Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-14 / 86. szám
4. oldal Háborús Krízis 5924 berepülésből 1687 volt csapásmérő - csak akkor lőnek, ha biztos a cél A légicsapások eddigi mérlege A NATO továbbra is fokozza és kiterjeszti légi hadjáratát Jugoszlávia ellen - jelentette be kedden Wesley Clark, a szövetség európai erőinek főparancsnoka. Brüsszeli sajtóértekezletén Clark mérleget vont a három hete kezdett szövetségi hadműveletről, amely minden idők legnagyobb méretű légi hadjáratai közé tartozik. Elmondta: bár az akció fele kedvezőtlen időjárási körülmények között zajlott, és tíz olyan nap is volt, amikor a támadások felére nem tudtak sort keríteni, három hét alatt összesen 5924 berepülést teljesítettek, és ebből 1687 volt csapásmérő. A fokozatosságot mutatja, hogy az utolsó 24 órára 165 bevetés esett. Clark bejelentette, hogy további harci repülőgépeket kért a tagországoktól a hadjárat folytatására. Hozzátette: 300 gépet kért az Egyesült Államoktól, de más tagállamokhoz is pótlólagos gépekért folyamodott. A tábornok leszögezte: független források alapján egyelőre nem tudja megerősíteni azt az információt, hogy a szerbek behatoltak volna Albániába. Ami a Brüsszelből felröppentett kémügyet illeti, azt emelte ki, hogy a NATO minden szükségeset megtesz a bizalmas információk megvédelmezése érdekében. A NATO súlyos károkat okozott a szerb légvédelemben, a hírközlési rendszerben, az utánpótlási lehetőségekben, a hadsereg és a félkatonai szervezetek létesítményeiben és eszközeiben, továbbá magukban a szerb offenzívában részt vevő egységekben is - sorolta a tábornok. Hangoztatta: kizárólag katonai jelentőségű célokat támadnak. A támadások oroszlánrésze Belgrádra és Koszovó területére összpontosul, de számos célpont volt Montenegróban, a Vajdaságban és Jugoszlávia más pontjain is. Koszovóban nincs jele annak, hogy a szerbek visszavonulnának mondta a NATO-főparancsnok, emlékeztetve arra, hogy ez lenne a csapások leállításának egyik alapfeltétele. Ezzel szemben sok helyütt igyekeznek védekező állásba vonulni, illetve - például felégetett és kiürített falvakban - elrejtőzni. A főparancsnok fényképeket mutatott, amelyek tanúsága szerint a tartományban falvak tucatjai váltak lakhatatlanná a szerb pusztítás nyomán. Clark felfedte, hogy tavaly október és idén március vége között a jugoszlávok tizenöt helyen erősítették meg erőiket Koszovóban, miközben már októberben ígéretet tettek arra, hogy egységeiket egy korábbi állapotba vonják vissza. Ma 23 jelentős erőcsoportosulást tart nyilván a NATO az albánok lakta tartományban. A menekültek ellátására tett NATO-erőfeszítések nem nehezítik a katonai akciót - szögezte le Clark. Elmondta, hogy Macedóniában összesen 3560 tonnányi segélyt juttattak el a menekültekhez, és hamarosan 65 ezer menekültnek tudnak ideiglenesen elfogadható tábori életet biztosítani. Albániában 75 ezer menekültnek készítenek táborokat. A leginkább aggasztónak azonban most a Koszovón belüli, a NATO által 260 ezer fősre tett menekültsereg helyzetét tartják. Visszatért Clark a hétfőn eltalált vonat esetére is. Videófelvételt mutatott, amelynek tanúsága szerint a támadó gép pilótája már csak abban a pillanatban vehette észre, hogy vonat van a hídon, amikor a lövedéket már elindította. Az amerikai tábornok kijelentette: e célpont esetében is minden óvintézkedést megtettek, hogy a polgári áldozatokat és kárt elkerüljék, a pilóta nem tehetett a történtekről. Djakovicában erőszakolják meg az albán nőket Robin Cook brit külügyminiszter egy tegnapi sajtótájékoztatón egyebek mellett arról is beszélt, hogy a szerbek vadállati kegyetlenséggel erőszakolják meg az albán nőket. Elmondta: újabb bizonyítékok látnak napvilágot az etnikai tisztogatási kampányról. „Egyre nagyobb számú, egybehangzó jelentésket kapunk arról különböző forrásokból, hogy a szerb erők fiatal nőket választanak el a erőszakkal a menekülők csoportjaitól, akik az albániai határhoz közeli Djakovica katonai laktanyában szerb katonák nemi erőszakának esnek áldozatául.” F Llhiszi, hogy létezik Magyarországon egy város, melynek várnegyede egy harminc méter magas dolomit sziklára épült? A festői fekvésű VESZPRÉM történelmi hangulatú, ma is álló falú várnegyedének csaknem minden háza műemlék. De a város nem csupán ezt kínálja a látogatónak: lüktető kulturális élete, a település jelképévé vált, völgyet átívelő hídja, állatkertje is része vonzerejének. Tovább barangolva a Közép-Dunántúlon, TÁCON meglelheti corsium egkori*/» “W ?»«,<> :'«// öröm római város romjait, a régészeti parkot, a hajdani városközpontot, a palota, az ókeresztény bazilika, a katonai tábor, a temető maradványait. Zirc és Várpalota között, a Bakony lankáin fekszik TÉS, ahol számos, még mindig működő kézművesműhely idézi a régi mesterségek hangulatát, és ahol érdekes kuriózumként megcsodálhatók XIX. századi szélmalmok is. Tovább utazva, SZÉKESFEHÉRVÁROTT a királyok egykori koronázási és temetkezési helyén, a középkori maradványok mellett későbbi történelmi emlékekkel is találkozhat. Járt itt? MARTONVÁSÁRON elmélyedhet a Beethoven életét idéző kiállítás anyagában, sétálgathat a kastély botanikus kertjében, és meleg nyári estéken élvezheti a hangulatos hangversenyeket. Az igazi, felhőtlen, könnyed nyári kikapcsolódás nem képzelhető el strand és vízisportok nélkül. Erre keresve sem találhat alkalmasabb helyet a környéken a fővárosból is könnyen elérhető VELENCEITÓ ismert fürdőhelyeinél. Útja során bármerre vetődni jön, találkozhat M asztali " örömökévé" rendezvényeivel, mindenhol élvezheti a környék gasztronómiai csodáit, az ínycsiklandozó ® mi nmmmmmm. TOURINFORM Tel.: 76/412-750, http://www.tourinform.hu tálatokat - mint például a kis képen látható ízletes pincepörköltet - és nemes torokat. Mindez csupán a látnivalók, enni- és innivalók kis töredéke. Lépjen be a „Magyar Tájképcsarnokba'', fedezze fel a KÖZÉPDUNÁNTÚL szépségeit! Konkrét programok és szálláslehetőségek: MAGYARORSZÁG. HU SZEM-SZÁJNAK INGERE 1999. április 14., szerda Incidens a szerb-albán határon Nem hozott áttörést Madeleine Albright és Igor Ivanov találkozója A tiranai kormány szerint szerb katonai egységek kedden behatoltak az ország területére. Az albán tájékoztatási miniszter azt közölte, hogy a szerbek falvakat foglaltak el Albánia északi részén, majd délután visszavonultak. Szabó János honvédelmi miniszter NATO-forrásokra hivatkozva elmondta: csak határincidens történt, amikor szerb katonák üldözőbe vették albán gerillák egységeit, s ezért rövid időre behatoltak a szomszéd ország területére. A NATO 50. évfordulós ünnepségének, a tíz nap múlva esedékes washingtoni csúcstalálkozónak az elhalasztását kérte kedden Paul Quiles volt szocialista védelmi miniszter, a párizsi nemzetgyűlés katonai bizottságának elnöke. Háború a fasizmus ellen Robin Cook brit külügyminiszter szerint az észak-atlanti szövetség egyre fokozza légi háborúját a jugoszláv hadigépezet ellen, megakadályozandó, hogy a fasizmus felüsse a fejét Európában. Nagy-Britannia kész újabb szárazföldi erőket küldeni a Balkánra. Tony Blair este a parlament alsóházában ismertette a szárazföldi csapatok telepítésnek részleteit. A kormányfő szóvivője hangsúlyozta: a lépés nem a szárazföldi támadó hadművelet előkészítését jelenti. Nem hozott áttörést Madeleine Albright amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter keddi, oslói megbeszélése: bár a két politikus „nagyon hasznosnak” minősítette a találkozót, amely lehetővé tette, hogy „közelítsék álláspontjukat” a jugoszláv válság ügyében, mindössze arról született megállapodás, hogy folytatják diplomáciai erőfeszítéseiket. „Oroszország nem változtatta meg álláspontját a NATO bombázásai kapcsán, én pedig nem változtattam meg véleményemet arról, hogy Milosevicet terheli elsődleges felelősség a válság kirobbantásáért” - mondta az amerikai külügyminiszter. Nemzetközi közvetítők Kofi Annan ENSZ-főtitkár Madridba látogatott, és megbeszélést folytatott a jugoszláv válságról José María Aznar spanyol kormányfővel. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón az ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy hajlandó lenne találkozni Miloseviccsel, „ha ez segítségül szolgálhat”. Kofi Annan elmondta, hogy egyelőre nem kapott választ a jugoszláv elnöktől arra a levelére, amelyet a múlt pénteken küldött Belgrádba, és amely a háború befejezésére vonatkozó javaslatokat tartalmazta. A Koszovóval kapcsolatos pápai békefelhívások engedményeket feltételeznek mindkét fél részéről, amihez azonban nem érett be a helyzet - állapította meg Jean- Louis Tauran érsek, a Vatikán külügyminisztere. A Szentszék képviselője szerint a pápa által kért humanitárius folyosót pontosan rögzített feltételek mellett kellene megnyitni: a javaslat feltételezi a katonai akciók és az etnikai tisztogatás beszüntetését a belgrádi vezetés részéről, a légicsapások abbahagyását a NATO részéről, a menekültek és elűzöttek visszatérését humanitárius szervezetek segítségével, de egy nemzetközi békefenntartó erő mindenkit megnyugtató kezessége mellett. „Erőltetett menetben” A NATO keddre virradóra és szerdán napközben végrehajtott légitámadásai elsősorban Belgrád és Pristina környékére összpontosultak. A világháború óta telepített albán bunkerek átestek a tűzkeresztségen, fotó: feb/reuters A háború jugoszláv szemszögből A Vojska című belgrádi katonai hetilap szerint a NATO már „kijátszotta adu ászát” Belgrád bombázásával, és légi támadásai abszolút kudarcot vallottak koszovói céljai elérése érdekében. A hetilap elemzője a lap legfrissebb számában úgy vélte, hogy a NATO a továbbiakban a következő lehetőségek közül választhat: - Először: elismerheti sikertelenségét, és leállítja a légitámadásokat. Ez igazi humanizmus lenne, de a hitelesség elvesztését is jelentené a NATO számára, ezért (Brüsszelben) nem hajlanak erre. - Másodszor: jelentősen fokozza akciói intenzitását, még több bombatámadást hajt végre még több repülőgép bevetésével. Ehhez több hét szükséges, és a „Sivatagi vihar” tapasztalatai alapján akár hónapokig is eltarthatnak a támadások. Harmadszor: inváziót hajt végre Koszovó ellen. Elemzők szerint ehhez legalább 3 hadosztály (páncélos, gépesített és légi támogatói) kellene, jelentős számú támogatói erővel. Ezek felvonultatásához viszont legalább 2-3 hónap kell. Ha az inváziót Macedóniából indítanák meg, a támadók rendkívüli veszteségeket szenvednének a határon beásott jugoszláv egységektől. Egy másik stratégia lehetne, hogy a támadást három irányból - Bosznia-Hercegovina, Magyarország és Macedónia területéről - indítanák meg. Ennek megszervezése azonban az előbbieknél is jóval hosszabb ideig tartana. Negyedszer: folytatják a tárgyalásokat Belgráddal, ami viszont rendkívül kedvezőtlen pozíciókat biztosít a NATO- nak, miután már - Belgrád bombázásával - kijátszotta legerősebb kártyáját, és nem sikerült változtatnia a helyzeten. A háború nyugati szemszögből A szerb belbiztonsági erők akár hat hónapra elegendő üzemanyag- és lőszertartalékokkal is rendelkezhetnek - figyelmeztettek kedden a Reuters által megkérdezett nyugati katonai szakértők. A NATO - állítása szerint - légicsapásaival használhatatlanná tette a főként albánok lakta dél-szerbiai tartományba, Koszovóba vezető utak, hidak és vasútvonalak mintegy 70 százalékát. Andrew Brookes, a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének elemzője azonban arra intett, hogy a szövetségesek tévedhetnek, ha azt hiszik, hogy ezzel megakadályozhatják a szerb biztonsági erők koszovói gyilkosságait. A Reutersnek egy név nélkül nyilatkozó NATO-tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a légicsapások célja a (Koszovóban harcoló) szerb fegyveres erők elvágása az üzemanyag- és lőszerutánpótlástól. A fő cél ez marad, amit később Jugoszlávia elszigetelődésének lélektani hatása is erősíthet. - Világossá kell tenni számukra, hogy magukra vannak utalva - mondta a tisztségviselő. A Reuters úgy vélte, a NATO- nak hadműveletei elhúzódásával kell szembenéznie, ha a légicsapások mellett nem kíván szárazföldi erőket küldeni az egyébként könnyen védhető, hegyvidéki Koszovóba.