Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-14 / 62. szám
Kisszállás A település címerében látható griff által összefogott három nyílvessző azt szimbolizálja, hogy a község három településből - Ivánka, Mada és Kisszállás - alakult. A griff egyrészt jelzi, hogy a terület az avarkor óta lakott, másrészt azt, hogy az Orczy-család egyesítette az egykori három település helyén álló pusztákat egy birtokká. Az Orczy-címerben is szerepel a griff. • A község területe 9206 hektár, melyből 485 hektár a belterület. A lakosság zöme korábban tanyákon élt, de napjainkban is 515-en laknak a külterületeken. • 1963-ig csak ásott kutak vizét használták Kisszálláson. A második kutat 1972-ben adták át, míg a harmadikat 1987-ben. Az ivóvizet - 150-270 méter mélységről - búvárszivattyúk segítik a felszínre.• Emberi kéz által érintetlen terület nincs a településen és környékén. A rendszeres legelőgazdálkodás miatt a jánostelki legelőn lévő ősgyep sem nyilvánítható természetvédelmi területté. Jellegzetes fája a környéknek a galagonya, az akác és a kocsányos tölgy. Utóbbinak a nevét a határrészek is őrzik (Kistölös- Nagytölös). A Kápolnai-tó közelében fehér tippancs, tarka sáfrány, tavaszi kérics, kései szekfű, árvalányhaj és homoki nőszirom is fellelhető. Kisszálláson működött az 1850- es évek közepétől a környék egyetlen gőzmalma. Bács- Bodrog megyében akkoriban csak három gőzmalom üzemelt. A molnárok munkáját dicsérte, hogy még Szeged környékéről is odavitték őröltetni a gabonát. A malom 1946-ig működött. A 300 éves mogyorófa az iskola parkjában. Az elnök Tallér Lajos, a Kisszállási Mezőgazdasági Rt. elnökigazgatója: - Pályakezdő agronómusként 1967- ben kerültem községbe. Akkoriban több mint négyezren éltek itt, de a lakosság zöme a külterületen lakott, s csak a faluba vezető út volt kikövezve. Időközben a kiváló földeken gazdálkodó kisszállási mezőgazdasági szerveződéseknél is lezajlottak a struktúraváltások, amelyek során a cégünk integrátori szerepet vállalt. Jó a kapcsolatunk a község vezetésével és lehetőség szerint támogatjuk, segítjük a tervek megvalósítását. ■ Tallér Lajos PETŐFI NÉPE Gyors ütemű fejlődés A kisszállásiak szerint nem lenne semmi akadálya az idegenforgalom fellendítésének, ha épségben megmaradnak az egykori uradalom épületei. Mayer János bankár, majd később az olasz nemzetiségű unokái révén az 1850-es évektől a kor egyik legmodernebb gazdasága működött a mai község területén. Az olasz hercegi családnak ma már se híre, se hamva. A virágzó uradalom sem lehet már turistacsalogató látványosság. Az egykori épületek felett eljárt az idő. Rekviráltak ott a németek, a szovjetek, a maradványokat pedig az uradalmi cselédek hordták szét. A gazdasági épületek közül még sok emlékeztet a régmúlt idők gazdagságára, de a több mint másfélszáz év nem múlt el nyomtalanul. A műemlék jellegű neoklasszicista kastélyban működő általános iskola rendbetételére több tízmillió forintot kellene költeni. Kispál István az időközi választásokat megnyerve lett a település vezetője 1999. novemberében. A társadalmi megbízatású polgármestert a legutóbbi választások során is megerősítették pozíciójában. Hogy mit hozott a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak a községben arról is beszélgettünk a polgármesterrel. - A célok és a gondok is ismertek voltak számomra, hiszen már 1990 óta tagja vagyok a képviselő-testületnek is. Mivel társadalmi megbízatásban látom el a polgármesterséget, több feladat jutott a bizottságoknak a döntések előkészítésében. Nyugodtan kijelenthetem, hogy minden területen segítőkész munkatársaim vannak, s így együttműködve végezzük a közösen vállalt feladatainkat. - Mi jelentette a legnagyobb gondot? - Sokáig a törlesztgettük az 1990-ben átadott sportcsarnokra felvett hárommillió forintos hitelt és annak kamatait. A létesítményre nagy szükség van, de a kissé túlméretezett csarnok és a fenntartása is sokba kerül. Később az utak építésére vett fel a település hatmillió forint fejlesztési hitelt. A korábbi hitelek miatt megakadtak a fejlesztések, mivel önerő hiányában nem tudtunk pályázni. - Az elmúlt években viszont ni a községben. - Miután törlesztettük a kölcsönöket, megkezdhettük a fejlesztéseket. A korábban bezárt, életveszélyessé vált művelődési ház rekonstrukciója volt az első 1999-ben, melyre nyolcmillió forintot költöttünk. A további tervek megvalósításánál önerőként használtuk fel a gázközmű részvényekért kapott több mint harmincmillió forintot. A fejlesztési tartalékra támaszkodva sikerült felújításokat végezni például az óvodában, az iskolában, új rendőrségi iroda épült szolgálati lakással, tíz utcát is kikövezhettünk, a temetőben új ravatalozó épült. A kül- és belterületi villanyhálózat teljes felújítása megtörtént, s az áramszolgáltató saját beruházása révén a jövőKISPÁL ISTVÁN 1959-ben született Kiskunhalason. 1977-ben érettségizett a halasi II. Rákóczi-szakközépiskolában. 1985-ben szerzett növénytermesztői diplomát a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. 1993-ban növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szakmérnöki diplomát szerez Kecskeméten. 1977-93.: a kisszállási Bácska Mgtsz. növénytermesztője. 1993-tól az Agro-Kirb Kft. ügyvezetője. 1990 óta önkormányzati képviselő Kisszálláson, két cikluson keresztül alpolgármester. 1999 óta Kisszállás polgármestere. Nős, felesége Kispál Istvánné Tánczos Piroska, gyermekei: István (21), Piroska (18). ben megszűnhetnek az áramellátási problémák, mert két irányból is biztosított lesz a községben a villamos energia. Az állatfelvásárló telep már félig készen van, reméljük mielőbb sikerül befejezni. - Mondják is, hogy ilyen ütemű fejlesztések csak a hercegek idején voltak. Milyen terveik vannak még? Nemrégiben készült a település négyéves gazdasági programja, melyben elsőként ott van az iskola fűtési rendszerének korszerűsítése, a tetőcsere, mert eddig csak „tűzoltómunkák” történtek ott. A tervek elkészültek, de pályázati támogatások is kellenek a hetvenmillió forintba kerülő felújításhoz. Szeretnénk az idősek ellátását is javítani egy napközi kialakításával, melyhez már ingatlant is vásároltunk. A külterületen élők és a szociálisan rászorulók segítését a falugondnoki szolgálat indításával kívánjuk megoldani. Az óvoda régi szárnyának felújítását is régóta tervezzük. A „belmajorban”, azaz a község belterületén már egészséges víz jut el a háztartásokba a nemrégiben épült víztisztító révén, de szeretnénk, ha az Újfaluban élőkhöz is eljuthatna a jó minőségű ivóvíz. A szennyvízterveket a lakosság döntő többsége is támogatja, az itt keletkező szennyvizet Jánoshalmán tisztítanák. A kápolnai földút kikövezésének ötletét sem vetettük el, hiszen az 53-as főútról így alig több mint két kilométeres úton lenne megközelíthető Kisszállás. A község földúthálózata rettenetesen leromlott állapotban van. A földtulajdonosok, a földhasználók, az önkormányzat és külső források segítségével, olyan földutakat kell kialakítani, melyeken a külterületi gazdaságokat, tanyákat, földeket könnyebben lehet megközelíteni, egyre több felújított épületet lát A NÉPESSÉG ALAKULÁSA (FŐ) 1970 4009 1980 3373 1990 3284 1995 3167 2002 2936 Forrás: polgármesteri hivatal Az iskola felújítása a legsürgetőbb feladat. Az igazgató abban az évben a pedagógusoknál, s tíz kollégámmal egyszerre kerültünk ide. Siófok után szokatlan volt az itteni környezet és az élet, de nagyon dolgos, szorgalmas embereket ismerhettem meg a kisszállásiakban. Sajnos, kevés a munkahely, emiatt sok az ingázó. Remélem lesznek itt olyan beruházások, amelyek munkalehetőségeket biztosítanak. A gyerekek létszáma is évről évre csökken, most 251 tanulónk van. ■ papdi j °“e' A nyugdíjas Bundula János, a nyugdíjasklub vezetője: Tízéves koromban kerültem ide, most hetvenkettő vagyok. Az 1949-es internálás harminckilenc hónapját leszámítva végig itt éltem. Különböző beosztásokban dolgoztam később a téeszben, s harmincegy évig motoroztam a határban. Örömmel tölt el a nyugdíjasklub körüli szervező munka. Százharminchatan vagyunk. A pályázatokon nyert pénzek segítségével kirándulásokat is szervezünk. A jeles alkalmakkor ajándékcsomagokat is kapnak a tagjaink._________________■ ALMANACH A háborúk áldozatai Az I. világháborúban negyven kisszállási veszítette életét. A II. világháború évei alatt - a fronton és a deportálások során - ötvenkét halottja volt a településnek. A községben tizenegy áldozatot követelt a szovjet és a magyar katonák összecsapása 1944-ben. Az eseményeket így rögzítették a későbbi krónikások. A szovjet felderítők 1944. október 18-án jelentek meg a jánostelki határban, majd óvatosan nyomultak nyugat felé. Az elbeszélések szerint az alvó lakosság semmiféle mozgást nem észlelt a majorokban október 21-én éjszaka. A szovjetek nem tudva, hogy nincsenek ott sem németek, sem magyar csapatok, a melléképületekben meghúzódva csendben várták a napfelkeltét. A kora reggel ébredő emberek megdöbbenve néztek szembe a rájuk meredő puskacsövekkel, amikor a háziállataik etetéséhez láttak. A szovjet katonák, miután látták, hogy nincs ellenállás megnyugodtak és a cselédséget nem bántották. A parancsnokuk és közvetlen szolgálata az elárvult kastélyban lakott, a tiszteket a családoknál szállásolták el, a közkatonák a malomépületben felállított priccseken aludtak. A háború mégis hozott véres összecsapást Kisszálláson. A körbezárt Szabadkáról magyar tisztek és civilek egy kisebb csoportjának gépfegyverrel felszerelt páncélmozdonyán sikerült kitörni. A menekülők nem tudták, hogy Kisszálláson már oroszok állomásoznak. Az odaérkező mozdonyt észlelve, a váltót vakvágányra állították, ahol az fékezve megállt. A szovjetek körbevették és megadásra szólították fel a mozdonyon tartózkodókat. Erre a menekülők tüzet nyitottak, s a lövöldözés tizenegy áldozatot követelt. Magyarok és szovjetek mellett, egy asszony is életét veszítette. A rohodai temető nyugati oldalán lévő tömegsírba temették őket. Az elhunytak ruháiban talált iratokat a szovjetek parancsnoka kidobatta. Rasztik Mária talált rá a papírok egy részére, melyet átadott Nagyabonyi Vilmos lelkésznek. Az elhunytak nevei - akiket sikerült azonosítani: Matizevics Balázs, Szotilkálics László, Kákonyi József, Jurits Lajos, Sasházi András Géza, Szanyó László -, így kerültek be az egyházközség halotti könyvébe. A halottak között egy orosz tiszt és még négy ismeretlen személy volt. A község főterén szobrot emeltek a magyar forradalmak emlékére. Lórévasúton szállítottak Kisszálláson még az 1970-es években is lehetett látni azokat a vasúti sínpárokat, melyek az uradalmi birtok majorjait kötötték össze. A precízen működtetett birtok felépítéséről is lehet olvasni azon a helytörténeti kiállításon, amely a Sallai-iskola emeleti folyosóján kapott helyet. A helybéli általános iskola Sallai István (1911-1979) nevét viseli. A magyar könyvtárügy kiemelkedő személyisége 1933- tól, tizenhat éven keresztül tanított a községben. A névadó emlékére februárban tartják az iskolai sportversenyeket, vetélkedőket és a legjobb tanulók ekkor vehetik át a Sallai-díjakat. Az egykori Mayer-uradalom központi kastélyában 1948-tól működik az iskola. A letűnt kor gazdagságát a főbejárati ajtó, a falépcsők, az öntöttvas kandeláberek és az épen maradt két darab vascsillár hirdeti. Az uradalomban gőzmalom, szeszgyár, magtár, istállók, szárító, kendergyár, téglaégető, olajpince is működött. A majorok között lóvontatású kisvasúton szállították az árukat. A terményeket és a takarmányt teljes egészében az uradalomban állították elő. A lovak egyszerre három-négy csillét húztak, még a cukorrépa földekhez is sínek vezettek. Az ott előállított szeszért Olaszországból repülővel jöttek. A kétfedeles gép a Tompára vezető út mentén szállt le, ahová lovas kocsikkal hordták ki a szeszt, melyet kézi erővel szivattyúztak át a repülőgép tartályába. A szezonmunkák idején az óriási kiterjedésű birtokokon háromezer munkást is foglalkoztattak. lórévasút sínpárjait 1945 után felszedték, de néhány kisebb szakasza még a hetvenes évek elején is látható volt. A kastély épülete - teljes felújítása után - a hangulatos, hatalmas parkjával együtt igazi idegenforgalmi látványosság lehetne. Ha a gőzmalom helyreállítására is futná, akkor a Duna-Tisza köze egyik legszebb ipari műemlékévé válhatna. SZÉPÜL A FŐTÉR, Kisszállás területén negyvenöt hektárnyi park található. A község központját is hatalmas fák övezik. A főtér tovább szépül, mert a régi transzformátorokat lecserélik, s a kábelek egy része is a föld alá kerül. A település széles utcáin folytatják a fásítási akciókat is.________________________■