Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
2. oldal, 1992. június 1. Hamis útlevéllel bukott le a kenyai Dr. Juhász Pál rendőr százados, a halasi kapitányság kábítószerrel foglalkozó nyomozója már több, mint tizennégy órája talpon van, amikor tájékoztatást kérek tőle. — Ügyesek voltak a határőreink — mondja. — Ehhez nemcsak szerencse, meg véletlen kellett. Mutatja a tátogó félcipőket, amelynek felragasztott talpa alól szedték elő a két csomag, mintegy 60-65 gramm kábítószert. — Elvégeztük a kábítószertesztet, s nagy valószínűséggel ópiumot találtunk elég kezdetleges, nem finomított, durva szemcsés alakban. A kávébarna színű por a cipőtalphoz igazított lapos, műanyag zacskóban van. Mint azt az angol tolmácson keresztül a kenyai férfi, Jimmi O’Neal elmondta, ugyanott vásárolta Istambulban, ahol a hamis útlevélhez is hozzájutott. Egy számára ismeretlen nigériai férfi, akinek az okmányért 300, az ópiumért 400 dollárt fizetett. Mint elmondta, hamis útlevélre azért volt szüksége, mert kenyaiként egyetlen ország sem ad számára vízumot. A kábítószert saját fogyasztásra vásárolta, ez az adag számára húsz-harminc napra elegendő. Elmondása szerint nyolc hónapja kábítószer-fogyasztó, s úticélja Milánó lett volna, ahol egy intézetben kívánta kezeltetni magát, hogy leszokhasson. (Ahhoz képest elég jól feltankolt a biztonság kedvéért.) Ügyében a kecskeméti megyei főkapitányság folytatja a továbbiakban a nyomozást. H. T. SZDSZ-munkaértekezlet Kecskeméten Regionális munkaértekezletet tartott vasárnap Kecskeméten az SZDSZ. A legnagyobb ellenzéki párt négy megye - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok - SZDSZ-küldötteit hívta össze a politikai szervezet eddigi programjainak értékelésétől kezdve a legfontosabb politikai, gazdasági kérdések megvitatására. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Tölgyessy Péter, országos pártelnök, valamint Juhász Pál és Wekler Ferenc számoltak be az elhangzottakról. Elmondták, hogy a tanácskozás résztvevői keményen bírálták az újabb központosításra irányuló törekvéseket. Ezek sorában az önkormányzatok önállóságát csorbító tendenciát, a köztársasági megbízottak hatáskörének növelését, ami megítélésük szerint a hajdani pártbizottságok teljhatalmának visszacsempészését eredményezheti. Az alföldi megyék SZDSZ-küldötteinek találkozóján megfogalmazódott: a kormányt felelősség terheli az agrárválság elhúzódásáért, ennek hosszadalmasságát ugyanis a piaci helyzet már nem indokolja. Egy, az önkormányzatok tevékenységével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Wekler Ferenc elmondta, hogy jelenleg a magyarországi önkormányzatok közül 235 élén az SZDSZ áll vezető pozícióban, ennek ellenére egy kézen megszámolhatók azok az önkormányzatok, melyeknek irányításában valamiféle konfliktus adódik. Drágább a benzin és a gázolaj Mától drágább a benzin és a gázolaj az Áfor-kutaknál. A 92-es oktánszámú üzemanyagé literenként 64,6 Ft-ról 66 forintra, a 98- as oktánszámúé 67,6-ról 69 forintra .á..9,5-ös oktánszámú ólmozatlan motorbenziné pedig 65,40-ről 67 forintra emelkedik. Növekedik a gázolaj árában levő útalap is, az eddigi 2,20 Ft helyett 5 forintot kell literenként befizetni e címen a költségvetés javára. A motorikus gázolaj ára tehát mától 40 forint helyet 43 forint, az ipari tüzelőolaj pedig 39 Ft helyett 42 forint. A háztartási tüzelőolaj változatlanul 18 forintba kerül. Földrengés Görögországban Erős földrengés rázta meg vasárnap virradóra a nyugat-görögországi Patrasz városát. Jelentések szerint csupán anyagi károk keletkeztek, a városlakók pánikszerűen menekültek otthonaikból. Az athéni szeizmológiai intézet szerint a földlökések ereje a Richter-skálán elérte az 5,2 fokot. Kommandóakció Eilatban Egy Jordániából vízen érkezett kommandó szombaton a dél-izraeli Eilatban megölt egy izraelit. A fegyveresek közül a katonák egyet lelőttek, egy másikat megsebesítettek és elfogtak. PETŐFI NÉPE Orbán-napi borünnep Hajóson Tegnap lépésben lehetett csak keresztülhajtani Hajóson. A pincefalu épületeinek ajtaja mindenütt nyitva volt, hiszen ez a nap itt a vendéglátásé. A szolgafákra akasztott bográcsban pörkölt kotyogott, az asztalokon kancsókban állt a bor. Az Orbán-napi borünnepet természetesen a Vass Csaba készítette szobor előtt tartották. A pódiumon Balogh László, a megyei közgyűlés alelnöke adomákkal emlékezett meg Orbán pápáról, aki miután serleggel a kezében ábrázolták, a szőlőtermelők védőszentje lett. Az Orbán-napi borünnep Hajóson nem régi hagyomány. Mindössze 10 éve született meg az ötlete ennek a „vendéglátó” találkozónak. Hogy miért ilyenkor tartják? A védőszent névnapja kis híján egybeesik június elsejével, amikor arra emlékeznek itt, hogy 1722-ben megjelentek az első telepesek, így azután nem volt nehéz a hajósi pincefalu szőlősgazdáit, no meg a község apraját-nagyját rávenni arra, hogy évente megrendezzék ezt az ünnepet. Természetes, hogy ekkor hirdetik meg az előző napokban lezajlott borverseny eredményét is. A díjnyerteseknek, a legjobb borok termelőinek tiszte azután, hogy Orbánnak megköszönték a fagymentes időjárást. Az idén a hajósi hegyközség Traminijéből, Szili Antal Rajnai rizlingjéből és Berecz József Cabernet France-jából kóstolhatott Orbán. Ők lettek egyébként a hajósi borlovagrend új tagjai. Berecz József az Orbán-szobor kicsinyített mását is megkapta. Ez önmaga jelkép, hiszen eddig csak szőlőtermelő szervezeteknek adták a vándorszobrot. A sportkapcsolatok emlékére ajándékokat adtak át, majd ismét hagyományteremtő esemény következett: megkoronázták a hajósi borkirálynőt. Tegnap Sárai Szilvia hajósi kislány fejére került a vadvirág-koszorú. A hajósi borlovagrend ezután ünnepélyesen végigvonult a pincefalun. Az új tagok az összegyűltek előtt esküt tettek: mindaddig nem pusztítják a Föld szegényes vízkészletét, míg Hajóson Cabernet-et termelnek. G. E. • A vándorszobrot az idén Berecz József szőlőtermelő kapta meg. (Fotó: Straszer András) VAJDASÁGI ESÉLYEK ÉS FELELMEK Borús választási hétvége A teljes belső és külső elszigetelődés közepette, egy nappal az ENSZ-szankciók kihirdetése után, vasárnap megkezdődött a szerbiai és montenegrói parlamenti és helyhatósági választás. A kormányzó Szocialista Párt az utolsó két hétben teljesítette ugyan az ellenzék követeléseinek több pontját, de a nagyobb ellenzéki pártok bojkottálják szavazást, nem állítottak jelölteket, s vasárnap délelőttre tiltakozó gyűlést hirdettek meg. A szerb pravoszláv egyház a választások előtti héten nyilvánosan elhatárolta magát Milosevic rendszerétől, s a híveket arra szólította fel, hogy ne menjenek szavazni. A rezsim háborús politikája ellen felemelték szavukat a legnevesebb szerbiai értelmiségiek, s petíciót írtak alá. Oromhegyesen több mint két hete tart a háborúellenes megmozdulás, amelyen minden este neves vendégek bátorítják a vajdasági községben gyülekező sorköteleseket, akik elutasítják a háborúban való részvételt. A Szocialista Párt azonban nem állt el a választás megrendezésétől, s minden bizonnyal meg is nyeri a szavazást, mivel a parlament — ahol a kormánypárti biztos többséggel rendelkezik — olyan választási törvényt fogadott el, hogy a választáson való részvétel arányától függetlenül győzhetnek a jelöltek. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a hatalom és az ellenzék nagy nyomásának volt kitéve a választást megelőző időszakban. Az összes körülményt mérlegelve a VMDK úgy döntött, hogy részt vesz a szavazáson. A szövetségi parlamenti választásokon valószínűleg csak egyetlen helyen, a szabadkai körzetben tud győzni a VMDK jelöltje, a többi körzetet úgy állították össze, hogy még véletlenül se alakulhasson ki magyar többség. A választás előtt a Radikális Párt több gyűlést tartott magyar területeken, s igyekezett megfélemlíteni a magyar szavazókat, „lebeszélte” őket arról, hogy a VMDK jelöltjeire adják voksukat. Közvetlenül a szavazás előtt még voltak mozgósítások, „önkénteseket” toborzott a hadsereg. Több VMDK- aktivistát és vezetőt nyílt erőszakkal fenyegettek, Veprődön (Krusch) szombatra virradóra 10 lövést adtak le Mracskó András helyi VMDK-vezető házára. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Az ENSZ-szankciók visszhangja A világ országai vasárnap sorra támogtásukról biztosították a „kis Jugoszlávia” megbüntetéséről hozott BT-határozatot és elkezdték a szankciók életbe léptetését — jelentették a világhírügynökségek. A holland külügyminiszter első lépésnek nevezte az embargót és további intézkedéseket köztük katonai blokádot és a segélyszállítmányok katonai védelmét — helyezett kilátásba arra az esetre, ha a szankciók nem vetnek véget a háborúnak. A német külügyminiszter elégedettségének adott hangot és azt mondta, hogy időt kell hagyni a szankcióknak, mielőtt fontolóra vennék a katonai beavatkozást. A tokiói kormány elrendelte a japán pénzintézetekben őrzött jugoszláv vagyon zárolását, a kereskedelem leállítását. Berni külügyminisztériumi bejelentés szerint valószínűleg csatlakozik az ENSZ-embargóhoz Svájc is, amely nem tagja a világszervezetnek. Messzebb menő lépésekkel fenyegette meg Szerbiát az ENSZ-határozat figyelmen kívül hagyása esetére Süleyman Demirel török kormányfő vasárnap, mielőtt albániai látogatásra indult. A pánik első jelei katasztrofális hatással járhat a kis Jugoszláviára, ha a világ országai betartják az ellene meghirdetett szigorú szankciókat — vélik nyugati és jugoszláv szakemberek egyaránt. A pánik első jelei máris megmutatkoznak a lakosságon, hiszen hosszú sorok keletkeztek a benzinkutak előtt, és az emberek megkezdték élelmiszer-tartalékaik feltöltését, súlyos hiányhelyzettől tartva. Kié a Rudolf laktanya? A kecskeméti önkormányzat kulturális és sportbizottságának szétválasztása is szerepel a ma délután egy órakor kezdődő képviselő-testületi ülés első előterjesztésében, melyben a közgyűlés új szervezeti és működési szabályzatának megalkotása szerepel. Ismét napirendre kerül a Jókai-iskola 1993. július 31-ével való jogutód nélküli megszüntetése, mivel a legutóbbi ülésen ehhez nem volt meg a minősített többség. A képviselők megvitatják az IKTV-nek önhibájukon kívül közüzemi díjjal tartozó, kecskeméti polgároknak nyújtandó önkormányzati támogatási rendszert. A Rudolf laktanya tulajdonjoga ismét terítékre kerül. Dr. Molnár Ilona korábbi interpellációja kapcsán Merász József polgármester vizsgálta a problémát, s előterjesztésében javaslatot tesz a Közép-Európai Nemzetközi Egyetem Alapítvány javára bejegyzett tulajdonjog megfellebbezésére. A városi tanács ugyanis az adományozás időpontjában csak kezelője volt az ingatlannak, így csak ezt a jogot ruházhatta át. A fellebbezésre azért van lehetőség, mert a földhivatal a tulajdonjog átjegyzéséről nem értesítette a polgármestert. Szerbia szembeszáll a blokáddal? Keserűség és nyugtalanság lett úrrá vasárnap Belgrádban az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Szerbia és Montenegró ellen hozott szankciók másnapján. Slobodan Milosevic szerb elnök kijelentette, hogy a szankciókat „a Szerbián kívül élő szerbek támogatása árának tekinti”, valamint, hogy Szerbia szembe fog szállni a blokáddal. Háborúellenes tüntetés Belgrádban Sok ezer belgrádi tartott vasárnap háborúellenes megmozdulást a városközpontban. A tiltakozó menet élén a Szerb Megújhodási Mozgalom, a Szerb Demokrata Párt és a háborúellenes központ vezetői haladtak. A tömeg némán követte őket, csak az elnöki palotánál hallatszottak Milosevic elnök elleni jelszavak. A megmozdulással a boszniai háború ellen tiltakoztak, s a harcok sok ezer áldozatára emlékeztek. Az ellenzék nagyobb pártjai — mint ismeretes — nem vesznek részt a választáson, s helyette szervezték meg a tiltakozó gyűlést. Milosevic mondjon le! Slobodan Milosevic szerb elnök lemondását követeli Jugoszlávia kanadai nagykövete. Az elnöknek intézett levelében hangsúlyozta: „Az Ön irányítása alatt Jugoszlávia minden eddiginél mélyebbre süllyedt, szembekerült valamennyi szomszédjával és kivívta magának a világ összes országának a megvetését”. — Az Ön hatalmon maradása igen súlyos következményekkel járna Jugoszlávia népei számára — írta a nagykövet. A magyar kormány nyilatkozata A magyar kormány a miniszterelnök közvetlen irányításával az ENSZ Biztonsági Tanácsának összeülésétől kezdve folyamatosan tartja az érintkezést az érdekeltekkel, és az alábbi nyilatkozatot teszi közzé: A magyar kormány üdvözli a jelenleg osztrák elnökség alatt álló ENSZ Biztonsági Tanácsának a Szerbia és Montenegró elleni szankciókat elrendelő határozatát, melynek — egyetlen térségbeli országként, több állam óhajára — maga is társszerzőjévé vált. A határozatot Magyarország olyan, nagy horderejű lépésnek tartja, amely a kibontakozást segíti elő, sőt annak az adott helyzetben elkerülhetetlen, elengedhetetlen eszköze. A kormány a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően jár el, teljes körben érvényesíti a testület által elfogadott szankciókat. Számít arra, hogy a nemzetközi közösség minden tagja ennek megfelelően cselekszik. A délszláv válság hosszú hónapok óta veszélyezteti térségünk és egész Európa biztonságát és stabilitását. Egy közjogi és politikai ellenőrzés nélküli hadsereg, a vele együttműködő irreguláris katonaság, valamint az azt támogató politikai erők nyílt agressziót követnek el szuverén, nemzetközi elismerést élvező államok ellen. Emberek százezrei kényszerültek lakhelyük elhagyására, váltak menekültté. Az agresszió áldozatainak száma napról napra nő. Az egész emberiség kulturális örökségét képező városok váltak és válnak romhalmazzá, a nemzetek és nemzetiségek békés együttélését jelképező falvak tűnnek el a föld színéről. Az európai normákkal éles ellentétben álló cselekmények folytatódása azzal fenyeget, hogy újabb, a második világháború óta legnagyobb menekülthullám árasztja el a szomszédos országokat, jelentősen átalakul egyes vidékek etnikai összetétele, a kegyetlenségek nemzedékekre mérgezik meg az egykori Jugoszlávia népei közötti viszonyt. Senki nem maradhat közömbös e veszélyek, a vérontás, az emberi jogok tömeges megsértése, emberek százezreinek szenvedése iránt. Minden lehetséges eszközzel, helyi és általános fegyverszünet létrehozásával meg kell akadályozni a további vérontást, a világörökség részét képező műemlékek pusztítását. A nemzetközi közvélemény és a nemzetközi szervezetek látják, ki viseli ezért a döntő felelősséget. Ezt az utóbbi hetek eseményei Bosznia-Hercegovinában újólag bizonyították. Az arra hivatott nemzetközi fórumok egyértelműen meghatározzák a válság rendezésének elveit. Ám az eddigi diplomáciai erőfeszítések nem bizonyultak elégségesnek az ezen elvekkel ellentétes cselekmények megfékezéséhez, az általánosan elfogadott nemzetközi normák érvényesítéséhez. A Magyar Köztársaság kormánya a délszláv válság kialakulása óta mindvégig következetesen ezen normákkal összhangban foglalt állást, szem előtt tartotta a térség minden népének érdekeit. Kitartóan törekedett arra, hogy felhívja a figyelmet a veszélyekre, sürgette a vérontás mielőbbi befejezését, a válság igazságos, demokratikus rendezését. Eközben nagy önmérsékletet tanúsított, figyelembe vette a jószomszédság iránti elkötelezettségét, a közös történelem tanulságait, a vajdasági, illetőleg az egykori Jugoszlávia területén élő magyarság sajátos helyzetét, sorsa iránti aggodalmait. Fő kiindulópontja az volt és csak az lehetett, hogy a vérontás befejezése a térség minden népének alapvető érdeke. Csak az igazságos rendezés alapozhatja meg az e népek közötti jó viszonyt és együttműködést. Mindezek a kormány politikájának állandó elemei, ma is érvényesek. Több nemzetközi tárgyaláson, legutóbb a brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen fejtette ki a magyar kormányfő álláspontját, miszerint Magyarország részvételét szankciókban egyrészt a nemzetközi szolidaritás, az ENSZ, az EBEÉ és az EK erőfeszítéseinek támogatása, másrészt a szomszédság, a vajdasági magyarság helyzete, valamint a szerb magatartás fogja meghatározni. A helyzet súlyosbodásával párhuzamosan az országok mind szélesebb körében nyert teret fokozatosan az a meggyőződés, hogy a nemzetközi közösség határozott, egyértelmű és egységes fellépésére van szükség. Növelni kell a nyomást azokra, akik változatlanul abban a hitben élnek, hogy politikai céljaikat az erőszak kiterjesztésével érhetik el. Félreérthetetlenül jelezni kell, hogy ezt a nemzetközi közösség nem fogadja el. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombati határozatának megfelelően a kormány a lehető legrövidebb időn belül konkrét utasítást ad minden érintett magyar intézménynek a szankciók végrehajtására vonatkozóan. A gyakorlati lépésekről az érintett kormányzati intézmények folyamatos tájékoztatást adnak. Az intézkedések összehangolására, azok következményeinek felmérésére, az ebből fakadó teendők kidolgozására tárcaközi bizottság alakult. A bizottság munkájában a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vesz részt, valamint szükség szerint további szakértők, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot is. A kormány legközelebbi ülésén megvizsgálja a tárcaközi bizottság eddig tett intézkedéseit és kijelöli a további feladatokat. Szükség szerint élni fog az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatában foglalt jogával, hogy a Biztonsági Tanácshoz forduljon, amikor megelőző vagy végrehajtó intézkedésekből eredő sajátos gazdasági problémákkal szembesül. A magyar kormány lépései kizárólag az agresszió megfékezését, a béke megteremtését célozzák és természetesen nem irányulnak Szerbia és Montenegró népei ellen. Magyarország kész a Biztonsági Tanács határozata által megengedett gyógyszer- és élelmiszerszállításokra, tranzitszállításokra, az ENSZ Véderő (UNPROFOR) támogatására. A magyar kormány elvárja, hogy a szankciók okozta nehézségeket ne használják fel hátrányos megkülönböztetésre, vagy annak fokozására a szerbiai lakosság egyetlen csoportjával szemben sem. A Biztonsági Tanács szankcióinak szigorú betartásával egyidejűleg Magyarország változatlan szándéka, hogy kihasználjon minden lehetőséget, amellyel hozzájárulhat a megértés előmozdításához a térségben. A kormány döntéseire várva A MÁV nemzetközi személyforgalmában vasárnap még nem volt érezhető az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott, Szerbia és Montenegró elleni átfogó embargó hatása. A Budapest—Kelebia nemzetközi expressz közlekedésében nincs fennakadás, és a Meridián expressz is menetrend szerint megérkezett a magyar fővárosba. Egyelőre a teherforgalomban sem érezhető változás. A Malévnak heti egyszeri járata van Belgrádba, ez legközelebb csütörtökön lenne aktuális. Amennyiben az LRI légügyi főigazgatósága a járat ideiglenes megszüntetéséről döntene, az utazóközönséget időben tájékoztatni fogják. A határőrség szóvivője elmondotta, hogy tudomása szerint az ENSZ által meghirdetett embargó a személyforgalom korlátozását nem kívánja. Amennyiben a magyar kormány mégis úgy döntene, a határőrség 30 perc alatt képes lezárni az átkelőhelyeket. Ez persze valószínűleg óriási problémákat okozna, főleg a Magyarországon átutazó vendégmunkások körében-