Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-03 / 128. szám
MEGVAN A JUSS — MEG SINCS! Urdu . . . erdő . . erdő . .. !” ” ^Nem a marosszéki kerek erdő, mint a nótában, csak kurjantól, a fülöpszállási határban. S hogy a kerekségtől is messze áll, azt Farkas Jánossal jól látjuk. Elkísért bennünket a faluból, úttalan utakon végig, hogy megmutathassa: — Itt volt a nagyapám erdeje, egy holdon. Reméltük, hogy a tulajdonrendezéssel visszakapjuk, mi tüzeljük fel a fáját, vagy adjuk el, de a téesz megelőzött minket. Tarvágással mindet kiirtotta. Öthatszáz mázsa akáctól és tíz szál nyárfától fosztott meg így bennünket, pedig nekünk is nagyon jó lett volna, amikor a szén árát már szinte a fellegekig viszik. Megkérdeztem Járdi Gyulától, a szövetkezet ágazatvezetőjétől, „hová lett a sok fa?", amire ő azt válaszolta: Eltüzeltük. A nagypapáé mellett így kopaszították le a Farkas-, a Mezei- és a Bárány-erdőt is. Kártalanítást kérünk! Ősi jussaként számít Farkas János a négy hold kurjantói szőlőre is. Ehhez még nem nyúlt hozzá a téesz. A szőlők a környéken siralmas látványt nyújtanak. Pipacsok virítanak a tőkék között, a térdig érő gazban. Másfelé is úgy néz ki a határ, ahogy az itt élők emlékezete szerint még soha. Halott vidék. A levegőben valamilyen keserű vegyi anyag oszlik szét, érezzük a torkunkban. Kopárság, burgying, amerre csak körülnézünk. Ez lenne a mezőgazdaság? A tavaly szeptemberben nevet váltott, Vörös Csillag helyett ma Kunság Termelőszövetkezetben Járdi Gyula megértéssel fogadja Farkasék és a hozzájuk hasonlók tulajdonlás körüli gondjait. — Toporgunk, ez a legrosszabb! — mondja a fiatal szakember. — Már a múlt évi búzavetésig rendezni kellett volna a földkérdést. Elmaradt. Attól tartok — ha így „halad” a törvénykezés —hogy az idei búzavetéskor, még októberben is így állunk . . . — Addig Farkasék is csak nézhetik a csillagos eget, vagy mérgelődhetnek a kopár erdőterület láttán. — Bennünket a ma még érvényes rendelkezések kötnek. Nem készakarva vágtuk ki Farkasék erdejét. A szövetkezet jelenlegi tulajdonára viszont vonatkoznak a máig életben lévő, még a pártállam idején alkotott rendeletek. Abba, hogy milyen erdőgazdálkodást folytatunk, beleszól és tanácsot ad a Szegedi Erdőrendezési Iroda és a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Azaz: nem vághatunk ki minden fát, nyakló nélkül. — A Farkasok örökségének számító erdőt mégis kivágták. — Igen, mert még egyrészt a szövetkezeté, másrészt pedig már öreg volt. Két éve nagyon megtépázta a szélvihar. A sarjadékokat azonban meghagytuk, ezekből új fák nőnek. Újabb negyven év kell hozzá.. .? (kohl) Ki fizet az erdőért Fülöpszálláson? $í • Ez lett az erdőből... (Straszer András felvételei) PARLAMENTI ELŐZETES Viharos vita várható (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Demokrata Fórum szerint a világkiállítás határozattervezete lehetővé teszi a mérlegelést, és a szeptemberi döntést — tudtuk meg Kulin Ferenctől. Haraszti Miklós szerint a szabaddemokraták az azonnali döntés helyett azt szeretnék elérni, hogy a kormány mélyebben vizsgálja meg az Expo megrendezésének pénzügyi feltételeit. A mi voksunk: igen! — nyilvánított véleményt Prepeliczay István, a Független Kisgazdapárt nevében. A megrendezést a Szocialista Párt kezdettől támogatja — mondta Kósa Ferenc —, de sürgősen tisztázni kell, milyen konstrukcióban valósul meg az Expo. Hegedűs István (Fidesz): Szervezetünk csak akkor támogatná a világkiállítás megrendezését, ha annak meglenne az anyagi fedezete. Amíg erre nincs garancia, addig nemmel szavazunk. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvénytervezetről szólva a MDF megalapozatlannak tartja az ellenzéki pártok félelmét az „uralkodó egyház” kialakulásától, ezért az eredeti javaslatot támogatja. Az SZDSZ szerint a tervezet elfogadásával az iskolák helyzete tíz évig bizonytalan maradna, a párt ezért azt javasolja: másképp segítsék az egyházakat. A kisgazdapárt támogatja a törvényjavaslatot, sőt, az egyház gyógyító tevékenységéhez szerintük állami támogatást is kellene folyósítani. A szocialisták hiányolják a visszaigénylés mértékének meghatározását, a jogszabálytervezet szerintük az egyház és az állam összefonódásához vezethet. A Fidesz helyteleníti a reprivatizációt, és azt, hogy az egyház erős politikai kiváltságokat is kapjon. Az önkormányzatok tulajdonhoz juttatása az MDF szerint az Alkotmánybíróság kárpótlási határozata ismeretében új elemzést igényel. Az SZDSZ elégedetlen a visszaadandó tulajdonok mértékével. A kisgazdák nagy vitát várnak a kérdésben, sajnálják, hogy az olyan műemlékek, mint például a régi megyeházak, nem kerülnek az önkormányzatok tulajdonába. Az MSZP módosításokkal támogatja a javaslatot. Az előzetes információk viharos vitákat ígérnek, ezért várható, hogy a jövő héten sem érnek a napirend végére. (kgyr) Ferenczy Europress ALAPÍTVÁNY A BARÁTSÁG ÁPOLÁSÁRA Lengyel népitánc-együttes Tiszakécskén Többéves baráti kapcsolatot ápol a poznani Piroska népitáncegyüttes és a tiszakécskei citerazenekar. A lengyel gyerekek néhány éve már jártak a Tisza-parti településen, s a kécskeiek is szerepeltek az északlengyel városban. Szombaton egyhetes vendégszereplésre érkezett Tiszakécskére a kizárólag magyar táncokat bemutató lengyelországi együttes. A tervek szerint több helyen bemutatják műsorukat. Tiszakécskén, a művelődési központban 4-én, kedden, 18 órakor a helyi együttesekkel közösen lépnek fel. A vendéglátásra és a barátság ápolására a helyi szervezők magyar lengyel barátságért elnevezésű alapítványt hoztak létre. Erre nagyobb pénzösszeget fizetett be a helyi Arany János Művelődési Központba Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság, a Lakitelek Alapítvány és több magánszemély. PETŐFI NÉPE Göncz Árpád a könyvünnepen Irodalombarátok, érdeklődők százainak gyűrűjében érkezett szombaton délután a zalaegerszegi dísztérre, s mondott könyvheti köszöntőt Göncz Árpád köztársasági elnök, író és műfordító. Beszédének elején az átalakuló, válsággal küzdő könyvkiadás helyzetét ecsetelte. Úgy vélte, hogy ez a válság egyben nehezíti az értékes alkotásokhoz elérhető áron való hozzájutást is, miközben a jó irodalmat körülmossa a „kulturális mocsok”. Az értéktelenségi áradatnál nagyobb veszély és kockázat az, hogy képesek-e egyáltalán megszületni a jövő nagy irodalmi művei. — Ha kérhetek valamit, akkor csak azt kérem az olvasótól: „súgjon” az írónak az igényeivel. Hiszen ha a magyar élet formái, a közösségi mondanivaló, az elmélyült magánélet irányába tágulnak ki, akkor az író ezt az igényt próbálja—tőle telhetően magas fokon — kielégíteni — mondotta Göncz Árpád. Javaslat újságíró-kamara létrehozására A szakma önvédelme okán a felgyülemlett tapasztalatok arra az egybehangzó kezdeményezésre késztetik a MUOSZ Etikai Bizottságát, hogy javasolja újságíró-kamara létrehozását és az újságírói szakma gyakorlásának kamarai tagsághoz kötését. A kamara életre hívását indokolja: — a mind szélesebb körben megjelenő visszaélés a sajtószabadsággal, illetve annak félreértelmezése vagy téves értelmezése; — miközben a magyar sajtó egészében véve pozitív szerepet töltött be a rendszerváltozás előkészítésében és kiteljesítésében, a demokrácia stabilizálásában, naponta előfordul a felelőtlen, emberi és intézményi érdeket és tisztességet sértő nem kellő megalapozottságú publikációk közzététele. Miközben növekvő társadalmi igény és lehetőség jelentkezik a sajtó presztízsének és befolyásának erősítésére, tapasztalható felelőtlen, útszéli hangvételű, a szakma egészének hitelét rontó egyének és orgánumok színrelépése is. Az újságíró-kamara létrehozása nem teszi feleslegessé az újságírók két társadalmi szervezetének — a MUOSZ-nak, illetve a Sajtószakszervezetnek — a működését. 1991. június 3., 3. oldal CSOMAGOT KAP A KORMÁNY Tárgyalás a szakszervezetek álláspontjáról A kormány és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége között hétfőn kétoldalú megbeszélések kezdődnek. A tárgyalásokat az MSZOSZ kezdeményezte, hogy megelőzzék a kialakulóban lévő szociális feszültségeket. A tárgyalócsoportokat Kis Gyula munkaügyi miniszter és Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke vezeti. A megbeszéléseken a MSZOSZ javaslata alapján foglalkoznak a privatizáció alapelveivel, a munkavállalókat érintő legfontosabb kérdésekkel, hogy mit kell tenni a munkanélküliség csökkentésére, hogyan javítható a munkavállalók tulajdonosi, vállalkozási esélyei. A szakszervezetek átfogó szociális csomagterv kialakítását szorgalmazzák, ennek lehetőségeit is meg kívánják vitatni a hétfői megbeszéléseken. Emellett szó lesz a munka nélkül maradók kötelező minimális végkielégítéséről, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésével kapcsolatos állami kötelezettségvállalásról, a heti munkaidő foglalkoztatási és szociális szempontokat figyelembe vevő rövidítésének lehetőségeiről. A szakszervezetek szorgalmazzák azt is, hogy amennyiben az ország az energiahordozókhoz a tervezettől alacsonyabb importáron jut hozzá, ennek megfelelően csökkentsék a fogyasztói árakat, vagy növeljék a nehéz helyzetben lévő rétegek kompenzációját. Szükség lenne a bérek növelésére is, mégpedig olyan mértékben, hogy az ellensúlyozza a munkanélküli-járadék levonását. A szakszervezetek szorgalmazzák, hogy a kormány biztosítsa újra az évi egyszeri kedvezményes utazás lehetőségét. Ezt a rendszert még az üdülési szezon kezdete előtt állítsák vissza. Végül a megbeszélések fontos kérdése lesz az érdekegyeztetési mechanizmus továbbfejlesztése is. (MTI) Az elesett nem pogány, nem fasiszta, nem sztálinista Felszentelték a Szentlélek katonai temetőt „Az elesett katona nem pogány, nem fasiszta, nem sztálinista, főleg nem ellenség többé. Halálával rászolgált, hogy emlékét tiszteletben tartjuk akkor is, ha személyében nem ismertük, ha szavát, amikor nálunk járt, nem értettük.” Egyebek között ezeket hangsúlyozta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke szombaton Székesfehérvárott a két világháború halottainak végső nyughelyéül szolgáló Szentlélek katonai temető avatási és felszentelési ünnepségén. Azt követően került sor a magyar, német, valamint a hajdani Osztrák—Magyar Monarchiához tartozó népek Székesfehérvárott hősi halált halt harcosainak temetőhelyéül szolgáló Szentlélek temető katonai díszpompával történt avatására és ökumenikus istentisztelettel való felszentelésére. NEM LEHET VISSZAHÍVNI A polgármesterek jogállásáról A magyar jogi szabályozás nem tartalmazza a polgármester visszahívásának, fegyelmi eljárás nélkül munkaköréből való ideiglenes felfüggesztésének, vagy a polgármester elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásának intézményét — válaszolta dr. Ficzere Lajos egyetemi tanár, az ELTE tanszékvezetője az MTI kérdésére. (A kérdést azok a hírek tették indokolttá, melyek szerint több önkormányzati testület kezdeményezte a helyi polgármesterek felmentését. Egyebek között, mint szombati számunkban írtuk, Fülöpszálláson is.) A polgármester munkaviszonyának megszüntetését az erre vonatkozó törvény pontosan meghatározza. A munkáltató — vagyis a közgyűlés — megszüntetheti a polgármester munkaviszonyát, ha véget ér a választási ciklus; a polgármester halálakor és lemondásakor; ha a polgármester elveszti választójogát vagy funkciójával összeférhetetlen tevékenységet folytat, illetve a képviselő-testület megszűnésének kimondásakor. Az összeférhetetlenséget szintén törvény szabályozza. A közgyűlés, ha az említett körülmények nem állnak fenn, akkor a polgármester munkaviszonyát nem szüntetheti meg, ideiglenesen nem függesztheti fel munkaköréből, legfeljebb lemondásra szólíthatja fel. Ez az eset már nem jogi, hanem politikai kérdés. (MTI) ÜLDÖZÉS AZ OKTOGONNAL — ERŐSÍTÉST KÉRTEK AZ EGYENRUHÁSOK Látványosság Cicciolina módra Messziről föltűnt az Oktogonnál feketéllő sokaság. A járdánál várakozó rendőrautók miatt balesetre gyanakodtam első pillanatban. Egy nagy épületnél sűrűsödtek az emberek. Bejáratánál fölírás: a Magyar Tudományos Akadémia pszichológiai intézete, mellette Magyar Pszichológiai Társaság. Szombaton délben aligha gyűlnek össze ennyien valamilyen tudós látására. Jobbról-balról egy nevet emlegetnek. Ki közönyösen, ki csúfondárosan, ki fölháborodottan, ki huncutkodva. Az újságíró-szerencse a szenzáció közelébe, a fővárosi Központi Házasságkötő Terembe pottyantott. (Ez a tábla ugyancsak a bejáratnál függött.) Most esküszik — kívánom — örök hűséget a híres-hírhedt pornósztár. Talán éppen most mondják ki bent a boldogító igent. Talán már a tósztoknál tartanak. A Népköztársaság útján torlódik a forgalom. Cseh turistabuszok álldogálnak, hátha meglátják . .. A bejáratnál egy olasz csoport adja a hangulatot. Énekelnek, rigmusokat pattogtatnak. Egyikük felkapaszkodik egy falkiszögellésre, ott produkálja magát. Vetkőzni kezd. A tömeg hálás. A fiatalembernek ennyi elég, nem lépi túl a jó ízlés határait. Két rendőr jön kifelé az épületből. Kíváncsian kérdik őket az asszonynépek: — Milyen a vőlegény? — Csenevész — válaszolják szinte,egyszerre. Irigység szól belőlük? Úgy gondolták talán, hogy a szerelem, még inkább a szeretkezés bajnokához tenyeres-talpas, csupa izom legény illik. További felvilágosításra nincs idő, erősítésért sietnek. Mint a megbolydult méhkas, úgy moccan a tömeg, amikor a rendőröktől, testőröktől övezve föltűnik egy pillanatra az ifjú pár. Magasba tartott fényképezőgépek zárjai csattannak, a túloldali emeletes házak erkélyeiről élelmes fotóriporterek kattogtalak gépeiket. Az olaszok hurráznak, mintha focivilágbajnokságot nyertek volna. A rendőrök szinte betuszkolják a várakozó autócsodába Jeff Koons-t és nejét, született Staller Ilonát. Még be sem vágódnak autóikba az egyenruhások, amikor a gázba tapos a luxusautó átláthatatlan üvegei mögé húzódó, új házasokat az egyházi szertartásra röpítő álomkocsi sofőrje. Egy korosabb férfi nem nyugszik bele távozásukba. Úgy markolja a kocsi tatjából magasló antennát, mintha az élete függne tőle. Az autóval együtt gyorsít. Három rendőr, egy operatőr utána. Kirobban az egyik rendőrautó is. Már a körúton jár az autó, amikor föladja a rajongó. Körülveszik az egyenruhások. Nehezen oszlik a csalódott népség. A menüt tárgyalják, a szerencsések a politikus (?) asszony ruházatát. Én is betérhetek sietős ebédre a közeli vendéglőbe. Gyors a kiszolgálás. A pincérek is visszaszivárogtak. Vége a látványosságnak. Heltai Nándor Kevés a pénz — túl magyaros a Tisza? Veszélyben a Tiszai Ünnepi Játékok Megkezdődtek a Tiszai Ünnepi Játékok — küldte a hírt Koncz István, a jugoszláviai vajdasági Kanizsa amatőr színházának igazgató rendezője és művészeti vezetője. Ez már a huszonnyolcadik az ünnepi játékok sorában. 1961-ben volt az első rendezvény, amikor Ibsen: Kísértetek című drámáját mutatták be, ám a helyi politikai hatalmasságok már másnap — az óriási sikert aratott előadás után — megüzenték a rendezőségnek, hogy nem folytathatják. Két év múlva, 1963-ban mégis lett folytatása, a plakátokon azonban le kellett ragasztani a tiszai szót, mert túlságosan magyarosnak találták. A közönség az első húsz évben 93 magyar és 44 szerbhorvát nyelvű előadást, valamint 32 kiállítást láthatott. A 27. ünnepi játékok összes költsége 38 ezer dinár volt. Idén a művelődési alap majdnem üres kasszájából már csak 20 ezer dinárt sikerült folyósítani e célra. Mégis csinálják addig, amíg a pénzből futja, azután pedig, Hacsek szavaival élve: Slussz! A 28. Tiszai Ünnepi Játékok június 13-áig tartanak. Vass Imre Csak kérdezem Miért nincs Bécsben dollárbolt? — tette föl a fiam a minap a lényeglátó kérdést. S én is kérdezem. Tényleg, miért? Gyermekem föltevése logikus gondolkodásra vall, hiszen nem járt még Bécsben, a dollárbolt az ő tudatában a magasan fejlett gazdaság és kereskedelem szimbóluma, amennyiben orrát legszívesebben mindig e boltok kirakatüvegéhez nyomja. (Nem a gazdaság orrát, hanem a sajátját.) Ám, ha a képzelet vizeire evezünk, s felfedező csónakunk orra merészen túr a habos hullámokba, akkor fölsejlik előttünk egy bécsi dollárbolt képe. Csakhogy ez nem dollárbolt, hanem igazából forintbolt. Odaképzelhetünk elé (mi az nekünk!) egy kígyózó sort, amit olyan osztrák állampolgárok alkotnak, akik forintellátmányukat — mondjuk évi ötvenöt — inkább itt akarják elkölteni, mint mondjuk a határon túl. Nagyon kapós lenne ebben a boltban a kesztölci tapéta, a gyermelyi tészta, a szobi szörpcsalád, meg a túrórudi. Ez utóbbit naponta vinnék hűtővagonok a Westbanhofra. Ebben a boltban csak olyan csinos elárusítónőket alkalmaznának, akik felsőfokú magyar nyelvvizsgával rendelkeznek, de ez egyáltalán nem lenne probléma, hiszen a magyar nyelvtudás lenne Ausztriában a karrier fundamentuma. Sajnos, a dolog árnyoldalait is láthatnánk, mert kialakulnának sötét kapualjak mélyén az illegális forintbeváltó helyek, ahol — bár a hivatalos árfolyamnál drágábban, de korlátlanul — váltanák át sötétbőrű, arabul is beszélő emberek a schillinget kemény forintra. Félek, hogy az osztrák rendőrség ezt csak tétlenül szemlélné, súlyos károkat okozva ezzel a baráti ország valutagazdálkodásának. A képzelet vizeiről itthoni partra szállva pedig kijelenthetjük: igenis meg kell tenni az első lépéseket a forint konvertibilis valutává varázslása útján. Adjon az Isten egészséget Kupa Mihálynak ahhoz, hogy segíthesse legmerészebb álmaink megvalósulását. Hámori Zoltán_^ ■ [UNK] [UNK]