Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-03 / 1. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. JANUÁR 3., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Gazdag programsorozattal adóztak a kiskőrösiek Petőfi Sándor emlékének. Az egyéves, izsáki Szénási Blanka egyike azon 202 kisgyermeknek, akiknek szüleit az el­múlt hetekben kereste meg a kiskőrösi önkormányzat, hogy meghívja őket egy bensőséges kis ünnepségre. Ők azok a családok, akiknek a csemetéi tavaly január 1-jén látták meg a napvilágot. Ennek a napnak híres szülötte, a város büszkesége, Petőfi Sán­dor (1823-1849), akinek emlé­ke előtt tisztelegve évek óta megrendezi az önkormányzat, a helyi emlékmúzeum, illetve az Országos Petőfi Sándor Társa­ság a Petőfi-szilvesztert Kőrö­sön. A programsorozat része­ként nyújtják át a zord időjárás közepette a településre érkező családoknak a költő verseit tar­talmazó kötetet. Az év utolsó napján tizenhárom család fo­gadta el Komlóról, Tatabányá­ról, Törökszentmiklósról, Fél­egyházáról, Soltvadkertről s más településekről a meghívást. A polgármester, Domonyi László adta át meleg szavak kí­séretében a szép köteteket a szü­lőknek, illetve a körösiek nevé­ben egy-egy üde virágcsokrot az édesanyáknak. Köztük volt Lan­tos Ildikó is, aki férjével, Szénási Tamással és Blankával Izsákról érkezett a rokonokkal együtt a meghitt ünnepségre. A kislány Szegeden született, kedvenc éte­le az anyatej mellett a halászlé, de a pacalt is megkóstolta már. Domonyi László lapunknak elmondta: több ezer kötetet nyomtattak 2002-ben, amikor elkezdődött a nemes hagyo­mány. Úgy számoltak annak idején, hogy 180-220 gyerek születik majd az év első napján az országban. Tavalyelőtt 214 baba, míg tavaly 202 látta meg a napvilágot. A programsorozat részeként adták át szilveszter estéjén a megújult Petőfi-szülőházat. L. Si­mon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke (fővédnök) és Font Sán­dor, a térség országgyűlési kép­viselője avatta fel a 10 millió fo­rintos pályázati pénzből felújított szülőházat Az elnök beszédében Petőfi Apostol című művéből idé­zett, amikor a költő szabadság­ról vallott elképzeléseiről szólt. A tárlatvezetésen Kispálné Lucza Ilona múzeumigazgató elmond­ta, hogy restaurálták az eredeti bútorokat, padlófűtéssel látták el az épületet. S most a korabeli ke­resztelőmedence mását is láthat­ják a turisták. Az eredeti kegy­tárgy az Evangélikus Országos Múzeumban található. A program a művelődési ház­ban folytatódott, ahol Supka Éva rendezésében a színpadot szere­tő kiskőrösi felnőttek telt ház előtt adták elő Szigligeti Ede Nőuralom című vígjátékát. A rendezvénysorozat éjfél után a szülőháznál folytatódott, ahol dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök tartott emlékbeszédet. Majd Domonyi László polgár­­mester a hagyományos serleges fogadalomtétel során ígérte meg, hogy a felújított múzeum új tárlatvezető kiadványát az ön­­kormányzat támogatja. ■ B. Zs. ff : PETŐFI SÁNDORRA EMLÉKEZTEK Kiskőrös Kicsinyek, szülők, nagyszülők rokonok a városházi ünnepségen, Kiskőrösön Fabiny Tamás evangélikus püspök kislányának, Lujzának mutatja a ke­resztelőmedence kiállított mását, mellette felesége, Katalin. Kispalné Lucza Ilona mutatja be a felújított szülőházát a vendégeknek 5 Kiskunfélegyháza Az óévet a hagyományoknak megfelelően a Petőfi Sándorra való megemlékezésekkel bú­csúztatták a félegyháziak is. A költő születésének 188. évfordu­lója alkalmából rendezett ün­nepségsorozat a Petőfi-emlék­háznál kezdődött Karácsonyi Melinda és ifj. Takács István verses műsorával. A koszorúzás során elhangzott: a polgári ház az idők során jelképpé vált Kis­kunfélegyházán, hiszen a költő itt töltötte gyermekéveit. Majd a Sarlós Boldogasszony-templom kertjében avatták fel a város ko­rábbi polgármestere, dr. Szere­lemhegyi Károly emlékére állí­tott domborművet. Szerelemhe­gyi pályafutását Ficsór József, A Magyar Kultúráért Határok Nél­kül 2001 Alapítvány alapítója idézte fel. Elmondta, hogy az 1862-ben született, és 1910-ben, 22 év városvezetés után nyugál­lományba vonult (és 1948-ban elhunyt) Szerelemhegyi nevé­hez fűződik Félegyházán a fe­dett csatornázás, a leányzárda létesítése, a gimnázium főgim­náziummá való fejlesztése, utak kövezése, kutak építése. Ezen­kívül Petőfi nagy rajongója volt, kutatásokkal bekapcsolódott a költő születési helyéről szóló vi­tába is. Dr. Holló Lajossal és Pásztor Ferenccel élő tanúkat hallgattak ki, a tanúvallomáso­kat bíróilag hitelesítették, így kí­vánva bizonyítani a félegyházi álláspontot, hogy a költő Kis­kunfélegyházán született. Sze­relemhegyi szerezte be Petőfi Sándor erdődi házassági anya­­könyv-másolatát, ahol szülő­helynek szintén Félegyháza van bejegyezve. Az emlékére állított dombormű leleplezésénél jelen voltak ma élő leszármazottai is, így unokája, Mihályi László és húgának lánya, dr. Lovas Sán­­dorné Eszes Eszter is. A műalko­tást Talapka István plébános szentelte meg. A megemlékezés a városi könyvtárban folytatódott, ahol Kapus Krisztián polgármester mondott ünnepi beszédet, majd Juhász István gimnáziumi tanár, díszpolgár és Sövény Tibor szín­művész adta elő Petőfi-versek­­ből összeállított irodalmi műso­rát. Itt mutatták be Juhász Ist­ván Még közelebb Petőfihez cí­mű kötetét is. A könyvtárban ezenkívül a költő korából szár­mazó képeslapokból nyílt kiállí­tás, melynek anyagát dr. Tarjá­nyi József gyűjteménye adta. A Kossuth utcán a fagyos idő dacára eközben már javában gyülekeztek azok a fiatalok és felnőttek, akik az év utolsó nap­ján is a mozgást - jelesül a futást - választották. A metsző hideg­ben elkelt a sapka és a sál, de a versenyben aztán gyorsan fel­melegedtek a résztvevők. Elő­ször a legifjabbak, a hat év alat­tiak rajtoltak el - a csecsemő versenyzők édesanyjuk-édesap­­juk karjában tették meg a két­száz méteres távot, a bölcsisek, ovisok pedig szüleik kezét szo­rongatva futottak. A 6 és 10 év közöttieknek 600 méter, míg a 10 év felettieknek 2200 méter volt a táv. Nagy volt a verseny, a célban pedig mindenkinek jól­esett a forró tea. ■ Hraskó István Sövény Tibor színművész (balra) és Juhász István gimnáziumi tanár ver­sekkel emlékezett Petőfire a városi könyvtárban Koszorúzás a Petőfi-emlékháznál X’iJf Szerelemhegyi Károly leszármazottai - Mihályi László és dr. Lovas Sándorné Eszes Eszter - a néhai polgármester, Petőfi-kutató leleplezett domborművénél

Next