Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-14 / 86. szám

4. oldal Háborús Krízis 5924 berepülésből 1687 volt csapásmérő - csak akkor lőnek, ha biztos a cél A légicsapások eddigi mérlege A NATO továbbra is fokozza és kiterjeszti légi hadjáratát Jugoszlávia ellen - jelentette be kedden Wesley Clark, a szövetség európai erőinek fő­­parancsnoka. Brüsszeli sajtóértekezletén Clark mérleget vont a három hete kezdett szövetségi had­műveletről, amely minden idők legnagyobb méretű légi hadjáratai közé tartozik. El­mondta: bár az akció fele kedvezőtlen időjárási körül­mények között zajlott, és tíz olyan nap is volt, amikor a támadások felére nem tudtak sort keríteni, három hét alatt összesen 5924 berepülést tel­jesítettek, és ebből 1687 volt csapásmérő. A fokozatosságot mutatja, hogy az utolsó 24 órára 165 bevetés esett. Clark bejelentette, hogy to­vábbi harci repülőgépeket kért a tagországoktól a hadjárat folytatására. Hozzátette: 300 gépet kért az Egyesült Álla­moktól, de más tagállamokhoz is pótlólagos gépekért folya­modott. A tábornok leszögezte: füg­getlen források alapján egy­előre nem tudja megerősíteni azt az információt, hogy a szerbek behatoltak volna Al­bániába. Ami a Brüsszelből felröppentett kémügyet illeti, azt emelte ki, hogy a NATO minden szükségeset megtesz a bizalmas információk meg­­védelmezése érdekében. A NATO súlyos károkat okozott a szerb légvédelemben, a hír­közlési rendszerben, az után­pótlási lehetőségekben, a had­sereg és a félkatonai szerveze­tek létesítményeiben és eszkö­zeiben, továbbá magukban a szerb offenzívában részt vevő egységekben is - sorolta a tá­bornok. Hangoztatta: kizárólag katonai jelentőségű célokat támadnak. A támadások oroszlánrésze Belgrádra és Koszovó terüle­tére összpontosul, de számos célpont volt Montenegróban, a Vajdaságban és Jugoszlávia más pontjain is. Koszovóban nincs jele annak, hogy a szer­­bek visszavonulnának mondta a NATO-főparancs­­­­nok, emlékeztetve arra, hogy ez lenne a csapások leállításá­nak egyik alapfeltétele. Ezzel szemben sok helyütt igyekez­nek védekező állásba vonulni, illetve - például felégetett és kiürített falvakban - elrejtőzni. A főparancsnok fényképeket mutatott, amelyek tanúsága szerint a tartományban falvak tucatjai váltak lakhatatlanná a szerb pusztítás nyomán. Clark felfedte, hogy tavaly október és idén március vége között a jugoszlávok tizenöt helyen erősítették meg erőiket Koszovóban, miközben már októberben ígéretet tettek arra, hogy egységeiket egy korábbi állapotba vonják vissza. Ma 23 jelentős erőcsoportosulást tart nyilván a NATO az albá­nok lakta tartományban. A menekültek ellátására tett NATO-erőfeszítések nem ne­hezítik a katonai akciót - szö­gezte le Clark. Elmondta, hogy Macedóniában összesen 3560 tonnányi segélyt juttattak el a menekültekhez, és hama­rosan 65 ezer menekültnek tudnak ideiglenesen elfogad­ható tábori életet biztosítani. Albániában 75 ezer menekült­nek készítenek táborokat. A leginkább aggasztónak azon­ban most a Koszovón belüli, a NATO által 260 ezer fősre tett menekültsereg helyzetét tartják. Visszatért Clark a hétfőn el­talált vonat esetére is. Videó­felvételt mutatott, amelynek tanúsága szerint a támadó gép pilótája már csak abban a pil­lanatban vehette észre, hogy vonat van a hídon, amikor a lövedéket már elindította. Az amerikai tábornok kijelentette: e célpont esetében is minden óvintézkedést megtettek, hogy a polgári áldozatokat és kárt elkerüljék, a pilóta nem tehe­tett a történtekről. Djakovicában erőszakolják meg az albán nőket Robin Cook brit külügyminisz­ter egy tegnapi sajtótájékoztatón egyebek mellett arról is beszélt, hogy a szerbek vadállati kegyet­lenséggel erőszakolják meg az albán nőket. Elmondta: újabb bizonyítékok látnak napvilágot az etnikai tisztogatási kampány­ról. „Egyre nagyobb számú, egybehangzó jelentésket ka­punk arról különböző források­ból, hogy a szerb erők fiatal nő­ket választanak el a erőszakkal a menekülők csoportjaitól, akik az albániai határhoz közeli Djakovica katonai laktanyában szerb katonák nemi erőszaká­nak esnek áldozatául.” F L­lhiszi, hogy létezik Magyarországon egy város, melynek várnegyede egy harminc méter magas dolomit sziklára épült? A festői fekvésű VESZPRÉM történelmi hangulatú, ma is álló falú várnegyedének­ csaknem minden háza műemlék. De a város nem csupán ezt kínálja a látogatónak: lüktető kulturális élete, a település jelképévé vált, völgyet átívelő hídja, állatkertje is része vonzerejének. Tovább barangolva a Közép-Dunántúlon, TÁCON meglelheti corsium eg­­kori­­*/» “W ?»«,<> :'«// öröm római város romjait, a régészeti parkot, a hajdani városközpontot, a palota, az ókeresztény bazilika, a katonai tábor, a temető maradványait. Zirc és Várpalota között, a Bakony lankáin fekszik TÉS, ahol számos, még mindig működő kézművesműhely idézi a régi mesterségek­­ hangulatát, és ahol érdekes kuriózumként megcsodál­hatók XIX. századi szél­malmok is. Tovább utazva, SZÉKESFEHÉRVÁROTT a királyok egykori koronázási és temetkezési helyén, a középkori maradványok mellett későbbi történelmi emlékekkel is találkozhat. Járt itt? MARTONVÁSÁRON elmé­lyedhet a Beethoven életét idéző kiállítás anyagában, sétálgathat a kastély botanikus kertjében, és meleg nyári estéken élvezheti a hangulatos hangversenyeket. Az igazi, felhőtlen, könnyed nyári kikapcsolódás nem képzel­hető el strand és vízisportok nélkül. Erre keresve sem találhat alkalmasabb helyet a környéken a fővárosból is könnyen elérhető VELENCEI­TÓ ismert fürdőhelyeinél. Útja során bármerre vetőd­­ni jön, találkozhat M asztali " örömökévé" rendezvénye­­­­ivel, mindenhol élvezheti a­­ környék gasztronómiai csodáit, az ínycsiklandozó ® mi­ nmmmmmm. TOURINFORM Tel.: 76/412-750, http://www.tourinform.hu tálatokat - mint például a kis képen látható ízletes pincepörköltet - és nemes torokat. Mindez csupán a látnivalók, enni- és innivalók kis töredéke. Lépjen be a „Magyar Tájképcsarnokba'', fedezze fel a KÖZÉP­­DUNÁNTÚL szépségeit! Konkrét programok és szálláslehetőségek: M­AGYARORSZÁG. HU SZEM-SZÁJNAK INGERE 1999. április 14., szerda Incidens a szerb-albán határon Nem hozott áttörést Madeleine Albright és Igor Ivanov találkozója A tiranai kormány szerint szerb katonai egységek kedden behatoltak az ország területére. Az albán tájékoztatási mi­niszter azt közölte, hogy a szerbek falvakat foglaltak el Albá­nia északi részén, majd délután visszavonultak. Szabó János honvédelmi mi­niszter NATO-forrásokra hi­vatkozva elmondta: csak határ­incidens történt, amikor szerb katonák üldözőbe vették albán gerillák egységeit, s ezért rövid időre behatoltak a szomszéd ország területére. A NATO 50. évfordulós ün­nepségének, a tíz nap múlva esedékes washingtoni csúcs­­találkozónak az elhalasztását kérte kedden Paul Quiles volt szocialista védelmi miniszter, a párizsi nemzetgyűlés katonai bizottságának elnöke. Háború a fasizmus ellen Robin Cook brit külügyminisz­ter szerint az észak-atlanti szö­vetség egyre fokozza légi hábo­rúját a jugoszláv hadigépezet ellen, megakadályozandó, hogy a fasizmus felüsse a fejét Eu­rópában. Nagy-Britannia kész újabb szárazföldi erőket kül­deni a Balkánra. Tony Blair es­te a parlament alsóházában is­mertette a szárazföldi csapatok telepítésnek részleteit. A kor­mányfő szóvivője hangsú­lyozta: a lépés nem a száraz­földi támadó hadművelet elő­készítését jelenti. Nem hozott áttörést Madeleine Albright amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter keddi, oslói megbeszélése: bár a két politi­kus „nagyon hasznosnak” mi­nősítette a találkozót, amely lehetővé tette, hogy „közelít­sék álláspontjukat” a jugo­szláv válság ügyében, mind­össze arról született megálla­podás, hogy folytatják diplo­máciai erőfeszítéseiket. „Oroszország nem változ­tatta meg álláspontját a NATO bombázásai kapcsán, én pedig nem változtattam meg véle­ményemet arról, hogy Milose­­vicet terheli elsődleges fele­lősség a válság kirobbantásá­ért” - mondta az amerikai külügyminiszter. Nemzetközi közvetítők Kofi Annan ENSZ-főtitkár Madridba látogatott, és meg­beszélést folytatott a jugo­szláv válságról José María Aznar spanyol kormányfővel. A megbeszélést követő sajtó­­tájékoztatón az ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy hajlandó lenne találkozni Milosevic­csel, „ha ez segítségül szol­gálhat”. Kofi Annan el­mondta, hogy egyelőre nem kapott választ a jugoszláv el­nöktől arra a levelére, amelyet a múlt pénteken küldött Belg­­rádba, és amely a háború befe­jezésére vonatkozó javaslato­kat tartalmazta. A Koszovóval kapcsolatos pápai békefelhí­vások engedményeket feltéte­leznek mindkét fél részéről, amihez azonban nem érett be a helyzet - állapította meg Jean- Louis Tauran érsek, a Vatikán külügyminisztere. A Szent­szék képviselője szerint a pápa által kért humanitárius folyo­sót pontosan rögzített feltéte­lek mellett kellene megnyitni: a javaslat feltételezi a katonai akciók és az etnikai tisztogatás beszüntetését a belgrádi veze­tés részéről, a légicsapások abbahagyását a NATO részé­ről, a menekültek és elűzöt­­tek visszatérését humanitárius szervezetek segítségével, de egy nemzetközi békefenntartó erő mindenkit megnyugtató kezessége mellett. „Erőltetett menetben” A NATO keddre virradóra és szerdán napközben végrehaj­tott légitámadásai elsősorban Belgrád és Pristina környékére összpontosultak. A világháború óta telepített albán bunkerek átestek a tűzkeresztségen, fotó: feb/reuters A háború jugoszláv szemszögből A Vojska című belgrádi katonai hetilap szerint a NATO már „kijátszotta adu ászát” Belgrád bombázásával, és légi támadá­sai abszolút kudarcot vallottak koszovói céljai elérése érdeké­ben. A hetilap elemzője a lap legfrissebb számában úgy vél­te, hogy a NATO a további­akban a következő lehetőségek közül választhat: - Először: elismerheti siker­telenségét, és leállítja a légitá­madásokat. Ez igazi humaniz­mus lenne, de a hitelesség el­vesztését is jelentené a NATO számára, ezért (Brüsszelben) nem hajlanak erre. - Másodszor: jelentősen fo­kozza akciói intenzitását, még több bombatámadást hajt végre még több repülőgép bevetésé­vel. Ehhez több hét szükséges, és a „Sivatagi vihar” tapasztala­tai alapján akár hónapokig is eltarthatnak a támadások.­­ Harmadszor: inváziót hajt végre Koszovó ellen. Elemzők szerint ehhez legalább 3 had­osztály (páncélos, gépesített és légi­ támogatói) kellene, jelen­tős számú támogatói erővel. Ezek felvonultatásához viszont legalább 2-3 hónap kell. Ha az inváziót Macedóniából indíta­nák meg, a támadók rendkívüli veszteségeket szenvednének a határon beásott jugoszláv egy­ségektől. Egy másik stratégia lehetne, hogy a támadást három irányból - Bosznia-Hercego­vina, Magyarország és Mace­dónia területéről - indítanák meg. Ennek megszervezése azonban az előbbieknél is jó­val hosszabb ideig tartana.­­ Negyedszer: folytatják a tárgyalásokat Belgráddal, ami viszont rendkívül kedvezőtlen pozíciókat biztosít a NATO- nak, miután már - Belgrád bombázásával - kijátszotta leg­erősebb kártyáját, és nem sike­rült változtatnia a helyzeten. A háború nyugati szemszögből A szerb belbiztonsági erők akár hat hónapra elegendő üzem­anyag- és lőszertartalékokkal is rendelkezhetnek - figyelmez­tettek kedden a Reuters által megkérdezett nyugati katonai szakértők. A NATO - állítása szerint - légicsapásaival használhatat­lanná tette a főként albánok lakta dél-szerbiai tartományba, Koszovóba vezető utak, hidak és vasútvonalak mintegy 70 százalékát. Andrew Brookes, a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanul­mányok Intézetének elemzője azonban arra intett, hogy a szö­vetségesek tévedhetnek, ha azt hiszik, hogy ezzel megakadá­lyozhatják a szerb biztonsági erők koszovói gyilkosságait. A Reutersnek egy név nélkül nyilatkozó NATO-tisztségvi­­selő hangsúlyozta, hogy a légi­csapások célja a (Koszovóban harcoló) szerb fegyveres erők elvágása az üzemanyag- és lő­szerutánpótlástól. A fő cél ez marad, amit később Jugoszlá­via elszigetelődésének lélektani hatása is erősíthet. - Világossá kell tenni számukra, hogy ma­gukra vannak utalva - mondta a tisztségviselő. A Reuters úgy vélte, a NATO- nak hadműveletei elhúzódásá­val kell szembenéznie, ha a lé­gicsapások mellett nem kíván szárazföldi erőket küldeni az egyébként könnyen védhető, hegyvidéki Koszovóba.

Next