Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-25 / 121. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 25. Munkarendi viták a T. Házban (Folytatás az 1. oldalról) A bejelentést követően Antall József emelkedett szólásra, tájékoztatva a képviselőket arról, hogy a politikai államtitkárok kinevezése a kormányzat munkájának megerősítését célozza. E tisztségvise­lők elsősorban a parlamentben képviselik tárcáju­kat, távollétük esetén az illetékes miniszterek szé­kében foglalnak helyet. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a közigaz­gatási államtitkárokat a jogszabályi rendelkezés­nek megfelelően a miniszterek előterjesztése alap­ján, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Azt megelőzően az illetékes parla­menti bizottságok meghallgatják az államtitkár­jelölteket. Várhatóan a jövő hét közepéig az alap­vető fontosságú minisztériumok élén álló miniszte­rek mellett ők is elfoglalják helyüket. Ezt követően az Országgyűlés rátért az első na­pirendi pont megvitatására. Ügyrendi javaslatokkal tarkítva zajlott a taná­csok megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ahogyan korábban a tervezetet beterjesztő önkormányzati, közigazga­tási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság ülésén, a plenáris tanácskozáson is főként azt vitatták: meghatározott­­ naptári naphoz kössék-e a tanács­testületek mandátumának lejártát, avagy rugalma­sabban, de mégis konkrét eseményhez — a helyi önkormányzatok alakuló üléséhez — viszonyítva jelöljék ki a határidőt. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képvi­selői — a bizottsági előterjesztést támogatva — amellett érveltek, hogy a tanácsok mandátumát szeptember 23-áig hosszabbítsák meg, hiszen így megszüntethető az egyre inkább eluralkodó bi­zonytalanság, továbbá a meghatározott időpont fogódzót ad a testületeknek a helyhatósági válasz­tásokra való felkészüléshez, s az ideiglenes köztár­sasági elnök már akár erre a napra kitűzheti, illetve az ettől számított három hónapon belül köteles kitűzni a helyhatósági választásokat. Felszólalt Józsa Fábián (MDF), és Nagy Attila (MSZP) is. Más véleményekben megfogalmazódott: bár mindenkinek érdeke, hogy a helyhatósági választá­sokat még az idén és minél előbb megtartsák, le­hetséges az is, hogy a naptári naphoz kötött idő­pont nem lesz tartható, mert ehhez szükség van például az önkormányzatokról, az önkormányzati vagyonról, a helyhatósági választások rendjéről és a közszolgálatról szóló törvények megalkotása. (A vita kezdetén Horváth Balázs belügyminiszter ar­ról tájékoztatta a plénumot, hogy az önkormány­zati és a helyhatósági választási törvény tervezetét még csütörtökön reggel megküldte az érintett mi­nisztériumoknak, és még a jövő hét közepén meg­kapja a parlament illetékes bizottsága is.) Kérdések következtek. Schamschula György (MDF) a belügyminiszter­nek tette fel a kérdését a tanácsi és ingatlankezelő szervek ellenőrizetlen privatizálásainak megaka­dályozása tárgyában. A képviselő szóvá tette, hogy a lakosság úgy érzi, nem minden esetben indokol­tak azok a privatizációs kísérletek, amikor a taná­csok és az ingatlankezelő vállalatok a kezelésük­ben lévő épületeket különféle vállalkozásokba ad­ják. Az esetek jogszerűsége ugyan nem mindig vitatható, de erkölcsösségük igen. Horváth Balázs belügyminiszter elmondta, hogy nap mint nap érkeznek hasonló jelzések a miniszté­riumhoz. A tárca szándéka és célja, hogy útját szegje ezeknek a sajátos tulajdonkeresési kísérle­teknek. A miniszter elhatározta, hogy felülvizsgál­tat minden olyan tulajdonosváltozást, minden olyan ügyletet, amely a majdani önkormányzatok tulajdonát érinti. Amennyiben a vizsgálat eredmé­nyeként az lenne megállapítható, hogy a tanácstes­tület jóváhagyásával talán törvényesnek tűnő, de mindenféleképpen erkölcsbe ütköző akció eredmé­nyeként csúsztatnák ki a vagyont a majdani ön­­kormányzat rendelkezési jogából, megteszik a szükséges lépéseket. E lépésekhez kérte a parla­ment segítségét az idevonatkozó törvény majdani tárgyalásakor, mert hiszen a legálisan szerzett tu­lajdonhoz, még ha ahhoz erkölcstelen módon is jutottak hozzá, rendkívül nehéz hozzányúlni. Tájé­koztatott arról is, hogy felveszi a tanácsok vezetői­vel a kapcsolatot, f­­elhívja a figyelmüket arra, hogy az ilyen akciókért nemcsak erkölcsi, de­ akár jogi felelősséggel is tartoznak. A képviselői kérdések és az arra adott válaszok­­ után Kulin Ferenc (MDF) olvasta fel a kulturális bizottság nyilatkozatát, amely szerint a bizottság a hozzá beérkezett észrevételek alapján felhívja a Magyar Televízió műsorszerkesztőségének a fi­gyelmét, hogy az Országgyűlés eseményeinek hű közvetítésére nagyobb gondot fordítson. A bizott­ság véleménye szerint a demokratikusan, szabadon választott Országgyűlés kormányának bemutatko­zása, eskütétele, a miniszterelnök beszéde az egész nemzetet érintő, sorsfordító esemény volt. Ezt a különleges jelentőségű, túlzás nélkül történelmi­nek nevezhető, emelkedett pillanatot egy nemzet­közi kupamérkőzés közvetítése miatt megszakíta­ni, háttérbe tolni, feldarabolni súlyos vétség volt, amely nem szolgálta azokat a nemzeti célokat, amelyekért a magyar társadalom a Magyar Televí­ziót fenntartja. Kulin Ferenc hozzátette: a nyilatkozattal a bi­zottságnak nem minden tagja értett egyet. A mű­sorszerkesztés szabadságának védelmében, a bi­zottsági kompetencia túllépése miatt a nyilatkoza­tot nem írta alá, s egyben tiltakozását fejezte ki Bretter Zoltán (SZDSZ), Rajk László (SZDSZ), Hága Antónia (SZDSZ), és Molnár Péter (Fidesz). Bretter Zoltán mindehhez annyit fűzött hozzá: tiltakozásuk egyetlen oka, hogy a bizottság ezzel a nyilatkozatával olyan súllyal nehezedik rá a tele­vízióra, ami megengedhetetlen. Ők azzal nem ér­tettek egyet, hogy ezt a véleményüket bizottsági állásfoglalásban fogalmazzák meg, mert azzal a bizottság szerintük túllépte hatáskörét. Ezzel a képviselők a csütörtöki munkanapjuk napirendjének végére értek. Szabad György elnök bejelentése szerint az ülés jövő hét szerdán folyta­tódik. Az Országgyűlés következő ülését május 31-én, csütörtökön tartja, amikor is várhatóan megkez­dik a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat, valamint a hazánkban élő nemzeti és nyelvi kisebb­ségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény­ módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgya­lását. (MTI) Vendégvárás a termelőszövetkezeti üdülőkben (Folytatás az 1. oldalról) gyerekek is vannak. Örömhírünk van számukra. Az idén eredmén­­nyel járt az a sok éve tartó vita és küzdelem, amit azért folytatják az érdekképviseleti szervek, hogy a szakszervezeti tagok üdüléséhez hasonlóan, a tsz-tagok kikapcsoló­dását is támogassa az állam­. A sors iróniája, hogy a siker akkor szüle­tett meg, amikor úgy hírlik: ezt a tételt teljes egészében törlik majd az állami költségvetésből. Az idén azonban még sokan örülhetnek annak, hogy a közös üdülőkben napi 300 forinttal csök­kent a részvételi díj, személyen­ként­ így sem kevés azonban (a teljes összeg 630 és 752 forint kö­zött változó), de a szövetkezetek is adnak hozzájárulást, így rem­élhe­­tő, hogy az idén megtelnek a szö­vetkezeti üdülők. Mint Nagy Lászlóné, a Kiskun­sági Mezőgazdasági Szövetség munkatársa elmondta, fájlalják, hogy a tsz-ek saját és bérelt üdülői­re nem terjed ki a támogatás. Az államtól 150 millió forintot kapott e célra a mozgalom, s úgy gondol­ják, hogy ha ebből maradna pénz, azt a saját üdülőt fenntartó szövet­kezetek között kellene felosztani. Megtudtuk azt is, hogy a főleg idő­sek, nyugdíjasok által kedvelt har­kányi és gyulai üdülő egész éven át üzemel, ugyanígy a balatonfüredi is, amelyhez most építenek fedett medencét. Az üdülőtársulások non-profit jelleggel működnek, ám azért min­dent megtesznek, hogy vesztesé­gük ne legyen, így különböző szol­gáltatásokat — például étkeztetést — vállalnak a környékbeli, kony­hával nem rendelkező üdülők szá­mára, holtszezonban pedig tanfo­lyamoknak adnak helyet. Most azonban — közeledvén az iskolai év vége­­ elsősorban a gyermekes családok fogadására készülnek. B. N. É. Mivel fizessen Kelet-Európa a Szovjetuniónak? (Folytatás az 1. oldalról) Mára változnak meg a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben: az előbbi­ek 1991-től konvertibilis valutával fi­zetnek az energiáért, nyersanyagért, míg a Szovjetunió szűkös konvertibilis pénzkereteit nem fogja kelet-európai termékekre fordítani, Így, amikor ép­­­­pen az átállás kritikus szakaszában há­rulnak új, nagy terhek Kelet-Európára, nagy érdeklődést kelt Nyugaton egy fizetési unió gondolata, mondotta. Ugyanakkor több érdekelt ország je­lezte, hogy ellenzi az elgondolást, mivel az a régi struktúrákat konzerválná. (Míg a tervet magyar szakértők érdek­lődéssel fogadják, Václav Klaus csehszlovák pén­zügyminiszter az ülé­sen élesen kikelt a fizetési unió ellen: mint mondotta, az nem reális, a cél nem a további elkülönülés, hanem a „visszatérés Európába”.) Otto von Lambsdorff, az FDP elnö­ke elutasította a feltételezéseket, hogy az NSZK ezentúl csak az NDK-t támo­gatná: változatlan politikai és gazdasá­gi érdek Lengyelország, Magyaror­szág, Csehszlovákia sokrétű segítése is, mondotta, hiszen a Kelet politikai re­formjai gazdasági sikerek nélkül nem győzhetnek. Az amerikai külpolitikának hosszú távon is elsőrendű célja a kelet-európai reformok segítése, hiszen azok sikere modellként szolgálhat a fejlődő világ számára, mondotta Lawrence Eagle­­burger első külügyminiszter-helyettes. Washington a segítség jobb összehan­golására törekszik e célra nemzetközi viszonylatban jó fórumnak bizonyult a 24 fejlett ország grémiuma, mondotta. A Bretton Woods-bizottság ülésén Tarafás Endre, az MNB első elnökhe­lyettese adott tájékoztatást a magyar pénzügyi helyzetről, a külföldi pénz­ügyi támogatásra vonatkozó elgondo­lásokról. FÜR LAJOS A HM-BEN Új katonai doktrínára van szükség Göncz Árpád ideiglenes köztársasá­gi elnök is részt vett a Honvédelmi Mi­nisztériumban csütörtök délelőtt tar­tott vezetői értekezleten, amelyen be­mutatták Für Lajost, a tárca új vezető­jét, illetve elbúcsúztatták Kárpáti Fe­rencet, a nyugdíjba vonult minisztert. Kárpáti Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a katonák lépést tartottak a tár­sadalmi változásokkal, megértették az átalakulás szükségességét, s így ő nyu­godt lelkiismerettel adja át posztját az új miniszternek. Für Lajos bevezetőjében kiemelte: most őrségváltás zajlik az országban, s a katonai életben is. A pártállam idő­szaka a Magyar Honvédség életében is véget ért. Az Országgyűlés és a kor­mány előtt két nagy feladat áll: a de­mokratikus rend megteremtése a gaz­daságban, a társadalomban és a politi­kában, valamint az ország és a nemzet szuverenitásának helyreállítása. E két cél eléréséhez időre van szükség, de né­hány éven belül ki kell vívni, hogy az ország valóban méltó, egyenrangú partnere lehessen az európai népek kö­zösségének. A miniszter hangsúlyozta, hogy nemcsak nálunk zajlanak mélyre­ható változások, gyökeres elmozdulás észlelhető egész Európában. A konti­nens kettéosztottsága, az egymással élesen szembenálló katonai tömbök fellazulóban, átalakulóban vannak. Is­meretes a magyar kormány álláspontja a Varsói Szerződésről. E szerint az or­szág végső célja a nemzeti szuverenitás megteremtése, azaz a szövetségi rend­szerből való kilépés. A kormánykoalí­ció azonban tudja, hogy ezt a döntő fontosságú lépést nem lehet elhamar­kodottan, egyoldalúan megtenni. Ki­zárólag tárgyalásos alapon, az érdekelt felek közös megegyezésével lehet a ki­válás feltételeit megteremteni. Az előző kormány, illetve honvédségi vezetés által megkezdett haderőrefor­mot összhangba kell hozni a nemzetkö­zi változásokkal. Mindez azt kívánja tő­lünk, hogy a magyar kormányzat új biz­tonságpolitikai koncepciót dolgozzon ki. Ennek alkalmazkodnia kell a válto­zó Európához és a változó magyar vi­szonyokhoz. Ki kell alakítani az új ma­gyar katonai doktrínát is, amelynek ki­zárólag az ország védelmére kell kon­centrálódnia. Fel kell adni a Magyar Honvédség támadó jellegét, és el kell ol­dani a V­arsói Szerződéshez kötött szá­lakat —jelentette ki Für Lajos. Tovább kell folytatni a hadsereg át­szervezését, és területi elhelyezkedésé­nek átalakítását. Amint a gazdasági források lehetővé teszik, szükség lesz a védelemhez szükséges korszerű felsze­relések beszerzésére is. Für Lajos hang­súlyozottan szólt arról, hogy a hivatá­sos állomány erkölcsi és anyagi megbe­csülését növelni kell, vissza kell adni a katonaság társadalmi presztízsét. Mint mondta: ahol mindennapi kenyérgon­dok vannak, nehezen várható el a ma­gas erkölcsi és szakmai színvonal, a nemzethez való szoros kötődés. A miniszter végezetül arról szólt, hogy a legfontosabb feladat a hadsereg nemzeti szellemének megteremtése. Minden erővel és minden eszközzel biz­tosítani kell, hogy ez a hadsereg valóban a magyar nemzet hadserege legyen. Hosszú évek régi beidegződéseit kell most átalakítani. Nem könnyű feladat a marxista, internacionalista, a Szovjet­unió iránti hűséget sulykoló ideológiá­ból kizárólag a nemzethez való tartozás gondolkodására és érzelmi hullámhos­­­szára átállni. Für Lajos pontosságot, tisztességet és hűséget kért a katonáktól. Lőrincz Kálmán altábornagy, a Ma­gyar Honvédség parancsnoka biztosí­totta az új minisztert arról, hogy a ka­tonák a jövőben is becsületesen szol­gálnak majd. Utasította a jelen lévő parancsnokokat, hogy e hónap végéig állománygyűléseken ismertessék a tár­ca vezetőjének koncepcióját a Magyar Honvédség jövőjéről. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Megszűnik a vízumkényszer Dániával és Spanyolországgal A magyar külügyminisztérium egyelőre nem kapott hivatalos értesítést azzal kapcsolatban, hogy a svájci kormány a vízumkény­szer eltörlését tervezi a két ország között. Ezt Sztankovics Imre konzuli főosztályvezető közölte az MTI érdeklődésére. Hozzátet­te: a magyar kormány már korábban javaslatot tett a nyugati kormányoknak a vízumkényszer eltörlésére. Biztató jel, hogy Svájc nemrég eltörölte a magyar állampolgárok számára az or­szágba való belépéskor előírt 300 dollár kötelező beváltását, s az is, hogy a hírek szerint júniustól megszűnik a vízumkötelezettség a Svájcba utazó NDK-állampolgárok számára. Elmondta még a főosztályvezető, hogy a­ következő hónapban minden bizonnyal sor kerül Dániával és Spanyolországgal a vízumkényszer teljes eltörlésére. (MTI) • NB I-es női kosárlabda-mérkőzés az 5—8. helyért: Kecskeméti SC—Szarvas 77—78 (38—42), Kecskemét, városi sportcsarnok. • A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 21. heti játékhéten a következő számokat húzták ki: 9, 21, 46, 57, 69. Az Országgyűlés­ kulturális bizottságának ülése a megyei napilapokról A csütörtöki plenáris ülés után ülést tartott az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottsága. Napirendjén a megyei napilapok új rendszerben történő működtetése szerepelt. Erről tájé­koztatta az MTI-t Balázsi Tibor, az MDF frakciójának tagja, a javaslat előterjesztője. Hangsúlyozta, hogy a változtatáshoz egyrészt a tulajdoni helyzet, másrészt a szakmai kérdések tisztázására lenne szükség. Az indítványnak ebből követ­kezően két része van. Az egyik azzal foglalkozik, hogy jelen pillanatban a megyei lapkiadó vállalatokat — amelyek ma még az MSZP tulajdonában vannak — célszerű államosítani, illetve azokat állami felügyelet alá kellene vonni. Ezért a javaslat szerint a bizottság felkéri az igazságügy-minisztert, hogy ilyen értelmű intézkedést hozzon. Indítványozza: az új törvény hatal­mazza fel a kormányt, hogy az állami tulajdon működtetésének lehetőségét gondolja át. Az ülésen elhangzott: a legmegfelelőbb forma a részvénytársaság lenne. A testület csütörtöki ülésén — a Fidesz és az MDF képviselőjének javasla­tára — egy módosítást fogadott el, amely szerint a hat parlamenti pártból megalakult kuratórium hirdessen pályázatot a főszerkesztői székek betölté­sére. A pályázatokat ez a hattagú kuratórium bírálja el, illetve a szerkesztő­ségek véleményének figyelembevételével, egyetértésével jelöljék ki a lapok új főszerkesztőit. A bizottság e javaslat tárgyalását keddi ülésén folytatja. (MTI) Horn Gyulát kitüntették Nagy Károly császár egykori városa, az NSZK-beli Aachen történelmi tanácsházának koronázási termében csütörtökön, a rádió- és tévéállomá­sok által is közvetített ünnepség keretében a nemzetközi Károly-díjjal tüntették ki Horn Gyula volt magyar külügyminisztert. A becses kitünte­tést dr. Jürgen Linden aacheni főpolgármester, a Károly-díj kuratóriu­mának tagja nyújtotta át. A kuratórium megállapítása szerint az egész magyar népet képviselő Horn Gyula személyében olyan egyéniséget tisztelnek meg a nemzetközi Károly-díjjal, aki európai mércéjű döntéseket hozott, hozzájárult ahhoz, hogy Európa tavaly az ismert módon megváltozott, s hogy ez a változási folyamat Magyarországnak Európába való visszatérésével átfogta a töb­bi európai államot is. Kónya Imrét választották az MDF parlamenti frakciójának vezetőjévé Az Országgyűlés csütörtöki munkanapjának befejezését köve­tően zárt ülést tartottak a Magyar Demokrata Fórum parlamenti kép­viselői, s titkos szavazással Kónya Imrét választották meg a frakció elnökévé. A képviselőcsoport újdonsült ve­zetője elmondta, hogy az ülésen a terveknek megfelelően megválasz­tották a kilenctagú frakcióelnöksé­get, amelynek az elnökön kívül tag­ja még Balás István, Bánffy György, Beke Kata, Bethlen István, Bogárdi Zoltán, Csengey Dénes, Salamon László, Szabó Iván. Abban is meg­állapodtak, hogy az elnökség saját munkarendjét a későbbiekben ala­kítja majd ki, s arról is később dön­tenek, hogy melyik elnökségi tagra milyen feladat hárul majd. Kónya Imre arról is szólt, hogy az MDF frakciójának alakuló ülé­sén szándékosan nem választottak vezetőséget, csak egy elnököt An­tall József személyében, s mellé munkájának segítésére­­ szervező­­bizottságot jelöltek ki. Számítottak ugyanis arra, hogy a párt képviselői közül többen is jó eséllyel pályáz­hatnak kormánypozíciókra. Ez a néhány héttel elhalasztott személyi döntés egyébként arra is jó volt, hogy a képviselők megismerhessék egymást, és valóban a legalkalma­sabb személyeket választhassák a vezető testületbe. Még jelölőbizott­ságot sem állítottak, s hivatalos­ je­­löltek sem voltak, kizárólag a kép­viselőkre bízták, hogy kit jelölnek maguk közül az elnökségbe. Antall József — aki elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni ezen a tanácskozáson — még az ülés meg­kezdése előtt leköszönt frakcióvezetői tisztségéről, hiszen az összeférhetetlen miniszterelnöki megbízatásával. Az MDF vezetését egyébként semmilyen módon nem érintik a pártfrakció élén történt változások, hiszen a kettő nem függ össze egy­mással. Ez mutatja azt is, hogy je­lenleg több olyan személy is van, aki mind az MDF elnökségének, mind pedig a frakció vezető szerve­zetének tagja. (MTI) Kosáry Domokos az MTA elnöke Az MTA közgyűlése Kosáry Domokost választotta csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé. A válaszatás előtt igen élénk, éles vita alakult ki. Számosan úgy ítélték meg: ilyen nyílt, őszinte, felszabadult eszmecsere még nem volt az Akadémián. A közgyűlési vitában ezután a testület megújításáról tanácskoztak. A tudósok hangsúlyozták: mindenkinek tudnia kell, hogy az Akadémia tagjai szakterületük kiváló művelői, akiket eredményeik alapján választottak akadémikussá. Elmond­ták: az Akadémia új vezetőire nehéz feladatok hárulnak. Meg kell őrizni az Akadémia vezető szerepét az alapkutatásban, és meg kell akadályozni a kutatóhá­lózat összeomlását, a kutatók emigrálását. Fontos, hogy a tisztségviselők is szak­területük nemzetközileg elismert tudósai legyenek. * Ismét Láng Istvánt választották meg a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárává. A zárt közgyű­lés ülésének további részében kerül sor az alelnök, a főtitkárhelyettes, valamint az etikai és a felügyelőbi­zottság megválasztására. (MTI) * Az akadémiai közgyűlésen csü­törtökön felszólalt Antall József miniszterelnök. Külön öröm szá­momra - mondotta egyebek kö­zött -­, hogy Kosáry professzor személyében olyan elnök került az Akadémia élére, aki politikai ma­gatartásával, emberi tudásával, megszenvedett börtönbüntetésével szinte szimbóluma a megújhodás­nak. Olyan időszakban tartotta egyszerre ülését a magyar ország­­gyűlés és az Akadémia, amikor az ország válaszutak előtt áll. Elhatá­rozott szándékunknak kell lennie, hogy a fordulatot végrehajtjuk, hi­tet adunk a nemzetnek, hogy képe­sek vagyunk kitörni ebből az ördö­gi körből. (MTI) Kosáry Domokos 1913-ban született ré­gi értelmiségi családból. Tanulmányait az Eötvös-kollégium tagjaként a Budapesti Tudományegyetemen végezte, 1936-ban szerzett doktorátust. Ezután Franciaor­szágban, Angliában, majd az Egyesült Ál­lamokban volt tanulmányúton. Az Eöt­vös-kollégium tanáraként 1937-től 1949-ig dolgozott. Egyidejűleg az 1941-ben létre­hozott Teleki-intézet igazgatóhelyettese, majd 1945-től igazgatója volt. Szekfű Gyu­lát helyettesítve, 1946-tól a Budapesti Tu­dományegyetem az újkori magyar történe­ti tanszék professzora. 1949-ben mindhá­rom funkciójából menesztették. 1956-ban a Magyar Történészek Forradalmi Bizott­ságának elnökévé választották. 1957-ben letartóztatták, 1960 tavaszán szabadult. Ezután levéltárban, majd az Akadémia Történettudományi Intézeté­ben folytatta kutatómunkáját. A történet­tudomány doktora címet 1977-ben szerez­te meg. Az Akadémia levelező tagjává 1982-ben, rendes tagjává 1985-ben válasz­tották. Az MTA Történettudományi Inté­zetének tudományos tanácsadója, az Aka­démia Történettudományi Bizottságának elnöke. Tudományos munkássága során elsősorban a 18—19. századi magyar törté­nelem fő kérdéseivel foglalkozott. Egyik legjelentősebb műve a 18. századi Magyar­­ország átfogó művelődéstörténete. Ma­gyar és több idegen nyelven számos köny­vet és tanulmányt publikált. A magyar tör­ténészek nélkülözhetetlen kézikönyve a Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába című munka, amelyet az 1950-es években készített. Számos külföldi egyetemen tanított, illetve tartott előadá­sokat. (MTI).

Next