Bácsország, 2008 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 4. szám

A folyóiratok különösen fontosak voltak az egylet életében, mert a tagok elsősorban ezeket olvasták. Ezek miatt tértek be nap, mint nap az egylet termeibe. Ezen újságok megrendelése a szegényebb családok számára minden bizonnyal lehetetlen volt, de az olvasókör a középosztálynak is fontos szórakozást tudott nyújtani, hiszen ennyiféle lapot ők sem tudtak volna megfizetni. Az olvasókör ugyanis általában évente - illetve félévente - legalább 10 újságot rendelt meg, amelyek közt több külföldi folyóirat is szerepelt. Például 1874-ben a következő lapokra fizettek elő: „Hon, Pesti napló, Magyar Újság, Ellenőr, Reform, Fővárosi Lapok, Budapesti Közlöny, Jogtudományi közlöny, Bácskai Híradó, Gazdasági Hetilap, Bács-Bodrogh, Athenaeum, Üstökös, Borsszem Jankó, Bolond Miska, Vasárnapi Újság, Mezei Gazda, Mátyás Diák, Pester Loyd, Rikevikia, Fremdenblatt, Fliegende Bletter, Neue illustrierte Zeitung, Magyarország és Nagyvilág, Nyelvőr.”54 : „Az 1841-ban alakult „Polgáregylet" a hatvanas évektől kezdve „Polgári Olvasókör"címmel más társadalmi körnek ugyanazt nyújtja, mint a kaszinó."­­ Életképek, 1845,224. 60.o. 7 BKMÖLIV. 1001. Baja város tanácsülési jegyzőkönyve 1846. dec. 28.-30., 62. sz.,44. 8 Vasárnapi Újság, 1859. febr. 6., 6. 9 kardosfalvi Kardos Dániel (1798-1858) Kardos Márton és Bogár Júlia fia, Vörös Erzsébet férje. (Kardos Gyula festőművész nagyapja.) Bajai háztulajdonos, a lövészegylet tagja, egy időben gabonával kereskedett. 10 Vasárnapi Újság, 1859. febr. 6., 6. 11 Ez a korabeli újságok megfogalmazása. A két egyesületről kevés adata, maradt fenn, így a tagnévsorukat sem ismerjük (főként a kaszinóról hiányosak az ismeretek.)- így nem lehet megállapítani, hogy milyen volt a két egyesület összetétele. Az olvasókör elnöke az 1850-es évek közepén - ahogy a fenti lábjegyzetben olvasható - nemesi származású volt, és az „újjáalakuló" olvasóegylet tagjai közt is voltak nemesek. 12(?,1822 - Baja,1867) - szappanyos mester, bajai háztulajdonos, a Bajai Takarékpénztár első betétese. 13 Drescher -emlék, Baja, 1866 14 Novoth István, A Bajai polgári olvasóegyesület története, Baja, 1911,7. ,5omoraviczai Imrédy József (1824-1867), eredeti vezetékneve Heinrich. Édesapja Ferenc (1779-1855) bajai polgárként 1827. június 1-jén kapta meg a magyar nemességet Ferenc királytól, és a családi birtokról az ómoravicai előnevet. Heinrich Ferenc 1845. június 3-án kapott engedélyt arra, hogy vezetéknevét Imrédyre változtassa. (Szluha Márton, Bács-Bodrog vármegye nemes családjai, Budapest, 2002,132. és 135.) 16 (Baja, 1839-1900) ügyvéd, 1861-ben Baja város aljegyzője, 1866-ban főjegyzővé választották meg. 1867-1872-ig Bács-Bodrog vármegye második aljegyzője, tiszteletbeli főjegyző, majd törvényszéki ülnök. 1872-84-ig Ó­­becsén ügyvéd, ezután Német-Palánkán főszolgabíró. (Szinnyei, Magyar írók) „A régi gáláns világ maestróje, szép asszonyok udvarlója,­­ nótakedvelő és poéta" (Rapcsányi Jakab, dr., Baja, Bp., 1934, 310.) 17 A moderateur magyarul mérsékolaj-lámpa, de ezt a kifejezést a 19. században sem gyakran használták. A moderateur-lámpa még a századfordulón is használatos volt a francia Franchot 1836-os párizsi találmánya, „ mely még most is nagyon használatos; szerkezete az, hogy egy csavar, melynek agya az olajrétegre nehezedik, azt felnyomja az égetőbe, mialatt az emelkedési esőben levő zsilip annak nyílását szűkíti vagy tágítja, a szerint, amit a nyomás erősebb vagy gyöngébb, tehát az égést szabályozza (ezért moderateur)." 18 Novoth, 9. 19 Novoth, 7-11. 20 Magyarország különböző egyletei, In: Statisztikai közlemények, 1863,247. 21 Szegedi Híradó, 1866. okt. 14., 82. sz., 1. 22 Szegedi Híradó, 1866. okt. 21., 84. sz., 1. 23 Novoth, 23. 24 Bajai Polgári Olvasó Egyesület Jegyzőkönyve 1873-1894,1873. júl. 29. 25 A városházának a Grassalkovich-kastélyba való áthelyezése után, a piac nagyobbításáról döntött a városi tanács, ekkor bontották le a régi városházát, s a a tér déli oldala még délebbre került, hogy a piac területe növekedjen. A maradék telek részen két egyemeletes ház és egy szálloda épült. Ez utóbbi építésekor bonthatták el a Sugovica partján álló épületet, ami ekkor már rossz állapotban volt. Rapcsányi szerint: „a hatvanas évekből való fóliánsok nem valami hízelgően nyilatkoznak a kaszinó akkori állapotáról. A várostól a »chocinchinai« stylben tartott bérházat árendálták évi 350 forintért, mely a Sugovica ingatag partján állott, olvasó­szobája kényelmetlen, tekeszobája szűk. Az újságok között tehát politikai, tudományos és szórakoztató, képeslapok is voltak. Érdekes, hogy több élclapra : Üstökös, Borsszem Jankó, Bolond Miska, Mátyás Diák, is előfizettek. Fontosnak tartották a helyi lapokat (a Bácskai Híradó­t, vagy a Bács- Bodrogh-ot) is, az ekkor induló bajai lapra, a Baja címűre is az elsők közt fizettek elő. Az újságokra költött összegek általában az egylet kiadásainak felét jelentették. Évente több száz forintot költöttek ilyen célra, míg a könyvekre általában csak 50 forintot. A könyvtár állományát azonban a Bajai Polgári Olvasó egylet tagjai is gyarapították azzal, hogy saját könyveiket ajándékozták az egyletnek. „Itt áll e könyvtár, polgártársaim! S a hírlapoknak megtelt asztala, A­hol mulatva lelkünk nemesül, Mely annyiszor oly elhagyott vala,”55 ■ játék szobája még kényelmetlenebb, mert három játszótársaságnál többet nem képes befogadni, ezenkívül odahallik a piac zsongitó lármája és a gabonás kocsik förtelmes alléja sorakozik. (Rapcsányi, 369.) 26 A bérleti díj egy évre 1380 forint volt, amiből 600 forintot fizetett az egyesület, a fennmaradó részt pedig Kataringer (Gattaringer, de Baján Katarinkácsnak is nevezték) József úr. A szerződést 5 évre kötötték. (Jegyzőkönyv, 1873. júl. 29.) 27 Jegyzőkönyv 28 Jegyzőkönyv, 1877. szept. 26. - az adakozás indoklása: „miután a törökök ügye - magyar szempontból nézve a dolgot - a magyarok ügye is, ezt elejteni annál kevésbé lehetett miután az egész ország vetélykedve hordja össze fillérjeit hogy az ügyeinkért szenvedők nyomorán enyhittessen, ezen szempontból kiindulva az egylet 10 főt szavaz meg pénztárából egyszersmind az adakozási felhívást az egylet helyiségében kitétetni rendeli s az adakozások beszedésével Frankenberger urat bízta meg." Az egylet helységében további 51 forintot gyűjtöttek. 29 Például a „cholera járvány által özvegy és árvaságra jutottak javára" az egylet 25 forintot szavazott meg és a gyűjtők­et az egylet tagjai közt köröztették. (Jegyzőkönyv, 1873. nov. 3.) 30 Novoth, 28. 31 Tóth Kálmán (Baja, 1831 - Budapest, 1881) költő, Baja város országgyűlési képviselője 1865-1878 között. 1849-ben a bácskai hadosztály Perczel Mór se­regében szolgált. 1861-ben az akadémiai és a Kisfaludy Társaság is tagjául vá­lasztotta. A Bolond Miska című élclap és a Fővárosi Lapok című lapok alapítója és szerkesztője volt (Rapcsányi, 301-304.) 32 Jegyzőkönyv, 1879. márc. 14. - figyelemre méltó az adomány indoklása is. „A választmány sajnálja hogy szegény polgártársainkon nem segíthet oly mértékben mint azt tenni szeretné, de azt mit tehet szívesen adja, s minthogy a szegediek ez idő szerint leginkább élelmiszerekben szenvednek hiányt, a választmány utasítja az egyleti gazdákat, hogy a szegediek számára 50 drb kenyeret, V* mázsa szalonnát vegyenek meg s azt a továbbítás czéljából a városházához szálitsák.” 33 Jegyzőkönyv, 1874. év. 34 Jegyzőkönyv, 1875. jan. 5. 35 Jegyzőkönyv, 1879. febr. 4. 36 Jegyzőkönyv, 1874. jan. 4. 37 Jegyzőkönyv, 1874. júl. 5. 38 Jegyzőkönyv, 1875. jan. 3. 39 Jegyzőkönyv, 1876. jan. 2. 40 Jegyzőkönyv, 1874. júl. 23. 41 A bajai polgári olvasó-egyesület könyvtárának szakcsoportok szerint összeállított teljes jegyzéke az 1913. évről, Bp., é. n., 2. 42 I. o. 43 Jegyzőkönyv, 1874. júl. 23. 44 A bajai polgári olvasó-egyesület könyvtárának szakcsoportok szerint összeállított teljes jegyzéke az 1913. évről, Bp., é. n., 2. 45 Jegyzőkönyv, 1875. jan. 5.­­ „az újságlapok elhordása meggátlása tekintetéből czélszerűnek véli az újságlapokat az egylet bélyegével megbélyegezni" - a pecsételést szintén Oláh Károlyra bízták. 46 Jegyzőkönyv, 1876. ápr. 2. 47 Jegyzőkönyv, 1874. febr. 5. 48 Jegyzőkönyv, 1876. jan. 2. 49 Jegyzőkönyv, 1876. jan. 5.­­ „Felhozatván hogy az egylet könyvtárát több nem tag is használja s alkalmilag könyvtárnok úr ennek elejét legbizonyosabban csak akként foghatná venni ha az egyl. tagok nyugtákkal láttatnának el melyet a könyvtárnok úr esetleg előkérni jogosult legyen." 50 Jegyzőkönyv, 1877. máj. 6. 51 Jegyzőkönyv, 1874. jún. 11. 52 Berényi Dániel (Baja, 1835. nov. 23 -1895) apát, a pápai aranyérdemkereszt tulajdonosa. 1858-tól Újvidéken és Palánkon volt segédlelkész, 1863-tól a bajai gimnázium hittantanára, 1878-tól bajai plébános. (Rapcsányi, 279.) 53 Jegyzőkönyv, 1874. júl. 5. 54 Jegyzőkönyv, 1874. jún. 11. n 55 Dömötör Hugó: Alakalmi költemény ’ Társalkodó, 1838. július 14., 56. sz., 220. 2U.o. 3 Schönberger, Andreas, Denkbuch des großen Brandes in Baja 1840am /""May,Pest, 1841 4 Bácska társadalmi élete, szerk: Csoór Gáspár, Bp., é. n., 137. Fábián Borbála / A Bajai jótékony olvasó egylet - és utóélete

Next