Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-09 / 82. szám

1999. április 9., péntek Mi volt a látogatás célja? Tegnap délután Kiskunhalasra látogatott Orovecz István, a polgári védelem országos pa­rancsnoka. A vezérőrnagy ér­kezését igyekezték eltitkolni az újságírók elől. A parancsnok helikoptere a városi tűzoltóság udvarán szállt le, ahonnan azonnal a halasi határőr-igazga­tóság Keceli úti központjába hajtatott. Információink szerint Kátai József dandártábornokkal folytatott rövid megbeszélése után találkozott a rendőrség és a honvédség helyi, illetve ide vezényelt parancsnokaival is. Szerettük volna megkérdezni az országos polgári védelmi pa­rancsnokot látogatása céljából, ő azonban rövid halasi tartóz­kodása, alig két óra után to­vábbrepült Csongrád megyébe. Geiger János ezredes, me­gyei polgári védelmi parancs­nok érdeklődésünkre csak an­­­nyit közölt, hogy nincs különö­sebb jelentősége az országos parancsnok halasi látogatásá­nak. Habár furcsa egybeesés, hogy alig egy hét leforgása alatt minden jelentősebb katonai, rendvédelmi szervezet vezér­kara járt Kiskunhalason. Ingatlanrendezés 2011-ig A csütörtökön elfogadott kor­mányhatározat értelmében 2011-ig összesen 800 ingatlan, ezen belül idén 33 épület kerül vissza a Magyarországi Katoli­kus Egyház tulajdonába - kö­zölte Hámori József kulturális miniszter a kormánydöntés nap­ján tartott sajtótájékoztatón, Bu­dapesten. Mint elmondta: az Or­szággyűlés erre az évre ötmilli­­árd forintot határozott meg egy­házi ingatlanrendezésre. A ter­mészetbeni rendezés teljes költ­ségvetési vonzata 2011-ig az érintett 12 egyházat tekintve összesen 60-70 milliárd forint, a katolikus egyház esetében 45 milliárd forint. Az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztár­saság által 1997-ben kötött meg­állapodás alapján a katolikus egyház körülbelül ugyanekkora összegű, azaz 42 milliárd forint értékű volt ingatlanáról mondott le, amely után örökös járadékot kap. A járadék lehetőségével to­vábbi öt egyház élt. A mostani kormányhatározat értelmében a 800 volt katolikus ingatlant az egyház által megállapított sor­rendben kell visszaadni 2011-ig. A 33 címet tartalmazó, még idén visszaadásra javasolt ingatlanok jegyzéken szerepel számos más templom és plébánia mellett a budapesti Mátyás-templom is, amely a tervek szerint a határo­zathozatalt követően 30 napon belül kerül vissza az egyház tu­lajdonába. Az egyház nem kérte vissza a jelenleg a fővárosi ön­­kormányzat tulajdonában lévő budapesti Szent István-bazilika épületét. Semjén Zsolt, a kul­tusztárca egyházi ügyekért fele­lős helyettes államtitkárának tá­jékoztatása szerint az egyházi ingatlanrendezés teljes folyama­tának lezárásaként a kormány szeptember 30-áig hoz döntést a többi érintett egyház ingatlanja­inak természetbeni visszaadásá­ról. A sajtótájékoztatón közzé­tett összefoglaló szerint a refor­mátus egyház 800, az evangéli­kus 220, a zsidó felekezet tíz, a szerb ortodox egyházmegye öt, a baptisták egy ingatlant igényel­tek vissza természetben. A KITE Rt. a szántóföldi növénytermesztéshez és kertészeti termeléshez szükséges, összes anyag- és eszközigénnyel áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére: - növényvédőszer-, műtrágya-értékesítés - vetőmag-értékesítés - őszibúza-, kukoricatermelteté, finanszírozás - John Deere erő- és munkagépek kizárólagos forgalmazása - egyéb mezőgazdasági munkagépek értékesítése - alkatrész-értékesítés, szervizszolgálat - szaktanácsadás Várjuk megtisztelő érdeklődésüket. Cím: KITE Rt. Alközpont Nyitva tartás: 6500 Baja, Szegedi út hétfőtől péntekig: 7.30-16.00; Telefon: 79/427-895, szombaton: 7.30-14.00 óráig: 79/427-696, 79/427-967 17135 Hazai Tükör A NATO garantálja a biztonságunkat Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel - Amennyire a mai körülmé­nyek között ez lehetséges, Ma­gyarország biztonságban van - fejtette ki álláspontját a koszo­vói válság kapcsán Orbán Vik­tor miniszterelnök a Magyar Televíziónak adott interjújá­ban. A kormányfő megfogal­mazása szerint ugyanakkor „abszolút biztonság nincs, bal­eset vagy gonoszság történhet Magyarországgal, tény azon­ban, hogy a siker esélyével nem érheti katonai támadás az or­szágot”. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a NATO alapokmá­nyának ötödik pontjára, amely szerint amennyiben valamelyik tagállamot támadás éri, a többi­eknek kötelességük segítségére sietni. - Ennél nagyobb biztonság a mai világban nincs - jelentette ki. A miniszterelnök kitért arra, hogy veszély esetén Magyaror­szág azonnal kérheti a NATO- erők ideküldését, akár azzal a céllal, hogy a déli határon ál­lomásozva garantálják az or­szág biztonságát. Leszögezte: erre jelenleg nem lát okot. Orbán Viktor sikernek ne­vezte, hogy a magyar, a cseh és a lengyel miniszterelnök közös fellépésének köszönhetően a három ország már márciusban a NATO teljes jogú tagja lett, a felvételre tehát nem az eredeti tervek alapján, április végén ke­rült sor. Kasza József szabadkai pol­gármester bírálatairól szólva a kormányfő kifejtette: kétségte­len, hogy a vajdasági magyarok rendkívül nehéz helyzetben vannak, egyrészt a bombatáma­dások miatt, másrészt amiatt, hogy olyan államban kell él­niük, amely rajtuk kívül gyakor­latilag már minden etnikumot „kitakarított”. Megemlítette Ib­rahim Rugova koszovói albán vezető példáját, aki nyilvánva­lóan nem önszántából teszi nyi­latkozatait. - Ki gondolja ma Magyarországon, hogy a vajda­sági magyarok, akiknek retteg­niük kell, a maguk urai? - tette fel a kérdést. Orbán Viktor ál­láspontja szerint Magyarország NATO-tagsága nagyobb biz­tonságot jelent a jugoszláviai magyar kisebbség számára is. A miniszterelnök kiemelte: Magyarország nem kényszer­ből, szövetségi hűségből vesz részt a NATO akciójában, ha­nem annak alapján, hogy az­­ észak-atlanti szövetséggel az európai értékrendhez is csatla­koztunk, amely nem engedi meg a népirtást a XXI. század küszöbén. A miniszterelnök megismé­telte korábbi kijelentését: NATO beavatkozása erkölcsi­­­leg helyes tett, az erkölcsi és a történelmi igazság is a szövet­ség oldalán áll. - Ha nem tanul­tuk meg ebben a században, hogy hova vezet egy etnikai csoport deportálása és kiirtása, akkor mit nevezünk történelmi igazságnak? - mondta. A menekültek problémájáról szólva Orbán Viktor leszö­gezte: Magyarország nem állít fel kvótákat, átmeneti jelleggel kész befogadni mindenkit, aki­nek élete veszélyben forog. A miniszterelnök hosszú háborúra számít: meglátása szerint a harci cselekmények még hete­kig elhúzódhatnak, az ezt kö­vető politikai rendezés pedig - valószínűsíthetően egy nem­zetközi konferencia keretében - még további hetekig, esetleg hónapokig eltarthat. A konflik­tus gazdasági hatásai kapcsán elmondta: Magyarországot két­ségtelenül károk érik, nehézsé­gekbe ütközik az áruszállítás, és visszaeshet a magyar-jugo­­szláv kereskedelem is. A tőke tömeges menekülésére viszont nem lát okot a kormányfő, vé­leménye szerint erre a korábbi délszláv háború idején sem ke­rült volna sor, ha Magyarország már akkor a NATO tagja. Bel­politikai kérdéskről szólva a miniszterelnök bizakodó volt a tekintetben, hogy a gazdasági növekedés az idén is legalább 5 százalékos lesz. A vártnál na­gyobb költségvetési hiányt részben azzal indokolta, hogy a Budapest Bank - álláspontja szerint elhibázott - 1996-os pri­vatizációs szerződése alapján most hívtak le egy 10 milliárd forintos állami garanciát, il­letve azzal, hogy a Nemzeti Bank ebben az évben még nem fizetett be nyereséget az állam­kasszába, hanem támogatást kért. Orbán Viktor Áttörés az őstermelők hitelezésében OTP: növekvő szerep a mezőgazdasági finanszírozásban Együttműködési megállapodást írt alá a hazai mezőgazdasági kistermelők és vállalkozók finanszírozásáról csütörtökön a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve az Országos Takarékpénztár Bank vezetője. A megállapodás nem szünteti meg egy csapásra a mezőgazda­ság pénzügyi gondjait, de segít azok fokozatos felszámolásá­ban. A mikro- és kisvállalkozá­sok, őstermelők hitelezése terén pedig valódi áttörést jelent e dokumentum megszületése - hangsúlyozta Torgyán József földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter a szerződés aláírását követően. - A szaktárca arra számít - mondta a miniszter -, hogy a jövőben más kereskedelmi bankok is erőteljesebben be­kapcsolódnak a mezőgazdaság hitelezésébe. Bejelentette, hogy a hitellehetőségek kibővítése érdekében kezdeményezni fog­ják a földjelzálog alapú finan­szírozásról szóló jogszabályok módosítását. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója hangsú­lyozta, hogy az FVM-mel kö­tött megállapodás keretében a mezőgazdaság pénzzel való el­látását a finanszírozás új eszkö­zeivel is kibővítik. Fontos sze­repet szánnak a falugazdászok­nak is. A bankok ugyanis sok­szor nemcsak azért utasítják el a kistermelő hitelkérelmét, mert nincs megfelelő fedezete vagy tőkéje, hanem azért is, mert képtelen a pénzintézet előírá­sainak megfelelő kérelmet be­nyújtani. Ebben sokat segíthet­nek a jövőben a falugazdászok, akik számára az OTP oktatást szervez. Csányi Sándor szerint a me­zőgazdasági hitelek nem jelen­tenek nagyobb kockázatot a bank számára, mint bármely más hitel. Az ügyfelekre ke­vésbé jellemző a csalárd szán­dék, inkább az alacsony jövede­lem, a kezdő vállalkozók elég­telen szaktudása, vagy a mező­­gazdaságot sújtó természeti csapás okozhatja a hitel vissza­fizetésének elmaradását, eset­leges késését. Újvári Gizella Megszületett a megállapodás fotó: feb/Körmendi Imre A közterület-használat általános szabályairól szóló többszörösen módosított 31/1996. (VIli. 21.) KR. számú rendelet alapján Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármestere pályázatot ír ki Kecskemét város I. körzetében és a történeti főtéregyüttes területén árusítóhelyek üzemeltetésére alkalmas közterületek bérbeadására. A részletes pályázati kiírás átvehető 1999. április 15-éig, ügyfélfogadási időben, a polgármesteri hivatal építési hatósági csoportjánál (Kecskemét, Kossuth tér 1. 1/41.). 1699i 5. oldal Ma: GT-ülés. A Gazdasági Ta­nács pénteki ülésére meghívott szervezetek mindegyike jelen lesz az érdekegyeztetés új fó­rumának szánt testület első ös­­­szejövetelén - jelentették be az érintettek. Az alakuló ülésnek szánt tanácskozáson jelen lesz Orbán Viktor miniszterelnök is. Szocialista aggály. Miköz­ben a gazdaság növekszik az adórendszerbeli változások mi­att, sokak nettó keresete mégis csökken - mondta Nagy Sándor MSZP-s képviselő. Aggályos­nak tartja, hogy a nyilvá­nosságra került számok a gaz­daság alapvető problémáira utalnak. Késik a lista. Keletkezhetnek egyeztetési zavarok a millenni­umi kormánybiztos hivatala és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma között, ám ez csupán a bonyolult pénzügyi rendelkezések miatt fordulhat elő - nyilatkozta a Ferenczy Europress érdeklődésére Pál József, az NKÖM helyettes ál­lamtitkára. Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos a napokban arra panaszkodott, hogy a minisztérium késlekedő magatartása miatt csak őszre tudja hivatala elkészíteni az ünnepségsorozatra jelentkezők támogatási listáját. Folyik a vizsgálat. Az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűj­tés vizsgálatára létrehozott or­szággyűlési eseti bizottság ma a kormányfőtől és a polgári nem­zetbiztonsági szolgálatokat fel­ügyelő minisztertől bekért do­kumentumok vizsgálatával folytatja munkáját - közölte csütörtökön a testületet vezető fideszes Kosztolányi Dénes­ Sztrájkbizottság. A bértár­gyalások eredménytelensége miatt, követelésük nyomatéko­sítására május 1-jével sztrájk­­bizottságot hoz létre a Belügyi Dolgozók Szakszervezete mondotta tegnap az érdekkép­­­viselet főtitkára, Bárdos Judit, Munkacsoport: A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja munkacso­portot hoz létre a következő két hétben, amely a magyar gazda­ság helyzetét elemzi majd, és javaslatokat tesz a megváltozott körülmények közötti gazdasági tevékenység megszervezésére - jelentette be csütörtökön Bánk Attila frakcióvezető. Nyugdíjasok levele. A nyug­díjasok kérik, hogy az állam és intézményei tekintsék át, mit tettek és mit kell tenniük az idős magyar állampolgárok életminőségének javítása érde­kében - áll a Nyugdíjasok Or­szágos Képviseletének a kor­mányhoz intézett csütörtöki nyílt levelében. A Kiskunsági Erdészeti és Faipari Részvénytársaság mint alapító pályázatot hirdet a Kiskunsági ERDŐGÉP Kft. Bugac, Felsőmonostor 545. sz. vezető könyvelő munkakörének betöltésére. A munkakör betöltésének feltételei: - mérlegképes könyvelői végzettség - számítógépes gyakorlat - érvényes erkölcsi bizonyítvány A pályázat elbírálásánál a pénzügyi-számviteli munkaterületen szerzett gyakorlat előnyt jelent. A munkakört betöltő személy részére a megegyezés szerinti személyi alapbért és egyéb juttatásokat biztosítja a kft. A pályázathoz mellékelni kell: - részletes önéletrajzot, - az alkalmazás feltételeit igazoló okmányok másolatait. A munkakör a pályázat elbírálását követően azonnal betölthető. A pályázatot 1999. április 16-áig kell a részvénytársaság gazdasági vezér­igazgató-helyetteséhez benyújtani (Kecskemét, József Attila u. 2.). A pályázat elbírálásának határideje: 1999. április 26. A pályázat eredményéről valamennyi pályázó írásban kap értesítést. A pályázattal kapcsolatosan további információt a 76/483-360 telefonon, Nagy Béla gazdasági vezérigazgató-helyettes ad. (16993)

Next