Bácsország, 2011 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 2. szám
Szabó Hunor/Evlia Cselebi feljegyzései Vajdaság településeiről a török időkből Palánk, illetve fatörzsekből készített erődítményt és erős, négyszögletű várat említ. Belül egy téglaépítésű torony állt, egy parancsnoki lakással. Valamint kívül Szulejmán kháni dzsámija és fürdője helyezkedett el. Kétszáz boltról írt, ahol a vésnökök műhelyei is megtalálhatóak voltak. Gazdag város és jövedelme az egri katonaság tulajdona. Rácsos kertekkel és szőlőkkel ékes városnak írta le Zombort. Külvárosa a vár délkeleti részén helyezkedett el. Lakosságáról is tesz említést: „... határszéliek ruhája szerint öltözködnek és nagyon illedelmesen járnak". Csupán az oláhokat és a bogdánokat említi, más nemzetiségről nem ír. A szerb fordításban nem említ bogdánokat, csak oláhokat, azt is Vlasi-hrišćani 10 formában. Zombor dunai kikötője Erdut11 várával szemközt van. Szeri pasa és Metin pasa dzsámiját írja le, valamint több mecsetet és ezen kívül még 14 mihrábot említ, amely a mecsetnek és a dzsáminak Mekka irányába néző imafülkéje. További épületei: két medresze 12, két kolostor, hat elemi iskola, két fogadó és egy fürdő. Zomborban tágas palota is van, aminek a neve Piri pasa palotája. Piri pasa Zombor előkelőségeihez tartozott. Palotáját kert vette körül. Bács várát a szegedi szandzsák területéhez sorolja és fontos helységként szerepel Evlia jegyzeteiben; bizonyítékként szolgál az is, hogy az oszmán államszervezetben feltűnnek Bácsról a következő adatok: „Van sejkh-ül-iszlámja, nákib-ül-esráfja, várparancsnoka. Csupán nyolczvan katonája van. A szipáhik kethudájának helye. Budai és egri janicsár szerdárja, számvevője, adófelügyelője, építészeti agája'3, szubasija van!’. Erről tudni kell, hogy a sejkh-üliszlám, ill. sejk-ül-iszlám iszlám vénje, amely főpap vagy főmufti, vallási főjogász, akinek kijelölt helye van a szultán bal oldalán. A nákib-ül-esráf a kádik 15 rendjének egyik magas rangú tagja. Szpáhi a reguláris, zsoldos lovasság első, fő alakulatának elnevezése, míg a kethüda, vagyis felügyelő a török közigazgatásban általában a magasabb rangú tisztviselők helyettese. Bács várát így írja le: a Duna vizéből feltöltött tó veszi körül, négyszögű és téglaépítésű erődítmény, maga a vár központjában a börtön van. A börtön mellett helyezkedett el Szulejmán dzsámija. A belső várnak egyetlen bejárata volt, amelyet csigás felvonó hídon lehetett megközelíteni. A kapu mellett két bástya védte a várat. A bástyákon nyolc sáhi ágyú állt. A várban, csak a parancsnoknak, imámnak, müezzinek 16, zenekarnak és tüzérparancsnoknak volt háza, többet nem említ. A belső várat, a külső város vette körül, amelyet palánk védett. Az egyik oldalon út volt, a többi oldalát mocsaras tó vette körül. Kétszáz cserepes tetejű házról ír. Két kapun lehetett bejutni, az egyiket Csarsi-kapunak nevezi. A kapu mellett volt Metin pasa dzsámija, ezen kívül még nyolc imádkozó helyet említ. A nagy dzsámit templomból, harangtornyát pedig minaretté építették át. A minaret leírása: „E minaret magas csúcsára a sztambuli bosztándsi basik sapkájához hasonló, művészi, ólmozott külákot tettek". Ez a küláh 18 csonka kúp alakú sapka, amit ma is viselnek a dervisek 19. A többi imádkozó hely csak mecset. Gazdag város, aminek kikötője is van a Dunán. A nemzetiségek közül a bosnyákokat említi, akik kereskedelemmel foglalkoztak. A szerb és a magyar fordításban is egyaránt bosnyákokat (Bošnjaci) említ. Hazim Šabanović fordításában Evlia a bosnyákokat jó és jámbor muzulmánoknak írja le.20 Evlia Cselebi Bácson tett látogatása után, más helyekre is ellátogatott, mielőtt Szabadkára érkezett volna. Futak váráról a következőket írja: a Duna partján helyezkedett el, négyszögletű palánk vár, 180 szegényes házzal. Bács mellett Futak volt a bácsi járásnak helyettes bírósági székhelye. Négy imahelyet említ: az egyik Szulejmán dzsámija, a többi pedig mecset. Futak után Kovilára 21 látogat. Evlia szerint ez már a bosnyák vilajethez tartozik, a szerb fordításban vilajetről nincs szó, csak annyit említ, hogy ez már szerb és bosnyák föld (.. .to su srpske i bošnjačke zemlje 22). Bosnyák várnak írja le, nevét is bosnyák nyelvre vezeti vissza, jelentése: víz. A vár ötszög alakú és palánk vette körül. Négy mecset mellett kétszáz kisbolt, fogadó, fürdő és egy dervis kolostor volt a településen. Innét öt órányi út vezet Titelre. Titel várát négyszögű kis várnak említi. Épületei a következők: három mihráb, három medresz, két kolostor és négy elemi iskola. Kikötője jól kiépített, mivel az erdélyi vilajet minden sója innen megy le a Dunán. Lakosai sókereskedők és nagyon gazdagok. A Tisza folyó mentén haladva a török utazó a következőket írja Zentáról, illetve, ahogyan ő hívja: „Szenta palánka"-ról: „Parancsnoka, húsz katonája, eminje, helyettes bírája van. A várban néhány kisebbszerű bolt és egy dzsámi van, melyet templomból alakítottak át”.23 A zentai vár egy sík réten állhatott kis négyszögű palánkkal. Zentát elhagyva 7 órás út után jut el Szabadkára. A magyar fordítás szerint Zentát belgrádi királyok építették, míg a szerb fordításban franacki kapetan, vagyis egy meg nem nevezett frank kapitány, Szabadka palánka is a szegedi szandzsákhoz tartozik. Szabadkán szolgáló tisztségeket sorol fel: janicsár szerdár 24, helyettes bíró, számvevő, adószedő, emin2r és építészeti ága. A szabadkai vár pusztaságon helyezkedett el, tőszomszédságában tó állt, melyről ezt írja: „Nyugoti részén egy kis tó van, melyben különféle ízletes halak vannak”.26 A várról annyit említ, hogy negyven katonaházból és dzsámiból állt. A külső várost palánk vette körül, a belső épületekről így ír: „... száznegyven nádas tetejű magyar ház van. Kertje és szőlője igen sok van.”27 Martonos várról rövid beszámoló készült. Összesen tizenöt várkatonát és egy várparancsnokot említ. A várról csak annyit ír, hogy a Tisza mellett állt és igen kicsi volt. Külvárosról a következő feljegyzések maradtak meg: „... 150 nádas magyar házat és egy templomot foglal magába”.28 Utazását tovább folytatja, használhatatlan száraz útról mesél, ezért a folyami közlekedést választja, hogy eljusson Szegedre. Szegedről folytatja útját a temesvári vilajetbe. Ennek Csanádi szandzsák részén először meglátogatja Csanád és Besova várát, majd a mai Bánát területén ellátogat Becse és Becskerek településekre. 64 тоот [UNK]