Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-18 / 90. szám
% > ■ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ Ül m m ■' i ül 1 mi AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 90. számára: 4,30 Ft 1989. április 18., kedd HAZAÉRKEZETT A PETŐFI-KUTATÓ CSOPORT — MAGYAR HADIFOGLYOK? — MEGSZEREZTÉK AZ EXHUMÁLÁSHOZ SZÜKSÉGES ENGEDÉLYEKET Júliusban ássák ki a vélt Petőfi-sírt Tegnap délután érkezett haza a Szovjetunióból az a négytagú Petőfikutató csoport, melynek résztvevői Moszkvában, Irkutszkban, Ulan- Udeban, Csitában és Barguzinban jártak, hogy a Morvai Ferenc feltaláló által finanszírozott júliusi expedíció előtt levéltári kutatásokat végezzenek, illetve felkeressék a szemtanúkat. A Moszkvából érkező repülőjárat landolása után telefonon érdeklődtünk (Folytatás a 2. oldalon) Hazánkba érkezett Flórian Siwicki hadseregtábornok Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívására hivatalos, baráti látogatásra katonai küldöttség élén hétfőn hazánkba érkezett Flórian Siwicki hadseregtábornok, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere. (MTI) ROMÁN ÁLLAMPOLGÁROK SZÖKÉSI KÍSÉRLETE Elbarikádozták magukat a fülkében Emberséges rendezés Vasárnap délelőtt a Budapestről Bécs felé haladó Orient expressz egyik első osztályú kocsijában harmincöt román álampolgár elbarikádozta magát, hogy így illegálisan Ausztriába szökjön.— hozták az MTI tudomására hétfőn a határőrizeti és az illetékes rendőri szervek. A román állampolgárok az útlevélkezelő határőrök többszöri felszólítására sem voltak hajlandók a fülkét kinyitni. Mivel az útiokmányokkal nem rendelkező utasokat az osztrák hatóságok sem fogadták, a hegyeshalmi vasútállomáson a kocsit kisorolták a szerelvényből. Hosszabb tárgyalások után a fülkében elbarikádozott személyek engedtek a magyar határőrök és a Győr-Sopron Megyei Rendőrfőkapitányság illetékesei felszólításának. A román állampolgárok — akiknek egy része tartózkodási engedéllyel Magyarországon él — ügyét igazgatásrendészeti eljárással rendezik. Az esettel kapcsolatosan a határőrség országos parancsnoksága és a Győr-Sopron Megyei Rendőrfőkapitányság illetékesei szükségesnek tartják leszögezni, hogy a Magyar Népköztársaság hosszú ideje humánusan kezeli a romániai menekültek ügyeit, s a genfi menekültügyi konvencióhoz csatlakozva továbbutazásukhoz is lehetőséget ad, amennyiben fogadásukra a harmadik állam hajlandóságot mutat A nemzetközi jogon alapuló eljárás megkerülése, a továbbutazás illegális kierőszakolása azonban az ebben részt vevő személyeket, hazánk törvényes rendjét, az államhatár sérthetetlenségének elvét és a szomszédos Ausztriával kialakult jó kapcsolatainkat is veszélyezteti. A határőrizeti és rendőrségi szervek ebben az esetben is emberségesen, erőszakot és fizikai kényszerítést kerülve jártak el. A ilyen jellegű cselekményekben azonban benne rejlik a súlyosabb konfliktusok, következmények veszélye, amelyekért a felelősséget a magyar hatóságok nem vállalhatják. LÍZING-PÁLYÁZATOT NYERTEK A kecskeméti Habselyem-gyár „nagy ugrása” Új gépek Japánból, Olaszországból és az NSZK-ból Nyugat-Európában 2,5-3 éves gépekkel dolgoznak a konfekcióiparban. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában — a hazai iparági átlaghoz hasonlóan — 17-18 esztendős, korszerűtlen berendezésekkel termelnek. Nem csoda, ha hosszú távon képtelenek versenyre kelni a gépmatuzsálemekkel az igényes piacokon. Éppen ezért a közeljövőben a vállalatnál dinamikus műszaki fejlesztést és nagyfokú termelékenységnövelést irányoztak elő. A cél elérése érdekében az idén az év elején a Vörös Október Ruhagyár Szervező és Fejlesztő Leányvállalatának segítségével átszervezték a varróblokkokat a megyeszékhelyi üzemben. A szervezés kapcsán felhasználták a mozdulatelemzés módszerét. Ugyanakkor a gépeket különböző kiegészítő berendezésekkel is ellátták. Az új módszer hamar eredményre vezetett: rövid idő alatt 15-20 százalékkal nőtt a dolgozók teljesítménye. Ezzel egy időben az idén januártól 15 százalékos béremelést hajtottak végre. A műszaki fejlesztésben is nagyot léptek előre, amikor 1988 decemberében megnyertek egy 2,5 millió dolláros lízingpályázatot. Ennek eredményeként egymillió dollár értékben vásárolhatnak 73 világszínvonalú, csúcstechnológiát képviselő japán, olasz és NSZK-varrógépet. Mint ahogy azt Gyimessy András igazgatótól megtudtuk, a napokban már meg is érkezett az első szállítmány Japánból. A távolkeleti ország darabokban, speciális csomagolásban küldte el az értékesí tűs, 4 fonalas, elektronikus vezérlésű berendezéseket, amelyeket most a helyszínen a kecskeméti üzem tmk-jai állítanak össze és üzemelnek be. Hamarosan megérkezik a többi berendezés is. Az igazgató szerint a nyár elejére valamennyi új gép a helyére kerül, s megkezdhetik az üzemszerű termelést. A szakemberek az új, korszerű technika bevezetésétől azt várják, hogy jelentősen javul termékeik minősége, nő a termelékenység és a nyereség. Ennek következtében pedig további béremeléseket hajthatnak végre. Van mit behozniuk ezen a területen, hiszen ma még évi 12-13 ezer forinttal el vannak maradva dolgozóik az ipari átlagkeresetektől. G. B. A gyár tmk-jai már megkezdték az első 19 Yamoto gép összeállítását. BAJAI FESTŐK VÁNDORKIÁLLÍTÁSON — naiv Alkotók — ROBERT CAPA FOTÓI KISKŐRÖSÖN ® Tárlatok — tavasszal Igazán nem panaszkodhatak a tárlatlátogatók, hiszen az utóbbi hónapokban számos érdekes és értékes anyagot láthattak megyénk múzeumaiban, kiállítóhelyein. Milyen bemutatók várhatók a közeljövőben, a tavaszi hónapokban? Erre a kérdésre kerestünk választ néhány településen. Baján, a József Attila Művelődési Központban még megtekinthető Demeter István festőművész kiállítása. Ezt követően nem művészeti bemutatók lesznek, hanem különféle termékeket tárnak közszemlére. Az ismert Kirakat Galériában pedig a Kecskeméti Katona József Színház plakátjait, előadásainak jelmezeit ismerheti meg a közönség. A látványosnak ígérkező tárlatnak apropója is van, hiszen a közelgő vendégjáték előtt állnak a kecskeméti művészek. Május 10-étől ugyancsak a Kirakat Galériában láthatók Platthy György festőművész képei. A bajai József Attila Művelődési Központ összeállított néhány vándorkiállítási anyagot is, hogy a környező településeken is rendezhessenek tárlatokat. A bajai festőket bemutató kollekció és Kovács László festő- és fotóművész képei áprilisban a garai művelődési házban tekinthetők meg. Májusban ez az anyag Bácsalmásra kerül. A gyermekrajzokból válogatott kiállítást pedig a sükösdi művelődési házban láthatják májusban. A Rudnay képzőművészkar tagjainak alkotásai Kiskőrösön, a Petőfi Sándor Művelődési Központban „vendégeskednek” április végéig. A Kecskeméti Képtárban június 4-éig nézhetik meg a tárlatlátogatók Keserű Dona Munkácsy-díjas festőművész festményeit. Április 28-án újabb kiállítást nyitnak, mégpedig Koncz András festményeiből. A Magyar Naiv Művészek Múzeumában április 29-étől rendeznek bemutatót Koday László festő és Kovács Béla szoborkészítő naiv munkáiból. A Keceli Általános Művelődési Központban május közepén nyitják meg Baji Miklós Zoltán és Varga János festőművészek kiállítását. Kalocsán ugyancsak változatos lesz a kiállítási program. A Művelődési és Ifjúsági Házban április végétől két héten át tekinthetők meg a helyi éremgyűjtők legértékesebb darabjai. Ezután egy hónapig tart nyitva a kalocsai óvodások és általános iskolások rajzaiból rendezett kiállítás. Bizonyára sok látogatót vonz majd a napokban kezdődő és másfél hónapig tartó fotótárlat, a világhírű alkotó, Robert Capa műveit Kalocsán is megismerheti a közönség. Ugyancsak Kalocsán, a Képzőművészeti Gyűjtemény kiállítótermében látogatható az Ady és Erdély című kollekció, melyben korabeli dokumentumok, kiadványok ismertetik a költő és Erdély kapcsolatát. Kiskunhalason mostanában nem rendeznek képzőművészeti tárlatokat. Az Általános Művelődési Központban megtudtuk, hogy az aulában folyamatosan tárják közszemlére azokat a kortárs műveket, festményeket, amelyek a helyszínen meg is vásárolhatók. Jelenleg csendéleteket ábrázoló vásznak sorakoznak a kiállítóterem falán. Természetesen a fent említetteken kívül még számos kiállítás lesz a megye kis- és nagytelepülésein, melyekről nem tettünk említést. Nyáron várhatóan újabb és újabb értékes anyagokat fognak közszemlére tárni, figyelve a külföldről érkező vendégek érdeklődését is. Bár az is lehet, hogy éppen abban az időszakban szerepel majd kevesebb kínálat az intézményekben Ne igy legyen! • . B.T. ALMÁN IMRE HI • A Kecskeméti Katona József Színház plakátjaiból és jelmezeiből Baján nyílt kiállítás. Képünkön a Csárdáskirálynő plakátja. Grósz— Zsivkov találk Az MSZMP főtitkára hazaérkezett Szófiából Grósz Károly és Todor Zsivkov szűkkörű megbeszélésével hétfőn délelőtt Szófiában, a Bojana rezidencián megkezdődött a magyar—bolgár pártfőtitkári munkatalálkozó programja. Az MSZMP főtitkárának kíséretében Major László, a KB irodavezetője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója vett részt a találkozón. A Bolgár Kommunista Párt főtitkára mellett pedig Lazar Lazarov, a főtitkár politikai tanácsadója és Hriszto Malcev külpolitikai tanácsadó ült tárgyalóasztalhoz. A főtitkárok eszmecseréje alatt a Grósz Károly kíséretében érkezett tisztségviselők bolgár partnerükkel folytattak különmegbeszélést: Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára Grisa Filipoval, a BKP PB tagjával, a KB titkárával, Kótai Géza, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának vezetője pedig Dimitar Sztanisevel, a BKP KB titkárával tárgyalt. A szűkkörű megbeszélés után az MSZMP és a BKP főtitkára vezetésével plenáris tárgyaláson tekintették át a két párt együttműködésének helyzetét, a kétoldalú kapcsolatokat és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket. A tárgyalásokat követően Todor Zsivkov a Bojana vendégházban Grósz Károly tiszteletére díszebédet adott. A díszebéden elhangzott kötetlen pohárköszöntőjében Todor Zsivkov rámutatott: a szocialista országokban zajló átalakítás szükségessé teszi a pártvezetők gyakoribb találkozóját, véleménycseréjét, hogy tanuljunk egymás tapasztalataiból. A mostani megbeszélés megerősítette: a szocialista felépítményrendszer, s az egész társadalom mélyreható, forradalmi átalakítására van szükség, országaink előtt nincs más alternatíva — jelentette ki. Grósz Károly válaszában ugyancsak szükségesnek ítélte az effajta találkozókat, s értékesnek az így nyerhető ta (Folytatás a 2. oldalon) „A HATALOM BÁTRAN ÉS BÖLCSEN ELÉBEMENT A TÁRSADALOM ELVÁRÁSAINAK” Legalizálták a Szolidaritást Scipiades Iván, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Több mint hatévi törvényenkívüliség után hétfőn újból legálissá vált a Szolidaritás lengyel ellenzéki szakszervezeti mozgalom. Varsóban az illetékes bíróság elrendelte a Szolidaritás Független Önálló Szakszervezet bejegyzését. A Szolidaritás országos szakszervezet, székhelye Gdansk. Ezzel Lengyelországban ismét szakszervezeti pluralizmus van, jogilag több mint hat, gyakorlatilag több mint hétévi szünet után. (Folytatás a 2. oldalon.) A filléres gondokkal küszködők és a hivalkodó gazdagságban lubickolók között hányféle anyagi körülmény között élnek manapság az emberek? Szociológus a talpán, akinek sikerül a valóság teljes fölmutatása. Egymás után állhat sorban a bolti kasszánál a „kuncogó fillérekkel" vacakoló öregasszony és a kettőbe hajtott ezresektől tele marokból fizető. Sokan — titokban vagy nyíltan — előre kiszámolt pénzzel lépnek be az üzletekbe vásárolni. Volt is, van is szegénység, függetlenül attól, hogy szólunk-e róla, avagy szemérmesen szépítő kifejezésekkel illetjük. A kérdés inkább az, hogy az emberek miként élik meg a tapasztalatot: mások szegényebbek, elesettebbek náluk. Együttérzést, vagy közömbösséget, netán gőgöt, dühöt vált ki a szembesülés? Dicsekvésre nincs sok okunk ... Mint a felelős beosztásban tevékenykedő, szociálisan érzékeny főorvosasszonytól hallottam, jó néhány falugyűlésen nem az volt a központi kérdés, hogy van-e út, járda a községben, elegendő hízótáp a takarmányboltban, hanem: miért kapott Julis néni, meg Pista bácsi segélyt? Magyarázkodnak is a tanácsi tisztségviselők, mert két malomban őrölt a kérdező és a kérdezett. Amaz azt faggatta, mivel érdemelték ki a pénzt, emez bizonygatta, az volt a rászoruló. Az indulatok nem hétszámjegyű összegek miatt kavarogtak — pedig szűkebb pátriánkban ekkora prémiumokról is szól a fáma—, hanem esetenként kifizetett ezer, kétezer forintokért... Irigység? Kicsinyesség? Gyarló emberi tulajdonságok, amelyek sorába a kapzsiság is jól beleilleszkedik. Mert elvétve valóban akad a több forrásból folydogáló segélyezés lehetőségét megragadó ember. Meg olyan is, aki a forintkákat a kocsmába viszi. Az ő nyomorúságukat a szegénységüknél is fájóbbnak érezzük, hiszen emberi méltóságuktól fosztják meg magukat. De még ennek a lehetetlen helyzetnek az áthidalására is találtak megoldást Kiskörösön, ahol a segélyezésre rászorulók közül háromtagú bizottságot választottak az igazságosabb elosztást lehetővé téve. Az igazán szegények többsége azonban szemérmes ember. Egyáltalán nem szívesen tárják ország-világ elé legbensőbb, magánügyüknek vélt helyzetüket. Nem ragadnak tollat, hogy panaszkodjanak, nem koptatják a tanácsháza kilincsét. Léteznek, ahogy tudnak, rejtegetik elesettségüket nemegyszer saját hozzátartozóik elől is. Mert jobban félnek a visszautasítástól, az értetlenségtől, mint akár az éhezéstől... Hányan vannak és hol élnek? Keressük és találjuk meg őket. Segítsünk nekik abban is, hogy a szociálpolitikával s hivatalból foglalkozókkal egymásra találjanak. Addig, amíg nem adják fel a küzdelmet a mindennapokkal. Nagy Mária "1 TANÁCSADÓ TESTÜLET SEGÍT Készül a kormány új programja A kormány új munkaprogramjának kidolgozásában működik közre jelenleg a Minisztertanács Tanácsadó Testülete. Miként Berend T. Iván, a testület s a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTI munkatársának elmondta, ebben a félévben ez a legfőbb feladatuk. Az új program kialakításának munkálatai több intézményben és bizottságban intenzíven folynak. A tanácsadó testület most áttekinti és véleményezi a kialakult gazdasági programot, s átfogó társadalmi programra kíván javaslatot tenni. Ez kiterjedne olyan stratégiai kérdésekre is, mint például az oktatáskutatás, a felsőoktatás jövője, a szociálpolitika, a lakásügy. Figyelembe kívánják venni a szükséges gazdasági, társadalmi lépések politikai összefüggéseit, feltételrendszerét, s pszichológiai hatásait is. A kormány igényeinek megfelelően egy-egy különösen fontos, időszerű kérdéssel is foglalkozik a testület. A miniszterelnök felkérésére véleményezi a bős—nagymarosi vízlépcső sorsáról a kormányban kialakított javaslatot, amelyet az Országgyűlés ülésszakán kívánnak előterjeszteni. Megkezdenek néhány hosszabb távú, stratégiai jelentőségű munkálatot is. Áttekintik és elemzik a lakáspolitikát, főleg az első lakáshoz jutás lehetőségét,a reprivatizálás feltételeit. A 11 tagú testület a kormány további stratégiai döntéseinek kimunkálásában, tudományos megalapozásában, nagy jelentőségű kérdések véleményezésében is közreműködik. A mindennapi operatív kormányzati munkában nem vállal szerepet. A kormánytól független és a nyilvánosság előtt tevékenykedő testület állásfoglalásait a kormánytól függetlenül alakítja ki, s vitázhat is a kormánylépésekkel, amikor ennek okát látja. A kormány döntéseiért és tevékenységéért természetesen nem vállal felelősséget, hiszen javaslatai sorsáról a kabinet dönt. A döntési javaslatokat kidolgozó szakértőbizottságok rendszere és a Minisztertanács Tanácsadó Testületének létrehozása nem teszi feleslegessé az Akadémia szakértőbizottságainak állásfoglalásait. A döntési javaslatok széles körű vitája, s az Akadémia állásfoglalása a továbbiakban is nélkülözhetetlen. Számos döntési tervezetnek változatlanul ez lesz a legfőbb kontrollja. Az Akadémia fenn kívánja tartani a jogát az önálló állásfoglalásokra, s más testületekben, bizottságokban kialakított javaslatok véleményezésére. A Magyar Tudományos Akadémia az utóbbi években is kiterjedt tanácsadói szerepet töltött be, hiszen a nagy fontosságú társadalmi, gazdasági döntések előtt a társadalmi vitákban kikérték véleményét. Szakértői állásfoglalás született — több ízben is — a bős—nagymarosi vízlépcső környezeti hatásáról, a 80-as évek második felének gazda (Folytatás a 2. oldalon)