Állami Türr István felsőkereskedelmi iskola, Baja, 1926

énekkar szervezésével és a zongoraalap megteremtésével a jövőt is szolgáltuk, míg az önképzőkör farsangi előadásával a nemes szórakozást támogattuk. A ke­dély neveléséről szólt egyik szülői értekezletünk tárgya is. Művészi hangversenyekre, mozielőadásra és színházba, ha az előadás er­kölcsi tanulságokkal szolgált és az ifjúságnak való volt, lehető sűrűn elvezettük növendékeinket, de egyébként csak kivételesen és esetről-esetre adott osztályfői engedéllyel vehettek részt tanítványaink a mozi- és színielőadásokon. Az emberi együttérzés és a közjótékonyság gyakorlására is alkalmat adtunk növendékeinknek. Kisebb összegekkel támogattuk a Zsófia-gyermekszanatóriumot és a gróf Apponyi Poliklinikát. Mohácsi emlékünnepünk tiszta, jövedelmét a mohácsi fogadalmi templom építésére fordítottuk. Az anya- és csecsemővédelem céljait szolgáló „Anyák napja“ alkalmával tanítványaink is segítettek városunk úriasszonyainak és leányainak a gyűjtés eredményességében. A Kereskedelmi Iskolai Tanárok Háza javára az I. évf. 140 P 12 f, a II. évf. 39 P 90 f, a III. évf. 77 P 04 f és a IV. évf. 48 P 34 f gyűjtésével növendékeink 305 P 40 fillért hoztak össze. Ezt az összeget a tanári kar 320 P-re egészítette ki s így a két iskola egyforma összeget juttathatott a nemes célra. 2. Oktatás. Az oktatás a tantervi utasítások és a jóváhagyott tanításmene­tek szerint történt. A tanulók lelkiismeretesen teljesíttették kötelességüket és mun­kájuk eredménye teljesen kielégítő. A gépírás tanulása kötelező volt s évfolya­monként 2-2 csoportban történt. Az idegen nyelvek tanításában a csoportrend­­szert — tanárhiány miatt — nem valósíthattuk meg. Igen nagy gondot fordítottunk a gondolkodóképesség és az önállóság fej­lesztésére s felhasználtuk erre az iskolán kívüli oktatás nyújtotta alkalmakat, tanul­mányi kirándulásokat és üzemlátogatásokat is. Az ez úton szerzett tapasztalato­kat a tanításban is értékesítettük. 3. Tanulmányi kirándulás, üzemlátogatások. Még a múlt tanév végén nagyszabású tanulmányi kirándulást terveztünk a Dunántúlra, amelyet a megh. igazgató közbejött betegsége miatt csak augusztus hónapban bonyolíthat­tunk le. A kirándulás 1926. augusztus 6. és 14. között folyt le s útiránya Bala­­tonfü­red, Tihany, Keszthely, Hévízfürdő, Sümeg, Szombathely, Ják, Sopron, Győr, Esztergom, Budapest volt. A kirándulást a megy. igazgató és Fehérváry Mária tanárnő vezették s azon 23 tanuló vett részt. A kirándulás lefolyásáról a következőkben számolunk be. A kiránduló csa­pat augusztus 6-án reggel Уг^-ког indult Adony-Pusztaszabolcson át Balaton­­füredre, ahova d e. 11 órakor érkezett. A fürdőtelep megtekintése, fürdés és ebéd után motoros csónakkal Tihanyba keltek át, ahol mindjárt körülfogta őket a „kecskekörmöt“ áruló és a Balaton, valamint a tihanyi visszhang regéjét me­sélő gyerekek serege, akiknek egyike-másika csaknem az apátsági templomig kísérte őket. Az I. Endre királyunk alapította templom és az alapító király sírjá­nak megszemlélése után az apátság épületében azokat a szomorú emlékű szo­bákat tekintették meg, amelyekben fogolyként hazai utolsó napjait töltötte utolsó koronás királyunk IV. Károly és felesége, Zita királynő. A falba volt már illesztve és leleplezésre várt a komor, fekete márványtábla, amely a késő utókornak hir­detni fogja e szobák tragikus jelentőségét. A híres tihanyi visszhang kipróbálása és meghallgatása után a kikötőbe tért vissza a társaság és gőzhajóra szállva Keszthelyig élvezték a váltakozó gyönyörű tájékot és a magyar tenger szelíd ringatását. Késő este volt, amikor az Irgalmas Nővérek zárdájában az ott elköl­tött pompás vacsora után nyugovóra tért a leánysereg. Másnap reggel autókon Hévízre rándultak át, ahol a természetnek tavi­rózsákkal telehintett másik csodáját, a pompás gyógyhatású hévízi tavat csodál­ták meg élvezve a sűrű esőben is a 29 °-os vizet és a tó fenekét borító vastag korparéteget. A városba visszatérve annak nevezetességeit tekintették meg: a

Next