Bácsország, 2011 (17. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 2. szám

Szabó Hunor/Evlia Cselebi feljegyzései Vajdaság településeiről a török időkből Palánk, illetve fatörzsekből készített erődít­ményt és erős, négyszögletű várat említ. Be­lül egy téglaépítésű torony állt, egy parancs­noki lakással. Valamint kívül Szulejmán kháni dzsámija és fürdője helyezkedett el. Kétszáz boltról írt, ahol a vésnökök műhe­lyei is megtalálhatóak voltak. Gazdag város és jövedelme az egri katonaság tulajdona. Rácsos kertekkel és szőlőkkel ékes városnak írta le Zombort. Külvárosa a vár délkeleti részén helyezkedett el. Lakosságáról is tesz említést: „... határszéliek ruhája szerint öl­tözködnek és nagyon illedelmesen járnak". Csupán az oláhokat és a bogdánokat­ említi, más nemzetiségről nem ír. A szerb fordítás­ban nem említ bogdánokat, csak oláhokat, azt is Vlasi-hrišćani 10 formában. Zombor dunai kikötője Erdut11 várával szemközt van. Szeri pasa és Metin pasa dzsámiját írja le, valamint több mecsetet és ezen kívül még 14 mihrábot említ, amely a mecsetnek és a dzsá­minak Mekka irányába néző imafülkéje. További épületei: két medresze 12, két kolostor, hat elemi iskola, két fogadó és egy fürdő. Zomborban tágas palota is van, aminek a neve Piri pasa palotája. Piri pasa Zombor előkelőségeihez tartozott. Palotáját kert vette körül. Bács várát a szegedi szandzsák területéhez sorolja és fontos helységként szerepel Evlia jegyzeteiben; bizonyí­tékként szolgál az is, hogy az oszmán államszervezetben feltűnnek Bácsról a következő adatok: „Van sejkh-ül-isz­­lámja, nákib-ül-esráfja, várparancsnoka. Csupán nyolczvan katonája van. A szipáhik kethudájának helye. Budai és egri janicsár szerdárja, számvevője, adófelügyelője, építészeti agája'3, szubasija van!’. Erről tudni kell, hogy a sejkh-ül­­iszlám, ill. sejk-ül-iszlám iszlám vénje, amely főpap vagy főmufti, vallási főjogász, akinek kijelölt helye van a szultán bal oldalán. A nákib-ül-esráf a kádik 15 rendjének egyik ma­gas rangú tagja. Szpáhi a reguláris, zsoldos lovasság első, fő alakulatának elnevezése, míg a kethüda, vagyis felügyelő a török közigazgatásban általában a magasabb rangú tisztvi­selők helyettese. Bács várát így írja le: a Duna vizéből feltöltött tó veszi kö­rül, négyszögű és téglaépítésű erődítmény, maga a vár köz­pontjában a börtön van. A börtön mellett helyezkedett el Szulejmán dzsámija. A belső várnak egyetlen bejárata volt, amelyet csigás felvonó hídon lehetett megközelíteni. A kapu mellett két bástya védte a várat. A bástyákon nyolc sáhi ágyú állt. A várban, csak a parancsnoknak, imámnak, müezzinek 16, zenekarnak és tüzérparancsnoknak volt háza, többet nem em­lít. A belső várat, a külső város vette körül, amelyet palánk védett. Az egyik oldalon út volt, a többi oldalát mocsaras tó vette körül. Kétszáz cserepes tetejű házról ír. Két kapun lehe­tett bejutni, az egyiket Csarsi-kapunak nevezi. A kapu mellett volt Metin pasa dzsámija, ezen kívül még nyolc imádkozó he­lyet említ. A nagy dzsámit templomból, harangtornyát pedig minaretté építették át. A minaret leírása: „E minaret magas csúcsára a sztambuli bosztándsi­ basik sapkájához hasonló, mű­vészi, ólmozott külákot tettek"­. Ez a küláh 18 csonka kúp alakú sapka, amit ma is viselnek a dervisek 19. A többi imádkozó hely csak mecset. Gazdag város, aminek kikötője is van a Dunán. A nemzetiségek közül a bosnyákokat említi, akik kereskedelemmel foglalkoztak. A szerb és a magyar fordításban is egyaránt bosnyá­kokat (Bošnjaci) említ. Hazim Šabanović for­dításában Evlia a bosnyákokat jó és jámbor muzulmánoknak írja le.20 Evlia Cselebi Bácson tett látogatása után, más helyekre is ellátogatott, mielőtt Szabad­kára érkezett volna. Futak váráról a következőket írja: a Duna partján helyezkedett el, négyszögletű palánk vár, 180 szegényes házzal. Bács mellett Futak volt a bácsi járásnak helyettes­ bírósági szék­helye. Négy imahelyet említ: az egyik Szulej­mán dzsámija, a többi pedig mecset. Futak után Kovilára 21 látogat. Evlia sze­rint ez már a bosnyák vilajethez tartozik, a szerb fordításban vilajetről nincs szó, csak annyit említ, hogy ez már szerb és bosnyák föld (.. .to su srpske i bošnjačke zeml­­je 22). Bosnyák várnak írja le, nevét is bosnyák nyelvre vezeti vissza, jelentése: víz. A vár ötszög alakú és palánk vette körül. Négy mecset mellett kétszáz kisbolt, fogadó, fürdő és egy der­vis kolostor volt a településen. Innét öt órányi út vezet Titelre. Titel várát négyszögű kis várnak említi. Épületei a követ­kezők: három mihráb, három medresz, két kolostor és négy elemi iskola. Kikötője jól kiépített, mivel az erdélyi vilajet minden sója innen megy le a Dunán. Lakosai sókereskedők és nagyon gazdagok. A Tisza folyó mentén haladva a török utazó a követ­kezőket írja Zentáról, illetve, ahogyan ő hívja: „Szenta palánka"-ról: „Parancsnoka, húsz katonája, eminje, he­lyettes bírája van. A várban néhány kisebbszerű bolt és egy dzsámi van, melyet templomból alakítottak át”.23 A zentai vár egy sík réten állhatott kis négyszögű palánkkal. Zentát elhagyva 7 órás út után jut el Szabadkára. A magyar fordí­tás szerint Zentát belgrádi királyok építették, míg a szerb fordításban franacki kapetan, vagyis egy meg nem nevezett frank kapitány, Szabadka palánka is a szegedi szandzsákhoz tartozik. Szabadkán szolgáló tisztségeket sorol fel: janicsár szerdár 24, helyettes bíró, számvevő, adószedő, emin2r és építészeti ága. A szabadkai vár pusztaságon helyezkedett el, tőszomszédsá­gában tó állt, melyről ezt írja: „Nyugoti részén egy kis tó van, melyben különféle ízletes halak vannak”.26 A várról annyit említ, hogy negyven katonaházból és dzsámiból állt. A külső várost palánk vette körül, a belső épületekről így ír: „... száz­negyven nádas tetejű magyar ház van. Kertje és szőlője igen sok van.”27 Martonos várról rövid beszámoló készült. Összesen tizen­öt várkatonát és egy várparancsnokot említ. A várról csak an­­­nyit ír, hogy a Tisza mellett állt és igen kicsi volt. Külvárosról a következő feljegyzések maradtak meg: „... 150 nádas ma­gyar házat és egy templomot foglal magába”.28 Utazását tovább folytatja, használhatatlan száraz útról mesél, ezért a folyami közlekedést választja, hogy eljusson Szegedre. Szegedről folytatja útját a temesvári vilajetbe. Ennek Csa­nádi szandzsák részén először meglátogatja Csanád és Besova várát, majd a mai Bánát területén ellátogat Becse és Becskerek településekre. 64 тоот [UNK]

Next