Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-18 / 90. szám

% > ■ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ Ül m m ■' i ül 1 mi AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 90. szám­ára: 4,30 Ft 1989. április 18., kedd HAZAÉRKEZETT A PETŐFI-KUTATÓ CSOPORT — MAGYAR HADIFOGLYOK? — MEGSZEREZTÉK AZ EXHUMÁLÁSHOZ SZÜKSÉGES ENGEDÉLYEKET Júliusban ássák ki a vélt Petőfi-sírt Tegnap délután érkezett haza a Szovjetunióból az a négytagú Petőfi­­kutató csoport, melynek résztvevői Moszkvában, Irkutszkban, Ulan- Udeban, Csitában és Barguzinban jár­tak, hogy a Morvai Ferenc feltaláló által finanszírozott júliusi expedíció előtt levéltári kutatásokat végezzenek, illetve felkeressék a szemtanúkat. A Moszkvából érkező repülőjárat lan­dolása után telefonon érdeklődtünk (Folytatás a 2. oldalon) Hazánkba érkezett Flórian Siwicki hadseregtábornok Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívására hivatalos, baráti látogatásra katonai küldöttség élén hétfőn hazánkba érkezett Flórian Siwicki hadseregtá­­bornok, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere. (MTI) ROMÁN ÁLLAMPOLGÁROK SZÖKÉSI KÍSÉRLETE Elbarikádozták magukat a fülkében Emberséges rendezés Vasárnap délelőtt a Budapestről Bécs felé haladó Orient expressz egyik első osztályú kocsijában har­mincöt román álampolgár elbari­­kádozta magát, hogy így illegálisan Ausztriába szökjön.— hozták az MTI tudomására hétfőn a határőri­zeti és az illetékes rendőri szervek. A román állampolgárok az útle­vélkezelő határőrök többszöri fel­szólítására sem voltak hajlandók a fülkét kinyitni. Mivel az útiokmá­nyokkal nem rendelkező utasokat az osztrák hatóságok sem fogad­ták, a hegyeshalmi vasútállomáson a kocsit kisorolták a szerelvényből. Hosszabb tárgyalások után a fülké­ben elbarikádozott személyek en­gedtek a magyar határőrök és a Győr-Sopron Megyei Rendőr­­főkapitányság illetékesei felszólítá­sának. A román állampolgárok — akiknek egy része tartózkodási en­gedéllyel Magyarországon él — ügyét igazgatásrendészeti eljárással rendezik. Az esettel kapcsolatosan a határ­őrség országos parancsnoksága és a Győr-Sopron Megyei Rendőr­­főkapitányság illetékesei szükséges­nek tartják leszögezni, hogy a Ma­gyar Népköztársaság hosszú ideje humánusan kezeli a romániai me­nekültek ügyeit, s a genfi menekült­­ügyi konvencióhoz csatlakozva to­vábbutazásukhoz is lehetőséget ad, amennyiben fogadásukra a harma­dik állam hajlandóságot mutat A nemzetközi jogon alapuló eljárás megkerülése, a továbbutazás illegá­lis kierőszakolása azonban az eb­ben részt vevő személyeket, hazánk törvényes rendjét, az államhatár sérthetetlenségének elvét és a szom­­szédos Ausztriával kialakult jó kapcsolatainkat is veszélyezteti. A határőrizeti és rendőrségi szervek ebben az esetben is emberségesen, erőszakot és fizikai kényszerítést kerülve jártak el. A ilyen jellegű cselekményekben azonban benne rejlik a súlyosabb konfliktusok, kö­vetkezmények veszélye, amelyekért a felelősséget a magyar hatóságok nem vállalhatják. LÍZING-PÁLYÁZATOT NYERTEK A kecskeméti Habselyem-gyár „nagy ugrása” Új gépek Japánból, Olaszországból és az NSZK-ból Nyugat-Európában 2,5-3 éves gépekkel dolgoznak a konfekció­­iparban. A Habselyem Kötöttáru­­gyár kecskeméti gyárában — a ha­zai iparági átlaghoz hasonlóan — 17-18 esztendős, korszerűtlen be­rendezésekkel termelnek. Nem cso­da, ha hosszú távon képtelenek ver­senyre kelni a gépmatuzsálemekkel az igényes piacokon. Éppen ezért a közeljövőben a vállalatnál dinami­kus műszaki fejlesztést és nagyfokú termelékenységnövelést irányoztak elő. A cél elérése érdekében az idén az év elején a Vörös Október Ruha­gyár Szervező és Fejlesztő Leány­­vállalatának segítségével átszervez­ték a varróblokkokat a megyeszék­helyi üzemben. A szervezés kapcsán felhasználták a mozdulatelemzés módszerét. Ugyanakkor a gépeket különböző kiegészítő berendezé­sekkel is ellátták. Az új módszer hamar eredményre vezetett: rövid idő alatt 15-20 százalékkal nőtt a dolgozók teljesítménye. Ezzel egy időben az idén januártól 15 százalé­kos béremelést hajtottak végre. A műszaki fejlesztésben is nagyot léptek előre, amikor 1988 decembe­rében megnyertek egy 2,5 millió dolláros lízingpályázatot. Ennek eredményeként egymillió dollár ér­tékben vásárolhatnak 73 világszín­vonalú, csúcstechnológiát képvise­lő japán, olasz és NSZK-varrógé­­pet. Mint ahogy azt Gyimessy András igazgatótól megtudtuk, a napok­ban már meg is érkezett az első szállítmány Japánból. A távol­keleti ország darabokban, speciális csomagolásban küldte el az értékes­í tűs, 4 fonalas, elektronikus vezér­lésű berendezéseket, amelyeket most a helyszínen a kecskeméti üzem tmk-jai állítanak össze és üze­melnek be. Hamarosan megérkezik a többi berendezés is.­ Az igazgató szerint a nyár elejére valamennyi új gép a helyére kerül, s megkezdhetik az üzemszerű ter­melést. A szakemberek az új, korszerű technika bevezetésétől azt várják, hogy jelentősen javul termékeik mi­nősége, nő a termelékenység és a nyereség. Ennek következtében pe­dig további béremeléseket hajthat­nak végre. Van mit behozniuk ezen a területen, hiszen ma még évi 12-13 ezer forinttal el vannak maradva dolgozóik az ipari átlagkeresetek­től. G. B. A gyár tmk-jai már megkezdték az első 19 Yamoto gép összeállítását. BAJAI FESTŐK VÁNDORKIÁLLÍTÁSON — naiv Alkotók — ROBERT CAPA FOTÓI KISKŐRÖSÖN ® Tárlatok — tavasszal Igazán nem panaszkodhatak a tár­latlátogatók, hiszen az utóbbi hónapok­ban számos érdekes és értékes anyagot láthattak megyénk múzeumaiban, kiál­lítóhelyein. Milyen bemutatók várhatók a közeljövőben, a tavaszi hónapokban? Erre a kérdésre kerestünk választ né­hány településen. Baján, a József Attila Művelődési Központban még megtekinthető De­meter István festőművész kiállítása. Ezt követően nem művészeti bemutatók lesznek, hanem különféle termékeket tárnak közszemlére. Az ismert Kirakat Galériában pedig a Kecskeméti Kato­na József Színház plakátjait, előadásai­nak jelmezeit ismerheti meg a közön­ség. A látványosnak ígérkező tárlatnak apropója is van, hiszen a közelgő ven­­­­dégjáték előtt állnak a kecskeméti mű­vészek. Május 10-étől ugyancsak a Ki­rakat Galériában láthatók Platthy György festőművész képei. A bajai Jó­zsef Attila Művelődési Központ össze­állított néhány vándorkiállítási anya­got is, hogy a környező településeken is rendezhessenek tárlatokat. A bajai festőket bemutató kollekció és Kovács László festő- és fotóművész képei ápri­lisban a garai művelődési házban te­kinthetők meg. Májusban ez az anyag Bácsalmásra kerül. A gyermekrajzok­ból válogatott kiállítást pedig a sükösdi művelődési házban láthatják május­ban. A Rudnay képzőművészkar tagja­inak alkotásai Kiskőrösön, a Petőfi Sándor Művelődési Központban „ven­dégeskednek” április végéig. A Kecskeméti Képtárban június 4-éig nézhetik meg a tárlatlátogatók Keserű Dona Munkács­y-díjas festőművész festményeit. Április 28-án újabb kiállí­tást nyitnak, mégpedig Koncz András festményeiből. A Magyar Naiv Művé­szek Múzeumában április 29-étől ren­deznek bemutatót Koday László festő és Kovács Béla szoborkészítő naiv munkáiból. A Keceli Általános Művelődési Köz­pontban május közepén nyitják meg Baji Miklós Zoltán és Varga János fes­tőművészek kiállítását. Kalocsán ugyancsak változatos lesz a kiállítási program. A Művelődési és Ifjúsági Házban április végétől két hé­ten át tekinthetők meg a helyi érem­gyűjtők legértékesebb darabjai. Ezután egy hónapig tart nyitva a kalocsai óvo­dások és általános iskolások rajzaiból rendezett kiállítás. Bizonyára sok láto­gatót vonz majd a napokban kezdődő és másfél hónapig tartó fotótárlat, a világhírű alkotó, Robert Capa műveit Kalocsán is megismerheti a közönség. Ugyancsak Kalocsán, a Képzőművé­szeti Gyűjtemény kiállítótermében lá­togatható az Ady és Erdély című kol­lekció, melyben korabeli dokumentu­mok, kiadványok ismertetik a költő és Erdély kapcsolatát. Kiskunhalason mostanában nem ren­deznek képzőművészeti tárlatokat. Az Általános Művelődési Központban megtudtuk, hogy az aulában folyama­tosan tárják közszemlére azokat a kor­társ műveket, festményeket, amelyek a helyszínen meg is vásárolhatók. Jelen­leg csendéleteket ábrázoló vásznak so­rakoznak a kiállítóterem falán. Természetesen a fent említetteken kí­vül még számos kiállítás lesz a megye kis- és nagytelepülésein, melyekről nem tettünk említést. Nyáron várhatóan újabb és újabb értékes­­ anyagokat fog­nak közszemlére tárni, figyelve a kül­földről érkező vendégek érdeklődését is. Bár az is lehet, hogy éppen abban az időszakban szerepel majd kevesebb kí­nálat az intézményekben­­­ Ne igy le­gyen! • . B.T. ALMÁN IMRE HI • A Kecskeméti Katona József Színház plakátjaiból és jelmezeiből Baján nyílt kiállítás. Képünkön a Csárdáskirálynő plakátja. Grósz— Zsivkov találk Az MSZMP főtitkára hazaérkezett Szófiából Grósz Károly és Todor Zsivkov szűk­­körű megbeszélésével hétfőn délelőtt Szófiában, a Bojana rezidencián meg­kezdődött a magyar—bolgár pártfőtit­kári munkatalálkozó programja. Az MSZMP főtitkárának kíséretében Ma­jor László, a KB irodavezetője és Thür­­mer Gyula, a főtitkár külpolitikai ta­nácsadója vett részt a találkozón. A Bolgár Kommunista Párt főtitkára mellett pedig Lazar Lazarov, a főtitkár politikai tanácsadója és Hriszto Malcev külpolitikai tanácsadó ült tárgyalóasz­talhoz. A főtitkárok eszmecseréje alatt a Grósz­ Károly kíséretében érkezett tisztségviselők bolgár partnerükkel folytattak különmegbeszélést: Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára Grisa Filipoval, a BKP PB tag­jával, a KB titkárával, Kótai Géza, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztá­lyának vezetője pedig Dimitar Sztani­­sevel, a BKP KB titkárával tárgyalt. A szűkkörű megbeszélés után az MSZMP és a BKP főtitkára vezetésé­vel plenáris tárgyaláson tekintették át a két párt együttműködésének helyze­tét, a kétoldalú kapcsolatokat és a köl­csönös érdeklődésre számot tartó nem­zetközi kérdéseket. A tárgyalásokat követően Todor Zsivkov a Bojana vendégházban Grósz Károly tiszteletére díszebédet adott. A díszebéden elhangzott kötetlen pohárköszöntőjében Todor Zsivkov rámutatott: a szocialista országokban zajló átalakítás szükségessé teszi a pártvezetők gyakoribb találkozóját, véleménycseréjét, hogy tanuljunk egy­más tapasztalataiból. A mostani meg­beszélés megerősítette: a szocialista fel­­építményrendszer, s az egész társada­lom mélyreható, forradalmi átalakítá­sára van szükség, országaink előtt nincs más alternatíva — jelentette ki. Grósz Károly válaszában ugyancsak szükségesnek ítélte az effajta találkozó­kat, s értékesnek az így nyerhető ta­ (Folytatás a 2. oldalon) „A HATALOM BÁTRAN ÉS BÖLCSEN ELÉBEMENT A TÁRSADALOM ELVÁRÁSAINAK” Legalizálták a Szolidaritást Scipiades Iván, az MTI kiküldött tu­dósítója jelenti: Több mint hatévi törvényenkívüliség után hétfőn újból legálissá vált a Szoli­daritás lengyel ellenzéki szakszervezeti mozgalom. Varsóban az illetékes bíró­ság elrendelte a Szolidaritás Független­ Önálló Szakszervezet bejegyzését. A Szolidaritás országos szakszervezet, székhelye Gdansk. Ezzel Lengyelor­szágban ismét szakszervezeti pluraliz­mus van, jogilag több mint hat, gyakor­latilag több mint hétévi szünet után.­­ (Folytatás a­­ 2. oldalon.) A filléres gondokkal küszködők és a hivalkodó gazdagság­ban lubickolók között hányféle­ anyagi körülmény között él­nek manapság az emberek? Szociológus a talpán, akinek sikerül a valóság teljes fölmutatása. Egymás után állhat sor­ban a bolti kasszánál a „kuncogó fillérekkel" vacakoló öreg­asszony és a kettőbe hajtott ezresektől tele marokból fizető. Sokan — titokban vagy nyíltan — előre kiszámolt pénzzel lépnek be az üzletekbe vásárolni. Volt is, van is szegénység, függetlenül attól, hogy szólunk-e róla, avagy szemérmesen szépítő kifejezésekkel illetjük. A kérdés inkább az, hogy az emberek miként élik meg a tapasztalatot: mások szegényebbek, elesettebbek náluk. Együttérzést, vagy közömbösséget, netán gőgöt, dühöt vált ki a szembesülés? Dicsekvésre nincs sok okunk ... Mint a felelős beosztásban tevékenykedő, szociálisan érzékeny főorvosasszonytól hallot­tam, jó néhány falugyűlésen nem az volt a központi kérdés, hogy van-e út, járda a községben, elegendő hízótáp a takar­mányboltban, hanem: miért kapott Julis néni, meg Pista bácsi segélyt? Magyarázkodnak is a tanácsi tisztségviselők, mert két malomban őrölt a kérdező és a kérdezett. Amaz azt faggatta, mivel érdemelték ki a pénzt, emez bizonygatta, az­­ volt a rászoruló. Az indulatok nem hétszámjegyű összegek miatt kavarogtak — pedig szűkebb pátriánkban ekkora pré­miumokról is szól a fáma­­—, hanem esetenként kifizetett ezer, kétezer forintokért... Irigység? Kicsinyesség? Gyarló emberi tulajdonságok, ame­lyek sorába a kapzsiság is jól beleilleszkedik. Mert elvétve valóban akad a több forrásból folydogáló segélyezés lehetősé­gét megragadó ember. Meg olyan is, aki a forintkákat a kocsmába viszi. Az ő nyomorúságukat a szegénységüknél is fájóbbnak érezzük, hiszen emberi méltóságuktól fosztják meg magukat. De még ennek a lehetetlen helyzetnek az áthidalásá­ra is találtak megoldást Kiskörösön, ahol a segélyezésre rá­szorulók közül háromtagú bizottságot választottak az igazsá­gosabb elosztást lehetővé téve­. Az igazán szegények többsége azonban szemérmes ember. Egyáltalán nem szívesen tárják ország-világ elé legbensőbb, magánügyüknek vélt helyzetüket. Nem ragadnak tollat, hogy panaszkodjanak, nem koptatják a tanácsháza kilincsét. Lé­teznek, ahogy tudnak, rejtegetik elesettségüket nemegyszer saját hozzátartozóik elől is. Mert jobban félnek a visszautasí­tástól, az értetlenségtől, mint akár az éhezéstől... Hányan vannak és hol élnek? Keressük és találjuk meg őket. Segítsünk nekik abban is, hogy a szociálpolitikával s hivatalból foglalkozókkal egymásra találjanak. Addig, amíg nem adják fel a küzdelmet a mindennapokkal. Nagy Mária "1 TANÁCSADÓ TESTÜLET SEGÍT Készül a kormány új programja A kormány új munkaprogramjá­nak kidolgozásában működik köz­re jelenleg a Minisztertanács Tanácsadó Testülete. Miként Be­­rend T. Iván, a testület s a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTI munkatársának elmondta, eb­ben a félévben ez a legfőbb felada­tuk. Az új program kialakításának munkálatai több intézményben és bizottságban intenzíven folynak. A tanácsadó testület most áttekinti és véleményezi a kialakult gazdasá­gi programot, s átfogó­ társadalmi programra kíván javaslatot tenni. Ez kiterjedne olyan stratégiai kér­désekre is, mint például az oktatás­­kutatás, a felsőoktatás jövője, a szociálpolitika, a lakásügy. Figye­lembe kívánják venni a szükséges gazdasági, társadalmi lépések poli­tikai összefüggéseit, feltételrendsze­rét, s pszichológiai hatásait is. A kormány igényeinek megfele­lően egy-egy különösen fontos, idő­szerű kérdéssel is foglalkozik a tes­tület. A miniszterelnök felkérésére véleményezi a bős—nagymarosi vízlépcső sorsáról a kormányban kialakított javaslatot, amelyet az Országgyűlés ülésszakán kívánnak előterjeszteni. Megkezdenek né­hány hosszabb távú, stratégiai je­lentőségű munkálatot is. Áttekintik és elemzik a lakáspolitikát, főleg az első lakáshoz jutás lehetőségét,­­a reprivatizálás feltételeit. A 11 tagú testület a kormány to­vábbi stratégiai döntéseinek ki­munkálásában, tudományos meg­alapozásában, nagy jelentőségű kérdések véleményezésében is köz­reműködik. A mindennapi operatív kormányzati munkában nem vállal szerepet. A kormánytól független és a nyilvánosság előtt tevékenykedő testület állásfoglalásait a kormány­tól függetlenül alakítja ki, s vitázhat is a kormánylépésekkel, amikor en­nek okát látja. A kormány dönté­seiért és tevékenységéért természe­tesen nem vállal felelősséget, hiszen javaslatai sorsáról a kabinet dönt. A döntési javaslatokat kidolgozó szakértőbizottságok rendszere és a Minisztertanács Tanácsadó Testü­letének létrehozása nem teszi fe­leslegessé az Akadémia szakértő­­bizottságainak állásfoglalásait. A­ döntési javaslatok széles körű vitá­ja, s az Akadémia állásfoglalása a továbbiakban is nélkülözhetetlen. Számos döntési tervezetnek válto­zatlanul ez lesz a legfőbb kontroll­ja. Az Akadémia fenn kívánja tar­tani a jogát az önálló állásfoglalá­sokra, s más testületekben, bizott­ságokban kialakított javaslatok vé­leményezésére. A Magyar Tudományos Akadé­mia az utóbbi években is kiterjedt tanácsadói szerepet töltött be, hi­szen a nagy fontosságú társadalmi, gazdasági döntések előtt a társadal­mi vitákban kikérték véleményét.­­ Szakértői állásfoglalás született — több ízben is — a bős—nagymarosi vízlépcső környezeti hatásáról, a 80-as évek második felének gazda­ (Folytatás­ a 2. oldalon)

Next