Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

2. oldal, 1992. június 1. Hamis útlevéllel bukott le a kenyai Dr. Juhász Pál rendőr százados, a halasi kapitányság kábítószerrel foglalkozó nyomozója már több, mint tizennégy órája talpon van, amikor tájékoztatást kérek tőle. — Ügyesek voltak a határőreink — mondja. — Ehhez nemcsak sze­rencse, meg véletlen kellett. Mutatja a tátogó félcipőket, amelynek felragasztott talpa alól szedték elő a két csomag, mintegy 60-65 gramm kábítószert. — Elvégeztük a kábítószertesz­tet, s nagy valószínűséggel ópiu­mot találtunk elég kezdetleges, nem finomított, durva szemcsés alakban. A kávébarna színű por a cipő­talphoz igazított lapos, műanyag zacskóban van. Mint azt az angol tolmácson keresztül a kenyai férfi, Jimmi O’Neal elmondta, ugyanott vásárolta Istambulban, ahol a ha­mis útlevélhez is hozzájutott. Egy számára ismeretlen nigériai férfi, akinek az okmányért 300, az ópi­umért 400 dollárt fizetett. Mint el­mondta, hamis útlevélre azért volt szüksége, mert kenyaiként egyet­len ország sem ad számára vízu­mot. A kábítószert saját fogyasz­tásra vásárolta, ez az adag számá­ra húsz-harminc napra elegendő. Elmondása szerint nyolc hónapja kábítószer-fogyasztó, s­­ úticélja Milánó lett volna, ahol egy intézet­ben kívánta kezeltetni magát, hogy leszokhasson. (Ahhoz képest elég jól feltankolt a biztonság kedvé­ért.) Ügyében a kecskeméti megyei főkapitányság folytatja a további­akban a nyomozást. H. T. SZDSZ-munkaértekezlet Kecskeméten Regionális munkaértekezletet tartott vasárnap Kecskeméten az SZDSZ. A legnagyobb ellenzéki párt négy megye - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagy­­kun-Szolnok - SZDSZ-küldötteit hívta össze a politikai szervezet ed­digi programjainak értékelésétől kezdve a legfontosabb politikai, gazdasági kérdések megvitatására. A tanácskozást követő sajtótá­jékoztatón Tölgyessy Péter, orszá­gos pártelnök, valamint Juhász Pál és Wekler Ferenc számoltak be az elhangzottakról. Elmondták, hogy a tanácskozás résztvevői kemé­nyen bírálták az újabb központosí­tásra irányuló törekvéseket. Ezek sorában az önkormányzatok önál­lóságát csorbító tendenciát, a köz­­társasági megbízottak hatásköré­nek növelését, ami megítélésük szerint a hajdani pártbizottságok telj­hatalmának visszacsempészését eredményezheti. Az alföldi megyék SZDSZ-küldötteinek találkozóján megfogalmazódott: a kormányt felelősség terheli az agrárválság el­húzódásáért, ennek hosszadalmas­ságát ugyanis a piaci helyzet már nem indokolja. Egy, az önkormányzatok tevé­kenységével kapcsolatos újság­írói kérdésre válaszolva Wekler Ferenc elmondta, hogy jelenleg a magyarországi önkormányzatok közül 235 élén az SZDSZ áll ve­zető pozícióban, ennek ellenére egy kézen megszámolhatók azok az önkormányzatok, melyeknek irányításában valamiféle konflik­tus adódik. Drágább a benzin és a gázolaj Mától drágább a benzin és a gázolaj az Áfor-kutaknál. A 92-es oktánszámú üzemanyagé literen­ként 64,6 Ft-ról 66 forintra, a 98- as oktánszámúé 67,6-ról 69 forint­­­­ra­ .á..9,5-ös oktánszámú ólmozat­lan motorbenziné pedig 65,40-ről 67 forintra emelkedik. Növekedik a gázolaj árában le­vő útalap is, az eddigi 2,20 Ft he­lyett 5 forintot kell literenként befi­zetni e címen a költségvetés javára. A motorikus gázolaj ára tehát má­tól 40 forint helyet 43 forint, az ipari tüzelőolaj pedig 39 Ft helyett 42 forint. A háztartási tüzelőolaj változatlanul 18 forintba kerül. Földrengés Görögországban Erős földrengés rázta meg va­sárnap virradóra a nyugat-görög­országi Patrasz városát. Jelentések szerint csupán anyagi károk kelet­keztek, a városlakók pánikszerűen menekültek otthonaikból. Az at­héni szeizmológiai intézet szerint a földlökések ereje a Richter-skálán elérte az 5,2 fokot. Kommandóakció Eil­atban Egy Jordániából vízen érkezett kommandó szombaton a dél-izrae­li Eilatban megölt egy izraelit. A fegyveresek közül a katonák egyet lelőttek, egy másikat megse­besítettek és elfogtak. PETŐFI NÉPE Orbán-napi borünnep Hajóson Tegnap lépésben lehetett csak keresztülhajtani Hajóson. A pin­cefalu épületeinek ajtaja minde­nütt nyitva volt, hiszen ez a nap itt a vendéglátásé. A szolgafákra akasztott bográcsban pörkölt ko­tyogott, az asztalokon kancsók­ban állt a bor. Az Orbán-napi bor­ünnepet természetesen a Vass Csa­ba készítette szobor előtt tartot­ták. A pódiumon Balogh László, a megyei közgyűlés alelnöke ado­mákkal emlékezett meg Orbán pá­páról, aki miután serleggel a kezé­ben ábrázolták, a szőlőtermelők védőszentje lett. Az Orbán-napi borünnep Hajóson nem régi ha­gyomány. Mindössze 10 éve szüle­tett meg az ötlete ennek a „vendég­látó” találkozónak. Hogy miért ilyenkor tartják? A védőszent név­napja kis híján egybeesik június elsejével, amikor arra emlékeznek itt, hogy 1722-ben megjelentek az első telepesek, így azután nem volt nehéz a ha­jósi pincefalu szőlősgazdáit, no meg a község apraját-nagyját rá­venni arra, hogy évente megren­dezzék ezt az ünnepet. Természe­tes, hogy ekkor hirdetik meg az előző napokban lezajlott borver­seny eredményét is. A díjnyerte­seknek, a legjobb borok termelői­nek tiszte azután, hogy Orbánnak megköszönték a fagymentes időjá­rást. Az idén a hajósi hegyközség Traminijéből, Szili Antal Rajnai rizlingjéből és Berecz József Ca­bernet France-jából kóstolhatott Orbán. Ők lettek egyébként a ha­jósi borlovagrend új tagjai. Berecz József az Orbán-szobor kicsinyí­tett mását is megkapta. Ez önmaga jelkép, hiszen eddig csak szőlőter­melő szervezeteknek adták a ván­dorszobrot. A sportkapcsolatok emlékére ajándékokat adtak át, majd ismét hagyományteremtő esemény kö­vetkezett: megkoronázták a hajósi borkirálynőt. Tegnap Sárai Szilvia hajósi kislány fejére került a vadvi­rág-koszorú. A hajósi borlovag­rend ezután ünnepélyesen végigvo­nult a pincefalun. Az új tagok az összegyűltek előtt esküt tettek: mindaddig nem pusztítják a Föld szegényes vízkészletét, míg Hajó­son Cabernet-et termelnek. G. E. • A vándorszobrot az idén Berecz József szőlőtermelő kapta meg. (Fotó: Straszer András) VAJDASÁGI ESÉLYEK ÉS FELELMEK Borús választási hét­vége A teljes belső és külső elszige­telődés közepette, egy nappal az ENSZ-szankciók kihirdetése után, vasárnap megkezdődött a szerbiai és montenegrói parla­menti és helyhatósági választás. A kormányzó Szocialista Párt az utolsó két hétben teljesítette ugyan az ellenzék követeléseinek több pontját, de a nagyobb el­lenzéki pártok bojkottálják szavazást, nem állítottak jelölte­­­ket, s vasárnap délelőttre tilta­kozó gyűlést hirdettek meg. A szerb pravoszláv egyház a vá­lasztások előtti héten nyilváno­san elhatárolta magát Milosevic rendszerétől, s a híveket arra szólította fel, hogy ne menjenek szavazni. A rezsim háborús poli­tikája ellen felemelték szavukat a legnevesebb szerbiai értelmiségi­ek, s petíciót írtak alá. Oromhe­gyesen több mint két hete tart a háborúellenes megmozdulás, amelyen minden este neves ven­dégek bátorítják a vajdasági községben gyülekező sorkötele­seket, akik elutasítják a háború­ban való részvételt. A Szocialista Párt azonban nem állt el a választás megrendezésétől, s minden bizonnyal meg is nyeri a szavazást, mivel a parlament — ahol a kormánypárti biztos több­séggel rendelkezik — olyan válasz­tási törvényt fogadott el, hogy a választáson való részvétel arányá­tól függetlenül győzhetnek a jelöl­tek. A Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közössége a hatalom és az ellenzék nagy nyomásának volt ki­téve a választást megelőző idő­szakban. Az összes körülményt mérlegelve a VMDK úgy döntött, hogy részt vesz a szavazáson. A szövetségi parlamenti választá­sokon valószínűleg csak egyetlen helyen, a szabadkai körzetben tud győzni a VMDK jelöltje, a többi körzetet úgy állították össze, hogy még véletlenül se alakulhasson ki magyar többség. A választás előtt a Radikális Párt több gyűlést tartott magyar területeken, s igyekezett megfélem­líteni a magyar szavazókat, „lebe­szélte” őket arról, hogy a VMDK jelöltjeire adják voksukat. Közvet­lenül a szavazás előtt még voltak mozgósítások, „önkénteseket” to­borzott a hadsereg. Több VMDK- aktivistát és vezetőt nyílt erőszak­kal fenyegettek, Veprődön (Krus­­ch­) szombatra virradóra 10 lövést adtak le Mracskó András helyi VMDK-vezető házára. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Az ENSZ-szankciók visszhangja A világ országai vasárnap sorra támogtásukról biztosították a „kis Jugoszlávia” megbüntetéséről hozott BT-határozatot és elkezdték a szankciók életbe léptetését — jelentették a világhírügynökségek. A holland külügyminiszter első lépésnek nevezte az embargót és további intézkedéseket köztük katonai blokádot és a segélyszállít­mányok katonai védelmét — helyezett kilátásba arra az esetre, ha a szankciók nem vetnek véget a háborúnak. A német külügyminiszter elégedettségének adott hangot és azt mondta, hogy időt kell hagyni a szankcióknak, mielőtt fontolóra vennék a katonai beavatkozást. A tokiói kormány elrendelte a japán pénzintézetekben őrzött ju­goszláv vagyon zárolását, a kereskedelem leállítását. Berni külügyminisztériumi bejelentés szerint valószínűleg csatlako­zik az ENSZ-embargóhoz Svájc is, amely nem tagja a világszervezet­nek. Messzebb menő lépésekkel fenyegette meg Szerbiát az ENSZ-hatá­­rozat figyelmen kívül hagyása esetére Süleyman Demirel török kor­mányfő vasárnap, mielőtt albániai látogatásra indult. A pánik első jelei katasztrofális hatással járhat a kis Jugoszláviára, ha a világ orszá­gai betartják az ellene meghirdetett szigorú szankciókat — vélik nyugati és jugoszláv szakemberek egyaránt. A pánik első jelei máris megmutatkoznak a lakosságon, hiszen hosszú sorok keletkeztek a benzinkutak előtt, és az emberek megkezd­ték élelmiszer-tartalékaik feltöltését, súlyos hiányhelyzettől tartva. Kié a Rudolf laktanya? A kecskeméti önkormányzat kulturális és sportbizottságának szétválasztása is szerepel a ma dél­után egy órakor kezdődő képvise­lő-testületi ülés első előterjesztésé­ben, melyben a közgyűlés új szer­vezeti és működési szabályzatának megalkotása szerepel. Ismét napi­rendre kerül a Jókai-iskola 1993. július 31-ével való jogutód nélküli megszüntetése, mivel a legutóbbi ülésen ehhez nem volt meg a minő­sített többség. A képviselők megvi­tatják az IKTV-nek önhibájukon kívül közüzemi díjjal tartozó, kecs­keméti polgároknak nyújtandó önkormányzati támogatási rend­szert. A Rudolf laktanya tulajdon­joga ismét terítékre kerül. Dr. Molnár Ilona korábbi interpelláci­ója kapcsán Merász József polgár­­mester vizsgálta a problémát, s elő­terjesztésében javaslatot tesz a Kö­zép-Európai Nemzetközi Egyetem Alapítvány javára bejegyzett tulaj­donjog megfellebbezésére. A vá­rosi tanács ugyanis az adomá­nyozás időpontjában csak keze­lője volt az ingatlannak, így csak ezt a jogot ruházhatta át. A fel­lebbezésre azért van lehetőség, mert a földhivatal a tulajdonjog átjegyzéséről nem értesítette a polgármestert. Szerbia szembeszáll a blokáddal? Keserűség és nyugtalanság lett úrrá vasárnap Belgrádban az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Szerbia és Montenegró ellen hozott szankci­ók másnapján. Slobodan Milosevic szerb elnök kijelentette, hogy a szankciókat „a Szerbián kívül élő szerbek támogatása árának tekin­ti”, valamint, hogy Szerbia szembe fog szállni a blokáddal. Háborúellenes tüntetés Belgrádban Sok ezer belgrádi tartott vasárnap háborúellenes megmozdulást a városközpontban. A tiltakozó menet élén a Szerb Megújhodási Moz­galom, a Szerb Demokrata Párt és a háborúellenes központ vezetői haladtak. A tömeg némán követte őket, csak az elnöki palotánál hallatszottak Milosevic elnök elleni jelszavak. A megmozdulással a boszniai háború ellen tiltakoztak, s a harcok sok ezer áldozatára emlékeztek. Az ellenzék nagyobb pártjai — mint ismeretes — nem vesznek részt a választáson, s helyette szervezték meg a tiltakozó gyűlést. Milosevic mondjon le! Slobodan Milosevic szerb elnök lemondását követeli Jugoszlávia kanadai nagykövete. Az elnöknek intézett levelében hangsúlyozta: „Az Ön irányítása alatt Jugoszlávia minden eddiginél mélyebbre süllyedt, szembekerült valamennyi szomszédjával és kivívta magának a világ összes országának a megvetését”. — Az Ön hatalmon maradá­sa igen súlyos következményekkel járna Jugoszlávia népei számára — írta a nagykövet. A magyar kormány nyilatkozata A magyar kormány a minisz­terelnök közvetlen irányításá­val az ENSZ Biztonsági Taná­csának összeülésétől kezdve fo­lyamatosan tartja az érintkezést az érdekeltekkel, és az alábbi nyilatkozatot teszi közzé: A magyar kormány üdvözli a jelenleg osztrák elnökség alatt álló ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak a Szerbia és Montenegró elleni szankciókat elrendelő ha­tározatát, melynek — egyetlen térségbeli országként, több ál­lam óhajára — maga is társ­szerzőjévé vált. A határozatot Magyarország olyan, nagy hord­erejű lépésnek tartja, amely a kibontakozást segíti elő, sőt an­nak az adott helyzetben elke­rülhetetlen, elengedhetetlen eszköze. A kormány a Bizton­sági Tanács határozatának megfelelően jár el, teljes körben érvényesíti a testület által elfo­gadott szankciókat. Számít ar­ra, hogy a nemzetközi közösség minden tagja ennek megfelelő­en cselekszik. A délszláv válság hosszú hó­napok óta veszélyezteti térsé­günk és egész Európa biztonsá­gát és stabilitását. Egy közjogi és politikai ellenőrzés nélküli hadsereg, a vele együttműködő irreguláris katonaság, valamint az azt támogató politikai erők nyílt agressziót követnek el szu­verén, nemzetközi elismerést él­vező államok ellen. Emberek százezrei kényszerültek lakhe­lyük elhagyására, váltak mene­kültté. Az agresszió áldozatai­nak száma napról napra nő. Az egész emberiség kulturális örökségét képező városok vál­tak és válnak romhalmazzá, a nemzetek és nemzetiségek bé­kés együttélését jelképező fal­vak tűnnek el a föld színéről. Az európai normákkal éles el­lentétben álló cselekmények folytatódása azzal fenyeget, hogy újabb, a második világhá­ború óta­ legnagyobb menekült­hullám árasztja el a szomszédos országokat, jelentősen átalakul egyes vidékek etnikai összetéte­le, a kegyetlenségek nemzedé­kekre mérgezik meg az egykori Jugoszlávia népei közötti vi­szonyt. Senki nem maradhat közömbös e veszélyek, a véron­tás, az emberi jogok tömeges megsértése, emberek százezrei­nek szenvedése iránt. Minden lehetséges eszközzel, helyi és ál­talános fegyverszünet létreho­zásával meg kell akadályozni a további vérontást, a világörök­ség részét képező műemlékek pusztítását. A nemzetközi közvélemény és a nemzetközi szervezetek lát­ják, ki viseli ezért a döntő fele­lősséget. Ezt az utóbbi hetek eseményei Bosznia-Hercegovi­nában újólag bizonyították. Az arra hivatott nemzetközi fóru­mok egyértelműen meghatá­rozzák a válság rendezésének elveit. Ám az eddigi diplomá­ciai erőfeszítések nem bizonyul­tak elégségesnek az ezen elvek­kel ellentétes cselekmények megfékezéséhez, az általánosan elfogadott nemzetközi normák érvényesítéséhez. A Magyar Köztársaság kor­mánya a délszláv válság kiala­kulása óta mindvégig követke­zetesen ezen normákkal össz­hangban foglalt állást, szem előtt tartotta a térség minden népének érdekeit. Kitartóan tö­rekedett arra, hogy felhívja a figyelmet a veszélyekre, sürget­te a vérontás mielőbbi befejezé­sét, a válság igazságos, demok­ratikus rendezését. Eközben nagy önmérsékletet tanúsított, figyelembe vette a jószomszéd­ság iránti elkötelezettségét, a közös történelem tanulságait, a vajdasági, illetőleg az egykori Jugoszlávia területén élő ma­gyarság sajátos helyzetét, sorsa iránti aggodalmait. Fő kiindu­lópontja az volt és csak az lehe­tett, hogy a vérontás befejezése a térség minden népének alap­vető érdeke. Csak az igazságos rendezés alapozhatja meg az e népek közötti jó viszonyt és együttműködést. Mindezek a kormány politikájának állandó elemei, ma is érvényesek. Több nemzetközi tárgyalá­son, legutóbb a brit miniszterel­nökkel folytatott megbeszélé­sen fejtette ki a magyar kor­mányfő álláspontját, miszerint Magyarország részvételét szankciókban egyrészt a nem­­­zetközi szolidaritás, az ENSZ, az EBEÉ és az EK erőfeszítései­nek támogatása, másrészt a szomszédság, a vajdasági ma­gyarság helyzete, valamint a szerb magatartás fogja megha­tározni. A helyzet súlyosbodásával párhuzamosan az országok mind szélesebb körében nyert teret fokozatosan az a meggyő­ződés, hogy a nemzetközi kö­zösség határozott, egyértelmű és egységes fellépésére van szükség. Növelni kell a nyo­mást azokra, akik változatlanul abban a hitben élnek, hogy po­litikai céljaikat az erőszak kiter­jesztésével érhetik el. Félreért­hetetlenül jelezni kell, hogy ezt a nemzetközi közösség nem fo­gadja el. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombati határozatának megfele­lően a kormány a lehető legrövi­debb időn belül konkrét utasítást ad minden érintett magyar intéz­ménynek a szankciók végrehajtá­sára vonatkozóan. A gyakorlati lépésekről az érintett kormányzati intézmények folyamatos tájékoz­tatást adnak. Az intézkedések összehangolására, azok következ­ményeinek felmérésére, az ebből fakadó teendők kidolgozására tárcaközi bizottság alaku­lt. A bi­zottság munkájában a Külügymi­nisztérium, a Belügyminisztéri­um, a Pénzügyminisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériuma, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium vesz részt, va­lamint szükség szerint további szakértők, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot is. A kormány legközelebbi ülésén megvizsgálja a tárcaközi bizottság eddig tett intézkedéseit és kijelöli a további feladatokat. Szükség szerint élni fog az ENSZ Bizton­sági Tanácsa határozatában fog­lalt jogával, hogy a Biztonsági Ta­nácshoz forduljon, amikor meg­előző vagy végrehajtó intézkedé­sekből eredő sajátos gazdasági problémákkal szembesül. A magyar kormány lépései ki­zárólag az agresszió megfékezését, a béke megteremtését célozzák és természetesen nem irányulnak Szerbia és Montenegró népei el­len. Magyarország kész a Biztonsá­gi Tanács határozata által megen­gedett gyógyszer- és élelmiszer­­szállításokra, tranzitszállításokra, az ENSZ Véderő (UNPROFOR) támogatására. A magyar kor­mány elvárja, hogy a szankciók okozta nehézségeket ne használ­ják fel hátrányos megkülönbözte­tésre, vagy annak fokozására a szerbiai lakosság egyetlen csoport­jával szemben sem. A Biztonsági Tanács szankcióinak szigorú be­tartásával egyidejűleg Magyaror­szág változatlan szándéka, hogy kihasználjon minden lehetőséget, amellyel hozzájárulhat a megértés előmozdításához a térségben. A kormány döntéseire várva A MÁV nemzetközi személyfor­galmában vasárnap még nem volt érezhető az ENSZ Biztonsági Taná­csa által elfogadott, Szerbia és Mon­tenegró elleni átfogó embargó hatá­sa. A Budapest—Kelebia nemzetkö­zi expressz közlekedésében nincs fennakadás, és a Meridián expressz is menetrend szerint megérkezett a magyar fővárosba. Egyelőre a teher­forgalomban sem érezhető változás. A Malévnak heti egyszeri járata van Belgrádba, ez legközelebb csütörtö­kön lenne aktuális. Amennyiben az LRI légügyi főigazgatósága a járat ideiglenes megszüntetéséről dönte­ne, az utazóközönséget időben tájé­koztatni fogják. A határőrség szóvivője elmon­dotta, hogy tudomása szerint az ENSZ által meghirdetett embargó a személyforgalom korlátozását nem kívánja. Amennyiben a ma­gyar kormány mégis úgy döntene, a határőrség 30 perc alatt képes lezárni az átkelőhelyeket. Ez per­sze valószínűleg óriási problémá­kat okozna, főleg a Magyarorszá­gon átutazó vendégmunkások kö­rében-

Next