Petőfi Népe, 2013. május (68. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-02 / 101. szám

4 $ ■ Dutra gépmajális a hét végén bocsa Május 4-én újból meg­rendezik a Dutra barátok találkozóját. A két főrendező­ Kiskopárdi Lajos és Balogh Imre, a Bócsai Dutra Baráti Kör vezetői. A rendezvény 8.30- kor kezdődik az autó­bontó előtt, ahonnan a ve­terán gépek bejárják a falu utcáit. A rendezvényt 10-kor nyitja meg a Parkerdőben Hofherr-Dutra Emléktársa­ság ügyvezetője, ifj. Stieber József. Városalapítók napja a jövő héten kiskörös A Wattay-családra emlékeznek, illetve országos rétes fesztivált is rendeznek a jövő héten Kiskőrösön. A nemesi família anyagaiból rendszerezett gyűjteményt jövő szombaton láthatja 17.30- tól a közönség a Petőfi Sándor Művelődési Központ kamaratermében. Vasár­nap az érdeklődők a főtéren megtekinthetik, hogyan is készül a híres szlovák rétes, amit helyben meg is lehet kóstolni. A rendezvény­so­rozatot koncertek, főzőver­seny, és egyéb programok színesítik. Integrációs cigánymajális SOLTVADKERT A CNÖ és a Térné Lulugya Egyesület szombaton 10 órától második alkalommal rendezi meg az integrációs cigánymajálist a vadkerti tónál. A szervezők cigány ételek kóstolóját ren­deznek, bemutatják a vályog­verést, lesz lovas kocsikázás is. Rendőrségi kutyás be­mutatót is tartanak és meg­szervezik az erős emberek versenyét. Tésztamajális két napon át Izsák Május 17-18-án rende­zik meg a Tészta Majálist. A két fő rendező idén is az izsáki Házitészta Kft. illetve Prikkel László. A tésztafőző verseny első kondérja alatt a tüzet Budai Gyula, a Vidék­­fejlesztési Minisztérium államtitkára, Fröschl Péter, a Kiskőrösi Járási Hivatal veze­tője és Mondok József polgár­­mester gyújtja meg. 2013. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK KISKŐRÖS ÉS KÖRNYÉKE A költő emléke kötelez kinevezés Újabb öt év a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum élén A kiskőrösi önkormányzat újabb öt évre bizalmat sza­vazott Kispálné dr. Lucza Ilonának, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgató­jának. Barta Zsolt - Könnyebb vagy nehezebb évek várnak a múzeum régi-új veze­tőjére? - kérdeztük Kispálné dr. Lucza Ilonát a múzeum vezetőjét. - Ha az ember már 16 éve vé­gez olyan munkát, amelynek a folytonos megújulás a lényege, beletanul a túlélésbe, és a ki­alakult gyakorlat alapján épít a szakma kínálta lehetőségekre. A korábbi évek megtanítottak arra, hogy a település életében éppúgy nem lehet sziget a mu­zeális intézmény, mint ahogy nem állhat magában az orszá­gos szakmai közegben sem. Eredményeink jó része annak köszönhető, hogy nyitottak vol­tunk a hálózatosodásra, részei vagyunk az irodalmi emlék­házi és tájházi szervezeteknek. Szakmailag építhetünk a leg­nagyobb néprajzi és irodalmi múzeumokra. Kevesen tudják például, hogy Petőfi Sándor szülőháza az ország legelső irodalmi emlékháza (1880), ezt az értékét növeli, hogy ere­deti állapotában megmaradt az utókornak. Nekünk csupán az a dolgunk, hogy a tartós és tartalmas továbbéléséről gon­doskodjunk. Képzőművészeti területen is vannak egyedi kin­cseink. Kiskőrösön található a világ első köztéri Petőfi-szobra, Európában egyedülálló, hogy a műfordítók munkáját számuk­ra kialakított szoborparkban ismerjék el. Ma már 17 szobor hirdeti, hogy Petőfit az ő nyel­vükön is olvashatják szerte a világban. Értékes és jelentős a kortárs képzőművészeti gyűj­temény, amely Petőfi témában Magyarországon a legnagyobb. Ezek a különlegességek adják az elkövetkező évek feladatait. A gyűjtemények gyarapodnak, jogos elvárás, hogy virtuálisan is elérhetőek legyenek. - Szilárd Klára nemzetközileg is jól ismert képzőművész sok mun­káját hagyta a városra. Mi lesz ezekkel az alkotásokkal? - Ez pillanatnyilag szándék­nyilatkozat, mondhatjuk alko­tói gondoskodás. Azt kérte a művésznő, hogy művészett­ör­­ténész válogasson a munkái­ból egy alkotói keresztmetszet be­­mutatására alkalmas mennyi­­ségű és műfajú kollekciót, ame­lyet aztán jogilag is a váró­­ra hagy, ha már nem élvezheti a társaságukat. Addig azonban nála vannak, és különböző ki­állításokon is szerepelnek. - Alapkérdés a látogatottság. Hányan látogatnak a múzeum­ba? - Érezzük a recessziót és a pénztelenséget. Még az évi 20 ezer fő fölött vagyunk, de sokkal többet kell érte dolgoz­nunk, mint 15 éve a 40 ezerért. - Honnan érkeznek a látogatói ? - Ilyen statisztikát nem ve­zetünk, de a látogatói szerkez­et a csoportokról egyre jobban át­terjed a családokra. Ma már nincsenek klasszikus nyu­g­díjas buszok, ritkulnak az is­kolás csoportok is. Jó lenne, ha létezne az iskolai tantervekhez kapcsolódóan olyan pályázati lehetőség, amely legalább az irodalmi és történelmi kánoni helyek megismerését támogat­ná. Ebbe a kánonba Petőfinek bele kellene férnie. Ahogy a ha­táron túli területek megisme­rését szinte kötelezővé tenné a nemzeti nevelés, úgy a hazai értékeinket is ismerni illene mindenkinek. Ehhez kellene a múzeumoknak a megfelelő színvonalú kiállításokról és az érdekes múzeumpedagógiai foglalkozásokról gondoskod­niuk. - Mire pályáznak mostanában? - Akadálymentesítésre és in­fokommunikációs fejlesztésre. Ennek a pályázatnak függvé­nyében valósulhatna meg töb­bek között a virtuális képző­­művészeti kiállításunk később pedig ami adódik és hasznos. - Programok? - Vannak a kiemelt nagyok, a visszajelzések szerint jók is. A legsikeresebbek az október 6-i rendezvényeink és a Pető­­fi-szilveszterek. Nagyon sok kiváló szakember fordul meg nálunk nyilvános lehetőséget is biztosítva az érdeklődők­nek. - Október 6-ra mit terveznek? - Ebben az évben vendégeink lesznek az aradi ereklyekataló­gus szerkesztői. Az emigráció­ról szóló kiállítás (Krámer Iván kiskőrösi magángyűjtő anya­ga) és a megemlékezés után beszélgetést vezet a szerzőkkel dr. Kedves Gyula hadtörténész. Különleges lesz ez a nap, mert hasonlóan a Vértanúk könyve bemutatójához 5-6 jeles törté­nész lesz velünk. Nagyvárosok­ban is ritka pillanat - mondta végül Kispálné dr. Lucza Ilona, a Petőfi Szülőház és Emlékmú­zeum újra­választott igazgatója. Kalocsáról naponta jár át Kecelre az új jegyző dr. BEROS ANDRÁS irányítja a múlt hónap elejétől a keceli városházi apparátus munkáját. Az új jegyző Kalocsán lakik, három gyermeket nevel, na­ponta jár át a kiskunsági vá­rosba. Elmondta, hogy a hatá­rozatlan idejű kinevezését hat hónapnyi próba­idő előzi meg. A keceli mellett az imrehegyi önkormányzatnál is ő felügyeli az apparátus munkáját. Bo­­ros András 1996-ban végzett a pécsi egyetem jogi karán. Előbb az igazságügyi minisz­térium közjogi kodifikációs főosztályán dolgozott, a tárca képviselője is volt Strasbourg­­ban, ahol az Európa Tanács közjogi munkatanácsának a munkájában vett részt. Később a Matáv Rt.-nél dolgozott, majd a Szerencsejáték Felügyeletnél végzett hatósági munkát. Majd 2004-ben családi okok miatt a fővárosból haza­költözött Ka­locsára. Felesége közgazdász, könyvelőként dolgozik. - Kecelen a hivatal irányí­tása mellett azonban a polgár­­mester munkáját is segítem. Felmérem azt a jogi mozgás­teret, amelyet a város fejlődése szempontjából ki lehet hasz­nálni - hangsúlyozta a jegyző. Majd hozzá­tette: a helyi ap­parátus létszáma éppen csak elegendő arra, hogy a szük­séges munkát megfelelően elvégezhessék. A városházán, ahogy más településeken is egy személyre egyre több fel­adat jut. Ez azonban ismerve az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, érthető, az állami irányítás minden területén ér­ződik a költségek visszafogásá­ra irányuló törekvés. ■ B. Zs. Kispálné dr. Lucza Ilona és a kun­szentmiklósi Balogh Mihály helytörténész egy rendezvényen Dr. Boros András Előadás A kiskőrösi Wattay Szakiskolában és a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban is tartott előadást a hét elején a gimnázium egykori diákja, Modok Benő. Egy program keretében külügyi szakemberek mennek vissza régi középiskoláikba tájékoztatókat tartani. (B. Zs.) Díszpolgári címet kapott az igazgatónő Kecel Rengeteg emberrel találkozik, mindenkinek más az élettörténete Cserni Zoltánná, a keceli Csen­des Ősz Idősek Otthona igazga­tónője kapott díszpolgári címet a település alapításának 27­., várossá nyilvánításának 23. évfordulója alkalmából. Az i­n­­tézményhez 1994-ben kerü­l, első munkahelye a keceli szül­ő­­otthon volt, ahol szülésznőké­­nt dolgozott. Az évek során több diplomát és kiegészítő képzést szerzett. Pedagógia szakos ne­­velő tanár, szociálpedagógus, szociális szakigazgatás szerv­e­­ző, szupervízor és családter­a­­peuta. Ahogy mondta, munka a széleskörű a feladatai közé ta­r­­tozik az idősek otthona keretén belül a tartós bentlakásos ellá­tás szervezése, az idősek klub­ja működtetése, a házi segítség­­nyújtás, a szociális étkeztetés és az egyéb humán tevékenysé­gek és tanácsadás a napi mun­ka elvégzése mellett. Az otthonban 57 fő lakik bent, a klub tevékenységében 40 idős ember vesz részt, a házi segítségnyújtást 18-an igény­lik, a felnőtt étkeztetés során 800 emberre főznek. Kérdé­sünkre, hogy miért szereti a munkáját, így válaszolt: renge­teg emberrel találkozik, min­denkinek más az élettörténete. Sokat kell az idősekkel foglal­kozni, de rengeteg szeretet kap tőlük. Ez adja az energiát neki, és a munkatársainak nap mint nap. ■ B. Zs: Cserni Zoltánné az idős gondozottakkal

Next