Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-10 / 264. szám

1 Még az idén­­ átalakul ­ a kormány Antall József nyilatkozata Péntek délelőtt, a kormány ülését­­ követő szokásos nemzetközi sajtó­­­ konferencián megjelent Antall Jó­­­­zsef miniszterelnök, s — a különféle­­ feltételezések, híresztelések eloszla­­­­tása érdekében — a sajtó képviselői­­ előtt nyilatkozatot tett a magyar­­ belpolitikát, illetve a kormányzat­i tevékenységét érintő fontos kérdé­sekről. Az írásban is közreadott­­ nyilatkozat szövege a következő: 1. Az alkotmányjogi rendelkezé­­­­sekben meghatározott jogkörében­­ — természetesen tárgyalásokat­­ folytatva megfelelő politikai körök­­­­kel — korábbi bejelentésének meg­­­­felelően változtatásokat kíván vég­­­­rehajtani a kormány személyi ös­­­­­szetételében, egyes tárcák irányítá­­­sában. 2. A személyi kérdések mellett is nyilvánvalóan rendkívül fontos az­­ intézkedési tervek pontos megfo­­­­galmazása, összehangolása, a kor­­­­mány programjának megfelelően. 3. Nem merült fel nagykoalíció­k létesítése az SZDSZ és az MDF­­ között. Semmiféle ilyen tárgyaláso­­­­kat nem folytattak, semmiféle ilyen­­ terv nem is szerepel a miniszterel­­­­nök elgondolásaiban.­ 4. Rendkívül fontosnak tartjuk, s éppen európai elkötelezettségünk­­ miatt, hogy az európai pártpolitikai­­ struktúráknak megfelelő, széles kö­­­rű kapcsolatrendszerek működje­­­­nek Magyarország és más országok­­ pártjai és szervezetei között. A kor­­­­mánykoalíció mindhárom pártja­­ tagja a megfelelő, európai és nem­­­­zetközi szervezeteknek. Ezt fontos­­­nak tartjuk nemzeti szempontból ■ más pártok esetében is, amely ter­­­mészetes belügyük.­­ 5. Olyan híresztelések, amik sze­­­­rint a Magyar Szocialista Pártot­­ vagy annak egyes tagjait kívánná a­­ miniszterelnök bevonni a kormány­­­­ba, minden alap nélküli, légből ka­­­­pott feltételezések. 6. Pozsgay Imre kiválása az­­ MSZP-ből, s ezzel összefüggésben [bármilyen feltételezés az általában [ meghatározott kormányzati—el­­­lenzéki együttműködéstől eltérő, il­­­letve az MDF-fel történő pártpoli­­­­tikai kapcsolatra, ugyancsak min­­­den alapot nélkülöző feltételezés. [ Ez az MSZP és Pozsgay Imre ügye. ] Természetesen ez érinthet más pár­­­­tokat vagy politikai csoportokat is. [Pozsgay Imre a magyar politikai­­ élet markáns egyénisége. 7. A kormánykoalíció arra törek­szik, hogy konstruktív együttmű­ködésben dolgozzék a parlament­ben az ellenzék különböző politikai pártjaival, hasonlóan — más felté­telek között, más összetételben — az önkormányzatokban, az ország érdekében. Továbbá széles körű szakmai, elsősorban gazdaságpoli­tikai konzultációs együttműködést alakítunk ki más erőkkel is. 8. Fontosnak tartjuk a három koalíciós párt jó együttműködését, továbbá bizonyos kérdésekben az ellenzék egyes pártjaival, valamint a hat párttal való rendszeres kon­zultációs együttműködést. 9. Kormányzat és ellenzék kap­csolatát az ország érdekében jól kell meghatározni. A legkeményebb kritikai szemléletet képviselő Fi­desz esetében is mindig konstruk­tívnak és hasznosnak tartottam, mert az európai és észak-amerikai liberalizmus értékeit figyelembe vé­ve, felelős vezetői szakszerűen, jog­szerűen és alkotmányos gondolko­dással nyilatkoztak meg. 10. Igen fontos a konzultatív Ér­dekegyeztető Tanács működtetése, a munkaadók, munkavállalók szer­vezeteivel való kormányzati együtt­működés. 11. Fontos a közigazgatás, az ál­lamigazgatás színvonalának emelé­se, ami semmiképpen nem jelenthe­ti a közszolgálat jó szakembereinek indokolatlan eltávolítását, ellenke­zőleg, számítunk munkájukra és lo­jalitásukra. A politikai beosztások­ban történő változtatások (minisz­ter, politikai államtitkár stb.­: nem cserélhetők össze egyetlen­ ország­ban sem az államapparátus­ átszer­vezési problémáival. 12. A kormány átalakítására — összefüggésben más politikai ese­ményekkel —­ még ebben az évben sor kerül, a hatékony működés ér­dekében. Egyébként a miniszterel­nök kormányfőként és pártelnök­ként is szükségszerűen és folyama­tosan érintkezésben van és lesz a jövőben is a különböző politikai­­pártok vezetőivel, a parlamenti frakciók vezetőivel és másokkal is. Az ismertetett nyilatkozathoz Antall József magyarázatként hoz­záfűzte, hogy a kormány átalakítá­sára még az idén, ám csak a párizsi európai csúcs után, tehát november végén vagy decemberben kerül sor. ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] Alternatív szabadságvesztés, ágyas beszélő 14.° m I D&fiS A torinói halotti lepel <■«. J ' . ..­­_____________________—————————■ HÉTFŐN:|^!^ DUPLA SPORTOLDAL ---------I—'€ ---------- -----------------------------------—1 •sx BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf., 264. szám Ára: 6,80 Ft 1990. november 10., szombat SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Húszmillió ECU a Közös Piacról Jelentősen lefaragott jogalkotási listát terjeszt a kormány az Országgyűlés elé az év hátralévő hetei­ben. Mindenekelőtt azoknak a törvényeknek a megal­kotását szorgalmazza, amelyek feltétlenül szüksége­sek az ország működőképességének fenntartása érde­kében — közölte László Balázs kormányszóvivő pén­teki sajtótájékoztatóján. A korábbi 34-gyel szemben a kormány csütörtöki ülésén 24 tételből álló törvény­kezési csomagot hagyott jóvá. Ennek 3 fő csoportja tartalmazza a jövő évi adózással, a költségvetéssel, illetve az újonnan alakuló önkormányzatok működé­sével kapcsolatos törvénytervezeteket. A sürgető ten­nivalókra tekintettel a kormány arra kéri a törvény­­hozást, hogy a karácsonyi ünnepek után a lehető leghamarabb üljön össze, lehetőleg még­ januárban tartson rendkívüli ülésszakot. (Folytatás a 2. oldalon) Kelet-Európa kemény tele Nehéz telet jósol Közép- és Kelet-Európa országai­nak Jacques Delors, az EK bizottságának elnöke, aki csütörtökön részt vett a francia kormány „terv és piac” nemzetközi találkozóján. A Francia Szocialista Párt programbizottsága előtt péntek este kijelentette: korántsem biztosított, hogy a tél nyugodtan telik el J­t- különösen az olajárak emelkedése következtében előállt újabb gazdasági nehézségek miatt. Delors figyelmeztette Nyugat-Európa országait: ha a kontinens másik fele gazdaságilag összeomlana, az árat nekik kellene megfizetniük a gazdasági egymás­rautaltság miatt. Ugyanakkor arra a veszélyre is utalt, amelyet a nacionalizmus, a revansizmus újra­éledésének jelei mutatnak. „Ezek az országok még nem nyerték meg teljes mértékben a demokráciára tett tétjüket”—mondotta az EK bizottságának elnö­ke. KÖZLÉSÜNK HITELES A RENDELETEK VISZONT KÉSNEK Valóban segítséget kapnak az aszálykárt szenvedett magángazdák Lapunk november 7-ei számában — A magángazdaságoknak is enyhítik az aszálykárt címmel — megírtuk, hogy a Magyar Agrárkamara és a Földművelésügyi Minisztérium együt­tes erőfeszítésének eredményeként nemcsak a nagyüzemek, hanem a ma­gángazdák is kapnak kormányzati se­gítséget az aszálykár enyhítéséhez. Tényként szerepelt a cikkben, hogy cél­hitelben részesülhetnek, valamint a földhasználati adó ötven százalékának elengedését kérhetik. Azt is közöltük: azokat tekintik aszálykárosultaknak, akiknek a szántóföldi növénytermesz­tésből származó hozama az előző há­rom év átlagához képest legalább 15 százalékkal csökkent. Az aszálykár té­nyét viszont — a nyereségadót nem fizető gazdák részére — a helyi önkor­mányzati szervnek kell igazolnia, illet­ve döntenie arról, hogy az aszálykáro­sult magángazda földhasználati adójá­nak felét elengedik-e. A kormányzat utólag egyébként megtéríti az önkor­mányzatoknak az ily módon kiesett adóösszeget, vagyis a pénz nem fog hiányozni a városi, községi kasszából. A magángazdák érthető örömmel fogadták a segítséget, ám amikor az önkormányzati szervek illetékeseit ez ügyben fölkeresték, ott elutasították őket. Mondván: ilyen rendelkezés nem létezik, „ez csak egy újságcikk”, ami­nek nincs alapja. így járt Jánoshalmán Mátyás István magángazda is. A Petőfi Népében közölt cikk hite­lességének bizonyítása kötelességünk­ké tette, hogy utánajárjunk ennek az ügynek, s nem különben az is, hogy az aszálykárt szenvedett magángazdák, valamint az önkormányzati szervek előtt világossá tegyük a segítségnyúj­tással összefüggő helyzetet. Elöljáró­ban annyit: az említett cikkben leírtak helytállóak, ugyanakkor méltányolan­dó az önkormányzati szervek elutasító álláspontja, mivel a hivatalos rendele­tek megjelenése késik. Telefonon érdeklődtünk dr. Mészá­ros Gyulától, a Magyar Agrárkamara titkárától, aki elmondta, hogy a föld­­használati adó 50 százalékos elengedé­séről szóló jogszabály-tervezetet már olvasta, és a rendelet információi sze­rint napokon belül megjelenik a Ma­gyar Közlönyben. Ezt erősítették meg a Földművelésügyi Minisztériumban, hozzátéve, hogy a rendeletet a Pénz­ügyminisztériumban is aláírták. A ka­marai vezető azt is elmondta, hogy re­méli, napokon belül felhatalmazást kér a földművelésügyi tárca vezetője a Mi­nisztertanácstól a célhitelek kamatpre­ferenciájának visszaigényléséről, lehe­tővé téve azt, hogy az adót nem fizető magángazdák ugyancsak kaphassanak kedvezményes hitelt. A kamara java­solja, hogy az OTP-k egy összegben igényelhessék vissza a kamatpreferen­ciát. Arról pedig, hogy az önkormány­zatok kiadhassák az aszálykár-igazo­lást, a Minisztertanácsnak kell gondos­kodnia. Udovecz Gábortól, a Pénzügyminisz­térium főosztályvezetőjétől a témában ugyancsak tájékoztatást kértünk. — A Magyar Közlöny október 17-ei számában jelent meg a célhitelekkel kapcsolatos rendelet — mondotta — a mezőgazdasági tevékenység és adózás támogatási kérdéseitől, a 39/87. MT rendelet kiegészítéseként. Ezzel jogala­pot teremtettünk a kamatpreferenciá­ra. Az adót fizető mezőgazdasági ma­gántermelők 17 százalékos kamatra ve­hetnek fel hitelt. A kamatlábat a követ­kezőképpen számítják: a mindenkori jegybanki kamatra — ami most 28 szá­zalékos — 2 százalék kezelési költséget tehetnek a kereskedelmi bankok, a ka­matkedvezmény 10 százalékpontos, és eleve megvan a 3 százalékos kamatpre­ferencia. A hitel összegének felső hatá­ra az aszálykár 75 százalékáig terjed. A főosztályvezető arról is tájékozta­tott, hogy a Magyar Nemzeti Bank 10 milliárd forint célhitelt különített el az aszálykárok rendezésére. A hitelt az érintettek a kereskedelmi bankoktól kérhetik. A felmérés megtörtént, a hitelre jo­gosultak listáját — nagyüzemek, nyerő­­(Folytatás a 2. oldalon) Döntő szakasz Amerikai csapaterősítések az Öbölben Az amerikai haderők most olyan szintet érnek el az Öböl tér­ségében, hogy Iraknak választa­nia kell: kivonul Kuvaitból, vagy megindul ellene a támadás — kommentálta George Bush elnök csütörtöki bejelentéseit a CBS ka­tonai szakértője. • Az első amerikai értékelések szerint a válság most döntő sza­kaszba jutott, s 1991 elejére eldől: sikerül-e a békés megoldás, vagy kitör a háború. Az amerikai csa­paterősítések méreteit és jellegét mutatja, hogy a Németországban évtizedek óta állomásozó elitcsa­patok felét kivonják onnan, pár­huzamosan az Egyesült Államok­ból is átirányítanak elsőrendűen felszerelt és kiképzett elitegysége­ket. Három teljes repülőgépanya­­hajó-raj tartózkodik majd az Öbölben, s megerősítik a légierőt (Folytatás a 2. oldalon) A FALNYITÁS ÉVFORDULÓJÁN *TT TT f f *í •# ' ••' • axHq Qc KnQ7ntiPT. XCllClJ iVv/ÜLiV/liv V* 1 tYJ Q ÍTAÍQ fA I/' I §99 ulu& V Cll UiV • l/ A berlini fal megnyitásának első évfordulóján, az összes fontos, országos terjesztésű német napilapban teljes oldalt betöltő politikai­ hirdetést tett közzé a Né­metországi Szabaddemokrata Párt, az FDP, amelyben a párt lerója háláját a magyaroknak a Németország újraegyesítésében játszott szerepükért. A hirdetés egyharmadát a falnyitás éjszakáján a Brandenburgi-kapunál készült fénykép tölti be, felette pedig magyarul egy mondat: Hálás köszönet, magya­rok! A párt elnökének, Otto Graf Lambsdorffnak, va­lamint a szintén szabaddemokrata külügyminiszter­nek, Hans-Dietrich Genschernek a fényképével illuszt­rált kísérő szöveg egyebek között megállapítja: Annak, aki ma 1989. november 9-ére gondol vis­­­sza, tovább kell gondolkodnia. A falmegnyitásra való emlékezéshez hozzátartozik 1989. szeptember 10-ének el nem felejtése is. Éppen ezért ma nem énekeljük azt, hogy „Németország, Németország”, hanem azt mond­juk: Hálás köszönet, magyarok! Tavaly szeptember 10-én a magyar kormány, a bizonytalanság hetei után, hozzájárult az ott várakozó NDK-polgárok kiutazá­sához. Ezzel olyan lavinát indított el, amely egyengette az utat más kelet-európai szabadságmozgalmak szá­­mára — s amely végül a fal leomlását eredményezte. — Mihail Gorbacsov reformpolitikája, az FDP- külügyminiszter, Hans-Dietrich Genscher kitartó le­szerelési és békepolitikája, s végül a magyar kormány bátor döntése megmutatta, hogy a megvalósíthatatlan is megvalósítható. Amennyiben az emberek túllépnek a régi tömbökön, van bátorságuk új módon gondol­kodni, s ha az emberi jogok és az emberiesség mellett döntenek. JELENTÉS A KÁBÍTÓSZER-FOGYASZTÁSRÓL M­agyarország nem igazi piac Mintegy négyezer főre tehető Magyarorszá­­gon azoké, akik különböző, könnyebben hoz­­zon a kábítószertől fizikailag és szellemileg ráférhető szerekkel, például rendeltetésétől el­függő „kemény” drogosok száma, 10 ezer kö­ (Folytatás a 2. oldalon) MSZP-KONGRESSZUS Pozsgay — független képviselő? Pozsgay Imre levelének ismertetésé­vel kezdődött pénteken, a kora esti órákban Balatonszéplakon a Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa. Az MSZP­­ alelnökének, parlamenti frakcióvezetőjének levelét — amelyben ismerteti, milyen okok miatt jelentette be e hét szerdáján pártja országos el­nökségének, hogy kilép az MSZP-ből, s természetesen megválik minden párt­megbízatásától — zárt ülésen ismertet­ték. A kongresszus Szekeres Imre or­szágos titkár megnyitó szavai után kez­dett munkához. Az előző két kongresszus lényegét összegezve Szekeres Imre leszögezte: tavaly októberben azt tisztázták, hogy mi nem az MSZP, az idén márciusban azt, hogy mi akar lenni, most novem­berben pedig az a fő feladat, hogy meg­határozzák, mit akar tenni. Hangsú­lyozta továbbá, hogy ennek a pártnak történelmi feladata megerősíteni a bal­oldalt. Magyarországon a baloldal erői szétszórtak, egymástól elszigetelve te­vékenykednek. A szocialistáknak a munkavállalói középrétegek, az értelmiség, a szak- és gyáripari munkásság, a kisparasztság, a szövetkezeti dolgozók és a kisvállal­kozók érdekeit kell elsősorban megjele­níteni politikájukban, szolidaritást kell tanúsítaniuk a lemaradással, az elsze­gényedéssel­­ sújtott rétegekkel — mondta Szekeres Imre. (Folytatás a 2. oldalon) Gorbacsov Bonnban Jószomszédi szerződés húsz évre Helmut Kohl, Németország kancellárja és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke pénteken, a bonni Schaumburg Palotában húsz évre szóló német—szovjet szerződést írt alá a két ország közötti jószomszédi és partneri viszonyról, valamint együttműködésről. A szerződés egyebek között leszögezi, hogy­ a két ország min­­t folytatás a 2. oldalon­ • Gorbacsov Richard von Weizsäcker köztársasági elnök társaságában, az ünnepé­lyes fogadáson.

Next