Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-02 / 153. szám

PETŐFI NÉPE TÖRLESZTŐRÉSZLET: HAVI 640 FORINT Kell-e víz a hetényieknek ? Hosszú várakozás után végre megvalósulni látszik, hogy a Kecs­kemét városrészének nevezett, ám ellátottságát tekintve egy átlagos falu szintjét is alulmúló Hetény­­egyháza minden utcája egészséges ivóvízhez jusson. Ahogy Bács-Kiskunban sok he­lyütt, itt is erősen szennyezettek, fertőzöttek azok a rétegvizek, ahonnan a vezetékes vízhálózatba még be nem kapcsolt utcák lakói, saját hidroforjaikkal, felszínre szi­vattyúzzák a háztartásuk, gazda­ságuk számára szükséges vizet. Arzénes, nitrátos, zavaros De milyen is ez a víz? Jobb eset­ben — bár lehet, hogy ez a ros­­­szabb, hiszen félrevezető lehet — kristálytisztán áttetsző, akár jó ízű is. Milyen íze van az arzénnek — merthogy azt is találtak a környék­beli vizekben — parányi mennyisé­gekben adagolva. Nyilván semmi­lyen, különben nem lehetne lassan, de biztosan gyilkolni vele. Bosszantóbb, mégis „tisztább" a helyzet, ahol a víz zavaros. Magas vastartalma s a kutak szűrőin is átszivárgó lehelet finom homok sárgásbarna üledéket képez a hús­­leveses fazék alján, térképpé színe­zi mosáskor a fehérneműt. Legrosszabbul mégis azok érzik magukat, akik tudják, mert meg­mondták, papírral dokumentálták nekik: vizük, a magas nitráttarta­lom miatt emberi fogyasztásra al­kalmatlan. Ilyet azonban csak a köjál mondhat, s csak azoknak a családoknak mondja meg ingyen, ahol csecsemő, illetve három éven aluli kisgyermek van. Különben a vizsgálati tarifa több ezer forint. Kápé. Ki áldoz ennyit azért, hogy meg­tudja: ihatatlanná nyilvánítható­ a vize? Később még drágább Errefelé sincs az embereknek pénzük. Ezért nem felhőtlen há­romszáz család öröme, hogy végre itt a lehetőség: be lehetne kapcso­lódni a városi ivóvízhálózatba. Sokallják a 20 ezer forintot - mely egyébként már az ilyen célra adható összes támogatással csök­kentett összeg —, ennyibe kerülne ugyanis ingatlanonként a vízveze­tékre csatlakozás. A kiválasztott — legolcsóbb ajánlatot tevő — ki­vitelező (egy kisvállalkozás) azon­ban ezt az árat is csak akkor ga­rantálhatja, ha az érintett tizenöt hetényi utca mindegyikében elvé­gezheti a munkálatokat. (Eleve így készítette a kalkulációt: „elapróz­va” az ő költségei is magasabbra szöknének.) Továbbá, ha minél hamarabb megbízást kap, s hozzá­foghat az anyagbeszerzéshez, hi­szen bármelyik pillanatban bekö­vetkezhet egy újabb áremelés, a költségvetés pedig mai árakkal számol. Az utcai vezetékek lefektetésétől persze, még hosszú, s ugyancsak költséges út vezet majd addig, hogy a konyhai csapból is az ellen­őrzött minőségű városi víz folyjék. A telekhatáron belüli vízvezetési munkálatokat azonban már ki-ki saját igényei és lehetőségei szerint ütemezheti. Előleg fizetése nélkül Akinek van némi megtakarított pénze, az utcai hálózat kiépítése után akár azonnal hozzá is foghat, a 20 ezer forintot ugyanis nem kell készpénzben kifizetni! Egyetlen fillér előleg nélkül, há­romévi részletfizetésre van lehető­ség, ha a vízvezetésre vállalkozó hetényegyháziak közműfejlesztési társulást alakítanak. A havi tör­lesztés — szintén mind a három­száz család jelentkezésével számol­va — 640 forint lenne. A napokban az utcabizalmiak felkeresnek minden érintett ingat­lantulajdonost a társulási szerző­dés tervezetével. Otthonában nyi­latkozhat mindenki arról, hogy — az említett feltételek mellett — akar-e vezetékes vizet, vagy sem. A jelentkezés, a társulásba való be­lépés teljesen önkéntes, az elzárkó­zás nem jár semmilyen következ­ményekkel az egyénre nézve. Legfeljebb tovább issza a nitrá­tos kutak vizét tizenöt hetényi utca valamennyi lakója. Szabó Klára • A felvétel nem b­etényegyház­án készült. (Fotó: Walter Péter) MÁJUSBAN: Valamelyest csökkent a munkanélküliség A májusi statisztikai adatok egyér­telműen tanúsítják, nem nőtt tovább a munkanélküliség. Májusban az ország­ban összesen 165 022-en voltak mun­kanélküliek, 2400-zal kevesebben, mint egy hónappal korábban, siz azt ered­ményezte, hogy a munkanélküliek ará­nya az aktív lakossághoz viszonyítva az áprilisi 3,5 százalékról 3,4 százalék­ra módosult. Mindebből a jövőre nézve, természe­tesen, nem szabad messzemenő követ­keztetéseket levonni, hiszen a jelenlegi kedvező folyamatoknak elsősorban nagy valószínűséggel az az alapja, hogy ilyentájt indulnak az idénymunkák, s a nyár közeledtével mind több munkát keresőt szív fel a mezőgazdaság és az idegenforgalom. Az országos számok csak átlagot je­leznek, azok mögött árnyalt kép talál­ható, ha az egyes megyéket külön­­külön vizsgáljuk, így például Baranyá­ban 8929-ről 7531-re, Tolnában 6322- ről 6110-re, Veszprémben 6492-ről 5708-ra csökkent a hivatalosan nyil­vántartott munkanélküliek száma, míg a többi között Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun- Szolnok és Komárom megyékben emelkedett. Május végén, az áprilisival szemben, Bács-Kiskunban 9790 helyett 10 208-an voltak munka nélkül. Az or­szágban legtöbben változatlanul Bor­sod és Szabolcs megyében keresnek hi­ába állást. Áprilishoz viszonyítva csaknem tíz­ezerrel többen, 129 987-en kényszerül­tek az országban munkanélküli-jára­dékra. Májusban jelentősen emelkedett a munkanélküli-ellátásban részesülők száma Bács-Kiskun (6479-ről 7501-re) és Fejér (3146-ról 4334-re) megyékben. Az áprilisi növekedés után májusban az országban mindössze 14 919 állás­­ajánlatot tartottak nyilván az irodák, mintegy 1500-zal kevesebbet, mint egy hónappal korábban. Bács-Kiskunban csaknem 250-nel több, összesen 727 ál­lást tudtak ajánlani az irodák a jelent­kezőknek. Összesítve: országos átlag­ban minden 100 állást keresőre mind­össze csak 9 szabadon felajánlható munkakör jutott. Hogy mit hoznak az elkövetkezendő hónapok? A most végzett fiatalok jó része legalábbis az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján­­, majd valamikor a nyár vége felé kezdenek munkahely után nézni. Milyen sikerrel? Ma még nem tudni. Ami bizonyosnak látszik legalábbis a foglalkoztatási törvény alapján előre bejelentett vállalati szán­dékok szerint — az az, hogy a gazdál­kodószervezetek a három nyári hónap­ban összesen mintegy 31 ezer dolgozó­juk elbocsátását tervezik, további 1700 fős létszámleépítéssel számolnak a szeptember december közötti idő­szakban, míg 14 300 dolgozójukról csak annyit jeleztek, hogy még bizony­talan időben, de várhatóan mégis csak megválnak majd tőlük. Komáromban, Bács-Kiskunban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében mintegy 800-1100 dolgozójuktól kíván­nak megválni a vállalatok. A legjelen­tősebb létszámleépítéseket a 31 ezer több mint egynegyedét a budapesti vállalatok tervezik. Mindebből egyelőre az valószínűsít­hető, hogy a nyári hónapokban nem indul rohamos növekedésnek a munka­nélküliség. B. E. 1991. július 2., 5. oldal HETI SOROZATUNK Ki ez a pápa? • — Úgy fogadjuk, mint népünk küzdelmeiben és szen­­vedéseiben edzett legjobb fiát — mondotta Wysinsz­­ki bíboros, Lengyelország prímása, amikor 1978. október 16-án — I. János Pál tiszavirág-életű, tragikus végű egy hónapos pápasága után a Sixtusi-kápolna kéményéből újra felszállt a fehér füst. Öt évszázad után egy „idegen” pápa­ — döbbentek meg, főleg a rómaiak. Ráadásul egy szláv! A katolikus világ egyik legkonzervatí­vabb egyházának fia Szent Péter székében! Nos, ki hát ez a pápa? A wadoviczei plébánia anyakönyvi adatai szerint 1920. június 20-án látta meg a napvilágot — munkásszülők gyer­mekeként. Húszéves koromra már elvesztettem mindazokat, aki­ket szerettem, sőt, akiket szerethettem volna . .. így azt a nővéremet, aki születésem előtt hat évvel halt meg. Még nem voltam elsőáldozó, amikor elhunyt édesanyám, aki két fiút szeretett volna: egy orvost és egy papot. Bátyám, Edmond egy skarlátjárvány idején halt meg, abban a kórházban, amelyben pályakezdő orvosként indult el. Belőlem pedig sok minden ellenére, mégis pap lett... Apám csodálatos ember volt. Az­ őt ért csapások mér­hetetlen lelki mélységeket tártak fel benne. Bánata imává nemesedett. Rendkívüli lény volt. Váratlanul halt meg a náci megszállás alatt. Karol Wojtyla — a gimnázium után egy mészkőbá­nyában kezdte felnőtt életét. Azután a szódagyár kazán­jait tisztította, miközben antifasiszta szellemű alkalmi színészként állt először dobogóra a negyvenes évek ele­jén. Egyúttal filozófiát és filológiát tanult esténként a krakkói Jagelló Egyetemen, amit azután a németek be­zártak, s a professzorok többségét deportálták. így ke­rült ismét a húszéves Karol a kőfejtőbe. Bár sokat köszönhetek a legrégibb lengyel egyetemen eltöltött egyetlen tanulmányi évemnek, mégsem habozok kijelenteni, hogy a munkáskörnyezetben eltöltött rákövetke­ző négy esztendő a Gondviselés ajándéka volt. Az életemnek e szakaszában szerzett személyes tapasztalatom megfizethe­tetlen. Talán fontosabbnak és értékesebbnek tartom egy doktorátusnál is, ami nem jelenti azt, hogy nem értékelem nagyra az egyetemi diplomákat. A féllegális krakkói Rapszodikus Színház ifjú szerzője és versmondója, a művészet és irodalomrajongó munkás diák csak apja halála után, 1941-ben kezdett elkötelezettséget érezni a papi hivatás iránt. 1946-ben szentelték pappá, majd a római Angelicum pá­pai egyetemen avatták a filozófia doktorává. Hazatérve a krakkói egyházmegye több plébániájának káplánja, egyete­mi lelkész és a krakkói, illetve a lublini katolikus egyetem etikaprofesszora. 1958-ban, 38 éves korában ő Lengyelor­szág legifjabb püspöke, 1964-től pedig Krakkó érseke. Há­rom évvel később VI. Pál szenteli bíborossá. Akkoriban már aktívan részt vesz a Zsinatot követő Püspöki Szinódus mun­kájában. Különösen a munkások lelkipásztori gondozásával kapcsolatos állásfoglalásul keltik fel a világ katolikus püspö­keinek figyelmét. így érkezik el tizenhárom évvel ezelőtt az a nap, amikor az újabb „keresztségben” Karol Wojtyla őeminenciája már maga választhat nevet: a nyitás és a dialógus két nagy elődjé­nek nevét választja: II. János Pál. Róbert László • Az ornátus olykor megnehezíti Krisztus földi helytartójának lépéseit. AZ MTI-PRESS MEGKÉRDEZTE: Mikor kezdődhet meg a kárpótlás? Az Országgyűlés által múlt szerdán elfogadott kárpótlási törvény pontos szövegét még el kell fogadnia és aláírásával hitelesíteni kell Göncz Árpád köztársasági elnöknek. Döntéséhez 15 nap áll rendelkezésre. Ha nem eme! a törvény ellen kifo­gást, a Magyar Közlönyben közzéteszik a törvény végleges szövegét, amely ezután — a kihirdetését követő 30. napon — hatályba lép. A Kárpótlási Hivatal Kárrende­zési Hivatallá való átszervezésének éppúgy, mint a fővárosi és megyei kárrendezési hivatalok munkája kezdetének előfeltétele a felsorolt, időben — a legjobb esetre számítva is — több mint 6 hetet igénylő folyamat. Dr. Türős Sándort, a Kárpótlási Hivatal elnökét a kárpótlásukat jogosan kérők pillanatnyi és majdani lehetőségeiről kérdeztük. — Melyek azok a tennivalók, amelye­ket máris elvégezhetnek a kárpótlást igénylők? Máris hozzáfoghatnak a tulajdo­ni lapok beszerzéséhez. Keressék fel a földhivatalokat, a levéltárakat, az ön­­kormányzati szerveket, ahol tulajdo­nosi jogosultságukat igazolni tudják. Leszármazóként a szükséges anya­könyvi kivonatok beszerzésével gyor­síthatják majdani követeléseik elisme­rését. — Hová fordulhatnak a megszerzett okmányokkal? — A fővárosban és minden megyé­ben működni fognak a kárrendezési hivatalok. A postákon kapható lesz az az adatlap, amelynek a kérdéseire vála­szolva mind a jogosultság, mind pedig az esetleges kizáró okok kiderülnek. Ezeket az adatlapokat kell általában a lakóhely szerint illetékes kárrendezési hivatalokhoz benyújtani. — Aki olyan ingatlanra nyújt be igényt, ami nem az igénylő mai lakóhe­lyének megyéjében található, mit te­­gyen? Természetesen ő az ingatlan elhe­lyezkedésének megfelelő megyei hiva­talhoz forduljon. Ha netán több, eltérő megyében fekvő ingatlanra volna jogos igénye, akkor az­ egyik illetékes hivata­lunkat megbízhatja valamennyi ügyé­nek intézésével.­­ És ha külföldön állandó lakóhel­lyel bíró igénylő ingatlankövetelését kell rendezni? — Az ő számukra a fővárosi hivatal a megfelelő fórum, a kérelmet oda nyújtsák be. — Milyen költségek terhelik a kár­igényüket érvényesíteni szándékozókat? — Maga a kárpótlási eljárás illeték­­mentes, s nem kell a tulajdonszerzésért sem illetéket fizetni. Ám az eljárás töb­bi —­ díj-, illetve illetékköteles — műve­letére a jogszabályokban előírt költsé­gek megfizetésére kell számítani. — Elkészültek-e már a kárpótlási je­gyek? — Csupán a mintapéldányok. A megrendelést csak a törvény hatály­ba lépése után adhatjuk fel. — Aki majd kárpótlási jegyet kap, mire használhatja fel? — Megvásárolhatja az Állami Va­gyonügynökség által e célra meghirde­tett vagyontárgyakat. Elmehet földár­verésre és ott vásárolhat kárpótlási je­gyével. Megveheti saját eddigi bérlaká­sát, s van még egy lehetősége: a társa­dalombiztosításnál életjáradékra vált­hatja át a kárpótlási jegy összegét. — Igen ám, de földet csak akkor ár­vereznek majd, ha létrehozzák az egyes szövetkezetek, gazdaságok földalapját. Ennek pedig előfeltételei vannak ... — Valóban. Először a hozzánk, vagyis a hivatalba érkezett kárigénye­ket kell összegezni és fölmérni, hogy megállapíthassuk: hol, milyen mértékű földalap képzése indokolt. — Ez szűken számolva is legalább fél évvel eltolja az árverések kezdeti idő­pontját. — Igen. Mi is úgy számolunk, hogy legkorábban jövő év elejére tisztázódik annyira a helyzet, hogy meg lehet kez­deni a földek kárpótlási jeggyel történő privatizációját. Schöffer Jenő BÁCSKA ÉS DUNA-MELLÉK Romlott a mezőgazdaság feltétel­­rendszere A Bácskai és Dunamelléki Mező­­gazdasági Szövetség a napokban tartott elnökségi ülésén egyebek között megtárgyalták a nyári beta­karításra való előkészületeket, és a tagszervezetek — a szövetség Tass­tól az országhatárig, tehát Herceg­­szántóig, illetve Kelebiáig hatvan termelőszövetkezetet fog össze anyag-, alkatrész- és energiagazdál­kodását. Amint Kovács Ambrus és Sákán Antal főmunkatársak előadásából kitűnt, a tagszövetkezetek a tavalyi 13,3 milliárd forintos termelési érté­ket 12 milliárdos költséggel állítot­ták elő, de ebből nem kevesebb, mint 6,4 milliárdot a közvetlen anyagi ráfordítás jelentett. Változatlan mennyiség mellett a növényvédő- és gyomirtószer­­felhasználás költsége több mint 12 százalékkal nőtt az elmúlt évben, a tavalyelőttihez viszonyítva, ez a tér­ségben 41 millió forintos többlet­­költséget okozott a termelőszövet­kezeteknek. Csökkent viszont a műtrágya-felhasználás költsége, mely csak a 90 százalékát tette ki tavaly az 1989. évinek. Igaz azon­ban, hogy az ár erőteljes növekedé­se miatt ugyanis tavalyelőtt hektá­ronként 333, tavaly pedig 212 ki­logrammot használtak fel. Az elnökség megállapította, hogy a mezőgazdasági termelés fel­tételrendszere az utóbbi időszak­ban jelentősen romlott. Az ok az állami támogatás csökkenésében, illetve megszűnésében rejlik. Sok­koló hatású áremelkedést okozott a volt KGST-országok dollárelszá­molásra való áttérése a tagszövet­­kezetek anyag-, alkatrész- és ener­giagazdálkodásában. Bizonyos gépalkatrészek ára például tízszere­sére emelkedett. Az előrejelzés szerint az értékesí­tési árak a minőséget követik: az első osztályú étkezési búza 5800, a másodosztályú 5500 forintba kerül majd tonnánként. G. Z. VASKÚTI VÁRAKOZÓKNAK Nem lesz tömeges ikresítés A négyezer lelkes bácskai településen eleddig tizenöt magánházban üzemel telefonvonal, de biztató fejlemény, hogy még ebben az évben SI l új előfi­zető kap telefont. A szerelési munkála­tok már folyamatban, bizakodva látják a telefonra várók a kábelfektetők se­rénykedését. Átmenetileg többek örömét elronta­ni látszott az a rémhír, hogy az előfize­tők többsége ikertelefont kap majd. „Mi fővonalra adtuk megrendelésün­ket, s negyvenezer forintunkat, erkölcs­telen hát a tömeges ikresítés” — mond­ták többen, egyre hangosabban. A pa­naszok eljutottak a község polgármes­teréhez is, aki nyomban lépett. Hely­színre invitálta a szegedi távközlési üzem szakértőit. Hiteles jegyzőkönyv készült arról, hogy minden előfizetői megrendelést a szerződésben foglaltak szerint teljesítenek, azaz mindenki szó­lóvonalat kap. A kétségeket oszlató hírt tovább szí­nesíti, hogy a második fél évre vállalt kábelfektetési, -szerelési munkálatok­kal, várhatóan, kora ősszel végeznek a távközlés szakemberei. Sz. Gy.

Next