Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-11 / 161. szám

1994. július 11., hétfő Labdarúgás ll Egész évben egyenletes teljesítmény­ ­ Izgalmas, érdekfeszítő, de rendkívül fárasztó volt az a küzdelem, amit a Lakitelek együttesével vívtunk tavasszal a bajnoki címért - mondta kérdé­sünkre Francia László, a me­gyei II. osztályú bajnokság Északi csoportjában győztes Csengőd együttesének edzője. -Az igazsághoz tartozik - folytatta -, hogy a tavaszi 19. forduló során, amikor Tabdin 2-1-es vezetésünk után kikap­tunk 3-2-re, úgy tűnt, hogy minden reményünk elúszott. Ráadásul Szabadszálláson is vesztettünk és a vetélytársunk már 3 teljes ponttal vezetett előttünk. A kulcs a Lakitelek kezében volt, s mi csak abban reménykedhettünk, hogy nem bírják el az esélyesség terhét, így is történt. A Kiskunfélegy­házi Honvéd egy pontot elho­zott Lakitelektől, s most már csak rajtunk állt, hogy az egy­más elleni rangadón kivívjuk a sikert jelentő győzelmet. Pont­­egyenlőség esetén a mi gólkü­lönbségünk volt a jobb. Az utolsó előtti héten Lakite­leken nagy taktikai csatában mi kerekedtünk felül. A vége már csak rutinmunka volt, s meg­győződésem, hogy a Lakitelek sem vesztett volna Orgoványon, ha azon a találkozón múlik a bajnoksága. -Hogyan értékeli a csapata teljesítményét? - Véleményem szerint egész évben egyenletes, jó teljesít­ményt nyújtott a gárdánk. Ki­tűnő volt a csapatszellem, és akkor sem adtuk fel, amikor már veszni látszott minden. Szereztünk 52 pontot, mindös­­­sze kétszer kaptunk ki. Mi rúg­tuk a legtöbb gólt, s a legkeve­sebbet kaptuk. - A játékosok közül kit emel ki a teljesítménye alapján? - Kecskés rúgta a legtöbb gó­lunkat, de ez nem történhetett volna meg, ha a társai nem segí­tik. Azt mondhatom, hogy min­denki megtette a magáét, és a bajnokság megnyerése igazi csapatmunka volt. Még a gól­szerzésben is megmutatkozott ez az egyenlőség, hiszen a 90 gólunkon 16 játékos osztozott. Rendkívül fájdalmasan érin­tett bennünket kitűnő játéko­sunk, Szírják Attila tragikus ha­lála. Csupaszív labdarúgó, igazi csapatember volt, 12 góljával a harmadik legjobb teljesítményt érte el. - A Csengőd együttese a je­lenlegi gárdával képes lesz helytállni a magasabb osztály­ban? -Talán igen, de mi a biztos bentmaradás mellett még az első tíz közé jutást is célul tűz­zük. Ehhez három jó képességű labdarúgót szeretnénk igazolni. Minden más feltétel adott a me­gyei I. osztályhoz. Jó az ifjúsági és serdülőgárdánk. A pályánk és az öltözőnk minden igényt kielégít. Szponzoraink tovább is segítik egyesületünket. - Hogyan folytatják tovább? -Az alapozást július 12-én kezdjük. Remélem, akkor már együtt lesz a teljes gárda. Nem távozik senki, minden játékosra számítok. A célegyenesben jobban hajráztak 1. CSENGŐD 30 24 4 2 90-16 52 A megyei II. osztály északi csoportjában az őszi idény ele­jén még négy csapat számított esélyesnek. Kezdetben a Tabdi, a Honvéd Radnóti SE, a Lakite­lek és a Csengőd nagyjából azonos esélyekkel harcolt, ám hamarosan párosmérkőzés ala­kult ki a Lakitelek és a Csengőd együttesei között. Már az ősszel váltogatta egymást a két csapat a lista élén, s amikor a 13. for­duló után a korai tél miatt leállt a küzdelem, a Csengőd vezetett 2 ponttal. Tavasszal a 20. for­duló során cseréltek helyet a csapatok, s a Lakitelek-Csen­­gőd rangadóig a Lakitelek veze­tett, biztos bajnoknak látszott. A rangadót azonban idegenben - nem kis meglepetésre - a Csen­gőd nyerte, s ezután már csak rutinfeladat volt a bajnoki cím biztosítása. A két, nagyjából azonos ké­pességű csapat közül a Csengőd került ki győztesen. A legtöbb gólt szerezték és a legkeveseb­bet kapták az osztályban. A csapatban tavasszal 20 já­tékos kapott lehetőséget. A leg­többször szerepeltek névsora: Tasnádi - Vukmanov, Benkó, Váczi, Kecskés, Filus, Németh I., Csengődi, Kovács S., Len­gyel, Pásztor. A további sor­rend: Szirják Attila, Sümegi, Kiss, Németh J, Grba, Kovács L., Tóth, Mityók, Németh S. Tavasszal otthon 14, idegen­ben 11 pontot szereztek. A házi gólkirály Kecskés, 27 góllal. Pásztor 14, a tragikus szeren­csétlenség miatt kiesett Szirják 12, Kovács S. 11, Csengődi és Lengyel 6-6 góllal járult hozzá csapata teljesítményéhez. A bajnokcsapat hazai mérkő­zésén a nézőszám nem volt túl­ságosan magas. A hét mérkő­zést 2200-an tekintették meg. A Nyárlőrinc elleni utolsó mérkő­zésen 400 néző volt. Idegenben nyolc találkozón 245-en voltak kíváncsiak a csapatra. A leg­több néző a Lakitelek-Csengőd találkozón volt, 800. • A megyei első osztály­ba felkerült csengődi csapat, vezetőivel. (Farkas Tibor felvétele) Négy nap alatt kétszer ünnepeltek A Kisszállási FC labdarúgóit négy nap alatt kétszer részesítet­ték szurkolóik olyan ünneplés­ben, mely tényleg a párját rit­kítja. A csapat vezérszurkolója Bella István és mintegy százfős „stábja” a Szabad Föld-kupa­döntő után szinte egyenként „repítette a mennybe” kupa­győztes kedvenceit. A Tompa elleni, utolsó bajnoki mérkőzé­sen rúgott gólzápor végén ott­hon valóságos pezsgőzuhatag­­ban ünnepelték a megyei má­sodosztály Déli csoportjának bajnoki címét. Két és fél évtized után Kisszállásnak ismét me­gyei első osztályú gárdája van. Szabó Gábor, a bajnokcsapat edzője, örömtől sugárzó arccal mondta: Három évvel ezelőtt Jánoshalmán már átéltem egy hasonló sikert, amikor is a JSE-t sikerült feljuttatnom a megyei 1. osztályba. Ezután játékosként jöttem Kisszállásra, ahol az egyesület vezetői másfél évvel ezelőtt felkértek, hogy játékos edzőként irányítsam a csapat felkészítését. Megfelelő pszi­chikai és fizikai foglalkozások után gyorsan sikerült felráznom a játékosokat, de az őszi hátrá­nyunkat már nem tudtuk be­hozni. Sörös József polgármester, Torma István egyesületi elnök, Maczkó László szakosztályve­zető és a község egyik legna­gyobb szállítási vállalkozója azonban szerencsénkre „meg­látta”, hogy van fantázia a csa­patban. Mindent előteremtettek annak érdekében, hogy a me­gyei II. osztályú bajnokság aranyérme Kisszállásra kerül­jön. A már több nyugati profi­csapatban is bizonyított Kova­­csevics, Csoszity és Steiner példás edzésmunkája jó hatással volt az együttes többi tagjára. Nagy harc alakult ki az egyes posztok helyeiért, ennek pedig a csapat látta hasznát. Irányítá­som alatt nagyon kemény prog­ramot csináltunk végig, hiszen 62 bajnoki és kupamérkőzést játszottunk, melyek közül csak kettőt, az Újpest és a Tisza­kécske elleni kupameccset ve­szítettük el! A játékosok el­mondták, hogy az első osztály­ban sem akarnak alárendelt sze­repet játszani, s mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy az elkövetkezendő bajnokság­ban is sok örömet szerezzenek szurkolóiknak. • Szabó Gábor, a Kisszállás edzője, játékosa, Komáromi nya­kában örül csapata jó szereplésének. ­ Az Északi csoport nagy vesztese 2. LAKITELEK 30 22 6 2 83-19 50 A Lakitelek csapata, Domo­­nics József játékos edző vezeté­sével, nem titkolta, hogy bajnoki címre, feljutásra tör. Az őszi vál­tott vezetés után tavasszal há­rom héten át még a második he­lyen állt a Csengőd mögött, majd átvette a vezetést, s tíz hé­ten át biztosan tartotta a listave­zető helyét. Előnyük majdnem végig 3 pont volt, ám a Kiskun­félegyházi Honvéd elleni 0-0-ás döntetlennel megadta a lehető­séget a vetélytárs Csengődnek, hogy a rangadón, amit Lakitele­ken vívtak, egy esetleges győze­lemmel kiénekelje a „sajtot” a hazaiak szájából. A hazai szur­kolók bánatára ez meg is történt. Az együttesben tavasszal vi­szonylag kevés, 15 labdarúgó kapott bizonyítási lehetőséget, de Domoni­s edző valójában 12 játékosra építette a csapatát. A legtöbbször szerepelt együttes: Kormos - Molnár, Gulyás, Domonics, Somogyi, Hősi, Kö­kény, Makra, Rózsa, Tóth, Fe­­kecs. Játszott még Enyedi, Far­kas, Jánosi, Kozvics. A csapat tavasszal 10 mérkő­zésen át csak a győzelem ízét ismerte. Ezután egy döntetlen és két vereség miatt a 2. helyre szorult, de a játékosok képes­sége alapján a megyei I. oszály középcsapataival azonos érté­kűnek tartják az együttest. Tavasszal otthon 15, idegen­ben 11 pontot szereztek. A házi gólkirály: Domonics József, aki beállósként szerzett 16 gólt. Rózsa 11, Enyedi, So­mogyi, Fekecs 9-9, Tóth 8, Makra, Gulyás 6-6 gólt lőtt. A hazai nézőszám 3350, ide­genben 1550 néző volt kíváncsi a Lakitelek játékára. Nagy harc, emelkedő színvonal a II. osztályban A megyei II. osztályú labda­rúgó-bajnokság 1993-94. évi küzdelmét a nagy küzdelem mellett a játék színvonalának emelkedése is jellemezte. A II. osztályú mérkőzések nézettsége is emelkedőben van, s ebben a tekintetben különösen a Dusnok együttese jeleskedett, hiszen itt a nézettség 800 és 450 között mozgott. Érdekes, hogy miként a me­gyei I. osztályban, a II. osztály mindkét csoportjában két-két együttes párharca folyt a baj­noki címért, s mindkét csoport­ban szinte az utolsó mérkőzése­ken dőlt el az elsőség sorsa. A megyei második vonalból felkerült együttesek évek óta je­lentős szerepet játszottak a fel­sőbb osztályban is. Gondolunk itt az elmúlt évben feljutott Hajós és Solt, vagy a korábban bajnok­ságot nyert Kunszentmiklós és Nemesnádudvar együttesére. Ezek a csapatok ma már a közép-, sőt az élmezőny tagjai az I. osz­tályban, míg az olyan nagymúltú együttesek mint a Bajai TSZ, a Fájsz, a Kiskunhalas a kiesés el­kerüléséért küzdenek. A János­halma pedig már kiesett a megyei élvonalból. A második vonaltól búcsúzó Csólyospálos és Bácsborsód nem tudott felnőni a feladathoz. A másik kieső helyért osztályo­­zót vív a Harta és a Szeremle. A befutóra csak kevesen tippeltek 1. KISSZÁLLÁS FC 30 24 6 - 81-17 54 Az őszi idény kezdetén a Tompa, Dunsok, Bátya és a Kisszállás (akkor még Ámor FC) jelentős erősítéséről érkez­tek hírek, s a jelöltek közül a legtöbben a Tompára, legkeve­sebben az Ámor FC-re tippel­tek. Kezdetben a Kelebia is be­sorolt a négyes közé. Az őszi 5. fordulóban már az említett négy csapat foglalta el a táblázat ele­jét, igaz, más sorrendben, de lé­nyeges pontkülönbség nélkül. Sokáig a Dusnok vezetett, majd a 12. héten bukkant fel először az élen az Ámor FC neve. Amikor a 13. forduló után a tél miatt félbemaradt a küzde­lem, már 3 pont volt a Kisszállá­snak előnye. Az időközben Ámor FC helyett Kisszállás FC névre keresztelték az együttest. Tavasszal, a 25. fordulóban zajlott le a mindent eldöntő Kisszállás FC-Dusnok rangadó, s az 1-1-es végeredmény a ha­zaiaknak kedvezett, s bár a küz­delem azt mutatta, hogy a két együttes közt nincs döntő kü­lönbség, a bajnokságot jobb őszi teljesítményével a Kisszál­lás FC nyerte. Az együttesben 21 labdarúgó szerepelt. A kapus helyén volt a legtöbb változás. Kezdetben Ur­lauber védett, majd Steiner vette át a szerepét. A legtöbb­ször szerepelt együttes: Steiner - Csincsák, Tamási, Tóbiás, Kovacsevics, Maczó T., Szé­­nási, Hegyi, Csoszity, Komá­romi, Bojity. A további játéko­sok: Hanzs, Urlauber (kapus), Tóth, Kovács, Rutai, Varga, Bocs, Ács, Papp, Zvezdam. A házi gólkirály Kovacsevics 16 góllal. Tóth 12, Hanzs 8, Szénási 7, Szabó G. és Komá­romi 6-6 gólt lőtt. A hazai mérkőzéseket 2700 néző látta. A csúcs a Dusnok el­leni rangadón volt, 800 néző. Idegenben 2350-en látták a mérkőzéseket. A tavaszi elsőség kevésnek bizonyult 2. DUSNOK 30 24 4 2 97-23 52 Bár a Dusnok együttese ta­vasszal ugyanannyi pontot szer­zett, mint a bajnok Kisszállás, a jobb gólkülönbséggel tavaszi első lett. Ez mégis kevésnek bi­zonyult a bajnoki cím megszer­zéséhez. Dusnok esetében is ugyanaz a helyzet, mint az Északi csoportban a Lakitelek csapatával. Az együttes tudása alapján a megyei I. osztályban a jó középcsapatok közé számít­hatna. A reményeik az őszi 10- 11. fordulóban váltak füstté, amikor hazai pályán vesztettek az Ámor FC ellen, majd utána Tompán hagyták a 2 pontot. Tavasszal otthon valamennyi mérkőzésüket megnyerték, s ez tizenhat pontot hozott. Idegen­ben 5 győzelem és két döntetlen a mérlegük. A csapatban tavasszal 17 labdarúgó szerepelt. A legtöbb­ször pályára lépett játékosok: Jeszenovics - Jagicza L., Simo­nics, Jagicza G., Hodován Á., Óbéri, Nagy A., Tamási, Sánta Z., Jajity, Báló. Játszott még Karaczi, Tamas, Hodován T., Tóth. Barakovics edző 13 játé­kosra építette az együttest, amelybe Sánta P. és Kapitány is beletartozott. A házi gólkirály Sánta Z. 25 góllal. Jajity 20, Báló 11, Kapi­tány 9, Sánta P. 8 gólt lőtt. A nézőszámok tekintetében a Dusnok sok megyei I. osztá­lyú csapattal felveheti a ver­senyt. A hazai mérkőzéseket 4900, az idegenbeli találkozó­kat 4100 néző látta. Az otthoni nézőcsúcs, a Bácsborsód elleni 800 néző. Idegenben a Bátya- Dusnok mérkőzésnek 1000, a Kisszállás-Dusnok találkozó­nak 800 szurkolója volt.

Next