Bácsország, 2009 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 4. szám

Rövid József/ A nád jelentősége, felhasználása a múltban és napjainkban A nádvágás kézi szerszámai kévékbe fektette. Adott helyre egy másik személy is kihord­hatta, majd utána kévébe köthette. Ehhez a munkához jó meleg cipőre volt szükség, amelynek a talpa vastag anyag­ból készült. A nád kiválogatására is szükség van, mert a tetőfedéshez legkevesebb 3 m hosszú nádszálak használha­tóak. Rövidebb szálú nádat inkább a födémeknél használ­nak. Nagyobb területű nádasok kivágása a nádkombájnok megjelenése előtt tolókaszával történt. Ez a szerkezet két kerékre volt felszerelve. Karjánál két ember közös tolóere­jére volt szükség. Miután a jégen csúszós volt a mozgás, a munkásnak talpszegecses cipőre volt szüksége. Ezeket a ci­pőket csak ott alkalmazták, ahol nagyobb munkálatokat vé­geztek. A vágásra alkalmas időt is jól kellett megválasztani. Azokon a területeken, ahol jó minőségű nád van, ott na­gyobb figyelmet fordítanak a nádasok ápolására. A minősé­gi nád termeléséhez hozzátartozik annak kivágása, ápolása. A következő évben csak akkor várhatunk minőségi nádter­mést, ha az előző évit kivágtuk. Rossz és káros megoldás az, ha a nádast felgyújtják, mert a nádas sokfajta védett madár és állat élőhelye, életük és szaporodásuk területe. A XX. század második felében nem volt a náddal ké­szült szerkezetek kivitelezésére szakemberképzés. Ácsmes­terek végezték a födémek és a nádtető elkészítését, segéd­munkásokkal. A XX. és XXI. század fordulójának időszakában néhány településen még egy-egy idősebb férfi vállalja a nádtetők készítését. Néhány mester, az ácsmunka és a kőművesmun- A nádvágáshoz talpszegecses cipő (oldal- és felülnézet)

Next