Folytatás az 1. oldalról) jági tervkoncepciójáról, az általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó tervezetéről, az 1987. évi társadalmigazdasági kibontakozási programról és az ugyanebben az évben született kormányprogramról is. Az akadémia szakértőinek véleményét azonban többnyire közvetlenül a döntés előtt kérték, így azokat nem mindenben vehették figyelembe. Állásfoglalásaiknak rövid távon nem volt sok foganatja. Ennek ellenére — már néhány évi távlatból is — úgy tűnik, hogy számos akadémiai állásfoglalás termékenyítően hatott a vitában, s befogadási feltételei jobban beértek. Közvetett hatásuk tehát megfigyelhető. A Magyar Tudományos Akadémia több ízben, ismételten javasolta, hogy az elméleti szakembereket vonják be a döntési, esetleg alternatív javaslatok elkészítésébe, így eredményesebben működhetnek közre a kormányzati döntések megalapozásában. Ugyancsak javasolták olyan tanácsadó testületek létrehozását, amelyek rendszeresen közvetíthetik a nemzetközi és a hazai kutatási eredményeket és a kutatóbázis hátterével közreműködhetnek a kormányzat stratégiai döntéseinek előkészítésében. Javaslataik megvalósulóban vannak. Erre utal, hogy a kormány mellett tavaly nyáron létrehozott Gazdasági Reformbizottságban és annak munkabizottságaiban részt vesznek mind gyakorlati, mind elméleti szakemberek, a miniszteriális apparátus és a kutatóintézetek munkatársai. Munkájuk első eredményei heteken belül a nyilvánosság elé kerülnek. i